Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában by ORAC Kiadó

ELEK BALÁZS

VADÁSZOK, HALÁSZOK A BÜNTETŐJOG HÁLÓJÁBAN

ELEK BALÁZS

VADÁSZOK, HALÁSZOK A BÜNTETŐJOG HÁLÓJÁBAN

Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 272 6 Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Előszó............................................................................... 9 A vadászat, halászat, horgászat szenvedélye.............. 11 A vadászat, halászat szabályozásának magyarországi története................................................ 22 A honfoglalástól a XVI. századig terjedő időszak........ 22 A XVI. századtól a vadászati és halászati törvények megalkotásáig terjedő időszak...................................... 27 A vadászat rendszabályai.............................................. 27 A halászat szokásjoga és rendszabályai........................... 37 A XIX. század végi vadászati és halászati törvények... 42 A halászati szabályok.................................................... 46 A II. világháborút követő időszak................................. 54 Egy véget nem érő háború a hal- és vadorzókkal szemben........................................................................... 58 Az orvvadászokkal, orvhalászokkal szembeni fellépés........................................................................... 58 A jogos védelem szabályai............................................. 58 A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása.......................................................................... 62 A hal és vad védelmére felesküdött személyek eljárása... 63 A hivatásos vadászok..................................................... 64 A halászati őrök........................................................... 66 A természetvédelmi őrszolgálat....................................... 68 A hivatásos vadászok, halászati és természetvédelmi őrök elleni fellépés megítélése....................................... 68 A hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette........................................ 68 Emberölés és testi sértés................................................. 76 Rablás......................................................................... 78

A vadászathoz, mint foglalkozáshoz kapcsolódó veszélyeztetés.................................................................. 93 Vadászbalesetek............................................................ 93 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés............. 95 A vadászat körében irányadó egyes foglalkozási szabályok....................................................................... 106 A segítségnyújtás elmulasztása..................................... 124 A nyolcadik parancsolat ellen vétkezők ..................... 128 Lopás............................................................................. 128 Jogtalan elsajátítás........................................................ 141 A hal és a vad ’rongálása’.............................................. 147 Állatkínzás a vadászatban, halászatban, horgászatban................................................................... 157 A kutyák, macskák elpusztítása................................... 172 Kotorékozás, mint tiltott állatviadal szervezése; élő csalis horgászat, mint állatkínzás?........................ 178 Az orvvadászat és az orvhalászat veszélyei, káros következményei.................................................... 182 Veszélyes helyzetek létrehozása.................................... 183 Az orvvadászat és orvhalászat élelmiszerbiztonsági kockázata...................................................................... 186 Az állatvédelmi szabályok be nem tartása................... 190 Az orvvadászat és orvhalászat természetvédelmi kártételei....................................................................... 191 A vad- és halgazdálkodás ellehetetlenítése................... 196 Az orvvadászat és orvhalászat eszközei és módszerei ................................................................... 202 Az orvvadász................................................................. 202 Az orvhalász.................................................................. 217

Az orvvadászat és az orvhalászat a Büntető Törvénykönyvben......................................... 229 Orvvadászat.................................................................. 229 Az orvvadászat első elkövetési fordulata.......................... 232 Az orvvadászat második elkövetési fordulata.................... 235 Az orvvadászat harmadik elkövetési fordulata.................. 237 A bűncselekmény elkövetői.............................................. 242 Az orvvadászat és más bűncselekmények halmazata, együttes megállapítása................................................... 244 Orvhalászat................................................................... 251 Orvvadászat lőfegyverrel, orvhalászat robbantó szerkezettel...................................................................... 264 Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés........................... 264 Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés............................. 268 Robbanóanyaggal, robbantószerrel visszaélés.............. 268 Az éjjellátó és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök.......................................................... 275 A kés, mint közbiztonságra különösen veszélyes eszköz............................................................................ 279 A puskatávcső, mint haditechnikai termék.................. 280 A környezet és a természet elleni bűncselekmények............................................................ 281 A vadászat, halászat, horgászat és a természetvédelem összefüggései............................ 281 Környezetkárosítás....................................................... 286 Természetkárosítás........................................................ 288 Természetvédelmi szabálysértés................................... 295 Vadászok, halászok, horgászok egyéb bűncselekményei............................................................. 298 Orgazdaság.................................................................... 298 Pénzmosás..................................................................... 299 Bűnpártolás................................................................... 301

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése................ 302 Járványügyi szabályszegés............................................ 303 Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés.................... 304 A vadászati halászati hatóság közigazgatási eljárása............................................................................. 306 Záró gondolatok ............................................................ 316 Gyakori rövidítések jegyzéke........................................ 317 Felhasznált Irodalom....................................................... 319

Előszó Elek Balázs ismert büntetőjogász, de nyugodt szívvel mondhatjuk róla azt is, hogy ismert és elismert vadászíró. Legújabb könyve, a „Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában” tükrözi e kettősséget. A büntetőjogász szakmai szemével ismerteti, láttatja a vadászati és halászati tevékenység árnyoldalait, azaz azt, ami valójában a legtávolabb áll az igazi vadásztól és halásztól, az orvvadászatot és az orvhalászatot. Nem előzmény nélküli Elek Balázs könyve, elég legyen itt utalni csupán Bakóczi Antal korábbi műveire, például a „Vadászszenvedély, vadászfegyelem”, vagy a „Vadorzók” című kiadványokra. A téma iránti érdeklődés nem véletlen, hiszen olyan jelenségekről van szó, ami a vadászat és halászat, mint elismert tevékenység értékét és hitelét rontja a kezdetek óta. Elek Balázs maga is foglalkozik a jogtörténeti előzményekkel, és e jelenségek korszakokon átívelő etikai értékelésével. Könyve azonban amellett, hogy folytatása a korábbi műveknek, igazi újdonságokkal is bír. Az egyik ilyen, hogy összeköti egy műben az orvvadászatot és az orvhorgászatot. A vadászat és halászat, mint ősi mesterség, közel áll egymáshoz, ám e két bűncselekménynek minősített magatartás együttes tárgyalása éppen a 2012. évi C. törvény, azaz az új Btk. megalkotását követően merült fel új igényként. Elek Balázs ennek az igénynek elsőként tesz eleget. A másik, talán még ennél is fontosabb jellemzője a könyvnek, hogy ilyen összefoglaló mű az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése, tehát 2013. július 1-je óta még nem született. A Büntető Törvénykönyv új alapokra helyezte a környezet és természet védelmét, összefoglalva az ezt támadó bűncselekményeket egy egységes fejezetbe. Ebbe az egységbe tartozik a szerző által részletesebben tárgyalt két bűncselekmény, ame-

lyek azonos jogi tárgya a természet védelme. Elek Balázs minden mondatából a természet szeretete és komplex védelme iránti elkötelezettsége tükröződik. Talán ennek az elhivatottságnak köszönhetően jelenthető ki, hogy ez a könyv nem csupán szakemberek, jogászok, erdészek, hivatásos vadászok, halőrök számára hasznos mű, hanem érdekes és tanulságos mindazoknak, akik járják az erdőket és mezőket, élvezik a természetet, és szeretnék azt megőrizni a maga természetes eredetiségében. Mindannyiunk összefogására szükség van ahhoz, hogy eredményesen küzdhessünk a természetet és annak részét képező állatvilágot támadó kedvezőtlen jelenségek, így az orvvadászat és az orvhorgászat ellen. Elek Balázs könyve többek között ezt az összefogást is segíti. Polt Péter

vadászat, halászat, horgászat szenvedélye

A tudományos szakirodalomban igen sok tanulmány jelent már meg, amely a vadállomány helyzetét a vadászattal, vadgazdálkodással összefüggésben mutatja be. Miközben hazánkban az apróvad élőhelye és annak minősége jelentősen romlott az elmúlt évtizedekben, addig a vaddisznó és a gímszarvas új területeket hódított meg. Amíg az ezredfordulón a vaddisznó hasznosításának, elejtése az évi hatvanötezret sem érte el, addig ez a szám 2012re már elérte a százhatvan ezret. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági és erdei vadkár alakulása is szinte kezelhetetlen méretekre emelkedett.1 A vadászat szükségességét így ésszerű érvekkel nem lehet kétségbe vonni. A vadászat és halászat azonban jóval több, mint gazdasági racionalitáson alapuló tevékenység.

A vadászat, halászat, horgászat szerte a világon az ősidőktől kezdődően hozzátartozott az ember életviteléhez, élelmének megszerzéséhez, mert így tudta fenntartani az életét. A vadászatnak, halászatnak, horgászatnak nem a gyilkolás, az ölési, pusztítási vágy kiélése a lényege. Mindezen szenvedélyen alapuló foglalkozásokban az ember és a természet kapcsolatán, szeretetén, tiszteletén van a hangsúly. Feltételezhető, hogy a vadászatnak és a halászatnak az emberré válásban alapvető szerepe volt, és az evolúció sajátosságából adódóan mindennek genetikailag is rögzülnie kellett a törzsfejlődés során. Ha a vadászat és a halászat több százezer évig meghatározóan alakította az emberek fejlődését, akkor ezen tevékenységek iránti affinitás és az azokhoz kapcsolódó ösztönrendszer mindenképpen beépült az emberi mivoltba és egyik meghatározója lett az emberi természetnek. 1 Pechtol János (szerk.): Vadászévkönyv 2015. Országos Magyar Vadászkamara, Dénes Natur Műhely Kiadó, 2015, A vadállomány helyzetének értékelése és kilátásai. 32–43. o.

Vadászni, halászni igazán csak szenvedéllyel lehet. A zsákmányszerzés iránt kialakuló egészséges vágy képes annyira kitölteni már gyermekkortól az ember életét, hogy távol tud tartani minden káros szenvedélyt. Igaz vadásszá, halásszá válhat, aki betartja az írott és íratlan szabályokat, megőrzi a hagyományokat, jelentős természetvédő munkát végez, hisz a vadászok, halászok, horgászok többsége ismeri és szereti a természetet. A környezeti problémák az emberek életminőségét alapvetően befolyásolják. A vadászok, halászok, horgászok is aggodalommal figyelik a természet rohamos romlásának a következményeit. A megoldásban nekik is sok feladatuk van. A természetet eredeti állapotában nem lehet megőrizni, hiszen a természetben semmi sem örök. Az embernek kell megfelelő ismeretek alapján a természetet úgy hasznosítani, hogy vele kölcsönhatásban tudjon élni és kölcsönösen fejlődni. A természet összetevői között a vad és a hal meghatározó szerepet tölt be, amely fontos láncszeme az élővilágnak. A természetvédelem, a vad- és halgazdálkodás, illetőleg a vadászat és halászat között nagyon sok az érintkezési pont. Vadászni, halászni, horgászni csak természetben lehet. A vadászott, halászott fajok érdekében végzett aktív élőhely fejlesztés az ott élő védett fajok számára is előnyökkel jár, ilyen értelemben igazi aktív természetvédelmi tevékenység is. A természetvédelem szempontjai megnyilvánulnak a vadászati és halászati eszközökben, a tilalmi időkre és általában a vad és hal védelmére vonatkozó rendelkezésekben is. A vadászat, halászat csak tudatos vad és halgazdálkodás keretein belül valósítható meg, aminek az a kiindulópontja, hogy vadászni, halászni lehetetlen vad és hal nélkül, tehát vadászni, halászni csak azért lehet, mert van vad és hal. A vadászat és a halászat így a fajok populációjának jelenlétét, megőrzését és fenntartható hasznosítását tételezi fel.

A XX. század elején a természetért legjobban lelkesedő, a változását okkal féltő emberek között a vadászok is ott voltak. Közülük a vadászatot és a természetet bemutató vadász írók óriási szolgálatot tettek a természet védelméért. Ilyenek voltak Lakatos Károly, Bársony István, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Ilosvay Ferenc és Fekete István művei. Rajtuk kívül is nagyon sok vadászírót fel lehetne még sorolni, akik munkájukkal tudatunkat formálták és növelték ismereteinket. Érdemes ebben a körben megemlíteni az utolsó magyar polihisztor Herman Ottó munkásságát, aki a magyar halászatról szóló könyvében átfogó képet nyújtott a természet közeli halászatról. Könyveik természet iránti tiszteletet parancsoló élményt nyújtanak, amelyekben természet közeli – biológiailag is hiteles – emberi történetekkel találkozhatunk, bemutatva a természet és a vadász harmóniáját. A vadászatnak egy másik dimenziója is van, ez a lelket építő szerepe. Sztyeppei népeknél a ragadozó madarak tiszteletével találkozhatunk, ami a magyarok történelmében a turul legendájához kapcsolódik. A magyarok egyik eredetmondája szerint Emesét (a magyarokat a Kárpát-medencébe vezető Árpád vezér nagyanyját) álmában egy nemes turul ejtette teherbe. A gyermek neve Álmos lett, akinek a nemzetségéből dicső királyok származtak, akik népünket az új hazába vezették. A turul mutatta meg a monda szerint őseinknek a Kárpát-medencébe vezető utat is. Hasonló ősi totemállat a szarvas, amihez számos legenda kapcsolódik. Emellett meg kell említeni a görög mitológiából Artemisz istennőt, akinek a római megfelelője Diana. Artemisz a vadászat, az erdők a hegyek, ligetek istennője, az összes vad úrnője, az egyik főisten. Artemisz az ideje nagy részét vadászattal töltötte, amely állandó gyönyörűség volt számára. Nemcsak biztos kezű vadász, hanem a vadállomány pártfogó-

ja is volt. A vadállatok kölykeit védelmezte és gyengéden gondozta őket. A vadkan félhold alakú agyarai miatt a hold szent állat volt több ókori népnél. A tavaszi vadkár elhárító vadászatok évezredes múltra tekintenek vissza.2 Ismert a görög mitológiából egy két és félezer évvel ezelőtti vadkan vadászat izgalmainak a megörökítése. A mítoszok egy-egy rendkívül erős vadkan elejtésének dicsőségével ruháztak fel egy-egy héroszt, így Heraklész egyik feladata az erümanthoszi vadkan elfogása volt, akit ráadásul élve kellett megbízóihoz szállítani. A vadkant nagy lármával kizavarta a sűrűségből bele egy mély hórakásba, ahol nem tudott mozogni. Itt Heraklész a hátára ugrott, lánccal összekötözte és már vitte is. A keresztény hitvilágban pedig Szent Hubertus jelenik meg, mint a vadászok védőszentje, aki a példájával ugyancsak arra figyelmeztet, hogy a vadat nem csak üldözni lehet, hanem védeni és óvni is kell. A magyarság mindig is vadászó nép volt. Számos vadászathoz kapcsolódó néphit, rege szövi át történelmünket. 1307-ből például egy szomorú vadászathoz kapcsolódó baleset emlékét őrizték meg a Budai évkönyvek. A gyermekét váró Mária királynő – az akkor még herceg Zsigmondnak a hitvese – az egyik nap egyedül lovagolt ki a Budai hegyekbe, vadászó sétalovaglás volt, ugyanis az ifjú asszonynak az egyik fő szórakozása, kedvelt helye a Budai erdők mélyén az akkori nevén Madárkák kútja, de lova megbotlott és a fiatal királynő lezuhant. Így a Budai erdők magányában egyedül szülte meg gyermekét, azonban segítség híján mindketten elvéreztek.3 Páratlan kultúrtörténeti emlékek, művészeti alkotások révén tárul elénk a vadászatról, halászatról szóló gazdag múlt. 2 Nagy Zoltán: Vadak, vadászatok, vadászok. In: Réthy Zsigmond (szerkesztő): Vadgazdálkodás és természetvédelem. Vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem Békés Megyében, Kiadó: MAVOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága, Békéscsaba, 1978, 126–140. o. 3 Nagy Zoltán i. m. 126–140. o.

Nagyon sok hagyomány kapcsolódott és kapcsolódik a vadászathoz, ami a művészet, különböző ágaiban hálás és kimeríthetetlen téma. Napjainkban a vadászat, halászat ezért a kultúrtörténeti értékek fenntartását, fennmaradását is szolgálja. A népzenében szinte felsorolhatatlan a vadászok, halászok esetenként a tilosban járók megéneklése. A hangszeres zenében a XVIII. század óta alkalmaznak vadászeffekteket, visszhangzó kürtjel hangzásokat. Példa erre Haydn több szimfóniája, vonósnégyese. Haydn La Chasse D-dúr szimfónia, Évszakok című oratóriumát a mai Fertődön írta, eredetileg egy operája harmadik felvonásának az elejére egy vadászjelenethez. A XX. század műzenéjéből Bartók Béla Cantana profana című művét kell megemlíteni olyan alkotásként, amelyben egy vadászjelenet bontakozik ki. A kórusra, szólóra és zenekarra komponált mű egy pogány eredetű legendából ered, benne kilenc szarvassá változott fiúról, akiket édesapjuk nem ismer fel, és puskát emel rájuk. A szarvas motívummal találkozhatunk Arany János: Rege a csodaszarvasról című balladájában. Számos festő is megörökítette az eredetmondát, melyek közül érdemes kiemelni Székely Bertalannak A csodaszarvas űzése festményét. A vadászatnak, halászatnak és horgászatnak az állat elejtése, a hal megszerzése nem a kizárólagos célja, bár kétségtelen, hogy a vadászat, halászat, horgászat manapság is hozzájárul az ember élelmiszerrel való ellátásához. Az elsődleges cél valóban a vad birtoklása, vagy megszerzése, mégis fontosabb a hozzávezető út, maga a vadászat, és kevésbé fontos, hogy sikeres legyen. A vadászok a fegyverek és a technika tökéletesedésével fokozatosan korlátokat kezdtek állítani maguknak, hogy a fejlődésből fakadó esélyegyenlőtlenséget kiegyenlítsék, és megakadályozzák azt, hogy a vadászat ne váljon puszta mészárlássá.

Az elmúlt évtizedekben a horgászatban is új irányzatok jelentek meg a horoggal fogott hal további sorsát illetően. Egyre inkább teret nyer az a szemlélet, mely szerint a kifogott nagyobb példányokat pontos mérlegelés és fotózás után visszaengedik a természetbe, hogy tovább éljenek, szaporodjanak, esetleges újbóli kifogásukkal másoknak is horgászélményt nyújtsanak. A Catch & Relese a „Fogd és dobd vissza” szemlélet a környezettudatos gondolkodást jelzi, mely a halakhoz való viszonyunkon is változtat, és nem legyőzendő ellenfélként tekint az állatra, hanem kapocsként a természet és az ember között.4 Manapság a vadászat kérdéséhez óhatatlanul hozzátartozik az elejtés pillanatának a megélése, feldolgozása. A trófea manapság a vad tiszteletének a jelképe, a vadászatnak és az elejtett vadnak állít emléket. A vadászszenvedélynek mégsem a trófeagyűjtés az igazi mozgatórugója, és nem is a célba találás sikere. Fontosabb szerepe van azon pillanatok megélésének, amelyeket a kiszámíthatatlan véletlen sodor a vadász útjába, néha gyötrelmesen hosszú várakozások után. Ezért is vadászunk, a megismételhetetlen, soha vissza nem térő fantasztikus élményekért. A trófea csupán emlékeztet arra az élményre, amit szavakkal leírni nem lehet, amely a vadásznak élete végéig a lelke mélyén szunnyad. A vadászat, halászat, horgászat sport funkciót is betölt, aminek az egészség megőrzésében is szerepe van. A vadász fizikai megpróbáltatásoknak teszi ki magát. A gyaloglás, a komoly önfegyelem, a vad megismerésével együtt járó erőkifejtés, a leshelyzetekben való kitartó várakozás – időjárástól függetlenül – a vadász számára komoly erőpróba. A vadászat így olyan sport, amely egyszerre veszi igénybe a vadász fizikai erejét, és a szellemi képességét is. A vadász és a halász, horgászszenvedélyben is benne van a trófeagyűjtés, a természetért rajongás, a fegyver és a horgász 4 Juhász Lajos (szerk.): Magyar horgászvizeken. TKK, Debrecen, 106. o.

eszközök szeretete, az egészséges időtöltés, a kellemes társaság, és a természet titkainak kifürkészése iránti vágy is. A sikeres vadászathoz, halászathoz, horgászathoz szükség van az élővilág alapos ismeretére. A vadászok, halászok, horgászok mindig szoros kapcsolatban álltak a természettel és értették annak sok olyan megnyilvánulását, amelyek mások számára rejtve maradnak. Önmagában a vadász-, halász-, horgászszenvedélynek semmiféle bűnt kiváltó jellege nincsen. A vadászszenvedély akkor válik bűnt előidéző vagy elősegítő tényezővé, ha az elkövető nem hajlandó alávetni magát azoknak a szabályoknak, korlátozásoknak, melyeket a társadalom a vad- és halállomány valamint a természet védelme, a balesetveszély elkerülése érdekében a vadászatra, halászatra, horgászatra, a tiltott eszközök használatára vagy a lőfegyverek tartására, kezelésére előír. A szenvedély oly mértékben áthathatja az elkövetőt, hogy hagyományos szemlélettel a büntetéskiszabás sem lehet eredményes. Ismer több olyan esetet is a szakirodalom, amikor az orvvadászathoz kapcsolódó tevékenység miatt szabadságvesztésre ítélt elkövető a börtönből engedélyezett szabadsága ideje alatt is rendszeresen járt orvvadászni.5 5 Somogy Megyei Bíróság B. 249/2000/155. számú ítélete, amely a Legfelsőbb Bíróság Bf. V. 2.171/2001/34. számú határozatával 2003. március 6. napján emelkedett jogerőre. A Legfelsőbb Bíróság Bfv. X. 144/2005/6. számú felülvizsgálati eljárásban az I. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során az I. és II. fokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta 2005. év április hó 18. napján. lásd: Elek Balázs: Orvvadászok nyomában. Történetek és elemzések a tárgyalóteremből. Magyar Közlöny Lapés Könyvkiadó, Budapest, 2009, 132–136. o. Az 1930-as évekből arra vonatkozóan ugyancsak találhatunk adatot, hogy a Kis-Balaton környékén – ahol kiváló búvóhelyet kínált a nádréteg főképp ívás idején a dolgozó orvhalászok számára – bizonyosan a Keszthelyi Fogházból járogatott ki a Kis-Balaton legjobb ismerőjeként jellemzett orvhalász ívó halat fogni, aki összejátszott a fegyőrrel, hogy büntetése idején se kelljen szüneteltetni hasznot hajtó tevékenységét. Lásd: Szilágyi Miklós: Néphagyomány – népi mentalitás – állami igazgatás az orvhalászat tükrében Budapest, MTA Néprajzi Kutató Csoport, Kiadó MTA Néprajzi Kutató Csoport igazgatója, Budapest, 1989, 24. o.

Az orvvadászattal és orvhalásszal kapcsolatban létezik az úgynevezett önfelmentés, ami azt jelenti, hogy hiába büntették meg az elkövetőt, az elszenvedett börtönbüntetést inkább büszkélkedve, mint szégyenkezve vette tudomásul. A falu közössége pedig a velük való szolidaritás miatt nem működött együtt az igazságszolgáltatással.6 Adatok vannak arra, hogy akit orvhalászati kihágásért elítéltek nem számított börtönviselt embernek. Az orvhalászok több esetben a börtönbüntetést is az orvhalászat elkerülhetetlen velejárójaként fogták fel. A népi jogtudatban ugyanis még a XVIII. században is elevenen élt az az ősi nézet, hogy az embernek feltétlen joga van a természetben emberi munkaráfordítás nélkül termelődött javakra, amennyiben azok létfenntartásához vagy védelméhez szükségesek. Ez az eredeti szerzés, összefügg a halászatot korlátozó tilalmak elleni paraszti küzdelmekkel, ugyanis az előírások megszegését, kijátszását a nép nem tekintette bűnnek, sőt esetenként jogosnak, igazságosnak ítélte az ilyen irányú küzdelmet az állam vagy a földesúr ellen.7 Ezt a viselkedési formát történelmi előzményekre is vissza lehet vezetni, így amikor az angol, francia vagy magyar jobbágy az uraság erdejéből vadat orzott vagy fát lopott tettéért sem őt, sem sorstársait nem tekintették erkölcstelennek még akkor sem, ha ezt a hatalom veréssel, börtönnel vagy halállal sulykolta beléjük. A székely és a moldvai csángó falvak példáján is levezethető, hogy ehhez hasonlóan a kommunizmus idején a kollektív gazdaságból való lopás erénynek minősült.8 Napjainkban a Büntető Törvénykönyv úgy határozza meg a büntetés célját, mint annak megelőzését, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. Ezen megelőzésnek, 6 Szilágyi Miklós: A népies halászat, vadászat és gyűjtögetés lexikona, Debrecen, 2008., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének kiadványa, Magyar Néprajzi Könyvtár, Szerkeszti Bartha Elek, 136–137. o. 7 Szilágyi (1989) i. m. 37. o. 8 Kinda István: Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2010. 105–106. o.

mint célnak a büntetés kiszabása csupán az egyik eszköze. Szűkebb értelemben a büntetéssel való fenyegetés, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás hatékony működése, a büntetés-végrehajtás eszközrendszere is ide sorolható, de tágabb értelemben a társadalom megfelelő működése, az oktatás, a nevelés, a szociális intézményrendszer, megfelelő közvilágítás stb. is szolgál bűnmegelőzési célokat. Az egyéni és a társadalmi megelőzés egymással összefügg, hiszen az egyénnel szemben kiszabott büntetésnek és egyéb joghátrányoknak is van általános megelőző hatása, de a hatékony társadalmi megelőzés kihat az egyénre is. Az egyéni megelőzés, nem kizárólag nevelés útján valósítható meg, hanem olyan arányos büntetés kiszabása révén is, ami az anyagi jogszabályoknak és a társadalom túlnyomó többsége igazság érzetének is megfelel. Az egyéni megelőzés azt jelenti, hogy a büntetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. Az egyéni megelőzés elméletileg akkor éri el valódi célját, ha a büntetés az elkövető személyiségének lényegét úgy változtatja meg, hogy törvénytisztelő állampolgárrá válik. Megvalósul az egyéni visszatartás azzal is, ha az elkövető a büntetéstől való félelme miatt nem követ el újabb bűncselekményt. A tettarányos büntetés kiszabásával a büntetés céljai között meg kell említeni a megtorlást és az elrettentést is, mert a büntetésnek szükségszerűen van megtorló jellege is, de a Büntető Törvénykönyv egyértelművé teszi, hogy a legfontosabb szerep a megelőzésé. Törekedni kell arra, hogy a büntetés a célját úgy érje el, hogy közben a megtorló hatás a lehető legkisebb mértékben legyen érezhető az elkövetőn kívül. A büntetésnek azt a célt is szolgálnia kell, hogy másokat is visszatartson a bűnelkövetéstől. A büntetéssel a társadalom tagjait meghatározott irányba lehet befolyásolni. A befolyásolás eredményessége, az alkalmazott intézkedésnek vagy büntetésnek a társadalomban kifejtett hatása az elkövetett cselek-

ményhez és az a miatt alkalmazott szankcióhoz viszonyuló személyek egyéni felfogásától is függ. A büntetés akkor szolgálja megfelelően az általános megelőzést, ha a társadalom tagjaiban a pozitív értékrend megszilárdulásához járul hozzá, de ennek hiányában megvalósulhat a társadalom tagjainak a hasonló mértékű büntetéstől való félelmével is. A büntetési célok érvényesítése elsődlegesen a bíróságok feladata.9 A környezetet sértő magatartásoknál fontos, hogy a büntetőjog alkalmazására valóban ultima ratio (végső eszköz) jelleggel kerüljön sor. Joghatékonysági szempont, hogy a jogsértésekkel szemben a szankciók alkalmazására arányosan kerüljön sor. Mindez azt jelenti, hogy a kisebb súlyú cselekményért ne büntetőjogi fenyegetéssel válaszoljon a jogalkotó, hanem előzze azt meg közigazgatási vagy szabálysértési eljárás. A jog hatékonysága tárgyában folytatott kutatások is igazolták, hogy amennyiben túl szigorúan lép fel a jogalkotó a jogsértővel szemben, akkor a szigornak egy szintje után már nem működik a jogszabályok visszatartó ereje. Ha például a legenyhébb környezeti szabályszegésért is halálbüntetés járna, akkor sem tartanák be többen a környezetvédelmi előírásokat illetve nem csökkenne a környezeti bűncselekmények száma.10 Jelen mű elsődleges célja és feladata, hogy elősegítse a szükséges büntetőjogi előírások megismertetését a vadászattal, halászattal és horgászattal kapcsolatba kerülőkkel. A könyv emellett hasznos tanácsadója lehet minden természetkedvelőnek, sport és hivatásos vadásznak, halásznak, sporthorgásznak, halászati őrnek, erdésznek, mezőőrnek, természetvédelmi őrnek, társadalmi szerveknek egyaránt. Érdeklődésre tarthat számot azonban a büntetőjog iránt érdeklődők, és a büntetőjog tudomány művelőinek körében is. Célja természetesen 9 Új Btk. kommentár 2. kötet, általános rész. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013, IX. fejezet, Elek Balázs: A büntetés kiszabása. A büntetés célja. 117–119. o. 10 Kajtár István – Visegrády Antal (1988): Jogtörténeti és jogelméleti kutatások a jog hatékonyságához, Jogtudományi Közlöny 1988.9, 497–503. o.

a tanulmánynak az is, hogy hozzájáruljon a vadászat körében előforduló balesetek csökkentéséhez, az orvvadászat, orvhalászat és egyéb bűncselekmények visszaszorításához. Az ismertetésre kerülő esetleírások megtörtént hiteles történetek, amelyek bemutatásával a bírói gyakorlatba is betekintést nyerhetünk. A kellően közzétett és feldolgozott bírói ítélkezés után lesz meg az esélye annak, hogy az egyes büntetések betöltsék a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) megfogalmazott céljukat: az elkövetőt és másokat is visszatartsanak a hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől.