divat
Fenntartható szempontok a ruhatárunkban
Őszre készülődve többen is frissítjük ruhatárunkat. Éppen ilyenkor aktuális hát beszélni arról, hogyan tehetjük meg mindezt úgy, hogy közben környezetünk védelmére is figyelmet fordítunk.
A
fenntarthatóság és a gyártási folyamatok átláthatósága egy re nagyobb teret hódít a divat iparban, amely egyrészt betudható a nemzetközi tendenciáknak, más részt a pandémia alatt tudatosabbá váló fogyasztóknak. Ettől függetle nül nem szabad elfelejtenünk, hogy a környezettudatosság, valamint a slow fashion fogalma már az utóbbi évek ben is megkerülhetetlen volt a szak mai diskurzusok során, azonban 2021-re egy egészen új irányvonalat is kijelölt a divatipar jövőjét illetően. Mi is a baj konkrétan a divatiparral? Kezdjük ott, hogy nem egy újkeletű problémával állunk szemben, hiszen a divat világa a maga hihetetlen mér tékű túltermelésével és elképesztő mennyiségű szemétfelhalmozásával sosem volt egy környezetbarát „gé pezet”. Az anyagok elkészítéséhez, a gyártáshoz, szállításhoz, csomago láshoz számtalan procedúrán mennek keresztül azok a ruhadarabok, melyek végül aprópénzért kerülnek a fast fashion üzletek polcaira. Ha nagyon messziről szeretném kezdeni a probléma bővebb kifej tését, akkor két kulcsfogalmat kell megemlítenem: az egyik az erdőir tás, a másik a biodiverzitás (és annak rongálása). Persze mindez ennél is jóval összetettebb, hiszen említhet ném azokat a textilek és különböző anyagok festéséhez használat vegy szereket is, amelyek a talajba szi várogva beláthatatlan következmé nyeket vonnak maguk után. Ott van az a tény is, hogy a harmadik leg vízigényesebb iparágról beszélünk, és persze nem mehetünk el szó nél kül az emberi és etikai megközelítés mellett sem, hiszen az ún. „sweat shopokban” fillérekért dolgoznak az
olcsó divatcikkeken, hogy a materia lista világ kielégülésre leljen a buti kok és áruházak kínálta töménytelen ruha és kiegészítő közül válogatva. Mint a téma minden oldalának, en nek is megvan a maga összetettsége és problematikája. Így például: több teret igényelne a kevert szálas anya gok elleni küzdelem, ugyanis hiá ba hitegetjük magunkat azzal, hogy ha az adott ruhadarabban van egy kis természetes alapanyag (a műszá lak mellett), nem lehet annyira ártal mas. Érdekes, ám annál szomorúbb tény, hogy a megfelelő módon kezelt és hosszú életciklust megélt műszálas ruhák kevésbé ártalmasak (és együtt reciklálhatók), mint a kevert szá las anyagok, hiszen utóbbiaknál pont az összetételük teszi lehetetlenné az újbóli felhasználást. S habár a boly gón található ruhák több mint 65%a műszálas, ha harminc hétig hord juk azokat, már „le is dolgoztuk” az előállításból fakadó káros kibocsátást. Melyik a legkörnyezetbarátabb anyag? A válasz ezúttal sem egysze rű, hiszen figyelembe kell vennünk a természetes anyagok (például gyap jú, selyem, pamut, len) időtállóságát, és azt is, hogy az anyag előállítá sa mennyiben károsíthatja a biodi verzitást, és mennyi vizet (és milyen éghajlatot) igényel a folyamat. Ös� szességében a cél mindig az, hogy bármilyen anyagösszetételű ruháról beszélünk, igyekezzünk megfelelő en karbantartani, hogy minél tovább hordhassuk. A természetes anyagok mellett szól, hogy a műszálas termé
kekből származik a mikroműanyag, amiről szintén fontos pár szót ejteni. Sajnos még mindig kevesen tudják, hogy a ruhák mosása közben a gép ben való „súrlódás” következtében a műszálas anyagokból apró darab kák válna le, melyek a vízbe kerülve apró méretük miatt kikerülnek min denféle szűrőt, így végül a csatorná ba, majd az élővilágba jutnak. Ezek a mikroműanyagok (bár nem csupán a ruhaviseletünk árán) mostanra meg találhatók a tenger fenekétől kezd ve a halakon át egészen az ivóvízig mindenhol. Valahol összekapcsolódik az egész folyamattal annak a ténye is, hogy a sokak által kedvelt kímélő mosás nagyobb kárt okoz a környe zetben a normál mosásnál, hiszen jelentősen több mikroműanyagot mos ki a ruhákból, és több vizet is használ. Szerencsére azonban egyre több helyen kapni olyan mikromű anyag-szűrőket (mosózsákok for májában), melyekkel megakadá lyozhatjuk vagy legalább jelentősen csökkenthetjük a jelenséget. Bárhogy is nézzük, az újabb megoldások min den esetben újabb kérdéseket vetnek fel, de kötelességünk arra töreked ni, hogy csökkentsük öltözködésünk káros hatásait a környezetünkre és jövőnkre nézve. Ideje változtatni!
Az összeállítást CSALÁR BENCE készítette, akivel a szeptember 2–5. között zajló VIBE: The City Edition marosvásárhelyi fesztiválon lehet majd találkozni a MOL Teraszon.
Igen, tessék! magazin | 8
