A szabálysértési törvény magyarázata - Második, átdolgozott, hatályosított kiadás

BISZTRICZKI LÁSZLÓ, KÁNTÁS PÉTER

A szabálysértési törvény magyarázata Második, átdolgozott, hatályosított kiadás

BISZTRICZKI LÁSZLÓ, KÁNTÁS PÉTER

A szabálysértési törvény magyarázata Második, átdolgozott, hatályosított kiadás

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Bisztriczki László, 2014 © Kántás Péter, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

A kézirat lezárva: 2014. június 30.

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 237 5 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5 Tartalom Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Bevezető – a szabálysértések általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet

A szabálysértésért való felelősség és a törvény hatálya . . . . . . . . 27 1. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2. A szabálysértésért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya . . . . . . . . . . 43 4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség . . . . . . . 45 II. Fejezet

Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 5. A szabálysértés büntethetőségének elévülése . . . . . . . . . . . . . 47 III. Fejezet

A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények . . . . . . . . . 50 6.

Büntetések és intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 7.

A szabálysértési elzárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 8.

A pénzbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 9.

A közérdekű munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 10. A járművezetéstől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 11. Az elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 12. A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 13. A figyelmeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása . . . . . . . . . . 80 15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre

vonatkozó büntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 16. A szabálysértési elzárás és a pénzbírság

végrehajthatóságának elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 17.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól . . . . . . . . . . 98

6 IV. Fejezet

Különleges rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 18. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . 99 V. Fejezet

19.

Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 MÁSODIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 VI. Fejezet

Alapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 20. Az alkalmazandó jogszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 21. A hivatalból való eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe . . . . . . . . . . . . . . 116 23. Az önvádra kötelezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 24. A védekezés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 25. A jogorvoslati jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 26. A nyelvhasználat joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 27. A szabálysértési felelősség elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 VII. Fejezet

A szabálysértés miatt eljáró hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 29. A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . 132

Az illetékesség fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 30. A bíróság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 31. Ügyész részvétele a szabálysértési eljárásban . . . . . . . . . . . . . 144 32. Az ügyek egyesítése és elkülönítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 33. Áttétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 VIII. Fejezet

Kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 34. A kizárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 35. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . 158 36. A szakértő kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 37. Az ügyész kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 38. A bíró kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

7 IX. Fejezet

A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . 163 39. Az eljárás alá vont személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 40. Az eljárás alá vont személy képviselője . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 41. A sértett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 42. A sértett képviselője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 X. Fejezet

A bizonyítás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 43. A tényállás tisztázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 44. A bizonyítás eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 45. A tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 46. A tanú vallomástételének akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 47. A tanúvallomás megtagadásának lehetősége . . . . . . . . . . . . . . 189 48. A tanúvallomás bizonyítékként történő

felhasználásának akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 49. A tanú meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 50. A tanú adatainak zártan kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 51. A szakértő és a szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 52. A szakértőt kirendelő határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 53. A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 54. A tolmács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 55. A tárgyi bizonyítási eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 56. Az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 57. A szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 57/A. A szembesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 58. Az eljárás alá vont személy vallomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 XI. Fejezet

Kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 59. Az elővezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 60. Szabálysértési őrizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 61. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 62. A lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 63. A rendbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 XII. Fejezet

Általános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 64. A szabálysértési eljárás megindulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 65. A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244

8 66. Ügyintézési határidő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 67. A szabálysértési eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 67/A. A közvetítői eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 67/B. A közvetítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 67/C. A közvetítői eljárás lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 67/D. A közvetítői eljárás befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 68. A szabálysértési eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 69. A határidő és a határnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 70. A mulasztás igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

Az igazolás határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

Az igazolási kérelem elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 71. Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 72. A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos

költségek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 73. A kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 74. A kézbesítési vélelem megdöntése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

A kézbesítési vélelem előterjesztésének határideje,

döntés a kérelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 75. A jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 76. A szabálysértési költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291

A szabálysértési költség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292

A szabálysértési költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 77. A szabálysértés által okozott kár megtérítése . . . . . . . . . . . . . 297 77/A. Elektronikus kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 XIII. Fejezet

A szabálysértési hatóság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 78. A határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 79. A határozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 80. A határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 81. A határozat kijavítása és kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 82. Panasz a szabálysértési hatóság határozatával szemben . . . . . 312 XIV. Fejezet

Helyszíni eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 83. Helyszíni bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 84. Gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság . . . 325

9 84/A. Szóbeli figyelmeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 85. Helyszíni idézés, értesítési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 XV. Fejezet

A szabálysértési hatóság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 86. Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat . . . . . . . . . . 331 87. Meghallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 XVI. Fejezet

Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozatával szemben . . . 335 88. Általános szabályok a bíróság előtti eljárásban . . . . . . . . . . . . 341 89. Intézkedések a kifogás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 90. A kifogás elintézése tárgyalás tartása nélkül . . . . . . . . . . . . . . 346 91. A kifogás elintézése tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 92. A szabálysértési tárgyalás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 93. A kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzés . . . . . 354 XVII. Fejezet

A szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértésekre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 94. Előkészítő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 95. A bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozata . 363 95/A. Eljárás a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott

szabálysértés elkövetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 96. A bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő

bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 XVIII. Fejezet

A perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 97. A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 98. A perújítási kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 99. A perújítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 XIX. Fejezet

100. Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy

szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő

határozata alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384

10 XIX/A. Fejezet

A kártalanítás és a visszafizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 100/A. A kártalanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 100/B. A visszafizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 XX. Fejezet

101.

A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések . . 393

XXI. Fejezet

102. Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések . . . . 399 HARMADIK RÉSZ

A VÉGREHAJTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 XXII. Fejezet

A szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság végzésének végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 103. A határozat jogereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 104. A szabálysértési elzárás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 105. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a szabálysértési költség,

a rendbírság, valamint az okozott kár végrehajtása . . . . . . . . 412

A pénzbírság önkéntes befizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415

Pénzbírságot, helyszíni bírságot helyettesítő elzárás . . . . . . . 416

Adók módjára történő behajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 106. A közérdekű munka végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása . . . . . . . . . 427 107. A járművezetéstől eltiltás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 108. Elkobzás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 109. Méltányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 110. Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . 442 NEGYEDIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER . . 445 111.

112.

113.

114.

115.

A szabálysértési nyilvántartási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 A személyazonosító adatok nyilvántartásának tartalma . . . . 449 A szabálysértési nyilvántartások tagozódása . . . . . . . . . . . . . . 450 A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása . . . 454

11 115/A. A személyazonosító adatok nyilvántartásában

és a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok kezelési

ideje és törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 115/B. A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára

jogosultak nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 116. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

a szabálysértési nyilvántartásokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 117. A szabálysértési nyilvántartásokból közvetlen hozzáféréssel

történő adatátvétel feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 118. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján

történő adattovábbítás követelményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 119. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján,

valamint a közvetlen hozzáférés útján történő

adattovábbítás biztosításának általános követelményei . . . . . 466 120. Adattovábbítási nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 ÖTÖDIK RÉSZ

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 XXIII. Fejezet

Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések . . . . . . . 469 121. Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 122. Önkényes beköltözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 123. Távoltartó határozat szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . 475 124. Rendzavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477 125. Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 126. Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése . . . . . . . . . . 484 127. Tiltott prostitúció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 128. Veszélyes fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel . . . . . . 496 130. Valótlan bejelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500 131. Járművezetés az eltiltás hatálya alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 132. A tulajdon elleni szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502

A vagyon elleni szabálysértések közös jellemzői . . . . . . . . . . . 504

Az értékhatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505 Lopás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 Sikkasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517

Jogtalan elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519

12 Orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 Csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521

Szándékos rongálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523

Hűtlen kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531

Jármű önkényes elvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531

Földmérési jel megrongálása, határjelrongálás . . . . . . . . . . . . 533

Gondatlan rongálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533

Az érték-egybefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535 133. Jogosulatlan vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 133/A. Tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 133/B. Közös szabályok a XXIII. Fejezetben foglalt szabálysértések tekintetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 XXIII/A. Fejezet

Közérdekű munkával büntethető szabálysértések . . . . . . . . . . . . 544 133/C. Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 XXIV. Fejezet

Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 134. Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 135. Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése . . . . . . . . . . . 557 136. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai

termékkel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558 137. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 137/A. Jogosulatlan címhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564 138. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma . . . . . . . . . . . . . 568 139. Koldulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 140. Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése . . 577 141. Természetvédelmi szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577 142. A vallásgyakorlás jogának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 143. Gyülekezési joggal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 144. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint

a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése . . . . 593 145. Tiltott szerencsejáték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 594 146. Közerkölcs megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 147. Veszélyeztetés kutyával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600 148. Büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása . . 612 149. Csendháborítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 615

13 150. Köztisztasági szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 151. Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával . . . . . . . . . 630 152. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631 153. Kábítószer-rendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634 153/A. Gyógyszerrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 154. Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 154/A. Jogosulatlan közterületi értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 155. A kitiltás, illetve az eltiltás szabályainak megszegése . . . . . . . 647 156. Jégen tartózkodás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . 650 156/A. Tiltott fürdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 652 157. Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata . . . . . . . . . . . 654 158. Tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 159. Határrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 658 160. Minősített adat biztonságának megsértése . . . . . . . . . . . . . . . 660 160/A. Közérdekű bejelentő üldözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 663 160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665 160/C. Segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele . . . . . . 667 161. Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 669 162. Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . 672 162/A. Sajtórendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 674 XXV. Fejezet

A pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . 676 163. Vámszabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 676 164. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 679 165. Vámorgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679 166. Fémjelzési szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 680 167. A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése . . . . . . . . 682 168. Hatásköri rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 684 XXVI. Fejezet

A rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető szabálysértések . . . 684 169. Vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése . . . . . . . . 684 169/A. Polgári védelmi kötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . 686 169/B. Honvédelmi kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 169/C. Gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértése . . . 689

14 170. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség . . . . . . . . . . . 691 170/A. Az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó

bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 XXVII. Fejezet

A kiemelt közlekedési szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 171. Ittas vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 172. Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése . . . . . . . . 699 173. A közúti közlekedés rendjének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . 701 174. Engedély nélküli vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 175. Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 708 176. Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése . . . . . . . . . 711 177. Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 XXVIII. Fejezet

Közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések . . . . . . . . . . . . 714 178. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése . . . . . . 715 179. Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése . . . . . . . 718 179/A. Vasúti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 720 180. Víziközlekedési szabályok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722 181. Légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés . . . . . . . . . . . . 724 182. A légi közlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726 183. Hatásköri rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 730 184. Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal

való megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 730 XXIX. Fejezet

Az élelmiszerlánc-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 733 185. Versenytárs utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734 186. Árdrágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 737 187. Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 739 188. Minőségtanúsítási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . 741 189. Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata . . . . . . . . . . . . . 742 190. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . 744

15 191. Vásárlók megkárosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 747 192. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala . . 749 XXIX/A. Fejezet

A szellemi tulajdon elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 750 192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . 750 192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753 XXX. Fejezet

A járványügyi, erdővédelmi, mező-, erdő- és vízgazdálkodási szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 754 193. Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása . . . . . . . . . . . 754 194. Kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos

előírások megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 758 195. Mezei szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760 196. Erdőrendészeti szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 762 197. Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . 765 198. Felhívással szembeni engedetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767 199. Vízszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 770 200. Ár- és belvízvédelmi szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773 XXXI. Fejezet

Az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás rendjét veszélyeztető szabálysértések . . . . . . . . . 776 201. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség

és a tankötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 776 202. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó

szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 786 203. Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására

vonatkozó szabályok megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793 HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 796 204. Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 796 205. Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 799 206. Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800 207. Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . 803 208. Módosító rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 804 209. Hatályon kívül helyező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 808

17 Rövidítések jegyzéke AB Alkotmánybíróság Art. a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Be. BH Btk. Bvtvr.

az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról Bírósági Határozatok az 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról Ebtv. a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról EEJE Európai Emberi Jogi Egyezmény EEJB Európai Emberi Jogi Bíróság Házszabály a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról Itv. az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Kbtk. az 1879. évi XL. törvény a kihágásokról Kbtv. a 2010. évi LXXXVI. törvény a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról Ket. a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Köztv. a 2008. évi LXXIX. törvény a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról Ötv. az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Pp. az 1952. évi III. törvény a Polgári perrendtartásról R. a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Régi Btk. az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Régi Sztv. az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről Rtv. az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

18 Szolgálati Szabályzat a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról Sztv. a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Ütv. a 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről Vhr. a 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról

19 Bevezető – a szabálysértések általános jellemzői „Minden megnyilvánulásunkat sajátos rend jellemzi. Elrendezzük gondolatainkat, tárgyainkat az asztalon, rendezni igyekszünk érzelmeinket, berendezzük a házainkat, szobáinkat, városokat és parkokat rendezünk, temetést és ünnepet – s mindezt országonként, koronként és egyénenként másképp.”1 Minden emberi közösség, és benne minden egyén rendelkezik rend- és biztonsági igényekkel. Elvárja tehát, hogy a) a közösség egészének működését, továbbá tagjainak életét, egészségét, vagyonát, személyes szabadságát, személyhez fűződő jogait, továbbá egyéb, közjogi védelem alá (is) helyezett jogait és érdekeit ne fenyegesse veszély,2 b) a közösség számára nyitva álló, vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető „élettereket” zavarásmentesen, rendeltetésszerűen, a kulturális értelemben „normálisnak” tekinthető együttélési szabályok megtartásával, használhassa, c) bízhasson abban, hogy a biztonságot és a rendet (rendeltetésszerűséget) fenyegető vagy sértő támadások, zavarások megelőzésében, megszakításában, szankcionálásában, továbbá a megsértett rend és biztonság helyreállításában – a közösségek önvédelmi szerveződésein és a piacon megvásárolható biztonsági vállalkozásokon kívül – olyan professzionális (állami, önkormányzati) erőtényezők vesznek részt, melyek képesek egy mindenkinek járó alapbiztonság és alaprend garantálására.

A jogilag védelem alá helyezett társadalmi rendre, békére, nyugalomra vonatkozó közjogi szabályozás egyik szankciótípusa a szabálysértési szankció, melynek révén olyan cselekményeket rendel a jogalkotó büntetni, melyek közvetlen élet, testi épség, egészség, szabadság, tulajdon elleni támadást (tehát a biztonságot sértő magatartásokat) nem, vagy olyan csekély Polcz Alaine: Rend és rendetlenség. Jelenkor, Pécs, 2007. 5. o.

Normális esetben az emberek és embercsoportok számára a mindennapok életvitelének rendje rutintevékenység, a közösségben való viselkedés számtalan (különböző fokban) interiorizált szerepelvárásai szerint cselekednek egy széles „játéktérben”, amelyben a konkrét magatartást érdekeik, morális felfogásuk, ízlésük stb. határozza meg. Minél jobban integráltak egy adott (valós vagy eszmei) közösségbe, annál több a félnivalójuk a közösségellenes magatartás társadalmi szankcióitól, melyek elsősorban az erkölcsi elítélés valamilyen formájában, végső soron a közösségből való kirekesztésben nyilvánulnak meg. Pedagógiai közhely, hogy a jogi szankciótól való félelemnél erősebb magatartásirányító (rendfenntartó) szerepe van annak, ha maga a közösség képes a normaadekvát viselkedést jutalmazni, illetve a normasértést büntetni.

1

2

20 mértékben tartalmaznak, hogy ezzel szemben a büntetőjogi felelősségre vonás két értelemben sem látszik szükségesnek: – a jogalkotó úgy értékeli, hogy a szabálysértések által előálló társadalomra veszélyesség nem indokolja a társadalmi többség súlyos negatív, erkölcsileg megbélyegző értékítéletét kifejező büntetőjogi felelősségre vonást, – a büntető igazságszolgáltatás hagyományos rendszere nem képes a kis súlyú, nagy tömegben előforduló, ugyanakkor bizonyításigényes cselekményeket „ésszerű időn” belül felderíteni, a felelősségről a mindenkori közvádlónak dönteni, majd az elkövetőket bíróság elé állítani, s kellő differenciálás mellett megbüntetni.

A szabálysértést „kisbűncselekménynek”, „bagatellcselekménynek”, a közigazgatás büntetőjogának vagy adminisztratív büntetőjognak is szokták nevezni. Az elnevezések jelzik, hogy a jogterület – ahogyan azt az Alkotmánybíróság több határozatában leszögezte – vegyes karakterű, két jogág határán áll, fogalmai, eljárás- és fórumrendszere mindkettőből építkezik. Amikor azt kell eldönteni, hogy mi tesz egy cselekményt szabálysértéssé, hogyan alakulnak a felelősségi és jogkövetkezményi szabályok, akkor a büntető anyagi jog fogalmai és intézményei érvényesülnek (társadalomra veszélyesség, szándékosság, gondatlanság, kísérlet, büntethetőséget kizáró és megszüntető okok stb.), amikor viszont az alkalmazott joganyagra, az eljárás rendjére vagy az eljáró szervek államszervezeti státusára, feladatkörére kérdezünk rá, akkor a közigazgatási jog jellegzetességei dominálnak.

Közhely, hogy a társadalomra veszélyesnek minősített magatartások nem azonos módon sértik, illetve fenyegetik a közösséget, illetve annak tagjait. A jogalkotó a védendő jogtárgyak között mindig sorrendiséget állít fel, meghatározva a közösség alapvető és kiemelt értékeit, amely értékek védelméhez megfelelő eltérő jogi eszközöket biztosít. Az egyik legfelelősségteljesebb jogalkotói feladat kitapogatni azt a jogellenességi határt, ahol a büntetőjog hatalma véget ér, ugyanakkor nem szűnik meg a cselekmények büntetetést érdemlősége, éppen „csak” a közigazgatás hatóságai, eljárási rendje, illetve szankciókészlete veszi át a korábban évszázadokig a büntetőjogra testált szankcionálási feladatokat. A helyzetet bonyolítja, hogy nemzetközi jogi kötelezettségek okán a közigazgatási jog sem tud „megszabadulni” a bűncselekmény fogalmától, hiszen pl. az EEJE 6. cikkét az EEJB gyakorlata a szabálysértésekre is érvényesnek tekinti.

Nincs tehát valamiféle objektív, tértől, időtől független elhatárolási mérce: ez a mindenkori büntetőpolitika senki másra át nem hárítható felelőssége, az ő értékválasztásának a kérdése, hogy hová helyezi a jogellenességi határokat. Ehhez azonban tekintetbe kell vennie a bűnügyi tudo-

21 mányok eredményeit, a bírói és közigazgatási gyakorlat tapasztalatait, a társadalom többsége által vallott és gyakorolt erkölcsi normákat, továbbá a jogon kívüli, vagy más jogág illetékességébe tartozó „szankcionálás” eredményeit.

A két jogterület közötti különbségeket kutatva annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a szabálysértési körben jóval nagyobb gyakorisággal találkozunk a sérelem távoli veszélyét felidéző tényállásokkal, illetve olyan eredménytényállásokkal, ahol az okozott kár (sérelem, hátrány) a társadalmi többség megítélése szerint csekély súlyúnak, úgymond bagatelljellegűnek mondható, mindig tudva azt is, hogy a konkrét sértett mindezt egészen másképp éli meg. „Nem véletlen ugyanis, hogy napjainkban nemcsak nálunk, hanem Európa szinte minden fejlett ipari vagy posztindusztriális országában egyre nagyobb az adminisztratív büntetőjog iránti igény, és a hagyományos, erkölcsi színezetű büntetőjog mellett kialakulóban van a technikai szabálysértések rend-büntetőjoga.”3 A következő nehézséget a szabálysértések belső tagozódásának több mint száz évre visszanyúló elméleti dilemmája jelenti. A kérdés így formulázható: kisbűncselekmény vagy közigazgatási jogsértés? A kormányzati portálon 2011. szeptember végén látott napvilágot a BM által elkészített új szabálysértési törvény tervezete, amely a szabálysértések ilyen értelmű kettőssége mellett voksolt: „Az egyes szabálysértési tényállások jellegzetességeit vizsgálva megállapítható, hogy a szabálysértések alapvetően két nagy csoportra oszthatók: – A kriminális jellegű szabálysértések olyan szabálysértési tényállások, amelyek egy bűncselekmény kisebb súlyú alakzatai, valamint szorosan kapcsolódnak a büntetőjogi megfelelőjükhöz és általában nem kötődnek a közigazgatáshoz.

– Az igazgatásellenes szabálysértések a szabálysértések másik nagy csoportja, amelyet azok a magatartások alkotnak, amelyek kriminálisan színtelenek, jellegüket tekintve büntetőjogi összefüggésük nincs.

Ezek mellett léteznek még az ún. »szakszabálysértések«, amelyek munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatosak, amelyek legfeljebb absztrakt veszélyt hoznak létre, sértő eredményük nincs. Eljárási jellemzőjük, hogy ezeket általában a felügyeleti szervek derítik fel és gyakran a helyszínen el is bírálják.”

Szabó András. A büntetőjog reformja. Bp., 1992. 4. o.

3

22 Érdemes volna magyarázatot kérni az előterjesztőtől: vajon e felosztás alapján az évi csaknem négyszázezres közlekedési szabálysértéseket melyik kategóriába sorolja? Itt ugyanis egyszerre találunk olyan KRESZ-szabályt, melynek megszegése – ha közvetett módon is – az élet- és vagyonbiztonságot fenyegeti, tehát nem vitásan a „kriminális” körbe helyezendő, ugyanakkor olyan normákat, melyek például „csak” a közúti közlekedéssel kapcsolatos adat-nyilvántartási igényeket sértik, tehát úgymond közigazgatásellenesek, mindemellett „foglalkozási” szabálysértésekről van szó! Ehhez képest az Sztv. teljes terjedelmében tartalmazza a közlekedési szabálysértéseket, melyek korábban kormányrendeletben szerepeltek.4 A szabálysértési feljelentések évente elérik a hatszázezres számot.5 E jogsértések döntő többsége közlekedési szabálysértés (kb. 390 000), ehhez képest minden más tényállás tízezres, illetve ezres nagyságrendben szerepel a regisztrált feljelentések körében. Mivel kis súlyú, rendszerint közvetlen sérelemmel nem járó, „csak” zavaró jellegű magatartásokról van szó, nagyon magas látenciával kell számolnunk, tehát a jogsértések többsége sohasem kerül hatósági látótérbe, illetve kizárólag az elkövetés tipikus helyein jelen lévő hatósági (vagyonőri, polgárőri, egyéb társadalmi rendészeti) aktivitás, az ellenőrzés és szankcionálás függvénye.

Mit kell tudnunk arról, vajon hányféle szabálysértésért tartozunk felelősséggel? A Régi Sztv. idejében csak a központi jogszabályokban (törvény, kormányrendelet) kb. százkilencven cselekményt találtunk, ehhez jött hozzá az önkormányzati rendeletekben szereplő szabálysértések tízezreinek soha senki által még nem vizsgált sokasága. Az új törvény – az indokolásból ki nem tűnő okokból – mintegy megfelezi a tényállások számát és eltörli azokat, melyeket az önkormányzatok statuáltak, megtartva természetesen azt a négy legnagyobb cselekményi kört (közlekedési, tulajdon elleni, közrend elleni, fogyasztóvédelmi), melyek szankcionálása évtizedek óta a legnagyobb mennyiségi gondot jelenti a hatóságoknak.

Látható tehát, hogy az emberi élet, a testi épség, a közélet tisztasága és az igazságszolgáltatás rendje elleni támadások kivételével nem találunk olyan tárgyat, amely ne állna – legtöbbször a büntetőjogi védelemmel párhuzamosan – a szabálysértési jog „védelme” alatt. Azokról a kisebb súlyúnak minősített jogsértésekről van szó, melyek – a jogalkotó megítélése 4 Ugyanakkor egyetlen munkaügyi szabálysértés (külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése) törvénybe helyezését tartotta érdemesnek a jogalkotó, miközben az alkotmányos alapjogot sértő munkavállaló hátrányos megkülönböztetése kimaradt a törvényből. Vajon a jogellenes diszkrimináció minősíthető „erkölcsileg színtelen” magatartásnak?

5 Ehhez tegyük hozzá a milliós nagyságrendű helyszíni bírságokat, amelyek paramétereiről nyilvános statisztika nem készül. Az új Sztv. statisztikai fejezete ebben egyértelmű előrelépést ígér.

23 szerint – nem érdemelnek büntetőjogi üldözést, ugyanakkor zavaró, zaklató, riadalmat, felháborodást keltő jellegük és tömeges előfordulásuk okán olyan veszélyeket hordoznak, illetve sérelmeket idéznek elő, amelyek szükségessé teszik a társadalom intézményes formában kifejezett – elsősorban anyagihátrány-okozásban megnyilvánuló – rosszallását.

A bagatellcselekmények területén még erőteljesebben jelentkezik az elméleti kihívás, mint a büntetőjogban: vajon biztonsággal kijelölhetőek-e azok a határkövek, amelyek meghatározzák a büntetést érdemlőség határait, továbbá rendelkezésre állnak-e a törvényhozó számára azok a kritériumok, amelyek megszabják, melyik jogellenes magatartás kerüljön a büntetőjog, s melyik más jogágak felelősségi rendszerébe?

E cselekmények jellemzője az is, hogy az elkövetők döntő többsége életvezetését, mindennapi döntéseit illetően nem érintkezik a „bűnnel”, vagy tartós devianciával, ez a fajta jogsértés számukra alkalmi jellegű, erkölcsi konfliktust nem okozó döntés következménye (több mint 60%-a a feljelentéseknek közlekedési szabálysértés). E cselekmények többségét tehát a társadalom nagyobb része vagy nem ítéli el, vagy megosztott azok erkölcsi megítélését illetően (utcai prostitúció, koldulás, életvitelszerű közterülethasználat, gyülekezési jog megsértése, fogyasztóvédelmi szabálysértések).

Jelen van a társadalomban olyan, a nyilvánosság különböző fórumai által támogatott vélemény is, amely egyes szabálysértési kategóriák esetén a rekriminalizálástól remél erősebb visszatartó erőt. Ez a szigorítási folyamat 2010-ben elkezdődött, elsősorban a tulajdon elleni szabálysértések esetében. Nem véletlen, hogy elsőnek ebben a körben kapta vissza a rendőrség az előkészítő eljárás jogát, majd ezek a cselekmények 2010 augusztusa óta elzárással fenyegetettek, így bírói hatáskörbe kerültek.

A kis súlyú jogsértések többségének további jellemvonása az „áldozatmentesség”. Ez azt jelenti, hogy a cselekmények egy részének vagy nincs közvetlen sértettje („csak” a közérdek valamely szelete sérül), illetve ha mégis van (becsületsértés, magánlaksértés, csendháborítás, gyermekkel koldulás, veszélyes fenyegetés, tulajdon elleni szabálysértések), akkor a sértett nem tartja hathatós eszköznek a feljelentést, illetve a felderítésben való aktív közreműködést. Mindebből óriási látencia következik, hiszen a regisztrált feljelentések száma – szemben a bűncselekményekkel – elsősorban nem a sértettek akaratától, hanem a hatóság ellenőrzési, szankcionálási aktivitásától függ.

Az eljárás specialitása tehát, hogy azok – az ügyek döntő többségében – nem a sértett kezdeményezésére indulnak, hanem feljelentésre, illetve a hatóság saját észlelése alapján. Mivel nincs a rendszerben közvádló, nem válnak szét az eljárási funkciók, azaz a szabálysértési ügyintézőnek kell

24 egyszerre a „vád”, a „védelem” és az „ítélkezés” feladatát teljesítenie, sokszor a büntetőbíróénál nem kisebb bizonyítási, büntetéskiszabási és végrehajtási feladatot ellátva, az igazságszolgáltatásnál jóval csekélyebb szakmai, politikai és társadalmi támogatottság mellett, rosszabb infrastrukturális és anyagi feltételek között.

Ha elkövetői oldalon nincs „belső” fék, a cselekményt érintő külső, társadalmi értékítélet is bizonytalan, továbbá nem várható, hogy a sértett a „bűnüldözési” processzus hajtóereje legyen, akkor a cselekmények vis�szaszorítása, mérséklése érdekében egy dologban lehet reménykedni, az ún. szituatív megelőzés erejében: mindez egyet jelent a folyamatos és intenzív hatósági, magánbiztonsági, illetve lakossági szerveződésű jelenléttel a „bűnalkalmak” tipikus és lehetséges helyszínein, illetve minden olyan technika bevetése, amely részben „figyeli” a potenciális elkövetőt, részben jelentősen megkönnyíti az elkövetés bizonyítását.

A sikeres „bűnmegelőzés” tehát a bagatelljogsértések világában a legkevésbé sem jogalkotási vagy jogalkalmazási kérdés: elsődleges feladata ugyanis, hogy a folyamatos és megbízható módszertani alapokra épülő kockázatelemzést követően ott legyen a hatóság a tipikus „bűnalkalmak” helyszínén, és legyen elegendő szakértelme, személyi és anyagi ereje a jogsértések megelőzéséhez, megszakításához, illetve a sikeres bizonyításhoz, végrehajtáshoz.

Ebből a tételből az következik, hogy önmagában a szankciószigorítás, illetve -gazdagítás visszatartó erejében reménykedni kriminálpolitikai tévedés, bármilyen osztályozási szempont alapján is válogatjuk a „kriminális” cselekményeket, ettől csak a látencia növekszik, és legfeljebb rövid távon elégíthetőek ki „biztonságteremtő” politikusi (választói) igények.

Az egyéni és közösségi megelőzés hatékonysága tehát nem a szabályokon, hanem a felelősségre vonás szigorán, következetességén, illetve elkerülhetetlenségének tudatán múlik.

Igaz ugyan, hogy 2000 óta adott a lehetőség az elkövető számára ügyének bírói felülvizsgálatára, mégis az eljárás és az érdemi határozat tartalmi és formai kifogástalanságának első számú felelőse a szabálysértési hatóság. Az ő képviselőjének döntésétől és az eljárás során tanúsított magatartásától is függ milyen képet fog megőrizni magában az eljárás alá vont személy a közigazgatás „büntetőhatalmának” természetéről, igazságos, szakszerű és jogszerű voltáról. Több évtizedes ombudsmani tapasztalat ugyanis, hogy a hatósági ügyeket – így a szabálysértéseket – érintő panaszoknál sokkal többen kifogásolják az eljárás, a „bánásmód” valamely hiányosságát (eljárás elhúzódása, a hallgatás, a lélektelen ügyintézés, az információ hiánya stb.), mint magát az érdemi döntés tartalmát.

25 Mindez összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a rendszerváltozást követően az állampolgárok inkább „megrendelői” szemmel kezdenek tekinteni a közszolgáltatásokra, illetve a hatósági ügyintézésre, azaz a közhatalom gyakorlásának passzív tárgyából, az alattvalói szerepből egyre magasabb igényeket támasztó fogyasztójává lépnek elő, miközben rendkívül csekély befolyásuk van a közhatalom „szolgáltatásainak” megszervezési módjára, költségére, választékára és színvonalára. Itt ugyanis nem érvényesíthető a piaci elv, amely lehetőséget ad arra, hogy a „vevő” megvonja a bizalmat adott árutól vagy szolgáltatástól és másikat válasszon. Az érintett tehát nem választhat másik engedélyező vagy szankcionáló hatóságot, annak az egynek nő meg tehát a felelőssége, hiszen egyszerre kell megfelelnie a társadalom igazságérzetének, illetve a jogállami és a hatékonysági követelményeknek.

Ennek a várakozásnak ma sem a büntető igazságszolgáltatás, sem pedig a közigazgatás büntetőhatalma nem tud eleget tenni, így a szabálysértési ügyintézés 2000 óta alapvetően megújuló rendszere sem. Az okok között szerepel, hogy ezen a területen nincs egységes büntetéspolitika, a hatósági fórumrendszer széttöredezett, hiányzik – országos és területi szinten egyaránt – a törvényességi felügyelet (ennek hiányát az ügyészi felügyeleti munka nem tudja pótolni), az ügyintézői állomány rendkívül leterhelt, motiválatlan, a szankcionálás egyre inkább rutinból végzet papírmunka eredménye, az ügyek döntő többségében hiányzik az elkövetővel való személyes találkozás, ami nélkül valóban egyéniesített felelősségre vonást nem lehet elképzelni.6

6 E megállapításhoz szolgál adalékként az egykori kisebbségi ombudsman 2008. évben folytatott rendőrségi vizsgálatának megállapítása: „Az is tapasztalható, hogy a szabálysértési terület »képzési vonalon« gazdátlan, elhanyagolt, sem a kötelező, sem a választható belső kurzusok között nem szerepel a joganyagot és a joggyakorlatot érintő változások tananyagszerű feldolgozása. Egy hatásköri szempontból ennyire szétszabdalt – országosan kb. félmillió feljelentést produkáló – jogterületen, legalább ötévenként sürgető szükség volna olyan egységes szabálysértési képzési program kidolgozására, amely a teljes ügyintézői vertikumot célozza meg (rendőrség, jegyző, »felügyeletek«, ügyészek, bírák) figyelembe véve természetesen az egyes ügytípusok, illetve ügyszakaszok jellegzetességeit. Egy ilyen program részét képezhetné minden olyan tapasztalat és tanulság beépítése, amely a kisebbségi hovatartozással függ össze.”