Igen, tessék! magazin október

igen, tessék!

2020. október | VIII./4. www.igentessek.ro

Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!

szezon

Lélekmelegítő őszi | 4. ötletgyűjtemény

példaértékű Gynia, ahol

8. | a barátnők ajánlása a legfontosabb reklám

természet EKE-bakancslista kevésbé tapasztalt túrázóknak

Talpas Botond Szomszédok, tudjunk egymásról! ‌| 6.

| 18.

tartalom

31

22 Szezon

Lélekmelegítő őszi ötletgyűjtemény...........................4–5

Portré Talpas Botond: Szomszédok, tudjunk egymásról! .....................6–7

interjú

László Attila: Orvosként és politikusként a koronavírus ellen..........................................20–21

megemlékezés

Példaértékű

Egy hely, ahol az emlék időtálló: a kolozsvári Házsongárdi temető..................................... 22–23

Ahol a barátnők ajánlása a legfontosabb reklám......................8

rendszerváltás

KMDSZ-elnökök a változás küszöbén................................. 24–25

Önkormányzat Önkormányzati választások Kolozsváron és Kolozs megyében.........9–10 Miben segített az RMDSZ?........ 11–13 Örökös harcunk a szabadságért – az idei rendhagyó október 6-i ünnepségről . .................................. 14 Az 1956-os forradalom emlékezete Kolozsváron: szolidaritástól a megtorlásokig ............................. 15 Mozgóurna igénylése ..................... 16

sztori Istenke perselypénze...................... 17

természet

Haller Károly polgármester, a modern Kolozsvár megálmodója.......... 26–27

Mese Egy néni és a Járgánya....................28

szakértő............................. 29 Lazíts

Sudoku......................................... 30 Keresztrejtvény............................ 30

Recept

EKE-bakancslista kevésbé tapasztalt túrázóknak... 18–19

20

visszapillantó

Sültpaprika-pesto a zakuszkaszezon végére....... 31

24

26 A kiadvány megjelenését támogatta:

Jó érzés Mielőtt a kétségbeesés úrrá lenne rajtunk, hogy rövidülnek a nappalok, növekednek az esetszámok, és a takaró alól reggel csak komoly belső harcok árán sikerül kibújni, érdemes megragadni az utolsó napsugarakat, és kimenni a szabadba. Az EKE segítségével olyan összeválogatott környékbeli túrautak közül szemezgethetnek kedvükre az olvasók (18–19. oldal), amelyek nem igényelnek túlzott tapasztalatot, így a teljesen kezdő természetjárók számára is tökéletesek. Hiszen ha jár valamiféle előnyökkel a határok lezárása, akkor az mindenképpen az, hogy alkalmunk van felfedezni környékünk rejtett kincseit.

Amennyiben az időjárási viszonyok mégsem lennének kedvezőek, hiszen éppen a kiszámíthatatlansága miatt szeretjük annyira az őszt, olyan ötleteket válogattunk össze (4–5. oldal), amelyek a borús napokba is színt csempésznek.

Ugyanakkor ez az időszak tökéletes alkalom arra, hogy mások felé forduljunk, természetesen a társadalmi távolságtartás szabályait betartva. Rendkívül jó érzés látni azt, hogy a nehéz idők ellenére is akadnak városunkban olyan emberek, akik pozitív példával szolgálnak, és akik közösségmozgató erejükkel segítenek másokat is odafigyelésre buzdítanak, mint például a Szomszédok.ro projekt (6–7. oldal).

Simó Helga felelős szerkesztő, Igen tessék magazin

Ingyenes közösségi magazin.

Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület.

Meg­jelenik havonta 18 000 példányban.

Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kis Tímea | Felelős szerkesztő: Simó Helga Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Bethlendi Tamás Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz Csaba-Levente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz.

Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723 Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@divads.ro

Kentaur Kulturális Egyesület Főmunkatárs, valamint alapító-főszerkesztő 2017-2020 között: Stanik Bence. Lapunk 20122016 között Igen, tessék! Kolozsvár néven jelent meg, egykori főszerkesztők: Győrfi Kata, Jakab Villő Hanga, Kristály Bea.

3 | 2020. október

szezon

Lélekmelegítő őszi ötletgyűjtemény

S

zombat reggel van, egy kicsit később kelünk, nyújtózkodunk egyet, és az ablakon kibámulva a ködös-esős őszi idő húz vis�sza a paplan alá bennünket. Ismerős a jelenet? Tagadhatatlan, hogy mindannyiunknak húzós éve volt, így talán még nagyobb erőfeszítésünkbe kerülhet, hogy az őszi fáradtságot, az esős napok szürkeségét száműzhessük. Segíthet, ha valami olyan programot tervezünk be, ami mosolyt varázsol az arcunkra, ezért készítettünk egy gyűjteményt néhány olyan tevékenységből, ami fényt vihet a legborongósabb napokba is.

Alakítsunk ki egy jó kis olvasókuckót Egyre rövidebbek a nappalok, így érdemes arra időt fordítani, hogy kialakítsunk egy megfelelően megvilágított, kényelmes kis teret a lakásban, ahol akár egymagunkban egy csésze forró teával vagy a gyerekekkel, unokákkal is bekuckózhatunk, hogy egy másik világba kalandozhassunk. Nekem személy szerint ilyenkor mindig kéznél van valami régi kedvencem. Idén ősszel például a Harry Potter-sorozatot olvasom újra, de akár olyan friss olvasmányt is beszerezhetünk, ami teret ad a nosztalgiázásnak, vagy a nyárillatba repít vissza.

Fahéjillatú lakás Egy kis sütemény mindenkit jobb kedvre derít. Akár a hagyományos almás süti készítéséhez is nekifog-

hatunk, de új receptek kipróbálásába is belevethetjük magunkat, hiszen minél nagyobb a kihívás, annál elégedettebben ülhetünk le utána az eredményt majszolgatni. Érdemes a kompótok helyett a szezon szupersztárját, a sütőtököt is elővenni, és akár muffint, puszedlit vagy édeskenyeret ízesíteni vele, így a konyhánkat – vagy akár az egész lakást – átjárhatja a frissen sült finomságok illata.

Leltárazzunk Ha kint még mindig esik az eső, és bent szeretnénk tevékenykedni, itt az ideje átnézni a szekrényeket. Egyre hidegebbek az őszi

Igen, tessék! magazin | 4

napok, és a tél felé közeledve jó ötlet lehet egy kis ruhatárleltárba fogni. Elő a bakancsokkal, meleg csizmákkal, pulcsikkal, mehetnek a szekrény hátába a nyári ruhák!

Ezt a tevékenységet megkoronázhatjuk egy szelektálással is: azokat a ruhákat, amiket már nem használunk, felajánlhatjuk különböző gyűjtőszervezeteknek is, így segítve a rászorulókat.

Irány a rozsda színben pompázó természet!

Ha egy kis szerencsénk van, és az őszi napsugarak elűzték a ködöt, egyet sétálhatunk a friss levegőn. Ha egy kis időt szeretnénk szakítani magunkra, tegyünk egy kört a közeli parkban, menjünk ki a lakásunkhoz közel eső domboldalra, csodáljuk meg a sárgás-narancsos-barnás fákat.

A kalandvágyók akár nagyobb túrákra is vállalkozhatnak (jó kis ajánlót olvashatnak erről újságunk 18–19. oldalán).

Egy csipet ősz az otthonunkban Barangolás közben faleveleket, gesztenyét, egyéb terméseket is

5 | 2020. október

lehet gyűjteni, amiből kézműves tevékenység is kibontakozhat egy bentülős délutánon. Az őszi, meleg színű, természetes dekorációk remek kiegészítői bármelyik lakásnak, akár csak simán üvegtálba is helyezhetjük őket, vagy cérnára fűzve girlandot készíthetünk. Ha pedig gyerekekkel szeretnénk barkácsolni, akkor egyéb

sem kell az őszi „zsákmányhoz”, mint pár fogpiszkáló, ragasztó és egy kis festék, esetleg spárga.

Az interneten rengeteg ötletet gyűjthetünk, egy egész állatkertet berendezhetünk, vagy a különböző árnyalatú levelekből koszorút készíthetünk.

Gödri Csilla

portré

Szomszédok, tudjunk egymásról!

Ön ismeri a szomszédait? Tudja, kik azok, akik egyedül laknak a közvetlen szomszédságában?

A koronavírus-járvány okozta helyzet megmutatta: rengeteg olyan idős van, aki családja nélkül él Kolozsváron, hangsúlyosan kitéve a járványhelyzetnek. Értük jött létre a Szomszédok közösségi kezdeményezés. Talpas Botonddal, a projekt ötletgazdájával beszélgettünk.

– Márciusban, amikor még senki nem tudta, hogy hova tart a járvány, elindult a szomszedok.ro. Mi volt az alapgondolat?

– A tavaszi kijárási tilalom szinte a semmiből jött, mindenkit megijesztett a járvány miatt kialakult helyzet.

Ez volt az a pillanat, amikor szerintem sokan vártak olyan jellegű támaszt, amelyet általában a családjától kap meg az ember. Kolozsváron rengetegen élnek egyedül, sokszor elszigetelten, saját kis tömbházlakásaikban, szeretteiktől távol. Nekik rendkívül nehéz volt boldogulni.

– Világosan látszott, hogy magunk kell megszervezzük a mindennapokat és a segítségnyújtást.

– Már márciusban láttuk azt, hogy sok olyan ember lesz, akihez az önkormányzat vagy azok a szervek, melyeket elméletben kijelöltek a támogatásra, nem tudnak elérni. Az önkormányzat a szociálisan legkiszolgáltatottabb réteget kötelezően el kellett lássa, de ez távolról sem fedte le azt a korosztályt, amely a veszélyeztetett kategóriába tartozott. Az idősekre gondolok itt, őket kellett igazán félteni, és róluk szól mai napig is a kezdeményezés.

– Sikerült kitalálni egy olyan rendszert, amellyel visszanyúltunk azokhoz az időkhöz, amikor a szomszédok a nagyvárosban is ismerték egymást.

– Amikor a ’90-es években felnőttem, mindenkinek volt egy lakáskulcsa a szomszédnál. Nem volt mobiltelefon, sokkal nehezebben lehetett kommunikálni. Ha a vízórát le kellett olvasni, a szomszéd tudott segíteni. Mindenki tudta a lépcsőházban,

hogy melyik az a magyar néni, aki egész nap nem mozdul ki a házból, és meg lehetett kérni, hogy öntözze meg a virágokat, ha nem voltunk otthon. Kicsit ehhez tértünk vissza, csak éppen fordítva: ezúttal mi támogatjuk azokat a néniket, akik egyedül vannak. Manapság úgy érezzük, hogy mindenki tud mindenkiről a közösségi médiának köszönhetően, de mégis nagyon hiányosak az információk.

– Hogy lett ebből a monostori lépcsőházi ötletből az egész városra kiterjedő platform?

– A 21. században már vannak olyan technikák, amelyekkel gyorsan meg lehetett szervezni a projektet.

Rendelkezésünkre állt egy ügyes csapat, amely néhány nap alatt programozott egy olyan honlapot, ahol lehetett jelentkezni segítőnek, illetve regisztrálhattak az erre rászorulók is.

Az elképzelés az volt, hogy lehetőleg az egymáshoz közel élők támogas-

sák egymást, és ne néhány önkéntes járja a várost. Nem tudtuk akkor még, hogy a vírus hogyan fertőz, ezért is volt lényeges, hogy lehetőleg közel legyenek az emberek egymáshoz. Innen a Szomszédok elnevezés.

– Nem az volt a lényeg, hogy egyből bevásároljunk és számlákat fizessünk az arra rászorulóknak, hanem hogy mindig legyen valaki, akit fel lehet hívni.

– Így lehet ezt hosszú távon fenntartani, így kerültünk vissza a „szomszédolás” régi értelméhez.

– A rászorulók nagy része nem biztos, hogy tudja kezelni ezt a honlapot.

Hogy lehet hozzájuk eljutni?

– Az a fontos, hogy tudjunk egymásról. Ismerjük meg a szomszédainkat. Minden létező médiaplatformon népszerűsítettük a honlapot.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete pedig biztosított humánerőforrást ahhoz, hogy felkeressük te-

Igen, tessék! magazin | 6

lefonon is az embereket. Ezenkívül létrehoztunk egy belső telefonszámot is, amelyet felhívhattak azok, akik nem tudták használni a felületet. Ráadásul nagyon sokan akadnak, akik Magyarországon vagy más országokban élnek, de szüleik, nagyszüleik itthon, Kolozsváron laknak egyedül. Őket a közösségi médián keresztül tudtuk elérni, és sokan beregisztrálták szeretteiket azért, hogy biztonságban tudják őket. Nem feltétlenül volt szükségük támogatásra, de jónak látták, ha jelentkeznek.

Elég volt az, hogy kéthetente valaki az RMDSZ-től vagy az önkéntescsapatból felhívta a szüleiket, hozzátartozóikat, hogy hogy vannak, van-e valamire szükségük.

– Biztonságérzetet és azt, hogy tudjuk kihez forduljunk, ha baj van: ezt nyújtja a szomszedok.ro.

– Első körben kétszáznál több olyan ember jelentkezett, aki segítségre szorult, és több, mint százötven segítő. A Kolozs megyei RMDSZ volt az, aki az ügyintézést vállalta, és volt egy önkéntescsapat, aki ötletelt, finomította a rendszert, hogy minél gyorsabban és operatívabban működjön ez a projekt, hogy kössük össze az egymáshoz közel lakókat. A platform működése egyszerű: ha valaki regisztrál, meg kell adja a negyedet, ahol lakik. A segítő pedig kap egy listát azokkal a segítségre szorulókkal, akik az ő körzetében laknak, így fel tudja venni velük a kapcsolatot.

– A kezdeményezés márciusban és áprilisban nagyon nagy hatással volt a kolozsvári mindennapokra, ami-

kor csak nagyon indolkolt esetben mehettünk ki a házból. Mi a helyzet most, amikor a járványhelyzet sokkal súlyosabb, de ki szabad mennünk, nincsenek olyan korlátozások, mint akkor voltak?

– A program nem állt le. Az volt a lényege, hogy összekösse az embereket, és ez mai napig is tart.

Nem központilag van szabályozva, hanem a kialakult kapcsolatoktól függ, hogy milyen formában vannak fenntartva. Időközönként viszont a megyei RMDSZ-es kollégák végigtelefonálják a nyilvántartásban lévő időseket, hogy érdeklődjenek arról, hogy hogy vannak, illetve működik-

Névjegy: Talpas Botond

Az RMDSZ parlamentiképviselő-jelöltje, az Igen, tessék! mozgalom vezetője.

Talpas Botond 1988-ban született Kolozsváron. Közösségszervező, vállalkozó, és saját bevallása szerint lokálpatrióta. Édesanyja Bitay Enikő mérnök-informatikus, akadémikus, a Sapientia EMTE egyetemi docense, az EME főtitkára, az MTA külső tagja, édesapja Talpas János, a BBTE Földrajz Karának tanára, a Magyar Földrajzi Intézet kutatója. Botond a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja volt, alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait szintén Kolozsváron végezte, jelenleg is a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének doktorandusza. Tizenkét éve foglalkozik közösségi ügyekkel, például az Igen, tessék! mozgalommal, a többnyelvű táblák ügyével vagy a koronavírus alatt a www.szomszedok.ro projekttel. „Egy olyan családban, közösségben nőttem fel, ahol szempont volt a közösségi tevékenység. Így gyerekkorom óta, a diáktanácsoktól kezdve, különböző szervezési feladatokat vállaltam. Így kerültem az RMDSZ-be is az elmúlt bő évtizedben. Úgy érzem, hogy megértem arra, hogy Kolozsvár és Kolozs megye azon sajátos problémáival is foglalkozzak, amelyek nem helyi szinten, hanem a törvényhozás szintjéről megoldhatóak.

Ezért jelentkeztem parlamenti képviselőnek az RMDSZ színeiben.”

7 | 2020. október

e a kapcsolat a „szomszéddal”. Fontos, hogy tudjunk egymásról, gyűjtsük össze azokat, akikre fokozottan figyelni kell, hogy amennyiben szigorodnak az előírások, tudhassuk, hogy hol vannak, és kik azok, akiket jó lenne felkeresni. Azt látjuk, hogy segítők szép számban akadnak, szóval van annyi ember, hogy le tudjuk fedni ezt a várost.

– Ez a következő lépés: olyan embereket is próbálunk regisztrálni, akik azt mondják, hogy semmilyen segítségre nincs szükségük, de nem zavarja őket, ha egyszer havonta megkérdezik tőlük, hogy szeretnének-e mégis segítséget.

– Az RMDSZ ebben egy jó szereplő, de ő is csak olyan embereket tud ös�szekötni, akikről tudja, hogy problémájuk van. Kolozsvár ’90 után nagyváros lett, rengeteg ember költözött ide, aki pont úgy kolozsvárinak érzi magát, mint a tősgyökeres kolozsváriak. Vannak régi lakók, és vannak, akik elköltöztek. Az az apparátus, aki most az önkormányzatban vagy különböző intézményekben dolgozik, rengeteg embert megszólít, rengeteg embert lefed, de nem jelenti azt, hogy mindenkihez eljut mindig minden információ, és minden segítségkérést sikerül megoldani. Ehhez egy rendkívül jó eszköz a Szomszédok. szöveg: Polacsek péter Fotók: Bethlendi Tamás

példaértékű

Zsigmond István Kolozsváron született, itt tanult és járt egyetemre, majd a Gynia nőgyógyászati és szülészeti kórház egyik alapítója lett. Jelenleg majdnem mindenese, a cég vezetője és orvos is. 2008 óta, amikor felavatták a a Zápolya (Traian Moșoiu/Dosztojevszkij) utcai épületet, fontos szempont volt, hogy magyarul is tudó munkatársakat alkalmazzanak.

Ahol a barátnők ajánlása a legfontosabb reklám

A

kórház létrehozására az volt a fő motiváció, hogy legyen egy hely, ahol úgy lehet dolgozni, ahogy kell, anélkül, hogy legyen egy vezetőség, ami mindenbe beleszól. Jelenleg hatan vagyunk tulajdonosok, köztük édesanyámmal, Zsigmond Annával, akinek tulajdonképpen az ötlete volt az egész.

Csak mint érdekesség mondom, annak idején ő hozta létre a második magánrendelőt Kolozsváron. A tevékenységünk sokat fejlődött a kezdetek óta. Új gépeket vettünk, a forgalom és a személyzet is növekedett, a koncepció viszont nem változott sokat. Azt szeretnénk - édesanyám fogalmazta ezt meg -, hogy a páciensek és a leendő kismamák ne csupán gyógyultan, hanem elégedetten is távozzanak az intézményből.

Az épület eleve kórháznak készült, mi is résztvettünk a tervezésben, úgyhogy ideálisnak mondanám a körülményeket. A vírushelyzet számunkra is új helyzetet teremtett.

Most nekünk is jobban kell vigyáznunk, elsajátítottuk a protokollokat, vannak előírások, ezeket teljes mértékben betartjuk. Mivel nem tudhatjuk, hogy ki fertőzött koronavírussal és ki nem, mindenkit szigorúan ellenőrzünk, aki belép. Ki kell tölteni egy papírt, hogy nem került fertőzöttel kapcsolatba az elmúlt két hétben, hogy nincsenek tünetei,

Fotó: facebook.com/clinicagynia

hőmérsékletet mérünk, kezet fertőtlenítünk, maszkot és cipővédőt kap mindenki, és tartjuk a távolságot amennyire lehetséges. Amen�nyiben lehet, mindenkit, akit beutalunk, előre tesztelünk.

A többnyelvűség fontos nekünk.

Amennyire a kínálat engedte és engedi, olyan személyeket veszünk fel, akik mindkét helyi nyelven beszélnek, magyarul és románul, de minden osztályon van több személy is, aki beugorhat fordítani, ha szükséges. Úgy vettem észre, hogy van egy komoly réteg, akinek fontos az, hogy magyarul legyen kiszolgálva, kényelmesebben érzi magát. Ez abból is látszik, hogy nekem arányaiban valamivel több magyar betegem van, és több magyar kis-

mamával foglalkozom, mint a román kollégáimnak. A személyes hangvétel és kommunikáció a hozzánk fordulókkal azért is fontos számunkra, mert tapasztalatunk szerint a barátnők ajánlása a legfontosabb reklám.

Pillanatnyilag ötvenkét állandó és még körülbelül negyven részmunkaidős kollégánk van. Tíz-tizenkét személlyel fogunk bővülni, ha elindul az új részleg, ugyanis ismét építkezünk.

Asszisztált reprodukciós központot akarunk létrehozni, magyarul lombikbébi-eljárást vagyis mesterséges megtermékenyítést is fogunk majd végezni. Terveink szerint jövőre indul ez a szolgáltatásunk.

Stanik Bence

Igen, tessék! magazin | 8

önkormányzat

a melléklet megjelenését támogatta az

Önkormányzati választások Kolozsváron és Kolozs megyében A járványügyi korlátozások nemcsak a fesztiválokat, rendezvényeket tették tönkre, hanem jócskán beleszóltak a Kolozs megyei önkormányzati választások eredményeibe is. Többnyire a megyei jogú városokban volt érezhető az, hogy a várthoz képest jóval kevesebb ember ment el szavazni, 22%-kal volt kisebb a szavazati arány 2016-hoz képest, de a községekben is okozott meglepetést a szeptember 27-i választás, itt 7%-kal volt alacsonyabb a szavazatok száma, mint négy évvel ezelőtt.

K

olozs megyének kilenc RMDSZes polgármestere lett: Magyarszováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Asztalos István, Várfalván Mărginean János, Buzán Czégher István, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Tordaszentmihályon Zeng János, Kalotaszentkirályon Póka András György, Körösfőn Bódis László és Kisbácsban Balázs János. Ezek közül Kisbács

9 | 2020. október

volt az, amin talán az egész megye meglepődött, hiszen több mint nyolcvan év után van ismét magyar vezetője a Kolozsvár határában fekvő községnek. A település lakosságának 23%-a magyar, ami azt jelenti, hogy a románok közül is sokan Balázs János mellett tették le a szavazatukat.

Kolozsváron 5500 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ, mint

2016-ban, ezen kívül Désen, Szamosújváron, Tordán és Aranyosgyéresen vesztettek szavazatot, ez utóbbi városban nem sikerült bekerülni a helyi tanácsba sem. Veszteségnek számít még az is, hogy Kerekes Emőkének – bár kevésen múlt – nem sikerült teljes egészében megnyernie Magyargorbó bizalmát. Ennek ellenére viszont nemcsak rossz eredmény van a köz­ségben, négy évvel ezelőtt 2, idén viszont 4 ember került be a helyi tanácsba, ami ad egy kevés reményt az ottlakóknak arra, hogy a magyarságra nézve nagyobb kaliberű változások történjenek. A megyeszékhelyen Csoma Botond indult a polgármesteri tisztségért, de csak 6955 szavazatot sikerült szereznie a lakosoktól, ezzel jóval alulmaradt az újabb mandátumot el-

nyerő Emil Boc mellett. A megyei tanács elnöke címért induló Vákár István sem nyerte el teljes mértékben a Kolozs megyeiek bizalmát, 28 566 érvényes szavazat érkezett az ő nevére. „Az idei önkormányzati választások egyik legnagyobb pozitívuma, hogy az emberek és a többi politikai párt szerint is egy nagyon fiatalos, vonzó és lendületes kampányt tudhatunk magunk mögött, így abban reménykedünk, hogy télen, a parlamenti választásokon is meg tudjuk tartani ezt a szintet. Mindenképpen azon fogunk igyekezni, már ha az adott helyzet megengedi, hogy a szavazati számot megnöveljük, és még több embert megnyerjünk magunknak.

Sajnos a több hónapos figyelemfelhívás és óvva intés meghozta az eredményt, az emberek otthon maradtak, ami részben érthető, hiszen nagyon fontos, hogy a lakosok egészségesek maradjanak, ugyanakkor ez kihatott a választási eredményekre is” – nyilatkozta Vákár István. Hozzátette, hogy az újonnan megválasztott Alin Tise PNL-frakciós megyeitanács-elnökkel eddig is jó, tisztességes kapcsolatot ápoltak, a nyolc év közös és sikeres munkának pe-

dig reméli, meglesz a hatása az elkövetkezendő mandátumban is. Öt tanácsos képviseli majd az RMDSZ-t a megyei tanácsban: Vákár István – a megyei tanács alelnöke, kertészmérnök, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rés Éva mérnök, vállalkozó, Lőrinczi Zoltán László pályázati szaktanácsadó.

Október utolsó hetében kerül sor Kolozs megyében a polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok beiktatására, Vákár István pedig elmondta, hogy bár sok helyen pozíciókat vesztettek, de reménykednek abban, hogy az egyeztetések, megbeszélések által lesz lehetőség arra, hogy egyegy városnak, településnek magyar alpolgármestere legyen.

Az RMDSZ-nek négy tanácsosa van a kolozsvári önkormányzatban, név szerint Oláh Emese alpolgármesterjelölt, jogász, Rácz Béla-Gergely közgazdász, egyetemi adjunktus, Rácz Levente Zsolt vegyészmérnök és Fugel Edina közgazdász. „Annak, hogy észrevehetően kevesebb szavazatot kaptunk, mint 2016-

ban, elsősorban objektív oka lehet, hiszen a vírus és a korlátozások sok embert otthon tartottak, de biztos voltak olyanok is, akik nem voltak megelégedve a frakció tevékenységével és láthatóságával. Ezt igyekszünk egy felmérés során feltérképezni, kielemezni, hogy pontosan tudjuk, mi az oka annak, hogy ilyen sok szavazatot veszítettünk” – jelentette ki Oláh Emese alpolgármester. „Egy helyet ugyan elvesztettünk az előző mandátumhoz képest a helyi tanácsban, de igyekezni fogunk abban, hogy megvalósítsuk az ötleteket, amelyeket a kampány során a programtervben felsorakoztattunk. Ilyen például a negyedek élhetőbbé tétele és fejlesztése, a forgalom csökkentése és biztonságossá tétele, a közintézmények bejárható távolságba helyezése, ahol mindenki számára tisztességes, emberi kiszolgálás jár – gondolok itt a magyar ügyintézésre elsősorban.

Szeretnénk, ha turisztikai szempontból is fejlődne a város, ha magyarul is ki lennének téve az utcatáblák, és fejleszteni szeretnénk a szociális hálózatot, támogatni szeretnénk azon civilszervezeteket, amiket az önkormányzat nem tud saját pénzből támogatni.” (X)

Igen, tessék! magazin | 10

Miben segített az RMDSZ? Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének tisztségviselői számára mindig első helyen állt a helyi magyarok mindennapjainak élhetővé tétele. Az elmúlt 4 évben is azért dolgoztak, hogy a közösség szerteágazó érdekeit szem előtt tartva olyan ügyek mellé álljanak, amelyek a fejlődését segítik elő.

K

ülső szemmel a háromnyelvű helységnévtáblák a legláthatóbbak, ezek megjelenése könnyen feltűnhetett számunkra a város különböző bejáratainál, de még számos helyzetben dolgozott azért a szervezet, hogy magyar nyelven is elérhetőek legyenek bizonyos rendezvények programfüzetei és információforrásai – például a Karácsonyi Vásár esetében.

Egy további céljuk a magyar épületek, terek és emlékművek felújítása és karbantartása. Ezen a területen is van mit felmutatni: a Mátyás-szoborcsoport megtisztítása, Tamás András honvéd alezredes emlékműve a Házsongárdi temetőben, a Bánffy-palota homlokzata vagy mondjuk a Szamosfalvi negyedben lévő emlékmű körüli tér rehabilitációja.

Kulturális emlékeink felkarolása mellett az oktatás fejlesztésének is kijutott a különböző pénzös�szegekből egy szelet: támogatták a magyar bölcsődék bővítését, több iskola felújítását és fejlesztését, valamint egyéb központok és projektek elindítását is. Sikerült több magyar tagozatot is elindítani szerte a városban, mint például a Monostor negyedi Octavian Goga Általános Iskola esetében vagy a IX. osztályt az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban. A magyar oktatás fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, ezért ennek az érdekében indult el az ingyenes buszbérlet a diákok és egyetemisták számára egyaránt, illetve a buszprogram is az iskolásoknak.

Az idősek is részesülnek ingyenes vagy kedvezményes közszállítási bérlettel, ezt elsőként az RMDSZ frakciója kezdeményezte. Emellett elindult a Nyugdíjas Klub is, ahol szintén a szépkorú lakosoknak szerveznek játékesteket, borkóstolókat, előadásokat és egyéb foglalkozásokat. A koronavírus-járvány miatt

11 | 2020. október

bevezetett szükségállapotban pedig partnerei voltak a Szomszédok.ro kezdeményezésnek, ahol a segítségkérőket a segítőkkel összekapcsolva oldották meg a korosodó személyeknek a bevásárlást és gyógyszerbeszerzést.

A hivatalban levő tisztségviselők csapata komoly előrelépéseket tett

relmező számára nyújtott segítséget. Szociális konyhát indítottak, és értékjegyeket is osztogattak, amelyeket élelemre válthatnak be. Ide sorolható be a közlekedés elérhetővé és biztonságosabbá tétele is a sérült személyek számára, legyen szó a gyalogátkelőhelyekről vagy az alacsony platformos buszokról.

a hátrányos és szociális helyzetű személyek és családok integrációja felé. Megjelent több ezres példányban a Szociális Kisokos, amely útbaigazít a segítő szolgáltatások között, de felújítják a magyar tagozattal is rendelkező Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskoláját. Támogatták az ingyenes fogászati programot az itt tanuló diákok számára, valamint iskola utáni tevékenységeket szerveznek a gyerekek felzárkózásához. A lakhatási gondok megoldásához kidolgozták a Lakbérpótlék programot, amely már több 100 ké-

A közlekedésnek a fejlesztése nem csak ilyen téren valósult meg, hiszen az elmúlt években az országban elsőként lettek beszerezve elektromos autóbuszok, és az a cél, hogy fokozatosan kivonják a forgalomból a légszennyező közszállítási eszközöket. A villanyrendőröknek a felszerelése pedig a biztonságos közlekedést teszi lehetővé mind a gyalogosok és biciklisek, mind a gépjárművezetők számára, de erre szolgál az átjárók éjszakai kivilágításának a megvalósítása is. A forgalom hatéko-

nyabb irányítása érdekében lett felújítva és kiszélesítve vagy újrasávozva a Wesselényi (Regele Ferdinand) út, a Békási (Bună ziua) út és a Magyar (21 decembrie 1989) utca, de számos híd felújítása is ezt az elképzelést szolgálta, legyen szó az Árpád- (Traian) , a Bulgária negyedi Téglás- (Fabricii) és a Porcelán-hídról.

A városban több helyen adtak át új parkolóházakat is. Mindezek mellé sorolható az ingyenes biciklikölcsönzés lehetősége számos pontban, de az elektromosrollerés biciklitöltők elhelyezése is. Ha kicsit a perifériák felé mozdulunk, láthatjuk, folyamatos fejlesztés alatt áll Kolozsvár nemzetközi repülőtere, ráadásul célegyenesbe ért a körgyűrű megvalósítása, valamint hozzáfogtak a kolozsvári metró és a helyi érdekeltségű vasút terveinek a kidolgozásához is.

Egy másik fontos prioritás volt számukra, hogy fenntartsák, támogassák és fejleszthessék a kolozsvári kórházakat. Sikerült ellátniuk új és korszerű rohammentő autókkal a megyeszékhelyet, a koronavírus megjelenése után pedig közel 6 millió lejjel támogatták a városi kórházat, hogy lélegeztetőgépet, intenzív terápiás ágya-

kat és védőfelszereléseket vásároljanak. Kérésükre pedig a Magyar Kormány segítségével maszkokkal láthatták el az iskolákat, a családi

orvosokat és az időseket gondozó intézményeket.

Már érintettem az előzőkben, hogy a környezettudatosságra

Igen, tessék! magazin | 12

igyekeznek minél nagyobb hangsúlyt fektetni, ennek a törekvésnek a része a Szamos partszakaszának teljes megújítása, a Vasutaspark visszaadása a Tóköz negyedben létrehozott új park, valamint a fák ültetése. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és az új levegőminőség-biztosítási terv elfogadása is ennek tudhatóak be. Különböző játszóterek és sportbázisok kar-

13 | 2020. október

bantartása, felújítása és megnyitása által is próbálják a lakosságot is az egézséges életmód elkezdésére biztatni. És nem utolsósorban számtalan civil- és ifjúsági szervezettel karöltve és különböző projektekben szerepet vállalva dolgoznak azon, hogy Kolozsvár továbbra is olyan programokkal és rendezvényekkel teli, pezsgős város legyen, mint amit megszokhattunk.

Az RMDSZ megyei és városi tanácsosai nem egyedül dolgoznak, rengeteg ember áll melletük, segítenek nekik, és szerepet vállalnak szintén a minden téren történő változásokban, legyen szó közösségről, közösségformálásról, oktatásról, közlekedésről, egészségügyről, infrastruktúráról vagy éppen innovatív és zöld megoldásokról. Mind együtt, egymásért, erről (is) szól a kolozsvári RMDSZ! (X)

Örökös harcunk a szabadságért – az idei rendhagyó október 6-i ünnepségről

A

Pro Iuventute Egyesület és a Kolozs megyei RMDSZ megemlékezést szervezett az aradi vértanúk tiszteletére október 6-án a kolozsvári Házsongárdi temetőben, Tamás András honvéd alezredes 18 éve felújított emlékoszlopánál. Az idei megemlékezést a járványügyi helyzetre való tekintettel a megszokottól eltérően szűk körben szervezték meg, világi és egyházi elöljárók, ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt. A rendezvényt élőben, online is közvetítették, kifejezve azt a reményüket, hogy jövőre lecseng a világjárvány, és újra együtt emlékezhetünk meg a 13 aradi vértanúra, az 1848-49es szabadságharc áldozataira, illetve a két honvédtisztre, akiket 12 nappal a vértanúk után végeztek ki Kolozsváron.

Az ünnepség üzenetét a koszorúzás előtti felszólalók gondolatai által szeretnénk átadni olvasóink számára. Aki szeretné a teljes ünnepséget átélni, visszanézheti az élő közvetítés videóját a Magyar Ifjúsági Központ Facebook-oldalán (www.facebook.com/magyarifjusagikozpont).

Geréd Imre (a Pro Iuventute Egyesület elnöke): „Napjainkban ádáz harc folyik a jólét, biztonság és identitás megtartásáért. Nem is olyan rég még minden adott volt, most pedig az új generációknak is tenniük kell érte, ehhez ad erőt október 6. emléke.”

Fotók: serar szabolcs

Oláh Emese (alpolgármester): „Csak akkor leszünk sikeresek, ha tudunk közösen jövőt tervezni. És ha kell, újratervezni. És ezért minden körülmények között megéri harcolni. Együtt, gyerekeinkért, itthon, Erdélyben. Itthon, Kolozsváron. Aki ezt az utat választja, az a mai kor bátor embere.”

Csoma Botond (RMDSZ Kolozs megyei elnöke, parlamenti képviselő): „Próbálunk erőt meríteni a múltból azért, hogy a jelent méltóságteljesen tudjuk megélni, és tudjunk jövőt építeni.

Tanulnunk kell a múlt hibáiból, és erőt kell merítenünk azért, hogy energiánk

legyen a közösség ügyét továbbvinni a 21. században.”

Grezsa Csaba (Magyarország kolozsvári főkonzulátusának első beosztott konzulja): „Fontos, hogy minden évben fejet hajtsunk a hősök előtt. Csak így csak az emlékezés által őrizhetjük meg a síremlékeket nemcsak fizikai valónkban, de a lelkünkben is, ott, ahol a szabadságvágyunkat is hordozzuk.”

László Attila (katolikus főesperesplébános): „Mi hisszük, hogy az emlékezés alapértékeket erősít meg: szabadság, együttműködés, közösségünk, családaink megvédése, hitünk elmélyítése, az Isten adta értékeken, szereteten alapuló kapcsolatok munkálása.”

Rácz Norbert (unitárius lelkész): „Nem elég betéve tudni az aradi tizenháromnak a nevét, az utolsó mondataikat, a hadtetteiket, nem elég ismerni a pontos dátumokat, ha a példa nem lelkesít... Ez a mai emléknap akkor válik fontossá, ha ez az emlékezés életté válik bennünk.”

Fejér Olivér (evangélikus lelkipásztor): „Részt kell venni a haza életében, építésében, fejlődésében, bánatában, szabadságában… Részvéttel kell szeretni hazánkat úgy, hogy részt veszünk az életében, megtanuljuk, honnan és hová megyünk, hol vannak gyökereink, hová tartozunk.” (X)

Igen, tessék! magazin | 14

Az 1956-os forradalom emlékezete Kolozsváron: szolidaritástól a megtorlásokig 1956 októberének végén a kolozsvári lakásokból és az egyetemi kollégiumok szobáiból a Kossuth Rádió hangja szűrődött ki. Mindenki a budapesti forradalomról szóló tudósításokat hallgatta. Bár itt nem zajlottak a budapesti felvonulásokhoz hasonló megmozdulások, de sokan szolidarizáltak a magyar főváros fiataljaival és emiatt a forradalom után Kolozsváron és több romániai városban is megtorlások sorozata kezdődött.

B

uchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke 1956-ban fiatal egyetemistaként élte mindennapjait. Elmondása szerint már tavas�szal érződött, hogy valami változás készül. Szüleivel együtt a rádióból tudták meg, hogy Budapesten kitört a forradalom. Az első néhány napban a hírek arról szóltak, hogy részeg huligánok randalíroznak az utcán. Ők voltak az egyetemisták, akik a magyar fővárosban felvonultak és a rádió székháza előtt felolvasták követeléseiket. A híreket hallgatva rengeteg kolozsvári fiatal szeretett volna kimenni Magyarországra, hogy támogathassák az ottani fiatalokat, ők is legyenek részesei a forradalomnak. Ez azonban nem volt lehetséges, így különböző módon mutatták ki együttérzésüket, például fekete karszalagokat viseltek az egyetemen.

A romániai magyarok körében a megmozdulások párhuzamosan zajlottak a magyarországi eseményekkel. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán diákgyűlést tartottak, ahol az egyetemisták magyarul és románul is megfogalmazták követeléseiket. Többek között azt kérték, hogy az orosz nyelv mellett más idegen nyelvet is tanulhassanak, és a marxista filozófia mellé fakultatív felvehessenek másik filozófia tantárgyat is. Másnap reggel letartóztatták a szervezőket, de megtorlásban részesültek azok is, akik részt vettek ezen a rendezvényen, ugyanis akkor ezt a hatalmon lévők államellenes megmoz-

15 | 2020. október

dulásnak tekintették. Páskándi Géza erdélyi magyar írót például hat év börtönre ítélték, csupán azért, mert részt vett a Mátyás király szülőházában tartott ülésen. A Képzőművészeti Főiskolán történtekkel párhu-

„Másnap reggel letartóztatták a szervezőket, de megtorlásban részesültek azok is, akik részt vettek ezen a rendezvényen, ugyanis akkor ezt a hatalmon lévők államellenes megmozdulásnak tekintették.” zamosan a Bolyai Egyetem magyar hallgatói körében is megkezdődött a szervezkedés. Október 24-én jelentek meg azok a röpcédulák, melyek a forradalommal szolidarizáltak. Készítettek egy programtervezetet is, melyben többek között azt követelték a magyar diákok, hogy szabadon lehessen külföldre járni, és hogy le-

gyen új ösztöndíjrendszer is. Az akkori rektor értesült a diákok szervezkedéséről és tanácskozást hívott össze a bölcsészkar dísztermében, ahol szigorúan megtiltotta, hogy a fiatalok a másnapra tervezett halottak napi megemlékezést megtartsák. Ennek ellenére Dávid Gyula, aki akkor az egyetem tanársegéde volt, egy kisebb csoporttal mégis kivonult a Házsongárdi temetőbe, ahol fekete szalaggal ruhájukon, koszorúkat helyeztek el, hogy így emlékezzenek a forradalom hőseire. Utólag a tanársegédet és a temetőbe kivonult diákokat is letartóztatták, Dávid Gyulát hét év börtönbüntetésre ítélték.

Az 1956-os forradalom a szabadság egyik szimbólumaként él sokak emlékezetében. Buchwald Péter szerint a mai fiatalok és a következő generációk számára az 1956-os forradalom egyik legfőbb üzenete a szabadság szeretete kell legyen. Ki kell állni mellette, vigyázni kell rá és meg kell őrizni. (X)

A szavazás minden állampolgárnak alapvető joga, így a betegség vagy mozgáskorlátozottság nem lehet akadálya ezen jogunk gyakorlásának. Éppen azért adott a mozgóurna igénylésének lehetősége. Az alábbiakban néhány információt foglaltunk össze annak érdekében, hogy megkönnyítsük az idős és beteg, illetve mozgásképtelen személyek szavazását.

Mozgóurna igénylése

1. Beteg vagy mozgásképtelen szavazók írott kérelem alapján, igényelhetik a mozgóurnát. Feltételek: • Az igénylést ahhoz a szavazókörzethez kell benyújtani, ahova tartozik a lakás, ahol a mozgásképtelen/beteg szavazó tartózkodik, azzal a feltétellel, hogy állandó vagy ideiglenes lakóhelye („flotant”ja) azon a településen legyen, ahol a szavazókörzet is található.

• Az igénylést 2020. december 5-én (szombaton) 18–20 óra között lehet leadni (lehet kézzel írott vagy gépelt).

• Az írott kéréshez mellékelni kell a betegséget vagy mozgásképtelenséget igazoló orvosi dokumentumok másolatát (ez lehet családorvos vagy szakorvos által kibocsátott igazolás, lehet krónikus betegséget igazoló irat, vagy mozgáskorlátozott személyek esetében az ezt igazoló bizonylat).

Az igénylést az orvosi dokumentum másolatával együtt, bárki leadhatja az igénylő helyett!

Az írott kérésnek (mintát csatoltunk lentebb) tartalmaznia kell az igénylő: teljes hivatalos nevét, személyi számát (CNP), állandó vagy ideiglenes (flotant) lakóhely címét, személyi igazolvány adatait (seria și număr buletin), • a keltezést (kérelem dátumát) és az aláírást az igénylő KÉZZEL KELL írja.

2. Kórházban vagy idősek otthonában lévő mozgásképtelen szemé-

lyek is igényelhetik a mozgóurnát, amennyiben állandó vagy ideiglenes lakóhelyük az adott településen található.

3. Csatoltunk egy kérés mintát.

Amennyiben további információra van szüksége, regisztráljon a www. szomszedok.ro oldalon, vagy keresse az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét a 0740-010678-as telefonszámon.

Ne bízzuk másra a döntést, hiszen minden szavazat számít! (X)

Cerere de votare prin intermediul urnei speciale

Kérvény mozgóurnás szavazás igénylésére *

În atenția Biroului electoral al secției de votare nr. ____ din ________________________

__________________ településén létrehozott ____. számú szavazókörzet figyelmébe

Stimată doamnă/Stimate domnule președinte, Subsemnata/Subsemnatul _______________ ____________________ (nume, prenume), având CNP _________________________, cu domiciliul în _______________________ ________________________________ __________________________ (localitate, județ, stradă, număr, etc.), posesoare/posesor a/al cărții de identitate seria ____ nr____________, solicit prin prezenta votarea prin intermediul urnei speciale la adresa: _______________________ ________________________________ ________________________________.

Anexez prezentei cereri copii ale documentelor medicale din care rezultă starea mea de boală/invaliditate.

Data ____________ Semnătura _________________________

Tisztelt elnök asszony/elnök úr, Alulírott ___________________________ családnév, keresztnév) ___________________ személyi számmal rendelkező, _____________ _______________________________ ________________________________ ____ (helység, megye, utca, házszám) alatti lakos, a ___ ____________ számú személyazonossági igazolvány birtokosa szavazás céljából igényelem a mozgóurnát a következő címre: _____________ _________________________ _______ _________________________ _______.

A kérvényhez mellékelem a betegségemet/mozgásképtelen állapotomat igazoló orvosi dokumentumok másolatát.

Dátum: ____________ Aláírás ____________________________ * bemutató jelleggel (a kérést román nyelven kell leadni) Igen, tessék! magazin | 16

sztori

Istenke perselypénze P

Mu SS es tu nd e

tt) lő 2e 92 (1

17 | 2020. október

e

ilbáth Jeromos illatos vízzel hasa combját verte, a körülötte lévő gyerekek – akimosta kezeit. Házi készítésű, ket azért hívott, hogy csokit adjon ministrálásukért, kecsketejes szappant haszés megbeszélje velük, miként érkezett le a jó Isten a nált, a törölközője maga volt a paprédikáción keresztül, és hogyan költözött az ostyába mutok gyöngye: puhán szívta ma– ott ugrabugráltak körülötte. A nagyobbak, Sanyika és gába a kézfejen és ujjakon maradt Magdi a perselypénzt cipelték. Utolsók voltak a sorban, cseppeket. sereghajtókként kellő komolysággal ügyeltek a rájuk Miután átsimogatta kopaszodó fejét, szakállába túrt. bízott összegre. Sanyika a kórusban perselyezte össze Illóolajba mártott tenyerével szelídítette a mellkasra a jó Isten portékáját, Magdi a templom sorain ment vécsüngő szőrzetet, s ha már minden szála aromássá és gig kosarával, s jól megfigyelte, ki ad egylejest, ki szán a egyenessé formálódott, magára öltötte patyolatfehér megváltásért ötöt, esetenként tízet az Istenkének. ingjét. Évike vasalta neki, az ügyes kezű, kerek mellű, A papi lakra érve ebédgőz fogadta a sereget, az folyton mosolygós Évike. „A Vica cica” – suttogta alig egyháztanácsosok társalogtak az asztal fölött, borral hallhatóan a fürdőszobai tükörbe, majd mélyen ülő kék a kezükben tömték hasukat a megszámlálhatatlan szemeit lesütötte, úgy pironkodott gondolatától. finomságból. Jeromos összehúzott szemmel leste, miként Inge után nadrágját is magára vette. XL méret, kínálja az ügyes kezű meggondolatlanul az edények nagyocska, éppen akkora, hogy a jókorára nőtt has tartalmát, majd csalódottan konstatálta, jobban fogy az beleférjen. Méretes tekintélye miatt Pilbáth Jerofred Charles Weétel és a bor, mint remélte.

- Al ber s mos már évek óta nem tudott a cipőjével Áhítatot erőltetve arcára, mosolyra húzta r fe re st ar megbirkózni, ügyes kezű Évike ezért f m ajkait, hívta magához a gyermekeP én s e is volt hasznos teremtés a papi y ket: csokit nyomott a kezükbe, s d lakon. Macska módjára osont már nyitotta is az ajtót. A kicsik a tiszteletes elé, miután kiszaladtak, Sanyika és Magdi Pilbáth Jeromos dörgedelpedig az egyháztanácsosok mes hangon elkiáltotta, között számolgatta a pera cipőn a sor. selypénzt. 500 lej, ennyi Ilyenkor az ügyes kezű, lett a megváltás. Miután kerek mellű Évike addig hangosan kimondták hajlongott a tiszteletes az összeget, a pap bácsi előtt, míg két áldott hálásan bólintott, és az lábát a cipőbe kényebéd mellől feltessékelszerítette. Cipőkanállal te a kettőt, majd csokit persze, nagy erőlködések nyomva azok kezébe is, közepette. arra kérte őket, ne hanHa a tisztelendőre felkerült goztassák az Istennek szánt a ruha, Évike a stólát is a nyaösszeget. A két nagyobb bólinkába aggatta, majd aktatáskáját tott, majd kivonult az ebédlőből. keze ügyébe készítve megkérdezte: A templom kapujához érve Sanyi– Mi legyen az ebéd, drága pap bácsi? ka megállapította, ma sem magyarázta Jeromos ilyenkor háromféle húsételt, két el a pap, hogyan jött le az Istenke a prédilevest és desszertet sorolt. Az ügyes kezű nyomban kációban, majd nagyot harapva a csokiból, Magdira hozzálátott, hogy Jeromos úr fárasztó munkája után sandított, aki gyomorkorgón hozzátette, tán Évike lehet a mennyországból is részesülhessen, legalább eledel a kulcs, mert a paphoz hasonlóan kívánságokat intéz formájában, ha máshogy a magasságos megtiltotta az égiekhez. Amint az ebédlőbe értek, hallotta ugyanneki: karaj, bécsi szelet, tyúkcomb, kacsamáj, krumplipüis, hogy az ügyes kezű alig hallhatóan megjegyezi: „a ré, saláta és rizibizi is az asztalon termett. A gyöngyöző mennykő csapna bele a népes társaságába”, s azzal húsleves és a fenséges parasztcsorba szintén előkerült, mosolygósan leültette a férfiakat a gőzölgő ebéd mellé. ezeket Évike éjszaka főzte, vasárnap csak melegítette.

Sanyika és Magdi nagyot röhögtek. Pilbáth Jeromos Úgy díszelgett az asztalon a megannyi finomság, mintha pedig, amint lakatos széfjébe helyezte az Istenke összecsak odateremtették volna mindet. gét, illatos vízzel mosta kezeit.

A nehéz mise után Pilbáth Jeromos megviselten húzta végig lábait a papi lakig vezető lépcsőfokokon, bereczki szilvia tímea

természet

Mindannyian rá lettünk kényszerítve, hogy idén országon belül utazzunk, kiránduljunk. Ennek pozitív eredményeként viszont újra felfedezhettük közvetlen környezetünk látványosságait. A következő összeállításban Kolozsvár ismert túraösvényeire kalauzoljuk el a kedves olvasókat, abban reménykedve, hogy az őszi hónapokban sikerül gyakrabban kicsalogatni őket a természetbe.

EKE-bakancslista kevésbé tapasztalt túrázóknak

M

ielőtt viszont belevágnánk a közepébe, érdemes lenne pár szót ejtenünk az EKEről, hiszen jómagam is 3 kerek évet éltem le úgy a kincses városban, hogy még csak hírét sem hallottam az egyesületnek, két éve viszont életem szerves részévé vált. A kolozsvári EKE 2009-ben alakult újra önálló jogi személyként, és az országos EKE többi fiókszervezetéhez hasonlóan függetlenül szervezi éves tevékenységét. Egyesületünknek jelenleg közel 300 tagja van, állandó tevékenységünket pedig az önkéntesek kitartó munkája teszi lehetővé. Havonta 15-20 túrát szervezünk Kolozsvár környékére és Erdély számos ikonikus helyszínére. A gyalogtúrák mellett pedig kerékpáros és buszos kirándulásokat is meghirdetünk, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb szabadidős tevékenységet. 2018 ősze óta ismeretterjesztő előadások is bekerültek a repertoárba, így együttmű-

ködve a kolozsvári magyar iskolákkal, olyan alkalmakra invitáljuk meg a kirándulás és túrázás szerelmeseit, amely során előadóink rendhagyó, kalandokban gazdag utazásaikról számolnak be. Éves tevékenységünk mérföldkövét emlék- és teljesítménytúráink jelentik, amelyek során nemcsak Jókai, Kós, Vasvári és Bánffy szellemi hagyatékát próbáljuk megismertetni a résztvevőkkel, hanem lehetőséget kínálunk számukra saját határaik feszegetésére is. Ráadásként pedig megtapasztalhatják a túrázás közösségformáló erejét. Idén a járványhelyzet okozta korlátozások miatt nem sikerült megszerveznünk teljesítménytúráinkat a megszokott módon, így újult erővel készülünk a 2021-es sorozatra.

Népszerű és kevésbé ismert túraösvények a Bükktől a Hójáig Amikor Kolozsvár környéki túrahelyeket kell megnevezni, valószínűleg mindenkinek a Bükk- és a Hója-er-

dő ugrik be legelőször, ám kevesen tudják, hogy ennél jóval változatosabb repertoár várja a túrázókat.

Májusban a korlátozások feloldását követően a rádióban mutattuk be a kolozsvári túrázó helyeket azoknak, akik nem szerették volna a hétvégi mozgásukat a zsúfolt Sétatérre korlátozni. A részletes lista összeállításában tapasztalt túravezetőnket, Pál Gyöngyit hívtam segítségül, aki rendkívül tájékozott a kincses város kirándulóhelyeinek minden zegzugáról. Most az olvasókkal is megosztjuk a gazdag összeállítást néhány különleges információval fűszerezve.

Kolozsvártól délre a Bükk-erdő környékén és a Feleki-gerincen az alábbi túrahelyek kínálják látványosságaikat: Gorbó-völgy, Gorbó-gerinc, Cérna-forrás (nagyon vékonyan csordogál a vize), Istvánforrás, Slamovics-ház, Vadászforrás, Brüll-kilátó, Bivalyos-rét, Páter-gerinc, Rejtett-forrás, Sá-

Igen, tessék! magazin | 18

rosbükk, Mikes-tető, Őzek-völgye, Mikes-gerinc, Adrenalin Park, Hordós-kút, Árpád-csúcs, Kis-Magura, Szelicse, EKE-forrás, Havas-bükke, Monostori-fenyves, Erzsébet-forrás, valamint a Szénégető.

Kezdő túrázók számára a Bükk tökéletes választás, hiszen számos turistajelzés segít a tájékozódásban. A bükki kempingtől indul a piros sáv, amelyen haladva eljutunk az Adrenalin Parkhoz, vele párhuzamosan pedig egy kék sáv is halad, amely a Mikesi-házak alatt leválik a piros jelzéstől és a Majláth-kúthoz vezet, onnan tovább az Árpád-csúcshoz. A túraútvonal különlegessége, hogy egyes helyeken megcsodálhatjuk a természeti látványosságnak számító gömbköveket. A 833 m magas Árpád-csúcs (Vf. Peana) a Feleki-gerinc legmagasabb pontja, kilátótorony is állt ott régen. Később legelőnek adták ki állattenyésztők számára a területet, kerítéseket húztak, a csúcsot jelző táblát kitörték. Ennek ellenére Kolozsvár turistáinak most is legkedveltebb kirándulóhelye.

Az útvonal hossza, bármelyik utat válasszuk, hozzávetőleg 11 km, szintkülönbség 400 m, a menetidő 3-3,5 óra, közepes nehézségű túra (oda-vissza 22 km, időben ez 6-7 órás utat jelent). A Bükkben a kis túrázókat is várja egy tanösvény, amelyet fehér béka jelez; a kön�nyed, alig 6 km-es útvonal a bükki kolónia végétől a Feleki-tetőn lévő csillagvizsgálóig vezet.

Kolozsvártól északra is tucatnyi hely várja a kirándulókat az év bármely hónapjában. Íme, közülük néhány, a teljesség igénye nélkül: Bácsi-torok, Hója-gerinc, Hója-erdő, Kerek-tisztás (UFO-tisztás), Szent Pál-tető, Bongár-forrás, szászfenesi Csigadomb, Bátori-hegy, Kerekdomb, Lombi-erdő, Lombi-tető, Szent Lőrinc-tető, Kajántói fenyves, Bácsi-erdő, Szentiváni rét, Hegyes-hegy, Tekintő-tető, illetve a Szénafüvek.

A felsoroltak közül talán a Szénafüvek tekinthető az egyik legkülönlegesebb kirándulóhelynek. A legérdekesebb és fajgazdagabb erdélyi rezervátumok egyike, amelyet már 1925 óta védelem alá helyeztek, és összesen 240 sztyeppei növényzettel büszkélkedhet.

19 | 2020. október

A Bükkhöz hasonlóan a Hója szintén egy olyan hely, ahol nehezen tudnának eltévedni a kezdő túrázók, hiszen a Bongár-forrástól a Hója-gerincen és a Hója-erdőn keresztül egyszerűen követhető a Mária-út jellegzetes lila jelzése.

Ha pedig valaki csak egy gyönyörű panorámára vágyik, a Kányafő-domb (506 m) tetejéről megcsodálhatja az ősz tarka színeibe öltözött természetet: a magaslati pont alatt elterülő kincses várost, a Kis-Szamos völgyét, délen a Feleki-gerincet, a Bükk-erdőt, nyugat felé a Gyalui-havasokat, mögöttük a távolban pedig a Vlegyásza gerincének halványan kirajzolódó vonulatát.

Kolozsvártól nyugatra és keletre már jóval kevesebb túraösvény közül választhatnak az érdeklődők, ám a mennyiség korántsem megy a minőség rovására. Nyugaton a szászfenesi Leányvár, a Tótfalusihágó, a Medve-gerinc, a Bükk-tető, a Róka-völgy, az Uraság-erdeje és a Szaniszló-völgy csalogatja a túrabakancsokat, míg keleten a Györgyfalvi-erdő, a Nagy-Csolt, a Patai-sóstó, a Sós-patak és a Budunusi-erdő várja a kalandorokat.

A népszerű Leányvár Mindközül a legnépszerűbb túrázó hely a Leányvár, amelyet Szászfenesen a hasonló nevű lakónegyedből tudunk megközelíteni, esetleg a Kolozstótfaluba vezető útról, amelyen piros sáv jelzés mutatja a helyes irányt. Az erdő borította ikerdomb Szászfenestől délre található, a keleti csúcsán (557 m, ez a Várhegy) pedig egy régi vár maradványai rejtőznek az erdőben. A Leányvár elnevezés a várhoz fűződő legendákra vezethető vissza. A vár építésének ideje nem ismert, feltételezhetően királyi vár volt és fából épült, később püspöki tulajdonba került. A magaslatról szemmel lehetett tartani a Kis-Szamos völgyét Gyalu és Kolozsvár között. A tatárjárás alkalmával a favár elpusztult, utána kőből építették újra. A kővár az 1437-es Budai Nagy Antal vezette felkeléskor pusztult el. A vártól az ösvény tovább vezet egy kilátóig, szép kép nyílik innen a Tótfalusivölgyre, a Feleki-gerincre, a Kismagurára, a Havasbükkére és nyugat felé a hegyek vonulatára.

Pál Gyöngyi, Kismihály Boglárka

interjú

László Attilát, a szenátus egészségügyi bizottságának elnökét kérdeztük munkájáról. Hangsúlyos szerepet vállalt az RMDSZ koronavírus-kezelésben, melynek alapja a magyar nyelvű, hiteles tájékoztatás. Elsődlegesnek tartja a betegellátásban tapasztalható különbségek és egyenlőtlenségek megszüntetését László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke, aki szerint az egészségügy további fejlesztésekre szorul, éppen ezért indul újra december 6-án a parlamenti választásokon.

Orvosként és politikusként a koronavírus ellen

– Gyermekorvosként kezdett, ma az Egészségügyi Bizottság elnöke.

Hogyan indult a mandátuma?

– Sokakat meglepett, hogy a 2016-os szavazások következtében az RMDSZ kapta az Egészségügyi Bizottságot, mert hagyományosan sosem jutott a szövetségnek ez a poszt. Így lettem én az RMDSZ által delegált egészségügyi bizottsági tag, illetve az Egészségügyi Bizottság elnöke.

Tevékenységem folytán sikerült egy olyan testületet összeállítani, ahol többségben orvosok munkálkodhattak: ugyanis 11 tagból 9 orvos, és ennek köszönhetően hatékonyan tevékenykedhettünk az elmúlt 3 és fél évben.

– A negyedik évet beárnyékolta a koronavírus-járvány. Hogyan sikerült lépést tartani?

– A koronavírus-járvány rengeteg kellemetlen következménnyel járt, és megannyi prioritást alakított át. Már január óta szinte naponta elemeztük a helyzetet, megállapítottuk, hogy melyik ország milyen hibát követett el. Valamint abban is megegyeztünk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a ballépéseket elkerüljük. Az intézkedések megfelelő időben, megfelelő hatékonysággal és szakmai megalapozottsággal történtek.

A pozitív fejlődést visszalépés követte. Az első hullámot ugyan sikeresen győztük le, hiszen június első hetében az elvégzett teszteknek mindössze 1,68 százaléka volt pozitív. Akadtak viszont gondok az alapvető közegészségügyi intézkedések betartásával. Túl hamar szabadítottak fel korlátozásokat, nem léptek időben, amikor gócok jelentkeztek, és emiatt jutottunk oda,

hogy mostanság naponta több ezer újabb megbetegedésről beszélünk.

Ezt leküzdeni nem lesz egyszerű feladat, de megtettünk mindent, hogy megfelelő felkészültséggel fogadhassuk a második hullámot.

Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy tájékoztassuk a magyar lakosságot arról, hogy melyek az aktuális fejlemények. Köszönettel tartozunk azért, hogy a lakosság nagy része fegyelmezetten nézett szembe az akadályokkal. Emellett az egészségügyi személyzet erőfeszítése is köszönetet érdemel. Sikeres időszak volt, ennek ellenére rövidesen jelentkeztek a kialakult helyzet negatív vetületei is. Korlátozásainkkal a nem fertőzött betegek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetősége is nehézkessé vált.

– Koronavírus előtt milyen volt a helyzet az egészségügyben? Mik voltak a legnagyobb megvalósítások a mandátuma alatt?

– Mandátumom kezdetekor elsődleges volt számomra, hogy megszüntessük azokat a különbségeket és területi egyenlőtlenségeket, amelyek a betegellátásban tapasztalhatók. Szerettük volna, hogy minden romániai személy – függetlenül a nemzetiségétől – megfelelő minőségű és hatékonyságú egészségügyi ellátásban részesüljön. E téren pozitív tapasztalataim vannak: nagy lépések történtek elsősorban azokban a megyékben, ahol kollégáim dolgoznak, és közép-, illetve hosszú távon tervezhettünk együtt. Ezek között em-

Igen, tessék! magazin | 20

líthetjük Maros, Hargita, Szatmár, Kolozs és Bihar megyét is.

– A betegek ellátása hatékonyabbá vált, de mi történt az egészségügyben dolgozókkal? Csökkent az elvándorlásuk, „megfiatalodtak” az intézmények?

– Prioritásom volt az is, hogy az egészségügyben dolgozóknak méltó és tisztességes feltételeket teremthessünk. Célul tűztük ki azoknak a negatív körülményeknek a felszámolását, amelyek az elmúlt években sokukat arra ösztönözték, hogy elhagyják az országot. Hosszas munkának köszönhetően jelentős jövedelemkiegészítésben részesíthettük a közegészségügyi intézmények alkalmazottait, az orvosok és az egészségügyi személyzet is hozzájutott a kiegészítéshez. Rövid időn belül mindezt sikerült kiegészítenünk azzal, hogy a magánszolgáltatókat is emelt összegű szolgáltatási díjkiegészítésben részesítettük, hogy fedezhessék és megszüntethessék azt az űrt, ami a fizetésemelések következtében az állami és magánszektor között jelentkezett. Úgy tapasztalom, mérséklődött az orvosok elvándorlása, és örvendetes, hogy jelentősen csökkent az egészségügyi személyzet hiánya a kisebb intézményekben. Legutóbb örömmel konstatáltam, hogy az elmúlt négy évben több mint 116 fiatal kolléga választotta Csíkszeredát munkahelyéül. Tehát megfiatalodott azokban az intézményekben a személyzeti állomány, ahol az elmúlt évtizedekben ennek hiányával küszködtek.

– Milyen egyéb célkitűzéseket sikerült megvalósítani a négy év folyamán? Láthatóan fejlődtek a kórházak, növekedett az egészségügy költségvetése az előző évekhez képest?

– Látványos fejlődésen mentek át a magyarlakta megyék kórházai, egészségügyi intézményei. Emellett sikerült viszonylag rövid idő alatt csökkenteni azt a lemaradást is, amit az előző években az egyetemi központok és megyei kórházak között tapasztalhattunk.

Az elmúlt 10 év alatt az egészségügy költségvetése hétszeresére nőtt.

Bár ez nem volt egyik napról a másikra érzékelhető, lépésről lépésre sikerült „átverekedni” abbéli akaratunkat, hogy a kormány több pénzt szánjon az egészségügyre. Az RMDSZ ugyan-

21 | 2020. október

is feltételt szabott a kormánynak, és kijelentette, akkor szavazza meg a költségvetést, ha az egészségügy tervezett költségvetését megnövelik. Az összeg, amivel sikerült kiegészíteni a költségvetést, magasabb, mint ami 2009-ben Cseke Attila minisztersége alatt egész éves költségvetése volt a román egészségügynek.

„Az elmúlt 10 év alatt az egészségügy költségvetése hétszeresére nőtt. Bár ez nem volt egyik napról a másikra érzékelhető, lépésről lépésre sikerült „átverekedni” abbéli akaratunkat, hogy a kormány több pénzt szánjon az egészségügyre.”

Továbbá a rezidens képzés folyamatába bevontuk a megyei és városi kórházakat és azok részlegeit.

Azonban kudarcként könyveljük el, hogy máig nem sikerült közös nevezőre jutnunk a funkcióban lévő rektorokkal a rezidensképzés eljárásrendjét illetően.

– Mi az, mit kudarcként élt meg az elmúlt négy évben?

– Azon túlmenően, hogy sikerült átrajzolni és kijavítani az egészségügyre szánt összegeket, sajnos nem sikerült ennél tovább lépnünk. Az

eredményorientált fizetési rendszer bevezetését nem tudtuk kialakítani az egészségügy regionális szintjein, és a gyógyszerek bérpolitikáját sem tudtuk egységesíteni. Ez azonban nem az RMDSZ képviselőin múlott, mások nem értettek egyet az ilyesfajta együttműködésekkel. Pedig komoly problémákkal küszködünk a gyógyszerellátás területén, a szolgáltatások hozzáférhetősége is gondokat okoz országszerte, és ezek tisztázásában még nagyon sok munka vár az új parlamentre.

– Maradtak megvalósításra váró céljai? Milyen tervekkel tekint a jövőre?

– Hónapok kérdése, hogy elkezdjük építeni a leendő regionális kórházunkat, mert hosszú idő elteltével úgy tűnik, sikerült elmozdítani holtpontjáról a projektet. Előrelépések történtek parlamenti és megyei tanácsi szinten egyaránt arra vonatkozóan, hogy új megyei gyermekkórházat alakítsunk ki. Valamint, ha minden rendben megy, akkor valószínűleg év végéig a kolozsvári onkológiai intézet új szárnyának építkezési munkálatai is befejeződnek. Így az intézmény egy megfelelő körülmények között működő, hiánypótló gyermekonkológiai részleggel bővül. (X) Bereczki Szilvia Tímea

megemlékezés Egy hely, ahol az emlék időtálló: a kolozsvári Házsongárdi temető

A Házsongárdi temető Kolozsvár egyik legrégibb és legjellegzetesebb helyszíne. Olyan értékekkel bír, amelyek nagy befolyással vannak a ma és a jövő emberére, ezekkel pedig törődni kell.

Számos írót, költőt, mérnököt, tanárt és vezető szerepet betöltő embert helyeztek itt örök nyugalomra, a robosztus emlékművek mellett sírkamrák jelzik a tehetősebb családok emlékét.

H

a a sírfeliratokat böngésszük, olyan csodálatos meghatározásokra lelünk, amelyekből egyből rájövünk, mennyi jóság, tisztaság, hűség és szeretet rejtőzött az adott kor emberében, különösképpen kitűnik a nők kiemelt hatása a férfi nemre vagy épp a haza szeretete. Emellett az élet, a halál, a túlvilág szépsége, a hit és Isten fontos szerepe a földi életben jelenik még meg a sírköveken. „A kegyeleti munka lehet csak egy gyom kihúzása vagy egy sírhely kiigazítása, de akár egy tervezett, csoportos megmozdulás is; utóbbiba tartozik a mi munkánk” – nyilatkozta lapunknak Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapít-

vány igazgatója. A tanárként dolgozó igazgatónő osztályfőnökként, a diákokkal karöltve kezdte el huszonegy évvel ezelőtt a sírkertek gondozását, a tanítványai felől visszaérkező szeretet, gondoskodási vágy és érdeklődés volt az, ami igazán megerősítette abban, hogy igenis van értelme törekvéseiknek.

Az alapítvány munkája nemcsak arról szól, hogy egy évben egyszer, halottak napján kimennek, és rendbe teszik az emlékhelyeket, hanem folyamatosan, szinte az év minden egyes napján munkálkodnak, és arra törekednek, hogy az elvégzett restaurálás időtálló legyen. Többnyire a régi, szinte teljesen elsüllyedt köveknek adnak új

életet, hogy azok, akik elmennek egy-egy emlékhely mellett, ugyanúgy el tudják olvasni a rajta lévő feliratot, mint ahogy annak idején, kétszáz-háromszáz éve, a sírkő keletkezésekor tették az emberek.

A lassan 435 éves temetőn meglátszik az idő vasfoga, hosszú hónapok óta veszélyeztetettnek van nyilvánítva, ennek ellenére még most is aktívan működik. Éppen emiatt a Házsongárd Alapítvány elsődleges célja a műemlékgondozás, a még menthető állapotban lévő sírkövek renoválása, ezt önkéntes programokkal, fiatalok segítségével igyekszenek véghezvinni. Az elhagyott, értékes, gazda nélkül maradt sírokkal foglalkoznak legfőképp, ha esélyük van rá, akkor pályáznak, hogy minden emlékhely visszakapja az eredeti alakját. Az elmúlt húsz év alatt 150-nél több sírhelyet sikerült pályázati pénzekből és adományokból felújítaniuk, emellett nagyjából 800 sírt gondoznak önkéntes módon, ebből alig 80 az, aminek gazdája is van. Ezek leginkább művészeti szempontból értékesek az alapítvány és az emberiség számára: a neogótikus köveken olyan díszítések, címerek, feliratok

Igen, tessék! magazin | 22

állnak, amelyek nagyban jellemzik az adott kor stílusát és eszméjét.

A vírushelyzet némiképp tönkretette a fiatalokkal való együttműködést, ebben az évben sokkal kevesebb önkéntes munkára került sor, mint korábban. Gergely Erzsébet elmondása szerint minden reményük abban van, hogy az aktuális helyzet csillapodása után ugyanolyan erőbedobással és kedvvel tudják majd folytatni az önkéntesekkel a kegyeleti munkát, mint ahogyan az elmúlt években is tették.

A temető ékességének számítanak a kripták. Nincs két ugyanolyan, minden családnak rangtól, gazdagságtól és pozíciótól függően építették és rendezték be örök nyughelyüket. Az alapítvány az utolsó munkálatoknál tart a Bethlen–Bánffy család kriptájának restaurálásában, ez a hatalmas, 550 négyzetméteres alapterületen elhelyezkedő építmény számít tevékenységük csúcsának, hiszen amellett, hogy a sírkertet sikerült rendbe tenniük, a romokban lévő száz méternyi kőkerítést, a homlokzati részt a faragott oszlopokkal együtt is restaurálták. A Rhédey–Mikó kriptán tavaly kezdtek el dolgozni, itt nemrég valósult meg a vízelvezetés kivitelezése, emellett néhány évvel ezelőtt sikerült rendbe tenni a Jósika-kriptát, a Bethlen-kriptának pedig az első részét sikerült eddig teljes egészében helyreállítani, nagyon kevés munkálat kell ahhoz, hogy véglegesítsék. „Most, hogy így kiürült a világ, háttérbe szorultak a lelki értékek is. Úgy gondolom, ha minden vis�szakerül a régi kerékvágásba, és újra elindulnak ezek az önkéntes programok a fiatalokkal, legfőképpen iskolásokkal, akkor ez nemcsak azt fogja jelenteni, hogy kigyomláljuk és rendbe tesszük a sírokat, hanem azt is, hogy van, ki emléket állítson és gyertyát gyújtson ezekhez az emlékművekhez. A munka során a gyerekek kegyeleti munka mellett kultúrát, művészetet tanulnak, szélesebb perspektívában kerül bemutatásra előttük a régi világ.

Valamint olyan értékekkel gazdagodnak, amit csak önkéntes munka során szerezhetnek meg” – tette hozzá Gergely Erzsébet.

KABAI KRISZTINA

23 | 2020. október

rendszerváltás KMDSZ-elnökök a változás küszöbén

Milyen indítékok vezérelték 30 éve a alapítókat, és milyen tényekezők befolyásolnak napjainkban valakit, hogy a kolozsvári magyar diákok legfontosabb érdekképviseleti szervezetének élére álljon? Branea Róbert akkori és Hatos Attila jelenlegi elnök azt is elmesélték, hogyan változott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség olyan külső tényezők hatására, mint a rendszerváltás vagy a koronavírus-járvány.

– Mi motiválta Önöket a KMDSZ megalapításában? Mi ennek a története?

– Branea Róbert: ’89 őszén harmadéves egyetemista voltam, és a feleségemmel ki szerettünk volna telepedni Magyarországra. Kiiratkoztam a Műszaki Egyetemről, elkezdtem mindent lezárni magam mögött, azonban december második felében kibontakozott már a forradalmi hangulat. Amikor az egyetemről néhányan elkezdtünk gyülekezni, mindössze egy dolog lebegett a szemünk előtt: hogy jön a rendszerváltás, minden jó és szép lesz, és hogy magyarul lehet tanulni. Úgy éreztük sokan, hogy ezért nekünk kell tennünk valamit, sőt, néhány tanár is erre kapacitált bennünket, mint például dr. Kelemen Árpád és dr. Pusztai Kálmán. Egy általunk összehívott gyűlésen megvitattuk a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit és az önálló magyar egyetem létrehozásának esélyeit. Közben más egyetemeken is kezdtek szerveződni a diákok. Ami engem illet, eldöntöttem, hogy nekem most itt a helyem. 1990 januárjában született az ötlet egy önálló szervezet létrehozásáról, amely a kolozsvári magyar egyetemisták érdekeit képviseli.

Lelkes amatőrként mindenki próbált hozzájárulni azzal, amivel tudott, és

KMDSZ

A kolozsvári magyar diákok legfontosabb érdekképviseleti szervezete. Az elmúlt 30 évben mobilizáló szerepet játszott. Tudományos élet, kultúra, összefogás.

Branea Róbert a KMDSZ elnöke volt 1990. március 19.-október 31. között, Hatos Attila a KMDSZ jelenlegi elnöke.

mivel nem rendelkeztünk semmilyen előzetes szervezési tapasztalattal, két jogász lány, Józon Mónika és Hegyi Piroska segített a bejegyzésében.

Elég egyszerűen, gördülékenyen ment minden, úgy emlékszem, már február 8-án ez sikerült is. Eleinte egyetlen dolog vezérelt, hogy kell egy ilyen szervezet azért, hogy a magyar oktatás ügyét előrébb vigyük. Aztán rájöttünk, hogy akár magyar bulikat is lehet szervezni – ezt ugyanúgy nem lehetett azelőtt, mivel minden fajta nagyobb számú, de főleg etnikai alapú gyülekezés tiltva volt.

Megtaláltam ebben a helyem, élveztem is, rá is ment az egyetemi évem. Ezután ez még sok elnökkel előfordult az évek során, mert túl sokat vállaltunk el. Végül is nem hiszem, hogy bárki is bánna közülünk valamit. Ez egy nagyon szép időszak volt, sokan abból is merítünk most erőt, illetve ebből alakultak a kap-

csolataink. Ha lehetőségem lenne rá, újra ezt az utat választanám.

– Milyen nehézségekbe ütköztek a rendszerváltás időszakában? Akadályozta-e valamiben az akkori hatalom a folyamatokat?

– B. R.: Akkoriban nagy zűrzavar volt, senki nem tudta, hogy mit hogyan kell csinálni, minden egyszerűen ment. A Mócok útja 18. szám alatt egy megyei KISZ (Kommunista Ifjak Szövetsége) működött, ez volt az egyetlen ifjúsági egyesület Ceaușescu ideje alatt. A forradalom után a diákság birtokba vette az épületet. Mi is ott voltunk, és évekig senki nem akadályozta a tevékenységünket. Az azt követő Funar-korszakban már voltak kisebb problémák. Az országos Számvevőszékkel egy nagyon kemény, több hónapon át tartó harcot vívtunk, a szó szoros értelmében – volt, hogy kézzel akartuk megvédeni a székházat, és

Igen, tessék! magazin | 24

odaláncoltuk magunkat. Végül kiegyeztünk abban, hogy a város kiutaljon számunkra egy helyet, azt, ahol jelenleg is működik a KMDSZ. – Mennyire befolyásolták a csapat szellemiségét az országban zajló események? Mennyire lelkesítette fel őket a szabadság, illetve mennyire demotiválták az esetleges problémák?

– B. R.: A ’90 márciusában zajló román–magyar konfliktus például Marosvásárhelyről átgyűrűzött Kolozsvárra is. A kommunizmus utáni időszakot egyfajta anarchia is jellemezte, mindenki azt csinált, amit akart. Az elfojtott, románok részéről megnyilvánuló magyarellenesség szabad teret nyert. Kolozsváron nem fajult annyira a tettlegesség szintjére, de ez bizony minket is érintett, és mi is reagáltunk rá. Akkoriban diáktüntetéseket szerveztünk a Bolyai egyetem lépcsőin. Ezeket a demonstrációkat a marosvásárhelyi események miatt függesztettük fel.

Ugyanakkor korlátlan szabadsággal rendelkeztünk: úgy éreztük, hogy minden lehetséges, és mindent véghezvittünk, amit lehetett.

– Miért kezdtél el KMDSZ-ezni?

– Hatos Attila: Mindig is érdekelt a szervezeti élet, és szerettem emberekkel dolgozni. Kerestem Kolozsváron azokat a társaságokat, ahol új baráti kapcsolatokat lehet kiépíteni. Kolozsvár elég nagy ahhoz, hogy rengeteget tapasztalatot nyújtson, viszont ha nem folytatunk más tevékenységet az egyetemi élet mellett, akkor elég kevés

inger ér bennünket. Mindig is vágytam ezekre az impulzusokra, hogy belülről lássam magát a magyar diákközösséget. E téren a KMDSZ minden lehetőséget megadott.

– Mi jelenti számodra a mozgató erőt, amely által megoldod a körülményesebb helyzeteket?

– H. A.: Kezdetben egyéni motivációk vezéreltek, ez azonban az elmúlt időszakban meglehetősen átalakult.

Megmaradt ez is, csak a mindennapjaim részévé vált. Most már inkább a szervezeti egység, a közösség egyben tartása a fontos számomra.

Emellett szeretem az új helyzeteket, kihívásokat, és bármennyire is nehéz az adott szituációkban jó döntéseket hozni meg mérlegelni, ezek engem hajtanak, és ez az, ami a legfőbb mozgatórugója az egésznek.

– Mennyire befolyásolja a munkátokat az aktuális politikai helyzet?

– H. A.: A jelenlegi politikai helyzetet nézve, nagy változáson megy át a társadalom. Ez alól a Kolozsvári Magyar Diákszövetség sem kivétel.

A koronavírus és ennek a megelőzését célzó intézkedések óriási befolyással voltak ránk az elmúlt időszakban. Egy 30 éves múlttal rendelkező egyesület vagyunk, de néha azt érezzük, hogy teljesen új alapokra kell állítani a jelenlegi kialakult helyzet miatt ennek a működését. A diákok nincsenek itt Kolozsváron, és ez egy nagyon nagy veszteség, mivel értük és velük dolgozunk. Így nehéz a munkát elvégezni, ugyanis tapasztalataink szerint nehezebb online közösséget építeni.

Pozitívumnak tekinthetjük azt, hogy az új helyzet a meglévő rendszerek átgondolására ösztönzött. Így elvethetünk olyan dolgokat, amelyek egy nagyon jól bejáratott szisztéma szerint működtek, de lehet, hogy már nem voltak aktuálisak, vagy változást igényeltek. Nagyon sok olyan dolog felmerült, amit, amikor vis�szatér a világ rendje, át lehet ültetni azokba a felhalmozott tapasztalatokba, amelyeket most félre kellett tenni, vagy más nézőpontból megközelíteni.

Viszont a háttérben ott van, és folyamatosan tudunk belőle építkezni.

Emellett nagyobb teret tudott kapni az érdekképviselet a szervezet működésében. Ugyanis nap mint nap tapasztaljuk, hogy mind az egyetemek, mind a döntéshozók úgy kezelik a jelenlegi helyzetet, hogy néha csorbítanak a diákok érdekein. Ezért hangsúlyossá vált az a része a tevékenységünknek, amelyben segíteni próbálunk, és centralizáljuk a problémákat, amelyeket a diákság nap mint nap átél.

Nagy Andrea

Cikkünk a Communitas Alapítvány támogatásával, a Rendszerváltók és a rendszerváltás szülöttei projekt kereté­ben, a Gyere le a blokk elé! rendezvénysorozat részeként valósult meg.

25 | 2020. október

visszapillantó

Haller Károly polgármester, a modern Kolozsvár megálmodója

„Tegyük széppé és vonzóvá a külső várost, és meglátjuk, csakhamar föllendül az építkezési kedv karöltve a jó ízléssel” – jelentette ki a haladó szellemiségű polgármester megválasztása után nem sokkal a közgyűlésen. Haller fontos szerepet vállalt a település arculatának átalakításában.

Nevéhez köthetőek olyan kultikus helyek, mint az Erzsébet sétaút, Erzsébet-híd megépítése, valamint a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontása. Születésének 184 éves évfordulójának alkalmából emlékezünk az Erdélyi Krónika szerzője által írt cikkel.

H

aller Károly 1836. október 14én született Nagyszebenben.

Előtanulmányait itt kezdte, majd a nagybányai minorita gimnáziumban folytatta. Érettségi oklevelet a szatmári Katolikus Főgimnáziumban kapott, ezt követően Budapesten tanult és szerzett jogi diplomát. Tanulmányai végeztével a nagyszebeni kincstári ügyészségnél helyezkedik el, pár év elteltével innen nevezték ki a kolozsvári jogakadémia tanárává, később az újonnan felállított tudományegyetem oktatója lett, ahol kereskedelmi jogot, ausztriai magánjogot és bányajogot tanított. Kolozsvárra érkezése után nem sokkal feleségül vette Mikó Rózát, majd pedig mint felelősségteljes, tudatos polgár, rögtön a város arculatának átalakításában vállalt vezető szerepet. 1865-ben megalapította a Sétatér Egyletet, majd 1869-ben a polgári lövöldét. Kezdeményezője és alapító tagja volt a Szépítő Egyletnek, ahol a templom körüli épületek lebontását, az Erzsébet sétaút, Erzsébet-szobor és Erzsébet-híd létesítését szorgalmazta. Mindeközben, 1880-ban egy rövid időre elnyerte a rektori címet is.

Az 1884-es képviselőválasztásokon történt zavargások miatt lemondott Minorich Károly polgármester helyére a fáradhatatlan munkásságáról már ismertté vált Haller Károlyt javasolta a Szabadelvű Párt. A választáson kis különbséggel ugyan, de legyőzte a Függetlenségi Párt jelöltjét, Deáky Albertet (53 képviselő-testületi tag

szavazott Hallerre, míg 48 Deáky Albertet támogatta).

Megválasztása után rögtön az ellenzéki sajtó kereszttüzébe került.

Leginkább azt kifogásolták, hogy nem mondott le az egyetemen betöltött tanári állásáról, ily módon városvezetői feladatait nem lesz képes megfelelő elhivatottsággal végezni.

Olyanok is voltak, Bartha Miklóssal az élen, akik azt nehezményezték, hogy a tanári fizetése mellett a polgármesteri járandóságára is igényt tartott. A vádaskodások alaptalannak bizonyultak, hiszen Haller miniszteri jóváhagyással tanári állását ideiglenesen felmondta.

Az 1884. október 27-én tartott közgyűlésen kijelentette, hogy „csak rendszeres munkálatok által lehet a várost vonzóvá tennünk.

Ha e célt elérhetjük, az áldozat bi-

zonyára meghozza gyümölcseit. (...)

A város közegészségügy, gazdasági és vagyonosodási érdekei követelik a javasolt munkálatokat. (...) Tegyük széppé és vonzóvá a külső várost, és meglátjuk, csakhamar föllendül az építkezési kedv karöltve a jó ízléssel.” Kétéves tevékenysége alatt nem csupán megcáfolta az ellenzékieket, hanem az ellenzéki sajtót is a maga oldalára állította. A közvágóhíd kérdése hozta meg számára az ellenzék szimpátiáját, mivel az ügy érdekében felutazott Budapestre, és ott személyesen győződött meg arról, hogy a Belügyi, a Közmunkaügyi és a Földművelésügyi Minisztérium tárgyalás alá bocsátotta a kérdést. A következő napokban az ellenzéki sajtó már a következőket írta róla: „Ő mihelyt átvette a polgármesterséget, kötelességének tartotta a város minden

Igen, tessék! magazin | 26

nagyobb ügyét, mely netalán szun�nyadott, megint folyamatba tenni.”

A település közigazgatási befolyását sikerült növelnie azzal, hogy a postaigazgatóságot Nagyszebenből Kolozsvárra költöztették, emellett a honvéd laktanya felépítése szintén tovább erősítette a település központi szerepét. „...Nagy része természetesen dr. Haller Károly polgármestert illette, aki példás erélyével oda vitte a dolgot, hogy ami 15 éven keresztül vajúdott: a honvéd laktanya fölépítése, az ő hivatalosodása olyan rövid idő alatt ténnyé vált” – írja az Ellenzék.

A település átalakítása és az infrastruktúra fejlesztése ugyancsak Haller Károly rövid ciklusához köthető. Jelentős szerepet játszott az első vízmű megépítésében, melyet 1887-ben fejeztek be. Mandátuma alatt fogadták el a biztonságos és tervszerű építkezések szempontjából oly fontos építési szabályrendeletet, dekrétumot dolgoztak ki az engedélyhez kötött iparok tárgyában,

27 | 2020. október

határoztak Kolozsvár pontos feltérképezéséről, létrehozták a Kissétateret, valamint döntés született a közvilágítás kiterjesztéséről is (korábban csak a központi részek voltak kivilágítva). Jelentős előrelépés történt a Szamosra tervezett vashíd ügyében, mely a központ és a vasútállomás közötti nagyobb teherforgalom lebonyolítása végett volt szükséges.

Ugyanekkor kezdődtek el az erdőigazgatósági és pénzügyi paloták építésének előmunkálatai. Kezdeményezte Monostor bekebelezését és az utcák átnevezését. Fontos intézkedéseket tettek a köztisztaság megóvására, a Malom utcában megnyílt az első közfürdő, elrendelték a Trencsin téri „közszükségrészek” (toalettek) felállítását, továbbá határoztak a Külmonostor és Kolozsmonostor közötti utcák gránitporond járdával történő kiegészítéséről. Sikeres tárgyalásokat folytatott a római katolikus egyházzal és a mészáros társulatokkal a főtéri Szent Mihály-templom köré épített

tákolmányok átalakításáról. Megegyeztek, hogy pavilonszerű épületeket emelnek fel, amelyeket vasráccsal kötnek össze, ugyanakkor a templom körüli épületeket csak 1890-ben sikerült eltávolítani.

Haller 1886-ban jelentette be lemondását, helyére Albach Gézát választották. Sajtóhíresztelések szerint a Szabadelvű Párt nyomására kényszerült visszavonulni, mivel nem volt hajlandó pártpolitikát folytatni. Ez azonban nem jelentette azt, hogy felhagyott volna a politikai szerepléssel. Képviselő-testületi tagként még hosszú évekig szolgálta a várost.

A közélettől csak a századfordulót követően vonult vissza. 1906ban egy súlyos műtéten esett át, mely nem sokat javított az amúgy is rossz egészségügyi állapotán. 1910-ben Budapestre költözött, ettől kezdve csak ritkán jelent meg társaságokban. Ebben az évben kapta meg a Kolozsvár díszpolgára címet. Rá egy évre, 1911. február 7-én a betegségének a súlyosbodása következtében meghalt.

Fazakas László

További Erdély (vagy Kolozsvár) történetét bemutató tartalomért keressék az Erdélyi Krónika weboldalát: www.erdelyikronika.net

mese

Egy néni és a Járgánya

K

épzeljétek, messze-messze a miénktől van egy világ, ahol végtelen óceán terül el, megannyi apró kis szigettel: mindegyik szigeten egy-egy országgal, azok tele városokkal; ezek között akad, ami hideg és szürke, míg más ragyogó, meleg és csupaszín kavalkád.

A város, amiről ma mesélni fogok, pedig mindegyiknél különlegesebb: blokkok vannak benne, azok mellett házak; a házaknak szemük, szájuk, kezük és lábuk van – a bennük élők leginkább elektromos autókkal járnak.

Nem messze tőlük hegy magasodik, fára épített faházikókkal – akik ott élnek, biciklivel mennek mindenhová.

A felhőkön is lebeg egy városrész, középen hatalmas, könyvekkel teli lebegő könyvtárral, távolabb lebegő kastélykákkal.

A város lakói, bár nagyon különbözőek, egy dologban mindannyian hasonlítanak: bolygójuk védelme fontos számukra. Közülük kerülnek ki a legkreatívabb tudósok, akik napról napra megannyi, a környezet problémáit megoldó ötlettel állnak elő. Közéjük tartozik az a 77 éves néni is, aki napjainkban családjával egy kétéltű járgányon járja a bolygó legmélyebb rétegeit. De ne szaladjunk ennyire előre!

Képzeljetek el egy kislányt, aki kiscicák helyett a vakondokért rajongott; de olyannyira, hogy 15 évesen nekiállt bütykölni egy járművet! Két éven át megállás nélkül, olajfoltos salapétában fúrt, hegesztett, kalapácsolt a családja felhajtható tetejű garázsában – mígnem, egyszer csak, elkészült! A járgány színe kék volt, a kerekei behúzhatóak, gurult a földön, és görgött a föld alatt!

Mindenállóként nem fogtak rajta a kövek, a forró víz, de még a magma sem!

Legkülönlegesebb tulajdonsága mégis az volt, hogy haladása során nem veszélyeztette sem az állatokat, sem a növények gyökereit – hiszen azért jött létre, hogy megvédje őket.

A kislány elégedetten fejezte be a Járgányt, majd hamar búcsút vett csa-

ládjától és barátaitól, hogy aztán a föld alá költözzön. Hosszú évekig nem is hiányzott neki senki és semmi, hisz azt csinálhatta, amit szeretett: vakondokat és egyéb föld alatti állatokat figyelt meg. Emellett a felszíni kutatóállomás munkáját is segítette azzal, hogy ott időről időre további érdekességeket adott le: ha sosem látott állatot vagy növényt talált, a biológusokat, ha érdekes kőzetet vagy kristályt, akkor a geológusokat, ha pedig aranykulcsot, régi ládát vagy levelet, akkor a régészeket kereste fel.

Történt egyszer, mikor a lány már nővé cseperedett, hogy egy föld feletti leadáskor találkozott egy örökké derűs férfival.

Egymás tökéletes ellentétei voltak, mégis barátokká lettek, majd később egymásba szerettek. Végül a férfi a nővel tartott a Kék Járgányra, és, habár a föld felett fontos pozícióban dolgozott, a kormányt sosem vette át, egyszerű okból: nagyon jól tudta, mennyire szereti a nő a vakondokat, és sosem bocsátotta volna meg magának, ha egyet véletlenül elüt.

Mindez igen régen történt már.

A nőből és férfiból néni és bácsi lett, akiknek azóta gyerekeik, majd a gyerekeiknek is gyerekei születtek. Így élnek együtt a Kék Járgányon, generációk óta tartó kutatóexpedíciójukat folytat-

va – hetente egyszer a felszínre látogatva, a hét többi napján a föld sosem látott rétegeiben kutakodva.

Szerkesztette: Nádasdi Csilla Emese Alkotók: Szucher Ágnes Benő Mátyás, Bocskai Mátyás Darvay Nóra, Kocsis Lurka Eszter, Kovács Noémi Kun Noémi, Sógor Lilla Sütő Vera, Tunyogi Hanna Dóra, Urák Boróka

A mese a Planetarium Kids Képzeletünk tájai – meseszövő táborban íródott, és az ott megalkotott világnak csupán töredéke. A foglalkozás a kiskamaszok improvizációs, beszéd- és alkotókészségét fejleszti, reflektálva az őket érintő, mindennapos élethelyzetekre, problémákra. További információ a Planetarium Kids Facebook-oldalán található.

Igen, tessék! magazin | 28

szakértő

Hogyan előzzük meg a téli elhízást?

A

téli időszakban sokunkra felszalad pár nem kívánt plusz kiló, amitől tavasszal gyors és nem feltétlenül egészséges diétával próbálunk majd megválni. Hidegben gyakrabban megkívánjuk a nehezebb ételeket, megjelenik a forralt bor, és inkább választjuk a kanapén, a melegben, takaró alatt eltöltött estéket a kinti sétálás helyett. Nézzük meg, mit is tegyünk annak érdekében, hogy megőrizzük a testsúlyunkat, és a bőrünket se tegyük ki a hízás-fogyás folyamatának.

1. Kerüljük a készételeket! Mivel a hideg hónapokban amúgy is többet ülünk a négy fal között, így megtehetjük, hogy elegendő időt és figyelmet fordítsunk a táplálékunk elkészítésére. Jól megválogatott alapanyagokból kis odafigyeléssel, megfelelő főzési technikával – kevés só, cukor és zsiradék használatával – máris sokat lehet tenni az egészségünk érdekében.

29 | 2020. október

2. Ne hagyjuk ki a reggelit! Ku4. Fő a rendszeresség! Tudatosság tatások bizonyították, hogy azokkísérje végig az egész napunkat. Lenál a személyeknél, akik nem reggyen meg a napi ötszöri étkezés, ami geliznek, sokkal nagyobb eséllyel három főétkezést és két uzsonnát jealakul ki az elhízás. A reggeli tarlent. Tervezzük meg pontosan, hogy talmazzon teljes értékű gabonamit fogunk enni a következő napon, féléket, gyümölcsöket vagy zöldígy elkerülhetjük azt, hogy éhesen ségeket, tojást, tejet és ébredjünk fel egy gyorséttejtermékeket, joghurtokező előtt. Aludjunk eleget, kat, zöldségkrémeket, terhisz tudjuk, hogy a rendmészetesen megfelelően szertelen alvás megnöveli a és változatosan összeáldepresszió kialakulásának lítva. Mivel télen csökkockázatát, ami pedig megken a mozgás, fektessünk növeli az étvágyat a cukros, még nagyobb figyelmet zsíros, ízfokozókban gazaz elegendő rostbevitelre, dag ételek iránt.

Szilágyi Karola így elkerülve az emésztési 5. Kerüljük az alkohol dietetikus, bántalmakat, a székrekefogyasztását!

Hideg es0740-560836 szilagyikarola90@ dés, hasmenés vagy akár téken válasszunk inkább gmail.com vastagbélrák kialakulásáegy számunkra finom ízű nak kockázatát. teát, mely amellett, hogy 3. Válasszunk könnyen emésztfelmelegít, bizonyítottan még hető, alacsony kalóriatartalmú számos jótékony hatással is bír. vacsorákat, melyek nem csak a 6. Maradjunk aktívak a téli hóplusz kilók elkerülésében segítenapokban is! Sportoljunk, sétáljunk nek, hanem biztosítják a nyugodt minél többet, ha az idő megengedi alvást is. Ilyen lehet például egy szánkózzunk, síeljünk, korcsolyázkönnyű leves, krémleves, saláta, zunk, ami nemcsak testileg hat popárolt zöldségek, sovány húsok zitívan a szervezetre, hanem lelkivagy hal. leg is teljesen feltölt. (X)

lazíts Sudoku

8

5

6

4

2 8

2

3

7

9 5

5 4

6

3

2

4

2

8 9

7 7

8

5

1

8

1

5

9 5

3

7

6

1

4 8

4 9 1

5 4 7

9 7

6

2

3

5

3

7 3

4

3

9

4

6 6

5 8

1

9 7

8

2 5

3 3

2

2 7

2 4

4

7

9 1

6

1

2 9

7

8

8 1

1 2

8

3

8 6

6 4

4

8

Weöres Sándor verssorai alakulnak ki a rejtvényben. A költemény címét a számozott négyzetek összeolvasása adja.

1. sor

fájdalom ... valaminek (megszünteti, megállítja)

dekoratív szobanövény

Francia arany

4. sor

becézett testvér Morzejel görög betű

színész, komikus (dick van)

illatos virÁgú fafajta juttat félne!

nap jelzője lehet bizalmas megszólítás

hamis ékesség tér­ elválasztón

Hága holland neve

6. sor

2.

... kapitánya (sorozat) javaslatszerű felvetés

, N fosztóképző ens ... (valóságos, 5. létező, latin)

fordulatos (könyv, tett) óg-... (dohog) mázolgat

némileg hozzánő! lefejezett pasa! luxushajó szivattyús kút alkotó­ eleme lehet

nátrium-... (konyhasó) író (gábor) elbeszélő (költő, költészet) nem pozitív

babér egyneműi rovarirtó­ 11. márka

3. sor

T

szín­ültig beletesz a, a, a, ... női név (jún. 2.)

A ... akarja a győzelem jele politikai alakulat

,

7.

Jákob egyik felesége közvetlen közelébe

3.

1.

ezüst és bór vegyjele áll alatti zsírpárna pest megyei város lakója számítsz az érkezésére?

szabadon ereszt vérfaktor

haiti autójelzése megajoule (röv.)

ókori római köszönés attila névváltozata

egyharmad!

Csaba hun király­fi másik neve ógermán főistenség alvásból felserken

8.

páratlan ráma! részvénytár­ saság (röv.)

5. sor

benedek ... (mesemondó) Részben beetet!

Spielberg űrmanója

...-tassz (hír­ ügynökség) A mezőség centruma!

... érzi magát (nem méltatják figyelemre)

csokoládé­ színű iddogálni kezd! ilyen írás az ogam ante meri­ diem (röv.)

6.

9. valami valóságát vitató gólyafej!

Zilahi műsorszolgáltató star trekszereplő

a távolba energiaadag!

létra (angol) az egész szá­mok halmaza (matematika)

szélesre nyit király (olasz)

4.

2. sor

10.

Kicsinyítő képző a munka jele (fizika) A magyar ábécé hatodik betűje

Augusztusi rejtvényünk megfejtése: Nagyvárad felől befutott Kolozsvárra az első személyvonat.

Igen, tessék! magazin | 30

recept

Sültpaprika-pesto a zakuszkaszezon végére

Hozzávalók:

2 db piros kaliforniai paprika 1 nagy gerezd fokhagyma 1 szál oregánó 80 g parmezán sajt 4 ek. olívaolaj só ízlés szerint bors ízlés szerint 3 ek. fenyőmag

A

mikor az őszi eltevéseken nosztalgiázva bámulunk ki az eső pettyezte ablakon, jó eséllyel eszünkbe juthat a zakuszIlyés Sándor borszakértő ajánlata

ORSOLYA HETEDHÉT 2018 A sült paprikás pestót vörös pestónak tekinthetjük, ezért egy olyan vörösbort szerencsés választani mellé, amely inkább közepes testű, de elég gazdag ahhoz, hogy sült paprikával, fokhagymával, fenyőmaggal meg tudjon küzdeni. Ajánlatunk egy egri merlot–pinot noir házasítás. Piros bogyós gyümölcsök és fűszerek aromájával, melyet egy enyhe földes árnyalat tesz még gazdagabbá. A borvidékre és a kis kézműves pincészetre jellemző élénk savak és bársonyos tanninok biztosítják azt, hogy a bor méltó párja a vörös pestós fogásoknak.

Borsarock – Kossuth Lajos u.

(21 decembrie 1989) 7.

– Brassai Sámuel u. 4. www.borsarock.com

31 | 2020. október

kafőzés lélekmelegítő illata. Ehhez a pestóhoz nem szükséges az udvaron paprikát és padlizsánt sütni, mégis illatával és ízével tökéletes indiánnyárt idéző vacsorát varázsolhatunk belőle.

Elkészítés: A paprikát megmossuk, megtöröljük, fóliával bélelt tepsibe tesszük, és félidőben megforgatva kb. 15 perc alatt megsütjük 200°Con. Akkor jó, ha a héja már megfeketedett. Kivesszük a sütőből, betakarjuk a fóliával, és kb. 15 percig állni hagyjuk, majd könnyedén lehúzzuk a héját. Eltávolítjuk a magházat, a magokat, aztán turmixgépben pépesítjük. Ha kész, hozzáadjuk a száraz serpenyőben illatosra pirított fenyőmagot, a reszelt fokhagymát, a sajtot, az olívaolajat, és még egyet turmixolunk rajta. Ha kész, tetszés szerint tésztán vagy pirított kenyérszeleteken tálaljuk. A fölösleget csavaros üvegbe tesszük, öntünk rá egy kis olívaolajat, így hosszabb ideig eláll a hűtőben.

Igen, tessĂŠk! magazin | 24