Tartásdíjigények érvényesítése határok nélkül by ORAC Kiadó

Simon Károly László

Tartásdíjigények érvényesítése határok nélkül Megoldások és kihívások a magyar jogalkalmazás számára

Simon Károly László

Tartásdíjigények érvényesítése határok nélkül Megoldások és kihívások a magyar jogalkalmazás számára

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 399 0 Budapest, 2018 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5 Tartalom ELŐSZÓ (Dr. Kőrös András)..................................................................................15 Rövidítések jegyzéke..................................................................................19 Bevezetés.......................................................................................................... 23 Első rész A határon átnyúló tartási kötelezettség története

I. fejezet A tartási kötelezettség jelentősége nemzetközi aspektusból..................... 27

1. Bevezetés........................................................................................................ 27 2. Társadalmi kontextus...................................................................................... 28 2.1. A XX. század első fele............................................................................. 28 2.2. A XX. század második felétől napjainkig............................................... 30 3. Szociológiai-pszichológiai kontextus...............................................................31 4. Gazdasági kontextus........................................................................................33 5. Emberi jogi kontextus..................................................................................... 34

II. fejezet Nemzetközi jogi reakciók a határon átnyúló tartási kötelezettségre..... 37

1. Az első többoldalú nemzetközi egyezmény.....................................................37 1.1. Nemzetközi erőfeszítések a XX. század első felében...............................37 1.2. Az 1956. évi New York-i egyezmény.......................................................39 2. Az első hágai egyezmények.............................................................................39 3. Az 1973. évi hágai egyezmények.....................................................................41 4. A 2007. évi hágai egyezmény és jegyzőkönyv............................................... 42 5. Jogfejlődés az Európai Unió jogában.............................................................. 44 5.1. A brüsszeli egyezmény és a Brüsszel I. rendelet..................................... 44 5.2. Az európai tartási rendelet születése........................................................45 5.2.1. Uniós hatásvizsgálat a határon átnyúló tartási ügyekben...........45 5.2.2. A hágai egyezmények felülvizsgálata és az uniós rendeletalkotás összefonódása...................................................... 47 5.2.3. A rendelet elfogadása.....................................................................47 5.3. Az Európai Unió csatlakozása a 2007. évi hágai egyezményhez és jegyzőkönyvhöz.................................................................................. 48

tartalom

Második rész A tartási kötelezettség

III. fejezet A tartási kötelezettség tartalma.....................................................................51

1. Bevezetés.........................................................................................................51 1.1. Az első fogalomalkotási kísérletek...........................................................51 1.2. Újabb esély................................................................................................52 2. A tartásdíj-megállapítási modellek..................................................................53 2.1. Típusok......................................................................................................53 2.2. A bírósági modell.....................................................................................53 2.3. Az adminisztratív modell.........................................................................55 2.3.1. Az amerikai utas fejlődés. ...............................................................55 2.3.2. A modell előnyei és hátrányai........................................................57 3. A tartásra jogosultak és kötelezettek...............................................................58 3.1. Elvi különbségek az egyes jogrendszerek között......................................58 3.2. Következtetés............................................................................................61 4. A tartás terjedelme, mértéke és módja............................................................61 5. Egy kisegér született?..................................................................................... 63 5.1. A 2007. évi hágai egyezmény és jegyzőkönyv........................................ 63 5.2. Összegzés................................................................................................. 65

IV. fejezet Az európai tartási rendelet tárgyi hatálya................................................... 66

1. Bevezetés........................................................................................................ 66 1.1. A tárgyi hatály szabályozása.................................................................... 66 1.2. Határon átnyúló elem................................................................................67 2. A tartási kötelezettség..................................................................................... 68 2.1. A „tartás” fogalma................................................................................... 68 2.2. Elhatárolás a házassági vagyonjogi és a kártérítési igénytől.................. 69 2.3. Elhatárolás az öröklési igényektől............................................................71 3. A tartási kötelezettség jogalapja..................................................................... 72 3.1. Általában.................................................................................................. 72 3.2. A házassági kapcsolat.............................................................................. 73 3.2.1. A házasság fogalma diszkriminációs szempontból......................... 73 3.2.2. A házasság fogalma európai családjogi szempontból.....................76 3.3. Házassági rokonsági kapcsolat................................................................ 78 3.4. Rokonsági kapcsolat................................................................................ 79 3.5. Családi kapcsolat..................................................................................... 80 4. Fogalommeghatározások................................................................................ 83 4.1. Bevezetés.................................................................................................. 83 4.2. Határozat.................................................................................................. 84

tartalom

4.3. Perbeli egyezség....................................................................................... 86 4.4. Közokirat................................................................................................. 86 4.5. Jogosult.................................................................................................... 86 4.6. Kötelezett................................................................................................. 87 Harmadik rész A joghatóság

V. fejezet Nemzetközi jogfejlődés....................................................................................... 89

1. Bevezetés........................................................................................................ 89 2. A hágai egyezmények..................................................................................... 90 2.1. Az 1958. évi hágai egyezmény................................................................ 90 2.2. Az 1973. évi hágai végrehajtási egyezmény.............................................91 2.3. A 2007. évi hágai egyezmény.................................................................. 92 2.3.1. Közvetlen vagy közvetett joghatósági szabályok?........................ 92 2.3.2. A joghatósági szabályok. ................................................................ 93 2.3.3. A tartási határozat módosítása...................................................... 95 3. Jogfejlődés az Európai Unióban..................................................................... 95

VI. fejezet Az európai tartási rendelet joghatósági szabályai....................................... 97

1. Bevezetés........................................................................................................ 97 1.1. A joghatósági szabályok áttekintése........................................................ 97 1.2. A tartási rendelet újításai......................................................................... 98 2. Általános joghatóság....................................................................................... 98 2.1. Bevezetés.................................................................................................. 98 2.2. A szokásos tartózkodási helyhez igazodó joghatósági okok..................100 2.2.1. Áttekintés.......................................................................................100 2.2.2. A szokásos tartózkodási hely........................................................101 2.3. Kapcsolódó általános joghatósági okok..................................................104 2.4. Értékelés.................................................................................................108 3. Kikötött joghatóság........................................................................................108 4. Az alperes megjelenésén alapuló joghatóság................................................ 110 5. Szubszidiárius joghatóság.............................................................................. 111 6. Szükségképpeni joghatóság...........................................................................112 7. J oghatóság a tartási határozat megváltoztatására vagy új határozat hozatalára irányuló eljárásokban...................................................................113 8. Közintézmények igényérvényesítése.............................................................115 8.1. Bevezetés.................................................................................................115 8.2. A közintézmény fogalma........................................................................ 116 8.3. Joghatóság a közintézmények igényérvényesítése esetén...................... 116

tartalom

9. A bíróság megkeresése.................................................................................. 118 10. A joghatóság vizsgálata............................................................................... 118 11. Az elfogadhatóság vizsgálata.......................................................................120 12. A perfüggőség és az összefüggő eljárások..................................................122 12.1. Áttekintés..............................................................................................122 12.2. A perfüggőség feltételei........................................................................123 12.3. A megelőzés elve..................................................................................126 12.4. Az összefüggő eljárás...........................................................................127 12.4.1. A perfüggőség és az összefüggő eljárások kapcsolata...............127 12.4.2. Az összefüggő eljárások fogalma...............................................128 12.4.3. Az eljárás felfüggesztése............................................................129 12.4.4. Joghatóság hiányának megállapítása..........................................130 12.5. Értékelés................................................................................................131 13. Ideiglenes és biztosítási intézkedések..........................................................131 Negyedik rész Elismerés és végrehajtás

VII. fejezet Nemzetközi jogfejlődés......................................................................................135

1. Bevezetés.......................................................................................................135 2. A hágai egyezmények....................................................................................136 2.1. Az 1958. évi hágai egyezmény...............................................................136 2.2. Az 1973. évi hágai végrehajtási egyezmény...........................................137 2.3. A 2007. évi hágai egyezmény.................................................................138 2.3.1. Általános jellemzők.......................................................................138 2.3.2. Az elismerés és végrehajtás feltételei..........................................138 2.3.3. Az elismerés és végrehajtás iránti eljárás................................... 141 3. Jogfejlődés az Európai Unióban....................................................................143

VIII. fejezet A tartási kötelezettségre vonatkozó külföldi határozatok elismerése

és végrehajtása az európai tartási rendeletben..........................................

144 1. Az európai tartási rendelet végrehajtási rendszerének jellemzői..................144 2. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban hozott határozatok elismerése és végrehajtása.........................................................145 2.1. Az ipso iure elismerés.............................................................................145 2.2. A végrehajthatóvá nyilvánítás eltörlése..................................................146 2.3. Iratok a végrehajtás céljából...................................................................148 2.4. A tartási határozat felülvizsgálata..........................................................150 2.4.1. A jogorvoslat jellege.....................................................................150

tartalom

2.4.2. Feltételek.......................................................................................151 2.4.3. Felülvizsgálati okok. .....................................................................152 2.5. A végrehajtás megtagadása....................................................................154 2.5.1. A jogorvoslat jellege.....................................................................154 2.5.2. A végrehajtás-megtagadási okok...................................................155 2.6. A végrehajtás felfüggesztése..................................................................160 3. A 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban hozott határozatok elismerése és végrehajtása..............................................162 3.1. Bevezetés.................................................................................................162 3.2. Az elismerés...........................................................................................163 3.3. Végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás.......................................................164 3.3.1. Bevezetés.........................................................................................164 3.3.2. Hatáskör és illetékesség................................................................164 3.3.3. A kérelem és elbírálása.................................................................165 3.4. Az elismerés és a végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadása.................166 4. Közös szabályok............................................................................................171 4.1. Bevezetés.................................................................................................171 4.2. Időbeli hatály a végrehajtási ügyekben...................................................171 4.3. Előzetes végrehajthatóság.......................................................................172 4.4. Elismert határozat érvényesítése............................................................173 4.5. A végrehajtási eljárás feltételei...............................................................173 4.6. Érdemi felülvizsgálat tilalma..................................................................174 4.7. A végrehajtási költségek megtérítése......................................................174

IX. fejezet Nemzetközi jogfejlődés......................................................................................175

1. Bevezetés.......................................................................................................175 2. Az 1956. évi hágai egyezmény......................................................................175 3. Az 1973. évi hágai kollíziós jogi egyezmény................................................177

X. fejezet A tartási kötelezettségre alkalmazandó jog meghatározása az Európai Unióban és azon kívül – a 2007. évi hágai jegyzőkönyv..........179

1. Az Európai Unió csatlakozása a 2007. évi hágai jegyzőkönyvhöz................179 2. Bevezető és általános rendelkezések.............................................................180 2.2. Áttekintés................................................................................................180 2.3. A hágai jegyzőkönyv hatálya..................................................................180 2.3.1. Tárgyi hatály..................................................................................180 2.3.2. Általános alkalmazás...................................................................183 2.3.3. Időbeli hatály. ................................................................................183 2.4. Nem egységes jogrendszerek..................................................................184 2.5. Az értelmezés.........................................................................................184

tartalom

3. A jogválasztás................................................................................................185 3.1. Általános jogválasztás.............................................................................185 3.1.1. Bevezetés.........................................................................................185 3.1.2. Személyi hatály...............................................................................186 3.1.3. Időbeli hatály..................................................................................187 3.1.4. A megállapodás formai feltételei..................................................187 3.1.5. A jogválasztás terjedelme..............................................................188 3.1.6. A tartásról való lemondás.............................................................188 3.1.7. Védelmi záradék..............................................................................189 3.2. Egy adott eljárás tekintetében alkalmazandó jog kijelölése...................189 3.3. A jogválasztás típusainak egymáshoz való viszonya.............................191 3.4. A jogválasztási megállapodás léte és érvényessége...............................192 4. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog.................................................193 4.1. Az általános szabály ...............................................................................193 4.1.1. A kapcsolóelv..................................................................................193 4.1.2. A jogosult. ......................................................................................195 4.1.3. A szokásos tartózkodási hely.........................................................195 4.2. Egyes privilegizált jogosultakra vonatkozó különös szabályok.............196 4.2.1. Privilegizált jogosultak.................................................................196 4.2.2. Még egy általános kapcsolóelv?...................................................197 4.2.3. Első kisegítő lépcső........................................................................199 4.2.4. Második kisegítő lépcső. ............................................................... 200 4.2.5. A statútumváltás problémája....................................................... 200 4.3. A házastársakra és a volt házastársakra vonatkozó különös szabály.......................................................................................201 4.3.1. Bevezetés.........................................................................................201 4.3.2. A személyi hatály. ..........................................................................201 4.3.3. A kapcsolószabály......................................................................... 203 4.3.4. Szorosabb kapcsolódás.................................................................. 204 4.4. A védelemre vonatkozó különös szabály............................................... 204 4.5. A közintézményekre alkalmazandó különös szabály............................ 205 4.6. Az alkalmazandó jog terjedelme........................................................... 207 4.6.1. Az alkalmazandó jog tárgyi hatálya........................................... 207 4.6.2. A vissza- és továbbutalás.............................................................. 207 4.6.3. Közrend.......................................................................................... 208 4.6.4. A tartás összegének megállapítása.............................................. 209

tartalom

Hatodik rész A központi hatóságok közötti együttműködés

XI. fejezet Nemzetközi jogfejlődés......................................................................................211

1. Az 1956. évi New York-i egyezmény............................................................. 211 2. A z 1956. évi New York-i egyezménytől a 2007. évi hágai egyezményig......212

XII. fejezet Az együttműködés aktuális megoldásai........................................................214

1. Együttműködési problémák...........................................................................215 2. Az együttműködés erősítése..........................................................................215 3. A központi hatóságok rendszere....................................................................215 4. A központi hatóságok feladatai...................................................................... 217 4.1. Általános feladatok................................................................................. 217 4.2. Egyedi feladatok..................................................................................... 217 4.2.1. Bevezetés......................................................................................... 217 4.2.2. A kérelmek továbbítása és fogadása.............................................219 4.2.3. Eljárások megindítása....................................................................221 4.2.4. Jogi segítségnyújtás....................................................................... 222 4.2.5. Tartózkodási hely meghatározása................................................ 223 4.2.6. Jövedelmi és vagyoni körülményekre vonatkozó információk beszerzése....................................................................................... 225 4.2.7. Peren kívüli egyezségre ösztönzés................................................ 226 4.2.8. Végrehajtás elősegítése................................................................ 228 4.2.9. Bizonyítékok beszerzése és kézbesítés. ......................................... 228 4.2.10. Származás megállapítása............................................................ 229 4.2.11. Ideiglenes intézkedés. .................................................................. 230 Hetedik rész Tartásdíjigények határon átnyúló érvényesítése magyar szemmel

XIII. fejezet A tartási kötelezettség határon átnyúló érvényesítésének fejlődése

hazánkban. ..........................................................................................................231

1. Hazánk részvétele a nemzetközi együttműködésben....................................231 1.1. Az 1956. évi New York-i egyezmény......................................................231 1.2. Hágai egyezmények................................................................................232 1.3. Kétoldalú jogsegélyszerződések.............................................................232 1.4. Magyar–amerikai viszonosság tartási ügyekben.................................. 234

tartalom

2. A tartási kötelezettség szabályozásának fejlődése a hazai kollíziós jogban.....235 2.1. Bevezetés.................................................................................................235 2.2. Az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet szabályai...................................236 2.3. Az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet szabályai....................................236 2.4. Az európai tartási rendelet hatása a magyar nemzetközi magánjogra......237 2.5. A magyar nemzetközi magánjogi kodifikáció eredményei....................238

XIV. fejezet Az európai tartási rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény hazai

alkalmazásával kapcsolatos feladatok....................................................... 240

1. Bevezetés...................................................................................................... 240 1.1. Hazai jogforrások................................................................................... 240 1.2. A hatóságokra háruló feladatcsoportok..................................................241 2. A magyar központi hatóság feladatai és eljárása...........................................241 2.1. A központi hatóság kijelölése.................................................................241 2.2. A központi hatóság feladatai..................................................................242 2.2.1. Bevezetés.........................................................................................242 2.2.2. A kérelmek intézése.......................................................................242 2.2.3. Különleges intézkedés iránti kérelem..........................................243 2.3. A költségkedvezmények........................................................................ 244 3. A gyámhivatalok feladatai.............................................................................245 3.1. Bevezetés.................................................................................................245 3.2. Megelőző eljárás.....................................................................................245 3.3. Gyermektartásdíj megelőlegezése..........................................................247 3.3.1. Feltételek........................................................................................247 3.3.2. Állami előleg behajtása iránti kérelem...................................... 248 4. A bíróságok feladatai.................................................................................... 248 4.1. Bevezetés................................................................................................ 248 4.2. Kivonat kiállítása határozatról, perbeli egyezségről, közokiratról.........249 4.3. A külföldre irányuló kérelmek továbbítása............................................250 4.3.1. Hatáskör és illetékesség. ...............................................................250 4.3.2. A kérelem előterjesztése...............................................................251 4.3.3. Költségmentesség. ..........................................................................251 4.3.4. Határozatok a kérelem tárgyában................................................252 4.4. Külföldről érkező kérelmek....................................................................253 5. Az európai tartási rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos problémák....253

tartalom

Nyolcadik rész Eredmények és kihívások

XV. fejezet A határon átnyúló tartásdíjigények érvényesítésének

jelenlegi állása.................................................................................................

257 1. A hágai eredmények......................................................................................257 2. Az európai tartási rendelet eredményei.........................................................259 2.1. A tartási rendelet működésének első éve................................................259 2.2. Heidelbergi konferencia......................................................................... 260

XVI. fejezet Kihívások a határon átnyúló tartásdíjigények

érvényesítése során. ..........................................................................................261

A) Általános következtetések............................................................................261 B) A tartási kötelezettség fogalma.....................................................................263 C) Joghatóság a tartási ügyekben......................................................................265 D) Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása..........................................270 E) A tartási kötelezettségre alkalmazandó jog..................................................272 F) Központi hatóságok közötti együttműködés.................................................274

Felhasznált irodalom.............................................................................279 1. Kommentárok................................................................................................... 279 2. Monográfiák.................................................................................................... 279 2.1. Magyar nyelvű monográfiák.......................................................................279 2.2. Idegen nyelvű monográfiák........................................................................281 3. Tanulmányok. .................................................................................................. 282 3.1. Magyar nyelvű tanulmányok...................................................................... 282 3.2. Idegen nyelvű tanulmányok....................................................................... 284 4. Jelentések......................................................................................................... 289 5. Egyéb dokumentumok. ..................................................................................... 290 6. Bírói gyakorlat.................................................................................................291 6.1. Európai Unió Bírósága................................................................................291 6.2. Hazai határozatok.......................................................................................293 6.3. Egyéb határozatok.......................................................................................293

15 ELŐSZÓ Az elmúlt évtizedekben megsokasodtak a nemzetközi elemet tartalmazó családjogi viták, amelynek hátterében egyrészt a politikai, társadalmi és gazdasági okokra visszavezethető migráció, másrészt a családi kapcsolatok törékenyebbé válása, a családok gyakori szétszakadása áll. E két fő okra vezethető vissza, hogy a családjogi viták sem maradnak országhatárokon belül, hanem több állam jogrendszerének érintettségét eredményezik. Az alapvető emberi jognak tekinthető jogbiztonság és a kiszámíthatóság ugyanakkor megköveteli, hogy a vitában érintett felek jogi helyzete, jogai és kötelezettségei ezekben az esetekben is egyértelműek legyenek, a családjogi viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésre kerüljenek és a gyengébb fél jogvédelmet kapjon. Mindehhez sokoldalú nemzetközi együttműködés, az eljárási, kollíziós és anyagi jogi szabályozás lehetőség szerinti összehangolása szükséges. Nem véletlen, hogy az egykor Eörsi Gyula által „országutaktól távol eső, csendes területnek” nevezett családjog mára a nemzetközi polgári eljárásjog és a jogharmonizáció legdinamikusabban fejlődő területévé vált. Ez a megállapítása érvényes mind az Európai Unión belüli, mind a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által koordinált jogfejlődésre, amelyek egyébként egymásra is hatást gyakorolnak. Az Európai Unió igyekszik – részben megerősített együttműködés keretében elfogadott – rendeletalkotás útján mind jobban kikövezni a jogharmonizációhoz vezető utat, így pl. a házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben, a házasság felbontására és a különválásra vonatkozó jogban, és legutóbb a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben is*.1Ebbe a sorba illeszkedik a jelen monográfia fókuszában lévő Európai Tartási Rendelet (4/2009/EK rendelet [2008. december 18.] – EuTR.) is, amely az eljárásjogi rendelkezések mellett elsőként vonta szabályozása körébe az alkalmazandó jog kérdését is. Az említett – nem teljes – felsorolás is mutatja azt a folyamatot, amelynek során a családjog nemzetközi aspektusai fokozatosan leváltak a polgári és kereskedelmi ügyek szabályozásáról, és önálló életre keltek. A jogharmonizáció útja ezzel természetesen nem ér véget, hiszen több szakmai szervezet tesz komoly erőfeszítéseket a „nemzetközi családjog” lehetőségekhez képest minél teljesebb kiépítése felé (ld. az Európai Családjogi Bizottság által fontos részterületeken kidolgozott Családjogi elveket és a nem kizárólag európai, hanem szélesebb nemzetközi szempontrendszerre épülő családjogi modelltörvényt). A fenti – dióhéjban említett – jogalkotási folyamatok nemcsak a külföldi, hanem a magyar jogirodalomra is termékenyítőleg hatottak. Az elmúlt tíz évben nagy jelentőségű átfogó művek jelentek meg, amelyek az uniós jogforrások kommentárszerű magyarázatát, a nemzetközi elemet tartalmazó családjogi jogviták eljárásjogi és * A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.), az ennek helyébe lépő 2201/2003/EK rendelet (2003. november 27.), az 1259/2010/EU rendelet (2010. december 20.) és a 2016/1103/EU rendelet (2016. június 24.).

Előszó

kollíziós jogi kérdéseit, a házassággal kapcsolatos jogegységesítési törekvéseket, továbbá a családjogi harmonizáció kérdéseit és lehetőségeit a teljesség igényével elemzik.**2 Simon Károly László könyve, amelyet kezében tart az olvasó, a családjog nemzetközi aspektusainak egy fontos részterületét, a tartásdíjigények határokon átnyúló érvényesítésével kapcsolatos jogforrásokat, azok fejlődését és gyakorlati alkalmazásának problémáit dolgozza fel rendkívüli alapossággal, elméleti elmélyültséggel, egyúttal gyakorlatorientált megközelítéssel. A témaválasztás égetően aktuális: a tartási igények országhatárokon belül is a peres eljárások tömegét teszik ki, amely az Európai Unión belül a munkaerő szabad áramlása következtében közösségi szintű problémaként jelentkezik. A rászoruló gyermek, házastárs, rokon megélhetéséhez szükséges anyagi javak biztosítása ugyanakkor nem tűr halasztást, az eljárás gyors lefolytatásához, a hatékony intézkedések meghozatalához, a mielőbbi végrehajtáshoz kiemelkedő érdek fűződik, amelynek emberi és gyermekjogi vonatkozásai nyilvánvalóak. Nem véletlen, hogy ez az a jogterület, amelyen a nemzetközi együttműködési kísérletek a múlt század első felére visszanyúlóan folyamatosan jelen vannak. A szerző plasztikusan mutatja be azt a fejlődési ívet, amelyet a nemzetközi tartásdíjigény-érvényesítés az elmúlt több mint fél évszázadban felmutatott, az 1956-os New York-i egyezménytől kezdve az 1956-os, 1958-as és 1973-as hágai Egyezményeken keresztül a 2007. évi hágai egyezmény és Hágai Jegyzőkönyv megszületéséig, kiemelt helyen tárgyalva az EuTR. rendelkezéseit. A történeti áttekintés nem öncélú: nagyban segíti a hatályos jog értelmezését. A monográfia fő témái a nemzetközi polgári eljárásjogi és a nemzetközi, illetve uniós nemzetközi magánjogi alapkérdések, amelyeknek tartási kapcsolódásuk van. Ebben a körben a szerző sokoldalúan elemzi azokat a fogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek a szabályok megértéséhez (tartási kötelezettség, tartásra jogosult és kötelezett személye stb.), elkülönítve egymástól az utóbb említett három dokumentum által lefedett kört, egyúttal kiemelve az átfedéseket, egymáshoz kapcsolódásukat. A joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása, valamint az alkalmazandó jog témakörének részletes feldolgozása során jól áttekinthető rendszerben tárja elénk az elemzett nemzetközi egyezmények megoldásait. A szerző gyakorló bíró, aki tisztában van a gyakorló jogászok igényeivel. Ezért azon túlmenően, hogy az elemzett témákhoz kapcsolódóan mindenütt kitér az Európai Unió Bíróságának irányadó gyakorlatára, illetve a külföldi és a hazai bírósági határozatokból idéz, a Hetedik Részben a határon átnyúló tartási igényeket magyar szempontból külön is elemzi. Ezen belül részletesen elénk tárja a magyar központi hatóság, a gyámhivatalok és a bíróságok feladatait, azok technikai részleteire is kiterjedően, feltárva az EuTR. alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási problémákat. ** Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve. HVG-ORAC Kiadó, 2012., Szeibert Orsolya: A házasság Európában a jogegységesítési törekvések tükrében. ELTE Eötvös Kiadó, 2014., Szeibert Orsolya: A családjogi jogharmonizáció kérdései és lehetőségei Európában. HVG-ORAC Kiadó, 2014.

Előszó

A jó értelemben vett kritikai-elemző szemlélet végigvonul a könyvön. A hágai egyezmény és a Hágai Jegyzőkönyv valamint az EuTR. eredményei mellett rámutat azokra a kihívásokra, amelyeket ezeknek az alkalmazása jelent, bemutatva a kapcsolódó jelentésekben megjelenő jó gyakorlatokat, a jogirodalom és a szakmai konferenciák által felvetett problémákat, gyakorlati útmutatót; ezek – korunk technikai vívmányainak megfelelően – már a Hágai Konferencia honlapján is olvashatók. A jövőbe tekintve említi a Hágai Konferencia és az Európai Unió közös projektjeként megvalósuló, tesztelés alatt álló iSupport platformot, amelynek célja a határon árnyúló tartásdíjigények gyors, hatékony és gazdaságos ügyintézése zártláncú, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül. A monográfia nem feledkezik el a magyar jogon belüli összefüggésekről sem. Mindenütt bemutatja a nemzetközi dokumentumokhoz kötődő magyar szabályozást (pl. a központi hatósági feladatokat és a külföldre irányuló, illetve a külföldről érkező kérelmek elintézésének menetét szabályozó 2011. évi LXVII. törvényt), a magyar polgári eljárásjog (Pp.) valamint a végrehajtási jog (Vht.) és gyámügyi eljárás (Gyer.) kapcsolódó rendelkezéseit, nem hallgatva el véleményét a jogszabályok hibáival és hiányosságaival kapcsolatban, több ízben utalva a szabályozás módosításának szükségességére. A könyv ajánlható minden, a nemzetközi tartási kötelezettség valamely szegmensével foglalkozó jogásznak: bíráknak, az ilyen ügyekben képviseletet ellátó ügyvédeknek, a külföldi határozatok végrehajtásának elrendelésekor, valamint a külföldre irányuló hazai tartási határozatok végrehajtása iránti kérelmek továbbítása során eljáró bírósági titkároknak, gyámhatósági ügyintézőknek, központi hatósági ügyeket intéző tisztviselőknek, de haszonnal forgathatják a téma iránt érdeklődő tudományos kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók is. Kőrös András ny. kúriai tanácselnök

19 Rövidítések jegyzéke 1952. évi Csjt.

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

1952. évi Csjté.

1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában

1956. évi New York-i egyezmény

a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. június 20. napján kelt egyezmény

1956. évi hágai egyezmény

a gyermektartási kötelezettségre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 1956. október 24. napján kelt egyezmény

1958. évi hágai egyezmény

a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15. napján kelt egyezmény

1968. évi brüsszeli egyezmény

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Brüsszelben, 1968. szeptember 27. napján kelt egyezmény

1973. évi hágai kollíziós jogi egyezmény

a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 1973. október 2. napján kelt egyezmény

1973. évi hágai végrehajtási egyezmény

a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1973. október 2. napján kelt egyezmény

2007. évi hágai egyezmény

a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, Hágában, 2007. november 23. napján kelt egyezmény

2007. évi hágai jegyzőkönyv

a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 2007. november 23. napján kelt egyezmény

rövidítések jegyzéke

Brüsszel I. rendelet

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet

Brüsszel Ia. rendelet

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet

Brüsszel IIa. rendelet

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet

EJEB

Emberi Jogok Európai Bírósága

EJEE

az Európa Tanács 1950. november 4-én, Rómában kelt egyezménye az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról

EuFmhR.

az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet

EuKézbR.

a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK rendelet

EuKkR.

a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet

EuÖrR.

az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/ EU rendelet

EuTR.

a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet

rövidítések jegyzéke

EuVhoR.

a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet

Hágai Konferencia

Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia

Httv.

a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény

Nmjtvr.

a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

Nmjtv.

a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

régi Pp.

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Pp.

a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Róma III. rendelet

a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU rendelet

Vht.

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

23 Bevezetés A tartásdíj célja évezredek óta változatlan: a rászoruló személy megélhetéséhez szükséges anyagi javak biztosítása. A rászoruló személyek eltartása legnyilvánvalóbban a családjogi tartási kötelezettség oldaláról világítható meg, de a téma absztraktabb aspektusból szemlélve erős szálakkal kapcsolódik az állami szociális támogatási hálóhoz, a (gyermek)szegénységhez, vagyis klasszikus emberi jogi kérdésekhez. A tartási kötelezettség hátterében túlnyomórészt a családszerkezet megváltozása, a család felbomlása áll: a szülők válása, illetve az egyik szülő családból való kilépése eredményezi a gyermektartási kötelezettséget, és hasonlóképpen a házassági vagy élettársi életközösség megszűnése vezet a házastársi vagy élettársi tartási kötelezettséghez. E kötelezettségek nemzetközi szinten mindig vegyülnek a határon átnyúló elemmel. A nemzetközi szinten zajló családelhagyás és a családról való gondoskodás elmulasztásának okai között első helyen a migráció és a menekültáramlás áll, amelyek mértékét és irányát összetett társadalmi-gazdasági folyamatok, valamint politikai vagy háborús események befolyásolják. Nem szabad azonban megfeledkezni azokról az együttélők életközösségének megromlásához vezető pszichológiaiszociológiai-személyes tényezőkről sem, amelyek következménye, hogy a hazájától távol családot alapító fél családját elhagyva hazatér vagy más országban telepszik le, és a korábbi családfenntartó felhagy a család eltartásával. A világban zajló migrációs folyamatok már a XIX. század második felében igényelték a nemzetközi fellépést a tartásdíjigények határon átnyúló érvényesíthetősége területén, azonban ehhez nemzetközi jogpolitikai akarat csak a két világháború között társult, ekkor megkezdődött a téma feldolgozása. A második világháború egy időre megakasztotta a terület nemzetközi jogi fejlődését, a háború után viszont a jogalkotásnak új lökést adtak azok a vizsgálati eredmények, amelyek a második világháború tartásdíj nélkül hagyott gyermekeiről számoltak be: az 1955. évi világjelentés a tartásdíj nélkül sorsukra hagyott gyermekek számát óvatosan mintegy 400 000re becsülte, „Az apák bűnei” című tényfeltáró cikk (1956) viszont sokkal reálisabban arról számol be, hogy a második világháború alatt Németországban 85 000, Angliában 35 000, Ázsiában 300 000 gyermeket nemzettek és hagytak sorsukra csak az amerikai katonák. A második világháború által előidézett népességkeveredés, az óriási méreteket öltött migráció, amelynek során emberek milliói hagyták hátra hazájukat és gyakran családtagjaikat, méretei miatt humanitárius, vagyis emberi jogi szintre emelték a tartásdíjigények határon átnyúló hatékony érvényesítésének kérdését. Mivel az államok a második világháború után gyorsan felismerték, hogy a családi kapcsolaton alapuló tartási kötelezettség teljesítése hiányában a rászorultak az állami szociá

bevezetés

lis hálót terhelik meg, az 1950-es években olyan nagy lett a nemzetközi érdeklődés a téma iránt, hogy – kis túlzással – verseny alakult ki az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia között a tartásdíjak határon átnyúló érvényesítése tárgyában készülő nemzetközi egyezmény elfogadása körül. A versenyt végül az ENSZ nyerte, ugyanis 1956-ban, New York-ban elfogadták az első, tartásdíjak külföldi behajtásáról szóló nemzetközi egyezményt.1 Ezt követően a tartásdíjigények határon átnyúló érvényesítése a nemzetközi családjog egyik legsikeresebb szegmensévé vált, hiszen az 1956. évi New York-i egyezmény aláírása óta elmúlt két emberöltő alatt – az Európai Unión belül és kívül – közel egy tucat nemzetközi dokumentum2 szabályozza a kérdéskört, nem beszélve a jelentős számú kétoldalú jogsegélyegyezményről. Az ezredforduló táján a téma a nemzetközi szintű túlszabályozás terheivel szembesült, ezért a „káoszban” való rendteremtés egyre sürgetőbbé vált. Ezt a feladatot a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia vállalta magára: ez rímelt arra az uniós célkitűzésre, hogy a tartási kötelezettségek igényérvényesítése kapcsán az eljárásokat gyorsítani szükséges. A területen három új jogforrás született, amelyek egybeolvasztották a témában eddig felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat és eredményeket. Ezek: a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. évi hágai egyezmény, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. évi hágai jegyzőkönyv, továbbá a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet. Jelen monográfia gyújtópontjában ez a három nemzetközi dokumentum áll, a kutatásom nézőpontja pedig kézenfekvő volt: arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az új nemzetközi jogforrások be tudják-e tölteni a céljukat, nevezetesen képesek-e biztosítani a határon átnyúló tartási követelések hatékony érvényesítését. A vizsgált jogforrások erősségeinek és gyengeségeinek elemzésén keresztül azonban feltárul a nemzetközi és európai uniós családjog aktuális állapota, így A tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. június 20. napján kelt egyezmény. A gyermektartási kötelezettségre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 1956. október 24. napján kelt egyezmény; a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15. napján kelt egyezmény; a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Brüsszelben, 1968. szeptember 27. napján kelt egyezmény; a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 1973. október 2. napján kelt egyezmény; a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1973. október 2. napján kelt egyezmény; a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, Luganóban, 1988. szeptember 16. napján kelt egyezmény; a tartási kötelezettségekről szóló, Montevideóban, 1989. július 15. napján kelt amerikaközi egyezmény; a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet; a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, Luganóban, 2007. október 30. napján kelt egyezmény; a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, Hágában, 2007. november 23. napján kelt egyezmény; a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Hágában, 2007. november 23. napján kelt egyezmény. 1 2

bevezetés

a téma a nemzetközi és az európai uniós családjog jelenlegi állásának szintézisére is alkalmas. A tartási kötelezettség nemzetközi magánjogi szabályozása során is foglalkozni kellett olyan érzékeny kérdésekkel, mint a tartási kötelezettség és a családi kapcsolatok egymáshoz fűződő viszonya, a házasság, a család, a tartás vagy a szokásos tartózkodási hely fogalma, a kellő kapcsolódást felmutató joghatósági okok, a hatékony végrehajtási mechanizmusok, az államok hatékony együttműködése stb. A munka egyszerre jeleníti meg a téma elméleti és gyakorlati problémáit. A mű az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott döntései mellett hazai és más uniós tagállami bíróságok előtt felmerült gyakorlati kérdéseket és megoldásokat is bemutat. Végül a téma feldolgozása nem lehetne teljes a jelenlegi szabályozás értékelése és a jövőbeli kihívások ismertetése nélkül.

Első rész

A határon átnyúló tartási kötelezettség története I. fejezet

A tartási kötelezettség jelentősége nemzetközi aspektusból 1. Bevezetés A tartási kötelezettség hátterében túlnyomórészt a családszerkezet megváltozása, a család felbomlása áll: a szülők válása, illetve az egyik szülő családból való kilépése eredményezi a gyermektartási kötelezettséget, és hasonlóképpen a házassági vagy élettársi életközösség megszűnése vezet a házastársi vagy élettársi tartási kötelezettséghez. E kötelezettségek nemzetközi szinten mindig vegyülnek a határon átnyúló elemmel. Az esetek többségében a gyermekkel hátrahagyott feleségek önállóan nem képesek megfelelően gondoskodni magukról, illetve a közös gyermekről, ezért kénytelelenek tartást követelni, vagy – amennyiben az lehetőségükben áll – a jóléti állam szociális támogatásait igénybe venni. Az egyszülős család nyilvánvalóan nehezebb anyagi körülmények között él, a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő anya pedig általában függ mások vagy az állam anyagi támogatásától. A tartási kötelezettségek közül – mértékére és a jogosulti kör különös fokú rászorultságára tekintettel – a gyermektartás bír a legnagyobb jelentőséggel, a gyermektartásdíj mellett csak kisebb jelentőséggel bírnak az egyéb tartások, így a házastársi, a szülő-, a testvértartás stb. Tulajdonképpen a határon ányúló gyermektartás érvényesítési nehézségei indították el a nemzetközi párbeszédet, így a tartási kötelezettség nemzetközi magánjoga innen szökkent szárba. A nemzetközi szinten zajló családelhagyás (family desertion) és a családról való gondoskodás elmulasztásának okai között első helyen a migráció és a menekültáramlás áll, amelyek mértékét és irányát összetett társadalmi-gazdasági folyamatok, valamint politikai vagy háborús események befolyásolják. Nem szabad azonban megfeledkezni azokról az együttélők életközösségének megromlásához vezető pszichológiai-szociológiai-személyes tényezőkről sem, amelynek következménye az, hogy a hazajától távol családot alapító fél családját elhagyva hazatér vagy más országban telepszik le, és a korábbi családfenntartó felhagy a család eltartásával.3 E tényezők széles körűek, ezért már a XX. század eleji

Contini 1956, 2.; Martiny 1994, 160.

első rész: a határon átnyúló tartási kötelezettség története

szociológiai-pszichológiai szakirodalom motivációjuk alapján csoportosította az elhagyókat, és vizsgálta a családelhagyás jelenségének okait.4 A családszerkezet megbomlása mellett kisebb mértékben, de előfordulnak olyan esetek, amelyeknél a tartási kötelezettség egyszerűen a biológiai leszármazáson alapul, mert az érintettek között egyébként nem létesült valós családi kapcsolat. Idetartoznak például az egyéjszakás kalandból vagy a nemi erőszakból született gyermekek.

2. Társadalmi kontextus 2.1. A XX. század első fele A családelhagyás társadalmi szintű problémája az Amerikai Egyesült Államokban már a XIX. század végén látványosan jelentkezett. Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás átalakította a társadalom szerkezetét, és a házasság körülményes felbontásának alternatívájaként főleg a bevándorlók körében elterjedtté vált a család elhagyása. Ez a kérdéskör – a válás speciális szabályai miatt is – különösen foglalkoztatta a rohamosan növekvő létszámú amerikai zsidó közösségeket5, és már a XX. század elején külön szervezetet működtettek (National Desertion Bureau), amelynek feladata a családfenntartó által elhagyott családok támogatása volt.6 A XIX. század végére a tartás nélkül hagyott családok kb. 10%-át tették ki a felbomlott családoknak.7 Ez az arány és a mögötte meghúzódó társadalmi probléma az első világháború után tovább dagadt olyannyira, hogy „a szegény ember válásaként” aposztrofált jelenségnek 1930-ra tekintélyes szakirodalma jelent meg. Noha a XX. század első felében közvetlen statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre, az Amerikai Egyesült Államokban végzett különféle empirikus kutatások és a következtetésre alkalmas közvetett statisztikai adatok lesújtó képet festettek a két világháború közötti állapotokról. Így például a gyermekjóléti hatóság (Children’s Bureau) 1928-as adatai azt támasztották alá, hogy a kiskorú gyermekek mindössze 28%-a él együtt mindkét vér szerinti szülőjével.8 Egy másik statisztika azt mutatta, hogy az egyesült államokbeli árvaházakban gondozott gyermekek 25%-a ténylegesen nem árva, hanem elhagyott.9 4 Harold A. Phelps amerikai szociológus a Contemporary Social Problems c. munkájában számos empirikus kutatás eredményeit közli ebben a témában. Phelps, Harold A.: Contemporary Social Problems. Third edition. Prentice-Hall, New York, 1947. 506–521. 5 1900-ban még kb. 1 millió, 1930-ban kb. 4,2 millió, 1950-ben kb. 5 millió zsidó élt az USA-ban. 6 Zunser, Charles: The National Desertion Bureau. Its Functions, New Problems and Relations with Local Agencies. Jewish National Conference, 1923. 386–404. 7 Phelps, Harold A.: Contemporary Social Problems. Third edition. Prentice-Hall, New York, 1947. 513. 8 Az adatot közli Colcord, Joanna C.: Family Desertion and Non-support. In: Edwin R. A. Seligman – Alvin Johnson (eds.): Encyclopaedia of the Social Sciences. Vol. VI. New York, Macmillan Company, 1931. 79. 9 A statisztikai adatot közli Zunser, Charles: Family Desertion: Some International Aspects of the Problem. Social Service Review, 1932. 235.

I. Fejezet: a tartási kötelezettség jelentősége nemzetközi aspektusból

A XX. század elején a Brit Birodalom a kolóniák között mozgó apák és férjek, valamint hátrahagyott családtagjaik kapcsán szembesült az amerikaihoz hasonló problémákkal, ezért a brit kormány 1920-ban a tartási határozatok végrehajtásának megkönnyítéséről szóló törvénnyel igyekezett orvosolni a más kolóniába költöző vagy oda visszatérő apáktól járó tartásdíjak behajtását. Noha a törvénynek számos hibája volt, így például a hatálya csak a házasságban született gyermekekre terjedt ki, és probléma volt az anyaország és az egyes kolóniák közötti kölcsönös alkalmazással is, a törvény hatálybalépésétől kezdve csökkent a szociális támogatás iránt tartás hiánya miatt fordulók száma.10 A második világháború több társadalmi tényezője nemzetközi szinten is éreztette hatását a közeli hozzátartozókról (házastárs és gyermek) való anyagi gondoskodás terén. A második világháború hatására európai menekültek és bevándorlók milliói érkeztek Amerikába, sokan maguk mögött hagyva családjukat is.11 A külföldön állomásozó katonák ezrei hagyták hátra házasságon kívül született gyermekeiket tartásdíj nélkül. Az 1955. évi világjelentés a „háború elhagyott gyermekeit” óvatosan mintegy 400 000-re becsülte.12 Lobsenz amerikai író a Redbook magazin hasábjain 1956-ban közzétett, „Az apák bűnei” című tényfeltáró cikkében viszont sokkal reálisabban arról számol be, hogy a második világháború alatt Németországban 85 ezer, Angliában 35 ezer, Ázsiában 300 ezer gyermeket nemzettek és hagytak sorsukra csak az amerikai katonák13, más országokra és más állampolgárságú katonákra kiterjesztve azonban a szám ennek akár többszöröse is lehetett. 1942 és 1948 között az USA-ban 25%-kal megnőtt a családjuktól válás nélkül különélők száma. Ugyancsak Amerikában tíz év alatt (1941–1951) közel megnégyszereződött az állam által ellátandó gyermekekre fordított kiadás (1941-ben 153 millió dollár, 1951ben 553 millió dollár). Az ENSZ főtitkára által a tartási kötelezettség tárgyában összehívott és 1956 júniusában, New Yorkban megtartott nemzetközi konferencián az 1955. évre vetítve 72 országból hivatalosan összesen 45 600 támogatás nélkül élő esetéről adtak számot.14 Mindezek a tények világossá tették, hogy a tartási kötelezettség behajtása nemzetközi szintű együttműködést kíván meg, ezért 1929-ben a Nemzetek Szövetsége kezdeményezte a téma nemzetközi átvilágítását, majd a második világháború után az ENSZ nemzetközi egyezmény megkötését szorgalmazta. Az 1956 júniusában, New Yorkban megtartott ENSZ-konferencián a részt vevő 41 állam egyhangúlag fogadta el a tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló New York-i egyezményt. Meglepő módon a problémával a XX. század első felében leginkább küszködő Amerikai Egyesült Államok nem csatlakozott az egyezményhez. Walker 2015, 15. Contini 1956, 1. 12 „Four Hundred Thousand Babies Left Behind.” U.S. News and World Report, September 23, 1955, p. 53. 13 Lobsenz, Norman M.: The Sins of the Fathers. Redbook, 1956/4. sz. 14 UN doc. E/CONF.21/SR.4. p. 2. 10 11

első rész: a határon átnyúló tartási kötelezettség története

2.2. A XX. század második felétől napjainkig A nemzetközi tartási kötelezettség egyik legfőbb indikátora, a migráció, a XX. század második felében elérte Európát is.15 E tényezőket felerősítette az Európai Közösségek megalapítása, később az 1985. évi schengeni egyezmény megkötése, majd az Európai Unió fokozatos terjeszkedése. A különböző nemzetiségűek Európán kívüli és belüli mozgása mára mindennapossá vált. Az Európai Unió 28 tagállamába 2014-ben kb. 3,8 millió bevándorló érkezett. A 3,8 millió bevándorló 23%-a (870 000 fő) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára. Ugyanebben az évben az Európai Unióból kivándorlók száma elérte a 2,8 millió főt. 2014. január 1-jén az Európai Unióban 33,5 millió bevándorló élt, és ebből 19,6 millióan voltak harmadik ország állampolgárai.16 A globális migráció adatai is megdöbbentők: 2015-ben 243,7 millióan éltek születési országukon kívül, ami a Föld össznépességének 3,3 százaléka, és 2000 óta a bevándorlók száma 42%-kal emelkedett világon. Az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a bevándorlás legkedveltebb célpontjai, míg a kivándorlással leginkább Mexikó, India, Kína, Oroszország és Ukrajna érintett.17 A nemzetközi tartási követelések szempontjából a globális migráción belül is annak speciális válfaja, az ún. családi migráció szintje érdekes adalék, hiszen ez a típusú vándorlás – a családi egység megbomlása esetén – magában rejti a határon átnyúló tartási igények „veszélyét”. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM) 2008 óta a migráció egyik fajtájaként kezeli a családi migrációt, amelynek négy kategóriáját határozza meg: a családegyesítést vagy a családalapítást („házassági migráció”) célzó vándorlást, továbbá az egész család vagy a szponzorált családtagok migrációját.18 Az IOM és az OECD kutatásai azt igazolják, hogy a migráció elsőrendű oka a családi migráció: a bevándorlók több mint egyharmada családi okok miatt hagyja el származási országát. A családi migráción belül a családegyesítési cél szerepel az első helyen, éppen ezért a családi migráció érintettjei túlnyomórészt nők és gyermekek.19 Martiny 1994, 159–160. Eurostat 2014, http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Migration_and_migrant_ population_statistics (2016. július 27.) 17 Az ENSZ adatai szerint 2015-ben a bevándorlással érintett első öt állam a világon: Amerikai Egyesült Államok (46,6 millió), Németország (12,0 millió), Oroszország (11,6 millió), Szaúd-Arábia (10,2 millió) és az Egyesült Arab Emírségek (8,1 millió). A kivándorlással érintett első öt állam a világon: Mexikó (11,9 millió), India (11,4 millió), Orosz Föderáció (11,1 millió), Kína (8,3 millió) és Ukrajna (6,6 millió). http://www.un.org/en/development/desa/population/migration/data/empirical2/migrationflows.shtml (2016. augusztus 10.) 18 Family Migration. In: World Migration Report 2008: Managing Labour Mobility in the Evolving Global Economy. International Organization for Migration, 2008, 151–172. 19 Chaloff, Jonathan: Global trends in family migration in the OECD. Conference jointly organised by the Department of Homeland Security of the United States and the OECD. Washington DC, 18 November 2013. http://www.oecd.org/els/mig/Chaloff.pdf (2016. augusztus 11.) 15 16