A szabálysértési törvény magyarázata

BISZTRICZKI LÁSZLÓ, KÁNTÁS PÉTER

A szabálysértési törvény magyarázata KOMMENTÁR GYAKORLATI PÉLDÁKKAL Harmadik, átdolgozott, hatályosított kiadás

BISZTRICZKI LÁSZLÓ, KÁNTÁS PÉTER

A szabálysértési törvény magyarázata KOMMENTÁR GYAKORLATI PÉLDÁKKAL Harmadik, átdolgozott, hatályosított kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Bisztriczki László, 2017 © Kántás Péter, 2017 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017

A kézirat lezárva: 2017. május 23.

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 331 0 Budapest, 2017 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5 Tartalom Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Bevezető – a közigazgatási jogsértések általános jellemzői . . . . . . . . 19 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 I. Fejezet

A szabálysértésért való felelősség és a törvény hatálya . . . . . . . . 27 1. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2. A szabálysértésért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya . . . . . . . . . . 45 4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség . . . . . . . 46 II. Fejezet

Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 5. A szabálysértés büntethetőségének elévülése . . . . . . . . . . . . . 49 III. Fejezet

A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények . . . . . . . . . 52 6. Büntetések és intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 7. A szabálysértési elzárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 8. A pénzbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 9. A közérdekű munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 10. A járművezetéstől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 11. Az elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 12. A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 13. A figyelmeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása . . . . . . . . . . 83 15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 16. A szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság

és a helyszíni bírság végrehajthatóságának elévülése . . . . . . . 100 17.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól . . . . . . . . . . 103

6 IV. Fejezet

Különleges rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 18. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . 104 V. Fejezet

19.

Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 MÁSODIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 VI. Fejezet

Alapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 20. Az alkalmazandó jogszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 21. A hivatalból való eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe . . . . . . . . . . . . . 126 23. Az önvádra kötelezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 24. A védekezés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 25. A jogorvoslati jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 26. A nyelvhasználat joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 27. A szabálysértési felelősség elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 VII. Fejezet

A szabálysértés miatt eljáró hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 29. A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . 145 30. A bíróság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 31. Ügyész részvétele a szabálysértési eljárásban . . . . . . . . . . . . . 159 32. Az ügyek egyesítése és elkülönítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 33. Áttétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 VIII. Fejezet

Kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 34. A kizárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 35. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . 175 36. A szakértő kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 37. Az ügyész kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 38. A bíró kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

7 IX. Fejezet

A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . 180 39. Az eljárás alá vont személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 40. Az eljárás alá vont személy képviselője . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 41. A sértett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 42. A sértett képviselője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 X. Fejezet

A bizonyítás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 43. A tényállás tisztázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 43/A. Megkeresések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 44. A bizonyítás eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 45. A tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 46. A tanú vallomástételének akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 47. A tanúvallomás megtagadásának lehetősége . . . . . . . . . . . . . 213 48. A tanúvallomás bizonyítékként történő felhasználásának akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 49. A tanú meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 50. A tanú adatainak zártan kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 51. A szakértő és a szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 52. A szakértőt kirendelő határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 53. A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 54. A tolmács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 55. A tárgyi bizonyítási eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 56. Az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 57. A szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 57/A. A szembesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 57/B. A felismerésre bemutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 58. Az eljárás alá vont személy vallomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 XI. Fejezet

Kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 59. Az elővezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 60. Szabálysértési őrizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 61. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 62. A lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 63. A rendbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

8 XII. Fejezet

Általános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 64. A szabálysértési eljárás megindulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 65. A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 66. Ügyintézési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 67. A szabálysértési eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 67/A. A közvetítői eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 67/B. A közvetítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 67/C. A közvetítői eljárás lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 67/D. A közvetítői eljárás befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 68. A szabálysértési eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 69. A határidő és a határnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 70. A mulasztás igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 71. Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 72. A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos

költségek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 73. A kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 74. A kézbesítési vélelem megdöntése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 75. A jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 76. A szabálysértési költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 77. A szabálysértés által okozott kár megtérítése . . . . . . . . . . . . . 335 77/A. Elektronikus kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 XIII. Fejezet

A szabálysértési hatóság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 78. A határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 79. A határozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 80. A határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 81. A határozat kijavítása és kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 82. Panasz a szabálysértési hatóság határozatával szemben . . . . . 350 XIV. Fejezet

Helyszíni eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 83. Helyszíni bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre

történő felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 84. Gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság . . . 368 84/A. Szóbeli figyelmeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 85. Helyszíni idézés, értesítési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . 371

9 XV. Fejezet

A szabálysértési hatóság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 86. Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat . . . . . . . . . 374 87. Meghallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 XVI. Fejezet

Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozatával szemben . . 380 88. Általános szabályok a bíróság előtti eljárásban . . . . . . . . . . . 388 89. Intézkedések a kifogás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 90. A kifogás elintézése tárgyalás tartása nélkül . . . . . . . . . . . . . 394 91. A kifogás elintézése tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 92. A szabálysértési tárgyalás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 93. A kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzés . . . . 404 XVII. Fejezet

A szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértésekre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 94. Előkészítő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 95. A bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozata . . 418 95/A. Eljárás a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott

szabálysértés elkövetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 96. A bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő

bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 XVIII. Fejezet

A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 97. A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 98. A perújítási kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 99. A perújítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 XIX. Fejezet

100. Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy

szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő

határozata alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 XIX/A. Fejezet

A kártalanítás és a visszafizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 100/A. A kártalanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 100/B. A visszafizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458

10 XX. Fejezet

101. A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések . . 459 XXI. Fejezet

102. Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések . . . . 465 HARMADIK RÉSZ

A VÉGREHAJTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 XXII. Fejezet

A szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság végzésének végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 103. A határozat jogereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 104. A szabálysértési elzárás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 105. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a szabálysértési költség,

a rendbírság, valamint az okozott kár végrehajtása . . . . . . . . 481 106. A közérdekű munka végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása . . . . . . . . . 505 107. A járművezetéstől eltiltás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 108. Elkobzás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 109. Méltányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 110. Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . 520 NEGYEDIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER . . 523 111. A szabálysértési nyilvántartási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 112. A személyazonosító adatok nyilvántartásának tartalma . . . . 526 113. A szabálysértési nyilvántartások tagozódása . . . . . . . . . . . . . . 528 114. A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 115. A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása . . . 533 115/A. A személyazonosító adatok nyilvántartásában és

a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok kezelési

ideje és törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535 115/B. A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára

jogosultak nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 116. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

a szabálysértési nyilvántartásokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540

11 117. A szabálysértési nyilvántartásokból közvetlen hozzáféréssel

történő adatátvétel feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 118. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján

történő adattovábbítás követelményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 119. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján,

valamint a közvetlen hozzáférés útján történő

adattovábbítás biztosításának általános követelményei . . . . . 547 120. Adattovábbítási nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 ÖTÖDIK RÉSZ

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 XXIII. Fejezet Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések . . . . . . . 550 121. Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 122. Önkényes beköltözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 123. Távoltartó határozat szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . 556 123/A. Kötelező tartózkodás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . 558 124. Rendzavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 125. Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 126. Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése . . . . . . . . . . 566 127. Tiltott prostitúció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 569 128. Veszélyes fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575 129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel . . . . . . 579 130. Valótlan bejelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582 130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis

statisztikai adatszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583 131. Járművezetés az eltiltás hatálya alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585 132. A tulajdon elleni szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 132/A. Közérdekű üzem működésének megzavarása . . . . . . . . . . . . . 622 132/B. K orlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos

tevékenység folytatása az eltiltás hatálya alatt . . . . . . . . . . . . 623 133. Jogosulatlan vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 625 133/A. Tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 627 133/B. K özös szabályok a XXIII. Fejezetben foglalt

szabálysértések tekintetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632

12 XXIII/A. Fejezet

Közérdekű munkával büntethető szabálysértések . . . . . . . . . . . . 632 133/C. Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632 XXIV. Fejezet

Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 640 134. Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 640 135. Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése . . . . . . . . . . 645 136. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai

termékkel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647 136/A. Korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650 137. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 137/A. Jogosulatlan címhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 138. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma . . . . . . . . . . . . . 658 139. Koldulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 662 140. Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése . . 668 141. Természetvédelmi szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668 141/A. Fémkereső műszer jogellenes használata . . . . . . . . . . . . . . . . . 672 142. A vallásgyakorlás jogának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 143. Gyülekezési joggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 678 144. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint

választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése . . . . . . 686 145. Tiltott szerencsejáték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688 146. Közerkölcs megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 690 147. Veszélyeztetés kutyával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 148. Büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása . . . 706 149. Csendháborítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 708 150. Köztisztasági szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 716 151. Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával . . . . . . . . 724 152. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel

kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726 153. Kábítószer-rendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 153/A. Gyógyszerrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731 153/B. Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . 734 154. Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás

tilalmának megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 735 154/A. Jogosulatlan közterületi értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 740

13 155. A kitiltás, illetve az eltiltás szabályainak megszegése . . . . . . . 742 156. Jégen tartózkodás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . 745 156/A. Tiltott fürdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 747 157. Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata . . . . . . . . . . . 749 158. Tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751 159. Határrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753 160. Minősített adat biztonságának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . 755 160/A. Közérdekű bejelentő üldözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 758 160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760 160/C. Segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele . . . . . . 762 161. Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765 162. Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . 769 162/A. Sajtórendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771 XXV. Fejezet

A pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . 773 163. Vámszabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773 164. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése . . . . . . . . . . . . . . . . 776 165. Vámorgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 777 166. Fémjelzési szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 778 167. A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése . . . . . . . . 780 168. Hatásköri rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782 XXVI. Fejezet

A rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető szabálysértések . . 782 169. Vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése . . . . . . . . 782 169/A. Polgári védelmi kötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . 784 169/B. Honvédelmi kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 785 169/C. G azdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértése . . . 786 170. A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . 789 170/A. Az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó

bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793 XXVII. Fejezet

A kiemelt közlekedési szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 794 171. Ittas vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 794 172. Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése . . . . . . . . 801

14 173. A közúti közlekedés rendjének megzavarása . . . . . . . . . . . . . 806 174. Engedély nélküli vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 810 175. Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 813 176. Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése . . . . . . . . . 817 177. Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 819 XXVIII. Fejezet

Közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések . . . . . . . . . . . . 823 178. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése . . . . . . 823 179. Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése . . . . . . . 827 179/A. Vasúti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829 180. Víziközlekedési szabályok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 831 181. Légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés . . . . . . . . . . . . 834 182. A légi közlekedés biztonságát és védelmét szolgáló

szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 835 183. Hatásköri rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 839 184. Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal

való megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 839 XXIX. Fejezet

Az élelmiszerlánc-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843 185. Versenytárs utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 844 186. Árdrágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 848 187. Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850 188. Minőségtanúsítási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . 852 189. Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata . . . . . . . . . . . . . 853 190. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . 855 191. Vásárlók megkárosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 858 192. Élelmiszer engedély nélküli előállítása,

forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 860 XXIX/A. Fejezet

A szellemi tulajdon elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 861 192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . 861 192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 864

15 XXX. Fejezet

A járványügyi, erdővédelmi, mező-, erdő- és vízgazdálkodási szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 866 193. Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása . . . . . . . . . . . 866 194. Kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos

előírások megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 869 195. Mezei szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872 196. Erdőrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874 197. Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . 877 198. Felhívással szembeni engedetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 880 199. Vízszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 883 200. Ár- és belvízvédelmi szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 886 XXXI. Fejezet

Az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás rendjét veszélyeztető szabálysértések . . . . . . . . . 889 201. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség

és a tankötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889 202. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó

szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 899 203. Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására

vonatkozó szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 907 HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 910 204. Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 910 205. Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 913 206. Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 915 207. Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . 918 208. Hatályon kívül helyező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 919

17 Rövidítések jegyzéke AB Alkotmánybíróság Art. a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Be. BH Btk. Bvtvr.

az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról Bírósági Határozatok az 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról Ebtv. a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról EJEE Emberi Jogok Európai Egyezménye EJEB Emberi Jogok Európai Bírósága Házszabály a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról Itv. az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Kbtk. az 1879. évi XL. törvény a kihágásokról Kbtv. a 2010. évi LXXXVI. törvény a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról Ket. a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Köztv. a 2008. évi LXXIX. törvény a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról Ötv. az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Pp. az 1952. évi III. törvény a Polgári perrendtartásról R. a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Régi Btk. az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Régi Sztv. az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről Rtv. az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

18 Szolgálati Szabályzat a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról Sztv. a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Ütv. a 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről Vhr. a 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról Vtv. a 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

19 Bevezető – a közigazgatási jogsértések általános jellemzői Evidencia, hogy a társadalomra veszélyesnek minősített magatartások nem azonos módon sértik, illetve fenyegetik a közösséget, illetve annak tagjait. A jogalkotó a védendő jogtárgyak között mindig sorrendiséget állít fel, meghatározva a közösség alapvető és kiemelt értékeit, amely értékek védelméhez egymástól eltérő jogi eszközöket biztosít.

A szabad versenyre, piacgazdaságra épülő, ugyanakkor az állam közérdekvédő, veszélyelhárító szerepét nem tagadó, gyorsan urbanizálódó társadalmakban a 19. század második felétől egyre nagyobb számban jelentek meg azok a közfeladatok (közúti közlekedés, munkavédelem-munkaegészségügy, a termékek és szolgáltatások előállításának, szállításának, elfogyasztásának zavartalansága, a közterület rendje, közegészség- és járványügy, közüzemi szolgáltatások védelme stb.), amely területeken tömegesen jelentkeztek olyan normasértések, melyek egyéni megjelenésükben ugyan nem okoztak komolynak nevezhető sérelmet, összességükben azonban elviselhetetlen terhet róttak az érintett lakossági csoportokra, illetve veszélyeztették az adott termelési vagy szolgáltatási ágazat működésének zavartalanságát.

Bár az európai államok többségében már a századfordulón nyilvánvalóvá vált, hogy ekkora tömegű bagatelljog-sértői körrel a büntető igazságszolgáltatás nem tud mit kezdeni, ekkor még ezeket a cselekményeket a hagyományos büntetőjog keretein belül, a legkisebb súlyú bűncselekménynek, ún. kihágásnak minősítették. A jogi szabályozás is nagyobbrészt helyi rendészeti ügyként tekintett erre a szférára, azaz a tényállások és a hozzájuk tartozó szankciók meghatározását a korabeli települési „önkormányzatok” – akkori nevükön: törvényhatóságok – kezébe adta. Példának okáért a hazai büntetőjog a századforduló táján legalább százharmincféle (!) életviszonyterületen rendelkezett a kihágások szabályozásáról, ideértve például a gazda és a cseléd között jogviszonyokat, az utcai perselygyűjtést, a borhamisítást, a nyilvános tánc-, torna- és balett-tanítást, valamint a közveszélyes munkakerülést.1 Nem véletlenül születik meg Németországban épp a századforduló tájékán a közigazgatási büntetőjog elméletének máig legnagyobb hatású műve, James Goldschmidt berlini egyetemi tanár tollából, amely minőségi különbséget tesz a „hagyományos” bűncselekmény és az ún. közigazgatá1

Élthes Gyula: Kihágások kézikönyve. Bp., 1928.

20 si bűncselekmény között, s ez utóbbi kör esetében az eljárást kivenné a büntető igazságszolgáltatás hatóköréből.2 Bár a közigazgatás-tudomány számos képviselője már megjelenésekor – és azóta is – heves bírálat alá vette a közigazgatási büntetőjog elméletét, Goldschmidt teóriájának gyakorlati megvalósítására a második világháborút követően mégis sor került a nyugat-európai államok többségében. Így például 1952-ben fogadták el Németországban az első szabálysértési törvényt, amely első fokon a közigazgatási hatóságok, másodfokon a helyi bíróságok jogkörébe helyezte – egy egyszerűsített eljárás keretében – a szabálysértések felderítését, elbírálását, valamint pénzbírsággal történő szankcionálását. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar szabályozás ehhez képest csak három évet késett, hiszen az 1955. évi 17. sz. törvényerejű rendelet szünteti meg a kihágás intézményét Magyarországon, s hozza létre az új közigazgatási jogellenességi kategóriát, a szabálysértést.

A mai napig az egyik legfelelősségteljesebb jogalkotói feladat kitapogatni azt a jogellenességi határt, ahol a büntetőjog „hatalma” véget ér, ugyanakkor nem szűnik meg a cselekmények büntetetést érdemlősége, „csak” a közigazgatás hatóságainak ellenőrzési és szankcionálási rendje veszi át a korábban évszázadokig a büntetőjogra testált feladatokat.

Goldschmidt tézisével ellentétben nincs objektív, tértől, időtől független elhatárolási mérce a két jogág között, ezért aztán a mindenkori büntetőpolitika senki másra át nem hárítható felelőssége, tehát egyfajta értékválasztás kérdése, hová helyezi az aktuális közhatalom a jogellenességi határokat. E büntetőpolitikai értékválasztás nyilván akkor nem minősíthető önkényesnek, ha tekintetbe veszi a bűnügyi tudományok eredményeit, a bírói és a közigazgatási gyakorlat tapasztalatait, más jogágak illetékességébe tartozó „szankcionálás” eredményeit, valamint a társadalom többsége által vallott, illetve gyakorolt erkölcsi normákat. Amennyiben arra kérdezünk rá, hogy a büntetőjog „alatti” közjogi szankcióknak összefoglalóan mi a közös tárgya, akkor elsőnek a közrend világát jelölhetjük meg. Ha pedig azt kérdezzük, hogy a bűncselekményeken kívül milyen cselekményfajtával támadható – jogilag szankcionált módon – a közrend3, James Goldschmidt: Das Verwaltungsstrafrecht. Berlin, 1902. „A közrend, mint a társadalmi együttélés egyik normarendszere, a mindenkori közfelfogástól, a közhatalom biztonságpolitikai prioritásaitól nem függetleníthető érték-kategória, amely – a közbiztonsággal együtt – elválaszthatatlan részét képezi a település, ezen belül a közvetlen lakóhelyi és munkahelyi környezet nem anyagi jellegű infrastruktúrájának.

Ha a közrendet mint társadalmi normarendszert tekintjük, akkor idetartoznak a nyilvánosság előtti viselkedés írott és íratlan »illemszabályai«, a természeti és az épített környezet »esztétikája«, a közúti közlekedés zavartalanságát biztosító előírások, és az ún. szakrendi normák.

2

3

21 illetve a közszolgáltatások , akkor ezt a közigazgatási jogsértés terminusával írhatjuk le.

Jelenleg Magyarországon a közösség rendjét, valamint a közszolgáltatások zavartalanságát védeni hivatott közjogi rendszer három közigazgatási jogsértésfajtát szabályoz: a) a szabálysértéseket, b) a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését, c) az ún. ágazati törvényekben meghatározott jogsértéseket.

Mindhárom magatartásfajtára jellemző, hogy a közjogi szankciók kilátásba helyezése révén a jogalkotó olyan cselekményeket rendel büntetni, melyek vagy nem tartalmaznak közvetlen élet, testi épség, egészség, szabadság, tulajdon elleni támadást (tehát a közbiztonságot sértő magatartásokat), vagy csak olyan csekély mértékben, hogy ezzel szemben a büntetőjogi felelősségre vonás nem látszik indokoltnak. Mégpedig azért nem, mert 4

Ebből az érték-készletből kell a jogalkotónak kiválasztania azokat a szabályokat, melyeket »közjogiasítani« kíván, megalkotva így a közrend jogi fogalmát.

Minél lejjebb haladunk a jogsértési hierarchia lépcsőin, annál kevesebb az esély széles társadalmi konszenzusra, a közrendsértések esetében tehát erősebben mutatkozik a társadalom érdek- és értéktagoltsága, a többség-kisebbség viszonyának konfliktusteremtő jellege. Iskolapélda ebben a körben az utcai prostitúció és a koldulás szabályozásának kudarca.

A közrendet úgy is megragadhatjuk, mint a közérdeknek a közbiztonsághoz képest »kön�nyebb súlyú« kategóriáját, a – valós, vagy virtuális – nyilvánosság előtti, jogilag szabályozott viselkedés gyűjtőfogalmát, melynek megsértése rendszerint a közösséget érintő auditív vagy vizuális sérelem okozásában merül ki. Ez a meghatározás egyben megadja a különbséget a közbiztonsággal. A közrend materiális tartalmát – szemben a közbiztonság alapvetően élet- vagyonés személyi szabadságvédelmi jellegével – a társadalom kulturális normái adják, ezért a közbiztonságnál érzékenyebben függ a »deviáns« magatartások többségi társadalom általi megítélésétől, mindattól a kollektív értékítélettől, amit közerkölcs, a közízlés, a közszemérem, stb. fogalma alatt érteni szoktunk.” Kántás Péter: A közrend elleni jogsértések természetéről. PhD értekezés, Bp., 2007. 153. o. (kézirat) 4 A közszolgáltatásoknak sem a szakirodalomban, sem a tételes jogban nincs egységes fogalma. A legtágabb értelemben idetartoznak az ún. humán jellegű közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális jellegű ellátások), illetve a ún. közüzemi szolgáltatások (közlekedés, villamos energia, földgáz, távhő, vízközmű, hulladék). Ha nem is a közszolgáltatás, de a közszolgáltatást végző szerv fogalmát az ombudsmani gyakorlat alakította ki. Eszerint a közszolgáltatást elláthatja a közigazgatás, a közintézmények, de megbízhatóak ezzel a versenyszférában működő vállalkozások is. A közszolgáltatás tömeges jellegű, valamely lakossági alapszükségletet elégít ki, tehát nem tartoznak ide a luxus jellegű szolgáltatások. Közszolgáltatónak tekinti az ombudsman azokat a hatóságoknak nem minősülő, állami vagy önkormányzati feladatot, szolgáltatást ellátó szerveket, amelyek esetében a kérelmezőnek nincs lehetősége annak megválasztására, hogy a szolgáltatás igénybevételére kivel szerződjön, mivel az csak korlátozott számú vagy kizárólag egyetlen szervtől vehető igénybe. (Az alapvető jogok biztosának beszámolója, 2015. www.ajbh.hu). A legtágabb értelemben a közszolgáltatás fogalomkörébe beletartozik minden állami, önkormányzati, piaci, illetve nonprofit alapon működő feladatellátás, ideértve a közigazgatási hatósági eljárásokat is.

22 a) a cselekményben, illetve az elkövető személyében fennálló társadalomra veszélyesség nem indokolja a többség negatív, megbélyegző értékítéletét kifejező büntetőjogi felelősségre vonást, b) a büntető igazságszolgáltatás hagyományos rendszere nem képes a kis súlyú, nagy tömegben előforduló, ugyanakkor bizonyításigényes cselekményeket „észszerű időn” belül felderíteni, a felelősségről a mindenkori közvádlónak dönteni, majd az elkövetőket bíróság elé állítani, s kellő differenciálás mellett megbüntetni.

A büntető és a közigazgatási terület közötti különbségeket kutatva megállapítható, hogy a közigazgatási jogsértési körben nagyobb gyakorisággal találkozunk a sérelem távoli veszélyét felidéző tényállásokkal, illetve olyan eredménytényállásokkal, ahol az okozott kár (sérelem, hátrány) a társadalmi többség megítélése szerint csekély súlyúnak, úgymond bagatell jellegűnek mondható, mindig tudva azt is, hogy a konkrét sértett mindezt egész másképp éli meg. „Nem véletlen ugyanis, hogy napjainkban nemcsak nálunk, hanem Európa szinte minden fejlett ipari vagy posztindusztriális országában egyre nagyobb az adminisztratív büntetőjog iránti igény, és a hagyományos, erkölcsi színezetű büntetőjog mellett kialakulóban van a technikai szabálysértések rend-büntetőjoga.”5 Az emberi élet, a testi épség, a közélet tisztasága és az igazságszolgáltatás rendje elleni támadások kivételével nem találunk olyan tárgyat, amely ne állna – legtöbbször a büntetőjogi védelemmel párhuzamosan – a közigazgatási jog védelme alatt. A közigazgatási jogsértések körébe legalább két nagy jogellenességi terület tartozik. Egyfelől azok a jogsértések, melyek – a jogalkotó megítélése szerint – nem érdemelnek büntetőjogi üldözést, ugyanakkor zavaró, zaklató, riadalmat, felháborodást keltő jellegük és tömeges előfordulásuk okán olyan veszélyeket hordoznak, illetve sérelmeket idéznek elő, amelyek szükségessé teszik a társadalom intézményes formában kifejezett – elsősorban anyagi hátrányokozásban megnyilvánuló – rosszallását. Nálunk ezek a cselekmények részben szabálysértések, részben – az önkormányzatok által rendeletben szabályozott – olyan cselekmények, melyek a közösségi együttélés alapvető szabályait sértik meg.

A másik területet azok a jogsértések alkotják, ahol nem természetes személy az elkövető, hanem szervezet. A bűnösségi elvre építő hagyományos büntetődogmatika a mai napig nem tudja megfelelően kezelni a szervezetet, mint bűncselekmény elkövetőjét, s legfeljebb egyfajta társfelelősnek ismeri el a természetes személyek mellett, amikor a bűncselekmény 5

Szabó András: A büntetőjog reformja. Bp., 1992. 4. o.

23 áldozatával szemben anyagi értelemben is helyt kell állni. A közigazgatási jogban ugyanakkor régóta ismert a szervezeti felelősség, gondoljunk olyan területekre, mint a fogyasztóvédelem, a természet- és környezetvédelem, az adatvédelem, a munkavédelem stb. A hazai jogban ennek a szférának nincs egységes, a tételes jogban, vagy a szakirodalomban elfogadott elnevezése, mi a jelen kommentárban ágazati jogsértéseknek hívjuk őket.

A következő – Goldschmidtnál részletesen elemezett – dilemma így formulázható: adott jogtárgy elleni támadást hogyan értékeljen a jogalkotó, kisbűncselekményként vagy közigazgatási jogsértésként? Kérdés, hogy biztonsággal kijelölhetőek-e azok a határkövek, amelyek meghatározzák a büntetést érdemlőség határait, továbbá rendelkezésre állnak-e a törvényhozó számára azok a kritériumok, amelyek megszabják, melyik jogellenes magatartás kerüljön a büntetőjog, s melyik más jogágak felelősségi rendszerébe?6 E jogsértések jellemzője, hogy az elkövetők döntő többsége életvezetését, mindennapi döntéseit illetően nem érintkezik a „bűnnel”, vagy tartós devianciával, a jogsértés számukra alkalmi jellegű, különösebb erkölcsi konfliktust nem okozó döntés következmény. E cselekmények többségét tehát a társadalom nagyobb része vagy nem ítéli el úgy, ahogy általában a „bűnt” elítéli, vagy megosztott azok erkölcsi megítélését illetően (utcai 6 A kormányzati portálon 2011. szeptember végén látott napvilágot a BM által elkészített új szabálysértési törvény tervezete, amely a szabálysértések Goldschmidt teóriája szerinti kettőssége mellett voksolt: „Az egyes szabálysértési tényállások jellegzetességeit vizsgálva megállapítható, hogy a szabálysértések alapvetően két nagy csoportra oszthatók: • A kriminális jellegű szabálysértések olyan szabálysértési tényállások, amelyek egy bűncselekmény kisebb súlyú alakzatai, valamint szorosan kapcsolódnak a büntetőjogi megfelelőjükhöz és általában nem kötődnek a közigazgatáshoz.

• Az igazgatásellenes szabálysértések a szabálysértések másik nagy csoportja, amelyet azok a magatartások alkotnak, amelyek kriminálisan színtelenek, jellegüket tekintve büntetőjogi összefüggésük nincs.

Ezek mellett léteznek még az ún. „szakszabálysértések”, amelyek munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatosak, amelyek legfeljebb absztrakt veszélyt hoznak létre, sértő eredményük nincs. Eljárási jellemzőjük, hogy ezeket általában a felügyeleti szervek derítik fel és gyakran a helyszínen el is bírálják.”

Felvethető, hogy egy ilyen jellegű felosztás alapján az évi több százezres közlekedési szabálysértéseket melyik kategóriába soroljuk. Itt ugyanis egyszerre találunk olyan KRESZ-szabályt, melynek megszegése – ha közvetett módon is – az élet- és vagyonbiztonságot fenyegeti, tehát nem vitásan a „kriminális” körbe helyezendő, ugyanakkor olyan normákat, melyek például „csak” a közúti közlekedéssel kapcsolatos adatnyilvántartási igényeket sértik, tehát úgymond közigazgatás-ellenesek, mindemellett „foglalkozási” szabálysértésekről van szó! Ehhez képest az Sztv. tartalmazza a súlyosabbnak minősített közlekedési szabálysértéseket, melyek korábban kormányrendeletben szerepeltek.

24 prostitúció, koldulás, életvitelszerű közterület-használat, gyülekezési jog megsértése, fogyasztóvédelmi szabálysértések).

A közigazgatási jogsértések többségének további jellemvonása az „áldozatmentesség”. Ez azt jelenti, hogy a cselekmények egy részének vagy nincs közvetlen sértettje („csak” a közérdek valamely szelete sérül), illetve ha mégis van (becsületsértés, magánlaksértés, csendháborítás, gyermekkel koldulás, veszélyes fenyegetés, tulajdon elleni szabálysértések), akkor a sértett, illetve az érintett közösség nem tartja hathatós eszköznek a feljelentést, a felderítésben való aktív közreműködést, illetve a jogi szankciót.

Mindebből a nagyarányú látencia következik, hiszen a regisztrált ügyek száma – szemben a bűncselekményekkel – elsősorban nem a sértettek büntetőigényétől, hanem a hatóság ellenőrzési, szankcionálási aktivitásától függ.

Az eljárás specialitása tehát, hogy azok – az ügyek döntő többségében – nem a sértett kezdeményezésére indulnak, hanem mások feljelentése, illetve a hatóság saját észlelése alapján. Mivel nincs a rendszerben közvádló, nem válnak szét az eljárási funkciók, azaz az eljáró hatóság ügyintézőjének kell egyszerre a „vád”, a „védelem” és az „ítélkezés” feladatát teljesítenie, sokszor a büntetőbíróénál nem kisebb bizonyítási, büntetéskiszabási és végrehajtási feladatot ellátva, az igazságszolgáltatásnál jóval csekélyebb szakmai, politikai és társadalmi támogatottság mellett, rosszabb infrastrukturális és anyagi feltételek között.

Ha elkövetői oldalon nincs „belső” fék, a cselekményt érintő külső, társadalmi értékítélet is bizonytalan, továbbá nem várható, hogy a sértett a „bűnüldözési” processzus hajtóereje legyen, akkor a cselekmények vis�szaszorítása, mérséklése érdekében egy dologban lehet reménykedni, az ún. szituatív megelőzés erejében, amelynek „…lényege éppen az, hogy a bűncselekmény bekövetkeztének kockázatát áldozati oldalon csökkentse, míg az elkövető oldalán növelje. […] A szituációs technikák skálája áttekinthetetlenül széles, a sor a bűnelkövetés tárgyaiként gyakran szereplő termékekbe (ún. hot products) épített lopásgátló eszközöktől kezdve a készpénzkímélő fizetési formák terjedésén át a fizikai megfigyelés technikáiig terjed.” 7 Mindez egyet jelent a folyamatos és intenzív hatósági, magánbiztonsági, illetve lakossági szerveződésű jelenléttel a „bűnalkalmak” tipikus és lehetséges helyszínein, illetve minden olyan technika bevetése, amely részben „figyeli” a potenciális elkövetőt, részben jelentősen megkönnyíti az elkövetés bizonyítását.

7 Borbíró Andrea: Kockázatmenedzselés és bűnözéskontroll. Jogi tanulmányok, I. kötet Bp, 2010, 293. o.

25 A sikeres „bűnmegelőzés” tehát a bagatelljogsértések világában a legkevésbé sem jogalkotási vagy jogalkalmazási kérdés: elsődleges feladata ugyanis, hogy a folyamatos és megbízható módszertani alapokra épülő kockázatelemzést követően ott legyen a hatóság a tipikus „bűnalkalmak” helyszínén, és legyen elegendő szakértelme, személyi és anyagi ereje a jogsértések megelőzéséhez, megszakításához, illetve a sikeres bizonyításhoz, végrehajtáshoz.8 A fentiekből következik, hogy önmagában a szankciószigorítás, illetve -gazdagítás visszatartó erejében reménykedni, kriminálpolitikai tévedés, bármilyen osztályozási szempont alapján is válogatjuk a „kriminális” cselekményeket, ettől csak a látencia növekszik, és legfeljebb rövid távon elégíthetőek ki „biztonságteremtő” politikusi (választói) igények.

Az egyéni és közösségi megelőzés hatékonysága tehát nem a szabályokon, hanem a felelősségre vonás szigorán, következetességén, illetve elkerülhetetlenségének tudatán múlik.

Megfigyelhető, hogy a rendszerváltozást követően az állampolgárok inkább „megrendelői” szemmel tekintenek a közszolgáltatásokra, ideértve a hatósági ügyintézést is, azaz a közhatalom gyakorlásának passzív tárgyából, az alattvalói szerepből egyre magasabb igényeket támasztó fogyasztójává léptek elő, miközben érzékeli, hogy mennyire csekély befolyása van a közhatalom „szolgáltatásainak” megszervezési módjára, költségére, választékára és színvonalára. Itt nem érvényesül a piaci elv, amely lehetőséget ad arra, hogy a „vevő” megvonja a bizalmat adott árutól vagy szolgáltatástól és másikat válasszon. Az ügyfél tehát nem választhat másik engedélyező vagy szankcionáló hatóságot, annak az egynek nő meg tehát a felelőssége, hiszen egyszerre kell megfelelnie a társadalom igazságérzetének, illetve a jogállami és a hatékonysági követelményeknek.

Ennek a „megrendelői” várakozásnak ma sem a büntető igazságszolgáltatás, sem a közigazgatás büntetőhatalma, nem tud eleget tenni. Az okok között szerepel, hogy nincs egységes büntetéspolitika, a hatósági fórumrendszer széttöredezett, hiányzik – országos és területi szinten egyaránt – 8 „A lakosság rendérzetét az utca, a játszótér, a temető, a tömegközlekedési eszköz tisztasága, gondozottsága, a lakóhely csendje, jó megközelíthetősége, a parkolási lehetőségek, a levegő tisztasága, a kórház, az iskola, a kereskedelem szolgáltatásainak színvonala, a munkahely gyors elérhetősége a tömegközlekedés által legalább annyira befolyásolja, mint az épületek tömegén a grafiti, a koldulás, vagy a prostitúció közterületi látványa, vagy éppen a tömegkommunikáció látványos napi híradásai a szervezett bűnözés legújabb rémtetteiről. Ebből pedig az következik, hogy a »jó közösségi rend«, tehát a rendezett, kulturált, a közösség többségének erkölcsi, esztétikai maximáival egyező (de a kisebbségek önazonosságához szükséges multikulturalitást is biztosító) állampolgári együttélés feltételeinek biztosítása nem elsősorban rendőri feladat.” Kántás: A közrend elleni jogsértések…

26 a törvényességi felügyelet (ennek hiányát az ügyészi felügyeleti munka nem tudja pótolni), az ügyintézői állomány rendkívül leterhelt, motiválatlan, a szankcionálás egyre inkább rutinból végzet papírmunka eredménye, az ügyek döntő többségében hiányzik az elkövetővel való személyes találkozás, ami nélkül valóban egyéniesített felelősségre vonást nem lehet elképzelni.9

9 E megállapításhoz szolgál adalékként az egykori kisebbségi ombudsman 2008. évben folytatott rendőrségi vizsgálatának megállapítása: „Az is tapasztalható, hogy a szabálysértési terület »képzési vonalon« gazdátlan, elhanyagolt, sem a kötelező, sem a választható belső kurzusok között nem szerepel a joganyagot és a joggyakorlatot érintő változások tananyagszerű feldolgozása. Egy hatásköri szempontból ennyire szétszabdalt – országosan kb. félmillió feljelentést produkáló – jogterületen, legalább ötévenként sürgető szükség volna olyan egységes szabálysértési képzési program kidolgozására, amely a teljes ügyintézői vertikumot célozza meg (rendőrség, jegyző, »felügyeletek«, ügyészek, bírák) figyelembe véve természetesen az egyes ügytípusok, illetve ügyszakaszok jellegzetességeit. Egy ilyen program részét képezhetné minden olyan tapasztalat és tanulság beépítése, amely a kisebbségi hovatartozással függ össze.”