XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2016. március by Ítélet Pázmány

XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2016. március

itelet.pazmany@gmail.com INTERJÚ DR. HORVÁTH ATTILÁVAL 3. OLDAL

itelet-pazmany.blog.hu INTERJÚ LEÁNYVÁRI KRISZTINA GASZTROBLOGGERREL 16. OLDAL

EMELKEDJEN-E A MINIMÁLBÉR? 7. OLDAL

SZAKMAI GYAKORLAT A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN 21. OLDAL

2016/március

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.” Pázmány Péter

Kedves Hallgatók! Szinte el sem kezdődött a tavaszi félév és - már-már tipikus jelenségként azt érezzük, hogy mindjárt vége is. Nekünk is nehéz ezt a gyors tempót tartani, de az első számmal remélem úgy érzitek majd Ti is, hogy sikerült behozni lemaradásunkat! Folytatjuk a hagyományt és Horváth Attila Tanár Úr kalauzol el bennünket a kar alapítása körüli időszakba. Igyekszünk továbbá aktuális jogi hírekkel és problémákkal megismertetni benneteket, hogy a száraz tananyagon túli világot feltárjuk előttetek. Ismét elgondolkodtató írásokat olvashattok a kibővült Humor rovatunkban, melyek reményeink szerint minden Hallgatót egy kis elmélyedésre ösztönöz. A tavaszi szünet tartalmas eltöltéséhez is igyekszünk ötleteket adni több színházajánló formájában. Végezetül pedig örömmel számolunk be a karunkon újraindult kézilabdázási lehetőségről. Olvassatok minket tehát a tavaszi szünetben is! Mindenkinek kellemes pihenést kívánunk! Ádám Flóra Julianna A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOMJEGYZÉK Elmélkedés Alessandro atyával 2

Menni vagy enni? – A folyón túl Itália 14

Interjú dr. Horváth Attilával 3

Scorpion - Agymenők akcióban 14

Katolikus. Egyetem. - avagy oktatás az ész, a szív és a kezek nyelvén 5

Színházajánló 15

EPSO – egy EU Karrier kezdete 5

Interjú Leányvári Krisztina gasztrobloggerrel 16

Ne szólj szád, nem fáj fejed - avagy jogában áll hallgatni 6

Fel a kezekkel! – irány a kézilabda pálya 17

Emelkedjen-e a minimálbér? 7 Rohamosan növekvő azbesztperek 8 Ptk-saláta? 8

Szexizmus vagy reklámfogás? 18 Túl abszurd, hogy igazak legyenek, de megtörténtek – avagy Amerikában mindenki pereskedni akar? 18 Egyetemista sors 19

Titeket kérdeztünk 9

Bemutatkozik a Széchenyi István Szakkollégium 20

Küzdelem a jogért I. rész 10 Aki megtiltja, hogy enni adjanak 10 Élelmiszer pazarlás 11

Szakmai gyakorlat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 21

Élet az Erasmus+ után 12

Egy kis kitekintés Romániába 22

Havanna a világ közepén 13 Felelős kiadó: Dr. Varga Zs. András dékán Szerkesztői tanácsadó: Dr. Koltay András egyetemi docens Főszerkesztő: Ádám Flóra Julianna Főszerkesztő-helyettes: Borsi Rebeka; Körtvélyfály Dina

Elmélkedés Alessandro Atyával A magyar nyelvben a Nagyböjt már megnevezésében is mutatja, hogy egy hosszadalmas böjtről van szó, ellentétben más nyelvekkel, amik más kifejezéseket használnak. Annak ellenére, hogy ez az időtartam áldozatokkal jár, valamiről való lemondást követel, szerencsére mégis jelen van az emberek életében, követik ezt a régi hagyományt, komolyan veszik és érzik, hogy van értelme. A Nagyböjt szoros kapcsolatban van a Húsvéttal, hiszen az azt megelőző negyven napos előkészületi időszakról szól. Nem lehet megérteni a Nagyböjt értelmét anélkül, hogy ne szegeznénk tekintetünket annak céljára. Olyan mint egy utazás, mely a Húsvéthoz vezet minket. A hit szerint a Húsvét képviseli a legszebb dolgot a világon, aminél jobb dolog nem történhet. Azt, hogy Jézus annyira szenvedélyes és lángoló szeretettel szeretett minket bűnös, szegény embereket, hogy meghalt értünk. Ennél a szeretetnél nagyobb nem létezik. Ez a drámai dolog azonban nem tragédia, mert Krisztus a harmadik napon feltámadt. Végül az örök élet legyőzi a halált, legyőzi a bűnt. Ennél fontosabb, értékesebb dolgot elképzelni sem lehet. Az ilyen célért akármilyen áldozat sem kevés. Olyan nagy a jutalom, hogy megéri bármi áron elérni azt. Ebből a megközelítésből megérthető az áldozat pozitív oldala. A Nagyböjt célja nem az, hogy szabályokkal ostorozzon minket, hanem alkalom arra, hogy komolyan vegyük megtérésünket. A megtérés nem más, mint koncentrálni Krisztusra, előtérbe helyezni az Ő személyét, tisztázni, hogy mi az, amiért megéri élni. Mindenki tudja, hogy ha el szeretnénk valamit érni, azért áldozatokat kell vállalnunk. A diploma megszerzéséért vállaljuk a tanulás fáradalmait. A sportban való sikerek eléréséért vállaljuk az edzést. Szeretni valakit, kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani szintén áldozatokkal jár. A Nagyböjt áldozatokon keresztül mutatja nekünk, hogy elérni a Húsvét dicsőségét az életünk egyetlen nagy célja. Sok célunk van mint például a munka, család, szórakozás, de leglényegesebb célunk rész venni Jézus keresztjében és feltámadásában. A lemondás a szeretet megnyilvánulása. Az anya, aki lemond egy óra alvásról azért, hogy a gyerekével legyen, ezzel szeretetét fejezi ki. A Nagyböjt három javaslata a böjt, az alamizsna és az imádság. Az a keresztény ember, aki Hamvazószerdán vagy a Nagyböjti Pénteken lemond a húsról vagy egy bőséges ebédről megmutatja, hogy nem ennek a világnak az élvezetei jelentik számára az igazi örömöt, hanem a Krisztussal való találkozás. Aki alamizsnát ad, azt láttatja, hogy nem a gazdagság az igazi boldogság, hanem az, hogy jóra tudjuk fordítani vagyonunk. Az alamizsna arról szól, hogy segítünk másoknak, akik rászorulnak. Az egyház arra kér, hogy ebben a periódusban többet imádkozzunk. Az idő drága kincs, annak eldöntése, hogy mire fordítjuk fontos. Ha Isten jelen van az életünkben, kell, hogy időt tudjunk szakítani rá.

Szerkesztőbizottság tagjai: Borsi Rebeka – Esélyegyenlőség; Büki Bettina ‒ Erasmus&Nemzetközi, Karrier; Élő Dániel – Szabályok&Konferencia; Hanich Veronika ‒ Karrier; Kasza Imola – Portré; Király Dorina – Kultúra&Kritika; Kőrös Kinga – Szabályok&Konferencia; Körtvélyfály Dina – Környezetrajz&Kulinária; Majoros Mirtill – Kultúra&Kritika; Máté Laura – Esélyegyenlőség, Humor/Elmélkedés; Merrikin Gina – Portré, Titeket kérdeztünk; Szarka Margaréta – Elmélkedés, Szabályok&Konferencia; Szilák Emese – Humor/Elmélkedés; Teleki Levente – Hitélet Címlap: PPKE ITK Vizuális Műhely

Online kiadás: Hoffmann Zsolt

Szerkesztőség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28-30. C épület 319. szoba telefonszáma: (36 1) 4297-20 321-es mellék e-mail címe: itelet.pazmany@gmail.com honlapja: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Kivitelezés: ABChronos

2016/március

Milyen jó dolog határozottan és derűs szívvel igent mondani Istennek és a testvéreknek! Nem kell azon aggódnunk, hogy hogyan alakultak az utolsó napok, hetek, esetleg évek. Talán figyelmetlenek voltunk, talán eltávolodtunk az egyháztól. De itt a megfelelő alkalom, hogy ismét igent mondjunk Istennek. A Nagyböjt egy erre szolgáló nagy ajándék, kegyelem. Isten újra és újra lehetőséget ad, hogy megtérjünk. Ő vár minket. Használjuk ki ezt a lehetőséget!

Szarka Margaréta

Portré Ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karát (PPKE-JÁK) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1995. április 3-án, az 503/1995 számú határozatával alapította. A Kar életre hívásakor különösen nagy szükség mutatkozott a jól képzett, keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberekre a rendszerváltást követő jogállam felépítéséhez. Karunk és oktatóink fő céljuknak tekintik az európai hagyományokon alapuló oktatást, és a keresztény értékrend továbbadását, mellyel az országban elsőként, hatalmas hiányt pótolva kezdték el feladatuk ellátását. A húszéves jubileum alkalmából a Portré rovaton belül induló új sorozatunkban olyan oktatóinkat ismerhetik meg közelebbről az olvasók, akik az alapítás óta tanítanak egyetemünkön, ezzel is kifejezve hálánkat és megbecsülésünket személyük, hivatásuk, oktatói munkásságuk felé.

Dr. Horváth Attila: Miért éppen a jogot választotta Tanár Úr? Ez egy kicsit kacifántos történet, engem igazából mindig a történelem érdekelt, és amikor elhatároztam, hogy történelem irányában fogok tájékozódni és a bölcsészkar történelem szakára jelentkezem, akkor mondta édesanyám, hogy inkább menjek a jogra, mert oda is a történelem a felvételi. Ezt az ötletet kezdetben nem nagyon respektáltam, de amikor elmentem a jogi felvételi előkészítőre, ott olyan jó történelem előadásokat tartottak, hogy ezek megtetszettek és megbarátkoztam a jogtudománnyal is. Utána is nagy szerencsém volt, mert az ELTE Jogtörténeti Tanszéken olyan oktatókkal találkoztam, akiknek megragadott az oktatói és kutatói tevékenysége. Akkor elhatároztam, hogy kompromisszumként nem történész, hanem jogtörténész leszek, jelentkeztem a tanszékre először demonstrátornak, utána tanársegéd lettem és aztán végigjártam a ranglétrát. Közben aztán a Bölcsész Karon a történelem szakot is elvégeztem. Sok tanárunk motivál minket, hogy minél hamarabb próbáljunk szakmai gyakorlatot szerezni. Ön hol gyakornokoskodott az egyetemi évek alatt? Ezek mennyire befolyásolták későbbi pályafutását? Ezt nagyon tudom én is pártolni. Az egyetemnél mindig egy komoly dilemma az elméletnek és a gyakorlatnak az ötvözése. Persze mi elsősor-

ban elméletet tanítunk, de a gyakorlattól sem szabad elszakadni, nagyon fontos a gyakorlati tapasztalat is. Nekem a gyakorlat egy kicsit más volt, a kommunizmus időszakában, amikor én gyakorlaton voltam, ezek inkább nagy kalandoknak számítottak. Én például három hétig az V. kerületi rendőrkapitányságon is voltam és ott eléggé borzasztó dolgokat tapasztaltam, olyanokat is, hogy bántottak fogvatartottakat és a nyomozás során nem tartották be a legelemibb szabályokat sem. Egyúttal nagyon rendes, elhivatott rendőröket is láttam. A következő évben a XI. kerületi tanácsnál voltam, ott megint elborzasztó tapasztalatokat szereztem, hiszen egyik oldalról eléggé nagy hozzá nem értést láttam, elavult jogszabályok alapján felkészületlen előadók próbálkoztak ügyintézést végezni és a 3 hetes feladatom az volt, hogy a lakáskérelmeket pakoljam sorba, mert azok ott hevertek nagy kupacban egy szobában. Végül pedig az ügyészségnél dolgoztam, ami viszont pozitív élmény volt. Milyenek voltak az első munkatapasztalatai az egyetem elvégzése után? Én rögtön bennmaradtam az ELTE jogi karon tanársegédként a tanszéken és azóta folyamatosan tanítok, annyi különbséggel, hogy most már több egyetemen. Ön tanít a Pázmányon, az ELTEn, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott ezeken a helyeken? Milyen különbségeket

tapasztal az egyes karok között? A Pázmány nekem mindig is a szívem csücske volt, hiszen én 1995ben ott voltam az alapításnál fiatalemberként az alapító atyák között. Nagy megtiszteltetés volt, hogy részt vehettem ebben a hatalmas vállalkozásban, ami elég különleges volt és azóta is sokat szoktunk erről beszélni, most már nosztalgikus visszaemlékezésképpen. Hatalmas dolog volt pár hónap alatt tulajdonképpen a semmiből egy kart létrehozni. Ez leginkább Zlinszky János professzor úrnak, alapító dékánunknak volt az érdeme és az ő elképesztő munkabírása és tudása volt az, ami ezt lehetővé tette. Olyan nagy különbség nincs az egyes karok között, mindenhol nagyon kedves, tanulásra fogékony fiatalok vannak, nekem csak jó élményeim voltak, bárhol is tartottam órát. Mindegyik egyetemen nagyon jól érzem magam. A Jogtörténeti Tanszék nagyon aktív demonstrátor csoporttal rendelkezik. Mit mondana a gólyáknak, vagy éppen a felsőbb éveseknek, miért érdemes demonstrátornak jelentkezni? Azért érdemes tanszéki demonstrátori munkában részt venni, mert hatalmas perspektívák nyílnak meg, nagyon sok hallgató nem is tudja, hogy mekkora lehetőségei vannak az egyetemen, mennyi programban vehet részt, szinte korlátlanok a lehetőségek, csak ezeket fel kell ismerni. A hallgatók sokszor fantasztikus ötletekkel, programokkal állnak elő, azok közül a programok közül, amelyeket szervezünk az 2016/március

Aktuális Ítélet

zelebb hozza az ő alakját. Tagja vagyok annak a bizottságnak, amely a 60. évfordulónak a megemlékezéseit szervezi. Úgy érzem a korábbi kitüntetések is arra ösztönöznek, hogy ezeket csináljam tovább, hiszen a Tóth Ilona program a 16. kerületben valósításul meg, amelynek a díszpolgára vagyok, tehát kötelességem minden erőmmel ezért cserébe ezeket megtenni a kerületért. Ha újrakezdené, akkor is a jogot választaná?

egyetemen, jó néhány olyan van, amelyet a hallgatók találtak ki. A Pázmány szalont is az egyik hallgató találta ki, ő javasolta, hogy Szilasi Alex művész úrral csináljuk ezt, utólag pedig én borzasztóan örülök neki, hogy ez összejött. De ez csak egy a sok közül, mert előadásokat, különböző programokat lehet szervezni, a börtönlátogatástól kezdve a parlamenti látogatásig, amik mind színesítik és megerősítik a tudását azoknak, akik ide jönnek. Ezen kívül részt lehet venni a tanszéki kutatásokban, közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni oktatókkal, akik nehezebben utolérhetőek, hiszen mindenki túlterhelt, mindenki rohan. Ön számos díjban, kitüntetésben részesült. Ezek közül melyikre a legbüszkébb? Én mindegyikre egyformán büszke vagyok, hiszen az összes díj valamilyen elismerést jelent, valamelyik a civilektől, valamelyik a kormányzat részéről. Mindig azt kell nézni, hogy kik adják azt a 4

2016/március

kitüntetést és kik kapták meg már, kikkel kerül az ember egy csoportba, és amikor olyan kiváló embereket látok, akik a példaképeim voltak, akkor azt kell mondani, hogy ezek nagy megbecsülései és elismerései a munkámnak. Valljuk be őszintén, kicsit hiúak vagyunk, és mindig jót tesz az embernek egy kitüntetés. Én ezeket próbálom úgy feldolgozni, hogy ezek megelőlegezett bizalmak, hogy több erőm és energiám legyen tovább dolgozni és további ötletekkel előállni. Most is nagyon sok olyan programban veszek részt, ami remélhetőleg majd országos szinten is komoly eredményeket fog mutatni. Például most szervezem néhány társammal együtt a Tóth Ilona Múzeum megnyitását, ami a 60. évfordulóhoz kötődően október 23-án fogja megnyitni kapuit. Ennek kapcsán rendbe hozzuk Tóth Ilona eredeti szülőházát és ott berendezünk egy nagyon érdekes, interaktív múzeumot. Emellett részt veszek egy most születő rockopera megalkotásában, ami Tóth Ilonáról fog szólni és így a fiatalokhoz kö-

Hát persze, természetesen, most meg már pláne hogy tudom: jó helyre jöttem. Persze amikor az ember viszszagondol az életére sok mindent már okosabban, ügyesebben csinálna, de persze akkor kell okosnak meg ügyesnek lenni, amikor abban a helyzetben vagyunk. Nekünk a lehetőségeink is sokkal rosszabbak voltak, amikor én 1986-ban végeztem, nem is álmodhattunk arról, hogy külföldi ösztöndíjakat kapjunk. Én a rendszerváltozáskor már nem annyira fiatal oktatóként mehettem először külföldre. A mostani lehetőségek információszerzés, ösztöndíj lehetőségek és külföldi munkavállalás szempontjából is sokkal jobbak. Én még a régi katalógusrendszerben böngésztem a könyveket és nagy szenzáció volt, ha egy nyugati szakirodalmat behoztak. Nem is igazán tudják a hallgatók, hogy milyen forradalmi átalakulás ment végbe, s ez a jogtudományi kutatásokra is kihatott, mivel rendkívülien felgyorsította az információáramlást, az információhoz való hozzájutást. Merrikin Gina

Aktuális Ítélet

Katolikus. Egyetem. - avagy oktatás az ész, a szív és a kezek nyelvén Mit jelent ma a katolikus oktatás? Van-e többlettartalma ma a „katolikus egyetem” szópárnak? 50 évvel a Gravissimum Educationis című második vatikáni zsinati határozat megszületése és 25 évvel Szent II. János Pál Pápa a katolikus egyetemeknek (nekünk is!) címzett Ex Corde Ecclesiae című apostoli rendelkezését követően mik az új kihívások? Az a megtiszteltetés ért, hogy a Nevelési Kongregáció e kettős jubileumra 2015 novemberében szervezett „Educating Today and Tomorrow: A Renewing Passion” című világkongresszusán kétezred magammal részt vehettem. A kongresszus záró, plenáris szekcióján Ferenc pápa is részt vett, így első kézből adhatom tovább a szentatya és a kongresszus üzeneteit különösen azon a képen keresztül, amit az audiencián hallottam. A kép nagyon egyszerű és szemléletes. A katolikus oktatásban a három nyelv: az ész, a szív és a kezek nyelve szorosan összekapcsolódik és folyamatosan egymásra hatnak – mondta a Szentatya. Az ész a gondolkodásra hat, aminek a kimunkálását végzik az oktatók. A katolikus oktatás Ferenc pápa olvasatában nem más, mint az (egyetemes) emberi értékek átadása a valóság, a realitás minden tekintetében. Az egyik ilyen realitás: a transzcendens. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor az oktatás sem lesz befogadó és nyitott, hanem kirekesztő és zárt. A katolikus oktatás tehát különösen fontos szerepet kap

abban, hogy a humanitást adja át a lehető legteljesebb horizonton. Az igaz oktatás tehát fogalmakat, magatartásmintákat és értékeket közvetít, ami az emberséges élethez vezeti a fiatalokat. A humanitás a belépő a katolikus oktatáshoz, mondta a pápa. Ahol ez nincs, oda Krisztus nem tud belépni. A szív nyelve segít az ész által elsajátítottakat és a transzcendens valóságát megélni. A megtanult emberség a szív erejével válik irgalmassággá, figyelmességgé, párbeszéddé, befogadássá, nyitottsággá, együttműködéssé. Végül a kezek nyelve mindezt cselekvéssé alakítja át. Az oktatásnak feladata így az is, hogy támogassa az első lépéseket. Ahogy egy gyerek tanul járni: csupa rizikóval. Kell a lépések ésszerű rizikóját vállalni ahhoz, hogy abból haladás legyen. A keresztény értékek megélése és megvalósítása akkor is feladatunk, ha ez a fő áramlattal szemben áll. A kongresszus üzenete különösen szíven talált, amikor jogászi munkánk és a „main stream” kapcsolatára gondoltam… A folyamat pedig körkörös: amit a kezek tesznek, azt fogja a szív befogadni és az ész úgy fog gondolkodni. Amiben pedig a szív hisz, az hat a gondolkodásra és a tetteinkre. Érdemes hát ezt a három nyelvet jól megtanulni. Gerencsér Balázs egyetemi docens

EPSO – egy EU Karrier kezdete 28 ország, több százmillió ember, egy lassan 70 éve egyben tartott szervezet, ami meghatározza az öreg kontinens világháború utáni történelmét. Egy hely, aminek 50,000 fős igazgatásában te is dolgozhatsz. Hogy mi az? A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztató előadása szerint az Európai Unió. Egyetemünkön tartott előadásuk után most összefoglaljuk a lényeget.

EPSO: ez volt az első és legfontosabb jelszó, amit meghallgathatott és megtanulhatott február 8-án az E2 előadó közönsége, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai tartottak beszámolót az EU intézményeiben lévő munkalehetőségek megpályázhatóságáról. Ez a neve ugyanis az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalnak, amelynek feladata, hogy az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei – többek között az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Adatvédelmi Biztos és az Európai Ombudsman – számára munkaerőt toborozzon és válasszon ki. Az előadók között volt Czeti András, Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, dr. Freier Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa és Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője. Az este meghatározó részében végigmentünk gondolatban a teljes kiválasztási folyamaton. Állásra bárki jelentkezhet a korábban már említett EPSO hivatalos weboldalán. Egészen pontosan nem állásra, hanem arra a folyamatra, aminek sikeres elvégzése után rákerülhetünk a listára, ahonnan állásinterjúra hívnak minket. Czeti András előadásában elhangzott, idén tavasszal várhatóan 50 000 fő ad be jelentkezést versenyvizsgára, amire akárhányszor, ingyenesen lehet jelentkezni, de nem árt előkészítő tanfolyam elvégzésével növelni az esélyeket. Némi lemorzsolódás után 40 000 főre tehető azok száma, akik a május-június hónapban meg is jelennek az EU országaiban található vizsgaközpontok valamelyikén, amelyből hazánkban is több van, többnyire megyeszékhelyeken. Szeptember és október hónapban lesz idén az értékelő központi fordulója, amely – az előző, egyéni kompetenciák vizsgálata után – a közös munkára való képességet, érdekérvényesítést vizsgálja és értékeli. (Ez valójában nem más, mint

a multinacionális cégeknél használt Assesment Center.) Erre a fordulóra várhatóan 500 főt engednek át a 40 000-ből, vagyis aki ide eljut, jelentős előrelépést tesz a végállomás felé. Az értékelő központ 500 résztvevőjéből az utolsó fordulós állásinterjúk után 149 fő marad, ők kerülnek rá az ún. tartaléklistára, ahonnan jövő februármárcius környékén kezdik el válogatni az intézmények humán felelősei a lehetséges bekapcsolódó új munkatársakat. Konkrét munkahelyekről, állásajánlatokról csak ezen a listán lévők gondolkodhatnak. Mégis jellemzően milyen végzettséggel van a legnagyobb esély a tartaléklistáról állásinterjúhoz jutni? – tette fel a kérdést Perger István előadásában. Az itthon élmezőnybe tartozó területek az EU-ban is keresettek: közgazdasági, pénzügyi, informatikai területek. Külön kiemelte azonban ezen túl még a jogi (különösen a szaknyelvi, szakfordítói jogi tudásúakat), a nyelv végzettségűeket (tolmácsolás, jogi szakfordítás, proof reading), kommunikációs szakembereket és az asszisztencia széles spektrumához szinte bármilyen végzettségűeket. Az alaposan átgondolt és szigorúan mért eredményekkel rendelkező versenyvizsga amúgy is elég pontos képet ad a jelentkezők személyiségéről. A következő versenyvizsga regisztráció április végéig tart, így érdemes belevágni a következő megmérettetésbe. Aki azonban már rendelkezik jogi vagy igazgatási diplomával, annak ajánljuk angol jogi szakfordító képzésünket, aminek részeként a hallgatók egy versenyvizsgára való felkészítésben is részesülhetnek. Karrier Iroda Sergő András 2016/március

Aktuális Ítélet

Ne szólj szád, nem fáj fejed - avagy jogában áll hallgatni A szépirodalom kedvelőinek a Miranda névről nagy valószínűséggel William Shakespeare Vihar című drámájának gyönyörű, felemelő és tiszta szívű hősnője jutna eszébe. De az is lehet, hogy sokaknak az Ördög pradát viselből jól ismert Miranda Priestly, a divat leghatalmasabb úrnője ugrik be. A büntetőjogászoknak viszont sokkal inkább egy jogeset nyomán törvénybe iktatott kötelezettséget jelent. Ernesto Arturo Miranda, akiről a jogeset a nevét kapta azonban nem volt szép vagy magasztos, mint Shakespeare Mirandája, sőt sikeres üzletasszony sem, mint Andy főnöknője. Az a Miranda, aki most nekünk érdekes, egy tetovált, hitelét vesztett fiatalemberként újabb súlyos bűncselekmény vádjával került bíróság elé. Az ügy lényege röviden, hogy Louis Ann Jameson 1963. március 2-án éjszaka a munkahelyéről ment hazafelé az amerikai Phoenix városában, amikor nemi erőszak áldozata lett. A rendőrség hiába nyomozott, nem járt sikerrel. Csakhogy váratlan fordulat történt, a sértett sógora felismerni vélte Louis Ann támadójának gépkocsiját. A rendszám alapján megtalálták és letartóztatták Ernesto Mirandát. A szemüveges, mexikói származású férfit felismerésre bemutatásra vitték, ahol a sértett lány csak annyit tudott mondani, hogy Miranda hasonlít arra, aki megerőszakolta. Ezután következett a gyanúsított kihallgatása, melynek során beismerő vallomást tett és hasonló bűncselekményeket is elismert. Később Miranda módosította vallomását és azzal védekezett, hogy a rendőrségi kihallgatás napján fáradt és kialvatlan volt, továbbá a rendőrök nyomást is gyakoroltak rá. Elmondása szerint azzal fenyegették, hogy ha nem

ismeri be az elkövetést, elintézik, hogy maximális büntetést kapja, viszont amennyiben együttműködik, támogatják majd. Perében az ügyészség nem is használt fel más bizonyítékokat, az esküdtszék csupán beismerő vallomása alapján mondta ki bűnösnek Mirandát és ennek alapján ítélte szabadságvesztésre. Ezt a döntést Arizona állam Legfelsőbb Bírósága helybenhagyta. A vádlott terhére szóló ítéleteket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte, s egyúttal olyan garanciális szabályokat fogalmazott meg, amelyek azóta a Miranda-figyelmeztetés gyűjtőfogalmába tartoznak. Azt, hogy mit takarhat a Mirandafigyelmeztetés feltehetően, kevesen tudják, pedig aki látott már amerikai bűnügyi filmet, annak biztosan ismerősek ezek a sorok: ,,Jogában áll hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható Ön ellen a bíróságon. Joga van egy ügyvéd-

del beszélni. Ha nem tud ügyvédet fogadni, az állam fog Önnek kijelölni egyet.” A gyűjtőfogalomnak tehát két lényeges eleme van. Egyrészt a hallgatás joga, melyről a terhelt önként lemondhat, másrészt a védőhöz való jog, amelyet akár kirendelés útján is biztosítani kell. Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról általános jelleget tulajdonít a Miranda-figyelmeztetésnek. Pontosabban a hallgatás jogára való figyelmeztetést tekinti alapvető szabálynak, vagyis csak ennek a megsértése vezet egy vallomás tartalmának megsemmisítéséhez. A figyelmeztetést és az arra adott választ szigorúan jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha ez elmarad, akkor bizonyítási eszközként a vallomás nem vehető figyelembe. A védőhöz való joggal kapcsolatos intelemmel sokkal engedékenyebb: a gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket. amikor kötelező védő részvétele a büntetőeljárásban. A gyakorlatban általánosan inkább a meghatalmazott védői mivolt a jellemző. A terheltek leggyakrabban saját maguk igyekeznek a védő személyének megválasztását befolyásolni. Már akár az intés előtt gondoskodnak erről, hiszen hatékonyabb lehet egy általuk ismert ügyvéddel az együttműködés. Összességében mindkét jog fontos részét képezi a terhelt jogainak, amelyeknek megsértése olyan következményeket von maga után, amik az eljárást akár annak legelején, alapjaiban képesek befolyásolni. Szarka Margaréta

2016/március

Emelkedjen-e a minimálbér?

Szabályok | Konferencia Ítélet

„Már a kérdés is felháborító, természetesen emelkednie kell!”- válaszolja szinte mindegyikünk, hiszen nincs olyan, aki ne szeretne pár ezer forinttal többet hazavinni a hó végén. Nagyobb jövedelem? Egy szemernyivel többet lehet költeni a családra, önmagunkra, vagy akár félretenni későbbre. Kétségtelen, hogy tengernyi lehetőség fakad az alapjövedelem megemeléséből, hatását az egész társadalom megérzi, az emberek úgy vélik, végre egy kicsit jobban megbecsülik a nap mint nap elvégzett áldozatos munkájukat. Valóban ilyen rózsaszín ködbe burkolt a valóság, vagy netán más velejárói is vannak a minimálbérrel való „játéknak”? Milyen motiváló erők játszanak szerepet az alapjövedelem mértékének megváltoztatásában? Cikkemben e kérdéskört járom körbe. A minimálbér intézményében már a kezdetektől kifejezetten hangsúlyos elem annak szociális indíttatása, társadalmi egyenlőtlenségeket némiképp „elsimító” jellege. Rerum Novarum nevű enciklikájában XIII. Leó pápa is kiemeli a munkásosztály felé fennálló állami felelősséget: „[…] az államnak kötelessége megfelelőképpen és intézményesen gondoskodni a munkásosztály jólétéről és érdekeinek megfelelő védelméről; ha ez nem történik meg, megsérül az igazságosság, amelynek első követelménye, hogy mindenkinek megadassék a magáé. (1891)” Ezen elgondolást magáénak vallja a napjaink jóléti államainak többsége is (2007-es adatok alapján 25 EU tagországból 19ben volt kötelező minimálbér), így tölt be ma az alapjövedelem egy a „mindenkinek megadni az őt megilletőt”- ősi alapelvnek eleget tevő, igazságossági funkciót. E cikk a minimálbér változásának igazságosságát a társadalom egészére vonatkozó jólét-elősegítési szerepével összefüggésben látja, s a következőkben e definíció alapján villantja fel a lényeges szempontokat. Közgazdasági szempontokat figyelembe véve azt is mondhatnánk, hogy a „gazdagabb” lakosság megnövekedett fogyasztásán keresztül a gazdasági életre serkentőleg hathat az alapjövedelem megemelése. Az ilyen leegyszerűsítő és kapitális tévedéseket tartalmazó nézőpontok elkerüléséért kell egy tágabb kontextus-

ban vizsgálni a jelenséget, ezzel egy időben azonban kétségtelen, hogy a kérdést illetően a jogi-közgazdasági-szociológiai szakmai körök igen megosztottak. A kötelezően kifizetendő bér szintjének emelkedésével a munkáltatók bérköltségei természetszerűleg megnövekednek, így nem csoda, hogy a számítások szerint a foglalkoztatási rátára egyértelműen csökkentőleg hat a minimálbér-emelés, innen pedig egyenes út vezet a szintén bekövetkező fogyasztás-csökkenéshez. Az MTA becslései szerint a kétezres évek elején végbement nagymértékű béremelés 1,3-2,3 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatáshoz vezetett. A béremelés jóléti hatását tehát nagymértékben lerontja a foglalkoztatás esélyének jelentős csökkenése, mely különösen a képzetleneket és az időseket, a magas munkanélküliségű régiókat érinti. Tekintsünk a minimálbér-növelés költségvetési és vállalatokat érintő hozadékaira. Az állami adóbevételek nagyobbak lesznek (az szja és járulékok nyomán), de nőnek az államháztartás kiadásai is, így általában romló egyenlegről beszélhetünk. Az alapvetően magasabb adó- és járulékbevételt eredményező intézkedés végső soron a kiindulási értéknél kisebb bevételt is okozhat, ráadásul a minimálbér gazdaságot „fehérítő” hatása sem érvényesül. Ezt többek között az okozza, hogy a vállalatok profitja alacsonyabb lesz, mely helyzetből a piacon erős pozícióban lévő társaságok áremeléssel és az adóelkerülés

mértékének növelésével próbálnak kilábalni. Képzeljünk el egy négy főből álló családot, melyben az apa és az anya is minimálbérért dolgozik. Az elemzések alapján életszerű forgatókönyv, hogy a minimálbér-emelkedés miatt az őket foglalkoztató kisvállalkozásnak megnövekednek a költségei, így egyiküket elbocsátja, vagy akár „feketén” foglalkoztatja a későbbiekben A továbbiakban tehát valamivel magasabb bérért, de csak az egyik szülő végez munkát a korábbi kettő helyett (az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb lesz) és a korábbiakhoz képest az állam is adó- és járulékbevételtől esik el. Mégis mi szól az alapjövedelem növelése mellett? A válasz feltehetően a közvélekedésre vezethető vissza, és így a politika világában lelhető fel. Bár a választói skála közepén elhelyezkedő, vagyis medián szavazó lényegesen többet keres a minimálbérnél, a társadalom nagy részével egyetemben támogatja azt. Az alapjövedelem emelésének negatív hozadékai korántsem tematizálják annyira a közvéleményt, mint a növelés ténye. Ehhez szorosan kapcsolódva nem elhanyagolható az sem, hogy (mint a kétezres évek elején) a kedvezőtlen folyamatokat elfedik a munkapiaci történések (részben kikényszerített vállalati és költségvetési béremelések) illetve az attól független tényezők. A közelmúlt lényeges, munkavállalókat érintő intézkedése a személyi jövedelemadó 1%os csökkentése, mely az alacsony keresetűek esetében az adókulcs progresszivitása (nagyobb adóalap esetén növekvése) esetén bírna valódi értékkel. A képzetlen (s így védtelenebb) munkaerő foglalkoztatásában kifejezetten alacsony szintet képviselő Magyarországon nagyfokú körültekintést igényel a minimálbér szabályozása. Megoldási javaslatként a szakirodalom többek között az alapjövedelem területi és/vagy életkor szerinti differenciálását tartja elképzelhetőnek, azonban napjainkban a minimálbér kérdésére az ilyen koncepcióktól távoli, általában legfeljebb pár évre előretekintő válaszokkal találkozunk. Élő Dániel

2016/március

Rohamosan növekvő azbesztperek

Szabályok | Konferencia Ítélet

Az azbesztperek száma növekvő tendenciát mutat a kontinensünkön és azon túl is. Nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is egyre jellemzőbbek az ilyen típusú kártérítési perek. Magyarországon szintén sokasodik a perek száma. Hazánkban Zagyvaszántó- Lőrinci-Selyp települések határában és Nyergesújfaluban működtek a daganatos betegséget okozó eternitgyárak. Az azbeszt nagymértékű felhasználása a XIX. században terjedt el, azonban csak 1970 körül kezdtek el nagyszámban keresetet indítani a mellhártya- és tüdődaganatos megbetegedések végett. A betegség lappangási ideje 20-30 év, így vannak keresetek, amelyek több tíz éves eseményekre vonatkoznak. Ráadásul nem csak az azbeszttel terhelt környezetben dolgozók, hanem azok családtagjai is veszélyezettnek számítanak, ugyanis a finom azbesztszálak a ruhára tapadva később gyakorlatilag az adott személy környezetében bárkinél kiválhatják a betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban eddig hatszázezer felperes indított keresetet az azbeszt rákkeltő hatása miatt, összesen 54 milliárd dollárnyi kártérítést követelve. Eddig összesen 20 milliárd dollárnyi kártérítést ítéltek meg ez ügyben a bíróságok. Hatvan

cég ismert, amely csődöt jelentett az eddigi azbesztperekből eredő kötelezettségek miatt. Az Egyesült Államokban elsődleges szerepe van a kártérítésnek, ugyanis az országban nincsen olyan szociális biztosítási rendszer, mint Európában. Európában a kártérítés kiegészítő szerepet játszik az azbeszt okozta károk megtérülésében, ugyanis a társadalombiztosítási keretei között orvosi kezelés költségei általában megtérülnek, míg az amerikai károsultaknak maguknak kell viselnie a kezelési költségeket. A szabályozás Európában korántsem egységes: Németországban például kizárják annak a lehetőségét, hogy kártérítési keresettel is éljen a sérelmet szenvedett fél. A biztosítási összegekhez akkor juthatnak hozzá azok a károsult munkavállalók, ha igazolni tudják, hogy egészségkárosodásuk munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből ered. Mást nem kell tehát bizonyítani, csak az okozatosságot, tehát nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató a munkavégzési feltételekre vonatkozó német előírásokat betartotta-e vagy sem. Az olaszországi Milánóban az ügyészség 11 személy ellen indított eljárást azzal összefüggésben, hogy az azbeszt 7 halálos áldozatot követelt a La Scala operaházban. Az épület 2002-t megelőzően harminc évig tartalmazott azbesztet, amelyet hőszigetelés-

re használtak. Az eljárás alá vont személyek között többnyire polgármesterek vannak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az operaház elnökeként nem gondoskodtak elvárható gondossággal az operaház személyzetének egészségéről, amellyel kötelességszegést követtek el. Magyarországon is sok áldozata van a rákkeltő azbesztnek: 2007 és 2014 között 28 daganatos megbetegedést regisztráltak. Az eternitgyárak Zagyvaszántó- Lőrinci- Selyp települések közelében és Nyergesújfaluban épültek. A kártérítési perek során a betegek az államot perelik, mert az üzemek a megbetegedés idején állami tulajdonban álltak. Befejezett per azonban még nincs, és vita tárgyát képezi az is, hogy a perben ki képviselhetné az államot. Vannak perek, ahol a sértett egészségügyi állapotára tekintettel gyorsított eljárást rendeltek el, ennek ellenére az ügy már másfél éve zajlik. A kirendelt orvosszakértők ok-okozati összefüggést azonban még nem állapítottak meg a gyár és a halmozott megbetegedések között, azt csupán valószínűsítik. A mai napig nem végeztek átfogó vizsgálatot a megbetegedések hátterében álló konkrét okok feltárása érdekében. Az egyik szakértő elmondása szerint egy ilyen vizsgálat nagy költségekkel járna és több szakterület bevonását igényelné, amely hosszú hónapokig is elhúzódhat. Kőrös Kinga

Ptk-saláta? Kétség sem fér hozzá, hogy a magánjogi szabályozás új alapokra helyezése egy egész jogrendszer életében fontos mérföldkövet jelent. Már a reform létjogosultságának alátámasztására is komoly érveknek kell szolgálnia. Nem voltak ennek híján hazánkban az új Polgári Törvénykönyvet előkészítő bizottságok sem, hiszen az 1959. évi Polgári Törvénykönyv több átfogó módosítása ellenére az elmúlt évtizedekben lezajlott magánjogi jogviszonyokat érintő változások nyomán újragondolásra szorult. A főképp a rendszerváltozást követően bekövetkezett gazdasági és társadalmi fejlődés okozta „meghaladottságot” tehát felismerte a Kormány, mikor határozatában (az elmúlt évek és kormányzati ciklusok több sikertelen vagy megrekedt, illetve befejezetlen próbálkozása után) 2010-ben egy korszerű törvénykönyv elkészítése mellett tört pálcát. „Az új Kódexnek korszerűsítenie kell a személyi és vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását, növelnie kell a jogbiztonságot,

2016/március

meg kell könnyítenie a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását […]”- érvelt az 1129/2010.-es, miniszterelnök által szignózott határozat. A munkacsoportok a 2009ben már elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk.-koncepción alapulva készítették el a tervezetet, melyet a kodifikációt vezető Vékás Lajos professzor adott át a Kormánynak. E tervezet társadalmi vitáját követően az Országgyűlés a 2012-es év végén megtárgyalta, 2013 februárjában pedig elfogadta az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslatot. A 2014. március 15-én hatályba lépett törvénykönyv méltó a „kódex”- elnevezésre: egy monista kiindulópontú, (a korábbinál jóval több rendelkezést tartalmazó) robusztus, 8 könyvre osztott jogszabály. A felváltott, több mint fél évszázados Ptk. szövegének körülbelül a felét vette át, másik felét korrigálta illetve lényegesen megváltoztott. A változások részletes taglalásától e helyütt eltekintve is szót kell ejteni arról, hogy a

korábban külön törvényben található társasági jogi szabályok bekerültek a kódexbe, a szerződési jog körében a szabályozás új szerződési formákkal gazdagodott és a családjogi törvény is a törvény szerves részévé vált. Az életviszonyok rendkívül széles körére való alkalmazás mellett más minőségi kritériumok is társulnak a kódex-jelleghez, ezek közül a jogbiztonsághoz szorosan kapcsolódó időtállóság feltétele volt porondon az utóbbi időben. Amint Vékás professzor még 2008-ban, az aktuális törvénykönyvi javaslathoz fűzött észrevételei körében kifejtette:

Hitélet Ítélet „Egy polgári törvénykönyv hosszú évtizedekre készül, és ezt az időtállóságot a mai gyorsan változó körülmények között is biztosítani kell.” A professzor ehhez bátor (az adott javaslaténál bátrabb) koncepcionális alapállást, kevesebb elvtelen kompromisszumot és alapos technikai kidolgozottságot tartott szükségesnek. A jelenleg alkalmazandó, még gyakorta „új” Ptk.-nak nevezett törvénykönyv elkészítésének folyamatára tekintve egy meglehetősen széles szakmai-társadalmi konszenzus sejlik fel. Ennek fényében joggal okozhat megrökönyödést az, hogy módosításának gondolata egyáltalán felvetődött az utóbbi időben. A törvénykönyv előkészítését vezető Vékás Lajos professzor nyílt levélben fejezte ki megdöbbenését és egyben tiltakozását az

esetleges módosításnak megágyazó nyilvános vitaülés és annak tézisei kapcsán. A téma napirendre tűzését két okban jelölte meg az Igazságügyi Minisztérium: elsőként a magyar gazdaságban bekövetkezett változásokat, közelebbről többek között a jelzálog-piac élénkítésére irányuló törekvést, másodsorban a bírói jogalkalmazás jövőbeni bizonytalanságainak elkerülését hozta fel. A professzor az első ok homályos- illetve partikuláris érdekek által irányított voltára hívta fel a figyelmet, eközben bizonyos lobbicsoportok érdekérvényesítési szempontjait is felfedezte az előadott elképzelések között. A professzor második tézisre adott argumentuma sem kevésbé megalapozott, hiszen kifejezetten ijesztő az olyan színezetű jogalkotói szándék, mely az igazságszolgáltatás szabad megítélésben rejlő mozgásterét kívánja kor-

látozni. Véleményem szerint a kevesebb, mint két éve megalkotott törvénykönyvvel kapcsolatban elengedhetetlenül fontos, hogy tiszteletben tartsuk annak „kódex” jellegét: ne váljon arra nem méltó érdekek harcterévé, és a bírói jogalkalmazáson keresztül legyen elegendő ideje arra, hogy gyakorlati hatásait kifejtse. A törvénykönyvek bizonyos időközönkénti revideálása természetesen szükséges, azonban egy összességében több évtizedes szakmai és politikai diskurzus által megágyazott kodifikáció eredménye kétségkívül megérdemli az esélyt arra, amire szánták: az emberek életviszonyainak méltányos és igazságos rendezésére. Élő Dániel

Titeket kérdeztünk A terrorveszélyre hivatkozva mennyire van joga az államnak belenézni magándolgainkba? „A terrorveszély kérdése mögött több, pluralista gondolat merül fel bennünk. Bipoláris kérdés! Az oktalanul elveszett életek, a "könnyű célpontok", akiknek mindössze annyi a bűnük, hogy rosszkor voltak rossz helyen, akik ártatlanul áldozatává esnek egy igazságtalan akaratnak, amelynek az a célja, hogy meggyengítse, félelemben tartsa társadalmunkat. Nincs kétségem afelől, hogy ennek gátat kell szabni, minden erővel, eszközzel meg kell akadályoznia az államnak a további vérontást, állampolgárait meg szükséges védenie. Az emberi élet egy, és megismételhetetlen biológia egység, amely pótolhatatlan. Ezért gondolom úgy, hogy bár komoly személyiségi jogokat feszeget ez a kérdés, az államnak joga van felhasználni minden eszközt. Nyilván céltudatosan, és csak erre irányulóan van joga preventíven kutakodnia. Az, hogy titkaink felszínre kerülnek vagy sem, a válasz fölé helyez minden morális kérdést a terrorizmus elhárítása érdekében.” Dömök Stella II. éves joghallgató „Először is nagyon nehéz saját véleményt alkotni a témáról úgy, hogy a normaszöveg tervezetét pontosan sehol sem találtam meg, csak koncepciókról hallhatunk különböző médiafelületeken. Sokan kritizálják a kormányt, hogy ez lehetőséget adna a hatalommal való visszaélésre. Erre a kormánynak az a válasza, hogy miért élne vissza a hatalommal. Azonban az alkotmányjognak pont az a lényege, hogy vélelmezi a hatalommal való visszaélést, ezért kell a három hatalmi ágat egymástól függetleníteni. Viszont ha a szuverenitás szempontjából vizsgáljuk a kérdést: a társadalmi szerződés abból indul ki, hogy bár a szuverenitás a néptől van, de

bizonyos jogokról a közrend és a közbiztonság érdekében lemondanak az állam javára. Itt az a kulcs, hogy mit definiálna az alkotmányozó terrorveszély alatt. Az is kérdés, hogy vajon az Alaptörvényben lévő különleges jogrendek nem elegendőek-e a helyzet szabályozásához. Ez lenne az Alaptörvénynek a hatodik módosítása, és tekintve, hogy csak 2012-ben lépett hatályba, az alkotmány méltósága szempontjából nagyon nem mutat jó irányba ez a tendencia. Összességében az ember akkor kaphat pontosabb képet a szabályozásról, ha a tervezetet benyújtják, és pontosabban láthatjuk, mi is a szándéka az országgyűlésnek.” Gönczi Dávid II.éves joghallgató „Napjainkban, az internet korában bizonyos mértékben nem is beszélhetünk igazán magánszféráról, hiszen az online szolgáltatások elterjedésével akaratunk ellenére is számos személyes információt teszünk közé magunkról a világhálón, és ez nem áll meg az országok határán. A terroristák a webes felületet is kihasználva, népszerű, több millió felhasználóval rendelkező online számítógépes játékokon keresztül kommunikálnak egymással, elrejtőznek a tömegben és így kívülről szinte lehetetlenné válik az ellenőrzésük. Ez történt a párizsi terrorcselekmények kapcsán is. A terrorizmus megakadályozása és esetleges megszüntetése mindenki által elfogadott cél, amelynek megvalósítása az államok feladata. Mivel az új típusú terrorizmus globális, több országot is érintő probléma, ezért azoknak az országoknak is szükséges terrorizmusellenes intézkedéseket hozniuk, amelyek nem, vagy jóval kisebb mértékben vannak kitéve a terrortámadások veszélyének, hiszen területükön szervezhetik

meg a támadásokat. Az ilyen típusú terrorizmus ellen ezért az államoknak egységesen kell fellépniük, valamint felderítő és hírszerző együttműködést kell folytatniuk. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség legszélesebb hatáskörű internetes hírszerzési rendszere, az XKeyscore nevű program használatával több száz terroristát sikerült elfogni az elmúlt években. Ugyanakkor felháborodást váltott ki a program használata a magánszférához és a személyes adatok védelméhez való jog körében, mivel tevékenysége kiterjed az email üzenetek tartalmára és azok címzettjeire, a felkeresett honlapok listájára valamint a telefonbeszélgetésekre is. Társadalmi szinten mérlegelni kell, hogy az emberek biztonsága vagy a magánéletük védelme fontosabb. Terrorizmus veszélye esetén az állam ugyanis nem tudja mindkettőt azonos mértékben garantálni. Véleményem szerint a magánszférához és a személyes adatok védelméhez való jog nem írhatja felül, nem rendelkezhet nagyobb értékkel, mint az emberek biztonságának garantálása, ugyanakkor az állam hírszerző tevékenységének arányosnak kell lennie, szükséges a megfelelő egyensúly megtartása a megfigyelési programok során.” Maletics Adrienn II.éves joghallgató

Összeállította: Merrikin Gina

2016/március

Esélyegyenlőség Ítélet

Küzdelem a jogért I. rész Egy demokratikus jogállamban alapvető és megkövetelendő feltétel, hogy biztosítsák a diszkrimináció mindennemű tilalmát és az esélyegyenlőséget. Az Alaptörvény rögzíti az emberi méltósághoz való jogot – e jog megvalósulásának garanciája pedig egy autonóm állami jogorvoslati fórum. Ezt az igencsak fontos feladatot tölti be az Egyenlő Bánásmód Hatóság, melynek munkáját a 2015-ös év jogesetein keresztül ismerhetjük meg két részben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (röviden: EBH) legfőbb feladata, hogy pozitív hatást érjen el jogalkalmazása során a diszkriminációs folyamatokban, de a hátrányos megkülönböztetés felismerése mellett ezek megelőzése is feladatai közé tartozik, melyet szakmai kiadványokkal igyekszik elősegíteni. Évente több olyan panasz kerül a hatóság elé, mely esetekben az érintett személyeket valamilyen diszkrimináció éri. Első körben nézzünk meg három olyan jogesetet, melyben a hátrányt elszenvedett személyek nem, kor, végül pedig politikai nézetre tekintettel tapasztalták meg a jogállamunkban tiltott diszkriminációt. Napjainkban természetesnek vehetjük, hogy nők is betölthetnek olyan munkaköröket, melyeket korábban csak férfiak végeztek gondolhatunk itt akár az orvosi hivatásra is; ma már evidens, hogy nők is viselhetik a fehér köpenyt. Első jogesetünk bizonyítja, hogy a nemi alapon történő megkülönböztetés a munkavállalás terén manapság is előfordul. A kérelmező hölgy azzal a sérelmével fordult a hatósághoz, hogy jelentkezett a Békés megyei hírlapban feltüntetett hulladékszállító járművezető állásra. A cégnél azonban azt a választ kapta, hogy nem vesznek fel nőket, mert nincsenek biztosítva a megfelelő tárgyi feltételek nők alkalmazására. Az ügy eldöntése kapcsán a következő bekezdést kellett a hatóságnak figyelembe vennie: Az Ebktv. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Tény azonban, hogy az eljárás alá vont cég jogi képviselője azzal érvelt, hogy a női dolgozók számára a cég nem biztosította az öltözőket, vizesblokkokat, és egyéb tárgyi

feltételeket a szükséges anyagi források hiánya miatt, ezért inkább férfiakat alkalmazott. A hatóság az eljárás során megállapította, hogy a tárgyi feltételek biztosításához szükséges anyagi források hiányára hivatkozva nem tagadható meg a női munkaerő alkalmazása, mert ezzel a kérelmező női nemhez tartozásával összefüggésben az eljárás alá vont cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH az eljárás alá vont vállalkozás jövőbeni jogsértő magatartását megtiltotta, 100.000 Ft bírsággal sújtotta és elrendelte a jogerős határozat 30 napra való nyilvános közzétételét. Léteznek helyzetek, mikor elfogadhatónak találhatjuk az álláshirdetésben feltüntetett korhatár megjelölést, különösen igaz lehet ez a kiskorúak kizárására, de bizonyos esetekben teljesen indokolatlan, ahogyan azt következő jogestünk is bemutatja. A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy az eljárás alá vont intézmény által meghirdetett irodai adminisztrátori pozíció betöltésének feltételeként szabták meg a negyven év alatti kort. A hatóság megkeresésére az intézmény azt a választ adta, hogy ez a kikötés pusztán adminisztrációs hiba révén került bele az álláshirdetésbe; életkora alapján egyetlen jelentkezőt sem utasítottak el. Ezt a kimentést a hatóság nem fogadta el azzal az indokolással, hogy ez a hiba sok negyven év alatti nőt elriaszthatott a jelentkezéstől, - ahogy egyébként magát a bejelentőt is – és már maga a diszkriminatív jellegű álláshirdetés is a hátrányos megkülönböztetés megvalósulásának tekinthető. Az eljáró hatóság eltiltotta az eljárás alá vont intézményt a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, illetve 30 napra elrendelte a jogerős határozat nyilvánosságra hozatalát. Végül lássunk egy igazán elítélendő és a

demokratikus jogállamisággal aligha összeegyeztethető, ámde annál gyakoribb jogesetet. A nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, nemi identitás, vallási vagy éppen politikai alapon történő diszkrimináció tilalmát Alaptörvényünk írja elő, e követelmény áthágása egyértelmű jogsértés, ezért érdemes megvizsgálni egy ilyen esetet is. A kérelmező előadta, hogy hivatásos szolgálati jogviszonyát munkáltatója az egyéves próbaidő lejárta előtt nem sokkal, azonnali hatállyal megszüntette. A munkáltató döntésének közlésekor nyíltan elmondta, hogy a kérelmező nevét egy bizonyos politikai párt internetes oldalán látták feltüntetve, mint a párt jelöltje. Ennek tudatában az érintett alapos indokkal feltételezhette, hogy a munkáltatói döntés alapja a kérelmező politikai véleménye volt. Az eljárás során a munkáltató azzal érvelt, hogy a kérelmező tiltott politikai tevékenységet folytatott és ennek okán szüntette meg a kérelmező munkaviszonyát. Állítását azonban semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani. A hatóság e tények fényében, illetve a jogviszony megszüntetésének közlésekor elhangzottak alapján – melyet az eljárás alá vont munkáltató sem tagadott – megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésének alapja a kérelmező politikai véleménye volt, mellyel a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette munkavállalóját. Az EBH a korábbi esetekben is megjelölt tiltás mellett a jogerős határozat 45 napra való nyilvános közlését rendelte el, valamint 1.500.000 Ft bírságot szabott ki. A fenti három jogesetben a közvetlen és szándékos diszkrimináció valósul meg; az EBH elé kerülnek olyan bejelentések is, amely esetekben az alapvető jogok csorbítása eredhet puszta hanyagságból is, és nincs kifejezett címzettje sem. A következő részben ilyen jogeseteket vizsgálunk meg! Máté Laura

Aki megtiltja, hogy enni adjanak Önkormányzatok állatetetést tiltó rendeleteinek visszásságairól 2015. július végén a média az újpesti „macskaetető néni” ügyétől volt hangos. A nénit azért akarták megbírságolni, mert a lépcsőháza mellett élő hajléktalan macskákat etette. Az eset nagy felháborodást keltett, holott az újpesti rendelet értelmében a néni

2016/március

valóban szabálysértést követett el. Vagy mégsem? Ha jobban megvizsgáljuk, rájövünk, hogy valójában nem a „macskaetető néniket” kellene szankcionálni, hanem az önkor-

Esélyegyenlőség Ítélet mányzatok szabályalkotását kellene felülvizsgálni. Hanyag megfogalmazás „a) Aki közterületen állatot etet, […] kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.” Ez az Újpest Önkormányzata által 2015. június 1-én hatályba léptetett rendelet a) pontjának szövege. A probléma az, hogy ezen rendelet a „közterületen alkoholt fogyasztani tiloshoz” hasonlóan próbál jogi normák közé szorítani egy olyan jelenséget, mely összetettségénél fogva sokkal árnyaltabb megfogalmazást igényelne. E tekintetben pedig okkal tehetjük fel a kérdést, hogy a jogalkotók vajon kellő körültekintéssel jártak-e el. Ha a köztisztaság, a nyugalom vagy mások testi épségének védelme a cél, akkor a szöveget ennek megfelelően kellene konkretizálni. Pontosítás hiányában azonban a rendelet tág lehetőséget biztosít a túlkapásokra, hiszen ez alapján elvben szankcionálható, ha a nyári hőségben a kutyát vízzel hűsíti, vagy a parkban sétálva jutalomfalattal kínálja gazdája. Ez persze extrém példa, az azonban már sokkal valószínűbb, hogy valakit kóbor

állat etetéséért bírságolnak meg, még akkor is, ha adott esetben nem veszélyeztette sem a köztisztaságot, sem mások testi épségét. Erre jó példa Tatabánya, Siófok, vagy az I. kerület, melyek már élnek a „kóbor” kitétellel. Azonban ezekben az esetekben is felmerül a kérdés, hogy az állatok jogait mennyire vették figyelembe a szabályok megalkotásakor. Ellentmondás a törvénnyel A válasz az, hogy az állatok érdekeit, a velük való megfelelő bánásmód követelményeit semennyire sem vették figyelembe. Nem, hogy nem képviseli az érdekeiket, de egyenesen diszkriminálja őket. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény világosan kimondja: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, ez alól pedig a háziasított állatok gazdátlan egyedei, a kóbor állatok sem kivételek. Ezeket a gondolatokat megtaláljuk az UNESCO által kiadott állatok jogairól szóló egyetemes nyilatkozatban is, mely rendelkezik az állatok méltó életkörülmények biztosításáról, s ami világosan deklarálja: még ezen jogok egyszerű tudomáson kívül hagyása is komoly károkat okozhat a környezetben és bűncselekményhez vezetheti az embert. Ezért elfogadhatatlanok a „kóbor” vagy „idegen állat” kitételek is. A törvény szerint tehát ha egy állat éhezik, szomjazik, s gyönge, az embernek erkölcsi kötelessége segíteni rajta. Az önkormányzat ezzel szemben büntetheti az egyént, ha a környék sorsára hagyott macskáinak tejet ad. Itt válik lényegessé a jogbiztonság kér-

dése. A törvény 6._§ (1) értelmében az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani tilos. Ha tehát egy éhező, csontsovány kutyától a lehetséges bírságtól tartva megtagadjuk az élelemadást, akkor azzal megsértjük ezt a törvényt, holott az önkormányzat szerint jogkövető magatartást folytattunk. E két példa jól szemlélteti a törvény és az önkormányzati rendeletek közti ellentmondást. Bár az állatvédelmi törvény 49._§ (6) kimondja, hogy önkormányzatok rendeletben határozzák meg a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályokat, helyi önkormányzatok jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény azonban előírja, hogy az önkormányzat semmilyen tevékenysége nem lehet magasabb rendű jogszabállyal ellentétes, azaz nem hozhat olyan rendeletet, mely törvénybe ütközik. Ezzel szemben az állatok etetéséről szóló rendeletekben pontosan ezzel az ellentmondással találkozunk. Végszó Összességében megállapítható, hogy az ilyen jellegű helyi szabályozások meggondolatlanul jöttek létre, jogellenesek és nem célra vezetőek, sőt igazságtalanok. Ennek fényében felül kellene vizsgálni ezeket a rendeleteket annak érdekében, hogy helyénvaló funkciót töltsenek be. Gondolkodjunk el rajta, hogy jelent-e akkora veszélyt az állat az emberre, mint amekkora veszélyt ezek a rendeletek jelentenek az állatra? Borsi Rebeka

Élelmiszer-pazar lás 2016 február elején egyhangúan fogadta el a francia szenátus azt a tavalyi törvényjavaslatot, melynek értelmében a szupermarketeknek ezentúl tilos a megmaradt élelmiszer bárminemű pazarlása. A jogszabály értelmében a 400 négyzetméter feletti üzleteknek jótékonysági szervezetekkel valamint élelmiszerbankokkal kell szerződniük, hogy azok megfelelően biztosíthassák a boltok polcairól lekerülő maradék újrafelhasználását. A pocsékolás minden formája tiltott, így azt az árut, mely már alkalmatlan az emberi fogyasztásra, takarmányként, illetve komposztként kell hasznosítani. A törvényt megsértő üzlet komoly, több tízezer eurós bírságra, a boltvezető pedig akár börtönbüntetésre is számíthat. A társadalmi kezdeményezésként indult jogszabály egy nagyobb programtervbe illeszkedik, melynek célja, hogy 2025-re visszaszorítsa a személyenként évente mintegy 20-30 kg élelmiszer pazarlását Franciaországban. Döbbenetes adat, hogy a világon a megtermelt élelmiszer mintegy egyharmada a kukában végzi, miközben a Föld népességének 12%-a, azaz több mint 800 millió ember éhezik. Míg a listát Észak-Amerika vezeti, Európában is komoly, létező jelenségről van szó. A termelési folyamatoktól kezdve, a vendéglátóegységeket és a lakossági fogyasztókat is beleszámítva, a hivatalos becslések szerint hazánkban évente körülbelül 1,8 tonna étel kerül a szemétbe. A magyar családok harmada

minden héten kidob valamilyen élelmiszert, többnyire azért, mert az megromlott. Ezen kívül hihetetlen mennyiség vész kárba az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátóhelyek konyháján vagy azért, mert megmaradt, vagy pedig eleve túl sok alapanyagot rendeltek, így a felesleget nem használták fel. Az, hogy a maradék a „moslékba” megy, nem jelenti azt, hogy az állatok etetésére szolgál, ugyanis az európai uniós szabályok értelmében a haszonállatok tekintetében erre már több mint tíz éve

nincs lehetőség. Az egyes éttermeknek kötelező szerződniük egy-egy olyan céggel, mely engedéllyel rendelkezik a hulladék elszállítására, majd komposztálására, biogázzá alakítására vagy hulladéklerakóba való elhelyezésére. Mindez természetesen rengeteg pénzbe kerül. A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2007 és 2012 között a lakosság körében 17,4 %-ról 30,6%-ra nőtt az élelmiszert nélkülözők aránya Magyarországon. A 2016/március

Erasmus | Nemzetközi Ítélet Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta fáradozik azon, hogy a felesleges ételt közvetítse az arra rászorulókhoz. Non-profit szervezetként, több mint 200 civil szervezettel közösen végzik tevékenységüket, melynek eredményeképp nélkülözők százezrei jutnak adományhoz. Röviden összefoglalva munkájukat: felkutatják a gyárakban, feldolgozóüzemekben és hipermarketekben fellelhető, minőségileg még fogyasztható, kereskedelmi forgalomba azonban nem hozható, megsemmisítésre váró termékeket; és önkormányzatokon, civil szervezeteken keresztül továbbítják azokat az éhezőkhöz. Fennállásuk évtizede alatt mintegy 35 millió kg élelmiszer került általuk a rászorulókhoz.

Az ENSZ tavaly őszi, a fenntartható fejlődésről szóló konferenciáján a tagállamok ígéretet tettek rá, hogy 2030-ra a felére szorítják az élelmiszer pazarlását. A világszervezet számítása szerint ugyanis 2075-re 9,5 milliárd ember él majd a Földön, ami kétmilliárddal több a mostaninál, és ennek a különbözetnek szigorú becslések alapján évi mintegy 1 milliárd tonna élelmiszer többlet kell majd. Látható tehát, hogy igenis égető problémával állunk szemben, mely ellen legalább otthon, kicsiben, mindannyiunknak tennünk kell. Karczub Eszter

Élet az Erasmus+ után Ha felmerül az Erasmus téma és szóba elegyedünk egy olyan diákkal, aki a program keretein belül külföldön is folytatott tanulmányokat, talán az első kérdéseink között lenne a „Miért mentél erasmusra?”, és a „Na, mesélj valamit, milyen volt kinn?”. De vajon a végeredmény megegyezik-e az elképzelésekkel és profitál-e abból az ember, ami miatt útnak indult? Találgatások helyett nézzük meg inkább, hogy egy-egy pázmányos, vagy volt pázmányos tanuló hogyan élte meg az erasmus-mottók örök igazságát, miszerint utána másképp látjuk a világot, és ez életünk egyik legnagyobb kalandja. Kovács Judit: „Erasmusos félévemet 2012 őszén töltöttem Franciaországban az Université de Versailles Saint Quentin-en-Yvelines intézményében. Életem egyik legcsodásabb élménye volt. Aki nem vette még igénybe az Erasmus pályázat lehetőségeit és olvassa az ilyesfajta beszámolókat, klisének tarthatja, amikor a nyelvi fejlődésről, a nemzetközi barátságokról és a hatalmas élményről hall, de ezek cseppet sem túlzóak. Anyanyelvi környezetben gyakorolhattam a francia nyelvet, de akár az angolt is, hiszen az egyik legjobb barátom egy brit fiú volt. A közös kirándulások, tanulások, főzések összekovácsolták a kinti Erasmusos csapatot. Hogy mivel lettem több, mennyiben változott azóta az életem?! A világ sok pontján várnak tárt karokkal régi ismerősök. A cseh barátaimmal évente látogatjuk egymást. Nem félek idegen nyelven megszólalni társaságban, vagy akár ha az utcán megszólítanak. Sokkal önállóbb

2016/március

lettem, hiszen kint csak magadra és a talpraesettségedre vagy utalva. Ezt itthon mind a munkahelyeden/iskolában, mind a magánéletben kamatoztatni tudod. Számomra az is fontos, hogy tapasztalataim által segítsem a Magyarországra érkező külföldi diákokat, hiszen tudom, milyen egy idegen országba csöppenni. Nem utolsó sorban a legtöbb munkahelyen értékelik a külföldi tanulmányokat, így sok előnyhöz lehet jutni. A legfontosabb, hogy az Erasmus adta élményeket senki nem veheti el tőled.” Bogi: „Az előző szemesztert Franciaországban, Párizsban töltöttem az Erasmussal. Nagyszerű élmény volt, mert először életemben hónapokig éltem külföldön. Nagyon sok embert ismertem meg különböző országokból és jó érzés volt ennek a nagy csapatnak a tagja lenni. Egy-két hónap után pedig már szinte olyan otthonosan mozogtam a városban is, mint Budapesten. Hazajönni Magyarországra furcsa volt, mert ezáltal otthagytam egy másik életet. Négy hónap alatt olyannyira berendezkedtem már Párizsban, megszoktam mindent, hogy hiányzott nagyon. Úgy érzem a kint töltött idő elsősorban annyiban változtatott meg, hogy érettebb lettem és önállóbb. Egyedül egy idegen országban, nagyon hamar fel kellett nőnöm a feladataimhoz, mert nem számíthattam senki másra, csak magamra. Ami pozitívum, hogy fejleszthettem a francia nyelvtudásom és betekintést nyerhettem a francia jog mű-

ködésébe; ezeket pedig mindenképpen hasznosítani szeretném a jövőben. Az pedig még inkább tudatosult bennem, hogy mennyire szeretek nemzetközi közegben lenni, és ezentúl is azon leszek, hogy az életemet ebbe a nemzetközi irányba tereljem. Karácsony Flóra: „Számomra az erasmusos élet Portóban egy teljesen új világot nyitott meg, rengeteg új kapcsolattal gazdagodtam és sikerült új nyelveket megtanulni és gyakorolni is. Megtanultam azt is, hogy milyen egyszerűen és olcsón lehet utazni a világban és hogy mennyire jók is az ilyen kalandtúrák. A jövőre tekintve pedig továbbra is szeretnék ilyen diákokkal foglalkozni, esetleg dolgozni is velük. A nyelveket pedig folyamatosan használom, ennek is köszönhetően jutottam munkához.” Bőhm Attila: „Tavaly egy évet voltam Portóban, Portugáliában erasmussal. Természetesen nagyon élveztem, a lehető legjobb választás volt. Júniusban jöttem haza végleg, előtte csak egy rövidebb időt voltam otthon Karácsonykor, meg a vizsgaidőszakban. Sok mindenkitől hallottam a „post-erasmus depresszióról”, amikor nem igazán találod a helyed utána, és nagyon visszavágysz, de én magamon ezt nem tapasztaltam. Nagyon jó volt hazajönni, találkozni a családdal, a régi barátokkal, és újra Budapesten bulizni. Iga-

Nemzetközi Ítélet zából életem egyik legjobb nyarát töltöttem itthon, annak ellenére, hogy semmi különöset nem csináltam, főleg ahhoz képest, hogy mennyire intenzív időszakot éltem előtte. Persze hiányoztak dolgok, mint például az óceán közelsége, a szörfözés, a mediterrán hangulat, az emberek kedvessége, az ottani barátok, illetve a folyamatos új impulzusok. Amikor azonban ezekre gondoltam, nem a dolgok hiányát éreztem elsősorban, hanem azt, hogy milyen jó, hogy ezekben részem volt. Azt gondolom, hogy az Erasmus során sokkal nyitottabb, befogadóbb lesz az ember, rengeteget tanul önmagáról, átvesz egy kicsit más mentalitást. Ennek köszönhető

szerintem, hogy az itthonlétet is ilyen jól sikerült megélnem. A szakmai fejlődés, nyelvtanulás pedig már csak ráadás. Nekem nagy pozitívum volt, hogy portugált is lehetett tanulni, amit egy év alatt fel lehet hozni egy középszintre, illetve a jogi angolt is elsajátíthattam, ráadásul egy amerikai professzortól. A legjobb dolog persze az új barátok a legkülönfélébb helyekről. Mióta hazajöttem már többen is meglátogattak Budapesten, és én is tervezek pár külföldi kirándulást a jövőben. Tehát én azt mondom, hogy van élet az Erasmus után, és jobb is, mint előtte, köszönhetően a rengeteg pozitív változásnak és élménynek, amelyek-

kel a kintlét alatt gazdagodunk. Az Erasmust ezért mindenkinek ajánlom, mert a lehető legjobbat hozza ki belőled.” Természetesen mindenki más reményekkel és elképzelésekkel próbálja meghódítani az idegent, de az eredmény csak rajtunk múlik. Alkalmas arra, hogy lezárjunk 1-1 fejezetet az életünkben, és tiszta lappal, friss gondolatokkal térjünk haza, hogy képet kapjunk a jövőnkről, és nem mellesleg kiváló önismereti tréning. Velem is ez történt. Összeállította: Büki Bettina

Havanna a világ közepén Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása – az ezeréves viszály vége Szerencsés a 20-21. század fordulójának gyermeke. Kimaradt mindkét világháborúból, kortársa a világ valaha élt leggyorsabb emberének, megalapozottan gondolhat arra, hogy életében még eljuthat a Holdra. És a közelmúltban megélhetett valamit, amire az elmúlt közel ezer év embere csak várhatott: 2016. február 12-én, pénteken találkozott egymással a római katolikus egyház feje és a legnagyobb létszámú ortodox közösség vezetője. Az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás óta először.

“Haladunk az egység felé”. Ennél többet nem is várhattunk Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójától. A Szentatya szavai arról tanúskodnak, hogy nem feloldhatatlan az ellentét a világ legnépesebb egyháza, illetve a legnagyobb ortodox keresztény közösség között. Közel másfél milliárd vallásos ember vezetői találkoztak: a római egyházhoz 1,2 milliárd hívő, tartozik. a 250 milliós ortodox kereszténységen belül pedig az orosz egyház 165 millió hívőt tart számon. Kirill pátriárka elődje, a 2008-ban elhunyt II. Alekszij (1929-2008, pátriárka 1990-től) regnálása idején többször is meghiúsult a régóta várt találkozás. Legutóbb 1997-ben, amikor még a magyarországi helyszín lehetősége is felmerült. Ám hiába tűzték ki az időpontot és egyeztek meg a pannonhalmi helyszínről, a Moszkvában összeült Szent Szinódus végül minimális arányban, de nemet mondott a lehetőségre. Idővel a tárgyalások megszakadtak, így a törekvést különösen fontosnak tartó Szent II. János Pál pápa életében a megbeszélésre már nem kerülhetett sor. Az áttörést 2014 novembere hozta meg, amikor Ferenc pápa, törökországi látogatásáról hazafelé tartva, újságíróknak elmondta: bármikor készen áll a moszkvai pátriárkával való találkozásra. Hosszas egyeztetés után végül február 9-én délben egyszerre jelentették be Rómában, Ha-

vannában és Moszkvában a két egyház vezetőjének találkozását. Bő fél évszázaddal azután, hogy a katolikus egyház ökumenikus törekvéseit útjára indító II. Vatikáni Zsinat idején, 1964-ben, majd egy évvel később a Szentföldön találkozott VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. A mostani találkozó ötlete akkor merült fel először. Nem csak az alkalom különleges, de a találkozó helye is váratlan és jelképes. Bár hivatalosan semleges helyszín a havannai reptér tranzitvárója, mégiscsak Kuba területén található. Olyan országban, ami nemrég még a szocializmus legszilárdabb bástyája volt, most pedig néhány hónappal a katolikus egyházfő fogadása után a vallástörténelem egyik legjelentősebb találkozójának is otthont adott. Ferenc pápa 2015 szeptemberében már három kubai városban is százezreknek tartott szabadtéri misét, most Mexikó felé utazva visszatért ide. A szocialista bezárkózás után a nyitottság példáját adja a közben politikai ellenfeleihez is közeledő karibi ország. Ilarion metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak vezetője már a találkozó bejelentésekor elmondta, mindez nem jelenti azt, hogy a két egyház közötti régi nézeteltérések rendeződtek volna. Az oroszországi római katolikus egyházmegyék bejelentés

nélküli ezredforduló környéki megalapítása, különösen pedig a görög katolikusok ukrajnai terjeszkedése továbbra is ellenére van a pátriárkának. A növekvő keresztényüldözés, a Közel-Kelet válsága azonban összefogásra, tárgyalásra ösztönözte a két vallási vezetőt. De ha nem is szűntek meg az ellentétek, akárcsak Kuba esetén, a katolikus és az ortodox egyház számára is egy új kezdet esélyét adja a megbeszélés. A találkozó végén Raul Castro államfő jelenlétében írt alá közös nyilatkozatot Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka. A kétórás tárgyalás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: A mintegy tízoldalas közös nyilatkozatban többek között a közel-keleti keresztények megvédésére szólították fel a nemzetközi közösséget. Összefogást kértek a terrorizmus felszámolása érdekében, valamint együttérzésüket is kifejezték más egyházak polgárháború, káosz és terrorizmus által sújtott hívei iránt is. Az orosz ortodoxok sikereként értelmezhető, hogy a dokumentum kiemelten foglalkozik az ukrán helyzettel is. A két vallási vezető találkozása tehát méltán nevezhető történelminek, ám igazi jelentőségét csak hatásai tükrében ismerhetjük majd meg. Teleki Levente

2016/március

Kultúra & Kritika Ítélet

Menni vagy enni? – A folyón túl Itália Könnyed, szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató. Ezekkel a szavakkal jellemezhetném a Belvárosi Színház műsorára tűzött A folyón túl Itália c. darabot. Már-már azt hihetnék az Olvasók, hogy Itália megszállottja lettem – hiszen előző cikkem a római utazásomról szólt, most pedig egy olasz családról szóló darabot mutatok be. De ez puszta véletlen egybeesés, ám anynyiban talán hasznos, hogy Olaszországban jártam a színházi élményem előtt, hogy meg tudtam állapítani: valóban egy igazi famiglia italiana hangulatát tudták visszaadni a színészek a díszletek között. Nem egy hagyományos olasz családról szól a darab, ám annál jobban magukon hordják a tradicionális olasz jellemzőket – ez a család ugyanis bár az USAban lakik, ám az idegen ország határai között is őrzik hagyományaikat és mentalitásukat. És kik lehetnek még jobban energiával telibbek, hangosak és bizony néha kissé fárasztóak az olaszokon kívül – mint az olasz nagyszülők. Pedig ahogy ők maguk mondják: ők bizony csak „lobbanékonyak”.

lasagnét!

A főszerepben egy fiatal fiú (SzabóKimmel Tamás) áll, aki jó unoka módjára minden vasárnap ellátogat a közeli városban élő apai és anyai nagyszüleihez (Lázár Kati, Benedek Miklós, Szabó Éva, Lukáts Andor). Ők pedig nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadják őt minden egyes alkalommal, ugyanis gyerekeik már másik, messzebbi államba költöztek, s a fiú az egyetlen unokájuk, akivel szorosan tartják a kapcsolatot – mondhatni azt is, hogy ő az egyetlen, akit nem kétszer látnak évente. Ajánlom, hogy senki ne éhesen nézze a darabot, ugyanis a fő motívum az evés – és a nagymama örökös kérdése: „Ki kér enni?”. Az evés ugyanis a válasz az összes kérdésre, a megoldás az összes problémára. S ha az unoka nem tudja magával vinni a repülőre, akkor bizony postán utána küldjük az ötkilós

Ugyanakkor át tudjuk érezni az unoka szerepét is: néha már-már fojtogató a nagy szeretet, a sok ételtől már majd megpukkad, s közben kétféle érzelem bujkál benne: tudja, hogy nem lesznek örökké vele nagyszülei, ki kell használni azt az időt, amit még velük tölthet miközben ugyanakkor a saját életét is alakítania kell, élnie kell, be kell váltania eredményre a sok tanulást. S ekkor jön a nagy kérdés: egy előléptetés miatt elköltözzön-e ő is egy távolabbi államba? A karrierje szempontjából ez egy visszautasíthatatlan ajánlat, mert ahogy ő is fogalmaz: a mai világban, ha nem fogadod el az előléptetést, akkor bizony a karrierednek annyi – de ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy nagyszüleit jó esetben havonta fogja látogatni.

A nagyszülői szerep nem túl hálás: meleg és önzetlen szeretettel öleli körbe unokáját, s nem érti, miért is nem akar gyakrabban és hosszabb időre velük lenni, miért vág néha pofákat, miért zavarja őt, ha meghívja egyik ismerőse „kedves kis” lányunokáját egy teljesen ártatlan közös ebédre – és ülteti őket teljesen véletlen egymás mellé a gyertyafény fölé.

Ezt a dilemmát járja körbe a darab, de

mindeközben végig humoros és szórakoztató marad, s csak akkor komolyodik el, amikor az egyik nagyszülőről kiderül, hogy halálos betegségben szenved. Válaszútra kényszerül: legyen-e önző, elmondja-e unokájának betegségét, tudva, hogy ezzel maradásra tudja majd bírni, vagy inkább titkolja el, vállalva ezzel, hogy valószínűleg most látja őt utoljára - de így nem akadályozva őt személyes előmenetelében? A darab végére ez is kiderül… 120 percnyi garantált nevetés várja a nézőket, a végére marad csak a komoly mondanivaló, s abból is éppen annyi, amennyi elegendő ahhoz, hogy saját családtagjainkról elgondolkodjunk. Elmondható tehát, hogy a kor egyik problémáját: az otthoni környezetből való kiszakadás és a külföldön való munkavállalás kérdéskörét járja körbe a darab, annak is a családi vetületét. Hiszen mit ér a jól fizető munka, ha nincs, akivel megoszd a jó élményeket a nap végén? Ha nincs, aki meleg szeretetével vár otthon? Mennyi és milyen minőségű időt érdemes nagyszüleinkkel, idősebb rokonainkkal tölteni, hogy visszaadhassuk azt a támogatást és szeretet, amit egykor ők adtak nekünk? Honnan tudhatjuk, hogy melyik lesz az utolsó találkozás? Válaszokat nem ad a darab, csak egy lehetséges utat mutat be parádés színészi játékkal. Ajánlom azoknak, akik még csak ismerkednek a színházi műfajjal és mindenkinek, aki szeretne szívből kacagni. Érdemes elvinni saját nagyszüleinket is a darabra – magukra fognak ismerni, s talán egy kicsit jobban megértenek ők is bennünket, fiatalokat. Ádám Flóra Julianna

Scorpion-Agymenők akcióban „Egy csapat, amely arra teszi fel az életét és hatalmas intelligenciáját, hogy jobbá tegyék a világot és emberek millióit mentsék meg.” Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma egy különleges egységet működtet, melynek tagjai szuper okosak. Az ő feladatuk, hogy megoldják azokat az eseteket, amiket más nem képes. Ők veszik fel a harcot a csúcstechnológiát alkalmazó ellenségek ellen.

bere, aki 197-es IQ-val rendelkezik, Sylvester Dodd (Ari Stidham), statisztikai guru, Toby Curtis (Eddie Kaye Thomas), világklasszis pszichiáter, aki akár a nyitott könyvben, úgy olvas az emberek elméjében és Happy Quinn (Jadyn Wong), a technikai zseni.

A csapat tagjai: Walter O' Brian (Elyes Gabel), a világ egyik legintelligensebb em-

Azonban hiába okosak, mindegyikük elég különc, nehezen értetik meg magukat má-

2016/március

sokkal, ebben segít nekik a csapat következő tagja: Paige Dineen (Katharine McPhee). Ő bár nem zseni, mégis beveszik a csapatba és így segítenek neki megérteni a szuperintelligens fiát. Az ügyeket a csapat utolsó tagja, Gabe Gallo ügynök hozza. Gallo ügynököt és Waltert egy szörnyű titok

Kultúra & Kritika Ítélet gei támadnak, hogy ezek a problémák, válsághelyzetek valóban megoldhatóak-e az adott módszerekkel, így legtöbbször csak elhiszi, hogy ez lehetséges. Andrew Felton nem tartja igaznak Walter minden történetét. Az IQ-szintjét fiatalkorában mérték, ám a papírokat nem mutatta be róla és azóta sem készített újat, amit elismertek volna. Egy gyermek intelligenciája pedig nem tükrözheti egy felnőtt emberét. Arra pedig, hogy bárki is meghekkelte a NASA-t, semmilyen bizonyítékot nem találtak. A teljesítményeit tehát nem lehet leellen -őrizni, és mivel titoktartási nyilatkozatra hivatkozva nem közöl magáról információt, nehéz kideríteni róla bármilyen adatot.

fűzi össze, melynek hatása a sorozat egész évadára kihat. A csapat számtalan esetet old meg, és elképesztő kalandokba keveredik. A sorozat igaz történet alapján készült. Walter O’ Brian valóban él és valóban 197-es IQ -val rendelkezik. Már egészen fiatal korában érdekelték a számítógépek és a mesterséges intelligencia. 1988-ban, 13 évesen meghekkelte a NASA rendszerét. Amikor pedig felelősségre akarták vonni ezért, felajánlotta, hogy megmondja, hol van a biztonsági rés a rendszeren. Később ő alapította a Scorpion Computer Services-t, melynek

most is vezérigazgatói posztját tölti be. A sorozat első évadát 2014-ben mutatták be Amerikában, amely Walter O’ Brian életét és kalandjait mutatja be. Ő egyben a sorozat egyik producere is, és iránymutatása alapján készítik el a második évadot. A történéseket és a problémák megoldását is ő gondolja ki. O’ Brian és az őt alakító színész, Elyes Gabel folyamatosan egyeztetnek a karakter megformálásával kapcsolatban. Elyes bevallotta egy TV-showban, hogy még így is nehezen eljátszható a szerep és néha kétsé-

Attól függetlenül, hogy igazak-e a Walter O’ Briant körülölelő információk vagy sem, az életét bemutató sorozat fantasztikusan sikerült. Az első évadot több mint 26 millióan nézték meg csak az Egyesült Államokban, 2015-ben pedig már a második évadot pedig kezdték el vetíteni az USA-ban. A sorozat lebilincselő és izgalmas, nem utolsó sorban pedig az évad végignézése során számos új fogalommal és szakkifejezéssel bővülhet a szókincsünk. Egy fárasztó, vagy kimerítő nap után tökéletes kikapcsolódás. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akit kicsit is érdekel a fizika és a technika, és nem utolsó sorban pedig szereti az akciódús filmeket. Király Dorina

Színházajánló Három darab, amelyet látnod kell 2016-ban! A két Korea újraegyesítése Katona József Színház Rendező: Máté Gábor A Katona József Színház méltán híres modern, újító rendezéseiről. Az intézmény sikerének bizonyosan sok titka van, s az egyik legfőbb mindenképpen a szakértelemben rejlik. Kevés olyan színház van ma Magyarországon, amely ennyi magasan képzett rendezőt és színművészt foglalkoztat. Emiatt tehát a Katona neve már önmagában egy pozitív érv a darab mellett. Elsőre talán megtéveszthet minket a cím, hiszen magától értetődően az emberek nagy része elsősorban egy politikai témájú darabra gondol. Ez viszont közel sem igaz! A két Korea újraegyesítése egy sokkolóan realista Joel Pomerrat mű színpadra vitele. Nincsen igazán történet, csupán a valóságból kiragadott képek, jelenetek összességéből áll az egyfelvonásos darab, amely során a néző megállás nélkül csak nevet. Talán mindegyikünk került már olyan szituációba, amely hihetetlen módon kínos volt, eközben mégis legszívesebben szívből kinevettük volna magunkat, vagy az egész helyzetet. Komikus és tragikus. Ez az az ambiva-

lencia, amelyet többet között Fullajtár Andrea, Kulka János, Ónodi Eszter vagy Nagy Ervin megjelenítenek. Azonban vigyázat, a darabról az is sokat elárul, hogy csak hónapokkal előtte lehetséges rá jegyet váltani! (Pázmány kártyáddal páros jegyvásárlás esetén -25% engedményt kapsz! Ugye, hogy megéri?)

Ketten egyedül Thália Színház Rendező: Goda Krisztina Végre újra egy színpadon az örökzöld páros, Schell Judit és Csányi Sándor. Az elmúlt húsz év magyar film- és színháztörténetének két kiemelkedő alakja újra valami felejthetetlennel lep meg minket. Ez alkalommal a kortárs amerikai szerző, Terrence McNally 1987-es darabját dolgozták fel. A darabot leginkább lányoknak ajánlanám, hiszen a romantika és az érzelmek kereséséről szól. Dönteniük kell, hogy tudnak,- és akarnak-e együtt lenni. Emellett viszont pároknak is ideális program, hiszen nagyon mélyen elgondolkodtat, hogy mi is szükséges egy párkapcsolathoz, hogyan teremthetjük meg annak feltételeit, és mennyit is érünk egy

stabil érzelmi háttérrel. A lányok könnyen magukra ismerhetnek, hiszen ott van a darabban Frankle, a csodaszép nő, aki fél belemenni egy új kapcsolatba a régi csalódások miatt. Megrázóan reális kép lehet ez sokunk számára. És mi is adhatná vissza a reményt, ami a szerelmet illeti, ha nem a kitartóan udvarló Johnny (Csányi Sándor)? Az egyfelvonásos, 90 perces darab lehet egy könnyed, szórakoztató darab, amelyen elmosolygunk és kacagunk egy kicsit, de ha engedjük, egy nagyon mély érzelmi utazásra is sort keríthetünk. Ami pedig a jegyeket illeti, hiába, hogy már 2015. májusától kezdve műsoron van, még mindig nem könnyű a havi 2 előadásra jegyet szerezni.

Sirály Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem – IV. éves színművész osztály) Rendező: Zsótér Sándor Ideje egy kicsit komolyabb vizekre evezni. Elő a szépirodalommal! Sajnos még mindig sokan nem tudják, hogy mi is az az Ódry Színpad, pedig Karunktól csupán 5 perc sétára található. A Színművészeti Egyetem hallgatói minden félévben vizsgaelőadáso2016/március

Környezetrajz & Kulinária Ítélet kat készítenek. Az egyetem létrehozott erre egy kisebb, de annál nívósább színházat, az Ódry Színpadot. Minden darabra egységesen 1900 forintos áron juthatunk jegyhez, ami valljuk be, eléggé egyetemistapénztárcabarát. Elsőre talán szokatlanul hangzik, hogy színészpalántákat láthatunk, nem professzionális, képzett művészeket, de aggodalomra semmi ok! Egyértelműen az ország legjobbjai a korosztályukban. Emiatt nem meglepő, hogy rengeteg kritikus, portál, szakmabeli elismeri produkcióikat. A

Sirály az egyik talán legjobban várt darab volt az évben, és a premier is hatalmas sikert aratott. Csehovval sokszor találkozhattunk már: Sokan színre vitték, ezért sokaknak már unalmas is lehet. Akkor miért is érdemes ettől függetlenül megnézni? Ez a változat az energikus, lendületes, fiatalos játékmód miatt más. A történet Trepljovról, a fiatal íróról szól, aki szembemegy az eddig megszokottal, és újítóan ír. Lázad, és minden erejével azon van, hogy szakítson a régi formákkal. Egyáltalán nincs tisztában

azzal, hogy mit is szeretne, mi az, amire vágyik, sikerre, pénzre, vagy talán csillogásra…? Ott van még a történetben Ninya is, aki meglepő módon színésznő akar lenni. Persze nem azért, mert annyira tehetséges, vagy ismeri a színészmesterség csínjátbínját, nem. Csupán a hírnévre és a csillogásra vágyik, és persze nem rest ezért számtalanszor csalódni és szenvedni, bejárni a legnagyobb mélységeket és magasságokat. Majoros Mirtill

Interjú Leányvári Krisztina gasztrobloggerrel Manapság nagyon népszerűek a gasztroblogok, ezért is kérdeztem Leányvári Krisztina gasztrobloggert, mit kell erről a hobbinak indult szakmáról tudni, és mi a sikerei titka. Az érdeklődők további recepteket találnak a http://vacsinalam.cafeblog.hu/ oldalon. Kitől tanultál meg főzni? Tudom, kicsit elcsépeltnek hangzik, de tényleg édesanyám szoknyája szélébe kapaszkodva, kiskorom óta vonz a konyha és annak művészete. Legszebb élményeim egyike, mikor a mákos tészta gyúrt tésztáját még kézzel készítette és nyújtotta. Azóta is kézzel gyúrom, s bár már géppel nyújtom, az íze utánozhatatlan. Milyen szakmai sikereid voltak? Melyikre vagy a legbüszkébb? Már fiatalon, a középiskolában is sorra értem el sikereket a gasztronómia terén. Az egyik legszebb ezek közül az volt, mikor Habsburg Ottónak süthettem fogast kifli formára. Szakmai versenyeken pedig az első három helyezett valamelyikében mindig ott voltam. Később, mikor sokan kíváncsiak voltak a receptjeimre, elindítottam egy blogot, amit máig vezetek, és ott osztom meg a tapasztalataimat. A múlt évben szerepelhettem egy gasztroblogos süteményes könyvben 14 társammal együtt, ez nagy siker számomra, hiszen előrelépést jelent, hogy receptjeim nyomtatásban is megjelennek.

volt alkalmam különböző rendezvényeken gyerekeknek megmutatni, milyen szép is a konyhaművészet. A legkedvesebb pedig, mikor Kornél keresztfiammal együtt egy bográcsfesztiválon versenyeztünk. Mi motivál a legjobban? A legnagyobb motiváció az ember életében szerintem a munkájának dicsérete, az emberek szeretete, a család támogatása. Azonban én megemlítenék még valamit: mindig legyen egy példaképünk, valaki, akit tisztelünk, szeretünk és akiért úgy dolgozunk, hogy mindig a maximumra törekszünk. Úgy tudom, formatortákat is készítesz különböző alkalmakra. Mi volt az eddigi legfurcsább kérés ezzel kapcsolatban?

Melyik a legkedvesebb emléked, ami a sütés-főzéshez fűződik?

A desszertek a szívem csücskei. Formatortákkal úgy 3 éve kezdtem el foglalkozni és nagyon hamar beleszerettem. Nagyon sok érdekes kérés érkezik, az emberek fantáziája határtalan. A legérdekesebbek mindig a legnehezebben kivitelezhető torták. A legérdekesebbek egyike például a stihl fűrész, fűnyíró, lábakon álló zongora, tengeri világító torony (tetején villogó led fénnyel). Minden torta egyedi és minden torta az ünnepelthez kötődik.

Mindig azok a legkedvesebbek, ahol gyerekekkel együtt főzhetek. Többször

Melyik ország konyhája áll a legközelebb a szívedhez?

2016/március

Nehéz válaszolni, szinte minden konyhát szeretek, de talán nem véletlen, hogy az amerikai ételeket szeretem a legjobban. Rajongok a thai, kínai vagy japán konyhaművészetért, és szeretem a magyar konyha jellegzetes ételeit is. Amerikai utad során milyen tapasztalatokat szereztél? Amerikai utam életem egyik választóvonala is volt. Felfedeztem a világ egy kis csücskét és annak gasztronómiai életét. Tényleg csak egy kis szeletét, de abból is rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Volt szerencsém sokféle hamburger megkóstolására: találkoztam rosszal és eszméletlen finommal is. A kedvencem a sexy burger és mogyoróolajban készített hamburger lett. Vannak titkos családi receptjeid, melyeket nem osztasz meg a blogodon? Természetesen vannak olyan receptjeim, amiket már én találtam ki és fejlesztettem tovább, de nem szeretem megtartani, inkább megosztom az emberekkel, akiket érdekel.

Kultúra & Kritika | Sport Ítélet Mikor indítottad a blogot? A te ötleted volt, vagy mások tanácsolták? A blogom több mint 6 éve indult. Kezdetben a saját gépemre mentettem a recepteket, de mikor már annyi ember érdeklődött, egyszerűbb volt egy blogban megmutatni nekik, ahol mindig elérhetik őket. Mesélj a rádióműsorodról!

Melyik volt a legviccesebb konyhai baleseted? Nincs főzés, vagy sütés balesetek, komikus történetek nélkül, aki ezt állítja, az hazudik. Egyszer karácsonyra eldöntöttem, hogy különleges desszertet készítek. Láttam egy tv műsorban egy érdekes csokoládéval készült édességet. Épphogy csak rápillantottam, de megfogott és én elhatároztam, hogy ez lesz az ünnep sztárja. Lufit kellett kicsire felfújni, csokiba mártani és egy tányérra

helyezni. Várni míg megköt, majd a lufit leengedni és máris kész a csokikehely. Igen ám, csak azt nem mondták, hogy várjunk amíg a csoki langyos lesz. Lufi felfúj, csokiba be, csorog, csorog. Csodaszép, és abban a pillanatban hatalmas durranással szétdurran. Picasso festményei elbújhattak az én csokoládéval megfestett hófehér, frissen festett plafonomon, a konyhabútorokon, falakon. Ahogy ráfröccsent, oda is száradt.

A rádió a szívem egyik fő állomása volt, sajnos már múlt időben, mert mindennek megvan a maga ideje, amikor váltani kell. Lezártam életem egyik szakaszát és vágyom a továbbfejlődésre. Három évig társadalmi munkában a helyi rádiónál dolgoztam mint gasztroblogger. Nekem is bele kellett tanulnom a szakmába, hiszen sosem dolgoztam mikrofon előtt. Most már elmondhatom, a műsorom sikeres volt és rengeteg élményben részesített. A beszéddel nem volt gondom, sokat beszélek és ez előny volt ebben a szakmában. Melyik sztárséffel főznél együtt? Főztem már nagy tudású séfekkel, de a legjobban Baddy Valastro-val szeretnék sütni. Ez egy álmom és arra törekszem, hogy egyszer ott álljak mellette és részt vegyek egy hatalmas formatorta elkészítésében. Körtvélyfáy Dina

Fel a kezekkel! – irány a kézilabda pálya Valami készülődik...Egy csapatnyi izgatott lány alig várja, hogy végre birtokba vehesse karunk tornatermét, mely - valljuk be - egyetemi kézilabda mérkőzést már nagyon régen látott. Most viszont itt az ideje, hogy újra felfedezzük ezt a csodás sportágat karunkon, egyetemünkön. Az első edzések már sikeresen lezajlottak, de még mindig várjuk, hogy érkezzenek újabb játékosok! A tudnivalók: februártól elkezdődött a PPKE sportéletének új fejezete a női kézilabdacsapat újraalakulásával. Kezdők, újrakezdők, amatőrök és profik jelentkezését egyaránt várjuk vidám csapatunkba! Edzések: szerdánként 14:00-16:00 és csütörtökönként 15:00-17:00 között az egyetemi tornacsarnokban (C épület). A szerdai edzés a hivatalos, a csütörtöki órán pedig a testnevelés kurzushoz lehet csatlakozni. Ha csak kicsit is érdeklődsz anna.nemeskeri@gmail.com.

lehetőség

iránt,

vedd

fel

kapcsolatot

Nemeskéri

Annával:

A következő szemesztertől pedig vár minket az egyetemi bajnokság! Hajrá Pázmány! Ádám Flóra Julianna

2016/március

Humor | Elmélkedés Ítélet

Szexizmus vagy reklámfogás? Nemrég olvastam egy igen velős cikket az interneten, amelynek témája az amerikai reklámkultúra szexizmusának elhatalmasodása volt. Az utcán vagy egy áruházban sétálva mi is megfigyelhetjük, hogy a legnagyobb divatmárkák óriásplakátjaitól elkezdve a gyorséttermek hirdetésein keresztül az autóreklámokig felfedezhető a népszerűsítés korunkra jellemző formája, a női nem illetve a nőiség elferdítése és kihasználása. Talán mindenkinek ismerős az a jelmondat, miszerint „Egy csinos nővel mindent el lehet adni!”. Ez valóban így lenne? Tényleg ekkora hatása lenne mindenre a női szexualitásnak? A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos igen. Egy olyan továbbra is patriarchális társadalomban, mint a mi modern, nyugati világunk a nőket még ma is eltárgyiasítják, tetszés szerint felhasználják a szórakoztatás vagy manipuláció céljára. Kegyetlenül hangzik így kijelentve, de ettől ez még tény. Hiába hangoztatják, hogy a nők emancipálódtak, teljesen egyenértékűek a férfiakkal, ugyanazon jogok illetik és kötelességek terhelik őket, azonban valahol legbelül minden nő érzi, hogy ez nem teljesen igaz. Felmérések bizonyítják, hogy a nők továbbra is kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, kisebb tekintély övezi őket, ezen felül kiszolgáltatottak mind fizikailag, mind szakmailag és nemhogy ugyanazok az elvárások vonatkoznak rájuk, mint férfitársaikra, hanem annál jóval magasabbak. Hiszen elég, ha végiggondoljuk, hogy a nők ugyanannyit (vagy többet) dolgoznak, emellett a társadalom elvárja tőlük, hogy ugyanúgy vállaljanak gyerekeket, vezessék a háztartást, gondoskodjanak a férjükről, mint eddig és közben maradjanak vonzóak, üdék és vidámak. Hozzátenném, hogy a mindezekért járó tisztelet és megbecsülés rendszerint elmarad. Na de térjünk vissza a reklámok világába! Számtalan olyan hirdetési felülettel találkoztam, amelyen hiányos öltözetű hölgyek pózoltak kihívóan, amivel a reklámszakemberek igyekez18

2016/március

tek felkelteni a járókelők figyelmét, vagy ehelyett viccesnek szánt, valójában azonban sértő, nőket megalázó utalásokkal próbálkoztak. Mindez annyira természetes már mindenkinek, hogy anélkül, hogy felfognák, mit látnak, csak gépiesen elsietnek mellette. Sokszor még a nők is. Hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy ez így van rendjén, mióta világ a világ. De valóban kénytelenek vagyunk ezt elviselni? Mi, XXI. századi felvilágosult öntudatos emberek, akik oly nagyra vagyunk a szabadságunkkal és a kivívott emberi jogainkkal, képesek vagyunk nap mint nap elmenni egy ilyen égbekiáltó igazságtalanság mellett. Magyarországra vetítve e globális jelenséget megállapítható, hogy az Alaptörvény XV. cikke kimondja: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő… (3) A nők és férfiak egyenjogúak.” valamint a II. cikkben azt, hogy „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz…”. Vagyis a jogalkotó a maga részéről megtette, amit lehet, vagy inkább mindent, aminek van értelme. Persze, be lehetne perelni a szexista reklámokat gyártó és felhasználó vállalkozásokat, de mivel rengetegen vannak, ez csupán szélmalomharc lenne. A probléma nem ott kezdődik, hogy fogalmunk sincs, mit kezdjünk az ilyen plakátokkal, kisfilmekkel, hanem magukban a fejekben. Az emberek gondolkodásmódjában kellene beállni a változásnak. Amennyiben ráébrednek arra, hogy ők sem akarnák a saját lányukat, anyjukat, húgukat, barátnőjüket közvetetten gyalázó óriásplakátot nézni, megkezdődhetne a lobbi a nemi egyenlőséget falhoz állító reklámpolitika ellen. Azonban amíg ez a változás nem következik be és nem ölt nagyobb méreteket a felháborodott polgárok tábora, addig aki kisebbségben van, megmarad a sokak által megvetett „szőrös lábú feminista” szerepében és tehetetlenül nézi, ahogy az erkölcsök kifordulnak magukból. E cikk megírásával remélem sikerül elgondolkodtatnom és meggyőznöm pár olvasót, hogy ne elégedjen meg a látszattal, mert a világ még mindig nem azt a tendenciát mutatja, amit látva hátradőlhetünk, illetve a változás, ha nem is egy nap alatt megy majd végbe, de kezdődhetne velünk, a mi fejünkben. Szilák Emese

Túl abszurd, hogy igazak legyenek, de megtörténtek – avagy Amerikában mindenki pereskedni akar? Az igazságszolgáltatásra gondolva azonnal beúszik elénk a nyomozó hatóság, majd a bíróság fáradalmas munkája, amely nem ritkán hónapokig, sőt évekig is eltarthat, mert bizonyos ügyek olyan bonyolultak, hogy a tényállás megállapítása, több éves profizmussal a hátuk mögött is komoly fejtörést okozhat. Egyből el is képzeltük a filmekből vett brutális és idegborzoló jeleneteket, amint a falakon megjelennek a véres ujjlenyomatok és kezdetét veszi a hosszú hajsza, aminek során legalább háromszor megállapítják, hogy ezt az ügyet sosem fogják megoldani, végül pedig megoldatlanul lezárják. Az egyetlen, amit kedvesem olvasóm biztosan nem képzeltél el, hogy vannak ügyek, amelyek olyannyira magától értetődőek és abszurdak, hogy mikor véletlenül elénk kerül, azt kérdezzük „Ez komolyan megtörtént?” - a válaszod pedig mostantól egyértelmű igen lesz, ha tovább olvasol. Nézzük, meddig terjed az emberi butaság, amikor igazságot követel magának! Nem állítottak meg, így nem én vagyok a bűnös… Az Edward Brewer kontra Providence kórház kártérítési ügy hallatán sok fantázia nem mozdulhat meg, azonban a vádiratot olvasva komoly meglepetések érhetnek. A férfi azért indított pert az említett kórház ellen, mert az egyik pácienst megerőszakolta és állítása szerint ezért kizárólag a kórház vonható felelősségre. Ezt az állítását azzal indokolta, hogy nem biztosították a betegek megfelelő

Környezetrajz & Kulinária Ítélet védelmét, így pedig őt sem tudták megakadályozni a bűncselekmény elkövetésében. Edward Brewer 2.000.000 $ kártérítést követelt. A kórház jogi felelősségét a bíróság természetesen nem állapította meg, az elkövetőt pedig 10 év börtönbüntetésre ítélte az elkövetett bűncselekményéért. Hasonlítok egy sztárra, mentsenek meg ekkora sértéstől! Kevés hasonló igazságtalanságot kell egy embernek átélnie élete során, mint következő „áldozatunknak”, Allen Ray Heckardnak, aki beperelte Michael Jordant. A férfi 832.000.000$ kártérítést követelve a híres sportolótól, a bírósághoz fordult, amiért hasonlóságuk okán rendszerint összekeverik őket. Heckard előadta, hogy az évek alatt rengetegszer tévesztették össze a rajongók vele Michael Jordant, ő pedig ettől maradandó lelki károsodást szenvedett. A férfi végül önként vonta vissza a vádakat még ugyan abban az évben, így végül kártérítéshez ugyan nem jutott, de a sajtóban is megjelent és igen csak nagy port kavart pernek köszönhetően Heckard végképp a figyelem középpontjába került, az emberek szemében pedig még inkább összefonódott Michael Jordan-el. Hazug reklám, pedig én hittem benned… Néha belemerülünk egy kellemes filmbe és szeretjük elképzelni, hogy valóság is lehet, aztán mikor véget ér a filmkocka, visszatérünk a valós világba és mind ezt feledjük. Bizony létezik olyan ember, aki a tévében

látottakat, oly annyira komolyan veszi, hogy ha nem valósul meg, amit ott lát, pert indít és kártérítést követel. Richard Overton 1991-ben azért perelte be az Anheuser-Busch-t, mert egy reklámjukban azt mutatták be, hogy a trópusokon a férfiak Bud Light-ot iszogatnak, aminek hatására megjelennek a gyönyörű nők. A férfi a reklámon felbuzdulva több ezer dollárt költött az említett italra, a reklámban bemutatott hatás azonban nem következett be. Overton kártérítési követelését arra alapozta, hogy mind vagyoni veszteséget, mind pedig lelki sérülést szenvedett el a hamis reklám miatt. A remélt 10.000 dolláros kártérítésre irányuló pert a bíróság elutasította, érintettünk pedig örülhet, hogy megúszta a detoxikálót. Bűnöző követte el, de mit számít, ha Hollywood többet fizet? Elismert tény, hogy a filmek képesek emberi érzelmekre hatni és szocializálni, de hogy egy bűncselekmény elkövetéséért egy filmet tegyünk felelőssé meglehetősen abszurd. Pedig valóság alapja bizony van. 1995-ben Sarah Edmondson és Benjamin Darrus egy rablást követtek el, amely során meglőtték Patsy Ann Byers-t. Az elkövetett erőszakos cselekedet, Byers családja szerint megegyezik a Született gyilkosok című filmben látottakkal, így a film rendezőjét, Oliver Stone-t, illetve a Warner Brother céget 1996 -ban beperelték. Arra hivatkoztak a per során, hogy az elkövetők a bűncselekményt a

Egyetemista sors Talán sokaknak ismerős az az interneten keringő kultikus diagram, amely az egyetemista lét velejáróit próbálja tréfásan összefoglalni. A kép szerint hallgatói viszonylatban az élet leegyszerűsíthető egy háromtényezős metszetdiagramra, melynek elemei - némileg átértelmezve - a következők: 1. tanulmányok, 2. egészség, 3. szociális élet. Az egyes elemek jelentésének kibontásával és a közöttük való mérlegeléssel azonban a helyzet máris tovább bonyolódik. Hiszen mindhárom területen senki sem nyújthat maximális teljesítményt, illetve ha kettőre törekszik is az ember minél jobban fókuszálni, egy szinte biztosan a művelet kárát látja majd. A diagram persze mellőz több olyan tényezőt is, mely szintén részét képezheti egy felsőoktatásban résztvevő diák mindennapjainak (pl. munka, hobbi, vagy akár a gyermeknevelés), ezekre az alábbiakban én sem fogok kitérni. Tehát hogy is néz ki a diáksors a gyakorlatban?

film ösztönző hatására követték el, így a bűnösök végső soron a filmkészítők. Habár az alap ötlet nem rossz, lévén Hollywoodtól magasabb kártérítést nyerhettek volna, a bíróság azonban ezt a pert is megszüntette 2001-ben, így végül csak a Byers családnak okozott némi perköltséget az évekig tartó eljárás. Ha nincs más, akit perbe foghatok, beperelem hát magamat! Másokat perbe fogni és jogos indokkal kártérítést követelni általában megéri. Mi kell vajon ahhoz, hogy egy ember arra a szintre jusson, hogy beperelje saját magát? Robert Lee Brock talán mesélhetne nekünk erről, ő ugyan is 5.000.000 dollárra perelte be önmagát. Brock, rablás elkövetése miatt töltötte 23 éves szabadságvesztését a börtönben, amikor is megvádolta saját magát azzal, hogy gyarló, alkoholista életvitelével és elkövetett bűncselekményeivel megsértette saját emberi jogait és vallását. A vádiratban foglaltak alapján azt vallotta, hogy azért indít maga ellen pert, hogy az állam fizesse meg helyette, az általa elkövetett bűncselekményekért megítélt kártérítést, hiszen neki nincsen jövedelme a börtönben. A próbálkozás igazán egyedi, és habár a bíróságon biztosan hozott némi színt az unalmas, egyhangú ügyek közé, természetesen ez a per sem jutott a tárgyalóterem falai közé. Máté Laura

Az egészség pont alatt értendő a hallgató jó fizikai állapota és minden olyan tevékenység, dolog, amely ennek fenntartásához, fejlesztéséhez szükséges. A legfontosabb tényező ebből a szempontból - meglátásom és tudományos felmérések alapján- a megfelelő tartamú alvás. Sajnos minden egyetemista már az első évben megtanulja, hogy erről sürgősen le kell mondania, ha határidőre szeretne végezni a feladataival. További hozzávalók még a

A hallgatók megtapasztalhatták már egyetemi éveik során, hogy a tanulmányok területére koncentrálni - talán mind közül - a legnehezebb. Bejárni minden előadásra és gyakorlatra; beszerezni és elolvasni a kötelező könyveket, jegyzeteket - az ajánlott irodalmat inkább nem is említem -; felkészülni a zárthelyikre, kiselőadásokra, vizsgákra nem kis kihívás, különösen akkor, ha valaki mindezt igyekszik a legnagyobb odafigyeléssel és legjobb eredményekkel végezni. Csak kevés olyan diákot ismerek, akinek tényleg kiváló eredményei vannak, amit rendszerint kitartó szorgalmuknak és/ vagy remek memóriájuknak köszönhetnek. A legtöbben legfeljebb közepes sikerekre törekednek, ám sokszor ez is kemény munkát igényel.

2016/március

Karrier Ítélet változatos és rendszeres étkezés, a testmozgás, valamint a káros anyagoktól való tartózkodás (pl. cigaretta, alkohol, koffein). Nyilvánvalóan az utóbbiak sem tarthatóak meg ugyanolyan a szinten az év minden napján. Hiszen örülnénk annak, ha lenne mindig akár fél óránk két előadás között megebédelni, vagy a reggel nyolctól este hétig tartó napunk végén még elmenni az edzőterembe, de erre sem erőnk, sem időnk nincsen. Szinte elképzelhetetlennek, már-már utópisztikusnak hat az is, ha valaki több liter kávé nélkül és napi legalább nyolc óra alvás mellett képes felkészülni a vizsgáira és még sikerrel is veszi az akadályokat. Az utolsó - talán leginkább meghatározó - elem a szociális élet. Különösen a kamaszkorból fiatal felnőttkorba lépők számára kiemelten fontos, hogy biztos hátterük legyen. Ez a legtöbb esetben a családból, barátokból, párból tevődik össze és egy olyan összetett rendszert alkot, amely biztonságot, megértést és megnyugvást jelent a hallgatók számára. Mint érzelmi és anyagi támogató bázis a szociális háló ebben a korban alakul, növekszik és válik az ember későbbi énjének, mindennapjainak determináló részévé. A körülöttünk élő, dolgozó emberek azok, akikkel sze-

retnénk megosztani kisebb-nagyobb gondjainkat, örömeinket; az egyetem ebből a szempontból tökéletes hely életre szóló barátságok megkötésére, nagy szerelmek szövődésére és természetesen riválisok szerzésére. A kérdés tehát az, hogy e területek között ki mire helyezi a hangsúlyt. Némi gondolkodás után a következő variációkat kaphatjuk: 1. tanulmányok + egészség = a szociális élet szenved csorbát; 2. egészség + szociális élet = a tanulmányi eredmények romlanak; 3. tanulmányok + szociális élet = az egészségtelen életmód veszélye fenyeget. Ilyen eshetőségek közül nem is olyan könnyű egy jót kiválasztani... Talán azért, mert nincs olyan, hogy jó választás. Egyik opció sem túl kecsegtető és az embernek számolnia kell azzal is, hogy sok szervezést és bosszúságot fog okozni a hétköznapokban ezek megvalósítása. De vajon tényleg az a lényeg, hogy a tökéletességet hajszolva minden területen remekeljünk közben kizsigerelve magunkat -, vagy, hogy elfogadjuk választásunkat - annak összes előnyével és hátrányával együtt - és kitartsunk mellette. Szilák Emese

„a jog közgazdaságtani elemzése segít megismerni a jog mélységeit és a társadalomban betöltött szerepét”

Bemutatkozik a Széchenyi István Szakkollégium A Széchenyi István Szakkollégium egyszerre ad a hallgatóknak szakmaiságot, baráti társaságot, lehetőséget az alkotói-kutatói munkára és nem utolsósorban kollégiumot. A SZISZ Egyetemünktől csupán pár percre, a Ráday utcában várja a diákokat sokszínű programjaival, több tudományágat átfogó kurzusaival és közösségi életével. Vas Katával, a Széchenyi István Szakkollégium egyik tanulójával beszélgettem arról, miért is vált mára már egy életérzéssé SZISZ-esnek lenni, hogyan lehet jelentkezni a szakkoliba, valamint milyen lehetőségeket kínálnak egy joghallgató számára.

ket a négy sáv, azaz a Law&Economics, a Szociológia, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Kormányzati gazdaságtan egyikére. Addig is azonban számos nyitott programunkon lehetőség van a részvételre, például az egész félévben zajló Elsős Kurzusokon vagy az áprilisi Bevonó Táborban.

Mit kell elsősorban tudnunk a Széchenyi István Szakkollégiumról? A Széchenyi István Szakkollégium egy szellemi műhely és közösség, melynek tagjai a változatos témájú kurzusok során sajátítják el a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi gondolkodást az egyetemi oktatás kiegészítéseként. A szakmai munka mellett a SZISZ-t a pezsgő közösségi élet is fémjelzi, hiszen amellett, hogy az aktív tagok együtt laknak a Ráday kollégium második emeletén, számos szervezett és spontán közösségi program is erősíti az összetartást. Kik jelentkezhetnek hozzátok? A SZISZ-be minden első- és másodéves egyetemista jelentkezését várjuk. Az érdeklődők májusban adhatják be a jelentkezésü-

2016/március

vezetésével. A jog közgazdaságtani elemzése segít megismerni a jog mélységeit és a társadalomban betöltött szerepét azáltal, hogy a különböző területeket egy közös elméleti struktúrában vizsgálja. Sok jogász a későbbi munkahelyén tapasztalhatja meg, hogy nem csupán tisztán jogi kérdéseket kell megoldania. Ilyenkor nagyon hasznosnak bizonyul az olyan szakember, aki többféle nézőpontot képes szintetizálni. Amennyiben az egyetemi tanulmányaidtól valami teljesen különbözőt szeretnél tanulni, akkor a Szociológia, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Kormányzati gazdaságtan sávokat ajánljuk figyelmedbe. Hogyan és mikor lehet jelentkezni a kollégiumba?

Miért lehet hasznos ez a kollégium egy joghallgató számára? A SZISZ-be való jelentkezést azért ajánljuk jogász hallgatóknak (is), mert a Law&Economics, azaz a jog közgazdaságtani elemzése kurzusok keretében az egyetemen tanultaktól eltérő, új szempontból vizsgálhatják a jogi kérdéseket – többek között a tudományág hazai alapítója, Dr. Szalai Ákos

Az áprilisi bevonó táborunkat követően elérhető lesz a felvételi kérdőívünk, amelyet a Corvinus Egyetemen és online, a honlapunkon is megtalálhattok majd. Mindenkit, aki a megadott határidőn belül leadja kérdőívet, behívunk egy körülbelül félórás szóbeli beszélgetésre, ahol a választott sávval kapcsolatos és általánosabb kérdéseket teszünk majd fel. A felvételi eredményéről emailben értesítjük a jelentkezőket május vége, június eleje környékén. Milyen programokkal várjátok az érdeklődőket a közeljövőben? Február 24-étől lehet jelentkezni az Elsős Kurzusainkra, és az azt követő héten kez-

Karrier Ítélet szonyokról, vagy akár pest rejtett zugait egy keretén belül. A teljes további részleteket a oldalon találjátok!

bejárhatjátok Buda“sétálosabb” kurzus kurzuskínálatot és a szisz.hu/ek_aktualis

Fontos megemlítenem, hogy bármikor csatlakozhattak, mert az alkalmak nem épülnek egymásra. dődnek az első alkalmak. Ezek olyan kötetlen, kiscsoportos beszélgetések, amelyeket mi, aktív szakkollégisták tartunk Nektek hétről hétre, változatos témákban. A sávos EK-k célja, hogy bepillantást nyerhessetek a kollégium szakmai rendszerébe, és megismerjétek azokat a tudományterületeket, amelyek közül választhattok majd a felvételikor. Jogászoknak természetesen elsősorban a Law&Economics kurzust ajánljuk, de szeretettel várunk Titeket a Szociológia, a Pénzügyi és a Kormányzati gazdaságtan EK -kon is!

Hol lehet a SZISZ-ről egyéb információkat megtudni? Ha bármelyik kurzus felkeltette az érdeklődésed, jelentkezz bátran az ek@szisz.hu emailcímen! Ha szeretnél többet megtudni a

SZISZ-ről, látogass el a holnapunkra (www.szisz.hu) vagy a facebook-oldalunkra (www.facebook.com/szechenyiszakkoli). Hanich Veronika

A sávos EK-kon kívül számos ismeretbővítő közül is válogathattok, melyek a legkülönbözőbb érdeklődési köröket is lefedik. Beszélgethettek a nagyvilágban zajló aktualitásokról, vitatkozhattok a hazai politikai vi-

Szakmai gyakorlat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2015 nyarán hathetes szakmai gyakorlatot töltöttem Magyarország Nagykövetségén, Tiranában, ahol nagyon hasznos időszakot éltem át, és sokkal határozottabb képet kaptam a jövőmmel kapcsolatban. Azért tartom fontosnak, hogy a megszerzett tudást professzionális úton is kamatoztassuk, mert nem csupán arra lehet jó, hogy felfedezzük, mi az, amivel a jövőben foglalkozni szeretnénk, hanem arra is, hogy rájöjjünk, mi az, amivel egyáltalán nem akarjuk összekötni a szakmai utunkat. Én szerencsére pozitív benyomásokkal tértem haza, de úgy gondoltam, hogy ez csak az első lépés volt. Az elképzeléseim között szerepelt, - amiért Albániába mentem-, hogy megtaláljam azt a témát a diplomácián belül, amelyről a szakdolgozatomat írhatom, és ebben a kinti kollegák sokat segítettek nekem. Beállítottságomból kifolyólag szem előtt tartom, hogyha érdekel egy téma, akkor arról személyes tapasztalatokkal is rendelkezzek. Ebből a meggondolásból döntöttem úgy, hogy a januári vizsgaidőszakot követően a Külgazdasági és Külügyminisztériumban kutatok tovább, így a Konzuli és Állampolgársági Főosztályra adtam be jelentkezésemet.

Meggyőződésem, hogy mindenki hasznos időszakot tölthet el a minisztériumban, és sokan érdeklődtek is nálam, hogyan lehet oda bekerülni, milyen feltételeknek kell megfelelni. Mivel minden hallgatónak, aki a Jog- és Államtudományi Karon tanul, a diploma megszerzésének előfeltétele egy meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat elvégzése, ezért bátran ajánlom, hogy akinek az érdeklődési körét lefedi a Külgazdasági és Külügyminisztérium tevékenysége, az bátran jelentkezzen oda. Ennek természetesen meghatározott feltételei és követelményei vannak: azok a diákok pályázhatnak, akik magyar állampolgárok, büntetlen előéletűek, felsőoktatási intézménnyel aktív hallgatói jogviszonyban állnak, továbbá nappali tagozatosak. Emellett természetesen az is fontos, hogy valaki a minisztérium profiljába illő szakirányon folytassa tanulmányait, hogy tartósan kimagasló tanulmányi átlaggal, francia, angol, vagy német középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. A felsőfokú nyelvvizsga, vagy a kisebb nyelvek ismerete előnyt jelenthetnek.

kor is szeretné valaki eltölteni a szakmai gyakorlatát, amely mindösszesen hat hét lehet, és a pályázatot legalább három hónappal a tervezett időszak előtt el kell küldeni. A szükséges dokumentumok között szerepel többek között a magyar állampolgárságot igazoló okirat, szakmai önéletrajz, igazolványkép, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, hallgatói jogviszony igazolás, az egyetemi index fénymásolata, az elvégzett tanulmányokat és a jövőre vonatkozó elképzeléseket ismertető motivációs levél, és a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges, kitöltött kérdőív. Hosszú ideig is tarthat, míg valaki diplomataként, külképviseleten Magyarországot és a magyar állampolgárok érdekeit képviseli és szolgálja, de az apró lépések vezethetnek el nagy tettekhez, és talán a legelső ilyen apró lépést jelenti egy szakmai gyakorlat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban ahhoz, hogy valaki élethivatásszerűen folytathassa ezt a tevékenységet. Büki Bettina

Érdemes előre gondolkodni, hogy mi2016/március

Karrier Ítélet

Egy kis kitekintés Romániába Interjú Szigeti Enikővel, a Civil Elkötelezettség Mozgalom igazgatójával A Civil Elkötelezettség Mozgalom egy Erdélyben, Marosvásárhelyen működő kisebbségvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Fő célkitűzésük a külhoni magyarok jogvédelme és érdekérvényesítésük elősegítése mellett, hogy megmutassák a változás érdekében mi magunk, a civilek is tehetünk valamit. Ezt az elképzelést tükrözi a mottójuk is: „Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a világban.” Szigeti Enikővel, a szervezet igazgatójával beszélgettem a CEMO működéséről, legfontosabb ügyeikről és tevékenységeikről. Az intézmény kisebbségvédelemmel foglalkozik, ezen a területen belül melyik irányvonalat választották?

gondolom, hogy minden ügy annyi ideig tart, amilyen az adott helyzet, emellett nagyon erős nyomás is volt a másik oldalról.

A csatorna amit kiválasztottunk a kisebbségvédelmen belül nem más, mint a külhoni anyanyelvi jog- és érdekérvényesítés, ezen belül az államigazgatás és a közigazgatás, illetve az oktatásügy. Azért képviseljük ezeket az irányvonalakat, mert a kisebbségvédelem egy tág dolog, viszont ezek azok a kategóriák, amiket én nagyon hiányosnak látok a törvényi szabályozás ellenére. Másrészt, pedig az anyanyelv az alapja kultúránknak, amit ha elveszünk a román és a magyar közösség együttéléséből, akkor teljesen beolvadunk. Hiszen mi nem vagyunk eltérő bőrszínűek, igazából a vallásunk sem nagyon eltérő, ami minket egyedül megkülönböztet, az az anyanyelv.

Milyen eszközökkel léptek fel az ügy során?

Milyen indíttatásból hozták létre ezt a szervezetet? Én hosszú ideig nem Romániában éltem. Amikor visszamentem Marosvásárhelyre, igazából csak pihenni szerettem volna. Semmi olyan elképzelésem nem volt, hogy dolgozni fogok ott. Az első élményem az, hogy bár az erős jogi háttérnek köszönhetően minden egyes állami intézményben, ahova beléptem, jelen kellett volna lennie az anyanyelvemnek és a lehetőségnek a magyar nyelvű ügyintézésre, ez a valóságban nem volt így. Azt gondoltam, hogy az intézményekben minden egyes felirat a román mellett magyar nyelven is megjelenik majd. Azonban a meglévő törvényi cikkelyek ellenére sincs ez így. Mindez talán első látásra nem is tűnik fel, azonban ha hosszabb időt, például hónapokat töltünk Marosvásárhelyen, úgy érezhetjük, mintha egy teljesen román emberek lakta vidéken élnénk. Mi volt ezután az első lépése? Először is beszéltem pár magyarral, hogy nem szeretnének-e tenni valamit a jelenség ellen. Értetlenül kérdezték, mégis mit tehetnének ők. Hangsúlyozom, a civil érdekérvényesítés eszközeivel próbáljuk a problémákat tematizálni, a hibákra felhívni a figyelmet, illetve tenni ez ellen. A fő cél tulajdonképpen az, hogy a helyi lakosokat bekapcsoljuk az érdekérvényesítési ügyekbe. Ha minket megkeresnek, akkor civil érdekérvényesítési eszközöket mutatunk nekik vagy velük együtt próbálunk megoldást találni.

2016/március

Különböző eszközöket használtunk és használunk ma is. Elsőként tematizáljuk az ügyeket és petíciókkal próbáljuk a közösséget bevonni. Ez esetben sokan és rövid idő alatt írtak alá. Minden héten találkoztunk a szülőkkel, háttértárgyalásokat folytattunk és egy blogon is, amibernadynk.wordpress.com-n vezettük az eseményeket. Fontos eszközünk ezenkívül a sajtó és a média. Több kerekasztal-beszélgetést tartottunk politikusokkal, ezek mindig nyilvánosak voltak. Mi volt az első ügy, ami ismertté tette az intézményt? Egy nagyon pici ügy volt, ami azután óriási nehézségekbe ütközött. 2007 karácsonyán történt. Előtte az volt a hagyomány, hogy a boldog karácsonyt kívánó feliratok két nyelven (románul és magyarul) is ki voltak téve a városban. Abban az évben viszont ez nem így történt. Írtunk egy nyílt levelet, beadványokat fogalmaztunk meg, értesítettük a médiát. Ezt követően pótolta csak az önkormányzat a kétnyelvű feliratokat. Az egyik legfontosabb ügyünk ezután következett, ezúttal már érdemben tudtuk alkalmazni a megbízást. Mi volt ez az ügy? Mit is jelent pontosan a „megbízás”? Egy körülbelül 10 fős szülői csoport keresett meg minket, ők voltak a megbízóink. A háttértörténet az volt, hogy minden iskolát elneveztek román személyekről a városban. Előtte az intézmények csupán 1-es, 2-es stb. elnevezésű iskolák voltak. Két oktatási intézmény maradt már csak név nélkül, ekkor kerestek fel bennünket a szülők. Felröppent a hír, hogy ezeket is román személyről szeretnék elnevezni. Célunk az volt, hogy magyar személyről, Bernády Györgyről, az utolsó magyar polgármesterről nevezzék el. Végül sikerült? Igen, végül sikerült. Két és fél évig tartott. Azt

Bebizonyítottuk, hogy van remény és megmutattuk, ahhoz, hogy változás történjen, mi magunknak is tenni kell érte. Van folyamatban valamilyen ügy jelenleg is? 2014. május óta fut a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanév táblák ügye, ugyanis ezek többsége egynyelvű. A célunk, hogy ezen változtassunk. Meglehetősen nagy az ellenállás a polgármester részéről is. 2016 májusában lesznek a helyhatósági választások és sajnos kampánytémává kezd válni az ügy. Jelenleg a román Legfelsőbb Bíróságnál tartunk és várjuk az eredményt. Végezetül véleménye szerint mikor működik egy érdekérvényesítés hatékonyan? Véleményem szerint az érdekérvényesítés akkor működik hatékonyan, ha a politikum, a hatóságok és a szervezetünk (civil szféra) együtt tudnak működni. Ez sajnos nem mindig sikerül. Az általunk felszínre hozott diszkriminációt az adott intézménynek orvosolnia kellene. Gyakran úgy látom, a civil érdekérvényesítés nélkül nem oldják meg a problémákat a hatóságok. Szükség van az általunk képviselt, a lentről felfelé történő kezdeményezésekre. Hanich Veronika

ítélet

itelet-pazmany.blog.hu

GALÉRIA

2016/március