XV. évfolyam 2. szám

Itelet_2012_2_borito.qxd

2012.03.14.

16:48

Page 3

ítélet

tu ius

m

ut are

XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2012. március 21.

aequum sal

INTERJÚ VÓKÓ GYÖRGGYEL ´´D MALÉV-CSO VÁLTOZÁSOK VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG

itelet@jak.ppke.hu itelet-pazmany.blog.hu www.jakhok.hu

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

16:54

Page 2

Ítélet Beköszöno ´´

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.”

Pázmány Péter

Beköszönő „Ego sum via veritas et vita” — olvasható a Szent István Bazilika homlokzatán, mely nagyobb aktualitással nem is bírhatna a nagyböjti időszakban, húsvétra készülve. Bár nincs akkora csinnadratta, mint karácsony idején, a húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe: Krisztus kereszthalálával és feltámadásával megváltotta bűneinket, Isten egyszülött fiát adta értünk.

S vajon mi milyen áldozatot hozunk? Milyen áldozatot hozunk, legalább a nagyböjt idején?

Ahogy a magyar megnevezés is sugallja: vét az, aki ilyenkor a negyven nap idején (már enyhébb szabály: péntekenként) húst eszik. Ennek — vagy kinek-kinek még mi, pl. édesség, kávé — elhagyásával, a böjt betartásával felkészülünk az ünnepre. S nem tudom, ki hogy van vele: (jótettekre és elhatározásokra mindig lehet megfelelő alkalmat találni) ilyenkor ismét még közelebb kerülhetünk Istenhez, erősíthetjük hitünket. Minden egyes alkalommal, mikor a Bazilikára tekintek, erőt merítek: s bizonyára nem véletlenül épült ez a templom oda, ahova. Érezni azt a rengeteg embert, aki az 1838-as nagy árvíz idején az ottani tér — mindmáig érzékelhető — lankáján menedékre telt. Mikor netán elsodor az ár, ott én is ki tudok kapaszkodni, s mindig, újra és újra rá tudok döbbenni a hit erejére. „Ne nyugtalankodjék szívetek. Hisztek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hajlék van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek. Tamás erre azt mondta neki: Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat? Jézus azt felelte: Én vagyok az út, az igazság és az élet.

Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt”.

Ezekkel — a kissé személyes — sorokkal kíván jó olvasást és áldott húsvétot az Ítélet szerkesztőségének nevében: Mikola Orsolya

A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOM „A legnehezebb dolog kiszedni Új törvény, új rendeletek a hallgatóból azt, amit tud” Mi lesz veled magyar felso ´´oktatás? 10 Interjú Vókó Györggyel 3 Tolsztoj alkonya Gondolatok nagyböjtre 4 Aztán mindennek vége – ajánló 12 Malév-cso ´´d fogyasztóvédelmi Ferenczy életmu ´´ve szemüvegen keresztül 5 a budai vár lágy ölén 12 Az Új Ptk. tervezete Tanmesék modern környezetben, Második felvonás 6 avagy mivel tanítjuk Szerkeszto ´´ségi csapatépítés leszármazottainkat az életre a jókedv jegyében 6 a jövo ´´ben? 13 Az Új Btk. tervezete Az egyetem épülete, Jogos védelem új szabályozásban 7 avagy képesek vagyunk-e A reklámok bu ´´vkörében 8 Ariadné nélkül is kijutni? 14 Egyenlo ´´ esélyeket mindenkinek!

Gáspárdy László terem 15 Interjú Tóth Bálint Andrással 9 Dr. Pálinkás György terem 15

Roma aeterna est 15 Doktoranduszok, doktorjelöltek országos konferenciája 16 Átalakulóban a munka világa 17 Vállalati versenyképesség és az állam szerepe 17 A Felezo ´´! 18 Mennyit keresek az egyetem után, avagy mi a csuda az a diplomás pályakövetés? 18 Munka és internet 18 Are U with me?

Beszámoló a Pázmány Debate Club elsõ alkalmáról 18

Fo ´´szerkeszto ´´: Mikola Orsolya Segédszerkeszto ´´: Hajdú Rita Online felelo ´´s: Konta Balázs Korrektor: Gottlieb Péter Szakmai tanácsadó: Dr. Koltay András Szerzo ´´k: Aradszki Dea, Balázs Beáta, Bárdossy Csaba, Fedor Zsuzsanna, Kiss Lúcia, Kovács Krisztián, Lévay-Nagy Karolina, Orosz Cintia, Simon Nikolett, Szabó Imre, Szabó Kata Karolina, Szatmári Anna, Szigeti Imola,Teleki Levente Készült a mondAt Kft. nyomdájában www.mondat.hu

2

2012/március

Elmélkedés Alessandro Atyával „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást!„ (Jn 13,34) Bár Jézus Fo ´´parancsáról van szó, nem minden esetben tudjuk megtartani. Itt az egyetemen rengeteg emberrel futunk össze nap mint nap, minimum öt éven át, és nem kizárt, hogy akad köztük olyan, aki számunkra ellenszenves. Alessandro atyával arról elmélkedtünk, hogyan lehetünk képesek ezeket az embertársainkat is szeretni.

Amikor megpróbáljuk azokat is szeretni, akikkel nem vagyunk jó viszonyban, olyan érzésünk támad, hogy ingyenesen adunk szeretetet, hisz nem kapunk érte semmit, emellett azt tapasztaljuk, hogy ezt hosszútávon nem tudjuk megvalósítani. Mindez megmutatja gyengeségünket és azt, hogy a mi szeretetünk valójában önző dolog: azt szeretjük, akitől mi is szeretetet kapunk.

Jézus vajon miért nevezi új parancsnak?

Hiszen már az Ószövetségben is olvassuk, hogy szeretni kell felebarátunkat. Az újdonság a második részben van: „Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást!” Jézus újfajta szeretetet ismertetett meg velünk, amikor a kereszten meghalt értünk és miattunk, az ellenségei miatt. Így szeretnünk általában nem sokáig sikerül, s hamar visszatérünk a gyűlölködéshez.

Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy hasonlóvá válunk a pohárhoz, melybe annyi vizet öntöttek, hogy az már kifolyik. Ha telve vagyunk Isten szeretetével, akkor tudjuk átadni annak egy részét embertárainknak.

Imádkozni kell Jézushoz, mert egyedül nem tudunk ilyen szeretetet adni. Ha azonban könyörgünk, hogy maradjon velünk, irgalmát megtapasztalva észrevesszük, hogy másoknak szüksége van a szeretetünkre, és Őáltala képesek leszünk mindenkit szeretni. Ezen a téren a szentek állhatnak előttünk példaként.

Melyik szentéletu ´´ emberto ´´l tanulhatjuk meg leginkább a mindenki felé irányuló szeretetet?

Szent István diakónus, az első vértanú halála előtt szeretettel imádkozott az őt megkövezőkért. Említésre méltó Sienai Szent Katalin is. Képes volt szeretni a halálra ítélt gyilkost, akit mindenki más utált. Az ő kezeiben tért meg, mielőtt kilehelte volna lelkét. Átölelni a bűnös embert, szeretettel fordulni undok évfolyamtársunk felé isteni dolog, de számunkra is lehetséges az Ő kegyelmével, ezért hagyta nekünk Jézus ezt a parancsot.

Kiss Lúcia

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 3

Interjú Ítélet

„A legnehezebb dolog kiszedni a hallgatóból azt, amit tud” Interjú Vókó Györggyel Vókó György a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék egyetemi tanára, az Országos Kriminológiai Intézet frissen megbízott igazgatója.

Karunkon számos előadást, gyakorlatot és választható tárgyat tanít, ahol mindenkitől megköveteli szorgalmat. Erről, korábbi történésekről és az új feladatokról beszélgettünk vele.

A vizsgaido ´´szak lezárását követo ´´en milyen érzéssekkel gondol vissza erre, a hallgatók által nem igazán kedvelt ido ´´szakra?

A legfontosabb gondolat, ami a vizsgáztatással kapcsolatban eszembe jut az, hogy a legnehezebb dolog kiszedni a hallgatóból azt, amit tud, mert látom, hogy tudja az anyagot, de nem tudja előadni. A legkönnyebb az lenne, ha hagynám és elégtelent adnék nekik, de nem ez a cél. Nem lehetek egy gép. Embernek kell maradni a legszigorúbb vizsgáztatónak is.

Több oktatónktól hallhatjuk, hogy több okból kifolyólag régen a hallgatók teljesítménye jobb volt, mint mostanság.

Mi erro ´´l a véleménye?

Visszagondolván régen sem volt sokkal másképp. A hallgatóktól függ ez, nem a kortól.

Korábban is voltak hallgatók, akik érdeklődtek és voltak, akik kevésbé. Voltak olyanok is, akikben megvolt a szakmai lelkesedés, de akik képességük miatt nem tudtak magas szinten teljesíteni. Őket lehet és kell segíteni. Azonban, ha valakiben nincs szorgalom, kötelességtudat, a személyisége nem olyan, hogy alkalmazkodjon másokhoz, azok nehezebben fognak megfelelni az életben. Előfordul, hogy egyszer-kétszer jól vizsgázik valaki, de nincs meg benne a kitartás, és jön a hullámvölgy. Ezután már a lelki effektusok miatt is rosszul teljesít. A vizsgáztatónak egyben pszichológusnak is kell lennie, hogy az ilyen helyzetekben a legjobbat hozza ki a vizsgázóból.

Professzor úr minden elo ´´adáson és gyakorlaton hangoztatja, hogy mennyire fontos a szorgalom. Megköveteli ezt a szorgalmat az ügyészségen lévo ´´ beosztottjai körében is?

Természetesen. Mindenhol a többi emberhez tartozunk. Egy közösségben élünk, a többi ember munkája is szükséges ahhoz, hogy mi is élhessünk. Mi értelme van a munkának, ha azzal másokon nem segítünk? Ha mások munkáját gyengítjük, azzal hogy nem dolgozunk, akkor a többieknek kell a mi munkánkat is elvégeznie. Ezzel — jogásznyelven szólva — a többi embernek kárt okoz az, aki nem megfelelően végzi a munkáját, hiszen amit elrontott, vagy meg sem csinált, azt másoknak kell helyette elvégeznie. Én az átlagosnál mindig közösségibb ember voltam, mindig nagy igazságérzet volt bennem. Következménye van má-

Tudományos eredményeimet a gyakorlati munka mellett értem el, nehezebb körülmények között, mintha a kutatóintézetben dolgoztam volna, de nagyon jól érzékelhető, hogy ez mennyivel értékesebb. Óriási szellemi tőkét jelent az eddig megszerzett gyakorlati tapasztalatom.

sokra nézve, ha valaki nem fegyelmezett.

Ez ellen az igazságérzetem tiltakozik. Ezért élvezem a kötelezően választható tárgyakat. E kurzusoknál a cél az, hogy a hallgatók felfigyeljenek aktuális kérdésekre. Ha valaki valamit felfedez, akkor előrébb tudja vinni a többi ember ügyét.

Az elo ´´bb említett nagy igazságérzet okán választotta Professzor úr a jogi pályát?

Igen. Szüleimet törvénysértés érte, és akkor megfogadtam azt, hogy törekedni fogok arra, hogy ez másokkal ne fordulhasson elő.

Hogyan terelo ´´dött a bünteto ´´jog, illetve a büntetés-végrehajtási jog felé?

Sokféle munkát végeztem az ügyészségen, minden szakterületen voltam egy ideig. A Budai Járási Ügyészségen kezdtem, majd innen a Pest Megyei Főügyészségre kerültem. Itt is minden szakterülettel foglalkoztam — a közlekedési ügyeket kivéve —, mivel univerzális szakembereket akartak képezni belőlünk. Később megnyertem a Legfőbb Ügyészség Alkotó Ifjúsági Pályázatát, ahol az első három helyezettet kinevezték legfőbb ügyészségi ügyésznek. Így kezdetben a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán dolgoztam, majd átkerültem a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályra. Itt sokat fejlődtem, de vezető csak a rendszerváltást követően lehettem. Ennek oka az volt, hogy vallásomat rendszeresen, nyilvánosan gyakoroltam, ami az akkori vezetőknek nem igazán tetszett. 1990. június 11-én védtem meg kandidátusi értekezésemet. A dolog pikantériája az volt, hogy még a rendszerváltozás előtt tettem le az ehhez szükséges vizsgákat. Ezek között volt ideológiai vizsga is.

Miután letettem ezt a vizsgát, bekövetkezett a rendszerváltás, és azt mondták, hogy szükséges egy nyugati ideológiához kapcsolódó témából is vizsgát tennem. Így politológiából is levizsgáztam. Akkor még sokkal több tárgyból kellett vizsgázni egy tudományos fokozat megszerzése érdekében, a színvonala is magasabb volt, mint ma. március/2012

3

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 4

Ítélet Interjú Hitélet

Hogyan került Egyetemünkre?

A rendszerváltást követően az ELTE-re meghívtak speciálkollégiumot tartani büntetésvégrehajtási jogi témában. Érdekes volt, mert abban a teremben tartottam az órákat, amelyben a rendszerváltó ellenzék is rendszeresen összegyűlt. Mindig sürgettek, hogy mikor fejezem be az órát. A speciálkollégium keretében a hallgatókat vittem börtönökbe, olyan nagy volt az érdeklődés, hogy olykor nem fértünk fel a buszra. 1995-ben tanszékvezető-váltás történt az ELTE Büntetőjogi Tanszékén, Békés Imre helyét Wiener Imre vette át, aki azt mondta, hogy ne náluk, hanem a Büntető Eljárásjogi Tanszéken tartsam meg az órákat. Ott már e témában volt oktatás, s nem akartam az ottani előadót elmoz-

dítani, ezért távoztam az ELTE-ről. Ezt követően Békés Imre felkért, hogy az akkor alakult Karunkon tartsak büntetés-végrehajtási jogi témában speciálkollégiumot. Az azt követő években már nagyelőadást is tartottam.

2004-ben a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezett ki. Örömmel értesültünk, hogy a legfo ´´bb ügyész a Professzor urat rendelte ki az Országos Kriminológiai Intézethez (OKRI), és ezzel egyideju ´´leg megbízta az igazgatói feladatok ellátásával. Miben tér el ez a munka a korábbitól?

nem ennek szervezésére is. Szükség van a tudomány és a gyakorlat közelítésére, hiszen mindegyik termékenyítőleg hat a másik eredményességére. A tudomány és a gyakorlat egymást segíti, egymás eredményeit hasznosítja.

Tudományos eredményeimet a gyakorlati munka mellett értem el, nehezebb körülmények között, mintha a kutatóintézetben dolgoztam volna, de nagyon jól érzékelhető, hogy ez mennyivel értékesebb. Óriási szellemi tőkét jelent az eddig megszerzett gyakorlati tapasztalatom. Szeretek az OKRIban is dolgozni, szeretem kihasználni a lehetőségeket.

Más jellegű munkám lesz. Lehetőségem nyílt nem csak a tudományos kutatómunkára, ha-

Balázs Beáta, Gottlieb Péter

Gondolatok nagyböjtre „Ahol nincs önmegtagadás, erény sincs.”

(Szent Josemaria Escríva) A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. Azt az utat ünnepeljük meg ilyenkor évről évre, amely az őskeresztény közösség legmélyebb válságától, vezetőjének elvesztésétől, az immár két évezrede létező Egyház megszületéséig vezetett. Nem véletlen, hogy ez az egyházi év leghosszabb terjedelmű ünnepköre. Hamvazószerdával veszi kezdetét, húsvét előtt negyven nappal, mégsem a nagyhét eseményei előtt van a leghosszabb felkészülési és várakozási szakasz, hanem a húsvéti időszak lezárását jelentő pünkösd előtt, mivel az ötven nappal húsvét után következik. Lényegében egy csaknem száz napot felölelő ünnepkör ez. Különlegességét jelzi az is, hogy a húsvét Egyházunk egyetlen mozgó ünnepe. Vagyis nem dátumhoz kötődik, hanem egy minden évben máskor bekövetkező eseményhez. Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.

A húsvét a valláshoz, a vallásossághoz legszorosabban kötődő ünnepünk. Jézus Krisztus áldozatára, kereszthalálára és feltámadására, vagyis egész megváltói művére emlékezünk ekkor. Aki tehát nem hisz ennek valóságában, annak nincs is mit megünnepelnie.

Gondolhatnánk joggal, ám ez ma már távolról sem igaz. Mint sok más egyházi ünnep, szakrális jelentése mellett a húsvét is egyre inkább kiegészül profán tartalommal, egyfajta tavaszköszöntő ünneppé minősülve át. Erősíti a világi jelleget, hogy a húsvéti ünnepkört két munkaszüneti nap is kellemesebbé teszi. Húsvéthétfőn és pünkösdhétfőn sem kell dolgoznunk, akár hiszünk az ünnep tartalmában, akár nem. Így húsvét, azon belül pedig az arra való felkészülés időszaka, a nagyböjt sem csupán a keresztények magánügye. Még kevésbé tekinthető annak a Katolikus Egyetemen. Ha valaki csak az oktatás színvonala vagy a társaság miatt jött ide tanulni, ilyenkor ő sem kerülheti el, hogy megismerkedjen a nagyböjt lényegével. Ha máskor nem, akkor biztosan, amikor kiderül számára, hogy negyven napra le kell mondania az egyetem által szervezett szórakozásról.

A nagyböjt egyik legfontosabb gondolata ugyanis a lemondás.

Lemondunk valamiről, ami egyébként kényelmes, amit szeretünk vagy amihez hozzászoktunk. Ezáltal megtisztulva tudunk megfele4

2012/március

lően ráhangolódni a kiemelkedő ünnepi eseményre. A keresztények számára ebben az időszakban előírt heti egynapos böjt már önmagában is nagyszerű lehetőséget nyújt a szenvedélyek és bűnök elleni küzdelemben. Fontos eszköz önmagunk nevelésében és megismerésében. Segítségével felmérhetjük határainkat, ezáltal alázatosabbá és szabadabbá válhatunk. A lemondás, az önuralom gyakorlása pedig azok számára is hasznos, akik egyébként csak a hagyományos sonka, a locsolkodás vagy a szabadság miatt várják a húsvétot. Néha tényleg nem árt, ha legalább egy rövid időre lemondunk olyan dolgokról, amik nélkül egyébként elképzelhetetlennek tartjuk az életünket. Többek között attól vagyunk emberek, hogy nem függünk a tárgyi dolgoktól. Nem a körülmények és a reklámok döntik el, hogy mikor mire van szükségünk, hanem kizárólag saját magunk.

A nagyböjt a felkészülés, a ráhangolódás és az önmegtartóztatás mellett önmagunk mélyebb megismerésének az ideje is. Használjuk ki, mert azzal csak nyerhetünk. És ne feledjük ez idő alatt sem, hogy nem azért mondunk le valamiről, hogy közhírré tehessük: lemondtunk róla. A lemondás értelme nem az, hogy csodálnak érte, hanem az, hogy általa erősebbé válunk.

Teleki Levente

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 5

Aktuális Ítélet

Malév-cso ´´d fogyasztóvédelmi szemüvegen keresztül 2012. február 3-án végleg leállt a működéssel a híres kék orrú gépekkel felszerelt magyar légitársaság, a Malév. A légitársaság az 1990-es évektől kezdve tőkehiánnyal küszködött, az elmúlt évek gazdasági visszaesése még inkább visszavetette a cég reményeit. A végső lökést az Európai Bizottság január végi bejelentése adta, mellyel 100 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte a céget.

A társaság vezetői már ekkor jelezték a Kormány felé, hogy a Malév helyzete kritikus, a cég bármikor működésképtelenné válhat. A Kormány a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szóló 5/2012. (I. 31.) Korm. rendeletben az egy nappal korábban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított légitársaság leállása esetére kártalanítást ígért az utasoknak. Érdekes módon azonban ez a kártalanítás csak az utasok azon körét érinti, akik menetjegyüket a leállást megelőzően vásárolták meg, és az üzemelés beszüntetésének napján vagy a rá következő 3 napra szólnak, vagy azoknak, akik már elutaztak, és a visszafelé útra érvényes menetjeggyel rendelkeznek, és a visszaút február 29-ig szól.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kártalanítás nemcsak azokat az utasokat illeti meg, akik a kormányrendeletben megadott kritériumoknak megfelelnek, hanem az öszszes utast, aki érvényes menetjeggyel rendelkezik. Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004 EK rendelete visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről világosan tartalmazza, hogy járattörlés esetén a jegyár viszszajár. Csak abban az esetben mentesül a légitársaság, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rajta kívül álló okok okozták, amelyeket sehogy sem tudott volna elhárítani. A vis maior jelen esetben semmiképpen sem áll meg, erre hiába is hivatkozna a légitársaság, hiszen előre lehetett sejteni a leállás közelségét. Az utasokat azonban nemcsak a jegyek árának visszatérítése illeti meg, hanem az Európai Uniós jogszabály szerint joguk van térítésmentes átfog-

2012. február 3-án végleg leállt a működéssel a magyar légitársaság, a Malév.

A légitársaság az 1990-es évektől kezdve tőkehiánnyal küszködött… A végső lökést az Európai Bizottság január végi bejelentése adta…

lalást és a körülményeknek megfelelő ellátást, így étkezést, szállást is kérni, sőt bizonyos körben kártalanítást is.

A szerencsésebb utasok, akik bankkártyával fizettek, a chargeback eljárás keretében visszakaphatják pénzüket. Fontos azonban

tudni, hogy ez az eljárás abban az esetben vehető igénybe, ha a szolgáltató nem teljesít. Jelen esetben a teljesítés időpontja még nem minden esetben (például: aki májusban repülne) következett be, a Bankszövetség állásfoglalása alapján azonban a jövőben nincs is arra remény, hogy bekövetkezzen, így minden bankkártyával fizető utas kezdeményezheti saját bankjánál a repülőjegy teljes árának visszatérítését. Számos esetben már vissza is kapták pénzüket a bankkártyával fizető pórul járt utasok.

2012. február 14-én a Fővárosi Törvényszék végzése megállapította a Malév Zrt. fizetésképtelenségét és elrendelte a társaság felszámolását. Ettől az időponttól kezdve 40 napon belül kell bejelenteni a pénzüket még vissza nem szerzett utasoknak követelésüket a társasággal szemben. Az igénybejelentést a szükséges bizonyítékokkal együtt kell megküldeni a felszámoló részére a követelés pontos megnevezésével és a követelt összeg 1%-ának (minimum 5000 maximum 200 000 Ft) befizetését igazoló dokumentummal együtt. Sajnálatos módon a kielégítési sorrendben a magánszemély fogyasztó csak a negyedik helyet foglalja el, így igen kevés esély van arra, hogy azok az utasok, akik az előbb említett körökbe nem tartoznak bele, visszakapják pénzüket. Örömteli lenne, ha az Európai Unióban születne egy átfogó jogszabály a légi járatok csődjekor fellépő jogi problémák komplex rendezésére, a jelenlegi helyzetben ez több tízezer utas jogi problémáját oldaná meg.

Lévay-Nagy Karolina

Ismét jön a Pázmány Szalon!

Szerdánként, március 21-én, 29-én és április 18-án.

Várnak mindenkit szeretettel a házigazdák: Dr. Horváth Attila és Szilasi Alex!

március/2012

5

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 6

Ítélet Szabályok

Az Új Ptk. tervezete Második felvonás 2010. április 26-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdését, így a 2009. évi CXX. törvény nem léphetett hatályba. A szakma többségében üdvözölte a lépést, az ismerősi körömben egy ember volt, aki nem túlzottan pártolta: ő éppen akkor készült a polgári jog záróvizsgára és már az „új Ptk.-t” tanulta — hiába. Az új Kormány napirendre tűzte egy új kódex elkészítését, a szakmai munkát az egyszer már megbízott Szakmai Bizottságot és a Kodifikációs Szerkesztőbizottság hatáskörébe utalta. A kodifikáció szigorúan szakmai alapon folyt, mi sem mutathatná ezt jobban, mint hogy saját karunk kiválóságait (így Lábady és Zlinszky professzor urakat, illetve Csehi Zoltánt), a Kálvin tér másik oldalán található ELTE oktatóit (Vékás Lajos, Harmathy Attila, Menyhárd Attila), ügyvédeket és bírókat is megtaláltunk azok között, akik segítették a bizottságok munkáját. A Vékás Lajos szakmai irányításával zajló kodifikáció nem titkolt célja az volt, hogy egy korszerű és időtálló kódexet alkosson, mely kiállja az elkövetkezendő évti-

zedek próbáját, és szakmaisága okán felette áll a mindennapos politikai csatározásoknak, azaz a megalkotandó kódex szilárd alapköve legyen magánjogunknak.

Az új kódex nyolc könyvben tartalmazza magánjogunk szabályozását, jól felépített és egyértelmű rendszerben. A könyv-rendszer nem vitatható előnye, hogy a későbbi módosítások, nemzetközi szerződésekből eredő jogszabályhelyek beépítése nem okoz koherenciazavarokat, ráadásul az egy területet szabályzó jogszabályanyagot könnyű megtalálni, ti. biztosak lehetünk benne, hogy „Az Ember…” című könyvben nem találunk semmit a szövetkezetekről, szemben az eddigi gyakorlattal, ahol ez a szabályanyag egy helyre volt ömlesztve, illetve a szövetkezetek még további jogszabályokban is szerepeltek. A könyvekben megjelennek új jogintézmények, így például a jogcímes elbirtoklás, mikor is 5 évre csökken az elbirtokláshoz szükséges idő, ha egyébként érvényes, de az alakisági követelménynek nem megfelelő okirat alapján jutott az elbirtokló a dolog birtokához. Szintén változás, hogy — hosszú kitérő után — a családjog visszatér a Ptk.-ba,

akárcsak a telekkönyvi nyilvántartás. Az új kódex tervezete első olvasatra ijesztő, csak a tartalomjegyzék több mint 30 oldal — nekem személy szerint elsőre a hírhedt porosz kódex jutott eszembe, de el kell ismerni, hogy messze nem olyan kauzális, mint az említett óriás. A hatályos Ptk.-val szemben tartalmazza a családjogra, a telekkönyvre, a zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó szabályozást, továbbá a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagot, a maga 402 szakaszával.

Jelenleg a kódex tervezett hatálybalépése 2014. január 1., azaz a mostani harmadik évfolyam (és az azt követők) elvileg már ebből fog záróvizsgázni. 1592 §, mely felöleli a polgári jogi és kereskedelmi jogi záróvizsga anyagát — és ebben még nincs benne a szellemi alkotások joga. Reméljük, nem járunk úgy, mint a cikk elején említett barátom.

Kovács Krisztián

Szerkeszto ´´ségi csapatépítés a jókedv jegyében

Február 18-án az Ítélet szerkesztősége a vizsgaidőszak lezárása és a tavaszi szemeszterre való felkészülés jegyében csapatépítést tartott, melynek során az esetleges fejfájással és a hideggel dacoló lelkes társaság a Bazilikától indulva a Budai Várba vette az irányt.

A zimankós délután során megtekintettük a Sándor Palota előtt turisztikai látványosságként zajló őrségváltást, majd a Pa-

6

2012/március

lota előtti fotózkodástól sem riadtunk vissza a februári címlapfotó kedvéért, a külföldi turisták nagy megelégedésére.

Megtekintettük a Nemzeti Galériában helyet foglaló impozáns kiállításokat, mely mindannyiunk számára felfrissülést jelentett a vizsgaidőszak okozta beszűkült tudatállapot után. Sajtóigazolványaink és főszerkesztőnk segítségével lemerészkedtünk a Hősök, királyok, szentek című időszakos kiállításra is, melynek aktualitását a hatályba lépett Alaptörvénynek köszönheti, s melynek megtekintését ezúton is csak javasolni tudjuk.

A Várkapunál készült képünk kapcsán külön köszöneti illeti meg a roppant barátságos kínai turistákat, akik nagy örömmel segítettek a csapatépítés megörökítésében, miközben a „You are beautiful” udvarias mondatokkal fokozták az így is elég mókás helyzetet.

A kínai-magyar kapcsolatok ad hoc módon történő elősegítésében örömmel vettünk részt, melynek eredményeként a készült fotót megkaptuk, s ezúton közöljük is.

Csapatépítésünk befejezéseként egy kávézóban pihentük ki a kalandokat, felkészülve az újságírás jövőbeli kíhívásaira.

Bárdossy Csaba

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 7

Szabályok Ítélet

Az Új Btk. tervezete Jogos védelem új szabályozásban Az új Büntető Törvénykönyv megalkotásának szükségessége nem újkeletű felismerés. Az előző kormányzatok alatt, így különösen már 2001-től kezdődően, számos esetben voltak törekvések a mostani 1978. évi IV. törvény átdolgozására; azonban ezek átfogó reformként való rendezése, vagyis egy új büntetőkódex megalkotása kétségkívül elmaradt. Minden efféle törekvés megvalósítás nélküli maradt ezidáig. A helyzet azonban változóban van. Ennek hátterében az állhatott, hogy a Btk. egyes részeit módosítani kívánó javaslatok mindig is voltak, a legkiválóbb jogtudósok folyamatosan kifejtették és ki is fejtik nézeteiket, ebből sosem volt hiány, azonban ezeknek a reformkoncepció szakaszáig sosem jutottunk el. A kodifikációs bizottságokban történő kodifikációs munka, s az itt vallott nézetek gyakran csak elméletek maradtak, gyakran előfordult az is, hogy éppen az ő tudományos céljaikkal ellentétes jogalkotási folyamatok indultak meg. Ha a mögöttes okokat keressük, elmondható, hogy hiányzott az a reformszerű, átütő változtatás — esetünkben a mostani koncepció — amely lehetővé teszi a büntetőpolitikai elvek alkalmazását a gyakorlatban is.

Fontos szempontként vált realitássá a tervezetben annak a szempontnak az érvényesítése, mely szerint a bírói gyakorlat és a jogalkalmazás alakítólag hat a szabályok megváltoztatására, mivel ők a jogszabály tényleges használói, ők látják leginkább a jogalkalmazásból származó hiányosságokat, esetleges összeütközéseket, valamint azon változtatások szükségességét, melyek éppen a jog alkalmazása során ütköztek ki.

Nem büntethető, akinek cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan hátrány elhárításához szükséges, hangzik a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 29. § (1) bekezdése, amely egyértelműen a cselekmény társadalomra veszélyességét zárja ki. A római jog már kezdettől tartalmaz e jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket, melyek szinte joggá teszik a védekezést, olvashatjuk a büntetőjog általános részi tankönyvében.

Az ez év január elsejétől hatályos Alaptörvény V. cikke kifejezetten szól a személy, a tulajdon ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításáról. Tekintve a bíróságok eddig követett joggyakorlatát, az önvédelem jogosságának

vizsgálata minden ügyben külön feladatként hárult az aktuális ítélkezői fórumra. Az arányosság kuriózumát éppen az adja, hogy az elhárító magatartás okozhat aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás előidézhetett volna. Mivel ennek vizsgálata rendkívül nehézkes és körülményes, így az egyenértékűséget figyelembe véve az ítélkezési gyakorlat már ez idáig is

A tervezet még nem végleges, a tavaszi parlamenti viták és társadalmi egyeztetés során még változhatnak egyes részek, amely változtatások nem csak a jogos védelem körében bírhatnak relevanciával. eltekintett az arányosság vizsgálatától, elsősorban az élet elleni, valamint a nemi szabadság elleni erőszakos támadások esetköreiben. Az eddigiek fényében azonban elmondható, hogy ez az elv az esetek többségében tagadhatatlanul a vizsgálat elsődleges szempontját képezte. E szerint ha valakire késsel támadnak, a fegyverrel történő védekezés nem megengedett, mivel az arányosság így csorbát szenvedne. Ez a hatályos szabályozás. Tekintsük át a változások okait, miértjüket és létjogosultságukat.

Az Alaptörvénnyel összhangban a jogszabálytervezet szerint sincs szükség az arányosság vizsgálatára, következésképpen a védekezés akár aránytalan is lehet a támadással szemben. Így tehát önkéntelenül is a jelenleg hatályban lévő jogalkalmazás és a jövőbeli szabályozási javaslat kontroverziájával állunk szemben. Sem az Alaptörvény közvetetten, sem a tervezet nem közvetíti eszközarányosság követelményét a támadóval szembeni fellépésben. Az arányosság elhagyása mellett a bizonyítási teher is megfordulhat.

Az új Btk.-tervezet jogpolitikai céljait nem csak a koncepció jogpolitikai szándékai kapcsán, hanem az egyes tényállások körében is vizsgálni kell. A jogalkotó felismerte, hogy vannak olyan szituációk, élethelyzetek, amelyekben az állam által nyújtott védelem nem elég a veszély elhárítására.

A joggal való feltételezés eleme azon esetekben kerül elismerésre, amikor valakire éjjel, esetleg fegyveresen, vagy akár csoportosan támadnak. Ezen cselekmények jellegüknél fogva alkalmasak lehetnek az emberi élet kioltására, és ez által az élet elleni bűncselekmények megállapítására. Az, hogy ezekben az esetben a túllépés jogosan történt-e, vagy éppen arányos volt-e, nem bír relevanciával.

Néhány anomáliával szemben le kell szögezni, hogy a Btk. módosítása a fegyverhasználat szabályait nem érinti, ahogyan a megelőző jogos védelem szabályai sem változnak. A KIM sajtóanyaga — amely írásom támpontját is adja egyben — a tervezet szükségességének igazi támpontja, több példát is említ a jogos védelemre, tanulmányozásra ajánlanám!

A tervezet még nem végleges, a tavaszi parlamenti viták és társadalmi egyeztetés során még változhatnak egyes részek, amely változtatások nem csak a jogos védelem körében bírhatnak relevanciával. A Büntető Törvénykönyv tervezett változásiból azonban most e jogintézmény került kiemelésre.

Simon Nikolett március/2012

7

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 8

Ítélet Szabályok

A reklámok bu ´´vkörében Sokan felvonhatják szemöldöküket a témaválasztásom kapcsán, hiszen minek írni a reklámokról, ha már amúgy is beszivárogtak (vagy legalábbis igyekeznek beszivárogni) életünk szinte minden területére. Ennek ellenére én mégis ezt választottam, hiszen a „kreatívok” ötletbörzéje kiapadhatatlan és megunhatatlan viccforrás lehet!

A reklámok trükkösek ám. Akik kitalálják és előállítják őket, azok pedig még trükkösebbek! És, ahogy említettem, a reklámok mindenhol ott vannak. Az ember még tömegközlekedés közben sem bámulhat roppant értelmes arckifejezéssel kifelé a fejéből, mert a célzatos kommunikáció ott is képviselteti magát. Ha belegondolunk, nehéz általánosan és teljes mértékben bojkottálni ezt a típusú mentális befolyásolást… Esetleg egy barlang mélyén valahol Francia Polinézia rej-

tett szigetein. Bár talán még ott sem lehetünk teljes biztonságban.

De mi is az ő titkuk? A különböző gyártók igyekeznek belénk plántálni a gondolatot: ha nem az ő terméküket vesszük meg, akkor borzalmas anyák/feleségek/gyerekek/ állattulajdonosok/betegek/háziasszonyok vagyunk, akik teljes mértékben megérdemlik, hogy koszos legyen a ruhájuk, cikisen láthatatlan legyen a szempillájuk, 40 éves korukban ne nézzenek ki 20 évesnek, minél jobban fájjon a fejük, és tönkremenjenek a háztartási gépeik. Mert megérdemlik! Ezek után csoda, ha az ember felteszi a magától értetődő kérdést: hogy a viharba élte túl az emberiség az elmúlt évezredeket különböző folttisztítók és extra gyorsan száradó körömlakk nélkül? Hát mégis hogy, kérdem én? Úgy vélem, hogy a helyzet a televíziós műsorok tekintetében a legrosszabb. Az ember8

2012/március

nek az a halvány érzése támad pár óra bambulás után, hogy a rémületesen megértő szolgáltatók, tekintettel a tévénézők érzékeny lelkivilágára, az állandó reklámözönt néhanapján hajlandók megszakítani némi nemreklámmal. De hiába igyekeznénk fejvesztve menekülni egy másik csatornára, ha látjuk bekövetkezni az elkerülhetetlent (értsd: felhangzik a reklámszignál), biztosak lehetünk benne, hogy pár másodpercen belül ott is végeérhetetlen reklámblokk következik. Szerintem kifejezetten erre utaznak azok az ádáz szerkesztők (vagyis hogy semmi értelme elkapcsolnunk, mert ott is ugyanazzal a dömpinggel találkozunk), nehogy végképp meglépjünk a csatornájukról, és egy másik adó nézettségi adatait növeljük.

Lássuk be, hogy már mindent reklámoznak. Tisztítószerek, ruhák, autók, parfümök, élelmiszerek, szépítőszerek végtelen tárháza vár ránk óránként 30 percben. Kifejezetten varázslatos például, amikor egy tragikus szerelmi történetet félbeszakítanak némi tamponreklámmal, majd erre rápakolnak még egy lapáttal olcsó és gazdaságos mosóporok ajánlgatásával, szóval mire odajutunk, hogy újra felvegyük a történet fonalát, a romantikának már köze nincs hozzánk.

Imádom, amikor különböző „problémás” háztartásokat mutatnak be, amiket meg kell menteni az elkerülhetetlen végromlástól. Abszolút reális és hihető, hogy a csilivili háztulajdonosok fürdőszobája/konyhája/kertje (amik amúgy egyenként akkorák, mint egy átlagos család komplett lakása) olyan rozsdás és vízköves, mintha a tulaj még életében nem hallott volna olyan prózai dolgokról, mint súrolás vagy áztatás. Ha jobban belegondolunk, könnyen rájöhetünk, hogy igazából azon a csapon több száz közreműködő dolgozott sok héten át, hogy úgy nézzen ki, ahogy annak kell. A lakás többi része viszont úgy fest, mintha egy bejárónőn kívül még legalább két szobalány és három takarítónő működne közre a rendfenntartásban naponta, de megelőlegezem a bizalmat: nyilván az óriási ház térképén, amit munkába lépésükkor kaptak,

A reklámok trükkösek ám. Akik kitalálják és előállítják őket, azok pedig még trükkösebbek!

nem tüntették fel ezeket a helyiségeket, így teljesen érthető, hogy a személyzet elfelejtkezett a dologról, és ezért fest így a kád. De hála a különböző kémikusoknak, házhoz viszik a megoldást, ráadásul néha akár kamionon is! Nincs több vízkő, nincs több gond, az univerzum megmenekült! Hallelúja! Megjegyzendő, hogy a vízkő elleni szer azért hatékony, mert nemcsak a vízkövet, de magát a csempét, és egyúttal a bőrünket is leszedi, na de kicsire nem adunk.

A mosógépszerelők is bármikor betoppanhatnak hozzánk, hogy tönkretegyék mosógépünket, ami kiválóan szuperálhatott volna akár még évekig is, ha nem nyúlnak hozzá, azáltal, hogy felvilágosítanak minket: nem voltunk elég elővigyázatosak a rettentő kemény víz tekintetében. Bár ha valóban elromlik a masinánk, napokat várhatunk az „emberre”, aki majd akkor parádézik ki, amikor méltóztatik (nem ismerős senkinek? „Reggel 8 és este 9 között jövök!”), de sosem hal ki a remény: egyszer talán minket is megment valaki, mielőtt a vízkő, vagy azok a fránya baktériumok felzabálnák a lakást és egyúttal minket is, ugye?

A családi idill a másik favorit. Ismer bárki olyan családanyát, aki kedélyes kacajjal reagál a tényre, hogy egy szem csodálatos gyermeke az elképesztően drága Chanel 5-ösével igyekszik csökkenteni a mellékhelyiségben uralkodó bűzt, azáltal, hogy belezúdítja a vécékagylóba az üveg teljes tartalmát? Vagy hogy akkora koszt és kuplerájt varázsol egy szempillantás alatt a lakásban, hogy anyukájának nem lesz gondja a délutáni program kiötlésében. Ezek a világok mintha egy másik galaxisban játszódnának, ahova mi biztosan soha nem kapunk meghívást, mert ide aztán nem akárki léphet be! Az anyák tökéletes frizurával (amit nemhogy esővel/szitáló köddel/széllel, de még egy ütvefúróval sem lehet tönkretenni), arcbőrrel, sminkkel, alakkal és ruhával rendelkeznek, a gyerkőcök édesek, okosak és udvariasak, és csak azért koszolják be a ruhájukat, hogy anyukájuk kiélhesse mosás iránti szenvedélyét, az apák személyére pedig már szavak sincsenek. Ide vágynánk? Ugyan, kérem!

Hosszan lehetne sorolni a mókásabbnál mókásabb „szituációs” reklámokat, de mit van mit tenni, akkor is ránk zúdítják ezeket az álomvilágokat, ha kérjük, ha nem… De így kerek a világ, nem igaz? Legalább van mire ácsingózni, ha a mi életünk körülbelül annyira hasonlít ezekre a képzeletszülte világokra, mint egy óvodás rajza Monet egyik munkájára…!

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 9

Esélyegyenlo ´´ség Ítélet

Egyenlo ´´ esélyeket mindenkinek!

Interjú Tóth Bálint Andrással Tóth Bálint Andrást, az iskolánkban tanuló sérült hallgatók helyzetéről kérdeztem. Bálint nem csupán hallgatója iskolánknak, hanem a HÖK működésében is meghatározó tevékenységet végez, a Diákjólétiés Tanulmányi Ügyek Bizottságának az elnöke, illetve az Esélyegyenlőségi Bizottság tagja.

nak sürgősen diktafonra van szüksége, mert a sajátja elromlott, használhatja az iskolait.

Másrészt Karunk beruházásokat hajt végre, ilyen volt például az ajtók akadálymentesítése, a liftek felújítása. Úgy tudom, hogy 2011-ben igen komoly terveket sikerült megvalósítani.

Igen, 2011 ilyen téren szerencsés évnek mondható. A JÁK két beruházást hajtott végre a mozgássérült hallgatók és az egyetemi dolgozók esélyegyenlősége érdekében. A főépülethez tartozó Gesztenyés udvarban elkészült egy feljáró, amely biztosítja az épület és az udvar akadálymentes használatát, továbbá az I. emeleti férfimosdó felújítása során az egyik fülkét akadálymentesítették.

Hány fogyatékkal élo ´´ hallgató tanul jelenleg a Karunkon?

2011. október 15-én 37 fogyatékkal élő hallgató tanult a Karunkon. Ezek a legfrissebb adatok. Egy évvel korábban, 2010 októberében 27 fő volt a létszám. Közülük 5 látássérült, 1 hallássérült, 9 mozgáskorlátozott, 17 diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás, valamint 5 fő egyéb fogyatékkal élő.

Ez nagyon jó, hogy ilyen pontos a statisztika.

Igen, a Kar figyel erre. A Tanulmányi Osztály évente két alkalommal, márciusban és októberben frissíti a fogyatékkal élő hallgatók listáját.

Mi okozza a legnagyobb problémát számukra?

Itt általánosítani nem lehet, egyéniek a problémák. Mozgássérültek számára az egyik legfontosabb az épület és az udvar akadálymentesítése. Látássérültek számára a legnagyobb nehézséget az írásbeli tananyag megismerése okozza. A digitális tananyag biztosítása lehetne az egyik megoldás, viszont jogszabályi kötelezettség hiányában a tankönyv kiadók nem járulnak hozzá mindezekhez. Karunk folyamatosan azon dolgozik, hogy a sérülteket ért hátrányokat valahogy kompenzálja.

Erre többfajta lehetőség is van.

Említenél ezek közül néhányat?

Egyrészt 2004 óta működik a JÁK Esélyegyenlőségi Bizottsága (KEB), melynek én magam is tagja vagyok, de emellett az Egyetemnek is van Esélyegyenlőségi Bizottsága. A KEB célja, hogy segítse a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányait, illetőleg esélyegyenlőségüket biztosítsa. Bármely ilyen hallgató a Bizottsághoz kérelmet nyújthat be egy számára felmerülő problémáról, ezt megtárgyaljuk, és ahol tudunk segítünk. Egy példát említve, ha valamely sérült hallgató-

A Pázmányon az oktatók, ahol tudnak, segítenek, és ez példaértékű.

Napjaink rohanó világában gyakran észre sem vesszük mások problémáit.

Próbáljunk meg nyitott szemmel járni és ahol tudunk, segítsünk. Ami nekünk csupán kis erőfeszítés, az a másiknak óriásit is jelenthet.

Tehát mondhatjuk, hogy folyamatos a fejlo ´´dés Karunkon?

Vannak új, megvalósítandó tervek?

Igen, folyamatos, viszont tudni kell azt, hogy mindig van hova fejlődni. A különféle eszközöknek a sérült hallgatóknál kiemelt szerepe van. Látássérült tanulók számára a Kar informatikai laborjában már található speciális hardware-rel ellátott számítógép, laptop-olvasó, szkenner, mikrofon és headset, de ezek mellé kiegészítésül hasznos lenne egy SpeakBoard szövegfelolvasó szoftver, továbbá egy szkennelt iratokat szöveggé alakító szoftver megvásárlása.

A sérült tanulók segítése a társaik, oktatóik által megvalósul Karunkon, vagy fejlo ´´désre, változtatásra lenne szükség e téren is?

A Pázmányon ezzel sohasem volt gond. Nyitottak az emberek, az oktatók, ahol tudnak, segítenek, és ez példaértékű. Napjaink rohanó világában gyakran észre sem vesszük mások problémáit. Próbáljunk meg nyitott szemmel járni és ahol tudunk, segítsünk. Ami nekünk csupán kis erőfeszítés, az a másiknak óriásit is jelenthet.

Jómagam, az Ítélet szerkeszto ´´sége nevében is sok sikert kívánok a fogyatékkal élo ´´ hallgatóknak a tanulmányaik folytatásához, és céljaik eléréséhez.

Orosz Cintia március/2012

9

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 10

Ítélet Felso ´´oktatás

Új törvény, új rendeletek Mi lesz veled magyar felsőoktatás?

Tavaly év végén elfogadta az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, és február óta „jönnek ki” a hozzá kapcsolódó rendeletek.

Ezekről beszélgettünk Szabó Imrével, a HÖOK novemberben megválasztott elnökségi tagjával a február 22-i hallgatói fórum után, melyen részt vett Szabó István dékánhelyettes és a kari HÖK képviselői is.

Novemberben, a törvény elfogadása elo ´´tt több szempontból bizakodóan nyilatkoztál, mi volt ennek az oka és mi változott mára?

A bizakodás oka a tárgyalások megindulása, illetve magas szintűvé válása volt. A HÖOK elnökét maga a Miniszterelnök is fogadta, valamint Navaracsics miniszter úr koordinálásval a meginduló egyeztetések eredményeként több helyen, hallgatói szempontból is pozitívan módosult az akkor még Felsőoktatási Koncepció, illetve normaszöveg tervezet. Megmaradtak azok a kollektív jogosítványaink, (szenátusi részvétel, tanulmányi és juttatási ügyekre kiterjedő egyetértési jog), mely kellő jogot biztosít a hallgatók számára az őket közvetlenül érintő változásoknál történő képviselethez. Több tervezetben ezt elvették volna. Sikernek könyveltem el azt is, hogy nem éri hátrány a nem állami (magán és egyházi) intézmények hallgatóit e téren sem. Akkor, a régiót vezetve ezt tartottam, és a mai napig is ezt tartom a legfontosabbnak, hiszen ez többször is veszélybe került.

A bizakodás azonban a folyamathoz kapcsolódott, nyilván akkor még nem lehetett látni például a keretszámokat.

Mi volt részetekro ´´l az elso ´´ reakció a keretszámok láttán, és mit tapasztaltok a most felvételizo ´´knél?

Értetlenség. Véleményünk szerint vitatható ennek a munkaerőpiaci és a racionális indoklása, elterjedt a diplomlás munkanélküliség fogalma, amelyet a foglalkoztatáspolitikai elemzések cáfolnak, gondoljunk akár a nagymintás ifjúságkutatásokra (SZPI, NCSSZI), vagy a KSH adataira. De, hogy bővebben is válaszoljak: súlyos problémának látjuk a jog- és igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre felvehető jelentkezők létszámkeretének radikális csökkentését (85, illetve 92%-os visszaesés). Nem látjuk, hogy a Kormány döntését milyen szempontok alapján hozta meg: azt biztosan állíthatjuk, hogy nem az intéz10

2012/március

ményekben zajló DPR felmérések eredményei (amit a következő években kiemelten kell majd kezelni) és a munkaerőpiac visszajelzései, hiszen ezek jól láthatóan kimutatják, hogy az e területen végzettek elhelyezkedési esélyei kimagaslóak az átlaghoz képest.

Nincs egyértelműen tisztázva sok kérdés, csak példaként kiragadva: mit kell tenni akkor, ha az a helyzet áll elő, hogy a finanszírozási formák közti határon többen vannak azonos pontszámmal? Lehet-e a fennmaradó állami helyeket az intézményeken belül átcsoportosítani? Bíztató, hogy Kiss Norbert helyettes államtitkár ígérete szerint a jelentkezőket semmi esetben nem érheti hátrány, tehát ez a keretszámot pozitív irányban módosítaná, a január végén megszabott keretszámok elvileg felfelé nyitottak, azaz kormányzati döntéssel a maradék, betöltetlen állami ösztöndíjas helyek — melyekre elsősorban a mesterképzéses, illetve a részösztöndíjas helyek esetében számítanak — átcsoportosíthatóak lesznek alapképzésbe, illetve osztatlan képzésbe. Természetesen támogatandó az a törekvés, hogy a műszaki és természettudományi képzési területen növeljék a felvehető hallgatók létszámát, de itt is csak a más területekhez történő csökkenéshez képest tűnik fel a kontraszt. A felsőfokú szakképzés jövőbeni rendszere pedig igen „ködössé” vált, ott is közel 70%-os a csökkenés. Remélem, hogy a jövőben tisztázódik, hogy hol is helyezkedik és mi a szerepe ebben a mai struktúrában. Személy szerint támogattam ennek radikális átszervezését, mivel ezt háttértanulmányok sora támasztja alá. A most jelentkezők körében iszonyatosan nagy volt a bizonytalanság és tájé-

kozatlanság, az Educatio kiállításon ezt testközelből tapasztalhattuk. Nagyon nehéz a gimnazistáknak.

Abban azért lehet igazság, hogy ahol csökkentek a keretszámok (az említett jogász és közgazdász képzésben), ott a jobb elhelyezkedési esélyek miatt hamarabb vissza is tudják fizetni ezt majd a hitelt.

Ahogy említettem, ebben igaza van az előterjesztőknek. Készült azonban elemzés több főiskolán és egyetemen ennek várható hatásairól, sokakat riaszt maga a hitelfelvétel és inkább nem kezdik el tanulmányaikat a 2012-es évben. Mindenesetre arra bíztattunk mindenkit, hogy jelentkezzen a felsőoktatásba, hiszen egyéb ösztöndíj lehetőségek is minden bizonnyal segíteni fogják a hallgatókat.

Pozitív még, hogy a Kormány megteremti a jogi és a pénzügyi lehetőségét annak, hogy az állam visszatérítse a diákhitel öszszegét azoknak a fiataloknak, akik önköltséggel szereznek jogi vagy közgazdasági diplomát, és állami szolgálatba állnak a végzésüket követően.

Mi ennek a folyamatnak a célja, hiszen nyilvánvalóan az átalakítások szükségessége is vitathatlan.

Azt is kevesen látjuk, hogy mit jelentenek majd ezek a változások, hiszen számos hallgatótársunk érdeklo ´´dik eziránt, a Facebookon is „égnek a vonalak”.

Az oktatási kormányzatot és az előterjesztőket idézve, a változtatások célja, hogy finanszírozható, összetételében, földrajzi eloszlá-

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 11

Felso ´´oktatás Ítélet

sában, szakok közötti megoszlásában is korszerű felsőoktatási rendszer alakuljon ki Magyarországon. Megjelenik az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges hallgató fogalma. A gyakorlatban tehát három

telményként megjelenik az emelt szintű érettségi és 2016-tól a középfokú nyelvvizsga. Ami pedig még kiemelten fontos: visszaáll az osztatlan pedagógusképzés. A változások természetesen felmenőek, de ahogy

többciklusú képzés magán viseli ennek sajnálatos következményeit, a tehetséggondozás területén forráshiány van és a belépő hallgatók között jelentős felkészültségbeli különbség tapasztalható. A hallgatói jogviszony időbeli tartamának törvényi szabályozását ellentmondásosnak tartjuk, a jelenlegi finanszírozási/fejkvóta-rendszer áttekintését és a képzési területekre megállapított államilag támogatott keretszámok egymáshoz viszonyított arányának felülvizsgálatát szorgalmaztuk. A legtöbb minőségirányítási rendszer véleményünk szerint formális követelmény teljesítését szolgálja, érdemben nem működik. A legtöbb felsőoktatási intézményben nem működik kielégítően a diplomás pályakövetési rendszer, ami véleményünk szerint a minőségbiztosítás egyik zálogának tekinthető. Javaslataink közül számos beépítésre került a törvénytervezetbe.

Milyen eszközökkel éltetek azért, hogy a hallgatók érdekei ne sérüljenek?

Számos kritika éri mostanság az sajtóban a HÖK-öket, erro ´´l mi az álláspontod?

hallgatói finanszírozási státuszt látunk: lesz olyan hallgató, akinek a tanulmányait teljes egészében támogatja az állam (nem fizet tandíjat), lesz akiét részben, és lesz akinek a teljes összeget magának kell előteremteni, vagy egy igen kedvező hitelkonstrukciót igényelhet, ehhez hozzák létre a kötött felhasználású Diákhitel 2-t.

Visszakanyarodva a változásokra, sokszor hangoztatott és vitatott érv az autonómia kérdése és a felsőoktatás finanszírozása. A hazai felsőoktatás — igaz, a GDP-arányos állami ráfordítás Magyarországon az EU-átlagtól jelentősen elmarad (EU: 1,5%; Magyarország: 0,9%) — szinte kizárólag állami forrásból gazdálkodik; emiatt időről időre — az évi 230240 milliárd Ft központi költségvetési ráfordításra tekintettel — felmerül az állami kiterjesztés igénye, különösen napjaink gazdasági helyzetében, amikor a felsőoktatásból is jelentős forráskivonás történik a következő években. Látható tehát egy fiskális szempont, amelynek hatásait most még nehéz megjósolni. Ami viszont a hallgatókat közvetlenül érinti, és érzékelhető változás lesz: az ösztöndíjak, támogatások és juttatások rendszere átalakul, erről szintén az ezt szabályozó rendelet megalkotása során kaphatunk teljes képet. Tanulmányi téren egyfajta szigorítás lesz tapasztalható, törvényi szinten lesz korlátozva a vizsgaalkalmak száma (öt UVlehetőség), a végbizonyítvány-szerzést követően öt éven belül le kell tenni a záróvizsgákat (magyarul végezni kell). Bizonyos megszerzett kreditszám után megszűnik az „átjelentkezés” lehetősége másik felsőoktatási intézmény azonos szakára (ezzel befejeződik az ún. záróvizsga-turizmus), bemeneti köve-

Súlyos problémának látjuk a jogés igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre felvehető jelentkezők létszámkeretének radikális csökkentését. például a Karon rendezett fórumon is elmondtuk Dékánhelyettes úrral, bizony lesz, amit éreznek majd a hallgatók, néhány szemeszter múlva akár az ösztöndíjakon is.

Mi volt a HÖOK szerepe a törvény és a rendeletek megalkotása során?

A felsőoktatási átalakításokkal kapcsolatban közel egy éve foglaltuk össze azt az elvrendszert és alkottuk meg azt a problématérképet, amely alapján elképzelhetőnek tartjuk a hazai felsőoktatás minőségi megújítását.

Főbb megállapításaink között szerepelt, hogy 2002 és 2006 között a törvényhozó, a kormányzati oktatáspolitika a bolognai követelményrendszer alkalmazásának feltételeit jogalkotási eszközökkel biztosította a hazai felsőoktatásban, integrációs stratégia nélkül, gyakran formális eredménnyel — a hazai

Nyilvánvaló kritikaként merül fel, hogy „ez nem elég”, kérdésként, hogy „miért nem csináltok még valamit?” Annyit tudok most röviden válaszolni: törvényben nevesített szervezetként a szerep és egyben a lehetőségek is adottak. Hallgatói fórumok, intézményi és országos demonstráció, virrasztás is történt, amit lehet, azt megtettük, megtesszük, a hallgatói szerződés ügyében például Szabó Mátéhoz, az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk. Azok a megmozdulások (egyetem-, teremfoglalások), amelyek az occupy mozgalom hazai megjelenései, olyan reakciók, amik mondhatni törvényszerűen jelentkeznek. A kritika pedig mindig jelen van, emlékezetes, hogy a Hornkormány oktatáspolitikája ellen a jogelőd HÖKOSZ 1995. március 22-én demonstrációt, majd 1995. szeptember 25-én egynapos figyelmeztető akciót szervezett. Ezek a megmozdulások Virrasztás a jövőnkért címmel 1995. október 4-ről 5-re virradó éjszakától majd egy héten át tartó budapesti (Kossuth Lajos tér, az Országgyűlés épülete előtt), több mint húszezer fős hallgatói tüntetésben terebélyesedtek ki. Eredménye természetesen akkor is vitatott volt, máig gyakran emlegetett anekdotává vált Szabó László elnök emlékezetes mondata: „győztünk, lesz tandíj!”. Nyilvánvalóan ma más a környezet, de akkor ez volt az egyetlen lehetőség: a tárgyalás és a jó megállapodások.

A legfontosabb pedig, ha a hallgatók tájékozottak, és beszélgetnek arról, hogy mi is a helyes út, hogyan lehetne javítani a hazai felsőoktatást. Az elmúlt években ez a vita nagyon hiányzott.

Szigeti Imola március/2012

11

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 12

Ítélet Kultúra és Kritika

Tolsztoj alkonya Aztán mindennek vége — ajánló Valamilyen oknál fogva Hollywood időnként elővesz a sok látványfilm mellett komolyabb témákat is, és megpróbál híres emberekről filmet készíteni. Hogy ennek tanító célja van-e vagy sem, nem tudom, de ha mégis az lenne, akkor az eszköz nem jó: az ilyen filmeket ugyanis éppen azok az emberek fogják megnézni, akik eleve ismerik az adott személyt. Az eltúlzott Nagy Sándor és követői után így ért el hazánkba is — két és fél évvel amerikai bemutatóját követően — Lev Tolsztoj utolsó évéről Jay Parini könyve alapján készített Aztán mindennek vége című film.

A történet szerint az Oroszország-szerte ünnepelt író és a passzív rezisztenciát hirdető tolsztojánus mozgalom kiagyalója, Lev Tolsztoj (Christopher Plummer) új titkárt keres magának. Ki is választják mellé a fiatal és lelkes Valentin Bulgakovot (James McAvoy), aki vegetarianizmusa és cölibátusa alapján az ideális tolsztojánus karaktert testesíti meg. Valentin azonban várakozásaival ellentétes helyzetben találja magát: az író filozófiai gondolatainak első kézből vétele helyett egy sajátos párviadal kereszttüzébe kerül, melyet Tolsztoj felesége, Sofya grófné (Helen Mirren) és az író bizalmasa, Chertkov (Paul Giamatti) vívnak egymással Tolsztoj örökségét illetően. Előbbi gyermekei számára szeretné biztosítani a megélhe-

tést, míg utóbbi arra akarja rávenni az írót, hogy ossza szét vagyonát a nép között. Valentinnek így feladata az író gondolatainak rögzítése helyett egyre inkább a két fél részére való kémkedés lesz. Eközben Tolsztoj Valentint — annak megdöbbenésére — éppen saját elvei ellen próbálja fordítani, azt tanácsolva számára, élvezze az életet. Ez utóbbit meg is könnyíti a Valentin által megismert, meglehetősen rámenős Masha (Kerry Condon) megjelenése a színen.

Az első benyomásom dacára teljesen valós adatokon nyugvó filmmel gyakorlatilag egy problémám van: túlzottan amerikai.

Bár a film messzemenőkig próbál visszaadni mindent a kora 20. századi Oroszországból és Tolsztojról, helyén vannak a díszletek, a jelmezek — az író többször látható a róla készült képeknek megfelelő szalmakalapban, parasztruhában és tajtékpipával —, a készítők még arra is figyeltek, hogy a férfiak nagyrészt szakállasak legyenek, valahogy még sincs meg az az igazi orosz hangulat.

A jelenetek túl színesek és túlságosan cselekménydúsak; hiányzik az orosz drámák sajátjaként megismert lassúság és a világfájdalom, vannak viszont helyette harsány veszekedések és szexualitás. De ami fontos: hiányzik a parasztok elnyomásának bemutatása — ez viszont a néző szemében Tolsz-

toj békére törekvő céljait puszta hóbortra degradálja. Aki azonban képes ezeken túltenni magát, annak ha nem is örök, de kellemes élményt fog nyújtani a filozófus író életének utolsó napjairól szóló komikus jelenetekkel tarkított dráma. És hogy a történetnek pontosan ki is a főszereplője: az események leírásával megbízott Valentin, a férjébe továbbra is szerelmes, de vagyonához és rangjához mereven ragaszkodó Sofya, vagy a családjának megfelelés és a parasztok életének megkönnyítése között őrlődő Tolsztoj? Ez már a nézőre van bízva — döntse el mindenki, hogy kinek szurkol és élje át a filmen meglehetősen ritkán mutatott, orosz forradalom előtti időket!

A. B. Chronos

Ferenczy életmu ´´ve a budai vár lágy ölén A januári Ítélet szerkesztőbizottság csapatépítőjén volt szerencsénk elmenni a Magyar Nemzeti Galériába, ahol megnéztük többek között Rippl-Rónai József grafikai kiállítását. A kisméretű rajzokat felvonultató tárlatban megakadt a szemem egy apró ceruzarajzon. A kép a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK) tagjait ábrázolta egy 1908-as kiránduláson. A kép érdekessége, hogy Rippl-Rónai az alakok alá odaírta az ábrázolt festők nevét. Olyan díszes társaság volt, hogy felsorolni is öröm: Glatz Oszkár, Csók István, Márffy Ödön, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Czóbel Béla, Vaszary János, Rippl-Rónai, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla és még folytathatnám. Izgalmas volt elképzelni, ahogy ezek a zseniális férfiak kinéztek a közeli budai hegyekbe, vittek pár üveg jóféle bort, anekdotáztak, vagy éppen megtárgyalták a világ nagy történéseit.

Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása ily módon összekapcsolódik ezzel a kicsiny grafikával. A tárlat a festő összes korszakát bemutatja, sőt, az életrajzából azt is megtudhattam, hogy jogot tanult, mielőtt végleg a festészetnek szentelte életét. Ferenczy leginkább a plein air képeivel alkotott nagyot (legalábbis nekem ezek a nagy kedvenceim). Nagybányán született alkotásai a természetet új színekbe és megvilágításba helyezi. A vakítóan kék ég, a harsány zöldek 12

2012/március

egyaránt azt hirdetik, hogy ez az a közeg, ahol igazán otthon érezhetjük magunkat. A paradicsomi tájak, a kertben pihenő-olvasó alakok az igazi idill érzetét keltik. A napfény tapintható a vásznon, a hanyagul elrendezett terítőn porcelán teáscsésze és pár alma pihen. A fény-árnyék kontrasztok éles határvonalat vonnak a tárgyakra, melyek halkan megtűrik a természet e játékát.

Nyugalom, harmónia és madárcsicsergés…

Szívesen belépnék a képekbe.

Ferenczy ars poeticájáról elmondható, hogy ő nem akart avantgárd lenni, inkább a megújítva megőrzés híve volt. Az európai festői hagyomány megújításán dolgozó „szelíd modern” művészekhez tartozott, akik nem botrányokkal tarkított életet éltek, de folyamatosan újító következetes munkájukkal maradandót alkottak. Egy máig eleven, izgalmas festői világot hagytak az utókorra, mely méltó versenytársa lehet a magyar közönség által olyannyira csodált nyugat-európai remekműveknek. E korszak terebélyes fájáról pedig most mi, látogatók csemegézhetünk pár ízletes falatot egészen május 27-ig.

Aradszki Dea

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 13

Kultúra és Kritika Ítélet

Tanmesék modern környezetben, avagy mivel tanítjuk leszármazottainkat az életre a jövőben?

Az Államelmélet tantárgy során bemutatott ideális államok tanulása közben szöget ütött a fejemben egy gondolat: vajon ha az egyik megvalósulna a jövőben, hogyan alakulna a gyereknevelés?

Milyen mesét mesélnének akkor a gyerekeknek? Egy ilyen szituációt képzeltem el az alábbi írásban.

Lefekvéshez készülődtek a gyerekek a 99-es kamrában. Régi szokás szerint a napi harmadik proteinadag után a fiatalabb generáció el lett küldve a rendszeres hosszú pihenésre, és ennek megkönnyítése végett a bunker gyerekszobájaként használt, szőnyegekkel borított kamrában Orly Apó, az erre szakosított mondandroid mesét mondott a csemetéknek. Igyekezett minden este más és más történetet előadni a kicsinyek számára, azonban az előadást igencsak megnehezítette a jól bevált mesék anakronisztikus környezete, így minden alkalommal némileg aktualizálnia kellett a történeteket. A mai estére archívumából a Grimm testvérek egyik klaszszikusát ásta elő.

Sok-sok atomévvel ezelőtt élt egy kislány, aki szeretett vörös ruhákban járni. A nagyobb városokban összesűrűsödő szmog miatt szükség is volt a rikító öltözékekre a jobb láthatóság kedvéért, ez a kislány azonban csak vörös ruhákat hordott, így el is nevezték Vöröskének. Vöröskét egyik nap megkérte a gondozója — akkor még az idősebbek voltak megbízva a fiatalabbak nevelésével —, hogy az ő volt gondozójának, aki betegeskedik, vigyen némi gyógyfolyadékot pár vitaminszelettel. — De nehogy letérj az útról, mert könnyen eltévedhetsz, vagy még rosszabb dolgok is történhetnek veled! — figyelmeztette a gondozója Vöröskét. Vöröske szófogadó gyerek lévén megígérte ezt és vette is a kis kabátkáját, valamint a gondozója által adott tárolóedényt és elindult a szürke ég alatt a közeli parkhoz, ahol az idősebb gondozó lakott — amikor még az emberek a felszínen éltek, parknak nevezték az elkerített helyeken élő növényzetet. A parkban azonban laktak állatok is — ezek azok az élőlények voltak, amik az emberen kívül lakták ezt a bolygót, amíg az emberek fel nem használták őket —, melyek közül sok gonosz volt.

Egy ilyen vadállat, melyet az ember háziasított mechabiológiai módon (ezt persze nem kellett elmagyarázni, gondolta a droid), keresztezte Vöröske útját a park felé. A kiborg

éhes volt, de a vékonyka kislány nem lett volna elég éhségének csillapítására, így hangmodulátorainak segítségével megkérdezte a kislányt, merre tart. A kislány így válaszolt: — A gondozóm volt gondozójához. — Aztán mit viszel az edényedben? — kérdezte a kiborg. — Gyógylevet és vitaminszeleteket, hogy jobban legyen. — válaszolta a kislány.

A kiborg ekkor elhatározta, hogy az öregasszonyt is megeszi Vöröske mellett, így talán már nem lesz annyira éhes, de ennek érdekében cselhez kell folyamodnia. Így szólt hát: — Vöröske, nézd milyen szépek a park melletti kirakatok, nem nézed meg magadnak az új mobilchipeket, hátha találsz magadnak valót! — Mivel Vöröske már régóta szeretett volna egy új mobilchipet, amivel marsi rokonait is elérheti, megfeledkezve gondozója figyelmeztetéséről megindult a színes kirakatok irányába, a kiborg pedig az öreg gondozó házához. Ott a kiborg hangmodulátora frekvenciájának módosításával Vöröske hangját utánozva bekéredzkedett az öregasszonyhoz, aki ágyában feküdt védtelenül, és a kislány hangját megismerve kikapcsolta a beléptetőrendszert. A kiborg odabent hatalmas erejével megfogta a védtelen gondozót és nagy mohóságában egyben lenyelte őt. Mikor ezzel végzett, felvette a gondozó termoruháját és lélegeztető készülékét és befeküdt az ágyába. Vöröske eközben megunva a kirakat nézegetést megindult az idős asszony házához, ahol nyitva találta a bejárati ajtót. Bár furcsállta a dolgot, mégsem vett róla tudomást és felment a gondozó szobájába, ahol az ágyban fekvő fölé hajolva meglepődött. — Jaj, öreg gondozó, de nagy lett a füled! — mondta Vöröske. — Csak azért, hogy jobban hallhassalak. — felelte a gondozónak öltözött kiborg az öregaszszony hangját utánozva. — És milyen nagy a szemed is! — szólt Vöröske, mire a kiborg így felelt: — Hogy jobban láthassalak. — Jaj, és milyen nagy lett a szád is! — rémült meg Vöröske. — Hogy jobban bekaphassalak! — felelte a kiborg és nagyot ugorva egyben lenyelte Vöröskét is. Megtömve gyomrát a kiborg ezt követően visszafeküdt az öregasszony ágyába és mély álomba merült, nagyokat horkantva közben. Balszerencséjére azonban arra járt a park őrzője, aki meghallotta a horkolást. Utánajárva a dolognak rátalált az általa is ismert öreg gondozó házában a kiborgra és rögtön átlátta a helyzetet.

Abban a reményben, hogy talán a kiborg emésztési folyamatai még nem indultak be

teljesen, elővette lézerélű kését és felvágta az alvó vad hasát. Alig vágott bele, máris meglátta Vöröske kabátkáját, majd nemsokára Vöröskét is, meg az öreg gondozót.

Mindketten éltek, bár sebek borították a testüket, de ezeket az őrző meg tudta gyógyítani a mindig nála hordott vegyszeres bőrtapaszokkal. A kiborg gyomrán hasított vágás azonban túl nagyra sikerült és a vadállat belehalt. Mivel akkoriban már kihalófélben voltak az állatok, még a gonosz állatok leölése is büntetéssel járt, így az őrző, Vöröske és

…a bunker gyerekszobájaként használt kamrában Orly Apó mesét mondott a csemetéknek… az öreg gondozó közösen ástak egy gödröt a parkban, ahová befektették a kiborg tetemét, melyekre Vöröske nagy köveket gördített, hogy ne találhassa meg többé senki. Az idős gondozó ezután megitta és megette a Vöröske által hozott tápanyagokat, amiktől jobban lett és ismét hasznos tagja lehetett a társadalomnak. Vöröske pedig tanulva az esetből mindig hallgatott ezután gondozójának tanácsaira és többet nem hagyta magát eltéríteni céljaitól.

Ezután a mondandroidnak már csak azt kellett elmagyaráznia, mi az az égbolt, miért nem a robotok látták el a nevelés feladatát akkoriban, amíg az idősek dolgoznak, és miért van még életben egy öreg ember, aki csak hátráltatja a többieket és feleslegesen fogyasztja az élelmet. Milyen sok fejlődés is történt az utóbbi évszázadban — gondolta Orly Apó, miközben betakargatta a már alvó gyerekeket.

A. B. Chronos március/2012

13

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 14

Ítélet Környezetrajz

Az egyetem épülete, avagy képesek vagyunk-e Ariadné nélkül is kijutni?

A cím alapján írhatnék egy rövid ismertetőt az egyetemünk épületéről. Először azzal kezdeném, hogy: Hofhauser Antal tervezte 1898-ban neogótikus stílusban. Majd megemlíteném, hogy a homlokzaton Szent István szobra áll, amit ugye már mindenki észrevett. (Bólogatás!) Nem lenne meglepő az sem, ha azt mondanám, hogy az épületet

nem vakolták be, hanem vörös téglával díszítették, ezért tűnik ki annyira a Szentkirályi utca többi háza közül. De minek untatnálak Titeket ilyen információkkal, melyekhez nélkülem is könnyen hozzáfértek. Ehelyett azt mutatnám meg, hogy milyen szerintem ez az épület. Nem tudom, az is lehet, hogy csak én érzem ezt, de nekem az egyetemről mindig egy bizonyos labirintus jut eszembe. Ezt a labirintust a híres Sziget Fesztiválon láttam. Néhány évvel ezelőtt, mikor még gondtalan gimnazista éveimet éltem, és nem nyomta vállamat még a polgári jog vizsgák súlya, mikor még nem kellett azon agyalnom, hogy az egyetemről hova tovább és hogy mit is kezdjek jogi diplomámmal; egyik nyáron, ismét tiszteletemet tettem a már említett Hajógyári szigeten. A sátrunk nem messze állt egy vászonból, bambuszrudakból, alumínium csövekből épült labirintustól. Szerintem senki sem fog meglepődni, ha most azt mondom, hogy természetesen megláto14

2012/március

gattuk. A labirintus elején egy fiatal lány várt minket, aki elmagyarázta, hogy ez amolyan önismereti labirintus, bemehetünk, és miközben keressük a kiutat, gondolkodjunk el azon a kártyán, amit kihúztunk… csak előbb rakjuk le a söröket, mert azt nem vihetjük be. A kártyákon mind a Tarot kártya Nagy Árkánumai voltak. A kihúzott lapnak megfe-

Ötödévre minden zegét-zugát megismertük.

Labirintus-szakétők lettünk… ez alatt a pár év alatt az épület mellett magunkat is megismertük lelő színű kalapot kellett felvennünk. Miután jól kibohóckodtuk magunkat a kalapban, és már kígyózó sor állt mögöttünk, nagy nehezen elindultunk a labirintus járatain.

Először nevetve, viccelődve egymást ugratva mászkáltunk. A kiút igazából nem is érdekelt minket, csak mentünk egyenesen,

aztán befordultunk, aztán visszafele mentünk, majd megint befordultunk. Egy idő után valahogy mégis sikerült megnyugodnunk és lassan különváltunk. Egyedül bolyongtunk. Végül mindannyian elkezdtünk gondolkodni a kártyánkon, amit választottunk. Emlékszem az útra, az elmélkedésre, ami igazából rólam szólt. Számos kérdést tettem fel magamban: mit csinálok, mit csináljak, mi legyen, hogyan, hányszor, van még pénzünk sörre, milyen koncert lesz, ki vagyok, hova tartok, éhes vagyok? Aztán a labirintus végét nagy nehezen mindannyian megtaláltuk, ami egy pici toronyban végződött, ahonnan beláthattuk az egész útvesztőt és rá kellett jönnünk, hogy nem is lett volt olyan nehéz kijutni.

Ilyenek az egyetemen töltött évek is. Első évben még nevetgélünk, nem ismerjük. Próbálgatjuk a szárnyainkat. Néha rossz folyosóra fordulunk be és a Jogbölcseleti Tanszéken kötünk ki. Másodévben már szorongunk, de új emeletet ismerünk meg. Harmadévben kezdjük megismerni az egérutakat, bár néha még elbotlunk egy lépcsőfokban. Negyedévben már minden repedezett falat, rossz wc-t ismerünk, eltörünk néhány csempét, láttuk már párszor hogy hullajtja a levelét a gesztenyefa a kertben, hogy aztán tavasszal a Pro Fac napra újra zölden virágait hullassa borospoharunkba. Ötödévre minden zegét-zugát megismertük. Labirintus-szakétők lettünk… ez alatt a pár év alatt az épület mellett magunkat is megismertük, és a sok közül néhány kérdésre már tudjuk a választ… és talán rájövünk, hogy nem is volt olyan nehéz innen „kijutni”.

Szabó Kata Karolina

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 15

Környezetrajz Ítélet

Gáspárdy László terem Életünk során annyi fontos esemény történik velünk. Ha az én eddigi egyötöd-évszázadnyi évemre, a magam két X-ére gondolok vissza, eszembe jut a szalagavató, az érettségi, az első bálom, az első könyv, ami megihletett, a millió koncertek, az elcsendesedések és a hangoskodások. Ami pedig közös ezekben vagy mindezek kiindulópontja az, ahol ezek történtek, a dísz-, a tan-, a tánc-, a hangverseny-, az olvasó-előadó TEREM. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor a Gáspárdy László teremről vettetem papírra gondolataimat.

Nekünk hallgatóknak a legaktuálisabb persze a tanterem, ahol szakmánk legkiválóbbjai öntik belénk az éltető tudást a szorgalmi időszak alatt, s ahol a megszerzett ismereteket próbáljuk nekik visszaadni a vizsgaidőszakban. Hagyomány minden egyetemen, olykor a középiskolákban is már, hogy a szakma egyegy neves alakjáról, kutatójáról egy termet, szobát, helyiséget neveznek el. Nálunk sincs ez másképpen, s külön öröm, hogy Egyetemünkön e nagyok közül többen is oktattak.

Az első emelet 103-as gyakorlója, sokak által ismert Gáspárdy László terem. A szorgalmi időszak alatt hallgatók tucatjai teszik tiszteletüket ott és hallgatnak jobbnál jobb gyakorlatokat, szemináriumokat, és nem utolsó sorban speciálkollégiumokat.

A terem névadója dr. Gáspárdy László, a polgári eljárásjogi tanszék emblematikus alakja volt 1997-től haláláig. 2003 és 2004 között a Doktori Iskolát vezette. Kiváló előadásaival, széles látókörével és hatalmas tudásával diákjai tiszteletét és szeretetét vívta ki, melynek okán 2005-ben Pro Facultate-díjat kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóitól. Halála után az egyetem méltó módon kifejezve iránta való tiszteletét termett nevezett el róla, s így a 103-as gyakorlót már a legfiatalabbak is Gáspárdy László teremként ismerik.

Balázs Beáta

Dr. Pálinkás György terem Karunk A épületének harmadik emeletén helyezkedik el a 314-es gyakorló. Ha az ember betéved a terembe, semmi különöset nem talál. Azonban a terem különlegessége nem abban rejlik, amit észlelhetünk belőle. Különlegessége a terem nevében van, illetve abban, aki e nevet viselte. A Kari Tanács 2007-ben a gyakorlót Dr. Pálinkás György teremnek nevezte el, ezzel fejet hajtva a kiváló oktató és bíró munkássága előtt.

Pálinkás György 1929-ben született, régi bírói családban. Jogi tanulmányait az ELTE esti tagozatán végezte, ahol 1959-ben doktorrá avatták. A következő évben bírósági titkár, majd rögtön bíró lett belőle a Miskolci Városi Bíróságon. Nem kellett politikai ügyekben bíráskodnia. 1976-tól a Legfelsőbb Bíróság bírája, tanácselnök, a Büntető Kollégium tagja volt. Rendkívül szigorú bíró hírében állt, soha sem tagadta, hogy a halálbüntetés elkötelezett híve. Harminchat év bírói szolgálat után, 1996 decemberében mentette fel a bíróság elnöke. Ezt követően kapta meg a Magyar Köztársaság Középkeresztjét. Művésze volt a jogalkalmazásnak. Ügyészek szerint élmény volt nála tárgyalni. Borbély Zoltán a „büntetőbírák Puskás Ferencének” nevezte. 2004-ben hunyt el.

Gottlieb Péter

Roma aeterna est Róma. Karunk legtöbb jogász szakos hallgatójának e szó hallatára elsőként valószínűleg „A” hatszázhatvanhat oldalas vörös könyv jut eszébe, nemzetközisként pedig a Jogi terminológia és jogi alapfogalmak tantárggyal kapcsolatos emlékek idéződnek fel. Miután sikerült „felfedeznünk” az előbb említett Rómát, érdekessé válhat az olasz főváros is, ha még nem jártunk ott korábban. Általában az emberek képzeletében vagy emlékezetében maga a város napfényes, meleg nyári, esetleg tavaszi vagy kora őszi időben tűnik fel. De mi a helyzet Rómával télen?

A február nem nevezhető tipikus városnézős hónapnak; azzal együtt sem, hogy Európa déli államaiban azért enyhébb időre számítunk. Ebben az évben azonban az olasz lakosság is részesült az igazi havas tél élményében. A késő esték hangosak voltak a hógolyózó fiatalok életvidám csatáitól, hiszen a számunkra átlagos téli kép nekik egészen mást jelent, így önfeledten élvezték ki minden percét a havas utcák nyújtotta lehetőségeknek. A hó egyébként gyorsan elolvadt, ezért ez nem jelentett semmilyen gátló tényezőt a közlekedésre nézve, sőt akadtak olyan napok is, amikor gyönyörű derült, tavaszias idő volt. Azonban az időjárásra hivatkozva a leglátogatottabb helyek közül néhány sajnos zárva volt, így a Colosseum, a Forum Romanum és a Pantheon megtekintésére csak azokat körbejárva kerülhetett sor.

Persze, az örök városban nem marad program nélkül a turista a borongósabb időszakokban sem. Szinte egy egész napot el lehet tölteni a Vatikán Múzeumban, amelyben

a több évszázad alatt felhalmozott egyházi értékek és művészeti alkotások tekinthetők meg. Emellett külön napot érdemes szentelni a legnevezetesebb templomok látogatásának, ezek közül a Basilica di San Giovanni in Laterano megpillantása örök élmény marad.

A nagy pelyhekben hulló hó szinte áttetsző függönyt varázsolt a hatalmas épület elé.

Mindenkinek — így annak is, aki már volt — javaslom, hogy látogasson el Rómába télen, ha van rá lehetősége. A város ilyenkor teljesen más arcát mutatja, és külön előny, hogy nincs rengeteg turista, az utcák kevésbé zsúfoltak.

Kosztolányi Dezső szavait idézve ajánlom az örök városba való ellátogatást: „Róma, Colosseum, éjfél. Telehold bámul le erre a roppant színházra, mely csorba, vicsorgó szikláival olyan, mint egy évezredekkel ezelőtt idepottyant, kihűlt égitest.”

Szatmári Anna március/2012

15

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 16

Ítélet Beszámoló

Doktoranduszok, doktorjelöltek országos konferenciája Tudósítás a Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek I. Országos Konferenciájáról A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskolája és Magánjogi Kutatócsoportjának kezdeményezéséből, 2012. február 17-én egy olyan lehetőség nyílt meg a polgári eljárásjoggal vagy nemzetközi magánjoggal foglalkozó doktoranduszok és doktorjelöltek számára, mely egyedülállónak számít az felsőoktatásban. Schanda Balázs Dékán Úr nyitó beszédében köszöntötte a megjelenteket és többek között hangsúlyozta a kezdeményezés

Az egyik polgári eljárásjogi szekció levezető elnöke Kengyel Miklós a PTE neves tanszékvezető professzora, a nyelvi nehézségeket is rugalmasan feloldva vezette az ülést és hangolta össze a résztvevők közötti tudományos párbeszédet. Az ülés témaköre az olyan ún. klasszikus polgári eljárásjogi kérdések köré szerveződött, mint például a perhatékonyság, a kérelemhez kötöttség elve, a követelések érvényesítése, a perújítás vagy a végrehajtás egyes problémái.

Horvth E. Írisz elo´´adás közben

újszerűségét, valamint kiemelte, hogy a legjobbak versengenek a tudomány porondján. Dékán Úr beszédét követően a két főszervező, Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője, valamint Raffai Katalin egyetemi docens, a kutatócsoport tagja üdvözölte a résztvevőket. A megnyitó után a Nemzetközi magánjogi és a Polgári eljárásjogi szekciókban elkezdődtek a tudományos előadások.

A doktorjelöltek és doktoranduszok az ország több jogi doktori iskoláit képviselték, ideértve a PPKE-JÁK, az ELTE-JÁK, a ME-ÁJK, a SZTE-ÁJK, DE-ÁJK, PTE-ÁJK és az Andrássy Egyetemet. A rendezvénynek nemzetközi jelleget adott egy román doktorjelöltnek a polgári eljárásjogi szekcióban angol nyelven tartott előadása. Az országos találkozó, első ízben került megrendezésre, melyre az előzetes várakozással ellentétben sokkal nagyobb számban jelentkeztek fiatal kutatók, de a hallgatóság soraiban neves polgári eljárás- és nemzetközi magánjogász professzorok is megjelentek.

16

2012/március

A másik polgári eljárásjogi szekció témája az alternatív vitarendezéshez kapcsolódott, így előadásokat hallhattunk a választott bírósági eljárásról (joghatóság, a választott bírósági határozatok elismerhetősége vagy éppen a választottbírósági út kizárása) a mediáció egyes kérdései (mediációs irányelv, a magyar illetve a német joggyakorlat) és az alternatív vitarendezés lehetőségei a pénzügyi szektorban. E szekcióban Varga István az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi docense vezette a résztvevők között kibontakozott aktív szakmai eszmecserét, mely kifejezetten a pertárgyérték, majd a választottbírósági ítéletek kapcsán váltott ki élénk vitát.

A nemzetközi magánjogi szekció a határon átívelő gazdasági kapcsolatok akadályainak lebontását szolgáló európai uniós jogegységesítési törekvések bemutatását tűzte ki célul. A szekcióülést Burián László, a PPKE JÁK Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője koordinálta a Dékáni Tanácsteremben. A délelőtt elhangzott előadások hangsúlyosan az egyik legaktuálisabb nemzetközi

magánjogi kérdést az egységes európai szerződési jog egységesítésének perspektíváit járták körül. Az ebédszünet után a nemzetközi magánjog részterületein többé-kevésbé megvalósuló jogegységesítési tendenciákról hallhattunk naygívű előadásokat.

A beérkezett anyagoknak nem csak a tudományos kritériumnak kellett megfelelniük, hanem a szekcióüléseken rendkívül fontos szerepet kapott az is, hogy az előadó át tudtae adni előadása főbb mondanivalóját, voltake egzakt kutatási eredményeit, mert-e állást foglalni a vizsgálat tárgyává tett kérdésben vagy képes volt-e megvédeni azt a tudományos elképzelést, amit képviselt. Az előadások közötti hozzászólások, ezekre történő reflektálások és még inkább az ülések utáni vita, lehetőséget nyújtott a tapasztalatcserére, valamint arra, hogy a jelöltek a szélesebb publikum előtt tarthassanak előadást, és a tudományos értékeken túl szónoki képességeiket és vitakészségüket is megmutathassák.

Majdnem minden doktorandusz és doktoranda előadása is kiemelkedő szakmai teljesítményként értékelhető. Mégis engedtessék meg a tudósítók részéről annak örömteli megállapítása, hogy mindhárom szekcióban képviseltették magukat a PPKE JÁK doktori iskolájának hallgatói is, kockáztatva ezáltal akár az elfogultság jelzőjével való illetést. Horváth E. Írisz, Suri Noémi és Szigeti Krisztina a polgári eljárásjogi szekciókban, míg Kaliczka Alexandra és Szilágyi Ferenc a nemzetközi magánjogi ülésen mutatták be eddig elért kutatási eredményeiket.

Aki részt vett a konferencián egy igazi tudományos közeg aktív résztvevőjeként érezhette magát, ahol értesülhetett a legfrissebb szakmai hírekről, értékelhette az előadok legújabb kutatási eredményeit, termékeny vitában kamatoztathatta szakmai észrevételeit. Mindezt garantálták a magas színvonalú előadások, és az eredeti, de lege ferenda alkotói javaslatok.

Reményeink szerint a konferencia jövőre is megrendezésre kerül, amikor az idei hagyományok szellemében újabb nemes versengésben mutathatják meg a fiatal kutatók tudományos eredményeiket.

Raffai Katalin

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 17

Könyvbemutató Ítélet

Átalakulóban a munka világa Kerekasztal beszélgetés Március 19., II. János Pál pápa terem

A HÖOK szakmai egyeztető fórumot kezdeményezett, melynek célja volt, hogy áttekintse az oktatásügy és a munkaerőpiac kapcsolatát, összefüggéseit és a jövőben bekövetkező változásokat az elfogadott új oktatási és munka törvénykönyve kapcsán.

Mind a kormányzat, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók képviselői megjelentek és kifejtették véleményüket az alábbiakról.

Az első „blokkban” felszólalók a munka világának jogszabályi változásait elemezték, elsősorban az új Munka Törvénykönyvének várható hatásait: — Fokozza-e a versenyképességet, segíti-e a hazai foglalkoztatás bővülését?

— A „régi” és az „új” Mt. közötti lényegi különbségek az egyéni és a kollektív munkavállalói jogok szempontjából.

— Mit vár a hazai munkaerőpiac az oktatásügytől, elsősorban a felsőoktatástól?

A második „blokkot” egy plenáris beszélgetés adta, mely már kifejezetten az oktatásügy szempontjából közelítette meg a kérdést. Az előadásokon elhangzottak megvitatásán túl téma volt a meglévő szabályozás áttekintése a fiatalok munkavállalási lehetőségeinek szempontjából (iskolaszövetkezeti munka, karrier irodák szerepe, atipikus foglalkoztatási formák), illetve bekövetkezett törvényi, rendeleti változások várható következményei.

A Konferencia helyszíne: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (1088 Bp., Szentkirályi u. 28).

Főszervező: Szabó Imre (elnökségi tag, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) Társszervező: PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzat (Palócz László, elnök) Szabó Imre

Vállalati versenyképesség és az állam szerepe

A tizenkét tanulmány a világméretű pénzügyi válság tapasztalatainak és tanulságainak ismeretében teszi fel a régi kérdést: tehet-e hasznosat az állam az üzleti vállalkozások sikeressége érdekében, és ha igen mit? — hangzik a sokszor, gyakran és jogosan ismételgetett kérdés, Bod Péter közgazdásztól egy Pázmány Press tanulmánykötet ajánlásában.

A 2011. március 10-én lezajlott, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet „Vállalati versenyképesség és az állam szerepe. Hitek és tévhitek.” c. konferenciája ihlette azt az ugyanezen címmel megjelent tanulmánykötetet, amely nem csak az ott elhangzott előadásokból ad ízelítőt a téma iránt érdeklődőknek, hanem több más, de kapcsolódó jogterület előadói is írásba öntötték kutatásai eredményeiket.

A konferenciáról érdemes tudni, hogy a tudományos kezdeményezés négy szekciója a tőkepiaci versenyképesség és az állam kapcsolata, a pénzpiaci szabályozás és vállalati finanszírozhatóság, a versenyjogi szabályozás hatása a versenyképességre, valamint a humán tőke versenyképessége és az állam kapcsolatának témaköreit ölelte fel.A kötet három fejezete közöl az első etap, kitűnő összeállítást ad az állami és vállalati munkamegosztás és a vállalati finanszírozás kontroverziáival kapcsolatosan. E fejezet, és tulajdonképpen a kötet összes írója, olyan a témában rendkívül jártas szakember, aki nem csak a mi Karunkról, hanem az ország több egyeteméről (PTE-GTK, SZTE-GTK) érkezett.

A második részben már az állami beavatkozás mozgatórugóival találhatjuk szembe magunkat, méghozzá nemzetközi szemszögből, amely a nemzetközi nézőpont beemelésével már nem csak a hazai, hanem immáron az államok közötti interakciókat is lefedi.

Az írások nem csak a jelen problémáiról írnak a múlt ismeretében, hanem a múlt szövőhálójában tekintenek a dolgokra. E fejezet azért is külön kiemelendő, mert a Heller Farkas Intézet több oktatója is „megszólal” e téma kapcsán, csak úgy, mint a harmadik rész szerzői, akik a Kar több tanszékéről érkeztek, és adtak is elő a konferencián, ideértve a versenyjog, és a pénzügyi jog területeit. Az előadók vagy írók sokrétűsége a téma komplexitását mutatja, amely több tanszék oktatóit/kutatatóit is összehozta- egy konferenciakötetnek ugyan nem nevezett, hiszen nem csak a konferencia résztvevőinek írásait olvashatjuk a kötetben, — egy tanulmány erejéig. A kötet felépítés híven tükrözi a konferencia menetét, azonban a kötet szerkesztője, név szerint Dr. Katona Klára, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet vezetője, nagy gondot fordított a strukturáltság motívumára, amely mintegy végigkíséri az egész kötetet.

Ki kell emelni azt a törekvést, amelyre több tanszék is törekszik Karunkon, melyek mivel nem klasszikus jogi tárgyat oktatnak, céljuk az, hogy feltárják azon összefüggéseket, melyek minden nem jogi tárgyban fellelhetőek, legfeljebb csak nem neveznek joginak. A jog áthatja egész életünket, a tanulmánykötet pedig ennek legjobb bizonyítéka, mely magában foglalja a közgazdaságtudomány, ezen belül a vállalatgazdaságtant, a pénzügyi jogot, a versenyjogot vagy akár ezek ötvözetét, határterületeit.

Ha valaki érdeklődik a téma iránt, vagy kíváncsi egy-egy vagy az összes szerző írására, vagy éppen részt vett a tavalyi konferencián és összegezné ismereteit, e tanulmánykötet kitűnő választás számára!

Simon Nikolett március/2012

17

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

17:33

Page 18

Ítélet Karrier

Munka és internet Gyertek, és gyorsan keressük és találjuk meg azokat a netes szolgáltatásokat, amikkel könnyebb a munka, ráadásul közösen: • közös dokumentumkezelés, • űrlapkészítés, • hatékony kapcsolatépítés, • hivatalos és banki ügyek intézése.

Legyen a net a személyes asszisztensed!

A Felezo ´´!

A Hallgatói Önkormányzat szervezésében ismét megrendezésre került a már hagyománnyá vált Felező, melyet a tanulmányaik feléhez érkezett hallgatók tiszteletére szerveztek. A jeles eseményen persze az alsóbb- és felsőbb évesek is segítettek az ünneplésben, sőt „kötelező” is volt, mivel a buli a szorgalmi időszakot is megnyitotta egyben.

A Felezőt ezúttal az Óbudán található Symbolban tartották, ahol kétségtelenül volt hely a több mint 1100 résztvevő befogadására. Ha már a helyszínnél tartunk, elengedhetetlen feltétel volt az elegáns megjelenés, melyet mind a hely, mind az alkalom megkívánt a jelenlévőktől.

A fergeteges hangulatról O’Neal és a Revolution gondoskodott, persze nem hiányozhatott a pázmányosok kedvence, Jabin sem, aki mindig is biztosította a talpalávalót. Kötelező elemként szerepelt a No Para Karaoke Show is. A buli — ahogy ígérték is — felejthetetlen és magával ragadó volt, igazán méltó egy vérbeli pázmányos rendezvényhez, a felsőbb évesek elmondása alapján még nem volt ilyen színvonalas szórakozóhelyen, ilyen sok résztvevővel megrendezett kari parti.

A nagyböjtre való tekintettel a HÖK egészen április 18-áig nem szervez bulit, de addig is lesz lehetőség különböző kulturális- és sporteseményeken való részvételre.

Szigeti Imola

18

2012/március

Mennyit keresek az egyetem után, avagy mi a csuda az a diplomás pályakövetés?

Egyre többet hallunk diplomás pályakövetésről, az elhelyezkedés fontosságáról, szerepéről az egyetemi évek alatt. A diplomás pályakövetési rendszer (DPR) választ ad a kérdéseinkre: lesz-e állásom? Mennyit fogok keresni?

Milyen fejlődési lehetőségeim vannak? A felvi.hu cikkéből mazsoláztunk.

A pályakövetés segítségével a kereslet és kínálat közelíthet egymáshoz, azaz az egyetemi és főiskolai képzések jobban alkalmazkodhatnak a munkaerő-piaci igényekhez.

A pályakövetéses kutatások eredményei az intézményeket arra ösztönözhetik, hogy azt tanítsák, olyan tudást adjanak át, amit a munkáltatók elvárnak egy frissdiplomástól. Illetve a másik oldalról a munkáltatók is tisztább képet kapnak arról, hogy a jelenlegi képzés mellett mit várhatnak el egy pályakezdőtől.

Ideális esetben minden felvételizőnek tudnia kellene már a jelentkezésnél, hogy majdani diplomájával, hol, milyen esélyekkel tud elhelyezkedni. Mindezekhez az információkhoz ma is hozzá lehet jutni különböző nyílt napokon, fórumokon, a hallgatói önkormányzatoknál és még számos helyen. Ez azonban körülményes, időigényes és nehezen tudunk országos érvényű,

vagy akár szakra lebontható következtetéseket levonni.

A pályakövetés hiánypótlónak számít abban az értelemben, hogy segítségével megtudható, egy adott képzésen végzettek hol helyezkedtek el, mit tudtak hasznosítani az iskolában tanultakból, milyen kompetenciákat kellett később megtanulniuk, és milyen egzisztenciát tudtak teremteni maguknak.

Egyetemünkön 2011-ben készült átfogó pályakövetési vizsgálat, amely mind az öt kar diákjait és végzett pályakezdőit is megkérdezte: előbbieket egyetemi motivációiról, utóbbiakat elhelyezkedésük részleteiről faggatta a Bölcsészettudományi Karon Papszt Miklós vezette kutatás. Aki kíváncsi a kutatás részleteire, valamint arra, menynyit fog keresni a diploma után, olvassa el részletes cikkünket weboldalunkon: www.jak.ppke.hu/karrier PPKE JÁK Karrier Iroda

Are U with me?

Beszámoló a Pázmány Debate Club első alkalmáról Mint szervező, nagy sikernek tudom elkönyvelni, hogy az első vitaalkalom után az elégedettség és persze a fáradtság érzésével zártuk be magunk mögött a IV. előadó ajtaját. A komoly, időigényes előkészítés eredménye az a felejthetetlen másfél óra lett, amely abszolút beteljesítette elvárásainkat, sőt túl is tett azokon. Az azóta eltelt pár nap lehetőséget adott rá, hogy összegezhessem mind a személyes, mind a visszajelzések alapján összegyűjtött tapasztalatokat, és objektív következtetésre jussak.

Az egész vitaklub célja végső soron az, hogy olyan képességeket, adottságokat ébreszszünk fel és fejlesszünk tovább magunkban, amelyek könyvből nem tanulhatók, és egyébként sem szerepelnek semmilyen képzés tantervében, ám a munkaerőpiacon alapvető elvárásként ilyenekkel szembesülünk. Első hallásra ezek hétköznapi dolgok, mint amilyen a jó kiállás, megjelenés, önálló fogalmazási készség, de mint a sónak, csak akkor érezzük valódi „súlyát”, ha hiányoznak. Ezt a célt olyan keretben, olyan eszközökkel terveztük megvalósítani, amely kevésbé kötött, nem hasonlít egy előadás vagy szeminárium stílusához.

Hazudnék, ha azt mondanám: nem tartottam tőle, hogy egy iskolás modorba fordul át az eredeti cél, de a remek hangulat és a résztvevők nyitottsága hamar nyilvánvalóvá tette számomra, hogy aggódásom alaptalan. A közös munka során mindenki hamar megtalálta a helyét, és a maga érdemi részével hozzájárult a feladatok sikeres megoldásához. Ám nem volt nehéz a vitában sem partnerre, sem pedig ellenfélre találni. Hatalmas élmény volt régi ismerősöket látni-hallani, és új embereket megismerni, velük együtt részt venni ezen a rendkívüli eseményen.

Bárki szabadon csatlakozhat az egész félév folyamán: ezekkel az élményekkel, jó társasággal és hangulattal várunk minden érdeklődőt, kéthetente szerda esténként 18 órától a IV. előadóban.

Bolla Balázs

Itelet_2012_2_beliv_attordelt.qxd

2012.03.14.

16:56

Page 19

(5$6086 6=$%$'(*<(7(0 FÑPPHO LQGÑW UHQGH]YÐQ\VRUR]DWRW D 7HPSXV .×]DODSÑWYfQ\ PfUFLXVEDQ D] (UDVPXV IHOVÖRNWDWfVL SURJUDP V]ßOHWÐVQDSMD DONDOPfEnO +DYRQWD HJ\V]HU HOÖDGfV KDQJ]LN HO D OHJNßO×QE×]ÖEE WÐPfNUnO D ERUNÐV]ÑWÐVWÖO D YXO NfQNXWDWfVLJ D MD]]WÖO D] RUYRVL URERWRNLJ D IHKÐUW×USH FVLOODJRNWnO D VWUHHW DUWLJ (OÖDGnQDN RO\DQ ILDWDORNDW KÑYXQN PHJ DNLN DQQDN LGHMÐQ PLQG (UDVPXV ×V]W×QGÑMDVRN YROWDN D]nWD SHGLJ V]DNPDL VLNHUHNHW ÐUWHN HO HOLVPHUWVÐJHW YÑYWDN NL D VDMfW V]DNWHUßOHWßN×Q SHUFHV HOÖDGfVRN NHUHWÐEHQ D VDMfW MHOHQOHJL PXQNfMXNUnO DQQDN HJ\ ÐUGHNHV V]HOHWÐUÖO PHVÐOQHN PDMG N×]ÐUWKHWÖ ÐV D QDJ\N×]×QVÐJ V]fPfUD LV EHIRJDGKDWn PnGRQ $] LVPHUHWWHUMHV]WÐVHQ WàO D] LQVSLUfOn JRQGRODWRN PHJRV]WfVD ÐV KLWHOHV L]JDOPDV V]HPÐO\L VÐJHN EHPXWDWNR]fVD PHOOHWW D UHQGH]YÐQ\VRUR]DWWDO D] LV D FÐOXQN KRJ\ PHJPXWDVVXN D] (UDVPXV NRPRO\ DUFfW D]W KRJ\ D] ×V]W×QGÑMDV LGÖV]DN MHOHQWÖV V]DNPDL VLNHUHN PHJDODSR]n MD NDUULHUHN HOLQGÑWnMD OHKHW (OVÖVRUEDQ ILDWDORNUD HJ\HWHPLVWfNUD V]fPÑWXQN D N×]×QVÐJ VRUDLEDQ GH D UHQGH]YÐQ\HN PLQGHQNL V]·P·UD Q\LWRWWDN ¾V LQJ\HQHVHQ O·WRJDWKDWÇN +(/<6=©1 .RVVXWK .OXE %XGDSHVW 9,,, 0~]HXP X ,'ë32172. PLQGHQ KnQDS KDUPDGLN NHGGMÐQ NLYÐYH V]HSWHPEHUEHQ nUfWnO

7DYDV]L V]HPHV]WHU PfUFLXV _ fSULOLV _ PfMXV ĔV]L V]HPHV]WHU V]HSWHPEHU D .XWDWnN ·MV]DNfMD UÐV]HNÐQW _ RNWnEHU _ QRYHPEHU 7RYiEEL UpV]OHWHN KDPDURVDQ ZZZ HUDVPXVV]DEDGHJ\HWHP KX

Itelet_2012_2_borito.qxd

2012.03.14.

16:35

Page 2

ítélet GALÉRIA ´´ R O ´´ L PILLANATKÉPEK AZ IDEI FELEZO

itelet-pazmany.blog.hu