Szerződések tára by ORAC Kiadó

Bacher gusztáv, Bartal Géza, Boronkay Miklós, Darázs Lénárd, Gárdos Péter, László András Dániel, Molnár Ambrus, Molnár Bence, Németh Sándor, Szecskay Katalin, Török Tamás, Villám Krisztián, Wellmann György

Szerződések tára Az új Ptk. alapján

Új magánjog sorozat

Szerződések tára Az új Ptk. alapján Szerkesztette:

WELLMANN GYÖRGY

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Molnár Bence, 2014 © Dr. Németh Sándor, 2014 © Dr. Szecskay Katalin, 2014 © Dr. Török Tamás, 2014 © Dr. Villám Krisztián, 2014 © Dr. Wellmann György, 2014 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

Kézirat lezárva: 2014. március 5. Szerzők: Dr. Bacher Gusztáv – IX. fejezet Dr. Bartal Géza – III. fejezet Dr. Boronkay Miklós – II. fejezet B) 1–7. Dr. Darázs Lénárd – X. fejezet Dr. Gárdos Péter – X I. fejezet A) 3–4., XI. fejezet B) 6–9., XII. fejezet, XIV. fejezet Dr. László András Dániel – IV. fejezet, VII. fejezet Dr. Molnár Ambrus – V. fejezet, VIII. fejezet Dr. Molnár Bence – VI. fejezet Dr. Németh Sándor – VI. fejezet Dr. Szecskay Katalin – XI. fejezet A) 1–2., B) 1–5., XIII. fejezet Dr. Török Tamás – XV. fejezet Dr. Villám Krisztián – II. fejezet A), II. fejezet B) 8–10., XVI. fejezet Dr. Wellmann György – I. fejezet

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-258-222-1 Budapest, 2014 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

TARTALOM Előszó

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 I. fejezet: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban (Wellmann György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1. A kodifikáció néhány elvi kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2. A kötelmek közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 3. Szerződési jogi alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 4. A szerződés megkötésének általános és speciális szabályai . . . 26 5. Az érvénytelenség új szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 6. A szerződésszegés új szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 7. Néhány egyéb változás, új megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 II. fejezet: Az adásvételi szerződés és annak különös nemei, valamint altípusai (Boronkay Miklós–Villám Krisztián) . . . . . . . . . . . . . . . 45 A) Jogszabályi háttér (Villám Krisztián) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 1. Ingatlan-adásvételi szerződés (társasházi lakásra, foglalóval) (Boronkay Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 2. Bejegyzési engedély ingatlan tulajdonjogának átruházásához (Boronkay Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 3. Ingatlan birtokátruházási jegyzőkönyv (Boronkay Miklós) . . . 69 4. Ingatlan-adásvételi előszerződés (több ingatlanra, előleggel) (Boronkay Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 5. Felhívás elővásárlási jog gyakorlására (Boronkay Miklós) . . . 80 6. Vételi jogot alapító szerződés (ingatlanra, határozott időre) (Boronkay Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7. Gépjármű-adásvételi szerződés (Boronkay Miklós) . . . . . . . . . 90 8. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele (Villám Krisztián) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 9. Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés (Villám Krisztián) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 10. A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés (Villám Krisztián) 112

Tartalom

III. fejezet: A vállalkozási szerződés és altípusai (Bartal Géza) . . . . . . . 121 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 1. Tervezési szerződés (társasház beépítési tanulmányterveinek, építési engedélyezési, valamint kiviteli terveinek elkészítésére) . 133 2. Kivitelezési szerződés (társasház szerkezetépítő munkáinak elvégzésére) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 3. Kutatási szerződés (módszertani kutatások végzésére és új szolgáltatási modell kifejlesztésére) . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 4. Utazási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 5. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés (sertéshizlalásra) . . . . 157 6. Közszolgáltatási szerződés (ivóvízellátásra, szennyvízelvezetésre lakossági felhasználó esetén) . . . . . . . . . 161 IV. fejezet: A fuvarozási szerződés és a szállítmányozási szerződés (László András Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 1. Fuvarozási szerződés (közút, belföld) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 2. Fuvarozási szerződés (közút, nemzetközi) . . . . . . . . . . . . . . . . 175 3. Fuvarozási keretszerződés (közút) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 4. Szállítmányozási szerződés (belföld, keretjellegű) . . . . . . . . . 183 5. Szállítmányozási szerződés (nemzetközi, egyedi jellegű) . . . . 186 V. fejezet: A megbízási típusú szerződések (Molnár Ambrus) . . . . . . . . . . 193 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 B.1. Megbízásiszerződés-minták: 1. Ügyvédi megbízási szerződés (bíróság vagy más hatóság előtti képviselet ellátására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 2. Ügyvédi megbízási szerződés (tartós ügyvédi megbízás ellátására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 3. Ügyvédi megbízási szerződés (okiratszerkesztésre) . . . . . . . . . 220 4. Ügyvédi megbízási szerződés (okiratszerkesztésre és változásbejegyzési eljárásban való jogi képviseletre) . . . . . 222 5. Ügyvédi megbízási szerződés (okirat véleményezésére) . . . . . 224 6. Megbízási szerződés (kézbesítési megbízotti feladatok ellátására) 227 7. Megbízási szerződés (szakvélemény adására) . . . . . . . . . . . . . 229 8. Lektori szerződés (tudományos mű lektorálására) . . . . . . . . . . 231 9. Megbízási szerződés (ingatlan forgalmi értékbecslésére) . . . . 233 10. Megbízási szerződés (vagyonvédelmi tevékenység ellátására) 235 11. Megbízási szerződés (magánnyomozói tevékenység ellátására) 239

Tartalom

12. Megbízási szerződés (könyvelési tevékenységre) . . . . . . . . . . . 241 13. Megbízási szerződés (adótanácsadásra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 14. Megbízási szerződés (könyvvizsgálatra, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatával) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 15. Megbízási szerződés (felügyelőbizottsági tagi tisztség ellátására) . 251 16. Megbízási szerződés (igazgatósági tagi tisztség ellátására) . . . 253 17. Megbízási szerződés (ügyvezetői tisztség ellátására) . . . . . . . . 255 18. Megbízási szerződés (követeléskezelésre) . . . . . . . . . . . . . . . . 259 19. Megbízási szerződés (nyelvtanításra, egyéni) . . . . . . . . . . . . . 261 20. Megbízási szerződés (nyelvtanításra, csoportos) . . . . . . . . . . . 263 21. Megbízási szerződés (élőzene szolgáltatására) . . . . . . . . . . . . . 265 22. Megbízási szerződés (egyszerű általános feladat ellátására) . . 267 23. Megbízási szerződés (dolgozó helyettesítésére) . . . . . . . . . . . . 269

B.2. Bizományiszerződés-minták: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 1. Bizományi szerződés (értékpapír eladására) . . . . . . . . . . . . . . 270 2. Bizományi szerződés (aukciós vételre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 3. Bizományi szerződés (értékpapír vásárlására) . . . . . . . . . . . . . 274 4. Bizományi szerződés (vételi bizomány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 5. Bizományi szerződés (értékesítési bizomány) . . . . . . . . . . . . . 278 6. Bizományi szerződés (egyszerű, általános) . . . . . . . . . . . . . . . 280

B.3. Közvetítőiszerződés-minták: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 1. Közvetítői szerződés (ingatlan értékesítésének közvetítésére) . 282 2. Közvetítői szerződés (ingatlan értékesítésére) . . . . . . . . . . . . . 285 3. Közvetítői szerződés (ingatlan bérbeadásának közvetítésére) . 287 4. Tartós közvetítői szerződés (áruk forgalmazására) . . . . . . . . . 290 5. Tartós közvetítői szerződés (biztosítás közvetítésre) . . . . . . . . 293

VI. fejezet: A bizalmi vagyonkezelési szerződés (Németh Sándor–Molnár Bence) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 B) Szerződésminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 Bizalmi vagyonkezelési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 VII. fejezet: A használati szerződések (László András Dániel) . . . . . . . . . 321 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 1. Bérleti szerződés (ingóságra, határozott időtartamra) . . . . . . . 327 2. Bérleti szerződés (lakásra, határozott időtartamra) . . . . . . . . . 330 3. Bérleti szerződés (lakásra, határozatlan időtartamra) . . . . . . . 334 4. Albérleti szerződés (lakásra, határozatlan időtartamra) . . . . . . 338

8 5. 6. 7. 8.

Tartalom

Bérleti szerződés (irodahelyiségre, határozott időtartamra) . . 340 Bérleti szerződés (üzlethelyiségre, határozatlan időtartamra) . 345 Haszonbérleti szerződés (mezőgazdasági, határozott időtartamra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 Haszonkölcsön szerződés (ingóságra, határozott időtartamra) 352

VIII. fejezet: A letéti szerződések (Molnár Ambrus) . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 1. Letéti szerződés (egyszerű teljesítési letét) . . . . . . . . . . . . . . . . 365 2. Letéti szerződés (teljesítési letét) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 3. Ügyvédi letéti szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 4. Letéti szerződés (értékpapír őrzésére) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 5. Letéti szerződés (értékpapír kezelésre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 6. Letéti szerződés (tárolásra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 7. Letéti szerződés (raktározásra és kezelésre) . . . . . . . . . . . . . . . 380 8. Letéti szerződés (közraktározásra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 9. Letéti szerződés (múzeumi letét) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 IX. fejezet: A forgalmazási szerződés (Bacher Gusztáv) . . . . . . . . . . . . . . 391 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 B) Szerződésminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 Forgalmazási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 X. fejezet: A jogbérleti (franchise) szerződés (Darázs Lénárd) . . . . . . . . . 413 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 B) Szerződésminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 Jogbérleti (franchise) szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 XI. fejezet: A hitel- és számlaszerződések (Szecskay Katalin–Gárdos Péter) . . 445 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 1. Hitelszerződés (Szecskay Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 2. Kölcsönszerződés (Szecskay Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 3. Faktoring szerződés (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 4. Pénzügyi lízingszerződés (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . 451 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 1. Hitelszerződés (jogi személyek között, határozott idejű) (Szecskay Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 2. Kölcsönszerződés (kamatfizetéssel, jogi személyek között, kölcsönösszeg azonnali átadásával) (Szecskay Katalin) . . . . . . 465 3. Kölcsönszerződés (kamatfizetéssel, gazdálkodó szervezetek között, kölcsönösszeg rendelkezésre tartásával) (Szecskay Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470

Tartalom

4. Kölcsönszerződés (kamatfizetéssel, magánszemélyek között, kölcsönösszeg azonnali átadásával) (Szecskay Katalin) . . . . . . 476 5. Kölcsönszerződés (szívességi, magánszemélyek között, kölcsönösszeg azonnali átadásával) (Szecskay Katalin) . . . . . . 479 6. Faktoring szerződés (egy követelés azonnali faktorálására) (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 7. Faktoring szerződés (jövőbeli követelések faktorálására) (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 8. Pénzügyi lízingszerződés (gépjármű lízingjére) (Gárdos Péter) . . 490 9. Pénzügyi lízingszerződés (ingatlan zártvégű lízingjére) (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495 XII. fejezet: Biztosítéki szerződések (Gárdos Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 1. Kezességi szerződés (fogyasztó által vállalt sortartó kezesség) 508 2. Kezességi szerződés (nem fogyasztó által vállalt készfizető kezesség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510 3. Kezességi szerződés (fogyasztó által vállalt, több jogviszonyt biztosító készfizető kezesség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512 4. Garancianyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 XIII. fejezet: Zálogszerződések (Szecskay Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 1. Ingatlant terhelő jelzálogszerződés (kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 2. Ingó dolgot terhelő jelzálogszerződés (kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására, nem lajstromozott ingó dolgot terhelő jelzálogjog) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 3. Követelést terhelő jelzálogszerződés (kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 4. Üzletrészt terhelő jelzálogszerződés (kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 5. Kézizálog szerződés (kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 XIV. fejezet: Alanyváltozásra irányuló szerződések (Gárdos Péter) . . . . 559 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 1. Követelés-adásvételi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 2. Követelés-ajándékozási szerződés és engedményezés . . . . . . . 570

Tartalom

3. Engedményezési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573 4. Engedményezési okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574 5. Vételijog-adásvételi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575 6. Jogátruházási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 578 7. Tartozás-átvállalási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 8. Tartozás-átvállalási szerződés (előzetes jogosulti hozzájárulás esetén) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 9. Teljesítés-átvállalási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583 10. Tartozás-elvállalási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585 11. Szerződés-átruházási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 12. Szerződés-átruházási szerződés (előzetes jogosulti hozzájárulás esetén) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590 XV. fejezet: Társasági jogi szerződések (Török Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . 595 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630 1. Közkereseti társaság társasági szerződése . . . . . . . . . . . . . . . . 630 2. Betéti társaság társasági szerződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638 3. Korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése . . . . . . . . . 646 4. Tagjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657 5. Egyszemélyes kft. alapító okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660 6. Tagjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668 7. Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya . . . . . . . . 669 8. Egyszemélyes részvénytársaság alapító okirata . . . . . . . . . . . . 682 9. Munkaszerződés (kft. és ügyvezetője között) . . . . . . . . . . . . . 691 10. Megbízási szerződés (állandó könyvvizsgálóval) . . . . . . . . . . . 693 XVI. fejezet: Magánszemélyek szerződései (Villám Krisztián) . . . . . . . . . 701 A) Jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 701 B) Szerződésminták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717 1. Ingatlan-ajándékozási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717 2. Tartási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722 3. Életjáradéki szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727 4. Végrendelet (más által írt írásbeli magánvégrendelet) . . . . . . . 732 5. Öröklési szerződés (tartás és gondozás ellenében) . . . . . . . . . . 735 6. Halál esetére szóló ajándékozási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . 740 7. Rendelkezés várt örökségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744 Szerzők (szakmai életrajzok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 749 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755

Előszó Az elmúlt időszak legjelentősebb civilisztikai tárgyú jogalkotási fejleménye kétségtelenül az új Polgári Törvénykönyv megalkotása volt. Ez a magánjogi joganyagot átfogóan újraszabályozó kódex (valamint a hozzá kapcsolódó közel tucatnyi törvény) hatalmas kihívás elé állítja a jogalkalmazókat. Különösen így van ez a kötelmi jog területén, ahol nemcsak szövegezésében, de szerkezetében és tartalmában is jelentősen megváltozott a joganyag, sok az új jogintézmény és megújult az egyes szerződések katalógusa is. Mindez azt eredményezi, hogy a korábban megjelent szerződés-mintatárak elavulttá váltak, már nem használhatóak a 2014. március 15-e után megkötendő szerződéseknél. Alapvető szükség van tehát az új Ptk. szabályain alapuló szerződéskötési segédletekre. Ezt a gyakorlati igényt ismerte fel a HVG-ORAC Kiadó, amikor – tudomásunk szerint elsőként – egy, az új Ptk. szabályainak figyelembevételével készült szerződés-mintatárat bocsát a jogkereső közönség rendelkezésére. A kiadvány mindenkihez szól, aki az üzleti élet különböző szintű szereplőjeként vagy akár magánemberként, esetenként vagy rendszeresen szerződéseket köt. Reméljük, hogy munkánk hasznos segédeszköz lesz a szerződéskötés folyamatában a nem jogi végzettségű üzletemberek, vállalkozók számára éppúgy, mint azok számára, akik jogászként foglalkoznak szerződések megkötésével. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis egyértelműen azt igazolják, hogy egy megfelelően előkészített és pontosan megszövegezett jó szerződéssel megelőzhetők a későbbi jogviták. Munkánk nem tudományos igénnyel íródott kommentár, hanem gyakorlati igényeket kíván kielégíteni, kifejezetten kézikönyv jellegű. A kiadvány gyakorlatias jellegét az is biztosítja, hogy a szerzők kivétel nélkül gyakorló jogalkalmazók (a szerzők közül kilenc ügyvéd, három kúriai tanácselnök, egy pedig kúriai tanácsjegyző). A kézikönyv szerkezeti felépítése is a gyakorlati igényeket kívánja szolgálni: fejezetenként rövid áttekintést ad az adott szerződéstípus jogszabályi hátteréről („A” rész), majd – szükség szerint jegyzetekkel is ellátott – szerződésmintákat tartalmaz („B” rész). A kiadó tervei szerint a kiadvány a későbbiekben kibővül az új Ptk. alkalmazása során majd kialakuló bírói gyakorlat ismertetésével („C” rész), valamint további szerződésmintákkal is. A szerződésminták elkészítésénél arra törekedtünk, hogy azokban minden olyan lényeges kérdés szerepeljen, amely az adott szerződéstípusra meghatározó, illetőleg jellemző. Mintáinknál igyekeztünk alternatív megoldásokat is feltüntetni. Bízunk benne, hogy munkánk jól használható, nélkülözhetetlen munkaeszköz lesz nemcsak a jogász szakemberek, hanem az üzleti élet más szereplői számára is. A szerzők nevében is: a Szerkesztő

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A családjog kézikönyve

A Családjog Kézikönyve (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC Kiadó 2007.

AB Alkotmánybíróság Abtv.

az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. állásfoglalás Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája Alaptörvény

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Ar.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

At.

1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

BDT

Bírósági Döntések Tára

Bét.

a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BGB

Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gezetzbuch)

Bírósági Határozatok

Bit.

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

Bizottsági Javaslat

Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, 2012.

Brüsszel-II.A. Rendelet

A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1247/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Bszi.

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Rövidítések jegyzéke

Btk.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

új Btk.

2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

CDT

Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953–1977., HVG-ORAC Kiadó, 1997.

Civiltörvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Ctv.

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

CSJK

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve

Csjt.

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem hatályos – 1952. évi IV. törvény

Csjt. Kommentár I. Csjt. Kommentár II. Csjtr.

A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Viktor), KJK, 1971.

Cstv.

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Csvt.

2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

Dologi jog

Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. Szladits (1930.) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

EBD

a Kúria által közzétett elvi döntés

EBH

a Kúria elvi határozata

EBH Etv.

a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Étv.

az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény

A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), KJK, 1988. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi LXXV. törvény

Rövidítések jegyzéke

EUMSz

az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz

az Európai Unióról szóló szerződés

Eü. tv.

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Evt.

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

Fgytv.

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Gt. I.

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II.

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III./Gt.

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gyer.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyermekjogi Egyezmény

az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény

Gyvt.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Hágai Egyezmény

a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (Kihirdette az 1986. évi 14. tvr.)

He.

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hhtv.

a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény

Hpt.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

ÍH

Ítélőtáblai Határozatok

Inytv.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr.

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jt.

a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

Kúria – Magyarország legfőbb bírói szerve

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

16 Kf.

Rövidítések jegyzéke

közigazgatási fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele

KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár Kht.

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

Kjnp.

az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

Knpt.

a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Korm. Kormány Kt.

Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk)

Ktv.

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

Küszt.

Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény

Legfelsőbb Bíróság

Ltv.

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ

Legfőbb Ügyészség

Magyar Jog

Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

régi Mt.

a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mtj.

az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nfatv.

a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Nmjt.

a nemzeti magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

Nv.tv.

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv Ökk.Ir.

A Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról

Rövidítések jegyzéke

P. törv.

a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele

PED

Polgári Elvi Döntés

PEH

Polgári Elvi Határozatok – A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.)

PEH

Polgári Elvi Határozatok, KJK Budapest, 1988.

Pf.

polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele

Pfv.

polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele

PJD

Polgári Jogi Döntvénytár (I–XI. kötetszámmal)

PJE

a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Jogegységi Határozata

a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiuma

Pk.

polgári nemperes eljárásban hozott határozat betűjele

Pp.

a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

Ppé.

a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

Ppék.

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

PSZÁF

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

régi Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. március 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény

Ptké. I.

a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 2. tvr.

Ptké. II.

a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.

régi Ptk. Magyarázata

a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. (szerk.: Gellért György), Complex Kiadó, Budapest, 2007.

régi Ptk. Kommentár

Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest

Rövidítések jegyzéke

az 1959. évi IV. tv. Magyarázata

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

SZJ

Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, Budapest, 2008.

Szjt.

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930. Szt.

a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Sztv.

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Telekkönyvi jog Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921. Tf.t.

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

Tfvt.

a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

Tpt.

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tpvt.

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Tvt.

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

Vékás

A Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal (szerk.: dr. Vékás Lajos), Complex Kiadó 2013.

Vht.

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Világhy–Eörsi Világhy Miklós–Eörsi Gyula, Magyar Polgári jog, Tankönyvkiadó 1965. Vtv.

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

I. FEJEZET

A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban

WELLMANN GYÖRGY A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN 1. A kodifikáció néhány elvi kérdése 1.1. Az új Ptk. jelentősége, társadalmi modellje, monista jellege Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel és hatalmas szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt, hiszen ez az a törvény, amely az életviszonyok legszélesebb körét szabályozza, és így valamennyiünket, embereket és szervezeti jogalanyokat egyaránt érint. Az, hogy az új Ptk. megalkotására szükség volt, vitán felül áll, hiszen az 1959. évi Ptk. keletkezése óta alapvetően megváltoztak a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok. Az új Ptk. a bekövetkezett gazdasági, társadalmi és politikai rendszerváltozási folyamatnak a magánjog területén való leképezését, lezárását jelenti. A kódex társadalmi modellje a szociális piacgazdaság. Ahogy a törvényjavaslat általános indokolása fogalmaz, a kódex „egy szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit kívánja megteremteni”. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság a tulajdonosok magánautonómiájának széles körű elismerését követeli meg. A magánautonómia három pillére: a magántulajdon teljes körű elismerése és védelme, az egyesülési és társulási szabadság, valamint a szerződési szabadság. Az új Ptk. monista elvre épül, tehát a személyi és a vagyoni viszonyok komplex magánjogi szabályozására törekszik. A szerződési jog területén a monista elv azt jelenti, hogy az új Ptk. mellett nincs külön kereskedelmi törvény, hanem a Ptk. egyaránt átfogja az üzleti világ, a kereskedelmi forgalom professzionális szereplőinek, valamint a magánszemélyeknek a vagyoni viszonyait. A szerződési szabályokat tehát úgy kellett megalkotni, hogy azok valamennyi jogalany kapcsolatát rendezni legyenek képesek. Az új Ptk.-ban a kötelmi jogi szabályozás tehát nem az állampolgárok szerződéseire, hanem a kereskedelmi forgalom szerződéseire és ezáltal egy magasabb követelményszintre lett modellezve. A törvényjavaslat indokolása szerint: „A Ptk. szerződési rendelkezései tudatosan a piacgazdaság szigorúbb követelményeit tartják szem előtt.” A törvény racionális, a döntéseikért felelősséget vállaló jogalanyokat feltételez. A Ptk. kereskedelmi jogias alapállását jól példázzák a szerződések általános szabályai körében a versenyeztetési eljárás útján

A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban

történő szerződéskötés szabályozása, a jogátruházás, a szerződésátruházás, a termékszavatosság új jogintézményei, de mindenekelőtt a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség elszakítása a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségtől. A kötelmi különös részben pedig a kereskedelmi jogi alapállást az új szerződéstípusok (franchise szerződés, faktoring szerződés, közvetítői szerződés, forgalmazási szerződés, pénzügyi lízingszerződés, bizalmi vagyonkezelői szerződés) példázzák. Az üzleti világ szerződéstípusaira modellezett magasabb követelményszintre pedig talán a legjobb példa az, hogy az áruk nemzetközi adásvételéről szóló Bécsi Vételi Egyezményből átvett objektív kontraktuális kárfelelősségi szabályokat az új Ptk. valamennyi jogalanyra, így a magánszemélyekre is irányadónak tekinti. Az új Ptk. az egységesnek tekintett szerződési jogi szabályozáson belül kivételként helyezi el a fogyasztóvédelmi szabályokat, azokon a helyeken, ahol azt a gyengébb szerződéses alkupozícióban levő fogyasztó érdekében szükségesnek tartja (a kötelmi jogi könyvben mintegy húsz helyen találhatunk speciális fogyasztóvédelmi szabályokat). E mögött az a felfogás húzódik meg, amely szerint a fogyasztóvédelmi magánjog szabályai – kógens jellegük miatt – a magánjogtól idegen szabályozási módszert alkalmaznak, és ezért ezt a különös védelmet csak kivételesen indokolt esetekben szabad megadni. Ennek a felfogásnak a következménye az is, hogy az új Ptk. a fogyasztó fogalmát a természetes személyekre szűkíti. Fogyasztó alatt az új Ptk. a „szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt” érti. Az új Ptk. nem ismeri a fogyasztói szerződés fogalmat, hanem helyette a „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés” fogalmat használja. A fogyasztó tehát csak akkor részesül speciális magánjogi védelemben, ha vállalkozással áll szemben. (A „vállalkozás” fogalma alatt a Ptk. a szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személyt érti.)

1.2. Az új Ptk. viszonya más törvényekhez Az új Ptk. a „ha e törvény eltérően nem rendelkezik” fordulattal számos helyen tartalmaz utalást arra, hogy az adott rendelkezéstől a Ptk. eltérhet. Fontos azonban tudni, hogy ez a megfogalmazás nem jelenti azt, hogy más törvény (lex specialis) vagy más törvény felhatalmazása alapján akár alsóbb szintű jogszabály is ne térhetne el a Ptk. valamely rendelkezésétől. A Ptk. ugyanis kiemelkedő jelentősége ellenére nem magasabb rendű más törvényeknél, így nem volt szükség arra, hogy felhatalmazást adjon más törvényeknek a rendelkezéseitől való eltérésre. Az új Ptk. – a régi Ptk.-val ellentétben – tehát tudatosan nem tartalmaz olyan fordulatokat, mint „ha törvény eltérően nem rendelkezik”, „ha jogszabály kivételt nem tesz”. A Ptk. tehát tudatos jogalkotói felfogás eredményeként egy önmagában zárt rendszer. A jogalkotók kizárólag magánjogi szabályok magas absztrakciós szinten történő szabályozására törekedtek, aminek következtében kiszorult a kódexből minden nem szigorúan magánjogi jellegű szabály (a jogági komplexitás hiánya

A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban

különösen a társasági jog szabályozásánál érzékelhető) és minden olyan szabály, amely nem érte el a kívánt absztrakciós szintet. Az új Ptk.-nak a jogrendszerbe való beillesztése, a jogrendszer többi részének az új Ptk.-val való összhangba hozatala nagyon bonyolult és szerteágazó (számos új törvény megalkotását és több száz jogszabály módosítását jelentő) jogalkotói feladat, amelynek megoldására az új Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépéséig kényszerűen sort kell keríteni. Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő rendelkezéseket tartalmazó 2013. évi CLXXVII. törvény 50. §-a értelmében az új Ptk. kötelmi jogi rendelkezéseit majd csak a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra (megkötött szerződésekre, megtett jognyilatkozatokra) kell alkalmazni, sőt a Ptk. hatálybalépésekor fennálló (ún. „átnyúló”) kötelmekkel kapcsolatban 2014. március 15. után megtett jognyilatkozatokra is a régi Ptk.-t kell még alkalmazni. Ugyanakkor a feleknek lehetőségük lesz arra, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett szerződéseket az új Ptk. hatálya alá helyezzék.

1.3. A diszpozitivitás és a kógencia kérdése A kötelmi jog szabályai a hatályos Ptk.-ban is főszabályként diszpozitívak, az új Ptk. azonban még fokozottabban törekszik a diszpozitivitás elvének az érvényesítésére. A törvény mind a kötelmek közös szabályainál, mind pedig a szerződés általános szabályainál kimondja, hogy a törvénynek a „felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól” a felek egyező akarattal eltérhetnek, „ha e törvény az eltérést nem tiltja”. A kógencia tehát csak kivételként, ott érvényesül, ahol a törvény tiltja az eltérést. A törvény azáltal tesz egy rendelkezést kógenssé, hogy az azzal ellentétes szerződési rendelkezéshez a semmisség jogkövetkezményét fűzi. Önmagában a „köteles”, „kell” törvényi megfogalmazásokból nem következik, hogy az adott szabály kógens lenne, ha nincs hozzáfűzve a semmisség jogkövetkezménye, akkor az ilyen szabályok is diszpozitívak. A törvény egyértelművé teszi, hogy a kógencia és a diszpozitivitás kizárólag a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályoknál értelmezhető kategóriák, míg ezeken kívül vannak olyan feltétlen érvényesülést igénylő (imperatív) szabályok is, amelyeknél fogalmilag fel sem merül az eltérés lehetősége (ilyen pl. az elévülés joghatását rögzítő szabály, vagy az érvénytelenség szabályai). A diszpozitivitás főszabályából következően az egyes szabályoknál már nem kell utalni a felek eltérő megállapodásának a lehetőségére. A törvény tehát nem tartalmaz olyan fordulatokat, mint pl. „ha a felek eltérően nem rendelkeznek”. Amikor tehát valamely szabálynál a „ha e törvény eltérően nem rendelkezik” fordulatot olvassuk, tudnunk kell, hogy a Ptk.-n kívül más törvénynek (jogszabálynak) is lehetősége van az eltérésre, továbbá – diszpozitív szabály esetén – maguk a felek is megállapodhatnak attól eltérően.

A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban

2. A kötelmek közös szabályai Az új Ptk. „Kötelmi jog” címet viselő Hatodik Könyvének szerkezeti felépítése eltér a régi Ptk. ugyanezen részének szerkezetétől. Az új Ptk. kötelmi jogi könyve a következő részekből tevődik össze: a kötelmek közös szabályai; a szerződések általános szabályai; egyes szerződések; felelősség szerződésen kívül okozott károkért; az értékpapír; egyéb kötelemkeletkeztető tények. A kötelmek közös szabályaiként rögzíti az új Ptk. a kötelem fogalmát, a kötelemkeletkeztető tények példálózó felsorolását, a kötelem megszűnésének eseteit, a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat, a képviseletre, az elévülésre, a tartozáselismerésre és az egyezségre, a több alanyú kötelmekre, valamint a kötelmek teljesítésére vonatkozó általános rendelkezéseket. E dogmatikailag mindenképpen helyeselhető megoldás előnye, hogy a kötelmek közös szabályai között megjelenő rendelkezéseket nem kell megismételni a szerződési jogban, hátránya viszont, hogy a teljesítésre vonatkozó szabályok két helyen kerültek elhelyezésre: a valamennyi kötelem teljesítésére irányuló szabályok a kötelmek közös szabályainál, a csak a szerződés teljesítésére irányadó szabályok pedig a szerződések általános szabályainál. Néhány tartalmi változás a kötelmek közös szabályai köréből: – Jelentősen szigorodtak az írásba foglaltságnak minősülés kritériumai. A papíralapú, a fél által aláírt okiraton kívül csak az olyan elektronikus okirat tesz eleget az írásba foglaltság követelményének, amely alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. Csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus okirat tekinthető ilyennek. Faxon, e-mailen, sms-ben megtett nyilatkozat tehát nem minősül írásban megtettnek. – A képviseletre vonatkozó szabályok körében változás, hogy az általános meghatalmazás érvényességéhez teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalás lesz szükséges, és hogy az általános meghatalmazás csak maximum 5 évre szólhat. A határozatlan vagy 5 évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás 5 év elteltével hatályát veszti. – Az elévülés szabályainál változás, hogy a jövőben a felek nemcsak rövidebb, hanem hosszabb elévülési határidőben is megállapodhatnak majd. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás viszont nem fogja az elévülés megszakítását eredményezni. – Az egyezségnek az új Ptk.-ban nem lesz szükségképpeni eleme az, hogy a felek kölcsönösen engedjenek egymásnak, hanem az is egyezségnek minősül majd, ha csak az egyik fél enged. – Változik az idő előtti teljesítés szabálya: nem lesz szükség hozzá a jogosult beleegyezésére, hanem a jogosult főszabályként köteles lesz azt elfogadni, feltéve, hogy nem sérti a lényeges jogos érdekeit.

A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban

– A kamat alapvető szabályainak a kötelmi közös szabályok közötti elhelyezésével a Ptk. azt juttatja kifejezésre, hogy ez nem feltétlenül ügyleti kamat, hanem ún. „egyenértéki” kamat, az idegen pénz használatának az ellenértéke. A pénztartozás után a kamatot – a felek ellenkező megállapodása hiányában – minden adósnak, tehát a magánszemélyeknek is meg kell fizetni. A régi Ptk.tól eltérően (ahol magánszemélyek egymás közötti jogviszonyában kamat csak külön kikötés esetén jár) az új Ptk. szerint magánszemélyek egymás közötti szerződéseiben ahhoz, hogy az ügylet kamatmentes legyen, kifejezetten rendelkezni kell majd a kamat kizárásáról, továbbá ilyen rendelkezés hiányában sem kell kamatot fizetni akkor, ha az a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből következik (szívességi kölcsön).

3. Szerződési jogi alapelvek Az új Ptk. a szerződés általános szabályait is – a régi Ptk.-tól részben eltérő – logikus, a szerződés létszakaihoz igazodó sorrendben tartalmazza: a szerződés megkötése; érvénytelenség; teljesítés; szerződésszegés; a szerződés megerősítése és módosítása, valamint megszűnése. Az általános szabályok között azonban elsőként a szerződési jog alapelveit rögzíti a törvény, amelyek a következők: szerződési szabadság elve (amelynek három eleme: a szerződéskötési, a partnerválasztási és a tartalmi szabadság); a visszterhesség vélelme; az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elve. Ezeken a speciálisan szerződési jogi alapelveken túlmenően természetesen a szerződési jogban érvényesülnek a polgári jog egészére irányadó alapelvek is, amelyeket az új Ptk. az Első Könyvben a Bevezető Rendelkezések között határoz meg. Ezek: a jóhiszeműség és tisztesség elve, az elvárható magatartás elve és a joggal való visszaélés tilalma. Ami az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elvét (6:62. §) illeti, az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy ez a szerződés lényeges körülményeire vonatkozó kötelezettség már a szerződéskötési tárgyalások alatt is terheli a feleket, majd pedig a szerződés minden létszakában fennáll, a szerződés megkötésétől a megszűnéséig. A Ptk. elvi éllel rögzíti, hogy a felek önmagukban a szerződéskötés elmaradásáért nem tartoznak egymás felé felelősséggel: a szerződési tárgyalások sikertelenségének a kockázatát mindegyik fél maga viseli. Ha azonban a szerződéskötés elmaradása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegésével – vagyis a szerződéskötés során tanúsított jogellenes és vétkes magatartással – áll okozati összefüggésben, akkor az okozott kárt a deliktuális kárfelelősség szabályai szerint meg kell téríteni. Ezáltal az utaló magatartás („biztatási kár”) alkalmazási köre az új Ptk.-ban jelentősen leszűkül, hiszen a szerződéskötés elmaradásával kapcsolatban olyan tényállások, amelyeket eddig a bírói gyakorlat a régi Ptk. 6. §-a alapján ítélt meg, a jövőben a deliktuális kárfelelősség körébe kerülnek át. Ha a