Büntetőeljárás jog - Kommentár a gyakorlat számára

Büntetőeljárás jog I–II. Kommentár a gyakorlat számára – Harmadik kiadás Szerkesztő: Belegi József Szerzők: Akácz József: LXXXIX. Fejezet, XCVIII. Fejezet, C. Fejezet Belegi József: Ötödik Rész, Tizenötödik Rész, Tizenhatodik Rész, XCIV. Fejezet, CVII. Fejezet, Huszonegyedik Rész, CVIII. Fejezet, CIX. Fejezet Belovics Ervin: IV. Fejezet, LXVII. Fejezet, LXVIII. Fejezet Csák Zsolt: XVII. Fejezet, XVIII. Fejezet, XIX. Fejezet, XX. Fejezet, XXI. Fejezet, XXII. Fejezet, XXIII. Fejezet, XXIV. Fejezet, XXV. Fejezet, XXVI. Fejezet, XXVII. Fejezet, CI. Fejezet, CII. Fejezet Czine Ágnes: Nyolcadik Rész Kónya István: I. Fejezet, XC. Fejezet, XCI. Fejezet, XCII. Fejezet, XCIII. Fejezet Láng László: V. Fejezet, VI. Fejezet, Kilencedik Rész, LIV. Fejezet, LV. Fejezet, LVI. Fejezet, LVII. Fejezet, LVIII. Fejezet, LIX. Fejezet, LX. Fejezet, LXI. Fejezet, LXII. Fejezet, LXIII. Fejezet, LXIV. Fejezet Márki Zoltán: III. Fejezet, Harmadik Rész, Hatodik Rész, Hetedik Rész, Tizenhetedik Rész Mészár Róza: Tizenegyedik Rész, Tizenkettedik Rész, Tizenharmadik Rész, Tizennegyedik Rész, XCV. Fejezet Molnár Gábor Miklós: XIII. Fejezet, LXVI. Fejezet, Tizennyolcadik Rész, CVI. Fejezet Somogyi Gábor: CIII. Fejezet, CIV. Fejezet, CV. Fejezet Soós László: II. Fejezet, XIV. Fejezet, XV. Fejezet, XVI. Fejezet, LXV. Fejezet, XCVI. Fejezet, XCVII. Fejezet, XCIX. Fejezet, CX. Fejezet, CXI. Fejezet, Huszonharmadik Rész

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2018. március 31.

Copyright © Dr. Akácz József, 2018 © Dr. Belegi József, 2018 © Dr. Belovics Ervin, 2018 © Dr. Csák Zsolt, 2018 © Dr. Czine Ágnes, 2018 © Dr. Kónya István, 2018 © Dr. Láng László, 2018 © Dr. Márki Zoltán, 2018 © Dr. Mészár Róza, 2018 © Dr. Molnár Gábor Miklós, 2018 © Dr. Somogyi Gábor, 2018 © Dr. Soós László, 2018 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018

Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős kiadó: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISBN 963 9203 65 3 A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: Gábor Zsolt Műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Nyomtatás: PRIMERATE Kft.

TARTALOM Rövidítések jegyzéke................................................................................................. XXIV Összeállítás a büntetőeljárásban különösen jelentős jogszabályokról................ XXVII

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról Preambulum............................................................................................................... 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET – ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK.....................................................

3 Az ártatlanság vélelme (1. §)....................................................................................... 5 Az alapvető jogok védelme (2. §)................................................................................ 8 A védelem joga (3. §)................................................................................................... 10 A büntetőeljárás alapja és akadályai (4. §)..................................................................

13 Az eljárási feladatok megoszlása (5. §)....................................................................... 19 Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége (6. §)...........................................................

22 A bizonyítás alapvetései (7. §).....................................................................................

25 A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga (8. §)..............................................

32 A törvény hatálya (9. §)...............................................................................................

37 II. FEJEZET – ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK.................................................

10. §..............................................................................................................................

38 38

MÁSODIK RÉSZ A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG III. FEJEZET – A BÍRÓSÁG......................................................................................

A bíróság feladata (11. §).............................................................................................

Az eljáró bíróságok (12. §)..........................................................................................

A bíróság összetétele (13. §)........................................................................................

A bíró kizárásának okai (14. §)...................................................................................

A kizárás bejelentése (15. §)........................................................................................

A kizárás elintézése igazgatási ügykörben (16. §)......................................................

A kizárás elintézése a bíróság által (17. §)..................................................................

A kizárás egyéb szabályai (18. §)................................................................................

Az elsőfokú bíróság hatásköre (19–20. §)...................................................................

Az elsőfokú bíróság illetékessége (21–22. §)..............................................................

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata (23. §)..........................................................

Az eljáró bíróság kijelölése (24. §)..............................................................................

54 54 56 57 60 65 66 67 68 68 71 77 78

IV. FEJEZET – AZ ÜGYÉSZSÉG ............................................................................ 81 Az ügyészség feladata (25. §)...................................................................................... 81 Az ügyészség jogai (26. §)...........................................................................................

82 Az ügyész kizárása (27. §)...........................................................................................

86

III

TARTALOM

A kizárás bejelentése és elintézése (28. §)..................................................................

87 Az ügyészség hatásköre és illetékessége (29. §)......................................................... 90 A kizárólagos ügyészségi nyomozás (30. §)............................................................... 91 V. FEJEZET – A NYOMOZÓ HATÓSÁG.................................................................

92 A nyomozó hatóság feladata (31. §)............................................................................

92 A nyomozó hatóság tagjának kizárása (32–33. §)...................................................... 95 A nyomozó hatóságok (34. §)...................................................................................... 99 A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége (35. §)...............................................

106 VI. FEJEZET – A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK.........

36. §..............................................................................................................................

128 128

HARMADIK RÉSZ A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 37. §..............................................................................................................................

131

VII. FEJEZET – A TERHELT....................................................................................

A terhelt fogalma (38. §)..............................................................................................

A terhelt jogai és kötelezettségei (39. §)......................................................................

Terhelti jogutódlás (40. §)............................................................................................

133 133 136 143

VIII. FEJEZET – A VÉDŐ.........................................................................................

144 A védőként eljárni jogosultak köre (41. §)..................................................................

144 A védő jogai és kötelezettségei (42. §)........................................................................

146 A védő kizárása (43. §)................................................................................................ 150 Kötelező védői részvétel az eljárásban (44. §)............................................................

154 Meghatalmazott védő (45. §).......................................................................................

157 Kirendelt védő (46–47. §)............................................................................................ 159 A kirendelés hatálya (48. §).........................................................................................

163 Helyettes védő kirendelése (49. §)...............................................................................

165 IX. FEJEZET – A SÉRTETT......................................................................................

A sértett fogalma (50. §)..............................................................................................

A sértett jogai és kötelezettségei (51. §)......................................................................

Sértetti jogutódlás (52. §)............................................................................................

A magánvádló (53. §)...................................................................................................

A pótmagánvádló (54. §).............................................................................................

A magánfél (55–56. §).................................................................................................

167 167 167 169 170 173 174

X. FEJEZET – A VAGYONI ÉRDEKELT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT................

A vagyoni érdekelt (57. §)............................................................................................

Az egyéb érdekelt (58. §).............................................................................................

177 177 179

XI. FEJEZET – A SEGÍTŐK...................................................................................... 181 A segítők meghatározása (59–60. §)........................................................................... 181 A meghatalmazott képviselő (61–64. §)......................................................................

183 A támogató (65–67. §)................................................................................................. 188

IV

TARTALOM

XII. FEJEZET – BÜNTETŐELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉG.......................... 191 A terhelt büntetőeljárási cselekvőképessége (68. §)................................................... 191 A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképessége (69. §)............................................................................................. 191 A magánfél eljárási cselekvőképessége (70. §)...........................................................

193 A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata (71. §)...............................................

193 A törvényes képviselő jogállása (72. §)......................................................................

194 Az ügygondnok (73. §)................................................................................................ 195 NEGYEDIK RÉSZ AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK XIII. FEJEZET – A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK JOGGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK.................

Tájékoztatás, figyelmeztetés, kapcsolattartás (74. §).................................................

A költségkedvezmény (75–77. §).................................................................................

A nyelvhasználat biztosítása (78. §)............................................................................

Soron kívüli eljárás (79. §)..........................................................................................

Az eljárás elhúzására alkalmas indítványok, nyilatkozatok elintézése (80. §)..........

197 197 202 205 208 212

XIV. FEJEZET – KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN.....................................................................................

A különleges bánásmód megállapítása és általános szabályai (81–82. §)..................

A különleges bánásmód visszautasítása (83. §)..........................................................

A különleges bánásmód felülvizsgálata (84. §)..........................................................

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések (85–86. §)..............................

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések különös szabályai (87–89. §).....................................................................................................................

Különösen védett tanú (90–93. §)...............................................................................

Személyi védelem (94. §)............................................................................................

A Védelmi Programban való részvétel (95. §)............................................................

Egyes intézkedésekkel érintett más személyek (96. §)...............................................

226 229 236 237 240

XV. FEJEZET – A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KEZELT ADATOK VÉDELME.....

Az adatkezelés jogalapja és az adatvédelem (97–98. §).............................................

A személyes adatok zárt kezelése (99. §)....................................................................

241 241 248

XVI. FEJEZET – AZ ELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE ÉS ZÁRT KEZELÉSE................................................................................................

Az eljárás ügyiratainak megismerése (100–101. §)....................................................

Az ügyirat zárt kezelése (102. §).................................................................................

251 251 256

XVII. FEJEZET – A MINŐSÍTETT ADAT FELHASZNÁLÁSA...........................

A minősített adat felhasználásának feltétele (103. §).................................................

A minősített adat felhasználása a bíróság és az ügyészség által (104. §)...................

A minősített adat felhasználása a büntetőeljárásban részt vevő személyek által (105. §).........................................................................................................................

A minősített adathoz történő hozzáférés biztosítása (106. §).....................................

214 215 218 220 220

257 257 259 261 263

V

TARTALOM

XVIII. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL......................

A nyilvánosság tájékoztatásának általános szabályai (107. §)....................................

A nyilvánosság tájékoztatása a bíróság tárgyalásáról (108. §)...................................

A nyilvánosság tájékoztatásának korlátai (109. §)......................................................

Az egyéb tájékoztatás (110. §).....................................................................................

Szignalizáció (111. §)...................................................................................................

266 266 270 272 275 276

XIX. FEJEZET – JELENLÉT BIZTOSÍTÁSA AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN..........................................................................

Az idézés és az értesítés (112. §).................................................................................

Az idézés és az értesítés módja (113. §)......................................................................

Az idézés és az értesítés tartalma (114–115. §)...........................................................

Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei (116. §)...........

Előállítás (117. §)..........................................................................................................

Elővezetés (118. §).......................................................................................................

Elfogatóparancs (119. §)..............................................................................................

277 277 279 282 284 289 291 295

XX. FEJEZET – TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA................

A telekommunikációs eszköz használatának fogalma (120. §)..................................

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése (121–122. §).....................

A telekommunikációs eszköz használata során jelenlévő személyek (123. §)...........

Eljárási szabályok telekommunikációs eszköz használata során (124. §)..................

Jegyzőkönyv telekommunikációs eszköz használata esetén (125. §).........................

A személyazonosság védelme telekommunikációs eszköz használata során (126. §).........................................................................................................................

302 302 304 310 312 315 316

XXI. FEJEZET – AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.......................................................................................................

A rendbírság (127–128. §)...........................................................................................

Testi kényszer alkalmazása (129. §)............................................................................

316 316 325

XXII. FEJEZET – KÉZBESÍTÉS..............................................................................

A kézbesítés módjai (130–131. §)................................................................................

Kézbesítés postai úton, kézbesítési fikció (132. §).....................................................

A kézbesítési kifogás (133–134. §)..............................................................................

Kézbesítés hirdetményi úton (135. §)..........................................................................

A kézbesítési megbízott (136. §).................................................................................

327 327 333 336 342 344

XXIII. FEJEZET – A HATÁRIDŐ ÉS A HATÁRNAP...........................................

A határidő és a határnap megállapítása (137. §).........................................................

A mulasztás és következményei (138. §)....................................................................

Az igazolási kérelem előterjesztése (139. §)...............................................................

Az igazolási kérelem elbírálása (140. §)......................................................................

Az igazolás joghatásai (141. §).................................................................................... Általános intézkedési határidő (142. §).......................................................................

348 348 359 361 364 366 367

VI

TARTALOM

XXIV. FEJEZET – KIFOGÁS AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT.................

143. §............................................................................................................................

144. §............................................................................................................................

368 368 372

XXV. FEJEZET – A BŰNÜGYI KÖLTSÉG.............................................................

145. § ...........................................................................................................................

376 376

XXVI. FEJEZET – EGYESÍTÉS ÉS ELKÜLÖNÍTÉS.............................................

146. §............................................................................................................................

147. §............................................................................................................................

382 382 384

XXVII. FEJEZET – AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS......................

148. §............................................................................................................................

Választható elektronikus kapcsolattartás (149. §)......................................................

Kötelező elektronikus kapcsolattartás (150. §)...........................................................

Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel (151. §)....................................................

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása (152. §)............................................................

A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás során (153. §).................................................................

A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén (154. §).........................................................................................................................

Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén (155–159. §)......................

Az ügyiratok megismerése elektronikus hozzáférés biztosítása útján (160. §).........

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei (161. §).............................................................................................. Áttérés papíralapú kapcsolattartásra (162. §).............................................................

385 385 388 391 392 394 395 397 399 406 406 408

ÖTÖDIK RÉSZ A BIZONYÍTÁS XXVIII. FEJEZET – A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI.....................

A bizonyítás tárgya (163–164. §).................................................................................

A bizonyítás eszközei (165. §).....................................................................................

A bizonyítás törvényessége (166. §)............................................................................

A bizonyítékok értékelése (167. §)..............................................................................

411 411 417 419 421

XXIX. FEJEZET – A TANÚVALLOMÁS...............................................................

168. §............................................................................................................................

A vallomástétel akadálya (169. §)...............................................................................

A vallomástétel tilalma (170. §)..................................................................................

A vallomástétel megtagadása (171–175. §).................................................................

A tanúzási figyelmeztetés (176–177. §).......................................................................

A tanú kihallgatása (178–180. §)................................................................................. Írásbeli tanúvallomás (181. §)......................................................................................

Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben (182. §)........................

434 434 439 441 444 453 458 462 464

VII

TARTALOM

XXX. FEJEZET – A TERHELT VALLOMÁSA......................................................

183. §............................................................................................................................

A terhelt személyazonosságának megállapítása (184. §)............................................

A terhelti figyelmeztetés (185. §)................................................................................

Vallomástétel (186–187. §)..........................................................................................

465 465 467 468 470

XXXI. FEJEZET – A SZAKVÉLEMÉNY................................................................

472 A szakértő alkalmazása (188. §).................................................................................

472 A szakértő (189–190. §)...............................................................................................

478 A szakértő kizárása (191. §)........................................................................................

483 Szakértői vizsgálat (192–193. §)..................................................................................

487 Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során (194. §)................................

489 Az elmeállapot megfigyelése (195. §).........................................................................

492 A szakvélemény előterjesztése és előadása (196. §)...................................................

494 A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása (197–198. §)....................

496 A szakértő díja (199. §)................................................................................................ 501 A szakértői kötelezettség megszegésének következményei (200. §)..........................

502 A tolmács (201. §)........................................................................................................

503 XXXII. FEJEZET – A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY.........................

202. §...........................................................................................................................

203. §............................................................................................................................

504 504 504

XXXIII. FEJEZET – TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, ELEKTRONIKUS ADAT........................................................................................... 508 A tárgyi bizonyítási eszköz (204. §)........................................................................... 508 Az elektronikus adat (205. §)......................................................................................

512 XXXIV. FEJEZET – A BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYEK...................................

513 206. §...........................................................................................................................

513 A szemle (207. §).........................................................................................................

513 A helyszíni kihallgatás (208. §)................................................................................... 515 A bizonyítási kísérlet (209. §).....................................................................................

516 A felismerésre bemutatás (210. §)............................................................................... 518 A szembesítés (211. §).................................................................................................

520 Műszeres vallomásellenőrzés (212. §)........................................................................

522 Közös szabályok (213. §).............................................................................................

523 HATODIK RÉSZ LEPLEZETT ESZKÖZÖK XXXV. FEJEZET – A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI......................................................................................

214. §............................................................................................................................

526 526

XXXVI. FEJEZET – BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK..........................................................................................

215. §............................................................................................................................

529 529

VIII

TARTALOM

XXXVII. FEJEZET – ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK..........................................................................................

Fizetési műveletek megfigyelése (216–218. §)............................................................

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (219. §)............

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés (220. §)..................................................... Álvásárlás (221. §).......................................................................................................

Fedett nyomozó alkalmazása (222–225. §).................................................................

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében (226. §)..........................

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása (227. §)..................................

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási szabályai (228–230. §).................................................................................................

531 532 535 537 539 540 546 547 548

XXXVIII. FEJEZET – BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK.......................................................................................... 550 231–234. §.................................................................................................................... 550 A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése (235–237. §).............. 559 Utólagos engedélyezés (238. §)...................................................................................

564 Az alkalmazás tartama és az alkalmazás meghosszabbítása (239–240. §)...............

566 Az alkalmazás kiterjesztése (241. §)...........................................................................

568 Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása (242. §)....................................................................................................

570 XXXIX. FEJEZET – A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI.................................................................................................

A leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtása (243–244. §)..............................

A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetése (245. §)..................................

572 572 574

XL. FEJEZET – A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA SORÁN MEGSZERZETT ADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK..............................

575 A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok törlése (246. §)...........

575 A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok bizalmassága (247–248. §).................................................................................................................

577 A leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett ügyiratok kezelése (249–251. §)................................................................................................................. 581 XLI. FEJEZET – A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK EREDMÉNYE............................................................................................................

252–255. §....................................................................................................................

XLII. FEJEZET – A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA............................................................

256–258. §...................................................................................................................

A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználása (259–260. §)..........................................................................................

584 584 592 592 596

IX

TARTALOM

HETEDIK RÉSZ ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG Adatkérés (261–265. §)................................................................................................ 599 Feltételes adatkérés (266. §)........................................................................................

604 Adatgyűjtés (267. §).....................................................................................................

605 Egyéb adatszerző tevékenység (268–270. §)...............................................................

606 NYOLCADIK RÉSZ A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK XLIII. FEJEZET – A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI......................................................................................

271. §............................................................................................................................

272. §............................................................................................................................

A tetten ért elkövető elfogása (273. §)........................................................................

611 611 611 617

XLIV. FEJEZET – AZ ŐRIZET.................................................................................

Az őrizet feltétele és tartama (274. §).........................................................................

Intézkedés az őrizet elrendelése után (275. §)............................................................

618 618 620

XLV. FEJEZET – SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...................................

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések célja és feltételei (276–277. §)..............................................................................................

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése (278. §).........................................................................................................................

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és megszüntetése (279. §)............................................................................................

622 622 635 636

XLVI. FEJEZET – TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET......................

Távoltartás (280. §)......................................................................................................

Bűnügyi felügyelet (281. §).........................................................................................

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések (282–288. §)............................................................................

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama (289–291. §).......................................

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása (292. §).....

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak megszegése (293. §).....................................................................................................

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási szabályok megváltoztatása (294–295. §).....................................................................

648 653 656

XLVII. FEJEZET – A LETARTÓZTATÁS...............................................................

296. §............................................................................................................................

A letartóztatás tartama (297. §)...................................................................................

A letartóztatás tartamának felső határa (298. §).........................................................

A letartóztatás végrehajtása (299. §)...........................................................................

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása (300. §)............................

661 661 662 668 671 672

X

639 639 645

658 659

TARTALOM

XLVIII. FEJEZET – AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS..................

301. §............................................................................................................................

674 674

XLIX. FEJEZET – KUTATÁS, MOTOZÁS.............................................................

A kutatás (302–305. §).................................................................................................

A motozás (306–307. §)...............................................................................................

679 679 684

L. FEJEZET – A LEFOGLALÁS...............................................................................

A lefoglalás elrendelése (308–310. §)..........................................................................

A lefoglalás végrehajtása (311–312. §)........................................................................

Az irat lefoglalása (313–314. §) ..................................................................................

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés (315–317. §)................

A lefoglalt dolog megváltása (318. §)..........................................................................

A lefoglalt dolog értékesítése (319. §).........................................................................

A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása (320–322. §)...................

A lefoglalt dolog visszatartása (323. §).......................................................................

686 686 689 691 692 696 697 699 702

LI. FEJEZET – ZÁR ALÁ VÉTEL............................................................................

A zár alá vétel elrendelése (324–327. §)......................................................................

A zár alá vétel végrehajtása (328. §)...........................................................................

A zár alá vett vagyon megváltása (329. §)..................................................................

A zár alá vétel feloldása (330–332. §).........................................................................

703 703 706 709 709

LII. FEJEZET – VAGYONKEZELÉS A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL SORÁN.....................................................................................

333–334. §....................................................................................................................

711 711

LIII. FEJEZET – ELEKTRONIKUS ADAT IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE......................................................................

335. §............................................................................................................................

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása (336. §).................................................

Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása (337. §).......

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében (338. §)....................

712 712 717 717 719

KILENCEDIK RÉSZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS Az előkészítő eljárás célja és eszközei (339–343. §)...................................................

Az előkészítő eljárás lefolytatása (344–347. §)...........................................................

721 726

TIZEDIK RÉSZ A NYOMOZÁS LIV. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..............................................

Alapvető rendelkezések (348. §).................................................................................

Az ügyészségi nyomozás (349. §)............................................................................... Áttétel (350. §).............................................................................................................

A nyomozás tartama (351. §).......................................................................................

729 729 730 731 732

XI

TARTALOM

Az ügyiratok megismerése (352. §)............................................................................

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése (353–354. §)..............................

A polgári jogi igény érvényesítése a nyomozás során (355. §)...................................

734 735 736

LV. FEJEZET – LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A NYOMOZÁS SORÁN............................................................................................

356–357. §....................................................................................................................

737 737

LVI. FEJEZET – A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS....................................

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel (358. §)............................................................................................................

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei (359. §).........................................

A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása (360. §).....................................

A feljegyzés (361. §)....................................................................................................

739 741 743 744

LVII. FEJEZET – HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN.....................................

A határozat tárgya (362. §)..........................................................................................

A határozat tartalma (363. §).......................................................................................

A határozat közlése (364. §)........................................................................................

A határozat kijavítása (365. §).....................................................................................

A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése (366. §)............................

A határozat végrehajthatósága (367. §).......................................................................

Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül (368. §)............................................

746 746 747 748 748 748 749 749

LVIII. FEJEZET – JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN...............................

A határozat elleni panasz (369–371. §).......................................................................

A gyanúsítás elleni panasz (372. §).............................................................................

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz (373. §).............................................

A felülbírálat (374. §)...................................................................................................

752 752 758 759 759

LIX. FEJEZET – A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA.................................................

A nyomozás megindításának alapja (375. §)...............................................................

A feljelentés (376–377. §)............................................................................................

A magánindítvány (378. §)..........................................................................................

A feljelentés elintézése (379. §)...................................................................................

A feljelentés kiegészítése (380. §)...............................................................................

A feljelentés elutasítása (381–382. §)..........................................................................

761 761 763 765 768 769 771

LX. FEJEZET – A FELDERÍTÉS..............................................................................

Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során (383–384. §)..........................

A gyanúsított kihallgatása (385–389. §)......................................................................

A nyomozás ügyiratainak megküldése (390. §)..........................................................

776 776 778 783

LXI. FEJEZET – A VIZSGÁLAT..............................................................................

Az ügyészség eljárása a vizsgálat során (391. §)........................................................

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a vizsgálat során (392. §)...............

Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során (393. §)...................................

784 784 784 785

XII

739

TARTALOM

LXII. FEJEZET – AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE...........................................

Az eljárás felfüggesztésének okai (394. §)..................................................................

A felfüggesztés tartama (395. §).................................................................................

A felfüggesztett eljárás folytatása (396. §).................................................................

Egyéb rendelkezések (397. §)......................................................................................

787 787 792 794 795

LXIII. FEJEZET – AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE..........................................

796 Az eljárás megszüntetésének okai (398–399. §).........................................................

796 A megszüntetett eljárás folytatása (400. §).................................................................

802 A határozat közlése az eljárás megszüntetése esetén (401. §).................................... 805 A bűnügyi költség az eljárás megszüntetése esetén (402–403. §) ............................. 805 LXIV. FEJEZET – ÜGYÉSZSÉGI INTÉZKEDÉS VAGY HATÁROZAT KILÁTÁSBA HELYEZÉSE.......................................................................................

404–406. §...................................................................................................................

807 807

LXV. FEJEZET – EGYEZSÉG A BŰNÖSSÉG BEISMERÉSÉRŐL....................... 811 Az egyezség megkötése (407–409. §)......................................................................... 811 Az egyezség tartalma (410–411. §).............................................................................

814 LXVI. FEJEZET – A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS.......................................................

A közvetítői eljárás feltételei (412. §)..........................................................................

Eljárás a közvetítői eljárást megelőzően (413–414. §)................................................

Eljárás a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást követően (415. §)..................

817 822 829 836

LXVII. FEJEZET – A FELTÉTELES ÜGYÉSZI FELFÜGGESZTÉS....................

A feltételes ügyészi felfüggesztés feltételei (416. §)...................................................

A büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztés (417. §)...................................................................................................

Magatartási szabályok megállapítása feltételes ügyészi felfüggesztés esetén (418–419. §) .................................................................................................................

Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően (420. §)......................................

840 841 841 843 844

LXVIII. FEJEZET – A VÁDEMELÉS......................................................................

846 421. §............................................................................................................................

846 A vádirat tartalma (422. §).......................................................................................... 855 Az ügyészség teendői a vádirat benyújtásakor (423. §).............................................. 855 Vádemelés egyezség esetén (424. §)........................................................................... 859 TIZENEGYEDIK RÉSZ A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI LXIX. FEJEZET – A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁNAK FORMÁI ÉS A BÍRÓSÁGI TITKÁR ELJÁRÁSA....................................................................

A bíróság eljárásának formái (425. §).........................................................................

A bírósági titkár eljárása (426. §)................................................................................

861 861 864

XIII

TARTALOM

LXX. FEJEZET – JELENLÉT A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN...............................

427. §............................................................................................................................

A vádlott jelenléte a tárgyaláson (428–431. §)............................................................

A vádlott jelenlétének biztosítása (432–433. §)..........................................................

A védő jelenléte a tárgyaláson (434. §).......................................................................

Az ügyész jelenléte a tárgyaláson (435. §)..................................................................

865 865 868 873 875 877

LXXI. FEJEZET – A TÁRGYALÁS NYILVÁNOSSÁGA.......................................

436–438. §...................................................................................................................

878 878

LXXII. FEJEZET – A TÁRGYALÁS VEZETÉSE, MÉLTÓSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA.................................................

886 A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése (439. §).........................................

886 A tárgyalás rendjének fenntartása (440. §)................................................................. 889 Az ügyész és a védő rendzavarása (441. §)................................................................. 891 Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson (442. §)..................

892 Közös szabályok (443. §).............................................................................................

893 LXXIII. FEJEZET – A JEGYZŐKÖNYV ÉS AZ ÜGYIRATOK MEGISMERÉSE.........................................................................................................

894 A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel (444. §).........................................................................................................................

894 A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei (445. §)........................................

896 A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása (446. §)..................................... 900 A tanácsülésről készített jegyzőkönyv (447. §)...........................................................

903 Az ügyiratok megismerése a bírósági eljárásban (448. §)..........................................

903 LXXIV. FEJEZET – HATÁROZATHOZATAL A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN.....

904 A bíróság döntései (449. §)..........................................................................................

904 A tanácskozás és a szavazás (450. §).......................................................................... 908 A határozat részei (451. §)........................................................................................... 910 A határozat írásba foglalása (452. §)...........................................................................

914 A határozat kijavítása (453. §).....................................................................................

917 A határozat közlése (454–455. §)................................................................................ 918 A határozatok jogereje, véglegessége és ennek tanúsítása (456–462. §)...................

922 TIZENKETTEDIK RÉSZ A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA A VÁDEMELÉS ELŐTT Általános eljárási szabályok (463–465. §)..................................................................

931 A bíróság eljárásának formái (466–467. §).................................................................

942 A bíróság ülésének az előkészítése (468–473. §)........................................................

949 Az ülés (474–475. §).................................................................................................... 955 A bíróság eljárása az ügyiratok alapján (476. §)......................................................... 959 A bíróság döntései (477–479. §)..................................................................................

962 Jogorvoslat (480–483. §).............................................................................................

968

XIV

TARTALOM

TIZENHARMADIK RÉSZ A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE LXXV. FEJEZET – INTÉZKEDÉSEK A VÁDIRAT ALAPJÁN............................

974 Az ügyiratok megvizsgálása (484. §)..........................................................................

974 Áttétel (485. §).............................................................................................................

975 Egyesítés és elkülönítés (486. §).................................................................................

977 Az eljárás felfüggesztése (487–491. §)........................................................................

979 Az eljárás megszüntetése (492. §)............................................................................... 989 A vádirat hiányosságainak pótlása (493. §)................................................................ 999 Határozat a kényszerintézkedésekről (494. §)............................................................ 1000 A vádtól eltérő minősítés lehetősége (495. §)............................................................. 1003 A bíróság tanácsa elé utalás (496. §)...........................................................................

1104 A vádirat közlése (497. §)............................................................................................ 1005 Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (498. §)............................................. 1005 LXXVI. FEJEZET – ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS.............................................................. 1007 Az előkészítő ülés fogalma, időpontja és az azon jelenlévő személyek (499–501. §)................................................................................................................. 1007 Az előkészítő ülés menete (502–503. §)...................................................................... 1011 Eljárás a bűnösség beismerése esetén (504–505. §)....................................................

1014 Eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén (506–508. §)...........................................

1016 LXXVII. FEJEZET – A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI................................................................................................. 1019 A tárgyalás kitűzése (509. §)....................................................................................... 1019 Idézés és értesítés a tárgyalásra (510. §).....................................................................

1021 Határozat a tárgyalás kitűzése után (511. §)................................................................ 1023 A bíróság jogköre (512. §)........................................................................................... 1024 A jogorvoslat kizárása (513. §).................................................................................... 1025 TIZENNEGYEDIK RÉSZ AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS LXXVIII. FEJEZET – A TÁRGYALÁS MENETE.................................................. 1027 A tárgyalás megnyitása (514–516. §).......................................................................... 1027 A tárgyalás megkezdése (517. §).................................................................................

1035 A tárgyalás folytonossága (518. §).............................................................................. 1037 A bizonyítási indítványok (519–521. §)....................................................................... 1039 A vádlott kihallgatása (522–524. §)............................................................................ 1045 A vádlott korábbi vallomása (525. §).......................................................................... 1051 A tanú kihallgatása (526. §)......................................................................................... 1052 A tanú korábbi vallomása (527–528. §)....................................................................... 1056 A szakértő meghallgatása (529. §)............................................................................... 1059 A szakvélemény lényegének ismertetése és felolvasása (530. §)...............................

1061 Az iratok lényegének ismertetése és felolvasása (531. §)........................................... 1062 Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása (532. §)............................ 1063 Bírói szemle (533. §).................................................................................................... 1064

XV

TARTALOM

Bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján (534. §)............. 1065 Az eljárás felfüggesztése (535. §)................................................................................ 1066 Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés (536. §)........................................................... 1068 Határozatok tárgyaláson kívül (537. §)....................................................................... 1071 A vád módosítása (538. §)........................................................................................... 1072 A vád ejtése (539. §).....................................................................................................

1074 A bizonyítási eljárás befejezése (540. §)..................................................................... 1076 A perbeszéd, a felszólalás és az utolsó szó joga (541–546. §).................................... 1076 A bizonyítási eljárás újra megnyitása (547. §)............................................................ 1083 A tárgyalás elnapolása a vádtól eltérő minősítés lehetősége miatt (548. §)............... 1083 A határozathozatal és a határozat kihirdetése (549–550. §)....................................... 1084 A jogorvoslati nyilatkozatok (551. §).......................................................................... 1087 Határozat a kényszerintézkedésről (552. §)................................................................. 1090 A tárgyalás berekesztése (553. §)................................................................................ 1092 A bíróság teendői a határozat jogerőre emelkedését követően (554. §)..................... 1092 LXXIX. FEJEZET – A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS ELINTÉZÉSE........................................................................................................ 1094 Általános rendelkezések (555. §)................................................................................. 1094 A polgári jogi igény előterjesztése és visszavonása (556. §)...................................... 1097 Ideiglenes intézkedés (557. §)...................................................................................... 1099 A polgári jogi igény közlése (558. §)........................................................................... 1100 A polgári jogi igény megváltoztatása (559. §)............................................................. 1100 A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása (560. §)......................................

1102 LXXX. FEJEZET – AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATAI.........................................................................................................

1107 Az ügydöntő határozat tartalma (561–562. §).............................................................

1107 Az ítélet (563. §)...........................................................................................................

1124 A bűnösséget megállapító ítélet (564–565. §).............................................................

1124 A felmentő ítélet (566. §).............................................................................................

1131 Az eljárást megszüntető végzés (567–569. §).............................................................

1135 Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról (570. §)............

1146 A polgári jogi igény elbírálása (571. §).......................................................................

1146 A szülői felügyeleti jog megszüntetése (572. §)......................................................... 1150 A szabálysértés elbírálása (573. §)..............................................................................

1152 A bűnügyi költség viselése (574–578. §).....................................................................

1154 LXXXI. FEJEZET – A FELLEBBEZÉS...................................................................

A fellebbezési jog (579. §)...........................................................................................

A fellebbezés korlátai (580. §).....................................................................................

A fellebbezésre jogosultak (581. §).............................................................................

A fellebbezés bejelentése (582. §)...............................................................................

A fellebbezés oka, tartalma és iránya (583–585. §).................................................... Észrevétel a fellebbezésre (586. §)..............................................................................

A fellebbezés visszavonása (587. §)............................................................................

Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői a fellebbezést követően (588. §).........

XVI

1161 1161 1164 1167 1168 1171 1175 1175 1176

TARTALOM

TIZENÖTÖDIK RÉSZ A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS LXXXII. FEJEZET – A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI......................................................................................

1179 A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések (589. §).................................

1179 A felülbírálat terjedelme (590. §)................................................................................ 1180 Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához (591. §)................................

1187 A megalapozatlanság és annak következményei (592–593. §)................................... 1190 Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban (594. §)................................................. 1200 A súlyosítási tilalom (595. §)....................................................................................... 1201 LXXXIII. FEJEZET – A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE.......................................

A fellebbezés elintézésének előkészítése (596. §).......................................................

A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése (597. §)...........................

A tanácsülés (598. §)....................................................................................................

A nyilvános ülés (599. §).............................................................................................

A tárgyalás (600–601. §).............................................................................................

Határozat kényszerintézkedésről (602. §)...................................................................

Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után (603. §).........................

1205 1205 1206 1210 1214 1217 1221 1223

LXXXIV. FEJEZET – A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI...................

604. §...........................................................................................................................

Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása (605. §)............................................

Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása (606. §)...........................................

Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése (607–611. §)......................

Az egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezések (612. §)............................................

A bűnügyi költség (613. §)...........................................................................................

A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés (614. §)....................................................

1224 1224 1226 1229 1232 1248 1249 1250

LXXXV. FEJEZET – FELLEBBEZÉS A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATA ELLEN.............................................................................................

A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai (615. §)....................................................

A fellebbezésre jogosultak (616. §).............................................................................

1251 1251 1257

TIZENHATODIK RÉSZ A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS LXXXVI. FEJEZET – A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI......................................................................................

617. §............................................................................................................................

A felülbírálat terjedelme (618. §).................................................................................

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához (619. §).....................................................

LXXXVII. FEJEZET – A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE...................................... Általános rendelkezések (620. §).................................................................................

A tanácsülés és a nyilvános ülés (621. §)....................................................................

Határozat a kényszerintézkedésről, intézkedések a fellebbezés elintézése után (622. §).........................................................................................................................

1259 1259 1260 1264 1265 1265 1266 1268

XVII

TARTALOM

LXXXVIII. FEJEZET – A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI............

A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása (623. §).........................................

A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása (624. §).........................................

A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése (625. §)...........................

1269 1269 1271 1272

TIZENHETEDIK RÉSZ A MÁSODFOKÚ ÉS A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉSE ELLENI FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA 626. §............................................................................................................................

A fellebbezési jog és a fellebbezésre jogosultak (627. §)............................................

A fellebbezés elintézésének általános szabályai (628. §)............................................

A fellebbezés elintézésének előkészítése és a bíróság határozatai (629. §)................

A hatályon kívül helyező végzés helybenhagyása és hatályon kívül helyezése (630. §).........................................................................................................................

A bűnügyi költség viselése (631. §).............................................................................

1276 1279 1285 1287 1289 1291

TIZENNYOLCADIK RÉSZ A MEGISMÉTELT ELJÁRÁS Általános rendelkezések (632. §).................................................................................

Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése (633–634. §)............................................

A másodfokú vagy a harmadfokú bírósági eljárás megismétlése (635. §).................

A rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlése (636. §)............................................

1292 1294 1301 1302

TIZENKILENCEDIK RÉSZ RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK LXXXIX. FEJEZET – A PERÚJÍTÁS.......................................................................

A perújítás okai (637–638. §)......................................................................................

A perújítási indítvány (639–640. §)............................................................................

Perújítási nyomozás (641. §)........................................................................................

Az ügyészség eljárása (642. §)....................................................................................

A perújítás megengedhetősége (643–645. §)..............................................................

A perújítás lefolytatása (646–647. §)..........................................................................

1303 1304 1312 1316 1318 1319 1325

XC. FEJEZET – A FELÜLVIZSGÁLAT...................................................................

A felülvizsgálat okai (648–649. §)..............................................................................

A felülvizsgálat korlátai (650. §).................................................................................

A felülvizsgálati indítvány (651–652. §).....................................................................

A felülvizsgálati eljárás (653–661. §)..........................................................................

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat (662–664. §)....................................

1331 1332 1349 1351 1356 1376

XCI. FEJEZET – ELJÁRÁS ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN...................

665. §............................................................................................................................

1386 1386

XCII. FEJEZET – JOGORVOSLAT A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN.............

666. §...........................................................................................................................

667. §............................................................................................................................

1390 1390 1390

XVIII

TARTALOM

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elintézése (668. §).......................

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat (669. §).........................................................................................................................

1393 1395

XCIII. FEJEZET – JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS...........................................................

670. §............................................................................................................................

1397 1397

XCIV. FEJEZET – EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT................................

671. §............................................................................................................................

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás (672–673. §)................................................

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozat és jogorvoslat (674–675. §).................................................................................................................

1404 1404 1412 1415

HUSZADIK RÉSZ KÜLÖN ELJÁRÁSOK XCV. FEJEZET – A FIATALKORÚ ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁS.....................

676. §............................................................................................................................

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás célja (677. §)..........................................................

Az eljárás hatálya (678. §)...........................................................................................

A fiatalkorú védelme (679. §)......................................................................................

A bíróság (680. §)........................................................................................................

Az ügyész (681. §).......................................................................................................

A védő (682. §)............................................................................................................

A bizonyítás (683–684. §)........................................................................................... Összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény (685. §)...................................................

A belátási képesség vizsgálata (686. §).......................................................................

A nyomozás tartama (687. §).......................................................................................

A letartóztatás (688. §)................................................................................................

Kényszerintézkedés elrendelése a vádemelés előtt (689. §).......................................

Feltételes ügyészi felfüggesztés (690. §).....................................................................

Az előkészítő ülés és a tárgyalás (691–693. §)............................................................

A külön eljárásokra és különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok (694. §).........................................................................................................................

1418 1418 1419 1419 1421 1423 1425 1426 1428 1434 1437 1438 1439 1442 1443 1445

XCVI. FEJEZET – A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS..........................................

695. §............................................................................................................................

A katonai büntetőeljárás hatálya (696. §)....................................................................

A bíróság (697. §).........................................................................................................

A bíróság összetétele (698. §)......................................................................................

Az elsőfokú bíróság illetékessége (699. §)..................................................................

Az ügyészség (700. §)..................................................................................................

A katonai nyomozó hatóság (701–703. §)...................................................................

A tanú védelme (704. §)..............................................................................................

A kényszerintézkedések (705. §).................................................................................

A védekezés jogának biztosítása (706. §)...................................................................

A parancsnoki nyomozás (707–709. §).......................................................................

A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban (710–711. §)..................................

1449 1449 1449 1454 1455 1459 1460 1463 1466 1467 1468 1469 1470

1447

XIX

TARTALOM

A közvetítői eljárás (712. §).........................................................................................

A bíróság eljárása a vádemelés előtt (713. §)..............................................................

Az eljárás megszüntetése (714. §)...............................................................................

A bírósági eljárásra vonatkozó szabályok (715–717. §).............................................. Értelmező rendelkezés (718. §)...................................................................................

1473 1473 1474 1475 1477

XCVII. FEJEZET – ELJÁRÁS A MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN..........................................................................................

Mentelmi jogon alapuló mentesség (719. §)................................................................

Nemzetközi jogon alapuló mentesség (720–721. §)....................................................

1477 1478 1486

XCVIII. FEJEZET – ELJÁRÁS BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS ESETÉN..................... 1492 722. §............................................................................................................................ 1492 Bíróság elé állítás tettenérés esetén (723. §)............................................................... 1492 Bíróság elé állítás beismerés esetén (724. §).............................................................. 1494 Kényszerintézkedések (725. §).................................................................................... 1494 Nyomozás és vádemelés (726. §)................................................................................ 1495 A tárgyalás előkészítése (727. §)................................................................................. 1496 Az elsőfokú bírósági tárgyalás (728–729. §)............................................................... 1497 A másodfokú bírósági eljárás (730. §)........................................................................ 1501 XCIX. FEJEZET – ELJÁRÁS EGYEZSÉG ESETÉN.............................................. 1502 731. §............................................................................................................................ 1502 Előkészítő ülés (732. §)................................................................................................ 1503 Az egyezség jóváhagyásának feltételei (733. §)......................................................... 1504 Az egyezség jóváhagyásának megtagadása (734. §).................................................. 1504 Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén (735–737. §)................................................. 1504 A másodfokú bírósági eljárás (738. §)........................................................................ 1510 C. FEJEZET – BÜNTETŐVÉGZÉS MEGHOZATALÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS....................................................................................................................

1513 739. §............................................................................................................................

1514 A büntetővégzés meghozatalának feltételei (740. §)..................................................

1514 A büntetővégzés meghozatala (741. §)........................................................................

1517 Tárgyalás tartása iránti indítvány (742. §).................................................................. 1519 Az előkészítő ülés és a tárgyalás (743–746. §)............................................................ 1520 CI. FEJEZET – ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN...............

747. §............................................................................................................................

Nyomozás és vádemelés (748. §).................................................................................

A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben (749–753. §)..................................

1524 1527 1534 1537

CII. FEJEZET – ELJÁRÁS A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ TERHELT TÁVOLLÉTÉBEN.......................................................................................................

754. §............................................................................................................................

755. §............................................................................................................................

756. §............................................................................................................................

1554 1554 1554 1563

XX

TARTALOM

CIII. FEJEZET – BIZTOSÍTÉK LETÉTBE HELYEZÉSÉVEL FOLYÓ ELJÁRÁS......................................................................................................

757. §............................................................................................................................

758. §............................................................................................................................

759. §............................................................................................................................

760. §............................................................................................................................

761. §............................................................................................................................

1564 1565 1568 1569 1572 1574

CIV. FEJEZET – MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS.........................................................

1575 Általános szabályok (762. §)....................................................................................... 1577 A viszonvád (763. §).................................................................................................... 1579 Az ügyészség (764. §).................................................................................................. 1581 Az eljárás megindításának alapja (765. §)................................................................... 1585 A bíróság teendői a feljelentést követően (766. §)...................................................... 1587 Nyomozás a magánvádas eljárásban (767. §).............................................................. 1591 A bíróság feladatai az elsőfokú bírósági eljárás előtt (768–772. §)............................ 1593 Az elsőfokú bírósági eljárás (773–777. §)................................................................... 1605 A fellebbezés (778. §)..................................................................................................

1613 A másodfokú bírósági eljárás (779. §).........................................................................

1616 A harmadfokú bírósági eljárás (780. §).......................................................................

1618 A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása (781. §)............................................................................

1618 A bűnügyi költség (782. §)..........................................................................................

1619 A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok (783–785). §....................

1621 A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok (786. §).........................................................................................................................

1627 CV. FEJEZET – PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS...................................................

A pótmagánvádas eljárás általános szabályai (787–789. §)........................................

A pótmagánvádló fellépése a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése esetén (790–795. §)......................................................................................................

A pótmagánvádló fellépése a vád ejtése esetén (796–800. §)....................................

A tárgyalás előkészítése (801. §).................................................................................

Az elsőfokú bírósági eljárás (802–808. §)..................................................................

A fellebbezés (809. §)..................................................................................................

A másodfokú bírósági eljárás (810. §).........................................................................

A harmadfokú bírósági eljárás (811. §).......................................................................

A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása (812. §)...........................................................................

A bűnügyi költség (813. §)...........................................................................................

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok (814–816. §)....................

A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok (817. §)..........................................................................................................................

CVI. FEJEZET – ELJÁRÁS VAGYON VAGY DOLOG ELVONÁSA, ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE ÉRDEKÉBEN.................................

818. §............................................................................................................................

Az eljárás feltétele (819. §)..........................................................................................

1629 1631 1636 1647 1653 1655 1661 1663 1664 1665 1665 1667 1669 1670 1670 1672

XXI

TARTALOM

Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása (820–822. §)..........

A bíróság eljárása (823. §)...........................................................................................

A bíróság határozata (824–825. §)..............................................................................

A bűnügyi költség viselése (826. §)............................................................................

1673 1678 1678 1680

CVII. FEJEZET – ELJÁRÁS HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN.................................................................................

827. §............................................................................................................................

A bíróság (828. §)........................................................................................................

A védő (829. §).............................................................................................................

A kényszerintézkedés végrehajtása (830. §)...............................................................

Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása (831. §).....................

Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése (832. §)..................................................

A nyelvhasználat (833. §)............................................................................................

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás (834. §)..................................................................

Bíróság elé állítás (835. §)...........................................................................................

Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás (836. §).............................................

1680 1681 1682 1683 1683 1686 1687 1688 1688 1689 1690

HUSZONEGYEDIK RÉSZ A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 837. §............................................................................................................................

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén (838. §).....................................................

Az összbüntetési eljárás (839–840. §).........................................................................

Eljárás próbára bocsátás esetén (841. §)......................................................................

Eljárás jóvátételi munka esetén (842. §).....................................................................

Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére (843. §).........................................................................................................................

1691 1693 1694 1702 1703 1705

HUSZONKETTEDIK RÉSZ A BÜNTETŐELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK CVIII. FEJEZET – AZ ALAPTALANUL ALKALMAZOTT SZABADSÁGKORLÁTOZÁSÉRT JÁRÓ KÁRTALANÍTÁS................................

A kártalanítás jogalapja (844–847. §).........................................................................

A kártalanítási eljárás (848–850. §)............................................................................

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás (851–852. §)...................................................

A kártalanítási per (853–854. §)..................................................................................

A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok (855. §)......................................

1707 1707 1715 1716 1719 1721

CIX. FEJEZET – A VISSZATÉRÍTÉS......................................................................

856. §............................................................................................................................

857. §............................................................................................................................

1722 1722 1725

CX. FEJEZET – KEGYELEM A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN.................................

A kegyelmi eljárás megindítása (858. §).....................................................................

A kegyelmi eljárás (859–860. §).................................................................................

861–862. §....................................................................................................................

1727 1727 1728 1731

XXII

TARTALOM

CXI. FEJEZET – A BŰNÜGYI KÖLTSÉG ÉS A RENDBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE VAGY ELENGEDÉSE.....................................................................

863. §............................................................................................................................

864–865. §...................................................................................................................

1733 1733 1733

HUSZONHARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazó rendelkezések (866. §)..........................................................................

Hatálybalépés (867. §)................................................................................................. Átmeneti rendelkezések (868–876. §).........................................................................

Sarkalatossági záradék (877. §)...................................................................................

Az Európai Unió jogának való megfelelés (878. §)....................................................

Hatályon kívül helyező rendelkezés (879. §)..............................................................

1736 1740 1741 1754 1754 1758

XXIII

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AB Abtv.

Art. Áfa. tv. Ákr. Állampolg. tv.

Be. régi Be. BEH 1973 BEH 1981 BH BJD BJE Bjt. BK BKT Bktv.

BKv. Bnytv.

Bnytv. r. 1.

Bnytv. r. 2.

Bp. Bpn. Bszi.

Büsz.

Btk. régi Btk. Btká.

Bv.tv.

EJEB Egyezmény

XXIV

Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Büntető Elvi Határozatok 1973–1980 Büntető Elvi Határozatok 1981–1987 Bírósági Határozatok Büntetőjogi Döntvénytár a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) büntető jogegységi határozata a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tanácselnöki értekezletének állásfoglalása a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiumának véleménye a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesített adatszolgáltatás szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás rendjéről és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk 1957. évi 8. törvényerejű rendelet egyes büntetőeljárási rendelkezések módosításáról a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2012. évi CCXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény Egyezségokmány az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet Eht. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény Ehtv. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény EUROPOL Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége Eubü. az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény Eütv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény E-ügyintézési tv. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény Fk. ügyészi ut.

14/2003. (ÜK 7.) LÜ. ut. a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról Fórum a BH Fórum rovatában közzétett állásfoglalás Gyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Gyer. a gyámhatóságokról, a valamint gyermekvédelmi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet HGY a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye Hjt. a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény Hszt. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény Hvt. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény Infotv. az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ÍH Ítélőtáblai Határozatok IMEI Igazságügyi Elmemegfigyelő és Elmegyógyító Intézet Itv. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Jstv. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény Jszb.

2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről KBH Katonai Bírósági Határozatok KBJD Katonai Büntetőjogi Döntvénytár Kör. a körözési nyilvántartási rendszerről, és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény Kp. a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény KRESZ a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/ 1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet KR Készenléti Rendőrség KR NNI Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda LB Legfelsőbb Bíróság LÜE Legfőbb Ügyészség Emlékeztetője Mav. tv. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

XXV

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Mt. Mttv.

NAV NAV tv.

Nbj. Nbtv.

NVSZ Ob.tv.

OBH OIT ORFK Pfr. Ptk. régi Ptk. Pp. régi Pp. Rendtartás RRI Rtv. Smtv.

Szabs.tv.

Szak.tv.

TEK Tvdt.

Ut. Üi. Ügytv. ÜNYH Üsztv. Ütv.

Vht.

XXVI

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény Nemzeti Védelmi Szolgálat az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény Országos Bírósági Hivatal Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Rendőr-főkapitányság a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.)

KIM rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet Repülőtéri Rendőr Igazgatóság; 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló 2012. évi II. törvény az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény Terrorelhárítási Központ a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.)

LÜ utasítás Ügyészségi iránymutatások az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény Ügyészségi Nyomozó Hatóság a legfőbb ügyész, az ügyészek, ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL Emberi jogi egyezmények 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről (Egyezmény) 1998. évi XLII. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény tizenegyedik jegyzőkönyvének kihirdetéséről 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről (Egyezségokmány) 1988. évi 24. törvényerejű rendelet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához kapcsolódó, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által New Yorkban, 1966. december 16-án elfogadott Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1995. évi II. törvény a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott Második Fakultatív Jegyzőkönyve kihirdetéséről 1995. évi III. törvény a Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről 2004. évi III. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének kihirdetéséről 2005. évi CXXIV. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenőrző rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzőkönyve kihirdetéséről Alaptörvény, Alkotmánybíróság, jogalkotás Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezései 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 10/2014. (II. 24.) OGY határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról A bíróságok szervezete, igazgatása és működése 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2012. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 2010. évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

XXVII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

a Kúria Elnökének 21/2012. számú elnöki utasítása a Kúria Ügyviteli Szabályzatáról 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról 5/2016. (III. 8.) IM rendelet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről 2/2004. OIT ajánlás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2004. évi ajánlása a bírósági iratok kutatásának engedélyezéséről (Bírósági Közlöny 2004/11.)

1/1999. (I. 18.) IM–EüM együttes rendelet a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról 11/2011. OIT az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sz. szabályzata a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről (szabályzat) 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet a bírósági ügyintéző által a büntetőügyekben ellátható feladatokról Az ügyészség szervezete és büntetőeljáráson kívüli működése 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek, ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről 25/2003. (ÜK 12.) LÜ utasítás a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítás a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről 7/1996. (ÜK 7.) LÜ utasítás az ügyészi magánjogi tevékenységről 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról Az ügyvédség szervezete és működése, jogtanácsosok 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről A Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzata az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosultnak a Magyar Köztársaság területén történő európai közösségi jogászi tevékenységéről (IK 2005/5.)

Közjegyzők 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről Honvédség 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

XXVIII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2000. évi C. törvény a számvitelről 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultakról és ezeknek az ellátásoknak a fedezetéről 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 10/2015. (IV. 9.) NGM rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak adandó tájékoztatásról 31/2004. (VI. 19.) PM rendelet a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályairól 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról A rendőrség szervezete és büntetőeljáráson kívüli működése 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról 2017. évi XCIII. törvény a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő módosításáról 21/1996. (VIII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló titkos információgyűjtésre feljogosított szervek adatkezelésének egyes szabályairól 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet a különleges eszközök és módszerek engedélyezéséről és igénybevételéről 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok és rendőrkapitányságok illetékességi területének megállapításáról Nemzetbiztonsági Szolgálatok 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról 41/2017. (XII. 29.) MvM rendelet az Információs Hivatal katonai nyomozó hatóságairól és a katonai bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról Büntetés-végrehajtási szervezet 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságai­ ról és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

XXIX

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

Nyomozás és vádemelés. Az ügyész a bírósági eljárásban Ügyészség 11/2003. (ÜK 7.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról 12/2003 (ÜK 7.) LÜ utasítás a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről 14/2003. (ÜK 7.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról 15/2003. (ÜK 7.) LÜ utasítás a katonai büntetőeljárásban a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a büntetőügyek katonai ügyészségi nyomozásával, valamint a vádemeléssel kapcsolatos feladatokról Megjegyzés: a fenti normák az 1998. évi XI . törvényt hajtják végre az ügyészi szervezetben, a 2017. évi XC. törvényt (új Be.-t) végrehajtó legfőbb ügyészi utasítások előkészületben vannak Rendőrség 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról 26/2003. (VI. 26.) BM–IM együttes rendelet a büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak adandó tájékoztatásról 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról Magyar Honvédség 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságai­ ról és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról Büntető anyagi jog 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi CCXXIII. törvény a 2012. évi C. törvény (a Büntető Törvénykönyv) hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1979. évi 5. törvényerejű rendelet az 1978. évi IV. törvény (a Btk. régi) hatálybalépéséről és végrehajtásáról 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

XXX

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

Bűnügyi nyilvántartás, személy- és tárgykörözés 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamai­ nak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról felvétele 1996. évi XVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről 2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről, és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás, és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás rendjéről, valamint hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem teljesítésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártyatörlet levételének részletes technikai szabályairól 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés részletes szabályairól 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól 1/2003. (III. 7.) IM rendelet az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól A büntetések és intézkedések végrehajtása 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet a fogvatartott személyek esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, valamint a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítás a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a szabadságvesztés, elzárás, az előzetes letartóztatás, és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott elítéltek és egyéb címen fogva tartottak fegyelmi felelősségéről 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet a javítóintézetek rendtartásáról

XXXI

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

A büntetőeljárást is érintő egyéb szabályok 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 2006. évi CXXIII. törvény a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről 6/2003. (IV. 4.) IM–BM együttes rendelet a házi őrizet végrehajtásáról 5/2017. (IV. 20.) IM rendelet a büntetőeljárásban alkalmazható sajtóhirdetmény útján történő értesítés szabályairól 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban 14/2003. (VI. 19.) IM rendelet bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről 21/2003. (VI. 24.) IM–PM–BM együttes rendelet a bűnügyi költségek előlegezéséről 22/2003. (VI. 25.) IM rendelet a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetőleg a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet a bíróságon kezelt letétekről 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól 11/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítő díjazásáról 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről 39/2017. (XII. 29.) BM rendelet a büntetőeljárásban, a szabálysértési eljárásban, valamint a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés és előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályairól Igazságügyi szakértők, tolmácsok, tanúk 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és a tolmácsolásról 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet a szakfordításról és a tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.)

MT rendelet végrehajtásáról 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet az igazságügyi szakértői igazolványról 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 23/2017. (XII. 22.) IM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet a tanúk költségtérítéséről

XXXII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

34/2015. (XI. 10.) IM rendelet a tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgatására szolgáló rendőrségi helyiség kialakításáról és ellenőrzéséről A büntetőeljárás részvevőinek és a hatóság tagjainak személyi védelme 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól 7/2005. (BK 5.) BM–IM–PM együttes utasítás a személyi védelem elrendelésére, végrehajtására, fenntartására és megszüntetésére jogosult hatóságok és szervek együttműködésének részletes szabályairól 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól Magánnyomozói tevékenység, személy- és vagyonvédelem 2005. évi CXXXIII. törvény a végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 55/2011. (XII. 21.) BM rendelettel módosított 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény végrehajtásáról Alapvető kódexek és törvények 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Szabálysértési jogszabályok 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról 57/2014. (XII. 5.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 32/2012. (XII. 4.) NGM rendelet a vámszabálysértések eljárási szabályairól, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályairól

XXXIII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem 1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 2000. évi CI. törvény a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2004. évi L. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupció­ ról szóló Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről Nemzetközi büntetőjogi vonatkozású jogszabályok (nem teljes felsorolás) Nemzetközi bűnügyi jogsegély és együttműködés 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről 1999. évi LIV. törvény az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről 2001. évi XLVI. törvény a konzuli védelemről 2001. évi LXVII. törvény az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban, 1983. március 21-én kelt Egyezmény, Strasbourgban, 1997. december 18-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről 2011. évi XXIV. törvény az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról 2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről 2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről 2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról 2005. évi CXV. törvény az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetéséről 2005. évi CXVI. törvény az Európai Unió tagállamai között kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről 72/2001. (XI. 7.) OGY határozat a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának megerősítéséről 9/1995. (III. 8.) IM rendelet az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet a konzuli védelem részletes szabályairól 2015. évi XXXV. törvény a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról Adatok kezelése, nyilvántartása és védelme 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

XXXIV

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és az egységes arcképmás és aláírás-felvételezés szabályairól Külföldiek beutazása, idegenrendészet 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 23/2001. (XII. 27.) KüM rendelet a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól 26/2007. (V. 31.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól Külföldre utazás 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról További jelentős törvények és más jogszabályok 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról és az állami kitüntetésekről 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

XXXV

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről 9/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének részletes szabályairól 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól 49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendelet a kábítószer-prekur­ zorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről 1997. XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Semmisségi és kárpótlási törvények 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról 1990. évi XXVI. törvény az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról 1992. évi XI. törvény az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 2000. évi CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc után leszámolással ös�szefüggő elítélések semmisségének megállapításáról 135/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról A büntetőeljáráson kívüli eljárási szabályok 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról

XXXVI

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

Menedékjog, a menekültek jogállása 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény végrehajtásáról Mentelmi jog A diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 1957. évi 15. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1964. évi 10. törvényerejű rendelet a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten, 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1965. évi 22. törvényerejű rendelet a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről 1967. évi 22. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-jén létrejött egyezmény kihirdetéséről 1967. évi 23. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1947. november 21-én kelt egyezmény kihirdetéséről 1973. évi 7. törvényerejű rendelet a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról 1977. évi 22. törvényerejű rendelet a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplo­máciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi de­ cember hó 14. napján elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 13. törvényerejű rendelet a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXXII. törvény az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló, Párizsban, 1949. szeptember 2-án kelt és Strasbourgban, 1952. november 6-án kelt Jegyzőkönyvvel kiegészített Általános Megállapodás kihirdetéséről 1994. évi LXXXV. törvény a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBÉÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről 1996. évi LXX. törvény az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló, Párizsban 1949. szeptember 2-án kelt Általános Megállapodás második, negyedik, ötödik számú kiegészítő jegyzőkönyveinek, valamint az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó, Londonban, 1969. május 6-án kelt megállapodásnak a kihirdetéséről 1998. évi XLIII. törvény az Európa Tanács kiváltságairól és mentességéről szóló Általános Megállapodás Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Hatodik Jegyzőkönyvének kihirdetéséről

XXXVII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról 8001/1995. (IK 8.) IM tájékoztató a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről A közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 2011. évi CXI. törvény alapvető jogok országgyűlési biztosáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról Fontosabb (egyéb) nemzetközi szerződések kihirdetése 1954. évi 32. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezményeknek a Magyar Népköztársaságban való törvényerejéről 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. évi augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről 1971. évi 1. törvényerejű rendelet a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban, az 1968. évi november hó 29. napján elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről 1971. évi 24. törvényerejű rendelet a légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló Tokióban, az 1963. évi szeptember hó 14. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 1972. évi 8. törvényerejű rendelet a légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, az 1970. évi december hó 16. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 1973. évi 17. törvényerejű rendelet a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban, az 1971. szeptember 23. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 27. törvényerejű rendelet az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. no­ vember 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1979. évi 25. törvényerejű rendelet a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 24. törvényerejű rendelet a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről 1994. évi XVIII. törvény a Párizsban, 1957. december 13-án kelt, európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek kihirdetéséről 1994. évi XIX. törvény a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről 1994. évi XX. törvény a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről 1997. évi XCIII. törvény a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban 1977. január 27-én kelt egyezmény kihirdetéséről 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt egyezmény kihirdetéséről

XXXVIII

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

2000. évi CI. törvény a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi XIII. törvény az Egyesült Nemzetek saját és kisegítő személyzetének biztonságáról New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének XLIX. ülésszakán, 1994. december 9-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 2002. évi XXV. törvény a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 52. ülésszakán, 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 2002. évi LIX. törvény a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 30/2000. (IV. 14.) OGY határozat a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfen, 1949. augusztus 12-én kötött egyezményekhez a Magyar Népköztársaság által fűzött nyilatkozat és fenntartások visszavonásáról 2004. évi XXXVII. törvény a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő, a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2004. évi L. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrup­ cióról szóló Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről 2005. évi CXXVIII. törvény az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2005. évi CXL. törvény a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről 2005. évi LIII. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről 2006. évi XXIX. törvény a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 2006. évi XXXI. törvény a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma Részes Államainak Első Közgyűlése által, 2002. szeptember 10-én, New Yorkban elfogadott, a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről

XXXIX

ÖSSZEÁLLÍTÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS JOGSZABÁLYOKRÓL

XL

2017. ÉVI XC. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról Az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv, illetve a nemzetközi jog által büntetendő bűncselekmények elkövetőinek a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosító, hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljárásban történő felelősségre vonása céljából, szem előtt tartva az igazság megállapításának igényét, különös hangsúlyt fektetve a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére, a funkciómegosztáson és rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló eljárások biztosítása érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának a büntetőeljáráson keresztül történő érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja: A büntetőeljárási törvény kodifikációja a büntetőjogi reform befejezése, záróköve az egész jogrendszer átalakításának. A 2017. évi XC. törvény (Be.) grandiózus alkotás, minden eddigi büntetőeljárási törvényt felülmúló terjedelmével.

– Az 1896. évi XXXIII. tc. 592 §, a hozzá tartozó gyorsított bűnvádi eljárás szabályai 20 §, a fiatalkorúakra vonatkozó eljárás szabályai 76 §, és az eddigieket kiegészítő esküdtbíróságokról szóló 1897. évi XXXIII. tc. 28 §, mindösszesen 716 §, – az 1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról 254 §, – az 1962. évi 8. tvr. 363 §, – az 1973. évi I. törvény 407 §, – az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 608 §.

Tehát az elfogadott és 2018. július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási kódex a maga 879. §-ával több mint a duplája a 2003. július 1-jéig hatályban volt 1973. évi I. törvénynek, és majd másfélszerese a régi Be.-nek. Az új Be. 23 részből, 111 fejezetből és 879 §-ból áll.

A kodifikáció oka a hatályos Be. 89 törvénnyel és 15 alkotmánybírósági határozattal történt változtatása, összesen közel 2000 helyet érintve. Emellett számos általa bevezetett jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat. A kodifikáció bevallott céljai eligazítást adhatnak a bíró számára, s az indokolásban hozzáférhető. Ezek közül csak a lényegesebbeket kívánom említeni: Az indokolás rögzíti az „I. Bevezetés” címe alatt, hogy „A magyar igazságszerető és igazságkereső nép az anyagi igazságon alapuló büntetőjogi felelősségre vonás pedig alapértéke a jelenleg hatályos eljárási törvényünknek”. A törvény ezt a követelményt mint működőképes értéket őrzi meg, mert a változtatás igényét sem a jogtudomány, sem a jogorvoslat, de a külföldi tapasztalatok sem vetették fel.

1

2017. ÉVI XC. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

A törvény kiemelt célja a büntetőeljárások időszerűségének javítása, pl. egyes külön eljárások – így bíróság elé állítás, egyezségi, illetve büntetővégzéses eljárások – hatékonyabbá tételével.

Cél a funkciómegosztás következetesebb érvényesítése, pl. a védelem méltó felkészültségének követelményként történő előírásával.

A célok között szerepel a terhelti együttműködés motiválása is, amely a beismerő és bűnösségét tagadó terhelt eljárásbeli megítélésének és helyzetének alapulvételével történik. Ennek két formája létezik: egyrészt a nyomozati szakban az ügyész, terhelt, védő kötnek formális egyezséget, melyet a bíróság jóváhagy vagy elutasít, másik megoldás a vádemelést követően kialakuló egyezség, amely nem formális megállapodás, hanem a terhelt jóváhagyását, belenyugvását jelenti a vád tartalmába. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, az az ügyész kezében van.

A törvény preambuluma ünnepélyes formában deklarálja az eljárási törvény megalkotásának legfontosabb indokait és azokat az érdekeket, amelyeknek érvényesítése végett az állam kizárólagos büntetőhatalmának érvényesítése céljából az új törvény megalkotásra került. Nem preambulum és nem alapvető rendelkezés, de fontos eligazítás a jogalkalmazó számára az a jogalkotói szándék, amelyet az általános indokolás II. pontja tartalmaz, választ adva arra a kérdésre, „miért van szükség új büntetőeljárási törvényre?”.

Az indokolás – általam legfontosabbnak ítélt – válasza a következő: „Szükségszerű, hogy az állam minden eddiginél jobban kifejezze: a sérelmet elszenvedett fél mellé áll, és a büntetőeljárások lefolytatását érdemben elősegítőkre is partnerként tekint. A büntetőeljárások gyakorlatában nyilvánvalóvá kell válnia, hogy bűncselekmények elkövetése nem kifizetődő tevékenység, a bűnös úton elért gazdagodás nem tartható meg.”

A jogalkotói akaratot tartalmazó interpretatio authentica fenti kívánalma olyan intelem, amelyet a büntetőeljárás megindításától az eljárás jogerős befejezéséig mindenkor célszerű szem előtt tartani.

2

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK – I. FEJEZET

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A büntetőeljárási törvény Első Része az Általános rendelkezések alatt két fejezetet ölel fel, éspedig az Alapvető rendelkezéseket és az Értelmező rendelkezéseket. Az Alapvető rendelkezések (I. Fejezet) tartalmazzák az egész büntetőeljárásban irányadó általános rendelkezéseket, míg a II. Fejezet – kodifikációs újításként – értelmező rendelkezéseket sorol fel. Ez utóbbi betűrendes felsorolását adja azoknak a fogalmaknak, amelyek használatára a jogalkalmazóknak leggyakrabban szükségük lehet.

I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Király Tibor meghatározása szerint „az alapelvek a büntetőeljárási jogban olyan általános tartalmú normák, amelyek jellemzik és meghatározzák a büntetőeljárás rendszerét, működését, az eljárásban résztvevők jogainak és kötelességeinek lényeges elemeit, és arra szolgálnak, hogy irányítsák az egész büntető igazságszolgáltatás működését.

Az alapelvek a büntetőeljárásban normaként jelennek meg, éspedig vagy kiemelt, nevesített formában (ahogyan az az 1973. és 1998. évi Be.-ben), vagy nevesítés nélkül, amikor is a törvény egyes rendelkezéseiből az alapelvre következtetünk.” (Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris, Budapest, 2000, 103.)

A Be. a régi Be.-hez hasonlóan alapvető rendelkezésekről és nem alapelvekről szól, jóllehet tartalmilag egyaránt olyan általános szabályokat tartalmaznak, amelyek áthatják az egész büntetőeljárást, meghatározzák rendszerét, és szólnak az eljárásban részt vevők jogainak és kötelességeinek lényeges elemeiről. A Be. azonban céltudatosan használja az alapvető rendelkezés fogalmat, mert azokat megkülönbözteti az elvektől, hangsúlyozva azoknak általánosan kötelező, normatív tartalmát. Ezt a törekvést az alapvető rendelkezések indokolása a következők szerint szemlélteti: „A hazai büntetőeljárási kódexek bevezető részében megfogalmazott, általános jellegű szabályok rendre igyekeztek az aktuálisan szabályozott büntetőeljárás lényegét kifejezni, egyúttal a jogalkalmazók számára is iránymutatást nyújtani mind a részletszabályok értelmezéséhez, mind a törvényhozó által megkívánt – büntetőeljárási – magatartáshoz.

A jogelméletben használt alapelv fogalma, illetve annak is az elv-része a határozott, kötelező magatartási szabályt tartalmazó jogszabály tekintetében azonban nehezen értelmezhető. Mindezek mellett a jogelmélet a büntetőeljárás alapelvei közé számos, a büntetőeljárási törvényekben nem szereplő általános tételt is beilleszt, így az elméleti és jogalkotási fogalom egyébként sem fedné le ugyanazt a kört. Az alapelvek fogalomra ezért indokolt a jogelmélet kizárólagosságát fenntartani és a büntetőeljárási törvényben már a névválasztással tükrözni azt, hogy a jogállami büntetőeljárásnak a jogtudomány által kidolgozott és leírt elvei az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésének is megfelelve általánosan kötelező, egyúttal alapvető jelentőségű magatartási szabályok.”

A Be. új szabályozásának lényege eszerint az elvek és rendelkezések tartalmi megkülönböztetése, amely szerint az „alapelv” fogalma a jövőben a jogelmélet kizárólagos használatára marad, és ezzel szemben a jogállami büntetőeljárás igényeit kiszolgálva a 3

KÓNYA ISTVÁN

jogtudomány által kidolgozott és a joggyakorlat által alkalmazott alapvető jelentőségű elvek az általánosan kötelező magatartási szabályokká lesznek, mert ez felel meg az Alaptörvénynek is. Az alapvető rendelkezések célja pedig a jogalkalmazó eligazítása, a büntető anyagi jog érvényesítésének törvényes rendjében.

Az 1973. évi I. törvény szabályozása óta eltelt időben, immár két törvény kodifikációs folyamatában észlelhető az a tendencia, hogy az eljárási törvények kevesebb alapelvet sorolnak fel, míg velük szemben a tankönyvek és különböző jogirodalmi források különböző szempontok szerint csoportosítva egyre több eljárási elv tárgyalásába bocsátkoznak. Ezt a jelenséget Tremmel Flórián „az alapelv-infláció” veszélyeként nevezte meg Az új magyar büntetőeljárás című tankönyv III. Fejezetében a 62. oldalon.

A Be. indokolása szerint az alapvető rendelkezések kodifikálásának szempontjai a következő megfontoláson alapultak: „Az Alapvető rendelkezések összeállításánál – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-ára is figyelemmel – lényeges szempont volt, hogy a jogelmélet által kidolgozott alapelvek közül a büntetőeljárási törvényben ne szerepeljenek olyan, az Alaptörvényben is rögzített szervezeti jellegű szabályok, amelyek büntetőeljárás-specifikus vonásokkal nem rendelkeznek, különösen, ha ezen tételek a büntetőügyben eljáró hatóságok, illetve bíróságok jogállására vonatkozó – sarkalatos – törvényekben is fellelhetőek vagy feltétlen érvényesülésüket maga az eljárási törvény sem biztosítja. Szintén kiválasztási szempont volt, hogy a szervezeti jellegű szabályok mellett azon működési jellegű rendelkezések nevesítése sem szükségszerű, amelyeket szintén az Alaptörvény fektet le, ugyanakkor nem vonatkoznak általánosságban az egész büntetőeljárásra, vagy számos kivételt szükséges biztosítani, így az elv tartalmát az adott eljárási szakaszra vagy jogintézményre vonatkozó részletszabályozás hatékonyabban képes közvetíteni.

Az ismertetett szempontoknak megfelelően az Alapvető rendelkezések között nem szerepel a hatalmi ágak elválasztásából eredő bírói függetlenség és a bírák kizárólag törvény alá vetettség, a társas bíráskodás, az ítélkezésben való társadalmi részvétel, a törvény előtti egyenlőség, a büntetőeljárás törvényességének elve, a bíróság eljárásához való jog, a tárgyalás közvetlenségének, nyilvánosságának és szóbeliségének elve, a jogorvoslathoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog elve.

A jogalkalmazás eligazítása érdekében ugyanakkor a bevezető részben mindenképp indokolt megjeleníteni a kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozó, a kodifikációval kitűzött »eszményi« büntetőeljárás lényegét megragadó alapelveket függetlenül attól, hogy tényleges érvényesülésük esetleg csak az eljárás valamely szakaszában, vagy részletszabályok útján biztosítható. E kör meghatározásánál nem befolyásoló tényező az sem, hogy az ide sorolt alapelvek egy részét az Alaptörvény is tartalmazza, hiszen még az alapvető rendelkezések közt történő megfogalmazás is szükségszerűen részletezőbb és érdemi, a büntetőeljárás-specifikus tartalommal tölti ki az alkotmányos követelményeket.

Ebből adódóan a törvény értelmében az Alapvető rendelkezések közül nem hiányozhat a funkciómegosztás elve, a vádelv, az ártatlanság vélelme, a bizonyítási teher és az in dubio pro reo elve, a védelemhez való jog, a hivatalból való eljárásra vonatkozó szabályok, a büntetőeljárás akadályainak összefoglalása, a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának követelménye, az alapvető jogok, különösen az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog védelmének általános kötelezettsége, továbbá az anyanyelv használatának biztosítása és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás nyelvére vonatkozó alapvető szabályok.”

4

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK – I. FEJEZET

A jogalkotó az elvek és rendelkezések között – az indokolás idézett tartalma szerint – lényegi megkülönböztetést tesz, és ezzel az alapvető rendelkezések kötelező betartására motiválja a jogalkalmazókat. Az utóbbiak számára ez azt jelenti, hogy a joggyakorlat az eljárási cselekmények elvégzése során az alapvető rendelkezéseket nem sérthetik meg. A következetes jogalkalmazói szemlélet jogalkotói elvárása azonban az alapvető rendelkezéseket mégsem ruházza fel olyan normativitással, amely azokat önmagukban alkalmazhatókká tenné. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az alapvető rendelkezések megsértése (például: a védelem jogának nem biztosítása, a vádon túlterjeszkedés) semmisségi okot valósíthatnak meg, és eljárási szabálysértésként hatályon kívül helyezéshez vezethetnek. Az anyanyelv használat jogának csorbítása relatív eljárási szabálysértésként a döntésre kihatás mértékétől függően járhat következménnyel.

Ugyanakkor az ártatlanság vélelmének elvitathatatlan garanciát jelentő elvének megsértése valamely konkrét ügyben az 1. § sérelmét mint hatályon kívül helyezési okot aligha lehet érvényesíteni.

Az ártatlanság vélelme 1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Jegyzet: Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bek.; az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) 6. cikk 2. pont; Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (továbbiakban: Egyezségokmány) 14. cikk 2. pont; Btk. 98. § (3) bek.; 9/1992. (I. 30.) AB hat.; 11/1992. (III. 5.) AB hat.; 63/1997.

(XII. 12.) AB hat.; 3/1998. (II. 11.) AB hat.; 5/1999. (III. 31.) AB hat.; 3258/2015. (XII. 22.) AB hat.

I. Az ártatlanság vélelme a büntetőeljáráson túlmutató követelményként az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésének megfogalmazásából adódóan valójában a nem-bűnösség vélelme. Ezt a tartózkodó jellegű viszonyulást a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény nevesítette először önálló büntetőeljárási szabályként, így értelmezése elméleti és gyakorlati szinten is kiforrott, a törvény ezért annak érdemi tartalmán nem változtat, csupán a törvény többi rendelkezéseihez illeszkedő pontosításokkal él.

A szöveg tartalmi változása a korábbi büntetőeljárási törvény szóhasználatához képest már nem a bíróság jogerős határozatáról, hanem hangsúlyosan „ügydöntő” határozatáról rendelkezik, nyilvánvalóan annak nyomatékkal történő kiemelése érdekében, mely szerint a vádról, a bűnösségről a jogerős ügydöntő határozatban kell dönteni. A bíróság ügydöntő határozatának tartalmáról a törvény az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai címet viselő LXXX. Fejezetben, az 561. §-ban rendelkezik.

Az Egyezmény 6. cikkének 2. pontja szerint „Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították”.

Az Egyezségokmány 14. cikkének 2. pontja szerint „Bűncselekmény elkövetésével vádolt minden személynek joga van arra, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították”.

Ezek a megfogalmazások a lényegüket tekintve nem térnek el a Be. rendelkezésétől.

Az ártatlanság vélelme a jogállam alapelve, az alkotmányos büntetőjog egyik alapintézménye. Hagyományos elnevezését a jogirodalom megtartja, de kimutatja, hogy nem 5

KÓNYA ISTVÁN

szabályszerű vélelem, mert nincs olyan vélelmező tény, amelyhez képest bizonyítottnak fogadjuk el. Valójában ún. „ideiglenes igazság”, amely megdönthető (Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris, Budapest, 2000, 124.).

Az ártatlanság vélelmét csak a független és pártatlan bíróság „tisztességes” eljárásban hozott ítéletével lehet megdönteni [a Fejezet bevezető magyarázata III. pont, 11/1992.

(III. 5.) AB hat.].

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet: („senki” nem tekinthető bűnösnek stb.), így azt is, aki ellen bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult és folyik, vagyis a terheltet (közelebbről a bírósági eljárásban a vádlottat).

A bíróság a vádlottat ítéletben mondja ki bűnösnek, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el és büntethető (564–565. §). A bűnösséget megállapító ítéletben büntetést szab ki, a vádlottat próbára bocsátja vagy megrovásban részesíti, illetve a büntetés kiszabását mellőzi. A C. Fejezet szerinti külön eljárásban, a bíróság a tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabja ki a büntetést [740. § (1) bek.]. A végzésben nem mondja ki bűnösnek a vádlottat, de büntető anyagi jogi értelemben vett bűnösségét a büntetés vagy intézkedés alkalmazásával megállapítja. Ezért a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozott végzés hatálya ugyanaz, mint a bűnösséget megállapító ítéleté, tehát (jogerőre emelkedése esetén) megdönti az ártatlanság vélelmét.

A vádlott bűnösségét megállapító, illetve tárgyaláson kívül büntetést vagy intézkedést alkalmazó bírósági határozat a jogerőre emelkedésével végrehajtható. Ezenfelül az elítéléshez más büntetőjogi és büntetőjogon kívüli jogkövetkezmények is fűződnek vagy fűződhetnek. A büntetés nemétől és mértékétől függően az elítélt a törvényben meghatározott ideig büntetett előéletűnek tekintendő. Ennek a társadalmi élet különböző területein jelentősége lehet, mert jogszabályok a büntetett előélethez általában vagy meghatározott bűncselekmények miatti elítéléshez különböző hátrányos következményeket fűzhetnek. Ezekben a következményekben nyilvánul meg az, hogy az elítéltet bűnösnek kell tekinteni, illetve bűnösként kell kezelni.

Ha pedig az elítélt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, de újabb bűncselekményt követ el, a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz [Btk. 98. § (3) bek.].

II. Az ártatlanság vélelmének eljárási következményei. Az igazság érvényesülésének elve az a követelmény, hogy a büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését valósághű tényállásra alapozza [163. § (2) bekezdés]. Amikor pedig a bíróság dönt, nem indulhat ki eleve abból, hogy a vádlott bűnös. Ezt csak a bizonyítási eljárás eredményeként kialakult meggyőződése szerint mondhatja ki. A büntetőeljárásban nem a vádlott ártatlanságát kell bizonyítani, hanem a bűnösségét (1. §). A bíróság felmenti a vádlottat, ha a bűnössége nem állapítható meg [566. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a bűnösségét nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, az officialitás elvének érvényesítése ellenére nem sikerült az ártatlanság vélelmét megdönteni. „...a bűnüldözés sikertelenségének kockázatát az állam viseli. Ezt a kockázatelosztást az ártatlanság vélelmének alkotmányos garanciája [57. § (2) bek.] külön szabályként is kifejezésre juttatja. A jogerős ítélet az eljárásnak azt az eredményét teszi a jogerő végső szakaszában megtámadhatatlanná és mindenki számára irányadóvá, amelyet az ártatlanság vélelmével szemben, az összes eljárási garanciák betartásával a bűnüldöző hatóságoknak és a bíróságnak sikerült elérniük” [az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB 6

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK – I. FEJEZET

határozatának V/10. pontjából]. Az Alkotmánybíróság e határozatára azért lehet alaposan hivatkozni, mert az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése tartalmában ugyanazt az alkotmányos garanciát definiálja, mint az AB határozat meghozatalának időpontjában az 1949. évi XX. törvény feltüntetett szakasza. Az ártatlanság vélelme ugyanis a civilizált társadalmak büntető igazságszolgáltatásában érvényesülő olyan alapelv, eljárási alapérték, amely örök érvényű.

Az ártatlanság vélelme kedvező objektív jogi helyzetet teremt a terhelt számára, amely az egész eljárásban érvényesül. Nem neki kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a vádlónak kell bizonyítania a vádat [7. § (1) bek.]. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhére [7. § (4) bek.].

A védelem jogánál fogva a terhelt minden törvényes lehetőséget megkap ahhoz, hogy a vádat megcáfolja.

Az officialitás elvének megfelelően az ügyész (és a nyomozó hatóság) nemcsak a terhelő és súlyosító, hanem a mentő és enyhítő körülményeket is köteles figyelembe venni [3. § (6) bek.].

Az ártatlanság vélelmén alapuló jogi helyzet azért „objektíve” kedvező a terhelt számára, mert a hatóságok akkor is kötelesek tiszteletben tartani, ha személy szerint meg vannak győződve a terhelt bűnösségéről. A büntetőeljárás bűncselekmény megalapozott gyanúja alapján indul, vádemelésre pedig akkor kerül sor, ha a vádló szerint a vádlott büntetőjogi felelősségre vonásának ténybeli és jogi feltételei fennállnak, és ezt bizonyítani is tudja. A független és pártatlan bíróságnak is kialakulhat valamilyen előzetes meggyőződése a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának valószínűségéről. A jogerős ügydöntő határozattól eltérően azonban, amely véglegesen dönt a vádlott bűnösségéről, a korábbi határozatok vagy intézkedések a bűnösség kérdésében vagy nem foglalnak állást (pl. a kényszerintézkedések tárgyában hozott határozatok), vagy az állásfoglalás nem végleges, és az ártatlanság vélelmét nem dönti meg (a vádlott bűnösségét megállapító nem jogerős ítélet).

Tehát az eljárás során a hatóságok nem kezelhetik a terheltet bűnösnek akkor sem, ha a bűnösségéről személy szerint meg vannak győződve. Ez azt jelenti, hogy nem alkalmazhatnak vele szemben olyan jogkövetkezményeket, amelyek csak az elítéléshez fűződhetnek, és a bűnösségével kapcsolatos előzetes meggyőződésüket sem előtte, sem mások előtt nem juttathatják kifejezésre, és közvetett módon sem érzékeltethetik (pl. a kihallgatás során vagy egyébként a terhelttel szemben alkalmazott bánásmóddal).

Az ártatlanság vélelmét nemcsak a hatóságoknak, hanem másoknak is tiszteletbe illik tartani, így különösen a tömegtájékoztatási eszközöknek. Mást nem bűnösnek tekinteni ugyanis része az ember társadalmi megbecsülésének.

Mivel az ártatlanság vélelmét az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részében, a XXVIII. cikk (2) bekezdésében deklarálja, a fenti álláspontot védhetőnek tartom.

Mindemellett indokoltnak tartom a témával kapcsolatban Király Tibor következő álláspontját idézni: „Kit köt az ártatlanság vélelme? Az ártatlanság vélelme hatókörének nem elhanyagolható lényeges kérdése: kit is kötelez a törvény által megkívánt magatartásra.

Nincs kétség afelől, hogy az ártatlanság vélelme a büntetőeljárásra vonatkozó norma, tehát az eljárás azon alanyait köti, akik a gyanúsított, vádlott fölött valaminő hatalmat gyakorolhatnak.

Az ártatlanság vélelme kötelezi a bírót – és ez felel meg a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága gyakorlatának. A bíró számára az ártatlanság vélelme nem azt jelenti, hogy 7

KÓNYA ISTVÁN

hinnie kell az ártatlanságban, hanem hogy elfogulatlanul kell a pert vezetnie. A kontinentális rendszerű eljárásokban, ahol is a kihallgatást a bíró végzi, nem azt a feltételezést kell stílusával, magatartásával sugallnia, hogy a vádlott bűnös, hanem azt, hogy megvizsgálja: tényleg ártatlan, vagy netán bűnös-e a vádlott. […]

A nyomozó és az ügyész az ártatlanság vélelmét másképp éli meg, mint a bíró. A törvény tőlük is megköveteli az elfogulatlanságot – nem lehet perben, haragban vagy rokonságban a gyanúsítottal –, de azt a fajta pártatlanságot az ügyben, mint a bírótól, nem várja el. Az ügyésztől a vádemelésben éppen a vádlott bűnösségéről való meggyőződése kérhető számon, illetve a nyomozótól (vizsgálótól) az elszántság a bűnös felkutatására. Tőlük is megköveteli azonban a törvény, hogy a terhelő és mentő, valamint a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket figyelembe vegyék. Reájuk tehát az ártatlanság vélelméből igazán a bizonyítási teher hárul, és az ügy sokoldalú, minden irányú felderítésének a kötelessége.” (Király i. m. 123.)

Az alapvető jogok védelme 2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.

(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.

(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

Jegyzet: Alaptörvény I. cikk

I. „Az Ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége” [Alaptörvény I. Cikk (1) bekezdés]. „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” (Alaptörvény II. cikk). „A törvény az Alaptörvény I. cikkének szellemében a büntetőeljárás tisztességének biztosítása érdekében jelentős feladatul szabja az alapvető jogok tisztleletben tartását és védelmét, az emberi méltóság tiszteletben tartásához, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jogokat külön ki is emelve” (2. §-hoz fűzött miniszteri indokolás). „Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai (human rights) az emberi létezéssel szükségképpen együtt járó, ahhoz hozzátartozó olyan jogosultság, amely mindenkit megillet. Ezeket a jogosultságokat nem az állam hozza létre, hanem csak elismeri létezésüket. Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogairól nemcsak az egyes államok alkotmányai rendelkeznek, azokat számos nemzetközi jogi dokumentum is tartalmazza. Az emberi jogok fogalomköre szűkebb, mint az embereket megillető jogok összessége. Emberi jogok alatt azt értjük, hogy léteznek olyan jogosultságok, amelyek az embereket emberi mivoltuknál fogva illetik meg, amelyeket nem az állam teremt, de köteles elismerni és tiszteletben tartani, és amely jogok minden embert egyenlően illetnek meg. Az emberi jogok tehát olyan erkölcsi, és egyben alanyi jogok, amelyek azon 8