Igen, tessék! március

igen, tessék!

2020. március | VIII./2. www.igentessek.ro

Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!

kert 18. |

Légy tudatos: ültess

szezon

Nőnapi tanácsok | 4. nem csak nőnapra

példaértékű Fény az interetnikus 9. |

alagút végén

Mile lajos Konzulátusból közösségi tér‌| 6.

tartalom

9

Szezon

Nőnapi tanácsok nem csak nőnapra........................4–5

Portré Mile Lajos: Konzulátusból közösségi tér................................6–7

sztori

4

OMDSZ – az erdélyi magyar diákszervezetek kötőszövete........... 14

Teszt

Dupla dinamit: Makita DF333DZ és TD110DZ........ 15

Önkormányzat

Reggel van.........................................8

Kerekes Emőke: „Hétköznapi hőseim a jó emberek”............ 16–17

Példaértékű

Kert

Fény az interetnikus alagút végén....9

Légy tudatos: ültess............... 18–19

Meseműhely

szakértő........... 20–21

A világ teremtése.......................... 10

IFIPAVILON A márciusi ifjak mi voltunk, vagyunk és leszünk ..................11–14 Rácz Levente újra indul tanácsosi tisztségért..................11–14

21

Lazíts

Sudoku........................... 22 Keresztrejtvény.............. 22

Recept Lilakáposzta fasírt ...... 23

23

Köszöntjük a nőket Szép gesztus, ha virággal lepjük meg nőismerőseinket március 8. alkalmából, de mit tehetünk azért, hogy jobban érezzék magukat egész évben? Tudta, hogy Romá­ niában átlagosan tizenhét százalék a foglalkoztatási esélyegyenlőt­ lenség a nők hátrányára? A nem­ zetközi nőnap eredeti célkitűzése a női munkások, az anyák és gyer­ mekeik védelme, a női választójog és egyenjogúság elérése volt. Az elmúlt ötven évben sok mindent sikerült elérni ebből, de sajnos még nagyon messze vagyunk attól, hogy ugyanazokkal az esélyekkel induljanak a nők a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben, mint a férfiak. Márciusi lapszámunk Szezon rovatában nők vallanak arról, hogyan szeretnék, ha szeret­ nénk őket. Hallgassunk rájuk!

Stanik Bence felelős szerkesztő, Igen, tessék! magazin

A kiadvány megjelenését támogatta:

Ingyenes közösségi magazin.

Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület.

Meg­jelenik havonta 18 000 példányban.

Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kis Tímea | Felelős szerkesztő: Stanik Bence Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Bethlendi Tamás | Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz Csaba-Levente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz.

Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723 Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@diversityads.ro

Lapunk példányszámát 2015-ben a BRAT hitelesítette.

3 | 2020. március

szezon

Nőnapi tanácsok nem csak nőnapra

N

őket kérdeztünk arról, mit tehetünk a hétköznapokban a női esélyegyenlőség érdekében. Mindezt a nemzetközi nőnap, március 8. alkalmából. Ha azt gondolnánk, jól állunk, gondoljunk arra, hogy átlagosan tizenhét százalék a foglalkoztatási esélyegyenlőtlenség a nők hátrányára Romániában. Szép szokás virággal kedveskedni a nőismerősöknek, családtagoknak, barátoknak, kollégáknak, de mit tehetünk értük a nemes gesztuson túl?

Elmondják ők.

A válaszadók közül többen hívták fel a figyelmet a női, gondoskodó munka alulértékelésére és egyenlőtlen megosztására. Csilla, nyugdíjas textilmérnök, kérdésünkre a következőt válaszolta: „a női erényeket mint elfogadás, ápolás, növelés, megértés kellene megbecsültebbé tenni. A női típusú teremtést, alkotást, fenntartást. Az az igazság, hogy sok nő kényszerül arra, hogy úgy legyen egyenlő, hogy keményebb legyen maguknál a férfiaknál is.

Tulajdonképp nem a karrier lehetősége hiányzik, hanem hogy értékeljük ezeket a gondoskodó munkákat”.

A gondoskodó munka jelentőségére hívta fel figyelmünket Fruzsina, irodalom szakos doktorandusz is, kiegészítve a házimunka egyenlő megosztásának szükségességével, amely „az összes ilyen nem fizetett, de a család vagy a kisebb közösség

működéséhez elengedhetetlen gondoskodó munka egyenlő elosztására való odafigyelést jelenti. A mosogatáson, a főzésen, a mosáson, takarításon kívül a családtagokkal való kapcsolattartást, az ajándékok beszerzését karácsonykor, az

Igen, tessék! magazin | 4

időmenedzselést vagy a bevásárlást jellemzően a nők feladatának tekintjük, és gyakran egyik félben sem merül fel, hogy ez valóban munka lenne”. Ha ezen változtatni szeretnénk, bizony a gondoskodó, érzelmi munkákkal szembeni megítélésünkön is változtatni kellene oly módon, hogy azt a háztartás minden tagja saját feladatának tekintse.

Többen megjegyezték, hogy sok probléma ered a hétköznapi kommunikációs helyzetekből is, amelyeket gyakran elhallgatás, egymás szavába vágás és figyelmetlenség ural.

Orsolya szerint, aki fordítóként dolgozik, „a nők sokszor nem mondhatják ki azt, ami zavarja őket, mert egyes témák tabunak számítanak, illetve már a kislányokat is arra nevelik, hogy legyenek csendesek, szófogadóak, alkalmazkodók. Ez természetesen a férfiaknak is ugyanolyan rossz az olyan előítéletek miatt, miszerint egy »igazi férfi« nem kesereg, nem panaszkodik, így sok sérelem feldolgozatlan marad”. Megoldásként a transzparens, őszinte kommunikációt ajánlja, amely kapcsolatainkat egészségesebbé tenné, és a nemek közötti egyenlőség felé is egy lépés, ha mindenki minden témában, minden környezetben szót kaphat, és odafigyel másokra.

Kincső szerkesztőként gyakran megtapasztalta, hogy a munkahelyi vagy csoportos megbeszélések során könnyen elszabadulhatnak az indulatok, amelyek feloldásának terhe gyakran a csapat nőtagjaira hárul, ezért azt javasol-

Március 8. története

ja, használjuk a facilitálás eszköztárát ilyen esetekben. „A facilitátor egyik dolga, hogy, ha valakit félbeszakítanak, udvariasan figyelmeztesse a közbeszólót. Ezt elkezdtem a személyes kapcsolataimban is alkalmazni, több-kevesebb sikerrel: egy parázs vitát, de egyszerű egyeztetést is nyugodtabbá, alaposabbá tesz, ha jelzem/jelzi a másik, hogy »várj, nem mondtam végig«”.

Dóra, aki ökológusként dolgozik, hozzáteszi, hogy fontos lenne, hogy „ugyanolyan súllyal vegyék figyelembe a véleményünket, mint a férfiakét... Ezt már nagyon kicsi korban

nőiesség nagy erőfeszítést igénylő rését gyakorló emberek komolyan vevése. Hiszen a klasszikus »vagy sminkelsz, vagy okos vagy« felosztás nagy terhet jelent azoknak, akik közben az »ápolt külső« elvárás nyomása alatt cselekszenek.” Zsófi szerint sokkal könnyebb lenne ezeket az elvárásokat a helyükön kezelni, ha közben odafigyelnénk arra, hogy ezeket ne várjuk el, ne ez alapján ítéljük meg nőtársainkat. A nők közti szolidaritás szükségességére hívja fel a figyelmet Hanga is, és javasolja, hogy „a hétköznapokban támogassuk a kislányokat és fiatal nő-

tudatosítani lehet a gyerekekben, az »úgy futsz, mint egy lány« jellegű beszólások elcsitításával”.

Végül többen megjegyezték, hogy a nők egymást is erősíthetik, például a programozó Zsófi szerint „a

ket, motiváljuk őket, hogy higgyenek képességeikben, erejükben, tudásukban, tegyük szóvá, ha igazságtalanságot, visszaélést tapasztalunk, szóljunk közbe, ha bántalmazás tanúi vagyunk. Ezzel szeretettel és bátorsággal mutassunk példát a kisfiúknak, férfiaknak is”. Edina, aki óvópedagógusként dolgozik, arra is kitér, hogy „értékeljük egymás törekvéseit, örüljünk egymás sikereinek”. E cikk végszavát is tőle idézzük, egész évre szóló március 8-i jó tanácsként: „ha március 8-án találkozol egy nővel, mosolyogj, és gondolj rá a szövetségesedként!”.

A 19. századi, munkásmozgalmi eredetű nemzetközi nőnap célkitűzése nem kevesebb volt, mint a női munkások érdekképviselete, az anyák és gyermekeiknek védelme, a női választójog és egyenjogúság, illetve a nemzetközi béke.

A 19–21. századi nőmozgalmak alapvető állampolgári jogok figyelembe vételére hívták fel a figyelmet, amelyek megléte ma természetesnek tűnhet. Éppen ezért tekinthetünk úgy a nemzetközi nőnapra, mint egy felhívásra, amely a nemek közti egyenlőtlenségek és elnyomás olyan hétköznapi formáira hívja fel figyelmünket, amelyeket hajlamosak vagyunk a mai napig természetesnek vagy megszokottnak tekinteni.

5 | 2020. március

Gegő Virág

portré

Konzulátusból közösségi tér

„A konzulátus nemcsak úgy él már az emberek tudatában, mint egy hivatal, ahol különböző dolgokat szükséges intézni, hanem úgy, mint egy közösségi tér, ahol kulturális események zajlanak” – mesélte Magyarország kolozsvári főkonzulja, Mile Lajos. Amellett, hogy egy másfajta hivatalt épít, szereti a CFR-meccseket, és románul tanul. Szívügye a kolozsvári kulturális élet, ezért is pezseg egyre gyakrabban a konzulátus rendezvényterme az eseményektől.

– Milyen Kolozsváron élni Budapest után? Megszokta?

– Nem vagyok budapesti, így furcsa, hármas összehasonlításban fogom körülírni a különbségeket. Bár két ciklus alatt is Budapesten éltem, a magyarországi főváros csak ideiglenes állomása volt az életemnek.

Valójában Miskolc mellett lakom egy kis faluban, és nem vágytam soha arra, hogy budapesti legyek. Az ott tartózkodásomat leginkább a politikai tevékenység kötötte le, de az bizonyos, hogy kulturálisan kiemelkedő helyszín, így izgalmas volt a fővárosi létem. Életformaként azonban túlságosan nyüzsgőnek találtam.

Az otthonom ehhez képest teljesen más: egy nyugodt, csendes kis falu, eltérő aurával és élethelyzettel. Ott közel élnek egymáshoz az emberek, odafigyelnek, segítik a másikat, alkalomadtán még egymás virágait is meglocsolják a szomszédok. Egyszóval megvannak a közös szokásaink a nyugodt és barátságos hangulatú létezésben. E két élettérhez viszonyítva Kolozsvár köztes pont: hasonlít Budapestre, hiszen esetében is fővárosról beszélhetünk, méghozzá Erdély fővárosáról, így a nagyvárosi életforma Kolozsvár sajátja is.

Emellett olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek az erdélyi környezet okán, a történelem és a kulturális hagyományok miatt jöttek létre, és ez másfajta színt ad a kincses városnak: a kulturális kisugárzása másabb, mint Budapesté. Nem szegényesebb a felhozatal, sőt az irodalmi, a képzőművészeti vagy a zenei élete is rokonítható a magyar fővároséval. Csupán nem akkora méretű, így rendszeresen találkozhatnak az emberek: felisme-

rik egymást az utcán vagy a különböző eseményeken, nem beszélve arról, hogy könnyebben beszélgetésbe elegyednek. A közösségi élmény meghittebb terepét adja tehát a kincses város, és ez számomra szinte ideális, mert megvannak benne a nagyvárosi jellemzők, ugyanakkor a kisebb közösségek, és az egymáshoz való kötődések is fellelhetőek benne.

– Jó hallani, hogy ennyire megkedvelte Kolozsvárt! Hova szokott járni?

– A szabadidős tevékenységeim gyakorta a hivatali feladataimat is jelentik, de ezek mellett néha el szoktam járni horgászni, pingpongozni, CFR-meccsekre is nagyon szívesen megyek ki, és olvasok, amennyit csak bírok. Otthon érzem magam Kolozsváron, próbálok olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek a kedvemre valók.

– „Az együttélés kereteit a történelem alakítja, ám tőlünk is függ, hogy miként töltjük meg ezeket, milyen minőségű életet élünk” – nyilatkozta kinevezésekor. Ön személy szerint hogy kóstolt bele az együttélésbe? Lettek román barátai, ismerősei?

– Elég könnyen feltalálom magam, közvetlen természetű vagyok, nem szeretem a hivatali gőgöt, és nem vagyok zárkózott sem. Vannak román barátaim, Marius Tabacu műfordítóval és Lucian Nastasă-Kovács történésszel szinte meghitt baráti viszonyt ápolunk.

Igyekeztem a főkonzulátus légkörét is úgy alakítani, hogy nyitottá váljon, és nagy örömömre szolgál, hogy a rendezvénytermünkben tartott különböző események iránt nagy az érdeklődés. Legyen szó felolvasóestről, kiállításról, könyvbemutatóról vagy irodalmi előadásról, nagy szám-

ban érkeznek hozzánk. Az egyéni felelősség és szerep – ami az idézett gondolatomban kirajzolódik (nem is emlékszem, hogy ilyen okosat mondtam) – voltaképpen a közösségformálás szempontjából valósul meg. Ugyanez tapasztalható az ügyfelekkel való bánásmódban is: megkövetelem, – bár tulajdonképpen nem is kell követelni, mert a kollégáim nagyon jól tudják –, hogy segítőkész, közvetlen modorral forduljanak az emberek felé. Nem akarjuk, hogy azt érezzék, egy tőlük idegen hivatalhoz érkeznek, hanem ellenkezőleg, úgy éljék meg, hogy emberek próbálnak segíteni egymásnak.

– Ha román barátokat is talált, akkor minden bizonnyal sikerült elsajátítania a nyelvet is. Miként tanulta meg a románt? Úgy tudom, még különórákra is járt...

– A nyelvtanulásnál kevés izgalmasabb dolog van. Én nyelvvizsgáztam is románból, és büszke vagyok magamra, mert sikeresen megszereztem a középfokú minősítést. A megértéssel nincsenek gondjaim, de a szókincsem továbbra is hiányos, hiszen a konzulátuson nem használjuk a román nyelvet egymás között, így a mindennapi életben nem vagyok rákényszerítve, hogy gyakoroljam. Román könyveket ugyan olvasok, és különböző intenzitással foglalkozom a nyelvtanulással, de nem vagyok azon a szinten, hogy elégedett legyek a tudásommal.

– Mik lehetnének a kolozsvári magyar közösség céljai a helyi magyarromán viszony kontextusában?

– Én kissé a kint és bent között rekedtem: nem mondhatom, hogy kívülálló vagyok, mert szorosan kö-

Igen, tessék! magazin | 6

tődöm a kolozsvári magyar közösséghez, de azért egy kicsit távolabbinak számítok, mert nem közöttük nőttem fel, ennélfogva nehézkesen nyilatkozom a helyi magyar közösség nevében. Ha a minőségi együttélést nézzük, a kultúra terén értünk el komoly sikereket, és én a továbbiakban is itt látnék lehetőségeket. A kultúra ugyanis a legkiválóbb közvetítője az értékeknek és a megértés különböző formáinak is. Mi sem bizonyítja ezt hitelesebben, mint az, hogy a Kolozsvári Magyar Napok zenei rendezvényein nagy számban jelennek meg a románok, és vannak közöttük olyanok, akik örömmel járnak el a műsorokra is. Ám ez egy megarendezvény, értelemszerűen könnyebb ezen a terepen megvalósítani a nagy találkozásokat. Viszont, ha a kisebb eseményeket nézzük, akkor a képzőművészeti rendezvények azok, amelyek egyszerre mozgatják meg a két közösséget. Lévén, hogy a képzőművészetnek metanyelve van, még intenzívebb lehet általa a kölcsönös megismerési folyamat.

– Hogy halad, pontosabban hol akadt el a Kolozsvárra tervezett a magyar kulturális központ létesítése?

– Ennek a históriának vannak ígéretesebb és értelmezhetetlenül csendes időszakai is. Sok biztató nyilatkozatot olvashattunk román részről is, ezek arról szóltak, hogy nem zárkóznak el Kolozsváron egy fiókintéz-

7 | 2020. március

mény létrehozásától, de a magyarromán kétoldali szerződés megszabja a kereteket. Mi – értem ezalatt a magyar kormányzatot is – minél hamarabb szeretnénk eljutni a kulturális fiókintézet megnyitásáig, de ennek jelenleg nem látom a végét.

A Kolozsvári Magyar Napok, a Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Színház aktivitása is azt jelzi, hogy a városban komoly igény van egy színvonalas, kiválóan működő kulturális fiókintézetre. Kitűnő programokkal és nagyszerű eseményekkel gazdagodna Kolozsvár egésze, hiszen nem egy zárt közösségnek szólna, hanem nyitott, bárki számára elérhető központ lenne. Én azonban csak javaslatokat tehetek, döntéseket nem hozhatok. Nem mondtunk le róla, csupán lebegő állapotba került, mert nem történt a megvalósítás körül érdemi fejlemény.

– Mostanság hány állampolgársági kérelem érkezik havonta a konzulátusra?

– Az a fajta érdeklődés és igény, ami a törvény hatályba lépésekor, 2011-ben jelentkezett, értelemszerűen nem tapasztalható. Éppen ezért igyekszünk ügyfélbarát megoldásokat alkalmazni: legyen szó az egyszerűsített honosításról, az útlevélkérelemről vagy a köldökzsinór-programban való részvételről, a konzulátus munkatársai megpróbálják felkeresni az esetleges kérelmezőket, mert gyak-

ran az utazással járó viszontagságok, költségek tartják vissza az embereket.

Ebben a misszióban a legnagyobb nehézséget a magyar közösségek felmérése okozza: azt tudjuk, hogy a nagyvárosi lakótelepeken szórványban élnek a magyarok, de ott nagyon nehéz őket megtalálni. Míg a kisebb településeken irányt mutatnak az egyházi és közösségi vezetők, addig a városokban nehéz rálelni a magyarokra, pedig még mindig többen lennének, akik szívesen adnának be egyszerűsített honosítási kérelmet, ha valaki fel tudná őket keresni.

– Mit tart a mandátuma legfőbb eredményeinek?

– Az összegzésnek mindig búcsú- vagy nekrológszaga van. Talán nem indokolatlan, ha ez távol áll tőlem. Itt tervezem a tevékenységemet, az összegzést pedig éppen ezért nem tartottam meg még magamban. Az mindenképp nagy jelentőségű, hogy a főkonzulátus érzékelhetően és komoly rendszerességgel vált szereplőjévé a kolozsvári kulturális életnek.

A kulturális csoport, amely az igazgatásom alatt áll, várakozáson fölül teljesített, és a konzulátus nemcsak úgy él már az emberek tudatában, mint egy hivatal, ahol különböző dolgokat szükséges intézni, hanem úgy is, mint egy közösségi tér, ahol kulturális események zajlanak.

– Hogy tartja a kapcsolatot magyarországi barátaival, rokonaival?

– Bandázós alkat vagyok, így amikor hazamegyek, jól érzem magam a barátaim között, bármennyire is válnak rigolyássá az idő múlásával.

A családommal való kapcsolattartás már érdekesebb feladvány: a három fiammal, a feleségemmel és az egy szem unokámmal voltaképpen kilencfelé élünk egymástól. A legnagyobb fiam a családjával Bernben él, a középső fiam és a feleségem Budapesten, a legkisebbik fiam pedig Csíkszeredában. Én pedig gyakran nem tudom eldönteni, hogy hova egyszerűbb eljutni, hiszen az ismert közlekedési viszonyok sok esetben megnehezítik a székelyföldi utazásomat. Naponta tartjuk a kapcsolatot mobiltelefonon vagy interneten keresztül. Mikor végre találkozunk, az mindig ünnep. szöveg: Bereczki Szilvia tímea Fotó: bethlendi tamás

sztori

Reggel van

R

eggel van, rezzen össze szájú zsákban nem dobunk kutyát. Szerencsére épp anyám a hidegben, nem esett baja, megmentettük, azóta pedig velünk s a rezzenés közben kéreget. már nyúl is a karomhoz, hogy Reggel van, simogatom meg a szőrmók fejét, felrázzon. Nem aludtam, egész enni is kéne valamit. Anyuka a lelkemre köti, hogy éjszaka félig nyitott szemmel fidélelőtt csak a szemeteseket nézzem. Ilyenkor lehet gyeltem. Mintha szürke fátyollal találni jó falatot: gyorséttermi maradékot, dorbéborítottam volna be a világot, a félig nyitott szem zolások utáni finomságokat. Elmondja, hogy most segített abban, hogy ne lássam annyira élesen. hagyjam a kicsikre az embereket, délután üljek ki a Szép a hajnal, gomolygó. Ilyenkor a sötétkék és a központi járdára, tegyek úgy, mintha szenvednék, narancssárga versenytáncot jár. Mennünk kell, rázs a kutyát is vigyem. A kicsik majd odamennek, s za meg anyám újra a karom. Az utcára, egy-kettő! leszólítanak másokat. Őt ma ne keressem, hosszabb Nem késlekedhetünk. Gabika, Zsófika és lesz a műszakja, már délután kezdi. Az ő Rajmond bólintanak, és már szamunkahelye a hídon van. Szereti, azt ladnak is. Anyuka még utánuk mondja, sok embert megismer. kiáltja, hogy ne mosdjanak, Néha nagyon fáradt, s van, mert akkor jobban sajhogy véres, kék-zöld, sír. nálják őket a cicomázott De ez ezzel jár, simogatasszonyok. Talán még ja a fejünket, Zsófikát épp meghallják. és Gabikát pedig Én maradok megesketi, hogy vele. Sokáig nem ahogy tehetik, elszerettem a híd menekülnek. Nem alatt, de most lehet a hídból valahogy mégis megélni, nekazt érzem, ez a tek egyebet kell kedvenc lakóhecsinálni, ha igazi lyem. A híd előtt életet akartok, taegy szeméttárokarítsatok valahol, lóban éltünk, ott szolgáljatok fel étvakult meg Zsófika termekben! Ilyenkor az egyik szemére, álrám szomorúan néz. lítólag a patkány miatt.

A szemetesek tényleg Legalábbis ezt mondtele vannak finomsáta a házmester, amikor a gokkal. Már épp ott állok az rendőröket is ránk hívta, hogy egyik konténer mellett, amikor kipakoljanak. Azelőtt pedig egy lejön az a nagy bundás, festett arcú fotó: p tömbházban laktunk, így mesélte anyunéni, és dobná be a tömött fekete zacskót. raoul po ka. Én ott sántultam le, mondja, amikor a megbol– Ne tessék beledobni – kérlelem –, adja csak dogult apuka véletlen haragjában hozzám vágta a ide, én majd elintézem. sörösüveget, hogy ne sírjak. De én kicsi voltam, erre Undorra húzza a száját, és csak néz-néz csodálnem emlékezhetek. kozva.

A híd alatt azért jobb, mint eddig bárhol, mert – Jó reggelt! – kapok a fejemhez, mert mindig itt van a Szamos. Hihetetlen, hogy milyen dolgokat elfelejtek köszönni, ő viszont hátat fordít, és egy hoz néhanapján nekünk! Sokszor arra gondolok, gyors visszanézéssel felém veti: PATKÁNY. biztosan van egy gazdag nagynéném, aki tudja, Nem hiszek a fülemnek, amikor meghallom, hogy hogy a Szamos vonala a mi postánk, és bármit leez a válasz. Miért kell így eltúlozni – töprengek, enged rajta, az hozzánk jut. Kaptunk már ajándékmiközben a zacskót bontom, és már válogatom is ba esőernyőt, anyuka melltartót, Zsófika szoknyát, külön az ehető részeket –, én semmi rosszat nem Gabika egy labdát. De a legnagyobb ajándék mégis mondtam. az a kiskutya volt. Szerintem a nagynéni egy kicsit dilis, mert nem tudta, hogy a folyóba bekötött bereczki szilvia tímea

Igen, tessék! magazin | 8

példaértékű

Fény az interetnikus alagút végén

A kolozsvári Lights On fényfesztivál volt az első, román szervezésű hazai nagyrendezvény, amely tavaly ősszel beépítette kommunikációjába a magyar nyelvet, sőt, teljes többnyelvűségre törekedett.

Andi Daiszler elmesélte lapunknak, szerinte miért hasznos a többnyelvűségbe fektetni. Nem csoda, ha ismerősen hangzik a neve, ő a Petőfi (Avram Iancu) utca elején található, közismert nyomtatószolgáltó alapítója és ügyvezetője, valamint a fényfesztivál igazgatója is egyszemélyben.

M

agyar-román vegyes családban nőttünk fel a testvéremmel, édesapánk magyar. Az volt a terv, hogy mindkét nyelven meg fogok tanulni, ezért születésem után édesanyám románul, édesapám magyarul kezdett beszélni hozzám. Egy idő után, mivel látták, hogy a kortársaim már megszólaltak, és én nem, megijedtek, és lemondtak a dologról. Pedig jó lett volna magyarul is tudni!

A többnyelvű kommunikáció sokszor kontextus kérdése. Például ha Kolozsvár egy hatalmas turisztikai város lenne, akkor a helyiek biztos többet használnák az angolt. Jelenleg nagyon sok magyarországi turista jön, és szerintem normális kellene legyen, hogy potenciális kliensekként kezeljék őket a központi éttermekben és kávézókban. Miért ne lehetne a román és az angol mellett a magyar nyelvű menü is általános? A Daislernél látjuk, halljuk, hogy nagyon sok magyar anyanyelvű kliensünk van. Valahogy jött egy ötlet, hogy többnyelven feliratozzunk bizonyos információkat, és akkor, azokat az ötleteket sikerült kivitelezni. Így került például többnyelvű üdvözlőmatrica az üzlet padlójára, de a legtöbbször magyarul is ki tudunk szolgálni, ha szükséges.

A Lights On-nál kaptunk egy impulzust Farkas Andrástól, ő javasolta régebb, hogy kezdjünk el magya-

9 | 2020. március

Fotó: bethlendi tamás

rul is kommunikálni. Tavaly egy helyi cég segítségével, partnerségben sikerült a honlapunkat, a Facebookposztjainkat és az installációk kültéri leírásait magyarul is közzétenni. Nagyon sokan észrevették, és üdvözölték, mi pedig örültünk, hogy az előző kiadáshoz képest számottevően több kolozsvári magyarhoz jutott el a fesztiválunk üzenete. A Lights On egy fényfesztivál, aminek az a célja, hogy a közterekre kihelyzetett fényszobrok segítségével társadalmi vagy egyéni jelentőségű üzeneteket közvetítsen az emberek felé. Igyekszünk piacot termeteni az alternatív művészet-

nek és bátorítani a fiatal alkotókat az installációkészítésben. A Fogoly utca - Másvirág tér (Strada Potaissa Piața de Flori Altfel) eseményünkkel is egy ügy mentén igyekszünk érzékenyíteni a kolozsváriakat, ez ebben az esetben a többre hivatott, jelenleg kihasználatlanul álló, lerobbant utcák és terek ügye. Én hiszek a változás erejében, és tapasztalom is, hogy ha sikerült leadni azt az első impulzust, amint meglátják az emberek a jó példát, viszonylag hamar felveszik a szálat, és továbbviszik a dolgot.

Stanik Bence

meseműhely S

at! ! lámok P TIPa hul ki zd e zín

A világ teremtése

A világon kezdetben a sötétség uralkodott, majd egyszer csak fény gyúlt, ami az óceánok mélységein áthatolva leért egészen a mindenség aljáig. A fény hívószavára hamarosan egy isten bukkant fel a vízből. Markából iszap csöpögött, ami elkezdett formálódni, és végül szigetté vált. Az isten rálépett az általa teremtett földre. Hosszú szakálla, ami körbeért a part mentén, éles, meredek, égig érő sziklafallá vált. Ezután leült a sziget közepére, onnan gyönyörködött abban, amit teremtett.

A béke nem tartott sokáig. A magas égből egy istennő tekintett le, épp csak magát akarta megnézni a víztükörben, amikor meglátta a szigetet. Nagyon megtetszett neki, képes lett volna érte bármire. Alászállt égi birodalmából, meg sem állt, míg a Mélység Istene elé nem ért. Farkasszemet néztek egymással.

– Menj vissza oda, ahonnan jöttél, és add nekem e földet! – mondta parancsoló hangon a Magasság Istennője.

– Én teremtettem, és el nem hagyom!

– válaszolta dörgedelmes hangon a Mélység Istene. Így az istenek összecsaptak. Harcuk nyomát ma is őrzik dombjaink, hegyeink; hatalmas tenyerük hagyta kráterekben gyűltek össze a tavak; ahol vállukkal szántották a talajt, ott folyamok indultak útnak, lehulló könnyeik gyémánttá váltak, kiáltásaikból vihar és villám lett, egymásnak feszülő izmaikból pedig szikrák repültek az ég felé, hogy ott világító csillagokká váljanak. Hosszú idő múlva, mikor látták, hogy nem bírnak egymással, a Magasság Istennője és Mélység Istene összeölelkezett. Kettejük szerelméből születtek az első emberek, akiket a szigeten hagytak, és ők felmentek az égbe Napnak és Holdnak.

Szerkesztette: Nádasdi Csilla Emese Alkotók: Boné Ilán, Dezső Tamás, Manasses Tamás, Szilágyi Gabriella, Szucher Ágnes, Urák Boróka, Veres Tamás

A mese a Planetárium Kids Meseszövő kreatív műhe­ lyében íródott. A foglalkozás a kiskamaszok impro­ vizációs-, beszéd- és alkotókészségét fejleszti, ref­ lektálva az őket érintő, mindennapos élethelyzetekre, problémákra. További információ a Planetárium Kids Facebook-oldalán található.

Igen, tessék! magazin | 10

A márciusi ifjak mi voltunk, vagyunk és leszünk A Kolozs Megyei Diáktanácsot (KMDT) a kolozsvári március 15-ei események szervezőiként ismerhették meg néhány évvel ezelőtt a kolozsváriak. Idén is ők vállalják a lebonyolítás egy részét, a központi ünnepségre szeretettel várnak mindenkit délután hatra az Egyetem utcába. Ezúttal nem erről, hanem a forradalmi gondolataikról kérdeztük őket.

A

Kolozs Megyei Magyar Diáktanács diákjai március 15. ma érvényes lehetséges olvasatait önmagukon átszűrve írták meg lapunknak. Azt kérdeztük tőlük, mit jelent számukra a forradalom, és mi számítana manapság forradalmi tettnek? Mi az, amivel a fiatalok kiállhatnak azért a világért, amiben élni szeretnének?

A KMDT elnöke, Mostis Márk szerint a közös cél hozta mindig össze az embereket, és ez mindig is így lesz. Csak a céljaink változnak és a világnézeteink. A mai világban az számít forradalmi tettnek, ha ki-

11 | 2020. március

állunk valamiért, amiben hiszünk, vagy kiállunk olyanokért, akik közel állnak hozzánk, és szükségük van a támogatásunkra. „Ez sokszor az általánossal szembemenő vélemény, de attól lehetünk erősebbek, ha kitartunk, és csak kitartással lehet elérni a változást, a célokat. A forradalmi tett ott kezdődik el, amikor szembe merünk nézni a problémával, és nekivágunk!” – emelte ki Márk.

Sükösd Máté úgy véli, az eszköz ott van minden ember – de főleg a fiatalok – kezében. Nem a forradalmasítandó tényezőkkel van a gond, vagy azzal, hogy miken szeretnének változtatni az emberek a dolgokon, hanem a forradalmárokból van hiány! Pedig ma már mindenki forradalmat tud indítani, csak az kérdéses, hogy – mint a mai re-

volúciók nagy része – rövid fellángolás lesz-e, vagy hosszú ideig tartó eszmei láng marad. Minden lehet forradalmi tett, mindent lehet forradalmasítani, egy felgyorsult világban viszont mindenre gyors megoldást szeretnénk találni, azonban a hosszú távú célok eléréséhez több kitartás és elkötelezettségre van szükség, mint azt elsőre hinnénk. „Véleményem szerint, ha bármilyen »forradalmi tettnek« élén elkötelezett emberek állnak, és képesek a tömeget egyben tartani, akkor az ember, s a fiatalság is akármit elérhet” – hívta fel a figyelmet Máté.

Józsa Benedek úgy látja, forradalmi tettnek a mai világban egy bátor, észszerű és jól megfontolt cselekedet számít. Fontos ténye-

ző, hogy közjót vagy érdeket támogasson, képviseljen, továbbá hátsó szándék ne legyen benne. Ne a hírnév, a pénz bátorítsa az önmegvalósítást! A 21. században egyre nehezebb „forradalmi” gondolatot, tettet megfogalmazni és véghezvinni, mert egyre többen szeretnének különböző okokból, de saját magukat elismerésben részesíteni.

Továbbá egyre nehezebb új, innovatív ötlettel előállni.

Müller Tibor szerint régen az is forradalomnak számított, ha valaki

kifejezte a véleményét, ma viszont nem hinné, hogy van igazán forradalmi véleménykifejtés, talán csak annyiban mutatkozik meg, hogyha valaki kitart a véleménye mellett, akkor is, ha ez nem népszerű. Tibor inkább úgy látja, hogy a forradalmat a mai fiatalok belül élik meg azáltal, hogy eljárnak KMDT-re, olyan írásokat olvasnak, ami az öntudatosságban segíti őket, és ami által megismerhetik a világot.

Tőkés Hunor

Interjúnkban arról kérdeztük a kolozsvári önkormányzatban újrázni készülő képviselőt, hogyan indult el a politikusi pályán, mivel telt a az elmúlt négy év, és mik a tervei az új mandátumban.

Rácz Levente újra indul tanácsosi tisztségért – Hogy kezdődött a közéleti szerepvállalásod?

– Jótékonysági és ifjúsági szervezetekben folyó munka után jött az, hogy elkezdtem vállalkozói szférában is tevékenykedni. Az önkormányzati szerepvállalásom története 2016-ban kezdődött, amikor egy jó barátom, Geréd Imre felkeresett azzal, hogy szeretne velem találkozni, lenne egy kérdése hozzám. Elmesélte, hogy milyen tervei vannak, miszerint szeretnének tanácsosként indítani az ifjúság részéről. Hirtelen nem tudtam, mit válaszoljak, kértem két hét gondolkodási időt. A válaszom végül is az volt, hogy próbáljuk meg, lássuk, mit tudok hozzátenni a kolozsvári élethez, ifjúsághoz, mert nagyon szeretem a kincses várost. Itt nőttem fel, és itt is szeretnék maradni életem végéig. A kampány nagyon érdekes volt, számomra nagyon új is. Sok segítséget kaptam a fiataloktól, a KMDSZ-szel együttműködtünk, az önkéntesekkel, amit én is nagyon szerettem, mert ezekben az ifjúsági szervezetekben magam is jelen vagyok tizenöt éve. Nem áll tőlem messze az önkéntes munka, mivel folyamatosan jelen vagyok ezekben én is, mert mindig is szerettem.

– Mivel indítottál, miután elkezdődött a tanácsosi mandátumod?

– Gondoztam tovább azokat a kéréseket, amelyeket az ifjúság megfogalmazott. Ebben segítettem, valamint kisebb projektekkel pró-

„... felmerült a tanácson belül, hogy a zaj és egyéb bonyodalmak miatt ne engedélyezzék (a Diáknapokat – szerk. megj.). Ekkor a koalíciós gyűlésen felszólaltam, hogy ez egy tradíció és ezt most már engedjük meg, ha eddig elviseltük most már nem lesz nagyobb baj, mert ennyi és kész. Tartsuk meg, mert fontos része a kolozsvári magyar diákéletnek, nem csak magyarok mennek oda ki, nyilván többségében azért igen. S akkor azt mondtak, hogy igaz, tényleg egy tradíció, tartsuk meg.” báltam hozzájárulni a dolgokhoz, vagy adott esetben nagyobbakkal.

Kezdve a hoki-, korcsolyapályával, ami egy nagyobb falat.

– Hol tart ez a projekt?

– Ilyesmi nincs Kolozsváron, és szerintem a város megbírna egy ilyen sportkomplexumot, ahol mindenféle más sportot is lehet űzni, legyen szó akár teremsportról vagy egy nemzetközi jégpályáról, ahol télen, tavasztól őszig, különböző téli sportokat lehet űzni.

Ez is, egy egyszerű kis beszélgetésből indult, miszerint Székelyföldről nagyon sok diák jön fel egyetemre.

Olyan fiatalok, akik Székelyföldön benne voltak a helyi hokicsapatban, vagy valamilyen korcsolyasportot űztek, amit itt nem tudnak folytatni, teljesen elvész a lehetősége annak, hogy tovább korcsolyázzanak.

S akkor mondtam, hogy gyertek, ez egy probléma, tegyünk valamit, csináljunk egyet Kolozsváron. Így indult. Ez nem olyan egyszerű, meg én nem szeretnék azon kívül ezzel foglalkozni, hogy összehozzak egy befektetőt és egy kivitelezőt. Addig fogok foglalkozni vele, amíg valahogy összejön. Meglátogattam pár ilyen csarnokot Székelyföldön, első osztályostól negyedik osztályig tele volt a jégpálya gyerekkel, korcsolyáztak, játszadoztak. Ilyen szempontból is egy plusz lenne Kolozsvárnak. Így alakult ki ez az egész, persze ennek nagy háttere van, a

Igen, tessék! magazin | 12

fenntarthatósága, az adminisztrációs része, persze ezt is le kell szögezni. Benne vagyok az ifjúsági és sportbizottságban, szóval ott is képviselem az ügyet.

– Milyen ötletekkel kerestek meg még a fiatalok?

– Különböző önkormányzati problémákkal, különböző projektekkel, vagy például a Diáknapok tervezésével kapcsolatban, amiket el kellett intézni. Az utcai világítás nem működött a helyszínen, de megoldottuk. Felmerült a tanácson belül, hogy a zaj és egyéb bonyodalmak miatt ne engedélyezzék.

engedjük, hogy tovább lehessen ezt megszervezni.

– Vállalsz újabb mandátumot?

– Nagyon sokat vacilláltam, megmondom őszintén, mert különböző családi és más projektek, új vállalkozások tárultak elém az utóbbi időben. Nem a legjobb tíz lovon lovagolni egyszerre. Végül iktattam a jelöltségi nyilatkozatomat, lássuk, sikerül-e befutó helyre kerülni vagy sem. Végül azért döntöttem így, mert az ifjúság részéről száz százalékos támogatásom volt, sőt még az RMDSZ részéről is. Azt biztosan tudom

lőle. A helyi önkormányzat szintjén többnyire csak ügyintézés, menedzselés a tanácsosok dolga.

– Azok az ifjúsági kezdeményezések, amelyek a civil szférából jönnének, hol tudnak megtalálni téged?

– Mivel tanácsosok vagyunk, az elérhetőségünk ki van írva a városháza honlapján, van egy külön Facebook-oldalam, Rácz Levi néven fut, de ha beírják a nevem az RMDSZ honlapján vagy csak egyszerűen a Google-be, biztosan megtalálnak, a telefonszámom, e-mail-címem is ott van. Valamint van fogadóórám is, de a fiatalok Facebookon kön�-

Rácz Levente iktatja a jelöltséghez szükséges aláírásokat a Szentegyház utcai RMDSZ-kampányirodában Fotó: serar szabolcs

Ekkor a koalíciós gyűlésen felszólaltam, hogy ez egy tradíció, és ezt most már engedjük meg, ha eddig elviseltük, most már nem lesz nagyobb baj, mert ennyi, és kész.

Tartsuk meg, mert fontos része a kolozsvári magyar diákéletnek, nem csak magyarok mennek oda ki, nyilván többségében azért igen.

S akkor azt mondták, hogy igaz, tényleg egy tradíció, tartsuk meg,

13 | 2020. március

ígérni, hogy ha ismét képviselő leszek, az ifjúságot ugyanúgy fogom támogatni, segíteni. A jégpályás projektet legalább az első fázisba szeretném előmozdítani. A fiataloknak szeretném megmutatni, hogy nem is olyan rossz ez a helyi politika, hogyha van pár olyan törvény, amire odafigyelsz, akkor nem olyan bonyolult meg ros�sz, mint amit a tv-ben látunk be-

nyebben elérnek, meg telefonon. Épp tegnap keresett fel valaki egy ötlettel, hogy az iskolások, a KMDT szeretne fákat ültetni, és hogyan lehetne ezen az úton elindulni, mert ők szeretnének egy ilyen projektet elindítani. Azóta össze is hoztuk, szóval most már csak tőlük függ, mikor indítják el.

Tőkés Hunor

OMDSZ – az erdélyi magyar diákszervezetek kötőszövete Több olyan magyar diákszervezet működik Romániában, mely a helyi egyetemisták életét segíti, ezeket fűzi egybe az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). A 30 éves szervezet elnökével, Andacs ZsoltLeventével beszélgettünk a tevékenységükről, magyarországi és Kárpát-medencei kapcsolataikról.

– Mivel foglalkozik részletekbe menően az OMDSZ? – Az Országos Magyar Diákszövetség lényegében egy ernyőszervezet, ami a romániai egyetemi városokban működő magyar egyetemisták szervezeteinek gyűjtőszervezete, érdekvédelmi és képvi-

belföldi magyar és román diákszervezetekkel, a magyarországi és külhoni diáktársakkal, szövetségekkel.

Ennek eredménye az is, hogy megalakult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciának (HÖOK) segítségével a Külhoni Régió, és megtartottuk az első erdélyi

seleti szövetsége. Az elmúlt évben több újítást vezettünk be, hogy ezt a feladatot jobban elláthassa a szervezet. Sikerült a tudományos diákköri konferenciák finanszírozását központosítanunk, így levettünk egy terhet a szervezetek válláról azzal, hogy az OMDSZ gondoskodik ezeknek a tehetséggondozási fórumoknak a támogatásáról. Megerősítettük a kapcsolatot a

HÖOK Közgyűlést is, ahol több mint 150 magyarországi és külhoni diák volt. Emellett az első olyan magyar szervezet lettünk, amely akkreditációt kapott a parlamenti képviselőház állandó bizottságainak ülésein, így az ifjúság érdekeit képviselhetjük ezen a fórumon.

– Említetted a tehetséggondozói összekapcsolást. Miben fogjátok még össze a diákszervezeteket?

– Elsődleges célunk, hogy jó együttműködés legyen a tagszervezetek között, ennek pedig fontos összetevője, hogy ellátogatunk egymás rendezvényeire. Évente legalább egyszer közgyűlést hívunk össze, ahol a diákszervezetek vezetői beszámolnak a tevékenységükről. Arra is figyelünk, hogy fejlődési lehetőséget nyújtsunk, ezért 2019-ben szerveztünk egy OMDSZ Vezetőképzőt, ahol szervezeti kommunikációról, kríziskezelésről és fesztiválszervezésről tanulhattak a tagszervezetek vezetői. A képzés – nem véletlenül – a HÖOK Közgyűléssel párhuzamosan zajlott, így a résztvevőink hozzászólhattak ennek témáihoz, és láthatták, milyen Magyarországon és más külhoni régiókban a hallgatói önkormányzatok közötti kapcsolat.

– Hogyan szövitek újra a Kárpátmedencei magyar szervezetek közti kapcsolatokat?

– Minden projektünknél figyelünk arra, hogy teret adjunk a kapcsolatépítésre, hogy tudatos és együtt gondolkodó fiatalok segíthessék a diákszervezeteik munkáját. A helyi érdekképviseleti ügyekben a tagszervezeteink egymástól kérnek tanácsot, ezzel is építve a civil tudástárat. Közben azt sem felejtjük el, hogy a saját fejlődésünkre fordítsunk figyelmet, ebben segít a Külhoni Régión kívül egy informális egyeztetési fórum, az Összhang, amely Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék és Erdély országos magyar diákszervezeteit fogja egybe.

A kollegákkal így a hallgatókat és a szervezeteket érintő problémákat egyaránt meg tudjuk beszélni. Ez segít abban, hogy az általunk képviselt diákszervezeteket is jobban összefogjuk.

Gödri Csilla

Igen, tessék! magazin | 14

l sáva á l n ajá

A

t.ro s e inv p .e z ww w

teszt

Dupla dinamit: Makita DF333DZ és TD110DZ

K

ülönleges alkalom ez, mivel ezúttal két szerszámról lesz szó, nem egyről, ahogy az olvasóink megszokhatták. Ez az első alkalom, hogy az Epinvest szerszámforgalmazó egyik promóciós csomagját fogunk megnézni. Nem vagyok rajongója a csatolt termékeknek mivel rendszerint az történik, hogy egy hasznos szerszámhoz hozzácsapnak egy kevésbé hasznosat, de most más a helyzet.

A két szerszám, amiről beszélni fogunk, az a Makitának a 12 voltos fúró-csavarozója és a 12 voltos ütvecsavarozója. Igen, jól látják, 12 voltos szerszámokról beszélünk. Személy szerint mindig kerültem a 18 volt alatti szerszámokat, mert nagyon gyengének tüntek, inkább játékkategóriába soroltam őket. Amikor elkezdtem akkumulátoros gépekkel dolgozni, mintegy tíz évvel ezelőtt, a 12 voltos csavarozógépek csak csatlakozók szétszerelésére voltak jók villanyszerelésnél. Ma már más a helyzet, fejlődött a technológia, sokkal jobbak a beépített motorok, és végtelenül jobbak az akkumulátorok. Majdnem ugyanazt a teljesítményt adják, mint régen a 18 voltosak.

A DF333DZ a fúró-csavarozó.

Első sebességben 450 a fordulatszám és 30 Nm a nyomaték, valamint a második sebességben 1700, igen, e-z-e-r-h-é-t-s-z-á-z a fordulatszám és 14 Nm a nyomaték, ez nagyjából a régi 18 voltos gépek teljesítménye. Ez a szerszám viszont csupán 1200 gramm.

A régiek lazán három kilogrammot

15 | 2020. március

nyomtak a mérlegen. Van egy kis ledes égője, automata tokmánya és akasztója is.

A másik, a TD110DZ ütvecsavarozó gép, ami képes kifejteni 110 Nm nyomatékot, illetve 2600 a maximális fordulatszáma, ugyancsak 1200 gramm, és van akasztója is.

Mielőtt továbblépnénk, tisztázzuk, mi is az a Nm (newtonméter). A Nm az a nyomaték, amivel hatunk egy tárgyra. Mi a különbség a nyomaték és a nyomás között? Az egyik lineáris, a másik forgó mozgás. Kerekítve 10 Nm egy kilogrammnak felel meg. Ha egy kilogrammot helyezünk egy méteres csőkulcs végére, és azzal szorítjuk meg a csavart, az tíz Nm nyomatéknak felel meg. A legtöbb autógyártó 110 Nm körüli nyomatékot ajánl a felni-

ket rögzítő csavarok szorításához, avagy ez a kis 12 voltos csavarozógép elméletileg elég erős ahhoz, hogy megszorítsa az autó kerekét tartó csavarokat, de ezt azért mégsem ajánlanám.

Ez a két szerszám, így párban nagyon jól kiegészíti egymást. Mivel nem egy géppel végezzük mindkét feladatot, a csavarozást és a fúrást, a munka sokkal gyorsabban megy majd, és sokkal többet is fognak tartani. Az Epinvestnél a két szerszám párban 889 lej plusz áfáért kapható. Kapunk hozzá két akkumulátort, töltőt és egy nagyon jó minőségű alumíniumtáskát is.

Kellemes munkát kívánok mindenkinek! (X) Kovács Barna

önkormányzat „Hétköznapi hőseim a jó emberek”

Gyermekkorában belekóstolt az állattenyésztéssel, mezőgazdasággal járó feladatokba, így nem riad vis�sza a kemény munkától. Legkedvesebb emlékei szülőfalujához, barátaihoz köthetők, és úgy gondolja, a legégetőbb társadalmi probléma az elszigetelődés – tudtuk meg Kerekes Emőkétől, aki „lépcsőfokot készül átugrani”, ugyanis Magyargorbó alpolgármesteri tisztségét a polgármesteri feladatokra váltaná.

– Ha arra kérném, hogy mesélje el az életét néhány percben, melyek lennének azok a mozzanatok, amiket mindenképpen kiemelne?

– 1986 karácsonyában szület­ tem, református vagyok, Magyar­ vistán élek, itt jártam óvodába, és itt voltam kisiskolás is. Ötödik osztály­ tól Kolozsvárra kerültem iskolába, és ugyanitt végeztem el a közgazdasá­ gi egyetemet, majd utána a meste­ ri képzést. Tizenegy éve dolgozom a polgármesteri hivatalban. Szeretem az egyszerű dolgokat, és ezek alap­ ján is élek: egyszerű hétköznapi em­ ber, gyermek, testvér, szomszéd, ba­ rát, barátnő vagyok.

Gyermekként én még átéltem az igazi falusi élet szépségeit: kapál­ ni jártunk, szénát gyűjtöttünk, ál­ lataink voltak. A mezőgazdaságban nekünk – nekem és a testvéremnek is – megvoltak a magunk kicsi fel­ adatai. Nagyon szerettünk szekerez­ ni Nagytatával. Mindig vártuk a nya­ rat, tudtuk, hogy feladatunk van, de azt is tudtuk, hogy lesz legalább egy strandolás Nagyváradon, hogy uta­ zunk Budapestre, valamint Szlovákiá­ ban is meglátogatjuk családi baráta­ inkat. Akkor ez jelentette nekünk a nyaralást és a világot, hétvégenként pedig elvittek minket Kolozsvárra,

s ez akkoriban nekünk nagy élmény volt. A középiskolai éveim legnagyobb élményei között sorolhatom fel a hosszú biciklitúráinkat és a sztánai kirándulásunkat, ami elég kalandosra sikeredett. Utána éltem az életem, mint egy átlagos egyetemista.

Elkezdtem dolgozni a polgármesteri hivatalban, és közben elvégeztem a mesteri fokozatot is. 2012-ben lettem először alpolgármester. Ezt követően elveszítettem édesapámat – ez volt a legnagyobb fordulópont az életemben. Akkor felszállt a kis rózsaszín köd, és fel kellett nőnöm.

– Mi az, amiért hálás az életében?

Mit jelent az ön életében a tökéletes boldogság? Tudhatunk a legnagyobb félelméről is?

– Hálás vagyok az életben mindenért, amim van. Hálás vagyok a családomért, a barátaimért, azokért az emberekért, akik körülvesznek és szeretnek. De ugyanakkor azokért is, akik megszólnak, kritizálnak, hiszen ők azok az emberek, akik meglátják vagy rámutatnak a rossz tulajdonságaimra, a hibáimra, így segítenek a számvetésben, abban, hogy elgondolkozzak és javítani tudjak. Nőként erre a kérdésre csak azt tudom felelni: egy nő számára a tökéletes, igazi boldogságot a gyermeke, gyermekei je-

Fotó: Lonay arthur

lentik. Ezt én még nem tapasztaltam meg, de ennek ellenére úgy érzem, és úgy gondolom, hogy ez az egyetlen és tartós boldogság, ami életünk végéig a szívünkben él. De addig is, amíg lesz alkalmam megélni, minden apró mozzanatban igyekszem megtalálni a boldogságot, az apró örömöket, amik kitöltik a mindennapokat. Szerintem minden napban van valami, ami boldogságot okozhat, csak észre kell venni azokat az apró valamiket.

A legnagyobb félelmem, hogy csalódást okozok.

– Mi a legkedvesebb időtöltése?

– A legkedvesebb időtöltésem, ha a barátaimmal lehetek, ilyenkor bármit teszünk, az mindig kedves számomra, akár egy közös kávézás, sütögetés vagy kirándulás. Szeretek emberek között lenni, élvezem, ha idős emberekkel beszélgethetek, akik elmesélik, hogy is volt régen, milyen volt akkor az élet. Szeretek főzni, szeretem a régi filmeket, és szeretek biciklizni is.

– Mi a kedvenc helye, hol érzi magát teljes biztonságban és nyugalomban?

Hogyan jellemezné az életterét? Mi a legkedvesebb gyermekkori emléke, ami a településhez vagy annak környékéhez köthető?

– A kedvenc helyeim, mert nem csak egy van, a szülőfalumban vannak. Az egyik a gyermekkoromhoz kötődik, és ez a falu központja. Gyermekként nagyon szerettünk ott lenni, zajos volt a központ a gyermek­ ricsajtól. Minden este a kultúrotthon környékén gyülekeztünk, biciklikkel, a fiúk fociztak, mi, lányok meg szurkoltunk nekik. Emlékszem, az épület mellett egy régi-régi tűzoltókocsira, sokat „lógtunk” rajta. A nagy fűzfa a patak mellett: hosszú ágaiba kapaszkodva a patak egyik partjáról a másikra hintáztunk át. A műemlék: százszor is körbeszaladgáltuk, ez volt a tökéletes fogócskázás he-

Igen, tessék! magazin | 16

lye. A falu elején, a fenyves erdő alján lévő agyagos, homokos part: ott csúszdáztunk, hiszen akkoriban még nem volt a faluban igazi csúszda. Mi ezt úgy neveztük el akkor, hogy „ördögcsicsinka”. Szeretem a falumat, és bár megemlítettem pár helyet, ezek mellett minden részét kedvelem.

A legnagyobb biztonságban és nyugalomban az otthonomban érzem magam. Itthon a kedvenc helyem nyáron a hátsó terasz, ami az udvarra nyílik. Imádom ezt a helyet.

Reggel oda süt a nap, és ott szoktam megiszogatni a reggeli kávémat. Éveken keresztül egy kismadár itt rakott fészket egy cserépedényben, és hihetetlenül jó érzés volt itt üldögélni és hallgatni őket. Ez az a hely, ahol házimunka végzése közben megpihenek, ide ülünk ki nyári estéken beszélgetni, vagy akár egyedül is, gondolkodni.

Szóval, itthon ez a kedvenc helyem.

– Kik a hétköznapi hősei?

– A hétköznapi hősök számomra a jó emberek, talán napjainkban ez a legnagyobb kihívás, jó embernek lenni és annak megmaradni.

– Fiatal nőként kiemelkedő feladatokat lát el, hiszen alpolgármesterként tevékenykedik. Miként jellemezné a munkáját? Melyek a legnagyobb kihívásai és a legfelemelőbb részei?

– Egy alpolgármester munkája két részből áll. Egyik a hivatali ügyintézés, aminek a napi 8 órába bele kell férnie.

A munkának ez a része nagymértékben attól függ, hogy milyen munka­ kapcsolata van a polgármesterrel, hiszen ennek alapján oszlik meg a hivatali munka. Ha ez a kapcsolat jó, akkor mindenki számára könnyebb a mindennapos ügyek intézése, és zökkenőmentesen együtt lehet dolgozni, könnyítve ezzel egymás munkáját.

A munka másik része sokkal érdekesebb és kreatívabb. Ez általában munkaidőtől független, és a hivatalos napi 8 órán kívüli tevékenységekből, a közösség életében vállalt szerepből és munkából áll. Ez az a feladat, ami az alapkötelezettségeink mellett többletet jelent, amikor a közösségben élő emberek kerülnek a középpontba, amikor nem a fizikai kényelmet, hanem az emberek lelkét építjük. Talán ez a legnehezebb része, de a legszebb is. Ezt velük együtt kell tenni, ebben az embereknek is aktívan részt kell venni. Például egy kulturális ünnepség megszervezése, vagy bármilyen

17 | 2020. március

Fotó: serar szabolcs

más tevékenység, foglalkozás ilyen.

Ebben a munkában minden kihívás, mert nem egy, nem két embernek kell megfelelni, hanem egy egész közösségnek, és így magától adódik, hogy a legfelemelőbb része egy elégedett mosolyt látni az emberek arcán.

– Mi sarkallta arra, hogy fölülírva a nők köré épülő sztereotípiákat, egy közösség élére álljon?

– Fiatalként, ráadásul nőként nagy bátorság volt belevágni. Már több mint 10 éve a hivatalban dolgozom, ez idő alatt sok minden történt. Elindult egy jó irányú változás, ami egy adott ponton megakadt és átváltott egy monotonitásba, úgy érzem, hogy helyben toporgunk. Elérkezett az a pillanat, amikor két választásom maradt: végigviszem a mandátumom, és pontot teszek a végére, vagy meglépem a következő lépcsőt. Amióta nyilvánossá vált a jelölésem, sok híresztelés kering, hogy vajon miért is vállaltam. Nem kell túlgondolni, sem túlmagyarázni az okát, nem stratégiai megfontolásból döntöttem így.

A válasz egyszerű: másképp szeretném csinálni.

– Hogyan viszonyulnak az emberek egy női vezetőhöz? Milyen a kapcsolata a falutársaival, a község lakóival?

– Eddig nem éreztem megkülönböztető viszonyulást amiatt, hogy nő vagyok. Falutársaimmal és a közösség lakóival jó a kapcsolatom, legalábbis én így érzem. Gondolom, vannak emberek, akik mást mutatnak, mint amit valójában éreznek személyem iránt, de ezzel nincsen semmi gond, ez is az élet része.

– Mit lát a legégetőbb társadalmi problémának? Polgármesterként törekedne arra, hogy mindezt megoldja?

Hogyan?

– A legégetőbb társadalmi probléma az elszigetelődés. A mai rohanó világban egy fárasztó munkanap után az ember alig várja, hogy bezárkózzon az otthonába, elvégezze az otthoni teendőit, és a maradék időt pihenéssel töltse. Egyre jobban haladunk a nyugati világ zárkózottsága felé.

Amíg régen természetes volt, hogy nyitott ajtók mögött éltünk, bármikor átszaladtunk a szomszédba, ajtóstól rontottunk a barátinkra, ma már telefonon előre bejelentkezünk: otthon vagy-e?; zavarnálak, ha átjönnék?; van időd, hogy beszélgessünk? Régen mindenre volt időnk, ha esténként felbicikliztünk vagy felsétáltunk a falun, minden kapu előtti pad tele volt, a felnőttek beszélgettek, mi gyermekek pedig játszottunk a ház előtt. Az emberek együtt dolgoztak, kalákában, május elsején pedig a munkaszüneti napot együtt, kint a zöldben, ugyanazon a helyen töltöttük el, és ez csak pár példa.

Szerencsére nálunk még nem elszomorító a helyzet, de lassan-lassan mi is efelé haladunk. Nemcsak polgármesterként törekednék rá, hanem eddig is törekedtem, törekedtünk, ezt inkább így mondanám, mert minden mögött egy kisebb-nagyobb csapat áll, hogy olyan programokat, ünnepségeket vagy akár közmunkát szervezzünk, amiben részt vehet a közösség minden tagja. Természetesen ezek nem mindennapos, hanem alkalmi programok, ünnepségek, de talán ha ezek rendszeressé válnak, nemcsak az eseményen való részvételnek van mozgató ereje, hanem magának a rákészülésnek is. A közösségépítés az egyik legnehezebb, de legnemesebb munka!

– Ha visszamehetne a múltban egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választaná?

– Nekem szép gyerekkorom volt, azt választanám.

– Hát akkor, ha előre mehetne a jövőben egy napra, évre, évszázadra, melyiket választaná?

– Ezzel a lehetőséggel nem élnék, néha kíváncsiak vagyunk, hogy mi lesz egy hét múlva, egy év múlva, 10 év múlva, és sokszor fel is tes�szük magunknak a kérdést, de jobb, ha nem tudjuk, a jövő legyen meglepetés.

Bereczki Szilvia Tímea

kert

Légy tudatos: ültess

A

Collins szótár minden év végén kiválasztja az év szavát, kifejezését, amely leginkább tükrözi az elmúlt év hangulatát, gondját, és amelyek potenciálisan tartós ideig fennmaradnak még az aktív szóhasználatunkban.

2019 szava a klímasztrájk volt. Mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre inkább fontossá válik az, hogy tegyünk valamit a Föld védelméért, például műanyagmentes hónapokat tartunk, megpróbálunk nulla hulladékot termelni, csomagolásmentes boltok nyílnak, egyre nagyobb teret nyernek a helyi, kézműves termékek. Azonban a környezettudatos életmódra való átállás nem egy egyszerű dolog, hiszen még mindig rengeteg akadálya és nehézsége van. Azonban kis lépésekkel is elérhető a cél, nem?

Mi egy ilyen kis lépést szeretnénk megosztani, mégpedig úgy, hogy tavaszra gyönyörű fűszerkert szülessen belőle, akár az erkélyen, akár a kertben: ötleteket adunk arra, hogyan lehet újrahasznosított, minden háztartásban megtalálható darabból csíráztatót készíteni. Már most érdemes ezzel foglalkozni, hiszen tavaszra szép zöld növényeket lehet kiültetni. Az így elkészített csíráztató „cserepeket” akár közvetlenül a földbe ültethetik majd, hiszen könnyen lebomlanak, nem kell átültetni a palántákat. Próbálkozhatnak bazsalikommal, oregánóval, rozmaringgal, snidlinghagymával, petrezselyemmel, de akár a paradicsom-, paprikapalántáinkat is kitermelhetik ilyen módon.

A karton tojástartók ideálisak a magok csíráztatásához. Körülbelül ugyanolyan méretűek, mint azok a kis cserepek, amelyeket meg lehet vásárolni, de biztosan akad minden háztartásban legalább egy tartó, amit erre lehet szánni. Vágják le a doboz tetejét, majd minden kis részlegbe öntsenek földet, vájjanak egy kis lyukat, szórjanak bele 3-5 magvat, tegyenek még egy kis föl-

Igen, tessék! magazin | 18

det, öntözzék meg, majd tegyék egy fényes helyre, és várják a csodát! És ha már a tojásnál tartunk, tudták, hogy a tojások héja is tökéletesen újrahasznosítható erre a célra?

A kettétört tojáshéjak pont megfelelő méretűek az apró magok elindításához, a tojáshéj biológiailag lebontható. Ezenkívül elősegítik a talaj termékenyítését, és a kártevők ellen is hasznosak.

Télen sok citromot, narancsot eszünk, ugye? Nos, van egy jó hírünk, ezeket is felhasználhatják, hogy tavaszra gyönyörű növényeik legyenek. Mindig vágják ketté a citrusokat, kanalazzák ki a tartalmát, majd tegyenek bele földet, magvakat, öntözzék meg. A legjobb ebben a módszerben, hogy nemcsak szépen néz ki, de illatozik is tőle az egész ház.

Olyan csíráztató cserepeket készíthetnek, amelyeket évről évre újrahasználhatnak.

Egy másik ötlet a konyhai törlőkendő és a WC-papír-guriga újrahasznosítása, hiszen ez biztosan minden háztartásban akad, és legtöbbször kidobjuk őket. Nos, most már nem kell, hiszen ha kettévágják ezeket, formálnak nekik egy aljat, földet és magvakat tesznek bele, tökéletes lesz arra, hogy ott megfoganjon a palánta. Ezt majd úgy, ahogy van, egy nagyobb cserépbe vagy a kerti ágyásba ültethetik.

Persze, olyan csíráztató cserepeket készíthetnek, amelyeket évről évre újrahasználhatnak majd, hiszen ezek nem bomlanak le, így nem vethetik el őket a növén�nyel együtt. Ilyen például a joghurtos doboz, a mindenféle konzervdoboz, a befőttes üveg, a zöldségek műanyag doboza, a tejes vagy üdítős doboz. Merjünk kreatívak lenni, gondoljunk a környezetre és leginkább arra, hogy mennyire szép lesz nyomon követni a magvak növekedését, kevesebb szemetet termelni, apró lépésekben megtanulni újrahasznosítani, fűszerkertet építeni.

Jó munkát és sok zöldet kívánunk!

Nagy Kinga

19 | 2020. március

szakértő

Sport és táplálkozás

A végrehajtási eljárásról

„Az adós nem hajlandó a bírósági ítéletben megállapított tartozást kifizetni. Mitévő legyek, kihez fordulhatok?” – kérdezi olvasónk.

zetét, megszerezve a szükséges információkat a különböző nyilvántartásokból, illetve hatóságoknak, bankoknak, cégeknek küldött megkeresése révén.

Az eljárás foganatosítása mennyiben végrehajtKovács Noémi és a végrehajható vagyonható okirattal rendelügyvéd, 0745-015485 tárgyak feltérképezése érkezünk (jogerős bírósákovacs.noemi@ dekében a végrehajtónak gi ítélet, közjegyzői okirat, igentessek.ro joga van behatolni az adós váltó, csekk stb.), és az (szerkesztőség) lakóhelyére, székhelyére, adós nem hajlandó teljeilletve a bíróság jóváhagyásával, síteni a kötelezettségét, bírósági harmadik személyek tulajdonában végrehajtóhoz fordulhatunk a kölevő helyiségekbe is. vetelés érvényesítése érdekében.

A pénzkövetelések behajtásáA végrehajtási eljárás a hitelenak gyakori módja az adós bankző kérelmére indul. A végrehajthaszámlájának a letiltása, amikor a tó okiratot személyesen vagy posvégrehajtó megkeresésére a bank tai úton lehet benyújtani az adós átutalja az adós számlájáról az lakóhelye vagy székhelye, a végadósság összegét a végrehajtó lerehajtás alá vonható ingatlan hetéti számlájára. Ugyanakkor letiltlye vagy pedig a végrehajtás heható a munkabér vagy a nyugdíj, lye szerint illetékes önálló bírósági amikor a munkaadó vagy a nyugvégrehajtóhoz. díjt folyósító hivatal havonta a leAz eljárás során felmerülő költsététi számlára utalja a törvény által geket (bélyegilleték, végrehajtói, illevonható részt. letve ügyvédi honorárium, szakértő, A végrehajtó az adós ingóságáfordító, tolmács díja stb.) a kérelra (pl. gépjárművére), ingatlanára mező megelőlegezi, és utólag az is folytathat végrehajtást, amikor adós viseli. a jogszabályi feltételek fennállása Csakis a biztos, esedékes és beesetén ezek értékesítése végett árhajtható követelések képezhetik verést tűz ki. ezen eljárás tárgyát.

A végrehajtási eljárás elindítható, A bejegyzéstől számított 3 napon illetve folytatható az adós örökö­ belül a végrehajtó a bírósághoz forseivel szemben is. dul, amely 7 napon belül jóváhagyja A hitelezőnek aktívan részt kell az eljárást. Ezt követően a végrevennie a végrehajtási eljárásban, hajtó értesíti az adóst a végrehajellenkező esetben az eljárás eltási eljárásról, tudomására hozva, évül. A törvény 6 hónapos elévühogy kinek és milyen követelése lési határidőt ír elő, amennyiben a van vele szemben, felszólítva őt a hitelező hibájából ebben az időinkötelezettség záros határidőn belül tervallumban egyetlen végrehajtási való teljesítésére. rendelkezés vagy ügylet sincs fogaAz adós kifogást terjeszthet elő a natosítva. végrehajtó intézkedései és mulaszEz nem tévesztendő össze a végtásai ellen. rehajtási jog elévülésével, hiszen a A végrehajtási eljárás célja a hitekövetelés elévülési ideje alatt, amíg lező követelésének a megtérülése, ez végrehajtható, újabb végrehajteljesítése. Ehhez a végrehajónak tási eljárás indítható el. (X) fel kell mérni az adós vagyoni hely-

A

A

sportolás alap­ pillére a megfelelő táplálkozás.

Legyen szó izmosodásról, néhány plusz kiló leadásáról vagy aktívabb életmódról, kardioedzésről vagy súlyzósról, nagyon fontos a hozzá optimizált helyes táplálkozás.

Szilágyi Karola dietetikus, 0740-560836 szilagyikarola90@ gmail.com

Ne sportolj éhesen!

Lehetséges, hogy egy 30-40 perces kardioedzés éhgyomorra is működhet, ám ha alakformáló edzésről van szó, akkor ez a módszer egyáltalán nem célravezető.

Ha edzés előtt nem eszünk, alacsony lehet a vércukorszintünk, ami szédüléshez vagy akár ros�szulléthez vezethet.

Az edzés során folyamatosan szükségünk van energiára. Az első fél óra edzés felemészti a keringésben lévő cukrokat (szénhidrátokat), illetve az izmokban elraktározott glikogént. Később következik a májban elraktározott glikogén.

Edzés előtt javasolt fogyasztani mind jól megválasztott gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátot (gyümölcs – edzés előtt 30-60 perccel), mind lassan felszívódó, alacsony glikémiás indexűt (teljes kiőrlésű termékek – edzés előtt 2-3 órával) ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a tökéletes energiaforrást, megfelelő időtartamig.

A szénhidrátfogyasztás mellett elengedhetetlen a megfelelő men�nyiségű fehérje bevitele. Zsírok fogyasztása nagy mennyiségben nem ajánlott, mivel az emésztési idejük nagy, ezért teltségérzetet kelthetnek, ami csökkenti az edzés hatékonyságát.

Igen, tessék! magazin | 20

Ne feledkezz meg a folyadékpótlásról az edzés során, 15-20 percenként, 1,5-2 dl vízzel/cukrozat­lan teával pótold a folyadékveszteséged.

Konkrét példák, hogy mit is együnk az edzést megelőző órákban: gyümölcsös zabkása, banán olajos magvakkal, banán tehéntúróval, alma mogyoróvajjal, banános zabkeksz joghurttal, puffasztott rizs tehéntúróval és joghurttal, csirkemell rizzsel/bulgurral/köles­ sel/hajdinával és zöldségekkel, teljes kiőrlésű tésztafélék hallal és zöldséggel.

Mit együnk edzés után?

Legalább annyira fontos a helyes edzés utáni étkezés, mint az azelőtti. Testedzés után a legelső dolog a megfelelő folyadék és ásványi anyag pótlása. A folyadékot fogyasszuk kis kortyokban, legyen az víz, házilag készített izotóniás ital vagy akár hígított gyümölcslé.

A sport utáni táplálkozásnak igazodnia kell a testedzés intenzitásához és persze a saját céljainkhoz, legyen az zsírégetés vagy akár izomtömeg-növelés.

Az edzést követő egy-két órában legyen fehérjében és szénhidrátban gazdag az étkezésed. A szénhidrátok segítenek az energia pótlásában, míg a fehérjék az izmok építésében, amelyek az edzés folyamán lebomlottak, különösen ha súlyzós edzés volt.

Az intenzív kardioedzés során a szervezet szénhidrátfogyasztása nagy, így tehát ajánlott 1,1-1,5 g szénhidrát/testsúly kg fogyasztása az első 30 percben, természe­ tesen fehérjével társítva (3:1 arányban).

Ha izomtömeg-növelés a cél, akkor sport után nagyobb fehérjebevitelre van szükség (20-40 g fehérje).

Példák: hal, sovány szárnyashús barna rizzsel, párolt zöldséggel vagy teljes kiőrlésű kenyér túrókrémmel, tonhalkrémmel és friss zöldségekkel.

21 | 2020. március

Ne csak a négy fal között használjuk anyanyelvünket Az anyanyelvhasználat bátorításáért dolgozó Igen, tessék! Egyesület kampányvideót hozott nyilvánosságra az anyanyelv nemzetközi napjára (február 21-én) azért, hogy az őrzés helyett a nyelvhasználatra irányítsa a figyelmet, identitásféltés helyett az anyanyelv gyakorlati szerepét hangsúlyozza.

Az édesanyák méltatására gyakran használt szólást (anya csak egy van) felhasználva az egyesület játékosan próbálja tematizálni az anyanyelvhasználatot a kolozsvári magyarok körében.

A háttérsztori az, hogy óriásplakát-kampányt tervezett az egyesület. A képen látható posztert helyezték volna ki Kolozsvár különböző pontjain. „Tavaly február 19én, a plakát legyártása után, a kihelyezés napján jelezte a kivitelező cég, hogy kihelyezéséhez engedélyre lett volna szükség a városházától, ugyanis idegen nyelvű szöveg szerepel rajta. Előzőleg más kolozsvári cégek is visszautasították a plakát kihelyezését, arra hivatkozva, hogy provokatív és törvényellenes. Akkor arra gondoltunk, hogy engedélyeztetjük, vagy más céget keresünk, és majd 2020-ban kihelyezzük az óriásplakátokat. Kérvényeztük a polgármesteri hivatalánál a jóváhagyást, de kiderült, hogy magánkézben levő reklámfelületek esetében ez nem szükséges, vagyis nincs ilyen engedély, melyet kiadhatnak” – mondta Szilágyi-K. Ágota, az Igen, tessék! Egyesület projektmenedzsere. Az egyesület ezután több kolozsvári céget is megkeresett, egyik sem vállalta a plakátok kihelyezését, bár szakértőkkel való egyeztetések során kiderült, nincs jogi akadálya. „Az óriásplakátok azt üzenték volna a város fele tartóknak és a városban közlekedőknek, hogy ez itt egy többnyelvű város. Ezt az üzenetet hordozza az online térben a huszonöt másodperces videó. Szeretjük a humort, játékot és a kreativitást, ezért időközönként beindul az Igen, tessék! kreatív gyára, melynek fő célja, hogy olyan kampányokat, projekteket hozzon létre, melyek ráirányítják a figyelmet a kérdésre, biztatni tudják közösségünket az anyanyelv használatára” – tette hozzá Talpas Botond, az egyesület elnöke. (X)

lazíts Sudoku 9

7

3

3

9

2 7

8 4

9

4

8 3

9

2 6

9

5

9 5

3

3

4

9

1

2

6

5

1

9

8

5 8

7

4 1

4

6

9

szovjet űrállomás volt kapuban áll!

1

7

3

7 9

1

6

6

1 1

4 8

7

4 6

7

2

vízilabda Az alku lényege!

filmrendező (Elia) Delfinfej!

hegyes végű rövid karó

2 6 9

titkot véletlenül elfecseg

K

1. egykori ma­gyar haza „A” háztáji udvar

sör (Német)

3.

az argon vegyjele egyféle gombóc

kipling kígyója déli pihenőt tart biztató, sür­gető szó a zeneelmélet része!

sűrű (ős)erdő vizes sportot űző

ilyen módon közepes sebességgel lovagló

norvégia határai!

Do, ..., mi

csavar része Milyen a ..., olyan a fo­ gadj Isten

eső vagy tűző nap ellen védő eszköz Középre ültet! magyar tudo mányos akadémia (Röv.)

2. a föld felé zuhan párosan vonul! platina­ darab!

vajon vallásossá vált?

német költő (Melchior) Idegen művészet

nem mozdítható vagyontárgy bankban van!

kissé gondterhelt! eme tárgy

zserbószelet!

ókori görög agyag­ szobrocska négyből egy! színész (Harvey)

4 3

indíték

felvidéki folyó

7

2 5

7

Barbra Streisand. oscar-díjas filmje (1983)

3 1

1

2

7

7

2

1

5 egyféle házfedél pont a végén!

9

7

6 8

8 magánszám az operában építőipari kötőanyag

kilométer (röv.) rajz

4

2 2

7

5 8

9 7

9

8

4

6

7

9

5 1

8

T Rejtvényszelvény

teniszkellék

A nyereményeket a Kolozsvári Állami Magyar Színház ajánlotta fel.

Hegedűs a háztetőn

Név: ...................................................................................................

Telefonszám: .............................................................................

Postacím: ...................................................................................... ...............................................................................................................

Megfejtés: . ................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... ...............................................................................................................

A szelvény kitöltésével a rejtvényfejtők hozzájárulnak személyes adataiknak az Igen, tessék! Mozgalom általi feldolgozásához az EU vonatkozó rendelete (GDPR) előírásai szerint.

kettős betű Az üstbe került!

2020. március 18., szerda, 19 óra, nagyterem március 27., péntek, 19 óra, nagyterem

Megfejtések leadása: szerkesztőség; Agapé Étterem: Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 6. sz.; info@igentessek.ro Beküldési határidő: 2020. április 17. December–januári rejtvényünk megfejtése: „Olyan jó néha angyalt lesni / s angyalt lesve a csillagok közt / Isten szekerét megkeresni.” Nyertesek: Bozsoki György (Kolozsvár), Juhos Zsuzsa (Kolozsvár), Rémán Erzsébet (Kolozsvár).

Igen, tessék! magazin | 22

Lilakáposzta-fasírt

K

épzelj el egy szokatlan hozzávalókból készített hétköznapi ételt, extravagáns külsővel. Nem egy ötcsillagos séf alkotásáról van szó, hanem egy hozzáférhető összetevőkből, könnyen elkészíthető fogásról, amely biztosan jól fog kinézni a tányéron vagy a hamburgerben. Próbáld ki a lilakáposztából készült fasírtot!

Ilyés Sándor borszakértő ajánlata

KOLONICS SOMLÓI HÁRSLEVELŰ 2016 A káposztás, enyhén fűszeres fogásokhoz személy szerint leginkább somlóit szoktunk választani. A somlói száraz, gazdag fehérborok a termőhely jellegét tökéletesen képesek megmutatni, nehezebb ételekkel is képesek felvenni a versenyt. A hárslevelű illat- és ízvilága az ásványosságon alapszik, de megjelennek a fajtajelleges hársvirágos, enyhén mézes aromák, érett fehérhúsú gyümölcsök, illetve egy krémes lecsengés. Hozza a vulkáni vidékre jellemző nagyszerű savakat, amelyeknek köszönhetően kiválóan használható a gasztronómiában.

Borsarock – Kossuth Lajos u.

(21 decembrie 1989) 7.

– Brassai Sámuel u. 4. www.borsarock.com

23 | 2020. március

recept

Tisztítsuk meg a lilakáposztát a felső leveleitől és torzsájától, majd reszeljük vagy robotgéppel aprítsuk nagyon apróra. Sózzuk meg a káposztát, és keverjük össze, hogy mindenhol érje a só, majd pihentessük egy órát, hogy levet eres�szen. Ha letelt a pihentetés, nyomkodjuk ki a káposztát, öntsük le a levét, reszeljük rá a fokhagymát, adjuk hozzá a fűszereket, valamint a lisztet, és keverjük össze alaposan. Ak-

kor jó a massza, ha a tenyerünkben összeszorítunk egy adagot, és ös�szeáll. Evőkanálnyi adagból, enyhén nedves kézzel formázzunk gombócokat, és forgassuk meg a zsemlemorzsában. Serpenyőben tegyük fel közepes lángon melegedni az olajat.

Ha felforrósodott, közepes lángon süssük aranybarnára a pogácsákat. Figyeljünk arra, hogy az olajban sercegve süljön, vagyis ne hűljön ki az olaj - ha kissé lehűlt, várjuk egy kicsit, mielőtt a következő adagot sütjük. A kisült pogácsákról csepegtessük le az olajat, majd tálaljuk őket. Jó étvágyat!

Hozzávalók:

50 dkg lilakáposzta 8 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt 2 gerezd fokhagyma 1 kávéskanál őrölt fűszerkömény 6 db borókabogyó bors ízlés szerint só ízlés szerint 3 ek. zsemlemorzsa 3 dl napraforgó olaj (a sütéshez)

Igen, tessĂŠk! magazin | 24