Az 1956-os forradalom emlékezete Kolozsváron: szolidaritástól a megtorlásokig 1956 októberének végén a kolozsvári lakásokból és az egyetemi kollégiumok szobáiból a Kossuth Rádió hangja szűrődött ki. Mindenki a budapesti forradalomról szóló tudósításokat hallgatta. Bár itt nem zajlottak a budapesti felvonulásokhoz hasonló megmozdulások, de sokan szolidarizáltak a magyar főváros fiataljaival és emiatt a forradalom után Kolozsváron és több romániai városban is megtorlások sorozata kezdődött.
B
uchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke 1956-ban fiatal egyetemistaként élte mindennapjait. Elmondása szerint már tavas�szal érződött, hogy valami változás készül. Szüleivel együtt a rádióból tudták meg, hogy Budapesten kitört a forradalom. Az első néhány napban a hírek arról szóltak, hogy részeg huligánok randalíroznak az utcán. Ők voltak az egyetemisták, akik a magyar fővárosban felvonultak és a rádió székháza előtt felolvasták követeléseiket. A híreket hallgatva rengeteg kolozsvári fiatal szeretett volna kimenni Magyarországra, hogy támogathassák az ottani fiatalokat, ők is legyenek részesei a forradalomnak. Ez azonban nem volt lehetséges, így különböző módon mutatták ki együttérzésüket, például fekete karszalagokat viseltek az egyetemen. A romániai magyarok körében a megmozdulások párhuzamosan zajlottak a magyarországi eseményekkel. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán diákgyűlést tartottak, ahol az egyetemisták magyarul és románul is megfogalmazták követeléseiket. Többek között azt kérték, hogy az orosz nyelv mellett más idegen nyelvet is tanulhassanak, és a marxista filozófia mellé fakultatív felvehessenek másik filozófia tantárgyat is. Másnap reggel letartóztatták a szervezőket, de megtorlásban részesültek azok is, akik részt vettek ezen a rendezvényen, ugyanis akkor ezt a hatalmon lévők államellenes megmoz-
15 | 2020. október
dulásnak tekintették. Páskándi Géza erdélyi magyar írót például hat év börtönre ítélték, csupán azért, mert részt vett a Mátyás király szülőházában tartott ülésen. A Képzőművészeti Főiskolán történtekkel párhu-
„Másnap reggel letartóztatták a szervezőket, de megtorlásban részesültek azok is, akik részt vettek ezen a rendezvényen, ugyanis akkor ezt a hatalmon lévők államellenes megmozdulásnak tekintették.” zamosan a Bolyai Egyetem magyar hallgatói körében is megkezdődött a szervezkedés. Október 24-én jelentek meg azok a röpcédulák, melyek a forradalommal szolidarizáltak. Készítettek egy programtervezetet is, melyben többek között azt követelték a magyar diákok, hogy szabadon lehessen külföldre járni, és hogy le-
gyen új ösztöndíjrendszer is. Az akkori rektor értesült a diákok szervezkedéséről és tanácskozást hívott össze a bölcsészkar dísztermében, ahol szigorúan megtiltotta, hogy a fiatalok a másnapra tervezett halottak napi megemlékezést megtartsák. Ennek ellenére Dávid Gyula, aki akkor az egyetem tanársegéde volt, egy kisebb csoporttal mégis kivonult a Házsongárdi temetőbe, ahol fekete szalaggal ruhájukon, koszorúkat helyeztek el, hogy így emlékezzenek a forradalom hőseire. Utólag a tanársegédet és a temetőbe kivonult diákokat is letartóztatták, Dávid Gyulát hét év börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom a szabadság egyik szimbólumaként él sokak emlékezetében. Buchwald Péter szerint a mai fiatalok és a következő generációk számára az 1956-os forradalom egyik legfőbb üzenete a szabadság szeretete kell legyen. Ki kell állni mellette, vigyázni kell rá és meg kell őrizni. (X)
