Szakértői javaslat ‎az új polgári perrendtartás kodifikációjára by ORAC Kiadó

Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára Szerkesztette:

Varga István – ÉLESS TAMÁS Lektor:

NÉMETH JÁNOS

Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára Szerkesztette:

Varga István – ÉLESS TAMÁS Lektor:

NÉMETH JÁNOS

A kézirat lezárva: 2016. szeptember 8.

A kiadvány megvalósulását az Igazságügyi Minisztérium támogatása tette lehetővé.

A kiadók számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadók engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 314 3 Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. közös kiadása Felelős kiadók: dr. Frank Ádám, a HVG-ORAC Kft. ügyvezetője és Köves Béla, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

A Polgári Perjogi Kodifikációs Munkabizottságok tagjai, az eredeti munkabizottsági szövegjavaslatok szerzői:

XII–XIV. fejezet

Nyolcadik Rész

III., XI., XXII. fejezet

III. fejezet

Hatodik, Hetedik Rész IV., XV–XXI. fejezet, Hatodik, Hetedik Rész

XI. fejezet

Nyolcadik Rész

X. fejezet

IV., VI. fejezet

I., III., V., VII–VIII. fejezet

XII–XXI. fejezet

XV–XXI. fejezet

Nyolcadik Rész

IV. fejezet

VII–VIII. fejezet

XII–XIV. fejezet

II. fejezet

III., XXIII– XXV. fejezet

XII–XXI. fejezet

VI., XI–XIV. fejezet

VI., X. fejezet

VI. fejezet

II., VI., XV–XXI. fejezet

VII–VIII. fejezet

I., III–V. fejezet

XI. fejezet

X. fejezet

Első Rész; III., VI–VIII. fejezet

IV. fejezet

XV–XXI. fejezet

X. fejezet

IX. fejezet

II., VI–VIII., XI. fejezet

Első Rész, XI. fejezet

IV. fejezet

IX. fejezet, Nyolcadik Rész

VI., X. fejezet

VI. fejezet

VII–VIII. fejezet

Első Rész, VI–VIII., XI–XIV. fejezet,

Első Rész

VII–VIII. fejezet

IX fejezet

XI. fejezet

III., XII–XIV. fejezet

III. fejezet

Első Rész, II., XI. fejezet X. fejezet, Nyolcadik Rész

VI. fejezet

VI., XV–XXI. fejezet

VII–VIII. fejezet

XV–XXI. fejezet

II. fejezet

IX. fejezet

VII–VIII. fejezet

6 © Kövesné Kósa Zsuzsanna

XV–XXI. fejezet

XII–XIV. fejezet

Első Rész

VI. fejezet

III., VII–IX. fejezet

II., XI. fejezet

Első Rész

VI. fejezet

Első Rész

II. fejezet

Első Rész, VII–X. fejezet

Nyolcadik Rész

XV–XXI. fejezet

VI–VIII. fejezet

Első Rész

XV–XXI. fejezet

VII. fejezet, Nyolcadik Rész

IV. fejezet

X. fejezet

XII–XIV. fejezet

X. fejezet

VII–VIII. fejezet

IV., XV–XXI. fejezet

IV., IX. fejezet

VII–VIII. fejezet

II., IX. fejezet

Első Rész

IX., XII–XIV. fejezet

VII–VIII. fejezet

II., VI., XI–XIV. fejezet

VI., XV–XXI. fejezet

VI. fejezet

Hatodik, Hetedik Rész

IV. fejezet

Hatodik, Hetedik Rész

II. fejezet

I., V. fejezet

IV. fejezet

VII–VII. fejezet

I., V. fejezet, Hatodik, Hetedik Rész

IV., VII–VIII. fejezet

XI. fejezet

Nyolcadik Rész

összes fejezet

II. fejezet

XV–XXI. fejezet

XII–XIV. fejezet

Első Rész, IV., VII–VIII. fejezet, Nyolcadik Rész

VII–IX. fejezet

VI. fejezet

XII–XIV. fejezet

Első Rész

VI. fejezet

Első Rész, I–XIV. fejezet

X. fejezet

IX. fejezet

Első Rész, I–III., V., X. fejezet

IV. fejezet

IX–X. fejezet

IV., VI., XV–XXI. fejezet

XI. fejezet

Tartalom A Polgári Perjogi Kodifikációs Munkabizottságok tagjai, az eredeti munkabizottsági szövegjavaslatok szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Polgári Perjogi Kodifikációs Munkabizottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi miniszter előszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Főbizottság elnökének előszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szerkesztők előszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 9 15 19 23

ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések és alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

MÁSODIK RÉSZ Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. FEJEZET Pertárgyérték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. FEJEZET Hatáskör és illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. FEJEZET Felek és más perbeli személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. FEJEZET Képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. FEJEZET Perköltség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. FEJEZET Egyéb általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. FEJEZET Perindítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. FEJEZET Tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. FEJEZET Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. FEJEZET Határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

49 49 61 88 152 168 221 286 311 364 501

HARMADIK RÉSZ Perorvoslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XI. FEJEZET Fellebbezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XII. FEJEZET Perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIII. FEJEZET Felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIV. FEJEZET A határozat kijavítása és kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . .

529 529 560 572 595

NEGYEDIK RÉSZ Különleges perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XV. FEJEZET A személyi állapotot érintő és a családjogi perek . . . . . . . . XVI. FEJEZET Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek . . XVII. FEJEZET Munkaügyi perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVIII. FEJEZET Végrehajtási perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIX. FEJEZET A jogi személyek törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XX. FEJEZET Váltóper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXI. FEJEZET Iparjogvédelmi perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

603 607 657 671 697 718 739 745

ÖTÖDIK RÉSZ Kollektív igényérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751 XXII. FEJEZET Közérdekű kereset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755 X XIII. FEJEZET Társult perlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 766

8 X XIV. FEJEZET Osztályos perlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783 XXV. FEJEZET Kollektív Keresetek Nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798 HATODIK RÉSZ A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 801 HETEDIK RÉSZ A nemperes eljárások általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . 812 NYOLCADIK RÉSZ Nemzetközi igazságügyi együttműködés polgári ügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 859 KILENCEDIK RÉSZ Az új Polgári perrendtartás hatálybalépésével egyidejűleg módosuló jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . XXVI. FEJEZET A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVII. FEJEZET Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXVIII. FEJEZET Az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény . . . . XXIX. FEJEZET Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXX. FEJEZET A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

896 896 901 913 921 931

Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 937 Részletes tartalommutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 953

9 a

Az 1267/2013. Korm. határozat alapján Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság által felállított Munkabizottságok

I. II. III. IV. V. VI.

Általános rendelkezések és alapelvek Elnök: Murányi Katalin ny. kollégiumvezető, Kúria, Polgári Kollégium Bíróságok, hatáskör, illetékesség Elnök: Ribai Csilla bíró, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke Felek és más perbeli személyek, kollektív igényérvényesítés, közérdekű kereset Elnök: Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi tanár Képviselet Elnök: Réti László ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke Perköltség Elnök: Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, egyetemi tanársegéd Egyéb általános szabályok, beadványok, hiánypótlás, kézbesítés, határidő, mulasztás, igazolás, valamint a modern információs technológia a polgári perben Elnök: Udvary Sándor alkotmánybírósági főtanácsadó, tanszékvezető egyetemi docens VII. Elsőfokú eljárás, keresetindítás és tárgyalás. A pertárgyérték és a peres felek személye alapján specializált leágazó szabályozások Elnök: Köblös Adél alkotmánybírósági főtanácsadó VIII. Bizonyítás Elnök: Döme Attila bíró, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke IX. Határozatok és jogerő Elnök: Orosz Árpád bíró, a Kúria tanácselnöke X. Perorvoslati rendszer és a perorvoslatok általános kérdései, a rendes perorvoslat Elnök: Juhász László ny. kollégiumvezető, Pécsi Ítélőtábla XI. A perorvoslatok speciális kérdései, a rendkívüli perorvoslatok Elnök: Ébner Vilmos bíró, a Székesfehérvári Törvényszék tanácselnöke XII. Különleges perek Elnök: Kapa Mátyás ügyvéd, egyetemi adjunktus XIII. Nemperes eljárások, alternatív vitarendezési módok Elnök: Anka Tibor közjegyző XIV. Nemzetközi és Európai Uniós vonatkozású szabályozási tárgyak Elnök: Szőcs Tibor jogi tudományos főtanácsadó, Magyar Országos Közjegyzői Kamara A Munkabizottságok munkamódszerét meghatározta és a szövegjavaslatok előkészítést koordinálta: Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tagja és tudományos titkára és Éless Tamás ügyvéd, címzetes egyetemi tanár

A Főbizottság elnöke, a végleges szövegjavaslatokat előkészítő munkabizottsági elnökök és koordinátorok

Prof. em. Dr. Németh János Egyetemi tanár, volt ügyvéd, az Alkotmánybíróság volt elnöke. 1952-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1956-ban summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát. Az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékére 1957. február 1-jével vették fel gyakornoknak, ahol végigment az oktatói ranglétrán, 2003. július 31-ig tanszékvezető egyetemi tanár, azóta professor emeritus. Több polgári perjoggal és polgári nemperes eljárással foglalkozó szakkönyv, kommentár, egyetemi tankönyv, jegyzet szerzője, illetőleg szerkesztője. Tanulmányainak száma meghaladja a százat. Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1970), habilitált (1994). Humboldt-ösztöndíjasként a müncheni és a kölni egyetem jogi karain kutatott. Az ELTE általános rektor helyettese (1993–1997). A Nemzetközi Eljárásjogi Egyesület igazgatótanácsának tagja. Huszonöt éven keresztül 2013 augusztusáig a Magyar Jog című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke és főszerkesztője. Az Európai Jog című folyóiratnak megindulásától kezdve szerkesztőbizottsági elnöke. Az Európai Jogi Intézet Szenátusának tagja 2011-től. A Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság és Szerkesztőbizottság elnöke. Több évtizede választottbíró a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróságon. 1990 és 1997 között az Országos Választási Bizottság elnöke. 1997-től alkotmánybíró, 1998 és 2003 között az Alkotmánybíróság elnöke. Kitüntetései és díjai közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, A Felkelő Nap Érdemrend Arany és Ezüst Csillaga (japán), az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért Nagy Arany Érdemrend a vállszalaggal, A Jog Szolgálatában kitüntető cím a példamutató jogászi életpálya elismeréseként. Dr. Murányi K atalin 1959-től a Pest Megyei Bíróságon volt bírósági dolgozó. 1968-ban végzett ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1971-től a Szentendrei Járásbíróságon, 1975-től a Pest Megyei Bíróságon, 1981-től a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumában volt bíró. 1993-tól a Gazdasági Kollégiumban volt tanácselnök. 2002-től 2008-ig a Legfelsőbb Bíróság Polgári, Gazdasági és Munkaügyi Kollégiumának vezetője volt. Nyugdíjasként 2009-től 2015 decemberéig a Kúrián volt főtanácsadó. Több jogirodalmi szakkönyv és kommentár társszerzője. Dr. R ibai Csilla Bírói kinevezésére 1993-ban került sor. Ítélkezési tevékenységét a Pesti Központi Kerületi Bíróság Vagyonjogi Csoportjában kezdte meg. 2000-től a csoport vezetője, majd 2007-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság általános elnökhelyettese lett. 2012-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki feladatainak ellátásával bízták meg. Eközben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolájának PhDhallgatója lett, és a Polgári Eljárásjogi Tanszék megbízott oktatója. 2015 júniusától az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, majd 2016. március 1. napjától a Fővárosi Ítélőtábla elnöki feladatait látja el.

11 Prof. Dr. Harsági Viktória Tanszékvezető egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékén, óraadó az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, az Eljárásjogi Szemle alapító főszerkesztője, a Közjegyzők Közlönye és a Iustum Aequum Salutare szerkesztőbizottsági tagja, a Pázmány Law Review szerkesztőségének tagja, a polgári perjogi kodifikáció során a Felek és képviselők kérdéseit vizsgáló témabizottság és a Felek és más perbeli személyek, kollektív igényérvényesítés, közérdekű kereset elnevezésű munkabizottság elnöke, a leendő európai eljárásjogi modelltörvény (European Rules of Civil Procedure) szövegén dolgozó Bizonyítás munkacsoport tagja. Dr. R éti László 35 éve tevékenykedik az ügyvédi pályán, minden tevékenységi formában és a legtöbb szakterületen praktizált. Az elmúlt 20 évben főleg polgári és gazdasági területen, nagyméretű ügyvédi vállalkozást vezetett, a Réti Antall és Társai Ügyvédi Iroda vezetője. 10 éve a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese és vezeti annak Törvény-előkészítő és Elvi Bizottságát. A Magyar Jogász Egylet elnökségi tagja. Dr. Szécsényi-Nagy K ristóf Közjegyző, a MOKK jogi ügyvezetője, egyetemi tanársegéd. 2003 és 2008 között az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztályán dolgozott a polgári eljárásjogi tárgyú jogszabályok kodifikátoraként. 2008 és 2010 között az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, 2010-től az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanársegédje. 2008-tól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezetője, majd jogi ügyvezetője. 2014 októberétől Budaörs 2. számú székhelyén közjegyző. A MOKK Új Hatáskörök Vizsgálatával Foglalkozó Bizottságának elnöke. 2004 óta végez oktatói és előadói tevékenységet. Számos tudományos publikációval rendelkezik, szakterülete a polgári eljárásjog tudományán belül a nemperes eljárások joga, valamint a perköltség. Dr. Udvary Sándor A Károli Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, az ELTE ÁJK-n 1993–1998 között végezte jogi tanulmányait. 1998-tól az Alkotmánybíróságon dolgozik, 1998-tól 2005-ig az ELTE jogi karán, majd 1999-től máig a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktat polgári eljárásjogot, 2008-tól egyetemi docensként, 2011-től tanszékvezető. Tudományos fokozatát 2007-ben szerezte meg. Számos polgári eljárásjogi és médiajogi cikk és tanulmány szerzője. A polgári eljárásjogi kodifikáció folyamatában a felek és képviselőik munkacsoport munkájában vett részt, elnöke volt az általános szabályokat és elektronikus cselekmények szabályait megalkotó munkabizottságnak, valamint az igazságügyi miniszter által kinevezett tagként vett részt a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. 2014–2015-ben öt hónapot töltött az Egyesült Államokban tanulmányúton, ahol a class action (osztályos kereset) jogintézményét kutatta. E témában az utóbbi években számos tanulmánya, cikke, habilitációs monográfiája jelent meg. A jogi szakvizsgabizottság tagja. Dr. Köblös Adél 1999-ben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát summa cum laude minősítéssel, valamint elvégezte az Európa-jogi szak-

12 képzést. 1999-től 2012-ig oktatott polgári eljárásjogot a Szegedi Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékén. 2008-ban szerzett doktori fokozatot a joghatósági megállapodással foglalkozó értekezésével. 2007-től tanácsadó az Alkotmánybíróságon. 2010-től az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztője. 2014-ben lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. 2013 és 2015 között bekapcsolódott a közigazgatási perjogi joggyakorlat-elemző csoport (Kúria) munkájába. 2013 és 2016 között a témabizottságok és munkabizottságok, valamint az Igazságügyi Minisztérium mellett felállított munkacsoport és Szerkesztőbizottság tagjaként közreműködött az új polgári perrendtartás kodifikációjában, az elsőfokú eljárással foglalkozó munkabizottságot vezette. 2015-ben a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság tagja volt. 2014–2016 folyamán részt vett a ’Current Trends in Preparatory Proceeding – A Comparative Study of Nordic and Former Communist Countries’ nemzetközi kutatásban. Jelenleg a Jó Állam jelentéshez kapcsolódó, az Igazságszolgáltatásról szóló speciális jelentés elkészítésére irányuló kutatásban vesz részt. Dr. Döme Attila A Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke, a PTE ÁJK megbízott oktatója. A Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság B. jelű témabizottságának tagja, a Főbizottság VIII. számú munkabizottságának elnöke. Társasági jogi szakjogász. Több könyv szerzője [ Egy „nyomdafestéket el nem bíró ügy” – a Tormay Cécile per, Keszthely, 2013.], illetőleg társszerzője [A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve (szerk.: Kengyel Miklós), Budapest, 2005; Egy új polgári perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János és Varga István), Budapest, 2014.] Dr. Orosz Árpád A József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban szerezte jogi diplomáját „summa cum laude” minősítéssel. 2000-ben Európa-jogi szakjogász másoddiplomát szerzett az ELTE posztgraduális képzésén. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság területén 1985-től 1990-ig városi bírósági bíró, 1990-től 1995-ig megyei bírósági bíró, 1995-től 2002-ig megyei bírósági tanácselnök, 2002-től 2006-ig a Polgári – Gazdasági – Közigazgatási Kollégium vezetője volt. 2007-től a Legfelsőbb Bíróság bírája polgári szakágban, 2008-tól a dologi jogi és öröklési jogi szaktanácsban tanácselnök. 2015-től a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese. 2014-ben „A Kúria bírája” kitüntető címet kapta. Tagja volt az egykori Országos Bírói Tanácsnak, illetve Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT). A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi és Eljárásjogi Tanszékén 1992-től 2012-ig óraadó tanár. A Kúriai Döntések (Bírósági Határozatok) és a Közjegyzők Közlönye folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja. Cenzor a Jogi Szakvizsga Bizottságban. Publikációi jelentek meg több, öröklési joggal foglalkozó cikk mellett a jogos védelem, a rövid tartalmú szabadságvesztés-büntetések, a bírói hivatás etikája, a joghatóság, a szakértők kirendelése, az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ügyeiben szerzett tapasztalatok, a magyarországi polgári perek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, az egyedi ügyekhez történő igazodás magyar gyakorlata tárgykörökben. Több szakkönyv szerzője, a Ptk.-hoz fűzött magyarázatok társszerzője. Dr. Juhász László A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1972-ben „summa cum laude” minősítéssel szerezett diplomát. 1972. március 1-jétől fogalmazóként, majd

13 bíróként dolgozott különböző beosztásokban. A Baranya Megyei Bíróságon 1997. június 1-jétől 2003. március 31-ig vezette a Gazdasági Kollégiumot, 2003. április 1-jétől kinevezték a megalakult Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumának vezetőjévé, s ezt a tisztséget 2012. június 30-ig, kényszernyugdíjazásáig betöltötte. Összesen harmincnyolc év bírói gyakorlattal, ebből tizenhat év másodfokú s több mint tizenöt év vezetői gyakorlattal rendelkezett nyugdíjazása idején. Jelenleg nyugdíjasként a Réczicza Dentons Europe LLP ügyvédi irodában tanácsadóként dolgozik. 1993 óta tanít a PTE Jogtudományi Karán, a Polgári Jogi Tanszék megbízásából gyakorlati órákat vezetett, illetve csődjogi szemináriumokat tartott. 2002. szeptembertől 2010. december 31-ig részfoglalkozású adjunktusként tanított a Polgári Eljárásjogi Tanszéken, 2010-ben a PTE szenátusa címzetes egyetemi docensé nevezte ki. Jelenleg óraadó tanárként oktat. Számos szakkönyv és több mint 50 tanulmány szerzője, szerkesztője, illetőleg társszerzője [A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve, Miskolc 2006–2016; A magyar magáncsőd kézikönyve; Ítélőtáblák civilisztikai állásfoglalásai, Miskolc 2013; A Kúria elvi civilisztikai határozatai, Miskolc 2014; A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve (szerk.: Kengyel Miklós), Budapest 2005; Nagykommentár a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez (szerk.: Kiss Daisy – Németh János)]. Dr. Ébner Vilmos Törvényszéki tanácselnök. 1996 – Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar jogi diploma „cum laude” minősítéssel. 2000-től 2008-ig bíró kötelmi és családjogi perekben a Székesfehérvári Városi Bíróságon. 2008-tól 2012-ig előadó bíró a Fejér Megyei Bíróságon, később Székesfehérvári Törvényszék kötelmi fellebbviteli tanácsában, valamint kötelmi perekben elsőfokú ügyekben eljáró bíró a Fejér Megyei Bíróságon, később Székesfehérvári Törvényszéken. 2012-től a Székesfehérvári Törvényszék kötelmi fellebbviteli tanácsának elnöke. 2009–2011.: Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Összehasonlító Állam- és Jogtudományok LL.M képzés Internationales Unternehmensrecht: Schwerpunkt Ostmitteleuropa. 2014-től 2015-ig a Kúria „Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága a kölcsönszerződéseknél” joggyakorlat-elemző csoportjának tagja. 2013–2014.: A polgári perjogi kodifikáció „A) Szervezeti és perorvoslati témabizottság, valamint B) A bíróság és a felek jogosultságait vizsgáló témabizottság” tagja, utóbbiban az osztott perszerkezet kérdésével foglalkozó munkacsoport vezetője. A percezúra az érdemi tárgyalás előkészítése témában előkészítő anyagok készítője, valamint dr. Éless Tamással társszerző az Egy Új Polgári Perrendtartás Alapjai című kötetben az e címmel megjelent tanulmánynak. Polgári perjogi Kodifikációs „XI. Rendkívüli perorvoslatok” Munkabizottság elnöke, az V. számú Munkabizottság tagja, az anyagi pervezetés témakörben előkészítő anyagok szerzője. Dr. K apa Mátyás Ügyvéd, egyetemi adjunktus az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, főiskolai tanár a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. Tizennyolc esztendeje folytat oktatói és kutatói tevékenységet különböző felsőoktatási intézményekben. 2008 és 2009 között dékán a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2006 és 2008 között intézetigazgató a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Társadalomtudományi Intézetében, 2010 és 2011 között rektorhelyettes a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. Folyamatos részt vesz az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók továbbképzésében, nemzetközi kutatási projekteket vezet, szakértőként dol-

14 gozott a polgári perjogi kodifikáció előkészítésére felállított téma- és munkabizottságokban, valamint a Kúria által felállított joggyakorlat-elemző csoportokban. 1999 óta rendszeresen publikál az állam- és jogtudomány területén, ez ideig 3 monográfia, 14 egyéb könyv, könyvrészlet és közel 60 tanulmány jelent meg a tollából. Dr. Anka Tibor Közjegyző, a MOKK elnökhelyettese. 1982–1988 között a Ceglédi Városi Bíróság elnöke, 1988–1992 között pedig a Pest Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának kollégiumvezetője volt. 1992. júliusától Cegléd 2. számú székhelyen közjegyző. 1998-tól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Bizottságának elnökeként számos, a közjegyzőséget, közjegyzői eljárásokat érintő jogszabály kodifikációjában vett részt. Hosszú idő óta tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, előadóként részt vesz a közjegyzők, illetve más területen dolgozó jogászok folyamatos továbbképzésében is. A hagyatéki eljárás és a zálogjog kiemelkedő szakértője. Dr. Szőcs Tibor A Közjegyzői Intézet vezetője. 1993 és 2012 között dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi szakterületen. 1998–2006 között a Nemzetközi Magánjogi Főosztály osztályvezetője. 2011-ben az Európai Unió Tanácsa mellett működő, az Európai Öröklési Rendelet kidolgozásáért felelős Polgári Jogi Munkacsoport elnöke volt. Tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata állami kitüntetésben részesült. 2012-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi tudományos főtanácsadója, a Közjegyzői Intézet vezetője. Dr. Éless Tamás Az ELTE-n diplomázott summa cum laude minősítéssel, 1991-ben. Posztgraduális diplomákat szerzett a hágai TMC Asser Instituutban és a londoni Queen Mary & Westfield College-ben, valamint a walesi Glamorgan Egyetemen. 1994-től ügyvéd, jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda tagja és egyik vezetője, az iroda vitarendezési praxisát vezeti. 1992 óta tanít az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékén, 2002 óta az egyetem tiszteletbeli tanára, 2015-től címzetes egyetemi tanár. 2013-tól tagja volt Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2016-ban Eötvös Károly-díjjal tüntette ki. Prof. Dr. Varga István Az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a KNPLAW Nagy Koppany Varga and Partners társvezető ügyvédje, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tagja és tudományos titkára, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia vezető tanára, a Lipcsei Egyetem tiszteletbeli professzora, a Kúria több joggyakorlat-elemző csoportjának tagja, a készülő európai eljárásjogi modelltörvény szövegét előkészítő ELI-Unidroit munkacsoport tagja, magyar, valamint német és angol nyelvterületen megjelenő, vezető polgári eljárásjogi tárgyú kommentárok társszerzője, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara által első díjban részesített összehasonlító perjogi és választottbírósági eljárásjogi tárgyú monográfia szerzője, számos külföldi és nemzetközi választottbíróság választottbírája, Magyarország válasz tottbírája a washingtoni székhelyű Nemzetközi Befektetési Választottbíróságon (ICSID), első diplomája szerint német nyelv és irodalom szakos bölcsész.

az igazságügyi miniszter ELŐSZava Az új polgári perrendtartás 2013-ban kezdődött kodifikációja szempontjából kiemelkedő jelentőségű kötetet tart a kezében a T. Olvasó. Ahhoz, hogy e nagyívű munka helye pontosan látható legyen a kodifikáció bonyolult, és nehezen áttekinthető folyamatában, szükséges, hogy röviden beavassuk a T. Olvasókat a polgári perrendtartás kodifikációjának egyes szakaszaiba, láthatóvá téve azt a megfeszített munkát, ami lehetővé tette, hogy 2016. szeptember 2-án a polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerülhessen. Az új polgári perrendtartás előkészítését a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013 (V. 17.) Korm. határozat rendelte el, és állított fel két kodifikációs bizottságot, élükön Németh János professzor emeritus úrral. A 2013 májusától a Korm. határozat szerinti struktúra szerinti nyolc témabizottságban zajlott az új polgári perrendtartás koncepcióját megalapozó munka, melynek eredményét a Koncepció I. tervezet c. kézirat foglalta össze, mely szerkesztett formában „Egy új polgári perrendtartás alapjai” címmel jelent meg. 2014 nyarán az Igazságügyi Minisztérium megalakulásával a kodifikáció súlypontja a minisztériumba helyeződött át, lévén az új jogászminisztérium mint a törvény-előkészítésnek a jogalkotásról szóló törvény szerinti kizárólagos letéteményese, valóságos kodifikációs műhellyé kívánt válni. E szemléletváltás kihatott a polgári perjogi kodifikáció folyamatára is. Új struktúra került kialakításra, ennek keretében került sor miniszteri biztos kinevezésére, és egy munkacsoport felállítására a minisztériumon belül, melyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát, mely testület az új polgári perrendtartás koncepciójának kialakításában működött közre. A Koncepció kialakítása során jelentős mértékben támaszkodni tudtunk a témabizottságok munkáját szintetizáló Koncepció I. tervezetre. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a Kormány 2015. január 14-i ülésén fogadta el. A Kormány által megtárgyalt és elfogadott Koncepció alapján megkezdődött a normaszöveg előkészítése az Igazságügyi Minisztérium keretén belül. Ennek segítésére és szakmai bázisának kiszélesítésére 2015 májusában Németh János professzor úrral közösen miniszteri szintű felkérés történt a minisztériumon kívül felállított tizennégy munkabizottság elnökének, annak érdekében, hogy készítsenek döntés-előkészítő anyagokat az Igazságügyi Minisztérium számára. E felkérésnek a munkabizottságok sikerrel tettek eleget, és a rendkívül intenzív munka eredményeként 2015. október 30-án rendelkezésünkre bocsátották előkészítő anyagaikat „Munkabizottsági Szakértői Javaslat” formájában. Ezúton is szeretnénk őszinte köszönetet mondani a munkabizottságok elnökeinek: Murányi Katalinnak, Ribai Csillának, Réti Lászlónak, Orosz Árpádnak, Szőcs Tibornak, Harsági Viktóriának, Ébner Vilmosnak, Juhász Lászlónak, Köblös Adélnak, Udvary Sándornak, Döme Attilának, Szécsényi-Nagy Kristófnak, Anka Tibornak, Kapa Mátyásnak, és annak a több mint száz, a munkabizottságokban tevékenykedő kollégának, akik munkájukkal értékes szakmai muníciót biztosítottak a törvény-előkészítő számára.

16 E munkabizottságok tevékenységének összehangolását Varga István professzor úr és Éless Tamás ügyvéd úr végezték, akiket e munkájukért külön köszönet illet. A törvény-előkészítő munka újabb szakaszába lépett 2015 őszén, mert a munkabizottságok anyagaira is támaszkodva az Igazságügyi Minisztériumban megszülettek azok a döntések, amelyek mentén véglegesítésre került a törvényjavaslat. Ennek érdekében került felállításra az Igazságügyi Minisztériumon belül egy új Szerkesztőbizottság, melynek magját a 2014 őszétől az minisztérium keretei között működő munkacsoport adta, de a testület új tagokkal is kibővült. A testület munkájában így a jogászi hivatásrendek képviselői mellett három tanszékvezető egyetemi tanár és két tanszékvezető egyetemi docens is részt vett. A munka irányítására Szabó Imre professzor úr kapott megbízást. A Szerkesztőbizottságban született döntések alapján az IM Polgári Perjogi Kodifikációs Osztályának elhivatott és kiváló szakmai felkészültségű munkatársai Vitvindics Mária, Somogyi Dávid, Zsitva Ágnes és Aszódi László véglegesítették a normaszöveget. Az intenzív munkához a vezetői támogatást Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár úr, Bodzási Balázs Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős helyettes államtitkár úr és Gyimesi Tamás, a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezetője biztosította, külön köszönet ezért mindhármuknak. Mindeközben arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy a jogászi hivatásrendek és az ország valamennyi jogi kara véleményt nyilváníthasson, előbb a Koncepcióról, majd a 2016 tavaszán a már elkészült első normaszöveg-tervezetről is, amely 2016. április 11től bárki számára elérthető az Igazságügyi Minisztérium honlapján. E kötet előszavában is szeretnénk külön kiemelni, hogy az Igazságügyi Minisztérium részéről az új polgári perrendtartás kodifikációját mindvégig teljes körű szakmai nyitottság és fogadókészség övezte. Ennek eredményként a törvényjavaslat jelentős mértékben épített a téma- és munkabizottságok javaslataira, és megjeleníti a tárcát szakmai véleményével megtisztelő hét állam- és jogtudományi karnak a javaslattal kapcsolatos észrevételeit. A törvényjavaslat rendelkezéseit tovább formálták a javaslatot részletesen bemutató konferenciasorozaton, vitaüléseken megfogalmazott szakmai észrevételek is, melyek megszervezésében a Magyar Jogász Egylet nyújtott hathatós segítséget. Emellett a javaslat tartalma alapvetően formálódott a hivatásrendek képviselőivel több körben folytatott szakmai egyeztetések eredményeként, amelyeket az Országos Bírósági Hivatallal, a Kúriával, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával és további szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel folytattunk. Az Igazságügyi Minisztériumban folyó kodifikáció nem nélkülözhette azon elméleti és gyakorlati szakemberek közreműködését, akik akár a munkabizottságokban tevékenykedve, akár az egyes jogászi hivatásrendek képviselőiként elhivatottan és fáradságot nem kímélve osztották meg tapasztalataikat és ismereteiket az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő testületeivel, és a minisztérium munkatársaival az új polgári perrend megalkotása érdekében.

17 Ha a T. Olvasó összeveti a polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslat és a jelen kötetben bemutatott javaslat rendelkezéseit, számos ponton észlel koncepcionális eltéréseket is. Ez azonban természetes, hiszen az elmúlt évek külföldi perjogi kodifikációi is megmutatták, hogy egy polgári perrendtartás eltérő koncepcionális bázison is sikeresen működhet; a perjogi tradíciók, a bírósági szervezet és számos egyéb tényező befolyásolhatja egy perrend mikénti kialakítását és működését. Örömmel állapítottuk meg, hogy a kötetben bemutatott javaslat jelentős eltéréseket mutat az Igazságügyi Minisztérium számára 2015. október 30-án megküldött „Munkabizottsági Szakértői Javaslattól”, ami a szerkesztők és a lektor munkáját dicséri. Ennek köszönhetően ma már jóval több szabályozási megoldás vagy rendelkezés mutat egyezőséget a T/11900. törvényjavaslat megoldásaival, rendelkezéseivel, ami egyértelműen arra utal, hogy számos szakmai kérdésben jelentősen közeledtek a korábban divergáló álláspontok. Reményeink szerint az elmúlt évek szakmai munkájának a gyümölcse, köztük jelen kötet is, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az Országgyűlés által napokon belül elfogadásra kerülő új polgári perrendtartás kiállja az idő próbáját, és elődjéhez hasonlóan, legalább fél évszázadon keresztül meghatározza a magyar jogalkalmazók mindennapjait. Budapest, 2016. november 3.

Trócsányi László igazságügyi miniszter

Wopera Zsuzsa miniszteri biztos

A FŐBIZOTTTSÁG ELNÖKÉNEK ELŐSZAVA Amikorra ez a kötet megjelenik, az Országgyűlés már elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A jelen mű alapját a kodifikációs munka egyik mérföldkövét jelentő szakmai anyag adja. Jelentősége a kodifikációs munka rövid leírásából derülhet ki. A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat 2013. május 17-én létrehozta a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottságot és a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot. A Szerkesztőbizottság álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy a polgári perrendtartás kodifikációjának előkészítő munkájában szükség van sokféle szakmai területen dolgozó mind elméleti, mind gyakorlati szakemberek tudására és tapasztalatára. E szakemberek bevonása érdekében a Főbizottság elnöke megkereste a különböző állami szervek és jogászi hivatásrendek kinevezett, illetve választott vezetőit (az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét stb.), valamint az egyetemek állam- és jogtudományi kara polgári eljárásjogi tanszékeinek vezetőit és a Közszolgálati Egyetem rektorát, hogy tegyenek javaslatot a munkába bevonandó, az előkészítést érdemi munkával segíteni tudó és akaró szakemberek személyére. A beérkezett személyi javaslatokat is figyelembe véve a Főbizottság elnöke felkérte a polgári perjog elismert és az új polgári perrendtartás kodifikációs munkájában részt venni kész szakembereket a munkában való közreműködésre. A kodifikációs munkához 2014. és 2015. év folyamán további gyakorlati szakemberek csatlakoztak újabb szakmai ajánlások alapján. A mintegy másfélszáz, az egész országból, különböző hivatásrendekből származó szakember a közös munka során a személyes szakmai véleményét képviselte. A részvételre elsőként felkért szakemberek 2013 júliusában megtartották együttes ülésüket, ahol a kodifikáció alapvető kérdéseit és a szakmai munka szervezési kérdéseit vitatták meg. E tanácskozást követően a Szerkesztőbizottság – az egyes résztvevő szakemberek érdeklődési körét és speciális ismeretét, szakmai tapasztalatát figyelembe véve – 2013. szeptember 30-án megalakított 8 témabizottságot és 22 munkabizottságot, már akkor több mint száz taggal. A témabizottságok és munkabizottságok munkája időben eltért egymástól, így a szakemberek egy része mind a téma-, mind pedig a munkabizottságokban közreműködött. A kodifikációs munka első szakaszában a témabizottságok működtek. Egy-egy témabizottság feladata az volt, hogy a szakmai vitát követően az adott bizottság témáját képező, az új polgári perrendtartás szempontjából kulcsjelentőségű kérdésben állást foglaljon, majd ezt követően az elkészült és beérkezett anyagokat a többi témabizottsággal egyeztetve, a Szerkesztőbizottság irányításával azt egymáshoz igazítsa. A témabizottságok csaknem egyéves komoly, idő- és munkaigényes tevékenysége eredményeképpen a kormányhatározatban megadott időpontra, 2014. június 30-ára elkészült a Szerkesztőbizottság által jóváhagyott, „Az új polgári perrendtartás Koncepció I. Tervezete” című javaslat, amit Trócsányi László, igazságügyi miniszter úr – ki-

20 emelkedően magas színvonalúnak minősítve azt – elismeréssel fogadott. Az Igazságügyi Minisztérium a Tervezetet – annak eredményeire építve, arra zsinórmértékül tekintve – a Szerkesztőbizottság Javaslataként nevesítve alakította ki és készítette el az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, benyújtva azt a Kormánynak. A Kormány az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését és az abban foglalt javasolt Koncepciót a 2015. január 14-én tartott ülésén elfogadta. A Koncepció elkészültével és elfogadásával véget érő első munkaszakasz, a témabizottságokon belüli munka egyéni szellemi eredményei jelentek meg a Németh János és Varga István, a Főbizottság tudományos titkára szerkesztésében 2014-ben, a hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. által kiadott, „Egy új polgári perrendtartás alapjai” című tanulmánykötetben. A kodifikáció második szakaszában a munka a munkabizottságokban folyt. A munkabizottságok feladata az eredeti, az 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat szerint az volt, hogy az elfogadott Koncepció alapján az új polgári perrendtartás szövegére és indokolására javaslatot tegyenek a Szerkesztőbizottságnak, amely ezeket figyelembe véve előterjesztéseket készít a Főbizottság számára. Ezt követően a Szerkesztőbizottság feladata lett volna a Főbizottság állásfoglalásán és a munkabizottságok javaslatain alapuló normaszöveg kodifikációja. Az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló előterjesztést a Kormány elfogadta ugyan, de néhány nappal később, az 1012/2015. (I. 22.) Korm. határozattal a Szerkesztőbizottságot megszüntette, egyben a munka- és témabizottságok tevékenységének irányítását, koordinálását a Főbizottság feladatkörébe utalta. E nem várt, az eredeti kormányhatározatban foglaltaktól eltérő változtatás ellenére nem volt azonban kétséges, hogy a kodifikációs munkát munkabizottsági szinten is kell folytatni. Az Igazságügyi Minisztérium által a Kormány részére készített, 2015. január 12-én kelt, az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló Előterjesztés erről egyébként korábban is szólt már. Azt tartalmazta, hogy a Koncepció elfogadását követően ki kell dolgozni az új polgári perrendtartás normaszövegének tervezetét, és az erre irányuló munkálatokban való részvételre a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat alapján létrehozott munkabizottságokat is fel kell kérni. Ilyen felkérést tartalmazott az Igazságügyi Minisztériumnak a polgári perrendtartás reformjával összefüggő feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős Wopera Zsuzsa, miniszteri biztos asszonynak az a 2015. március 9-én kelt, a Főbizottság elnökéhez intézett levele, amelyben kérte a főbizottsági munkabizottságok kodifikációt segítő közreműködését, írásos javaslatok készítését, észrevételek, bizottsági állásfoglalások megfogalmazását. A miniszteri biztos asszony jelezte, hogy az IM konkrét kérdéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a válaszok megfelelő szabályozási megoldásokat vázolhassanak fel. A Kormány által elfogadott Koncepció alapján ugyanakkor egyértelművé vált, hogy az eredetileg felállított téma- és munkabizottságokat – struktúrájukban és összetételükben – meg kell változtatni. Ez a változtatás – amelynél már figyelembe lehetett venni egyes téma- és munkabizottsági elnököknek, tagoknak a Koncepció Tervezet kidolgozása során végzett munkáját – 2015 májusában meg is történt: 14 újjáalakított, összevont munkabizottság jött létre. A munkabizottsági elnökök személyére a Főbizottság elnöke tett javaslatot, amellyel az igazságügyi miniszter úr egyetértett.

21 Az újjáalakított munkabizottságok pontos személyi körének − elnököknek és tagoknak − rögzítése után az igazságügyi miniszter úr és a Főbizottság elnöke, közös levélben kérték fel a 14 munkabizottság elnökét és tagjait a további, más keretek között folytatandó kodifikációs munkában való részvételre. 2015. április végén – május elején ismételten felmerült, előbb csak az Igazságügyi Minisztérium keretén belül működő munkacsoport, majd az igazságügyi miniszter úr részéről is az az igény, hogy az ujjászervezett munkabizottságok vitassák meg a minisztériumi problémafelvetéseket és az azokhoz tartozó, kapcsolódó kérdéseket, majd tegyenek normaszöveg-szintű javaslatokat, a hozzá kapcsolódó indokolással együtt. Ezt a munkát az igazságügyi miniszter úr és a Főbizottság elnöke a munkabizottságok elnökeihez intézett 2015. május 15-én kelt felkérő levelükben, majd a 2015. május 28-án tartott együttes ülésen 2015. október 30-ig kérték elvégezni. A munkabizottságok elnökei, tagjaik hathatós segítségével – több hónapos, intenzív, többnyire tagjaik hosszú évek elméleti és/vagy gyakorlati munkája eredményeként megszerzett tudására támaszkodva, a nyári üdülési időszakot is jelentős részben igénybe vevő munkával – 2015. október 30-ig elvégezték a feladatukat. Tevékenységük eredményeként készült el a „Munkabizottsági Szakértői Javaslat Normaszöveg- és Indokolás Tervezet” című, több, mint 1100 oldalas, az egyes munkabizottsági anyagokat tartalmazó összeállítás, amelyet Varga István úr, tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Főbizottság tudományos titkára és Éless Tamás úr, ügyvéd, címzetes egyetemi tanár egységesített. Ahogy az a címéből is kiderül, az összeállítás teljes, szövegszerű javaslatot tartalmazott mind a normaszövegre, mind annak indokolására vonatkozóan. A kodifikációs munka kezdetén, 2013-ban többen kételkedtek abban, hogy nagyszámú résztvevővel sikerülhet-e az előkészítő munka. A munkabizottságok 2014-ben történt funkcióváltásakor ugyancsak felmerült, hogy lehet-e bizottságban jogszabályt szövegezni, készülhet-e ilyen módon koherens tervezet. A 14 munkabizottság elnökének szervező- és szakmai munkája, továbbá Varga István és Éless Tamás urak egységesítő tevékenysége megvalósította, amit korábban kevesen hittek volna: másfélszáz jogászkolléga több mint kétévnyi pezsgő szakmai munkájának eredményeképpen létrejött az új polgári perrendtartásnak egy olyan tervezete, amelyre minden résztvevő büszke lehetett. A kodifikációs munka harmadik szakaszát, a normaszöveg véglegesnek javasolt megfogalmazását és a törvényjavaslat tervezetének az elkészítését az Igazságügyi Minisztérium maga folytatta. Ezt a tevékenységet előbb az IM kodifikációs munkacsoportja, majd az annak átalakításával létrejött Szerkesztőbizottsága végezte. Ennek során az IM Szerkesztőbizottsága – a főbizottsági munkabizottságok által kidolgozott anyagokra is támaszkodva – a készülő törvénytervezetet nagymértékben és alapvetően a munkabizottsági javaslatokra építette. A harmadik szakaszban készült, rendelkezésre álló írásos tervezetekből, majd az Országgyűlés elé terjesztett végleges törvényjavaslatból ugyanakkor megállapítható, hogy több, az egyes munkabizottságok által kidolgozott, egyértelműen jó vagy legalábbis képviselhető, gondolatébresztő javaslat kimaradt. Ezért is tartom szerencsés megoldásnak, hogy ezek a szakmai szempontból többnyire kiváló és a jelenleg hatályos Pp. terjedelmén, illetve a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatban és az Országgyűlés által elfogadandó törvényben foglaltakon túlmenő munkabizottsági anyagok,

22 normaszövegek és indokolások ebben a „Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára” címet viselő kötetben megjelennek. A kötet – amelynek magas színvonalú, egy teljes esztendőt igénybe vevő véglegesítési és szerkesztési munkáit Varga István és Éless Tamás urak végezték, jelentős mértékben háttérbe szorítva ez időszakban családot, egyetemi tanítást és ügyvédi tevékenységet – a 14 munkabizottsági elnök teljes egyetértésével jelenik meg. Ez a tény is bizonyítja, hogy ez a munka több tucat elismert gyakorlati és elméleti szakemberből álló munkabizottságok javaslatait tartalmazza. A kodifikációs munka során örömteli volt látni, hogy a polgári perjog területén a 2013–2015 közötti kétévnyi szakmai munka milyen felpezsdülést hozott. Csak remélni tudom, hogy ez a szakmai érdeklődés a polgári perjog iránt a jövőben is megmarad. A Főbizottság által irányított munkabizottságok elnökei – Anka Tibor, Döme Attila, Ébner Vilmos, Harsági Viktória, Juhász László, Kapa Mátyás, Köblös Adél, Murányi Katalin, Orosz Árpád, Réti László, Ribai Csilla, Szécsényi-Nagy Kristóf, Szőcs Tibor, Udvary Sándor –, tagjai – akiknek a névsorát a kötet tartalmazza – és e könyv szerzői, szerkesztői, a magyar igazságszolgáltatás jövőbeli, minél jobb, eredményesebb működése iránti elkötelezettségből és szakmai hivatástudatból kiindulva végezték azt a több éves fáradságos munkát az új polgári perrendtartás kodifikációjának sikere érdekében, amelynek eredményét az olvasó most kezében tartja. Köszönet illeti érte őket! 2016. november

Németh János professzor emeritus

A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA Egy új polgári perrendtartás megalkotására való alakító ráhatás lehetőségénél nincs nagyobb és nemesebb szakmai kihívás a polgári perjogász életében. A perrendi kodifikációt 2013-ban elrendelő kormányhatározat kihirdetése óta minden cselekedetünket az e kihívásnak való feltétlen és kompromisszumok nélküli megfelelés vágya vezérelte. Ez a könyv – amely az Egy új Polgári Perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János, Varga István, Budapest 2014) című kötet folytatása és egyben az ott megkezdett törvényalkotás–előkészítő munka lezárása – az ideális eredményre törekvés éveinek lenyomata. Ebben a törekvésben kitartó munkával osztoztak velünk a munkabizottságok elnökei és tagjai, akiket ezért hálás köszönet illet. A törvényalkotás szakértői támogatása szolgálat. A feladat szolgálatként való felfogása abban az időszakban is változatlan intenzitású munkára ösztönzött minket, amikor már nem lehettünk biztosak abban, hogy a munka eredményét a törvényalkotó még figyelembe veszi. A munkában résztvevő szakembereket örömmel töltötte el, amikor munkájuk gyümölcse beérett, megoldásaik megjelentek az új jogalkotási termékben, ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy a törvényalkotás a jogalkotó feladata és felelőssége – szakmai kritikájukat nem elhallgatva tudomásul vették, hogy a jogalkotó több tekintetben eltérő megoldásokat választott. A szerkesztők köszönettel tartoznak kedves Tanáruknak, a Főbizottság elnökének, Prof. em. Dr. Németh Jánosnak a munkájukat elindító és végigkísérő emberi és szakmai bizalmáért. A kötet a munkabizottsági elnökök teljesítménye előtt az ő rövid szakmai önéletrajzuk megjelentetésével tiszteleg a következő oldalakon. Rajtuk és a munkabizottságok tagjain túl külön köszönet illeti az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének közösségét, mint az elmúlt évek szakmai munkájának meghatározó fórumát. A Tanszék munkabizottsági elnöki tisztet betöltő oktatóin kívül kiemelendő dr. Timár Kinga tanársegéd asszony és dr. Légrádi István tanársegéd úr fáradhatatlan munkája. Az összesen több mint száz munkabizottsági és al-munkabizottsági ülésnek helyet és keretet biztosító Tanszék kodifikáció-előkészítő munkája elképzelhetetlen lett volna továbbá Abrán Boglárka tanszéki előadó áldozatos munkája nélkül. A szerkesztők ezt a könyvet dr. Szőke Irén nyugalmazott kúriai tanácselnök as�szonynak, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszéke címzetes egyetemi tanárának, jogász generációk tanítójának ajánlják, megköszönve a perjogi tudás azon kincseit, melyekkel a Szakértői Javaslat és annak szerzői az alkotás folyamatában az ő közreműködése által gazdagodtak. 2016. november

Varga István és Éless Tamás

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK 1. § [A törvény tárgyi hatálya] Ez a törvény a polgári jogviták bíróság előtti peres eljárásban történő elintézését szabályozza. INDOKOLÁS 1. A polgári perjogi kodifikációról rendelkező 1267/2013. Korm. határozat preambulumában meghatározott célok között kiemelt helyen szerepel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) által szabályozott polgári anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása, ami a bírósági szervezetrendszerre és a mindenkori polgári perrendtartásra hárul. Az új Polgári perrendtartásnak ezért összhangot kell teremtenie a Ptk. társadalom- és emberképe és a perjogi szabályozás elvei között, ami számos vonatkozásban a hatályos Pp. szabályozásától radikálisan eltérő szemléletmód alkalmazását kívánja meg. A Ptk. egységesen szabályozza a gazdasági élet professzionális szereplőinek, továbbá más szervezeteknek és természetes személyeknek a magánjogi viszonyait. A Ptk. kodifikációs szabályozási modellje a professzionális vagyoni viszonyokra szabott, ebből adódóan az eltéréseket speciális rendelkezésként akkor fogalmazza meg, ha az üzleti élet szereplői az adott jogviszonyban professzionálisnak nem minősülő személyekkel kerülnek magánjogi jogviszonyba és ezért az adott körben a gyengébb fél védelme ezt szükségessé teszi. A polgári per az anyagi, magánjogi jogviták lefolytatásának a szükséges mértékű garanciális rendelkezésekkel körülhatárolt törvényes fóruma. A polgári per szabályozásának koncepciója nem térhet el az anyagi, magánjogi jogviszonyok szabályozásának koncepcionális szemléletétől. Az új Polgári perrendtartás koncepciója az egységes peres eljárási rend megalkotását tűzi célul, amely nem különböztet a felek jogalanyi minősége és az eljárási szintek, fajták között sem. Az egységes perrendet professzionális eljárási szabályrendszerként modellezi, amelyhez képest pontosan meghatározza azokat a törvényi szituációkat, amikor az egyszerűbb eljárás felé történő eltérés szükséges és lehetséges – mindig valamilyen védendő személyi kör illetőleg érdek mentén. A fő szabályként megjelenő professzionális eljárási modell alóli eltéréseket a Szakértői Javaslat – jellemzően a kevésbé felkészült, „gyengébb fél” védelme érdekében – esetileg fogalmazza meg, hasonlóan a Ptk.-hoz. 2. A polgári pernek két alapvető feladata van: Egyrészt az individuális alanyi magánjogok érvényre juttatásának jogállami keretek közötti lehetővé tétele egy minden részletében előre látható eljárási rend rendelkezése tartásával („alkalmazott alkotmányjog”, az Alaptörvény szerinti bírósághoz való fordulás jogának jogági megvalósítása), másrészt – tipikusan az első, individuális funkció megvalósításával egyidejűleg illetőleg annak keretében – tárgyi, absztrakt jogvédelem biztosítása, azaz az anyagi jog által