1. FEJEZET
1 Az ÚR beszéde, mely szólt Sofóniához, Kúsi fiához, aki Gedáliás fia, aki Amariás fia, aki Hiszkiás fia, Jósiásnak, Amon fiának, Júda királyának idejében.
2 Mindent kiirtok a földről, azt mondja az Úr.
3 Elpusztítom az embert és a barmot; Megemésztem az ég madarait és a tenger halait, és a botlásköveit a gonoszokkal együtt; és kiirtom az embert a földről, azt mondja az Úr.
4 Kinyújtom kezemet Júda és Jeruzsálem minden lakója ellen is; és kiirtom e helyről a Baál maradékát, és a Kémárok nevét a papokkalegyütt;
5 És akik a háztetőkön imádják az ég seregét; és azokat, akik imádják és esküsznek az Úrra, és a kik Malkámra esküsznek;
6 És akik elfordultak az Úrtól; és akik nem keresték az Urat, és nemkérdezték őt.
7 Maradj csendben az Úr Isten színe előtt, mert elközelgett az Úr napja, mert áldozatot készített az Úr, meghívta vendégeit.
8 És lészen az ÚR áldozatának napján, hogy megbüntetem a fejedelmeket és a király fiait, és mindazokat, akik idegen ruhába vannak öltözve.
9 Ugyanezen a napon megbüntetem mindazokat, akik a küszöbre ugranak, és erőszakkal és csalással töltik meg uraik házát.
10 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, hogy kiáltás hallatszik a halkapuból, jajgatás a másodikból, és nagyzúgás a dombokról.
11 Jajgassatok Maktesh lakói, mert az egész kereskedő nép elpusztult; mindazok, akik ezüstöt viselnek, levágattak.
12 És lészen abban az idõben, hogy átkutatom Jeruzsálemet gyertyákkal, és megbüntetem azokat a férfiakat, akik seprûjükön telepednek le, akik azt mondják szívükben: Nem cselekszik az Úr jót, és nem tesz rosszat.
13 Ezért lesz jószáguk zsákmány, és házaik pusztasággá; házakat is építenek, de nem laknak bennük; és szőlőket ültetnek, de nem isszák annak borát.
14 Közel van az Úrnak nagy napja, közel van, és nagyon siet, az ÚR napjának szava, keservesen kiált ott a hatalmas.
15 Az a nap a harag napja, a nyomorúság és a nyomorúság napja, a pusztaság és a pusztaság napja, a sötétség és a komor napja, a felhők és a sűrű sötétség napja,
16 A kürt és riadó napja a bekerített városok és a magas tornyok ellen.
17 És nyomorúságot hozok az emberekre, hogy úgy járjanak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és vérük kioltatik, mint a por, és húsuk, mint a trágya.
18 Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján; de az egész földet megemészti az ő féltékenységének tüze, mert gyorsan elűzi mindazokat, akik a földön laknak.
2. FEJEZET
1 Gyűljetek össze, gyűljetek egybe, óh nem kívánatos nemzet;
2 Mielõtt kijön a parancsolat, mielõtt elmúlik a nap, mint a pelyva, mielõtt az Úr heves haragja rátok száll, mielõtt az Úr haragjának napja eljön rátok.
3 Keressétek az Urat, ti e föld minden szelídjei, a kik az õ ítéletét cselekedtétek; keressétek az igazságot, keressétek a szelídséget: lehet, hogy elrejtőztek az Úr haragjának napján.
4 Mert Gáza elhagyatott lesz, Askelon pedig pusztaság: kiűzik Asdódot délben, és Ekront kiirtják.
5 Jaj a tenger partjának lakóinak, a keretiták nemzetének! az Úr beszéde ellened szól; Ó, Kánaán, a filiszteusok földje, elpusztítalak, hogy ne legyen lakója.
6 És a tenger partja lesz a pásztorok lakóhelye és kunyhója, és a nyáj legelője.
7 A part pedig Júda házának maradékáé legyen; legeltetnek azon, Askelon házaiban fekszenek le este, mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenük, és elfordítja fogságukat.
8 Hallottam Moáb gyalázatát és Ammon fiainak szidalmait, mellyel gyalázták népemet, és felmagasztalták határukat.
9 Azért, ahogy élek, azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene, olyan lesz Moáb, mint Szodoma, és Ammon fiai, mint Gomorra, csalán és sós tenyésztés, és örök pusztaság, az én maradéka. az emberek elrabolják őket, és az én népem maradéka birtokolja őket.
10 Ezt kapják kevélységükért, mert szidalmazták és felmagasztalták magukat a Seregek Urának népe ellen.
11 Rettenetes nékik az Úr, mert megéhezteti a föld minden istenét; és imádják őt az emberek, kiki a maga helyéről, a pogányok minden szigete.
12 Ti is, etiópok, kardomáltal megölnek titeket.
13 És kinyújtja kezét észak felé, és elpusztítja Asszíriát; és pusztasággá teszi Ninivét, és kiszárad, mint a puszta.
14 És lefekszenek benne a nyájok, a pogányok minden vadja; a kárókatona és a keserű is megszáll annak felső szemöldökében; hangjuk énekelni fog
az ablakokban; pusztaság lesz a küszöbön, mert ő fedi fel a cédrusfát.
15 Ez az örvendező város, amely gondtalanul lakott, és ezt mondta szívében: Én vagyok, és nincsen rajtam kívül: hogyan lett pusztasággá, barmok fekvésévé! mindenki, aki elmegy mellette, sziszegjen és csóválja a kezét.
3. FEJEZET
1 Jaj a szennyesnek és szennyezettnek, az elnyomó városnak!
2 Nem hallgatott a hangra; nem kapott korrekciót; nem bízott az Úrban; nem közeledett Istenéhez.
3 Fejedelmei benne ordító oroszlánok; bírái esti farkasok; nemrágják meg a csontokat holnapig.
4 Prófétái könnyelműek és álnokok, papjai beszennyezték a szentélyt, erőszakot tettek a törvényellen.
5 Az igaz ÚR ott van közötte; nem cselekszik gonoszságot; minden reggel napvilágra hozza ítéletét, nem cselekszik; de az igazságtalan nem ismer szégyent.
6 Kivágtam a pogányokat, tornyaik elpusztítottak; Elpusztítottam utcáikat, hogy senki se járjon át, városaik elpusztultak, nincs ember, nincsen lakó.
7 Azt mondtam: Bizony, félni fogsz tőlem, tanítást fogsz kapni; azért ne vesszen ki lakhelyük, akárhogyan is büntettem őket, hanem korán felkeltek, és elrontották minden cselekedetüket.
8 Várjatok azért reám, azt mondja az ÚR, mind a napig, amíg a prédára kelek, mert az az elhatározásom, hogy összegyűjtöm a nemzeteket, hogy egybegyűjtsem a királyságokat, és rájuk öntsem haragomat, minden heves haragomat. : mert az egész földet megemészti féltékenységemtüze.
9 Mert akkor tiszta nyelvet adok a népnek, hogy mindnyájan segítségül hívják az ÚR nevét, hogy egyegyetértésselszolgáljanak neki.
10 Etiópia folyóin túlról az én fohágóim, méghozzá szétszóródottom leánya, hozzák az én áldozatomat.
11 Azon a napon nem fogsz szégyellni minden cselekedetedet, amellyel vétkeztél ellenem; mert akkor kiveszem közüled azokat, akik kevélységedben örvendeznek, és nem leszel többé gőgös az én miattam. szent hegy.
12 Meghagyok köztetek egy nyomorult és szegény népet, és az Úr nevében bíznak.
13 Izráel maradéka nem cselekszik gonoszságot, és nem beszél hazugságot; álnok nyelvet sem találnak az ő szájukban, mert legeltetnek és lefekszenek, és senkisemrettenti meg őket.
14 Énekelj, Sion leánya; kiálts, Izráel; örülj és örvendjteljes szívből, Jeruzsálem leánya!
15 Elvette az Úr a te ítéleteidet, kiűzte a te ellenségedet; Izráel királya, az Úr van közötted, nem látsz többé rosszat.
16 Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj, és Sionnak: Ne ernyedjen a te kezed!
17 Hatalmas az Úr, a te Istened közötted; megment, örvend rajtad; megpihen szerelmében, énekléssel örvendez majd feletted.
18 Összegyűjtöm a szomorúakat az ünnepélyes gyülekezetre, akik közületek valók, akiknek teher volt ennek gyalázata.
19 Íme, abban az idõben eltörlöm mindazt, a ki szorongat téged, és megmentem azt, aki megtorpan, és egybegyűjtöm a kiûzöttet; és dicséretet és hírnevet szerezek nekik minden olyan országban, ahol megszégyenülnek.
20 Abban az időben visszahozlak titeket, még abban az időben, amikor egybegyűjtelek benneteket, mert névvé és dicséretté teszlek a föld minden népe között, amikor visszafordítom fogságodat szemeid előtt, azt mondja az Úr.