XV. évfolyam 3. szám

tu ius

m

ut are

XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM, 2012. május 3.

aequum sal

ítélet A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet@jak.ppke.hu

INTERJÚ TATTAY LEVENTÉVEL

PRO FACULTATE

TUDÓSÍTÁS DUNDEE-BÓL

itelet-pazmany.blog.hu

SOUP TO GO!

www.jakhok.hu

UTÁNOZHATATLAN STRANDSZEZON

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 2

Ítélet Beköszöno ´´

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.”

Pázmány Péter Pro Sperare díjátadón (Beszámoló az 5. oldalon)

Beköszönő Végiglapozva az Ítélet korábbi számait, habár a formátum, betűtípus, színesség eltérő, a tartalomban valami mégis azonos, s folyamatosan ismétlődő: a Pázmányról, pázmányosokról, az egyetemi eseményekről, életről, hozzánk kapcsolódó, számunkra érdekfeszítő történésekről számol be, kari lap lévén.

A Pro Facultate nap sem szól másról, mint rólunk, immár tízedik esztendeje, ahol még most is fel-feltűnnek már végzett hallgatótársaink (közülük nem egy volt szerkesztőségünk tagja), s örömmel sommázzuk, hogy túlélték a sarkunknál álló vizsgaidőszakot, az idegpróbáló záróvizsgákról nem is beszélve… S a mulatság, a Pro Facultate díjak átadása mellett emlékképeket tárolunk el agyunk merevlemezére, melyekre évekkel később is szívesen gondolunk.

Mindenki, ahogy épp ő látta, ő megélte. S úgy gondolom, ez az, ami minden egyes Ítélet-et különbözővé tesz: minden szerző tolla másképp fog, s a stílusválasztás, szóhasználat, mondatformálás is egyedivé tesz, tehet. Ezt tartom különösen csodálatosnak az írásban: önmagában is tartalmasan írni, akár pusztán egy tárgyról, melyet egy érdekes témaválasztás még inkább tökéletessé tesz. S a betűk — akár virtuális — kanyarintása is mosolyra húzza a szám: valamiről lenyomatot adtunk.

A jó írás- (és beszéd-)készség egy jogásztól, jogászpalántától alapkövetelmény. S mint ahogy már beiratkozásnál is elmondták: egy jó jogásznál mindig kell lennie egy tollnak, így túl nagy akadálya nem lehet az alkotásnak. „Jót s jól!” — törekvésünk is összefoglalható ennyivel, melynek most egy újabb „hajtása”, hogy egy-egy érdekesnek vélt — nem jogi — szakmát űzőt is bemutatunk a már megszokottnak mondható rovatok mellett. Remélem, ebben a tanévben is örömükre szolgáltunk Kedves Olvasóinknak, s előre is kitartást kívánunk a vizsgákhoz, tartalmas pihenést a nyárra, s ne felejtsétek el olvasni internetes oldalunkat, az itelet-pazmany.blog.hu-t!

Búcsúzik az Ítélet szerkesztőségének nevében: Mikola Orsolya A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOM Elmélkedés Alessandro Atyával 2 Cigánykerekezni kéne Interjú Tattay Leventével 3 Ötven éve kezdo ´´dött a II. Vatikáni Zsinat „Mindenkiben föl kell szítani a kedvet, hogy kivegye részét a közös kezdeményezésekbõl.” 4 Pro Sperare 2011! 5 A légtér kalózai – Ingyen program földro ´´l, vízbo ´´l, levego ´´bo ´´l 5 A „Nagy Utazás” – Villáminterjú a március 15–16-i látogatás fo ´´szervezo ´´jével, Tomasz Sakiewicz-zel 6 Women on board A no ´´k aránya a vezeto ´´i körökben 7 A Pro Facultate Nap, 2012 8

Diplomán túl…

Interjú Márkus Petrával, egyetemünk volt hallgatójával 9 Pázmány Szalon 10 Két Szabó egy filmen – Az ajtó 11 Krízispont Hogyan csaljunk felho ´´karcolóban 11 Ablak a múltra 12 Díszterem 13 A Margitszigeten kívül… 13 Élvezzük egymás társaságát Interjú a Fried Bananas zenekarral 14 Soup to go! – Leves elvitelre 15 A’m sairy! A dinna kin!

Tudósítás Dundee-ból egy pázmányos hallgató szemével 16

Búcsú Gál Gyulától 17 Nemzetek Délutánja 17 Hirdetmény 18 Wolfgang Waldstein professzor díszdoktorrá avatása 19 A rajzfilmrajzoló Mi teljesen más szemmel nézzük ezeket a filmeket 20 Az utánozhatatlan strandszezon 21 Kínszenvedés-e napsütésben tanulni? 21 Építs kapcsolatot, keress állást! 22 Kávé, tea, koffein és mérhetetlen tanulás… 22 Kihelyezett „hittanóra” 23

Fo ´´szerkeszto ´´: Mikola Orsolya Segédszerkeszto ´´: Hajdu Rita Online felelo ´´s: Konta Balázs Korrektor: Gottlieb Péter Szakmai tanácsadó: Dr. Koltay András Szerzo ´´k: Balázs Beáta, Bárdossy Csaba, Fedor Zsuzsanna, Galiger Eniko ´´, Kalász Veronika, Kiss Lúcia, Kovács Krisztián, Orosz Cintia, Szabó Kata Karolina, Szabó Levente, Szatmári Anna, Szigeti Imola,Teleki Levente Készült a mondAt Kft. nyomdájában www.mondat.hu

2

2012/május

Elmélkedés Alessandro Atyával „Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.”

(Jn 20,29) A közelmúltban hagytuk magunk mögött a keresztény világ legnagyobb ünnepét, a húsvétot. Jézus feltámadása tény: tudjuk, hisszük. Ám éltek és élnek olyanok, akik kételkedtek, kételkednek ebben.

Tamás apostol is közéjük tartozott mindaddig, míg személyesen nem találkozott Vele és meg nem tapintotta sebeit. Jézus ekkor intézte hozzá a fent említett szavakat, melyek érdekes oldalról világítják meg a feltámadást. Erro ´´l beszélgettem egyetemi lelkészünkkel.

A dolgokat kétféle módon ismerjük meg: közvetlenül, testi érzékeléssel; de közvetett úton is. Példa ez utóbbira, hogy noha sosem találkoztunk Napóleonnal, mégis tudjuk, hogy élt. Amikor édesanyánk vacsorát ad nekünk, honnan tudjuk, hogy az nem mérgezett? Laboratóriumban megvizsgáljuk az összetételét? Nem. Egyszerűen bízunk édesanyánkban. A tanulás oldaláról nézve: ha nem lennénk képesek a közvetett tapasztalásra, ha hiányozna a bizalom a tanárainkban, a könyveinkben, minden generáció kezdhetné elölről az ismeretgyűjtést, s nem lenne fejlődés.

Tamás, aki éveken át Krisztus mellett élt, aki személyesen tőle hallotta, hogy fel fog támadni, miért nem hitt mégsem a társainak? Mert nem bízott a Jézus által mondottakban. A Messiás nem azért dorgálta meg őt, mert meg akarta tapintani sebeit; hanem mert a közvetett érzékelés, a bizalom hiányzott belőle.

A másik fontos gondolat e részletben a hit. „Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.” Vagyis mi vagyunk boldogok, akik nem éltünk kétezer éve, nem találkoztunk Vele személyesen, nem hallgattuk tanítását az első sorokból, mégis hiszünk benne. Lényeges és alapvető dolog, hogy az apostolok láthatták és megérintethették Jézust, mert ezen alapszik a keresztény hit; de itt a Földön van egy olyan megismerés, amely ennél fontosabb. Mi a hit által tapasztalhatjuk meg, hogy Jézus köztünk van. Ez meghaladja a teret és az időt, mindenhol és mindenkor lehet találkozni Vele. Nem szabad panaszkodnunk, hogy miért nem akkor éltünk Jézus mellett.

A hit ma is ugyanaz, mint akkor.

Mit üzen még a hallgatóknak?

Higgyünk és örüljünk, mert Jézus reményt ad nekünk! Nem a halál az utolsó dolog, hanem a feltámadás. Ennek tudatában kell élnünk mindennapjainkat.

Kiss Lúcia

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 3

Interjú Ítélet

Cigánykerekezni kéne Interjú Tattay Leventével Ön volt az elso ´´ a karon, akit – 2006-ban professzornak neveztek ki. Az akkor készült interjúban ezt pályája csúcsaként értékelte.

Azóta azonban nemzetközi szinten is jelento ´´s eredményeket ért el, többek között megjelent az Intellectual Property in Hungary címu ´´ könyve a Kluwer nemzetközi kiadónál.

Igazából a siker számomra egy állapotot jelent: igen büszke vagyok arra, hogy „szenior” korom ellenére is még versenyben vagyok és egy ilyen jelentős munka elkészítésére felkértek. Ezzel számos kapu megnyílt előttem: kaptam például egy hat hónapos müncheni kutatási ösztöndíjat, így „old boy” kategóriában indulóként úgy érzem, hogy cigánykerekezni kéne.

rópai országnak csatlakoznia kellett; nekünk is, mivel ezt az 1991-ben kötött Társulási Megállapodás kifejezetten előírta.

Az integráció megélénkülését jelezte, hogy — a nemzetközi szerződések helyett — már uniós szinten valósul meg a harmonizáció: 2011 májusban jelent meg az új akcióprogram, melynek egyik fontos eleme az 1975. évi közösségi szabadalomról szóló, de nem hatályos Luxemburgi Egyezmény helyett egységes uniós szabadalom létrehozása.

Az Európai Szabadalmi Egyezmény nagyszerűen működik, de van politikai akarat arra, hogy ha létrehozzák az uniós szabadalmat, akkor az egy nemzetek feletti, egységes kritériumok alapján, az ország szabadalmi hivatalaitól teljesen független rendszert tudjon megvalósítani.

Most mi a kutatási témája?

A szellemi alkotások joga és a versenyjog kapcsolata, hiszen a két terület között ellentét feszül: az unió a versenyképességet próbálja növelni, de azzal nő a szellemi alkotásokban a monopolizálás veszélye, viszont a versenyjog alapjaiban monopol-ellenes. Így lényegében örökké szükséges ellensúlyozni a szellemi tulajdonjogok és versenykorlátozások joga között.

Arra keresem a választ, hogy az unió lételemével, a versennyel, hogyan egyeztethető össze nemzeti szinten a szellemi alkotások territoriális, versenyt korlátozó joga.

A magyar soros uniós elnökség alatt kapott zöld utat az egységes uniós szabadalom terve, mely javíthatja az Európai Unió versenyképességét; de jelenleg is több, a szellemi alkotások harmonizációját érinto ´´ kérdés van napirenden.

Az EU rendelkezik egy fejlesztési tervvel a szellemi alkotások terén. A szellemi alkotások joga a többi területhez képest lényegesen később, a 90-es évektől kezdve alakult ki, akkor is a kutatási-fejlesztési politika nyomására: már elodázhatatlan kérdéseket kellett megválaszolni, arról nem is beszélve, hogy a hihetetlen ütemű technikai fejlődést is valamilyen módon követni kellett.

A szellemi alkotások vonatkozásában „meglódult” az integráció, hiszen 1980-ig nem történt semmi. Az egységes európai szabadalmak területén már 1973-ban megkötötték (1977-ben hatályba is lépett) az Európai Szabadalmi Egyezményt, melyhez minden eu-

Korábban már említette, hogy nemcsak a Pázmányon, hanem a családjában is az elso ´´ egyetemi tanár Ön volt.

Igen, senki nem volt a családban jogász. Pécsett végeztem el az egyetemet, ahova három év várakozással vettek fel, annak megfelelően, hogy a Kádár-rendszer szerint — bár egyházi gimnáziumban végeztem — érvényesült „aki nincs ellenük, az velük van” megközelítés. Az egyetem után sportoltam, futballoztam, s valahogy a védjegyek vonzásába kerültem. Ez a kettősség sokáig fennállt:

…a siker számomra egy állapotot jelent: igen büszke vagyok arra, hogy „szenior” korom ellenére még versenyben vagyok és egy ilyen jelentős munka elkészítésére felkértek. Ezzel számos kapu megnyílt előttem: kaptam például egy hat hónapos müncheni kutatási ösztöndíjat…

fizikailag a sport, szellemileg a védjegyek jelentették a kihívást számomra. Vállalati jogászként dolgoztam körülbelül tíz évet, majd volt olyan szerencsém, hogy „lecsapott” rám a Magyar Szabadalmi Hivatal, ahol 1981-től 1994-ig — 91-től a Védjegyosztály vezetőjeként — dolgoztam, s ezzel beteljesültek az álmaim. Közben kiküldtek az akkori KGST-be is szakértőnek, majd 1995-től a kizárólagos oktatás mellett döntöttem, amely minden szempontból szerencsés választásnak bizonyult.

Tankönyvei mellett számos egyéb mu ´´ve is megjelent, melyek között megakadt a szemem a borvédjegyekkel kapcsolatos írásain.

1994-ben szerettem bele a témába, amikor megkötöttük az EU-val a borok eredetéről szóló megállapodást, s a témában még mélyebbre ástam: 1999-ben jelent meg A borés az agrártermékek eredetvédelme c. könyvem. Elég csak arra gondolni, hogy milyen szerteágazóan lehet a bort vizsgálni; milyen történetei, vallási, agrárpolitikai vonatkozásai vannak, gondoljunk például egyes bibliai részekre.

Az élet más területét is ezen a jogi szemüvegen keresztül vizsgálja?

Alapvetően igen. Például igen szeretek színházba járni. S az emberek bele sem gondolnak, hogy mennyi szerzői jogi vonatkozása van egy-egy darabnak.

Mit gondol az internetes kalózkodás megfékezésére szánt, nagy port kavaró ACTÁ-ról, vagyis a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról?

Sajnos nem a nemzetközi egyezményeken múlik a szerzői jog létét veszélyeztető jogtalan szerzői jogi felhasználások visszaszorítása. Ennek ellenére a nemzetközi szabályozást örvendetes lépésnek kell tekinteni.

Köszönöm a beszélgetést!

M. O. május/2012

3

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 4

Ítélet Hitélet

Ötven éve kezdo ´´dött a II. Vatikáni Zsinat „Mindenkiben föl kell szítani a kedvet, hogy kivegye részét a közös kezdeményezésekből.” beri élet minden területére napjainkban is jól alkalmazható útmutatást adtak. A tizenhat zsinati dekrétum közül kiemelkedő az utolsók között elfogadott Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúció. A dokumentum az emberi jogoktól kezdődően a közjóval, a politikai élettel, illetve a társadalmi közösség és az egész emberi nem legfontosabb kötelességeivel és szükségleteivel foglalkozik. Példaként említhető egyetlen, a jelenlegi helyzetben különösen élesen csengő kijelentése: „A gazdasági fejlődésnek az em-

Az idei esztendő számos, a Katolikus Egyház történetében jelentős értékkel bíró évfordulót foglal magában. Ezek között a világegyház számára az egyik legfontosabb a II. Vatikáni Zsinat eseményeiről való megemlékezés.

2012-ben immár ötven éve annak, hogy XXIII. János pápa megnyitotta a sorsfordító zsinat első ülését.

Az 1962-től 1965-ig tartó II. Vatikáni Zsinat a huszonegyedik egyetemes zsinat volt. A történészek által egyetemes jelzővel illetett zsinatok abban különböznek bármely más zsinattól, hogy a világ valamennyi püspökének részvételével zajlanak. Ezen az eseményen a püspökök testülete a pápával egységben az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalmat gyakorolja ünnepélyes keretek között.

Az egyetemes zsinatok évszázadokon keresztül jelentették a Katolikus Egyház legjelentősebb eseményét, egyben legfontosabb döntéshozói fórumát. Különlegességüket jelzi, hogy a IV. század elején megtartott I. Niceai Zsinat óta mindössze húsz olyan zsinatra került sor, amelyre minden püspök meghívást kapott. A legtöbb, három-három egyetemes zsinat a XII. és XIII. században volt. Összehívásukat minden esetben valamely különösen fontos ok, kiemelkedő történés indokolta. A korai zsinatok elsődleges célja az akkor 4

2012/május

még kevésbé szilárd alapokon nyugvó alapvető hitelvek tisztázása és megvédése volt. Így érthető, hogy sokáig valamennyi résztvevő megegyező véleménye szükségeltetett minden egyes határozathoz. Később szükségessé tette a zsinati atyák ülését a XIV. században a három pápa együttes uralkodása és a politikai nyomás miatt bekövetkezett nyugati egyházszakadás, valamint a reformáció is. Ez utóbbi az egyháztörténelem egyik kiemelkedő viszonyítási pontját a tridenti reformzsinatot eredményezte. A legutóbbi, vagyis a II. Vatikáni Zsinat a világháborúk, népirtások, egyházüldözések, a hidegháború és a gyorsuló technikai fejlődés által gyökeresen megváltoztatott világ helyzetére kívánt mélyrehatóan reflektálni. A kérdések jelentőségét alátámasztja a részvevők rekordot jelentő száma, mivel kétezer-ötszáznál is többen jelentek meg a zsinaton. Amelyről kijelenthető, hogy a maga nemében minden bizonnyal az utolsó is volt. A modern eszközök és a világban megtapasztalható hihetetlen tempójú változások ténye a viszonylagosan lassan szerveződő és sokáig elhúzódó intézmény meghaladását vetítik előre.

A II. Vatikáni Zsinaton több olyan dokumentum elfogadására került sor, amelyek máig kiemelkedő jelentőségűnek mondhatók.

Az egyház belső rendjének alapvető szabályozása és megújítása mellett elmondható, hogy a végül kihirdetett enciklikák az em-

A II. Vatikáni Zsinat óta eltelt évek megmutatják a Katolikus Egyház igazi erejét. Ha nem is sikerült mindent keresztülvinni, de a látványos felszín alatt jól észrevehető a zsinati eszmeiség sikere ber ellenőrzése alatt kell maradnia, s nem szabad átengedni a túlságosan nagy gazdasági hatalommal rendelkező személyeknek vagy csoportoknak, kizárólagos jelleggel az államnak, vagy néhány hatalmasabb nemzetnek. Épp ellenkezőleg minden szinten minél többen, nemzetközi viszonylatban pedig az összes nemzetnek aktívan részt kell vennie a gazdasági fejlődés irányításában.”

Ne feledjük, ezt a gondolatot fél évszázaddal korábban fogalmazták meg.

2012-ben elérkezett az idő, hogy számot vessünk az elmúlt ötven esztendő gyakorlatával és eredményeivel. A II. Vatikáni Zsinat óta eltelt évek pontosan megmutatják a Katolikus Egyház igazi erejét. Ha nem is sikerült mindent az elképzelések szerint keresztülvinni, de a látványos felszín alatt jól észrevehető a zsinati eszmeiség sikere.

Teleki Levente

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 5

Aktuális Ítélet

Pro Sperare 2011!

2012. április 19-én került megrendezésre — immár tizenegyedik alkalommal — a Felsőoktatási Média Konferencia.

A szervezők már kora délelőttől várták az érdeklődőket, többek között az új médiatörvény hatásairól és a közszolgálati médiáról is hallgathattunk előadásokat. Ez az esemény azért is volt jelentős, mert több kategóriában díjazták a legtehetségesebb fiatal újságírókat (Év Írása 2011, Hallgatói Sajtóért Díj 2011, Pál Imre-emlékdíj 2011, Év Fotója 2011) és lapunk számára azért, mert Pro Sperare díjjal jutalmazták a 2011-es évben legtöbbet fejlődött egyetemi lapot. A tavalyi év

kemény munkálatait követően igazán megtisztelve éreztük magunkat, amikor az Ítélet szerkesztősége vehette át az elismerésért járó plakettet. A zsűri tagjai nem kisebb nevek voltak, mint Kelen Károly a Népszabadságtól, Bódis András a Heti Választól és Takács Erzsébet az Edupress Oktatási Hírügynökségtől. A díjátadó előtt bevezetésként Kelen Károly intelmeit hallgathattuk meg: „…mindig legyen legalább egy jó mondatod”. Megszívlelve ezt a tanácsot a szerkesztőség nevében bátran kijelenthetem, hogy a fejlődés nem áll meg, s 2012-ben is az Egyetemhez méltó színvonallal fogunk munkálkodni minden egyes lapszámon!

Hajdu Rita

A légtér kalózai Ingyen program

földről, vízből, levegőből

Hol van Európa legnagyobb űrrepülőtere? Ha az Olvasó most kezdi el keresni, azt ajánlom, hogy az Atlanti-óceán túlpartján tegye: Francia Guyana-ban. Európa innen lőtte fel az első műholdjait, melyek aztán az Egyenlítőmenti országok felett repültek. Innen jött a felismerés, ha ezeknek az országoknak a légterét használják a műholdak, akkor fizessenek érte a felbocsájtók. Az erre adott válasz egyszerű volt: ha nem tetszik nekik, hogy felettük húznak el, akkor lőjék le őket. Nos, egy-egy rakéta jött volna ki az országok éves költségvetéséből, úgyhogy a műholdak maradtak. De hogy is jön ez cikkünk témájához?

A napokban olvastam egy blogbejegyzést az egyik legismertebb torrentoldalon, melyben a készítők tájékoztatják a célközönséget, hogy a drónok (pilóta nélküli kisméretű repülőgépek), a nagy hatótávolságú rádiótechnológia és a kisméretű számítógépek fejlődésével lehetővé vált, hogy a titkos szerverekre való átirányítást már a levegőből oldják meg, egy pár tíz kilométeres magasságban keringő géppel. A mi nemzedékünk már nem szívesen áll sorban a szoftver vagy zeneműboltban, hogy őszinte legyek én még nem láttam senkit sem operációs rendszert venni — én magam természetesen vettem. Sokkal egyszerűbb egy zeneszámot az internetről letölteni; nincs sorban állás, ki sem kell mozdulni otthonról és persze a legfontosabb: ingyen van. Vagy majdnem ingyen… De előbb-utóbb a mi nemzedékünknek is be kell látnia, hogy egy zenemű vagy program nem írja meg magát, ahogy a kenyérhez is kell egy pék, aki megsüti és ezért pénzt kap. Persze, jelen pillanatban irreális elképzelésnek tűnik (még itt, a jogi karon is), hogy mindenki csak legális szoftvereket tartson otthon, mert legtöbbünk nem győzné pénzzel.

Véleményem szerint a megoldást az okos telefonok megjelenése hozta el a különböző „marketekkel”. Ezek a tárhelyek lehetővé teszik, hogy rájuk csatlakozva az előfizető a megfelelő összegért cserébe letölthesse a programot vagy zenét, ez jó mind a felhasználónak, mind a gyártónak. A felhasználó olcsón jut legális, ellenőrzött programhoz; a gyártó pedig egy helyen koncentrálva tarthatja a termékeit, így jelentős össze-

Mi döntjük el, hogy hogyan védjük szellemi alkotásainkat: jogkövető magatartással, vagy másokra bízzuk, akik máshogy teszik ezt — mint hogy a drónokat csak vadászrepülővel lehet leszedni, a fenti blogot idézve: „Egy igazi háborús cselekménnyel.” geket takaríthat meg a marketingen, illetve — valószínűleg — több pénz is folyik be hozzá a vásárlásokból. Szilárd meggyőződésem, hogy ha egyszerű és olcsó lenne programokat venni, akkor idővel eltűnne az internetes kalózkodás.

Szívesen venném az Olvasó véleményét a témában, esetleg egy kulturált vita formájában az Ítélet Blog hasábjain; úgyhogy aki kedvet érez és van véleménye, ragadjon billentyűzetet és ossza meg velünk! Mi döntjük el, hogy hogyan védjük szellemi alkotásainkat: jogkövető magatartással, vagy másokra bízzuk, akik máshogy teszik ezt — mint hogy a drónokat csak vadászrepülővel lehet leszedni, a fenti blogot idézve: „Egy igazi háborús cselekménnyel.”

Kovács Krisztián május/2012

5

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 6

Ítélet Aktuális

A „Nagy Utazás” Villáminterjú a március 15—16-i látogatás főszervezőjével, Tomasz Sakiewicz-zel Lengyel és magyar zászlók erdejében csendült fel a lengyel himnusz a Bem téren március 16-án. A nemzeti ünnepünk alkalmából Budapestre érkező lengyelek így fejezték ki tiszteletüket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Előző nap reggel érkeztek meg 16 órás vonatút után, hogy az egész napos menetelést követően részt vegyenek a miniszterelnök ünnepi beszédén, s a következő napi megemlékezéseken. Két mozdony segítette vonatukat a Tátra magaslatain keresztül Magyarországra; ugyanis annyira tele volt a vonat, hogy egy második mozdony közrehatása is majdnem kevésnek bizonyult.

Legfőbb hajtóerő a szabadság szeretete és a barátság volt – osztotta meg velünk élményeit az egyik idősebb szervező, Tytus Czartoryski. Budapesti programjaik között volt a 15-i menet, a Bem téri főhajtás; majd a csokrok és koszorúk elhelyezését követően több százan a III. kerületi Katyń-emlékműhöz is ellátogattak, hogy megemlékezzenek a 1940-ben történt kivégzések áldozatairól is.

Az eseményen részt vett Tomasz Sakiewicz, a több ezer lengyel vendég utazását kezdeményező Gazeta Polska újság főszerkesztője.

Szerkesztőségünk egy villáminterjú erejéig megszólaltatta a főszerkesztő urat, aki előző nap a főpolgármester mellett mondott ünnepi beszédet a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

Mi adta a Nagy Utazás ötletét, melyhez több ezer lengyel csatlakozott és látogatott Budapestre március 15-én?

Látogatásunkat a nemzeti ünnepre időzítettük, hogy tanúbizonyságát adjunk magyar barátaink iránti tiszteletünknek, egyben elismerésünket fejezzük ki az irányvonal miatt, amit a magyar politika képvisel a nemzet szuverenitásának megőrzése érdekében. Újságunk, a Gazeta Polska olvasótáborához tartozó, országszerte háromszáz klub és a 80-as évek szolidaritási mozgalmában (Solidarność) részt vállaló tagjaink ötlete volt, hogy a keresztény, antikommunista értékrendre épülő magyar politika és Ma6

2012/május

Kaptak bármilyen anyagi támogatást Magyarországról?

Ez teljesen alulról induló kezdeményezés, nem Magyarországról hívtak bennünket.

Természetesen hetekkel később magyar szervezők is társultak, ugyanakkor a teljes utazás finanszírozása önköltséges volt a magyar sajtóban megjelent hírek ellenére is.

Az elszállásolásunkban ugyanakkor sok magyar fiatal és család segített önzetlenül.

Látogatásunkat a nemzeti ünnepre időzítettük, hogy tanúbizonyságát adjuk magyar barátaink iránti tiszteletünknek gyarország iránt érzett szimpátiánk jegyében megerősíthessük a két nemzet tekintélyes múltra visszatekintő barátságát.

Fontosnak tartottuk, hogy a sokat támadott Alaptörvény mellett is kiálljunk. Magyarország függetlenséget és egyenlő bánásmódot célul kitűző politikája közel áll a lengyel mentalitáshoz és értékrendhez, így örömmel jöttünk támogatásunkról biztosítva magyar barátainkat a híres lengyel–magyar barátság jegyében, melyre büszkék lehetünk.

Hogyan értékelné a március 15-i eseményeket?

Csodálatos volt a fogadtatás, az emberek tapsoltak az utcákon, ahol a menet haladt. Idős nénik sírtak örömükben, míg mások baráti kézfogásokkal fejezték ki érzéseiket. Gyönyörű pillanatok részesei lehettünk.

Elképzelheto ´´, hogy Budapestre látogatnak még a jövo ´´ben?

Nagy öröm mindannyiunk számára a Budapesten töltött másfél nap, így örömmel jövünk magyar barátainkhoz ismét, amikor szükség lesz ránk. Itt tartózkodásunk alatt barátságok szövődtek, melyek jó alapot szolgáltatnak a további folytatásra, akár Budapesten, akár Varsóban.

A két nemzet közötti szoros viszonyt jól bizonyítja az is, hogy egy héttel késo ´´bb Bronislaw Komorowski lengyel államfo ´´ és delegációja is tiszteletét tette a Bem-szobornál tett hivatalos látogatás keretében.

Bárdossy Csaba

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 7

Szabályok Ítélet

Women on board A nők aránya a vezetői körökben Az alábbi sorok a Speakeasy Diákegyesület heti ülésének vitaindítóját képezték, melynek életében számos hallgatónk is elkötelezett szerepet vállal évek óta.

Az írás arra keresi a választ, hogy a 21. században — ahol a fejlett világban a női egyenjogúság már sok téren elfogadott politikai, társadalmi tény — miért (a legfrissebb 2010es adatok alapján) csak 15%-os a női arány a nagyvállalatok (Fortune 500) vezető testületének tagjai körében.

Nem arról van szó, hogy nincs semmiféle törekvés az egyenjogúság megvalósítására, de az üteme sokkal lassúbb, mint ami elvárható lenne, miután a nők jogaiért való harc már a fejlődő világot is elérte. Ennek jó bizonyítékai a 2011-ben kiosztott Nobel-díjak is (megosztva kapta meg egy jemeni és két libériai női aktivista).

A 19. század második felében a suffragette mozgalmakkal kezdetét vevő folyamat mára elérte, hogy a nőket a fejlett országokban ugyanazon jogok illetik meg a hétköznapi életben; azonban a vezető munkapozíciók még mindig férfi privilégiumnak számítanak. Míg régebben ez a tény magyarázható volt azzal, hogy az alap női szerepnek (korai gyerekvállalás általi kisebb munkatapasztalat) való megfelelés prioritást élvez, valamint hogy eleve kevesebb nő szerzett megfelelő diplomát az adott vezetői szerep betöltéséhez; addig mára a karrierépítést tervező nők körében a gyermekvállalás ideje kitolódott és általában jellemző, hogy sokkal több nő jut diplomához, mint férfi. De akkor miért nincs ez a felülreprezentáltság jelen a vezetői körökben (vállalatigazgató, igazgatósági-tag stb.)?

A téma összetettsége miatt most elsődlegesen a nagyvállalatok, bankok illetve politikai vezetők körét vizsgáljuk.

Míg 2004-ben csak 8%, addig 2010-re már 12%-ra nőtt a top európai vállalatoknál a női vezetők aránya. A változtatás érdekében több országban jogszabályokkal is meghatároztak egy minimumot. Ez persze felveti a kérdést, hogy a jogszabály nem okoz-e minőségi hátrányt, azaz, hogy valakit csak azért jelölnek ki vezetőnek egy testületben, mert nő. Norvégiában a legmagasabb, 37,9%ra növelte ezen intézkedés a nők arányát.

A nők arányának növelésére több érv is fel-

hozható. A vállalat definíciójában is elsődlegesen a profitszerzés jelenik meg célként, így a nők arányának növelésére is gazdasági indokokat kell találni, hogy ez a gyakorlatba kerüljön. Első érv, hogy a versenyképességre hátrányosan hathat, hogy vezetői körben nem tükröződik az átlagos 50%-os nemek szerinti megoszlás. Második érv, ami felhozható, hogy viselkedési pénzügyekben végzett tapasztalati felmérések bizonyítják, hogy a férfiak nagyobb arányban kedvelik a hazardírozást, azaz a kockázatvállalást megfelelő nagyságú hozamkompenzáció nélkül.

Sok háztartásban is a nő az, aki az otthoni kasszát vezeti, így a vállalat pénzügyi költségvetésére jó hatással lehet egy női CFO. Harmadsorban szintén megfelelő érv lehet az a tapasztalati tény, hogy azon vállalatok a Fortune 500-ból, ahol a legmagasabb a női képviselet, az ágazati medián felett teljesített pénzügyi értelemben. Roy Adler, a Malibui Pepperdine Egyetem professzora kimutatta kutatásában, hogy az általa vizsgált 215 cégnél a Fortune 500-ból ott voltak jobbak a pénzügyi kimutatások, ahol magasabb volt a női képviselet. A kanadai Conference Board 1995-ben végzett kutatása is hasonló eredményekre jutott.

Habár két kutatás még nem bizonyító erejű, könnyen lehet valamiféle kapcsolat a két tény között.

A demográfiai arány képviseletének tükrözését megkövetelendően az Európai Bizottságban indítványozták júniusban, hogy

Az írás arra keresi a választ, hogy a 21. században — ahol a fejlett világban a női egyenjogúság már sok téren elfogadott politikai, társadalmi tény — miért csak 15%-os a női arány a nagyvállalatok vezető testületének tagjai körében

30%-os női kvóta legyen kötelező a vezetőségben (azóta nem került elfogadásra a határozat). Eddig önállóan csak néhány ország vezette be a kvótát (Norvégia, Franciaország, Spanyolország). Az igazságügyi biztos véleménye szerint a leghatásosabb az önszabályozás lenne minden egyes ország esetében, nem pedig egy felülről hozott döntés kikényszerítése. Abban viszont akarategység bontakozott ki, hogy 2020-ra 40% legyen az alsó küszöb a női szerepvállalás tekintetében.

A politikában is egyre több a női képviselő (pl. az idei miniszterelnöki választások Dániában női vezetőt helyeztek az ország élére), habár még itt sem ritka eset az alacsonyabb bérezés és a parlamentekben is jellemzően több a férfi képviselő.

A kvóta bevezetése mellett különféle más eszközök is szolgálnak a női vezetők számának növelését elősegítendően; például az ezen célokat zászlójára tűző mozgalom (www.womenonboards.org.au), vagy a GDP alternatívájaként is felfogható GEM (gender enpowerment measure) bevezetésének javaslata, azaz a női és férfi keresetek különbségéből kalkulált mutató, mely a nők jelenlétét méri a magas fizetésű állásokban, illetve egy adott ország parlamentjében.

Míg a nemek közötti egyenlőség társadalmi vonatkoztatásban a fejlett országokban szinte már mindenhol megvalósult, addig a politikai és vezetői pályák egyenjogúsága még várat magára.

Ugyanakkor megkerülhetetlen a kérdés, hogy a fejlett társadalmak fenntarthatóságának érdekében, nem fűződik-e nagyobb érdek a tradicionális társadalmi szerepek (pl.: anyaság) presztízsének megtartásához.

A vita során egyetértettünk abban, hogy a XXI. században jó eséllyel elvárható egy arany középút, mely során a nőknek nem kell lemondani a gyermekvállalás öröméről, ugyanakkor a karrierépítés lehetősége sem korlátozódik olyan mértékben, mint manapság.

Az ügyben való tisztánlátáshoz komoly támpontot jelenthet egy államtitkár vélekedése, aki szerint egy családos anya a gyermeknevelés során nagymértékű vezetésszervezési többlettudatásra tehet szert, mely szignifikánsan növeli a munkavégzés minőségét és a vezetési képességeket, melyek komolyan kamatoztathatók vezetői posztokon.

Bori Natália www.speakeasy.hu május/2012

7

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 8

Ítélet Beszámoló

Pro Facultate nap 2012!

Mielőtt az élménybeszámolómba belefognék, kötelességemnek érzem, hogy bemutassam a mára már hagyománnyá vált Pro Facultate nap — joggal nevezhetem ennek — történelmét.

Mivel az idei évben volt az első „ProFac” napom, több helyről is érdeklődtem az eseménnyel kapcsolatban. Íme egy kis történelem.

A Pro Facultate díj ötlete és alapítása Koltay Andrástól és Gerencsér Balázstól származik.

A díj alapító okirata szerint „díjazott lehet a Kar minden oktatója és más munkatársa, aki a Kar életében, munkájában kiemelkedő tevékenységet végzett. Övezze tisztelet a díjazott munkásságát és váljék ez a Kar tudományos, szakmai, igazgatási vagy egyéb gyarapodására.”

Az alapítás után a díjat első ízben, 2003ban Zlinszky János professzor úr kapta meg.

Ezt követően — 2003 őszén — a díjat a Kari Tanács hivatalos rangra emelte, míg a HÖK a szavazás és a díjátadás lebonyolításában segédkezik. Egy ideje a HÖK kezdeményezésére évente egy-egy hallgatót és adminisztrátort is díjaznak (Hallgatói Mozgalomért és Hallgatókért díjak).

A Pro Facultate díj alapítása utáni évben került megrendezésre az első Pro Facultate nap.

Az elmúlt évek alatt sportnappal is gazdagabb lett ez az esemény; ahol a JÁK és a Testvérkarok mérhették össze erejüket labdarúgásban, kosárlabdában és röplabdában.

Idén a márciusi nagy sikerre való tekintettel ismét megrendezésre került FIFA-bajnokság tette színesebbé a sportnapot.

S most lássuk, hogy mi történt idén. Már reggel az I-es előadóból láttuk a nagy készü8

2012/május

lődést; zöld pólós HÖK-ösök rohantak fel-alá a Gesztenyéskertben, aztán megjelent a többi szín is: a kék Tutorok, Gradusosok, sportolók és Ítéletesek és a lila Erasmus Tutorok.

A programsorozat délután egykor kezdődött a Díszteremben. Az ünnepélyes esemény Palócz László HÖK elnök beszédével, majd Schanda Balázs dékán úr hivatalos megnyitójával indult. Az idei díjazottak: Vókó György tanár úr a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Tanszékről; Szikora Gyula a

Műszaki Osztály vezetője és Bartolák Csaba öregdiák, tutorlegenda. Minden köszöntőés köszönőbeszédben elhangzott a híres pázmányos öntudat és a közösségi összetartás ápolásának fontossága, mely lehetővé teszi, hogy immáron közel egy évtizede kerülhet megrendezésre a Pro Facultate nap: „a szemeszter legfontosabb napja” — hangsúlyozta Schanda Balázs dékán úr.

A díjátadó után a Gesztenyéskertre helyeződött a hangsúly. Bár sokunknak órája lett volna, hallgatói rábeszélőkészségünknek — illetve találékonyságunknak — és oktatóink kompromisszumkészségének köszönhetően az ünnepség után a gyakorlók helyett az udvar felé vettük az irányt. A szervezők igazi fesztiváli hangulatot teremtettek, ahol mindenki megtalálhatta a maga kedvére valót.

A bográcsozáson több csapat is versenghetett — több-kevesebb sikerrel — a legfinomabb gulyásleves elkészítéséért és hatal-

Díjazottak

mas népszerűségnek örvendett az egész estét végigkísérő „all you can drink” borakció.

A majális kellemes hangulatú beszélgetésekkel indult oktatók és hallgatók közt egyaránt. Miután mindenki „jóllakott”; egyetemünk néptáncosai és pázmányos kötődésű zenekarok, név szerint: a Fried Bananas, a The [hated] Tomorrow és a Fish! húzták a talpalávalót fergeteges hangulatot teremtve.

Az est végére az a bizonyos mámor teljesen hatalmába kerítette a kert minden egyes szegletét, senkinek sem kellett kétszer mondani, hogy táncoljon.

Emellett felcsendültek a gólyatáborban jól megtanult, jól ismert és sosem felejthető himnuszok bizonyítékául annak, hogy a pázmányos a sztár! A koncertek után nagy tömegekben vonultunk át a Living Roomba, ahol a jó hangulat tovább folytatódott egészen hajnalig Dj Jabin közreműködésével.

A díj alapító okirata szerint „díjazott lehet a Kar minden oktatója és más munkatársa, aki a Kar életében, munkájában kiemelkedő tevékenységet végzett Másnap reggel az egyetem előtt csupa fáradt arccal találkoztam: „Ne is mondd, ma még lesz polgár gyakorlatom is…”. A kertben nyoma sem volt a csütörtöki mulatságnak, de nem is a kertben kell, hogy nyomot hagyjon egy ilyen esemény: az emlékezetünkbe fog vésődni. Legalábbis nekem ott van, ott lesz. Felejthetetlen és színvonalas élmény volt, ezt mindenki nevében állíthatom. Köszönjük a szervezőknek és a résztvevőknek!

Csak a Pázmány!

Hajdu Rita

Oktatói díj: Dr. Vokó György (egyetemi tanár, a Bünteto ´´ Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék oktatója) Adminisztrátori díj: Szikora Gyula (a mu ´´szaki osztály vezeto ´´je) Hallgatói Mozgalomrét díj: Bartolák Csaba (a tutori szervezet egykori tagja)

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:58

Page 9

Esélyegyenlo ´´ség Ítélet

Diplomán túl…

Interjú Márkus Petrával, egyetemünk volt hallgatójával

Elo ´´ször is mondanál pár szót magadról?

Milyen szakra jártál, mikor végeztél?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának volt látássérült (vak) hallgatója vagyok. 2006-tól tanultam ebben az intézményben jogász szakon, 2011-ben végeztem és kaptam kézhez diplomámat. Ezt követően az álláskeresés mellett igyekeztem a már meglévő angol nyelvtudásomat fejleszteni, így angol jogi szaknyelvet is tanultam, valamint ez idő alatt kezdtem el önvédelmi órákat is venni.

Tanulmányaim folytatását megkönnyítette, hogy hordozható számítógéppel rendelkezem, mely használatát képernyőolvasó program teszi lehetővé számomra. Ezen szoftver segítségével tudok digitális formátumú könyveket olvasni olvasok, szöveget szerkeszteni, továbbá ezáltal weben keresztül is tájékozódom a nagyvilág eseményeiről; e-maileket küldök és fogadok, hallgatok mind magyar, mind idegen nyelvű rádiót, valamint igénybe veszem az internetes telefonálást elősegítő programok által nyújtott szolgáltatásokat is.

Ha visszatekintesz, milyennek látod a pázmányos éveid?

Szerettem a Pázmányra járni, mivel mind az oktatók, mind az évfolyamtársaim segítőkészek voltak, és az órák közötti szünetekben is mindig vidám hangulat uralkodott. Néhány hallgatóval nagyon jó barátságot alakítottam ki, az egyetem falain kívül is gyakran találkoztunk. Noha ma már a közös programok száma kevesebb, ennek ellenére tudjuk, hogy kivel mi történik. Nagy segítséget jelentett, hogy az előadásokról magáncélú felhasználásra hanganyagot készíthettem, melyeket azután legépeltem.

Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel meg kellett küzdened, ha volt ilyen?

Nehézséget kettő, országszerte jelentkező probléma okozott: egyrészt a Neptun rendszer képernyőolvasó programmal való használata, másrészt a tankönyvekhez digitális formában történő hozzáférés. Ez utóbbi kérdéskör esetében a gondot az okozza, hogy a kiadók többsége piaci érdekeikre hivatkozva,

a látássérülteknek még ellenszolgáltatás fejében sem bocsátja rendelkezésükre a tananyag digitális változatát és egyéb, nem feltétlenül a tanulással kapcsolatos irodalmat. A tankönyvek egy részét a pázmányos tanárok ingyen tették, teszik hozzáférhetővé számunkra, amiért minden, az egyetemen tanuló volt és jelenlegi hallgatója nevében szeretnék köszönetet mondani. A hiányzó szakirodalmat be kellett szkennelni, melyből szerencsés esetben lehetett tanulni, bár sokszor a felismerés rossz minőségéből kifolyólag ez sajnos lehetetlennek bizonyult. Évfolyamtársaimmal is kölcsönösen segítettük egymást a tanulásban és a tételek kidolgozását illetően is.

Elvégezted az iskolát, megszerezted a diplomát, mennyire ment könnyen az álláskeresés?

Manapság általánosságban véve sajnos nem könnyű állást találni, amire még esetemben plusz tényezőt jelentett az is, hogy vak vagyok. Legfőbb problémaként az álláskeresés során az merült fel, hogy a legtöbb munkáltató vissza sem jelzett, hogy megkapta-e a pályázati jelentkezéshez szükséges dokumentumokat.

Regisztráltam állásközvetítő irodánál, figyeltem a különböző álláskereséssel foglalkozó portálok kínálatát; sőt, ősszel elmentem Magyarország egyik legnagyobb volumenű állásbörzéjére is, ám akkor sajnos nem igazán kerestek a jelenlévő cégek jogászokat.

Részt vettem a Pázmány karrierirodájának egy-két cégbemutatóján is, ahol bár érdekes előadásokat hallgathattam, ezen rendezvények hiányosságának tartom azonban, hogy az ilyen eseményeken konkrét álláshirdetésre nem lehet jelentkezni. Ért-e negatív tapasztalat ez ido ´´ alatt?

Előfordult olyan, hogy még aznap, mikor a munkáltató megkapta az önéletrajzomat, válasz e-mailt kaptam, melyben az állt, hogy ők nem is hirdették meg az állást. Ennek a hozzáállásnak véleményem szerint egyrészt az oka az, hogy egy álláshirdetést általában sokan pályáznak meg, másrészt a fogyatékos jelentkezők esetében az olyan munkaadók, akik még nem alkalmaztak látás-, hallás-, vagy mozgássé-

rült személyt, félnek ettől az állapottól, hiszen nem tudják, hogy az adott jelölt milyen képességekkel rendelkezik és miként, milyen eszközök segítségével tudja feladatait ellátni.

Szerinted a magyar munkáltatók szemléletében, a sérültek foglalkoztatásával kapcsolatban kéne-e változtatni? És ha igen, mit gondolsz, hogyan lehetne?

Igen, személy szerint szükségesnek tartanám. Első körben elég lenne annyi, hogy a jelölt lehetőséget kaphasson egy állásinterjún történő megjelenésre, és legyenek nyitottabbak egy más helyzetet megismerni.

Nekünk pedig minden felmerülő kérdést tisztáznunk kell annak érdekében, hogy az interjúztató hiteles képet kaphasson állapotunkkal kapcsolatban.

Ha jól tudom, mára már van munkahelyed.

Hogy érzed magad ott?

Igen, most már én is a foglalkoztatottak táborát gyarapítom a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársaként. Róluk csak pozitívan tudok nyilatkozni, mivel itt is mindenki maximálisan elfogadja, hogy vak vagyok. Kollégáim is mernek kérdezni, én pedig igyekszem kíváncsiságukat kielégíteni. A felmerülő ügyek érdekesek, és a légkör is kiváló.

Milyen tanácsot tudnál adni az idejáró sérült hallgatóknak, a diploma után hol érdemes elindulniuk?

Először is általánosságban azt tanácsolnám mindenkinek, hogy az esetleges kudarcon próbáljon felülemelkedni, hiszen fontos, hogy az álláskereső magabiztos legyen. Elengedhetetlen továbbá a megfelelő öltözet viselete az állásinterjúk során.

Ami pedig a fogyatékossággal élő hallgatókat illeti, legnagyobb esélyük véleményem szerint azon a helyen van, ahol szakmai gyakorlatukat teljesítették, vagy ahol már alkalmaztak ebbe a csoportba tartozó személyt, így először ott érdemes elindulni. Amenynyiben azon a helyen nincs lehetőség, úgy célszerű a már fent említett álláskeresési technikákat alkalmazni, valamint ezzel párhuzamosan ismereteiket bővíteni, ha erre lehetőségük nyílik.

Köszönöm szépen az interjút, jómagam és az Ítélet szerkeszto ´´sége nevében is további sikereket kívánok!

Orosz Cintia május/2012

9

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 10

Ítélet Beszámoló

Pázmány Szalon Március 21-én megrendezésre került a 2012. év első Pázmány Szalonja.

Az est házigazdái „rendhagyó módon” Horváth Attila és Szilasi Alex voltak, ám ezúttal vendégeket is hívtak, a Quo Vadis együttes személyében.

Már az első öt perc nevetéssel indult, mert történt egy kis névcsere a konferanszié hölgy részéről, s Szilasi Művész Úr elmesélt egy történetet nekünk, miszerint egyszer megnyert egy zongoraversenyt, mikor még fiatal volt; ám a zsűri elnök valamiért rosszul olvasta a nevét, és Szilasi Alex helyett Szilasi Kareszt mondott. Mondanom sem kell, könnyeztünk a nevetéstől.

Az est további része is remek hangulatban telt, a könnyűzene korszakaiból hallhattunk klasszikusokat, a Tanár Úr pedig érdekességeket mesélt.

Az első szám a The Beatlestől a „Love me do” volt, s a Tanár Úrtól azt is megtudtuk,

hogy Amerikában a 60-as években azzal kísérleteztek idegen lények felkutatása céljából, hogy fellőttek egy űrszondát, amelyben folyamatosan ment valami zene, s ezen számok között ott volt egy Beatles dal is.

Ezután hallhattuk Bob Dylan-től a „Knockin’ on Heaven’s door”-t, majd a Kex nevű együttestől egy számot, melynél ki lett hangsúlyozva, hogy nem csoda, ha mi, fiatalok nem ismerjük, mert a Kádár-rendszerben úgy gondolták, ez túl szabadelvű zenekar.

A titkosszolgálat többet figyelte őket, mint az összes zenekart egybevéve, majd a frontembernek távoznia is kellett Magyarországról. Összesen egy kép maradt fenn róluk, a többi még abban az időben meg lett semmisítve.

A következő két számot, Rod Stewart „Sailing”-jét és Bruce Springsteen „This land is your land”-jét nemcsak angolul hallottuk, hanem magyarul is elénekelték nekünk. Az előbbit tükörfordításban, utóbbit átköltve Magyarország tájaira, ami olyannyira jól si-

Egy héttel később került sor a szemeszter II. Pázmány Szalonjára, melynek vendége ezúttal Berecz András Művész Úr volt, s az est a „Mesélő dallamok” címet kapta.

10

2012/május

került, hogy a közönség is boldogan énekelte a szöveget, melyet Horváth Tanár Úr testvére, Horváth Tamás írt. Az utolsó két dal a jól ismert „67-es út” volt a Republictól, s a „Most múlik pontosan” a Quimbytől.

Az est zárásaként, mint mindig, a közönségnek kellett írnia egy számot. Country stílusban kértük, s a szöveg elég viccesre sikeredett, mert miről másról szólt volna, mint a vizsgaidőszak befejeztéről, amikor egy diáknak már semmi sem számít, csak az, hogy nem kell többet tanulnia. Íme a dal: „Átmentem a vizsgán, semmi baj, Elhagyott a barátnőm, az se baj.

Hej, barátom, igyunk, Hajajajj, Kocsmában ért a hajnal.”

Nos, így zártuk az idei első Pázmány Szalont, mely szokás szerint hatalmas sikert aratott, teltházzal.

Egy rövid bevezető beszélgetés során megtudtuk, hogy Berecz Úr is járt jogi karra három évig, s a két híres-nevezetes tanár óráit is látogatta, Brósz Róbertét és Hamza Gáborét. Az említett három év után végül úgy döntött, hogy nem neki való a jogász szakma, hanem inkább azt fogja csinálni, amit szeret is, a mesemondást és az éneklést.

Első körben egy észak-kínai eredetű dalt énekelt el nekünk, mely a hadba vonulásról szólt. Ezután ismét mesélt nekünk, ezúttal az óvodás éveiről. Utálta a kötelező csendes pihenőt, ezért mindig vicces fejeket vágott, hogy megnevettesse társait, mert ki nem állhatta a némaságot, amely nem is csoda, hiszen, mint elmondta nekünk, „tévétlenül” nőtt fel, így minden este az édesanyja szórakoztatta őket népdalokkal és egyéb színészi játékokkal.

Aztán ugrottunk egy jó pár évet, meghallgathattuk a legérdekesebb fellépéseinek történeteit, s aszerint, hogy éppen melyik tájon volt előadása, azokról a helyekről énekelt nekünk. Zongorán természetesen Szilasi Alex kísérte.

A Szalon felénél Berecz Úr felvetett egy igen érdekes gondolatot, miszerint a mesékben minden fajta emberi indulat megtalálható, és ami a mesékben nincs benne, az az érzelem valójában nem is létezik. Példaként Mátyás király meséit hozta fel, amely szerinte egy etikai kódex, s arról szól, hogy a magyarok mik alapján tudnak elfogadni egy embert a fejük fölött, a királyi székben.

Hogy egy kicsit elrugaszkodjunk a népdaloktól, népmeséktől, Horváth Tanár Úr egy szituációs játékot játszatott a Művész Úrral.

A téma megint mi más lett volna, mint a vizsgák. Az előadás végére a közönség könnyes szemmel meredt előre, ám nem a bánattól, hanem a nevetéstől, ugyanis olyan abszurd helyzetek lettek kihozva a játékból, amikre még csak nem is gondoltunk. Később még két hasonló „elbeszélést” hallhattunk, az egyiket arról, hogy miért jó védőügyvédnek lenni egy bigámia perénél, a másikat pedig arról, hogy Eurázsia területén hogy veszett el a pásztorok egyetlen „szerelme”, a kecske(!).

Az idei utolsó Szalon beszámolóját pedig az itelet-pazmany.blog.hu-n olvashatjátok!

Fedor Zsuzsanna

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 11

Filmek Ítélet

Két Szabó egy filmen Az ajtó A hetvennégy éves veterán filmrendező, Szabó István hat év szünet után ismét kamera mögé állt, s ezúttal Szabó Magda kiváló regényét, Az ajtót vitte vászonra. Szabó vonzódása az irodalomhoz nem újkeletű, elég csak az Oscar-díjjal jutalmazott Mephistóra (Klaus Mann), vagy éppen a Rokonokra (Móricz Zsigmond) utalni, és akkor a Csodálatos Júliáról (Somerset Maugham) még nem is beszéltünk.

A direktor nagy fába vágta a fejszéjét, hisz olykor még középszerű műveket is nehéz nagyszerűen adaptálni, nemhogy olyan irodalmi nagyságokat, mint amilyen a több nyelvre is lefordított Az ajtó. Szabó Magda műveiből talán egy igazán kiemelkedő, generációkat meghatározó film készült, a négyrészes Abigél-sorozat, amely mögött egyébként maga az írónő is aktívan bábáskodott, az eredményét pedig még harminc év múltan is méltán emlegetjük — nem véletlenül.

A részben önéletrajzi ihletésű film az írónő és pokrócmodorú, ámde mégis aranyszívű házvezetőnő, Szeredás Emerenc különleges kapcsolatáról szól. A felütés valahol a hatvanas években történik, s majdnem húsz évig követjük nyomon az értelmiségi, protestáns neveltetésű Szabó Magda és a vastermészetű, háborúban megedződött (vagy talán kissé meg is nyomorított) lelkű asszony életét. Emerencről különféle legendák keringenek a városban, sokan csak találgatják, micsoda titkokat rejt az élete, amelyben az eltitkolt gyermektől kezdve a deportálásra ítélt zsidó barátok megmentéséig mindenről beszélnek. S ugyan az összes munkát elvégezi, amely részéül jut, két dologból mégsem enged: méltóságából és komoly erkölcsi tartásából. Konoksága és keménysége odáig fajul, hogy házának ajtaján túl senkit sem enged tovább, otthonát belülről ember még nem láthatta; Emerenc ugyanis fél a látogatóktól. Ez aztán idővel megváltozik, Magda és Emerenc egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és egyre több titokra derül fény az évek során. Végül még az a titokzatos ajtó is kitárul…

A filmről elmondható, hogy formanyelvében inkább tévéfilmszerű, mintsem igazi „nagyvásznas” alkotás, de a szereposztása mégis kárpótolja a nézőt: Hellen Mirren és Martina Gedeck kettőse kiválóan műkö-

dik a vásznon. Mirren minden egyes apró rezdülése (világító kék szeme) hozzájárul Emerenc karakterének hiteles megjelenítéséhez, Gedeck pedig kedves, de mégis puritán játékával igen jól közelít ahhoz a világhoz, amelyben Szabó Magda a regényeiben megjeleníti magát.

Ugyanakkor joggal érezhetjük azt is, hogy Szabó István az alapanyagból kamaradrámát gyúrt. A mellékszerepekben bár nagy színészek játszanak, jelenlétük Eperjes Károlyt eltekintve minimális.

A rendező a regényt lecsupaszította, azt a lélektani mélység szintjén próbálja értelmezni, és így szinte mindent a két főszereplő közti kontaktusra helyez. (Ehhez egyébként Ragályi Elemér gyönyörű képei is hozzájárulnak.) S ha ez a film mégsem lett több egy kissé didaktikus adaptációnál, az nem a főszereplők hibája, ők ugyanis pontosan hozzátették azt az értéket, amelytől az Ajtó minden avittsága és modorossága ellenére szerethető alkotás lett. Szabó Magda regényéből így adaptációnak korrekt, szerzői filmnek mégis kevés film készült, amely bátran ajánlható mindenkinek, aki akár az olvasmányélmény felidézésére, vagy annak pótlására vágyik. Ki tudja, talán még Szabó Magda is elégedett volna, ha hallaná magát Györgyi Anna angyali szinkronhangján megszólalni.

Szabó Levente

Krízispont Hogyan csaljunk felhőkarcolóban A gazdasági válság még véget sem ért, de mi már megtekinthetjük az első erről készült filmet, amelyben Sylar előrejelzésére alapozva A mentalista és barátai próbálják átvészelni a közelgő katasztrófát — lehetőleg minél kisebb veszteséggel.

Bár az év és a film színteréül szolgáló cég nincs megnevezve, valahol a válság kezdetén járhatunk, nagyjából 2008 környékén, amikor is egy nagyvállalat csoportos létszámcsökkentést hajt végre. Ahogy az egyre több filmben is látható, megjelennek a profi „kidobóemberek”, akik a főnökök he-

lyett elvégzik a piszkos munkát és a cég alkalmazottainak 80%-a „diszkréten” ki lesz kísérve az épületből. Mindeközben az osztályvezető (Kevin Spacey) beteg kutyájával van elfoglalva, az ajtaján túli vérengzés el sem ér hozzá. Ezután egy lelkesítő beszéddel letudja a dolgot, lép is tovább, kit érdekelnek a kirúgottak, örüljön, aki nem került be közéjük. Az elbocsátott alkalmazottak egyike (Stanley Tucci) azonban éppen kényes területre tévedt számításaiban, amikor kirúgása megtörténik, így jobb híján hűséges beosztottjára (Zachary Quinto, akit

leginkább a Hősök sorozat Sylar-jeként ismerhetünk) bízza elmentett dokumentumait egy pendrive-on. A beosztott átnézi, kiegészíti azt, és az éjjeli óra ellenére azonnal hívja főnökét (Paul Bettany). A szeme láttára kirajzolódó előrejelzések ugyanis azt mutatják: a nemrég igencsak jövedelmezőnek mutatott beruházás bizony hatalmas buktának bizonyult, ami az egész cég végét jelenti. A főnök is hívja az osztályvezetőt, aki hívja a saját főnökét és így tovább. Az éjszaka végeztére a cég összes fejese (többek közt A mentalista főszereplője, május/2012

11

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 12

Ítélet Kiállítás

Simon Baker, valamint Demi Moore és Jeremy Irons) összeül, hogy válságtervet készítsen saját vagyonának kimenekítésére. És ekkor derül ki, hogy az alkalmazottai sorsával mit sem törődő osztályvezetőnél vannak rosszabbak is…

A Krízispont kiválóan mutatja be, hogy nem kell egy jó thrillerhez rengeteg helyszín vagy látványos effektek. A film ugyanis egy brókercég éjszakáját bemutatva pár percet leszámítva végig egy irodaházban játszódik (hogy pontos legyek, annak is egyetlen emeletén), és kizárólag a szereplők párbeszédeiből épül fel. Erőteljes egyéniségek csapnak össze egymással, és a film során mindenkiről megtudunk egy-két dolgot a múltjával kapcsolatban is (amikből mel-

lesleg leszűrhető: a legokosabb emberek a cégnél korábban mérnökök voltak). Az egyszerű történet pedig senkit ne tévesszen meg: sem a szakmában járatosnak, sem pénzügyi filmek kedvelőjének nem kell lenni ahhoz, hogy élvezhessük a filmet. Ugyanis pont a szélesebb kör megszólításának céljával, egyetlen képletet nem látunk a filmben, a legszakmaibb szöveg pedig összesen egy mondatban hangzik el, az elnök kérésének megfelelően kellően lebutított formában.

Ennek megfelelően élvezeti értékkel bír a thrillerek egyéb fajtájában jártas nézők számára is, betekintést nyújtva egy bukásra ítélt cég vezetőinek belső harcába, illetve kapcsolatukba feletteseikkel. A történet egyébként kísértetiesen hasonlít egy, a vál-

ság kezdetén bebukott cég lépésire (egyebek közt a Lehman Borthers volt elnökének neve egyetlen betűben különbözik a Jeremy Irons által alakított karakter nevétől), így annak ellenére, hogy nincs konkrét cégnév említve, feltehetően elég sok valós tényt dolgoz fel a film.

Kötelező darab mindenkinek, aki szereti a feszültséggel teli filmeket (ebben nem lesz egy poén sem, erre ne is számítsatok), az illusztris színészek játékára fókuszáló történeteket, vagy akinek tetszett anno a Tőzsdecápák és az Overnight. A film forgatókönyve egyébként az amerikai bemutatója óta eltelt fél év alatt több díjat is bezsebelt eredetisége miatt.

A. B. Chronos

Ablak a múltra „A múlt nem csak megsárgult fénykép, hanem kézzel fogható valóság.

Ezt könnyű meglátni a régi és új fényképek egymásra helyezésével. Mert van helye az újnak, és van, amit érdemes megőrizni a múltból…”

A régi idők szerelmeseinek, azoknak, akik szeretik a fekete-fehéret, a múltidézést, valamint a fotó montázst kedvelőknek igazi csemege lehet Kerényi Zoltán fotóművész munkája, aki régi fotókat gyúrt egybe a város mai képeivel.

A művész a Fortepan online fotóarchívumból használt fel fényképeket projektjé-

hez, mellyel az interneten, valamint legutóbbi kiállításán, a Fiktív Pubban is nagy sikert aratott. Budapest egykor és ma — lehetne akár így is jellemezni a különleges fotókat, hiszen rajtuk a város régi épületei, jellegzetes formái, kultikus helyei szerepelnek jelenkori környezetben — a régivel hajszálpontosan megegyező beállítással. Izgalmas és elgondolkodtató játék ez a múlttal és jelennel, melynek során a kedves látogató egy pillanatra nagy12

2012/május

apáink korában érezheti magát.

Nosztalgia, szívfájdalom, vagy épp humor, mosolygás — mind egyszerre kavargott bennem olykor egy-egy kép láttán, mindenesetre sokáig fogva tartott, s nem enged. Élvezzétek!

Balázs Beáta

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 13

Környezetrajz Ítélet

Díszterem Virtuális körútunk az egyetemen elérkezett legismertebb állomásához, a díszteremhez. Talán senkinek nem okoz meglepetést e terem létezése. Egyszer biztos, hogy minden pázmányos megfordul itt, talán egy konferencián, egy TDKn, de ha máskor nem, a diplomaosztó ünnepségen biztos.

A Margitszigeten kívül…

Ezért is mutatom be utoljára ezt a termet, mivel ez az a hely, ahol hallgatói létünk megszűnik. Itt kapjuk meg oklevelünket, mely bizonyítja, hogy (többé-kevésbé) sikeresen vettünk minden vizsgát, tanultunk, tudunk mindent, vagy legalábbis azt hisszük.

Ajánlom ezt a cikket minden épp diplomázó hallgatónak és azoknak is, kik még csak most ismerkednek a joggal. Legyen ez a rövid írás ráhangolódás a rövid időn belüli, vagy épp a majdani találkozásra.

A helyiséget 2006-ban Juliusz Janusz apostoli nuncius áldotta meg és ekkor kapta a II. János Pál pápa terem nevet.

A festett kazettás mennyezetről három impozáns csillár lóg és tölti be fénnyel a dísztermet. A falak mentén szürkés márványoszlopok helyezkednek el, a színes üvegablakok pedig csak még pompásabbá teszik a terem hangulatát.

A zeneszalon.hu szerint a díszterem arányos kiképzése és jó akusztikai adottsága alkalmassá teszi kamarakoncertek megrendezésére, ezért is ad helyt minden félévben a Pázmány Szalon előadásainak, mely igen nagy hagyománnyal rendelkezik karunkon, és reméljük, még sokáig élvezhetjük ezeket a humorral, kultúrával fűszerezett koncerteket.

Ha néha unalmasnak is tartunk egy épp aktuális konferenciát, vagy nincs is annyira kedvünk elmenni egy ott rendezett kari TDK-ra, ha tehetjük, akkor is mindenképpen térjünk be, legalább egy rövid időre, hiszen nem sok egyetem büszkélkedhet ilyen gyönyörű épülettel, termekkel. Mindenképpen érdemes többször is megnézni és elámulni szépségén. Úgy gondolom, dísztermünk bemutatása méltó lezárása a tavaszi szemeszternek. Remélem kedvet kaptatok ahhoz, hogy (újra) meglátogassátok a II. János Pál pápa termet, illetve ahhoz, hogy új, ismeretlen részeit fedezzétek fel egyetemünknek!

Szabó Kata Karolina

A téli napok és az átmeneti idő után most már tényleg megérkezett a tavasz! Így valószínűleg még az egyre több tanulnivaló sem tart vissza minket attól, hogy egy kicsit kimozduljunk az egyetem épületéből, ha esetleg van néhány szabad óránk, vagy ha ott végeztünk és esetleg a szabadban töltenénk a nap hátralevő részét.

De hol is tölthetünk el néhány kellemes órát, ha egy kis kikapcsolódásra vágyunk a tavaszi napsütésben?

A legkedveltebb lehetőségek közé tartozik minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, a Margitsziget és az Erzsébet tér. Ha azonban időnk engedi, bővítsük a listát egy budai hellyel is, a Kopaszi gáttal.

2007 óta látogatható a park, azóta folyamatosan bővül újabb és újabb szolgáltatásokkal. Hatalmas füves terület áll rendelkezésünkre, ha egyszerűen csak szeretnénk leheveredni vagy valamely törvény szövegét a könyvtár falain kívül gondoltuk elsajátítani. Emellett sportolásra is van lehetőség; a hely futópályaként is működik, valamint a kerékpározni vágyók is hódolhatnak itt e szenvedélyüknek. A Lágymányosi-öböl emellett evezési lehetőséget is biztosít; korábban (2009) például itt került megrendezésre a Sárkányhajó Fesztivál. Amennyiben egy beszélgetés keretében érkezünk a Kopaszi gátra, a könnyű tavaszi séta után beülhetünk az ottani kávézók vagy éttermek egyikébe.

Remekül megközelíthető tömegközlekedés útján a Rákóczi híd mellett elterülő park. A Móricz Zsigmond körtérről a 33-as busszal a Prielle Kornélia utcáig megyünk, majd onnan egy tíz perces séta után már meg is érkezünk.

Mozduljunk hát ki egy kicsit és két vizsgaidőszak között használjuk ki a szorgalmi időszak nyújtotta szabad perceket! A víz szerelmeseinek különösen ajánlom a Kopaszi gáton való időtöltést, akárcsak a Duna-parton való üldögélést társasággal vagy egyedül. Utóbbi esetben Lermontov szavai juthatnak eszünkbe: „…Olykor egymagam álltam a parton, néztem önfeledt gyönyörrel, hogy a kék víz hogy rohan, hogy türemlik a hab, hogy sistereg habtarajon a tajtékpántlika, s már csak a víz egyhangú moraja zúgott, agyamban az az egy maradt, elmosta minden gondolatomat.”

Szatmári Anna május/2012

13

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 14

Ítélet Zene

Élvezzük egymás társaságát Interjú a Fried Bananas zenekarral Március elején adódott lehetőségem megismerkedni egy délutáni beszélgetés keretében a Fried Bananas zenekarral.

A tartalmas információcsere mellett az is kiderült, hogy egy hihetetlenül vidám és összetartó csapattal van dolgom, ami nagyon megkönnyítette a beszélgetés menetét. Ráadásul büszke pázmányosként húztam ki magam, hiszen évfolyamtársam, Lőrincz András is tagja a zenekarnak.

Az indulással kapcsolatos akadályokat könnyen vették, hiszen nyárra már egy EP megjelenését tervezik saját számokkal.

2011-ben alakultatok, de azóta elég nagy változásokon mentetek keresztül.

Mennyire viselte ez meg a zenekart, illetve a megmaradt tagokat?

Dani: Így van; csak Zsolti, mint dobos és Én,

mint gitáros maradtunk a zenekarban. Anynyiban „törtünk meg”, hogy a stílus gyakorlatilag teljesen átalakult, az addigi rockos vonaltól eltértünk.

Zsófi (ének): Egy funky-s vonalon kezdtünk el mozogni. Ha a zongorát (Erik), vagy az éneket vesszük még mindig megtalálhatóak a jazz elemei, de a fúvós hiányzik.

Kórusban: Még! De majd lesz!

A mostani felállás tartósnak tu ´´nik?

Valószínu ´´leg maradtok így?

András (basszusgitár): Teljes mértékben, jó

társaság alakult ki, a csapat nagy része Dunakesziről érkezett. Nem voltunk teljesen idegenek egymásnak. Most azon dolgozunk, hogy a jelenlegi felállással minél jobban öszszeszokjunk. Zsófit és Eriket még nem ismerjük olyan régóta, de már most oszlopos tagoknak számítanak.

Matyi (gitár): Ami szerintem a legjobban összetart minket, az az, hogy élvezzük egymás társaságát. És a humor. Az nagyon fontos.

Zsófi (ének): A próbákkal kapcsolatban mindig nagy szervezés van. Én Erikkel járok egy suliba, így vele egyeztetek, hogy mikor jövünk 14

2012/május

le próbálni Dunakeszire. Általában hétvégente találkozunk a fiúkkal.

Ki hogyan kezdett el zenélni?

Matyi: Jazzgitározni tanulok már egészen

kiskorom óta. Általános és középiskolában is mélyebben foglalkoztam, illetve foglalkozom ezzel, s majd a felsőoktatásban is szeretném folytatni.

András: 12—13 éve kezdtem el trombitálni, aztán véletlenül sodródtam a basszusgitár felé. Vicces, hogy 2 napom volt felkészülni az első koncertemre. Hasonlóan spontán módon kerültem be a Fried Bananas-ba is, ide Dani hívott.

Erik (zongora): Erdélyben kezdtem el zongorázni, az általános iskola után konzervatóriumban folytattam, zongora mellett már ének szakon is. Aztán felvettek a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahova most együtt járok Zsófival.

Zsolti (dob): Én is már elég korán kezdtem a zenélést, először klasszikus, majd jazzdob szakirányon, Vácott a Zeneművészeti Szakközépiskolában tanultam.

Zsófi: A legtöbb stílust végigjárva jutottam el a mostani formációhoz: először egy death metal zenekarban „énekeltem”, majd a Balkan Fanatikban rappeltem. Sokaknak akkor tűnt fel, hogy az éneklésben is tehetséges vagyok, amikor édesanyámmal egy színdarabban szerepeltem. Utána kezdtem el profesz-

szionálisabban foglalkozni az énekléssel. Jelenleg a Fried Bananas és Honeybeast énekesnője vagyok.

Dani (gitár): Édesapám zenész, ezért gyakorlatilag a zenébe születtem bele. Több hangszeren tanultam: furulya, zongora, aztán megmaradt a gitár. Mint mindenki, én is nagy rockgitáros akartam lenni, mint például Slash… aztán felnőttem.

Zene! Mik voltak eddig, mik lesznek ezután?

Zsófi: Eddig több feldolgozást ismerhetett

meg a hallgatóság, amik a jazz/funk/rock vonalán mozogtak, de készülőben vannak a saját számok is. Az énektémák, amiket írok, azok a jazz irányába tolódnak. Ha írok egy témát, akkor először megmutatom a srácoknak, elmondják a véleményüket és eszerint alakítjuk, formáljuk tovább.

Dani: Szeretnénk olyan zenét csinálni, ami nekünk is igényes és a közönség számára is hallgatható, emészthető.

Kik inspiráltak titeket?

Dani: Apukám. Magyarok közül talán Lukács

Peta (a Bikini gitárosa) és Guthrie Govan.

Matyi: Anyukám, de tényleg. Előadók szint-

jén pedig Ray Charles és Miles Davis.

András: Jamiroquai, Incognito. Magyar basz-

szisták terén Póka Egon.

Erik: Oscar Peterson.

Zsolti: Ha egy nevet kéne mondanom: Jojo Mayer.

Zsófi: Én már nagyon sok zenekarban énekeltem; rengeteg stílusban, mégis azt hiszem Michael Jackson az, aki a legtöbbet nyújtotta nekem. És mégis: hogyan tovább? Saját számok? EP? Matyi: Feltétlenül. Dolgozunk rajta.

Zsófi: Jelenleg három számon dolgozunk.

Körülbelül 75%-ig kész vannak.

András: Amint befejezzük a saját számok fel-

vételeit és le tudjuk őket védetni, akkor már nagy esély van rá, hogy lesz lemez. Ez nagyjából nyárra várható. A lemez címe EPisode1.

A számokat a tagok eltérő zenei stílusainak egyfajta összegyúrásával próbáljuk megalkotni, ettől lesz egyfajta különleges íze.

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 15

Kulinária Ítélet

Koncertek?

Matyi: Már van egy koncertnyi repertoárunk.

Dani: Április elején lesz az első fellépés, gyer-

tek el minél többen! A koncerttel kapcsolatos információkért látogassátok meg a Facebook oldalunkat.

András: Egy közel másfél órás műsort tervezünk.

Fesztiválokon fogunk titeket látni; akár, mint elo ´´zenekart, akár, mint fo ´´attrakciót?

Zsófi: A fesztiválszervezést mostanában ké-

ne elindítani. Mindenképpen lesznek koncertek a nyáron, ez tényleg csak a szervezésen múlik.

Erik: Bandus a főszervező nálunk.

Soup to go!

Leves elvitelre A diákévek szükségszerű(?) velejárója az állandó alváshiány, automatás kávé és a rengeteg tanulás mellett sajnos a rendszertelen evés. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van is időnk

Akkor nincs no ´´uralom?

Kórusban: Nincs! Hál’Istennek!

Zsófi (mosolyogva): Demokrácia van. Még.

…thai kókuszos csirke, afrikai földimogyorós csirke, indiai csirke, julienne-almás zeller, sáfrányos sárgarépa, kakukkfüves kukorica, lyoni és török csirke, római lencse, panamai és olasz csirke leves…

Hogy látjátok: mennyi igény van Magyarországon arra, hogy egy zenekar, aki a jazz/funk/rock irányából közelít érvényesülni tudjon?

Zsófi: Van rá igény.

Bandus: Szerintem egyre jobban tudnak az

ilyen stílusú zenekarok érvényesülni. Például ha csak megnézzük a mostani divatot: a régi korok ruhái kezdenek visszajönni, ugyanígy van ez a zenével is. Külföldön is egyre több ilyen zenekarról lehet hallani.

Zsófi: Én ezt a dolgot máshogy látom. Sarkalatosan megfogalmazva sok olyan zenekar van, akik mind előadóilag, mind minőségileg nagyon rosszak: ha valaki a playbackhez nyúl, az szerintem már nem zenekar. Innentől kezdve a műfaj igazából már csak egy másodlagos dolog.

Dani: Ki kell alakítani a minőségi zenére az igényt.

Zsolti: Át kell formálni kicsit a stílusokat, populárisabbá, fogyaszthatóbbá kell tenni. Mi sem játszunk sem echte funky-t, sem echte jazz-t. A mi zenénk a nagyközönség számára teljesen emészthető.

Erik: A visszajelzések eddig pozitívak voltak.

Minden zenekarnak valami frappáns sztorija van a névválasztással kapcsolatban. Meséljétek el a tiéteket!

[…vihogás…]

Zsófi: Semmi használható nevet nem találtunk, úgyhogy Dani hozott egy hatalmas jazz-standerdes könyvet és azt lapozgatva találtunk rá a nevünkre. Mivel grafikus végzettségem van, ezért tudom, hogy milyen image kell egy zenekarnak. A népszerűsítésnek ez a része az én és Bandus feladata.

Köszönöm a beszélgetést, találkozunk a koncerten!

két előadás között ebédelni, olyan varázsszavakat mormolunk, mint gyorsan valamit, meleget és épp eleget, finomat és megfizethetőt és közel… hát nem sok választást hagytunk magunknak! Történetünk hősnője is hasonló problémákkal küzdve talált rá a Leves.-re.

A Kálvin tértől 8 percre, a Vámház körúton egy hófehér bicikli, egy kaspó és egy kedvesen megfestett tábla mutatja jelenlétét Budapest első levesbárjának. A külföld ihlette „take away levesező” augusztus óta vár minden odatévedőt, levesezni vágyót; akiknek a száma napról napra nő!

Levest pohárban, elvitelre! — naponta csaknem 300-szor hangzik el a bűvös mondat, s kapják a kedves vásárlók a világ különböző tájainak még különbözőbb ízeit rejtő leveseket. A repertoár széles, 30—35 fajta leves típusból kerül

ki az aktuális napi négy meleg és egy hideg leves. Visszatérő napi ajánlatok között találjuk például a thai kókuszos csirke levest, az afrikai földimogyorós csirke, az indiai csirke, a julienne-almás zeller, a sáfrányos sárgarépa, a kakukkfüves kukorica, a lyoni csirke, a török csirke, a római lencse, a panamai csirke és az olasz csirke levest. A hideg levest kedvelők örömére pedig rendszeresen kínálnak hideg málna, szeder, eper, fahéjas körte, illetve banán levest. A levesekre különböző feltéteket, mellé pedig grillezett baguetteket és sütiket kaphatunk — igény szerint.

FINOM. EGÉSZSÉGES. MINŐSÉGI. MEGFIZETHETŐ. LEVES. — hirdeti magát a Leves., és egy szavában sem kételkedhetünk! A levesek finomak, a kiszolgálás remek, a hangulat is igazán nagyvárosi, és nem kerül többe, mint egy jobb kávé, vagy egy kisebb menü keleti barátainknál. Bátran próbálja hát ki, aki egy kis változatosságra vágyik, aki kedveli a különleges ízeket, és aki oda van a levesekért. Mindenki! Fogyjon a sok-sok leves!

Balázs Beáta

Hajdu Rita május/2012

15

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 16

Ítélet Kitekintés

A’m sairy! A dinna kin!

Tudósítás Dundee-ból egy pázmányos hallgató szemével Szoknyás férfiak, cider, GTA, hóbortos időjárás, Snow Patrol, golf, és az a szép zöld gyep…

Talán címszavakban ennyit kell tudnia annak a személynek aki ellátogat Skócia negyedik legnagyobb városába Dundee-ba. De vajon mit kínál egy kalandvágyó és tanulni szándékozó sorstársamnak ez, a Tay-öböl mentén fekvő város és környéke?

Jelen beszámoló a személyes élményeimet ismerteti a University of Abertay Dundee egyetem European Business Law szakán eltöltött eddigi hónapok alapján.

Az észak-kelet skóciai kis halászváros, az iparosodás és az északi tengeri olajlelőhelyek közelsége okán elég hamar százezres nagyvárossá nőtte ki magát. Bár szépségéből semmit nem von le, de tény, hogy egy turista számára egy nap alatt „letudható” helységről van szó. Vigaszul szolgál, hogy egy-két órai utazással olyan helyek közelíthetőek meg, mint Edinburgh, St. Andrews vagy Aberdeen, nem beszélve az öböl menti kicsi és hangulatos városokról. Egy mai látogató számára Dundee nyáron csendesnek és lassúnak tűnhet, viszont a szeptemberi hónap életet lehel a városba, mikor is több ezer külföldi és honi diák kezdheti meg tanulmányait a város két egyetemén és főiskoláján. Éghajlatával kapcsolatban elmondható, hogy nem a mediterrán hőmérséklethez edzett szervezetnek ajánlatos klíma, ugyanis a szigetország időjárása, valamint az északi fekvés jó sok szelet és esőt ígér az év jelentős részében. Az enyhe telek kedvelőinek jó hír lehet, hogy ebben az évben jelzés értékű hó esett, valamint jellemző a permanens 5-10 fokos hőmérséklet, hozzáteszem, sajnos augusztusban sem számíthat az ember 15-18 foknál melegebbre. A fázós természetűeknek viszont remek hangulatú, kellemes klímájú pubokban és kávézókban is lehetőségük van egy kicsit felmelegedni az év hidegebb napjain.

A University of Abertay Dundee a kilencvenes években kezdte meg „újkori” történetét, hasonlóan a jelenlegi Pázmányhoz. A képzés az Európai Unió tagállamainak egyetemistái számára ingyenes, ám a tavaszi jelentkezés és a nyári rostán túl, a regisztrációs hét során is be kell adni a skót állam felé az ösztöndíj iránti igényünket, bár az eddigi tapasztalatok szerint az űrlap helyes kitöltése 16

2012/május

esetén automatikus elfogadó válasz érkezik kérelmünkre. Fontos megjegyezni, hogy aki nem Erasmus útján kíván a képzésen részt venni annak a tandíjon felül semmilyen plusz anyagi támogatást nem biztosít az állam, így fontossá válhat valamilyen részmunkaidős állás elvállalása is. Szerencsére a város hotelekben, éttermekben és boltokban gazdag, így számos álláslehetőséggel várják az ideiglenesen Skóciában tartózkodó diákokat; de érdemes felkészülni a legrosszabbra, amikor egy vagy két hónap is eltelhet munka nélkül… Az itt található Business School keretein belül van lehetőség skót jogot, európai üzleti jogot vagy közgazdasági tárgyakat hallgatni, és az egyéves képzést választva akár BA diplomát szerezni a sikeres tanulmányi év után. A European Business Law szakon az elsősorban Európajogi és a Nemzetközi jogi (magán-, kereskedelmi-, versenyjogi) tárgyak tanulásán kívül opciónk a skót munkajog, vagy éppen az ország szellemi alkotások jogának megismerése. A tanárok segítőkészsége, az egyetemi szervezettség, valamint a technikai-informatikai feltételek kiválóak, ám ez az intézmény is az adminisztráció és a határidők szerelmese, tehát mindenképpen érdemes a klasszikus értelemben „észnél lenni”. A számonkérés módja általában az írásbeli kutatómunkák leadása és a teszt és esszészerű feladatsorok megoldása között váltakozik; ám lehetőség van fakultatív tárgyak felvételére, ahol gyakoriak a szóbeli viták vagy a PowerPointos prezentációk. Érdekes oktatási rendszer, sok-sok általunk nem ismert vagy alkalmazott elemmel, de az angolszász gondolkodás megismeréséhez nem is kínálkozik ideálisabb terep. Egy biztos: a „critical analysis” valamint a „Harvard system of referencing” kitrölöhetetlen és több-

nyire vegyes érzelmeket kelt egy veterán Abertay-es diáknak…

Az oktatás beindulásával (szeptember közepe) egy igen pezsgő diákélet kezd kibontakozni rengeteg programmal és bulival a városon belül és kívül. A pubok több generációs gyűjtőhelyek a fiatal egyetemistáktól az ízes — és sokszor érthetetlen — dundonian nyelvjárást beszélő helyiekig. A sörök, ciderek és ale-ek valamint a whisky kedvelőinek Mekkája lehet az egész térség, az ünnepek nagy része a kultúrprogramok közé épített nagy mennyiségű alkohol elfogyasztásával telik. A szórakozóhelyek többnyire a hallgatók igényire szabottak, kedv és ízlés szerint válogathatunk a mainstream helyektől az autentikus skót-ír népzenei koncertekig, de meg kell jegyezni, hogy a klubok elég korán, 2-3 óra között zárnak.

Gasztronómiai szempontból az elsőre szegényesnek tűnő, ám a lakosság „mindennapi kenyerét” jelentő chips-burger-cukor triumvirátuson kívül a külföldi vendégek által jobban preferált indiai-kínai-olasz és lengyel konyha is gyökeret vert a városban; de nem ritka, hogy az otthoni ízekhez szokott magyar honfitársak inkább fakanalat ragadnak és megpróbálkoznak a lehetetlennel: megfőzni egy igazi töltött káposztát vagy egy minden igényt kielégítő rakott krumplit. Tán nem létszükséglet az otthoni íz, de egy év hosszú idő és sokszor emlegetett vágyálmok közé tartozik egy Túró Rudi vagy a Csabai Kolbász…

Végezetül álljon itt a város mottója: „One City, many discoveries”, amihez ha hűen ragaszkodik az ember, nem lesz problémája, hogy eltöltsön egy Erasmus félévet, vagy akár egy egész tanévet Skócia legnaposabb városában… G’un robh math agad!

Kovács András Dániel

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 17

Nekrológ Ítélet

Búcsú Gál Gyulától Alig néhány hónapja — pontosabban december 21-én —, hogy köszöntöttük Gál Gyulát 85. születésnapja alkalmából. „Köszöntő emlékezés”-emben arra kértem a Jóistent, engedje meg, hogy még hosszú időn át élvezhesse a feléje áradó szeretetet.

A Jóisten azonban másképpen döntött: március 29-én örökös szolgálattételre magához rendelte Gál Gyula barátunkat, s így mi, barátai és tisztelői, elvesztettük őt.

De vajon tényleg elveszítettük volna? Fizikai valóságában kétségtelenül; emlékezetünkben azonban annál erősebben, annál mélyebben él tovább. Ismét rám esett a választás, mint aki a „pázmányosok” közül a legrégebben ismerte Őt, hogy beszéljek róla, ezúttal azért, hogy elbúcsúzzak, elköszönjek tőle.

Gál Gyula tudományos működésének, az űrjog hazai megteremtésének méltatása nálam sokkal avatottabbakra vár. Feladatomnak e vonatkozásban legfeljebb annak a kérdésnek a felvetését tekinthetem, hogy mi késztette őt arra, hogy ezzel, a napi munkájától oly távol eső területtel kezdjen foglalkozni?

Kétségtelen, hogy önmagában a feladat újdonsága is nagy vonzerőt jelenthetett számára; meggyőződésem azonban, hogy az igazi lökés, ami „pályára állította”, egy óriási, meghatározó erejű „negatív” élmény volt.

A háború vége felé átélte Debrecen bombázását. A válogatás nélküli, civilek, gyermekek, kórházak elpusztításával járó, ún. szőnyegbombázások már abban az időben is súlyos, háborús bűncselekménynek számítottak, és nem tekinthető véletlennek, hogy az űrjoggal foglalkozó tudományos munkásságában is kiemelt helye volt az űrtevékenység során bekövetkezhető borzalmas káro-

kért való felelősség és az ebből eredő kártérítési kötelezettség hangsúlyozásának.

Ennek a kérdésnek a részletes vizsgálata és elemzése azonban — mint azt a bevezetőben már kifejtettem — nem tartozhat feladataim közé.

Gál Gyulával való szorosabb kapcsolatom és erre épülő barátságunk a „múlt század” hatvanas éveire nyúlik vissza.

Mindketten a külkereskedelemben dolgoztunk, és mindkettőnk vállalata állatokkal foglalkozott. Csak míg az övé (Terimpex) élő állatok és állati termékek forgalmazására volt szakosodva, az én vállalatom (Tannimpex) a holt állatok bőrével és bőrből készült termékek — cipők, ruházat, bőrdíszmű-áruk — forgalmazásával foglalkozott.

Jómagam 1968-ban a Külkereskedelmi Minisztériumba kerültem, és egyik legelső feladatomnak kaptam egy eredetvédelmi megállapodás előkészítését Ausztriával. Közel három évig tartottak a tárgyalások, felváltva Bécsben és Budapesten. A magyar delegáció oszlopos tagja volt Gál Gyula is. A tárgyalá-

Nemzetek Délutánja Február 27-én, az Idegen Nyelvi Lektorátus szervezésében megrendezésre került egy új esemény, a Nemzetek Délutánja, mellyel elsősorban a nemzetközis hallgatóknak kedveskedtek a szervezők.

A délután egy kötetlen bevezető pszichológiai játékkal indult.

Ezután a Debate Club hallgatóinak bemutatkozása következett, majd kezdetét vette egy játékos csoport kvíz, melynek témája

sok során nemcsak rendkívüli felkészültségével, hanem kiváló nyelvtudásával is kitűnt.

Sikerült az osztrák delegáció vezetőjével egy olyan baráti kapcsolatot kialakítani, ami — meggyőződésem szerint — nagymértékben segítette egy számunkra előnyös megállapodás megkötését.

Nem kell talán külön hangsúlyoznom, hogy a két ország közötti hosszú közös múlt számos olyan problémát is felvetett, amelyek egyébként nem merülhettek volna fel (pl.: a „Pannónia” megjelölés használata).

Mindezen kérdések számunkra kedvező, vagy legalábbis elfogadható megoldásában Gál Gyulának kiemelkedő szerepe volt.

Egy másik több éven át tartó eseménysorozat a Magyar-Német Jogász Egylet által évente, Magyarországon, illetőleg Németországban szervezett konferenciák voltak.

Amikor Németországban került sor az éves konferencia megtartására, autóbusszal utaztunk a helyszínre. Ezek a több órás utazások mindig elsőrendű alkalmat biztosítottak hosszú beszélgetésekre. Ezek során alkalmam volt újból és újból megcsodálni hallatlan sokoldalúságát, lett-légyen szó történelmi vagy gazdasági kérdésekről. Így utólag bevallhatjuk, hogy maguk a hivatalos program során elhangzott előadások talán nem tartoztak a különösebben érdekesek közé, amiért azonban kárpótoltak a tájak gyönyörű látványa, amelyeket Gál Gyulával együtt élvezhettünk.

Mind a magyar jogtudománynak, mind pedig személy szerint jómagamnak is pótolhatatlan vesztesége, hogy elveszítettük Őt, így azután csak az emlékezés maradt számunkra. Öreg Barátunk, nem felejtünk!

Bánrévy Gábor professor emeritus

a protokoll és az etikett volt. A rendezvény egy francia—német— angol témájú országismereti kvízzel folytatódott, amiben a kérdések megosztották a társaságot, mivel a nehézségi szint elég változó volt. Tombolasorsolással is készültek a szervezők, amelyen majdnem minden résztvevő nyert is valamit.

Tekintettel az esemény sikerére, az ott lévők szép számára és a jó hangulatra, a Lektorátus szeretne az eseményből hagyományt teremteni, lehetőség szerint minden februárban, farsangkor.

Szigeti Imola

május/2012

17

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 18

Ítélet Hirdetmény

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28–30.)

FELVÉTELT HIRDET a doktori (Ph.D.) képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén

A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 2012 szeptemberében indítja a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzésére felkészítő, három éves képzést nyújtó programját az állam- és jogtudományok területén.

A képzésben való részvétel feltételei: a) hazai egyetem állam- és jogtudományi karán egységes, osztatlan jogászképzésben szerzett, legalább „jó” minősítésű („cum laude”) egyetemi szintű jogász diploma/oklevél; a „rite” diplomával rendelkező felvételizőket, abban az esetben lehet felvenni a doktori képzésbe, ha a diploma megszerzésétől 3 év eltelt. b) külföldi egyetem állam- és jogtudományi szakirányán szerzett és nem honosított, vagy nem állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó felvételi pályázatának elfogadásáról a Tanács dönt. Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni; c) záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. A felvételi döntés esetükben feltételes. A „jó”, illetve „cum laude” minősítést el nem érő oklevél a feltételes felvételt érvényteleníti; d) két élő, a tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből szerzett C típusú vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsga.

Indokolt esetben — különösen a választott kutatási területre tekintettel — a Tanács a DI Felvételi Bizottságának javaslatára elfogadhatja az egy élő és egy holtnyelvből C típusú, vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályázó felvételi pályázatát is; e) egészen kivételesen a Kari Doktori Tanács engedélyezheti egy középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával történő felvételt azzal, hogy az abszolutórium megszerzéséhez a másik középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meglétének igazolása feltétel.

A képzés módja (és díja):

• •

nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, állami ösztöndíj mellett; levelező tagozatos önköltséges hallgatói jogviszonyban;

•

a képzés díja: 90 000 Ft/félév

•

az egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20. §ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. (www.jak.ppke.hu)

A jelentkezéshez szükséges mellékletek: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

adatlap; (WinWord dokumentum) szakmai életrajz; a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló diploma/oklevél másolat(ok); az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/oklevél másolat(ok); tanszéki fogadónyilatkozat; (WinWord dokumentum) a kutatási terv vázlata a felvételi eljárás díjának (5000 Ft) befizetéséről szóló igazolás (OTP 11707024-20436797)

A jelentkezés módja és határideje: a pályázatokat levélben, vagy személyesen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Titkárságán, Szalainé Szikszai Krisztina doktori ügyintézőnél III. emelet, 305. szoba lehet benyújtani 2012. június 25-ig.

A jelentkezők felvételéről — a beadott pályázati anyagok és a június 27-én esedékes szóbeli felvételi beszélgetés alapján — a Felvételi Bizottság javaslatára a Kar Doktori Tanácsa dönt.

A jelentkezéssel és a felvételi eljárással kapcsolatos további részletes információk, valamint a szükséges nyomtatványok letölthető változata a Doktori Iskola honlapján (www.jak.ppke.hu) érhetők el.

Információ: a 429-7291 közvetlen telefonszámon.

A Doktori Iskola Koordinátorának, dr. Frivaldszky Jánosnak (tanszékvezető, egyetemi docens) fogadóórája: csütörtökönként 1100—1300 között.

Helyszín a Doktori Iskola (telefon: 429-7291) vagy a Jogbölcseleti Tanszék (telefon: 429-7229).

18

2012/május

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 19

Beszámoló Ítélet

Wolfgang Waldstein professzor díszdoktorrá avatása Március 29-én került sor Wolfgang Waldstein professzor úr díszdoktorrá avatására karunk II. János Pál termében.

Az ünnepélyes keretek között lezajlott eseményt a Római Jogi Tanszék által március 28án délután megrendezésre került szimpózium előzte meg a Tanácsteremben. Oktatóink közül többen is német nyelvű előadást tartottak karunk immár díszdoktora által írt „A szívébe zárva — A természetjog mint az emberi társadalom alapja” című könyvének magyar fordításban való megjelenése alkalmából.

Andreas Laun püspök úr természetjogi és személyes jellegű bevezetője után Zlinszky professzor úr beszélt a természetjog és az Alaptörvény kapcsolatáról. Ezt követte El Beheiri Nadja tanárnő gondolatmenete az eredetileg német nyelven íródott könyv ma-

gyarra fordításáról, amelyben Erdődy János tanár úr és Radványi Anna tanárnő is közreműködtek. A szimpózium utolsó előadását Erdődy tanár úr tartotta angol nyelven a természetjog oktatás- és kutatásbeli szerepéről.

Végezetül pedig Waldstein professzor készségesen válaszolt az esetlegesen felmerülő kérdésekre az érintett témákkal kapcsolatban.

Másnap került sor tehát a nagyszabású díszdoktori avatásra, amely örök emlék marad minden jelenlévőnek. Az esemény ünnepélyesebbé tételéhez nagyban hozzájárult Szilasi Alex zongoraművész játéka. Szuromi rektor

A hagyományos természetjogtan fejlődési irányának újfent ki kell aknáznia azt, a már első tekintetre is jelentős előnyt, hogy több mint kétezer éven át az emberi szellem egy állandó próbálkozásán nyugszik, még pedig egy olyan önkritikus erkölcsi rendszeren, amely jellemző egyetlen más ilyen rendszerről sem mondható el.

úr köszöntő és bevezető beszédét Laudatio követte, amelyet karunk dékánja, Schanda Balázs az avatás alkalmából adott elő. A hallgatóság ebből megismerhette részletesen Waldstein munkásságának fontosabb állomásait, valamint kiderült, hogy Zlinszky professzor úrral kialakult szoros barátságának kezdete még a hetvenes évekre nyúlik vissza. Talán kevesek számára ismert a tény, hogy az esemény ünnepeltje a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítását és fejlesztését támogatta. Így utóbbi a Római Jogi Tanszék által szervezett előadá-

sok, valamint rendezvények formájában valósult meg, illetve a karunk által kiadott tudományos folyóiratokban való publikációk is ezt juttatták kifejezésre. „Olyan esetekről, amikor a természetjog győzött a hasznosság fölött” címmel tartott előadást Waldstein professzor úr, amelyben két példát hozott az ókori Rómából a címben szereplő témához kapcsolódóan. E fejtegetés után a hallgatóság akár kedvet is kaphatott a most megjelent könyv elolvasásához, amelyben írója a természetjog kérdését az élethez való joggal, a házassággal, a tulajdonhoz való joggal, a szerződések jogával, illetve egyéb szempontokkal összefüggésben tárgyalja.

Johannes Messner szavait idézve ajánlom a könyvet elolvasásra: „A hagyományos természetjogtan fejlődési irányának újfent ki kell aknáznia azt, a már első tekintetre is jelentős előnyt, hogy több mint kétezer éven át az emberi szellem egy állandó próbálkozásán nyugszik, még pedig egy olyan önkritikus erkölcsi rendszeren, amely jellemző egyetlen más ilyen rendszerről sem mondható el.”

Szívből gratulálunk Waldstein professzor úrnak, a PPKE JÁK díszdoktorának!

Szatmári Anna május/2012

19

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 20

Ítélet Érdekesség

A rajzfilmrajzoló Mi teljesen más szemmel nézzük ezeket a filmeket Tanulás, zh-k és vizsgák közepette, a legerősebb koncentráció ellenére is, elmásznak néha a gondolataim a tananyagtól eltérő irányokba. A felhőtlen, határidők és más nyomasztó tényezőktől mentes gyerekkor felidézése biztosan sokatokkal előfordult már ebben a szituációban. A rajzfilmek pedig elengedhetetlen kellékei voltak ennek a korszaknak, olyannyira, hogy a legtöbben mai napig ugyanazzal az ámulattal ülünk le megnézni régi kedvenceiket, mint anno.

Ki gondolkodott már el azon, hogy kik állnak ezek mögött a mesefilmek mögött? Vagy más szempontból nézve, van-e olyan köztetek, aki már próbált rajzfilmet rajzolni…? Ha ügyesen próbálkozom, akkor pörgető ujjaim alatt gyorsan megelevenedik egy pár másodperces mozzanat a vastagabb tankönyvek sarkában, de ezt (bár számomra

Hogyan képzeljük el egy ilyen nagyobb produkció születését, mint például a Macskafogó?

csodával határos dolognak tűnik) össze sem lehet hasonlítani egy egész estés rajzfilmmel.

A rajfilm rajzolás, mint szakma, számomra egy rejtélyes és varázslatos világot takart mindig is. Megteremteni egy világot, életet tölteni egy alakba mindenképp érdekes és nem csekély művészi értéket, egyedi jegyet hordoz magában. Nem véletlenül védik az alkotók nem csak a történetet, magát a filmet, de a figurákat is szigorú szerzői jogi eszközökkel. Ugyanakkor egy ilyen alkotás nem egy ember fáradhatatlan munkája, hanem egy egész team évekig tartó, kitartó rajzolásának eredménye.

Faragó Éva, aki a Macskafogóban és Az ember tragédiájában is közreműködött, egy rövid interjúban mesélt nekem a rajzfilmek alkotásáról.

unalmassá is vált, főleg ha otthon ültem és éjszakába menően dolgoztam vele. Természetesen így is lett mindenkinek kedvenc figurája… De az is igaz, hogy nem emlékszem már minden munkára. Előfordul, hogy nézem a tévét és azon jár az agyam, hogy de ismerős…!

A legelso ´´ és elkerülhetetlen kérdés az, hogy hogyan?

Mikor és miért kerültél bele ebbe a világba?

Sokat nyaraltunk a Balatonon, és a szomszéd házaspár egyik tagja gyártásvezető volt. Ő mesélt nekem rengeteget arról, hogyan működik egy rajzfilm megalkotása. Így ez a dolog gyerekkorom óta bennem volt.

Később otthon elkezdtem rajzolgatni, és mivel nagyon élveztem, egyszer csak besétáltam az utcáról a Pannonia Filmstúdióba, hogy van-e felvétel. Azt válaszolták, hogy persze, vigyem be a rajzaimat. Elvittem őket, majd újra visszahívtak. Akkor már hárman voltunk ott, kezdők.

Ekkor konkrétan beraktak minket egy szobába, hogy rajzolgassunk egy kicsit, aztán azon kaptuk magunkat, hogy részt veszünk a Macskafogóban, ami pont abban az időszakban indult.

20

2012/május

Ez egy nagy csapatmunka volt. Először is a szereplőket kitalálták, ez nagyrészt a rendező feladata volt, a sztorit pedig megírta a forgatókönyvíró.

Ezek után az animátorok és a rajzolók megkapták a figurákat minden nézetből, minden oldalról, majd szétosztottuk a jeleneteket és végül elkezdtük a munkát. Benn ültünk a stúdióban és ott dolgoztunk. Ez azért volt jó, mert a rendező rögtön tudott minket kontrollálni. Nagyon fontos ugyanis, hogy hiába dolgoztunk harmincan egy-egy filmen, az alakoknak mindig ugyanúgy kellett kinézniük. Épp ezért, ez az aprólékos kidolgozás sokszor

Az ember tragédiájáról mit tudsz elmesélni nekünk?

Huszonhárom évig készült a film, mert folyton elfogyott a pénz.

Bár én csak a londoni színen dolgoztam, de ennek ellenére nagyon érdekes volt a premier előtti vetítésen ülni. Mi teljesen más szemmel nézzük ezeket a filmeket, ezt nem tudom elmagyarázni.

De el kell ismerni, hogy nagy élmény volt együtt dolgozni Jankovics Marcellel.

Nem volt nehéz elmagyarázni a gyerekeidnek, hogy amit a tévében látnak mesét, azt anya rajzolta mellettük és esetleg most is ilyesmiken dolgozik?

Nem igazán… Ők ebbe belenőttek és a szobájukat is kifestettem a figurákkal. Élvezték ők is és nekem is nagyon tetszett ez az egész.

Egy álom vált valóra… Ezért is sajnálom nagyon, hogy vége lett, azóta nem is rajzolok egyáltalán. A fénykorát élte akkor, amikor én elkezdtem ezt csinálni, rengeteg volt a külföldi, francia megrendelés, a reklámfilmek, de azóta teljesen elfogytak a felkérések és nincs új munka.

Galiger Enikő

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 21

Humor Ítélet

Az utánozhatatlan strandszezon Minden év május 1jén megnyitnak a strandok. Ez a nyári évszak egyik, de nem egyetlen kezdőpontja. Lássuk be, kicsiny hazánk a fürdők országa, ezt a 150 éves török együttélés óta tudjuk, és ha ez nem lenne elég információnak, annyi ásványvíz márkánk van, hogy felsorolni sem egyszerű.

Hogy mi következik mindebből? Az következik, kérem alássan, hogy sok hely közül választhatunk pancsolásunk és lehűlésünk kivi-

A városi strand előnye többek között a relatív közelség, tehát az utazási idő jelentősen lecsökkenhet. Hátránya viszont, hogy elég drága, legalábbis egy egyetemista pénztárcájához viszonyítva. De ha élelmesek vagyunk, akkor beköltözünk egész napra egy piknikes kosárral, hűtőládával, napernyővel, és egyéb praktikus holmival felszerelkezve (ami akár a Balatont is idézheti), és fütyülünk mindenre és mindenkire (legfőképp az ottani büfére, és annak áraira). Május 1-jétől már nem kötelező a strandokon az úszósapka, úgyhogy lehet akármekkora a haj, a bajusz, a szakáll, a

A nagy dilemma mégis akkor kopogtat, amikor szerda környékén bejelentik: a hétvégén kánikula várható! telezésére. A nagy dilemma mégis akkor kopogtat életünkben, amikor szerda környékén bejelentik: a hétvégén kánikula várható! Mert annyi lehetőség van, gondoljunk csak bele.

Válasszunk városi, medencés, klasszikusan úszósapkás strandot; vagy inkább természetes állóvizet, mint például a Balaton vagy a Velencei-tó? Tavainknál a forróságban garantált a tumultus, és egész nap várhatunk VALAMIRE, hol arra, hogy eljussunk az autópályán a megfelelő lehajtóig, hol egy lángosra a kilométeres sorban, ami néha akár fél órát is elrabolhat az életünkből, hol a minden szempontból tökéletes napozóhelyre, ahol talán nem kapunk záros határidőn belül klausztrofóbiás rohamot az emberi tömegtől.

A másik opció az előbb emlegetett „mesterséges” strand. Türelmetlenebb embernél előfordulhat, hogy még azelőtt dührohamot és agyvérzést kap, mielőtt egyáltalán bejutna a strand területére, így aztán megfogadja, hogy legközelebb inkább otthon hűsöl a kádban, mert ott legalább csönd és béke van, nem ugranak a nyakába percenként a startkőről, és legfőképp ingyenes. Ez a balatoni strandolás esetében egy fokkal könnyebben legyőzhető vágy, mert ha nem a magyar tengernél lakunk, akkor úgy vagyunk a dologgal, hogyha már leküzdöttük magunkat a partra, vagy akár csak fele útig, akkor már STRANDOLNI FOGUNK, még ha beleszakadunk is.

szőrzet (ez nyilván inkább a férfiakra vonatkozik), nyugodtan lengedezhet a szellőben és lebeghet a vízen. Ez sokakat bosszanthat, legfőképp azokat, akik ténylegesen úszni akarnak, mint példának okáért én; de rövid idő után bele kell törődnie az ember lányának, hogy a nyári, forró hétvégéken ne akarjon úszni, várja meg inkább az esős napokat.

Különben is, ha az embernek szó szerint cipőkanállal kell betuszkolnia magát a medencébe, mert már a víz sem látszik a fejektől, akkor jobb feladni. Bölcsebb dolog néha elengedni a dolgokat… Ha az ember összegzi a tapasztalatait, pláne, ha másokéval is összeveti őket; gyorsan rájön, hogy tökéletes fürdőzésre alkalmas hely nincs, esetleg ha vásárolunk egy tengerszemet Helsinkitől északra, bár ez a megoldás pénztárcánkat némileg sokkolhatja. Úgyhogy legközelebb vegyünk inkább két nagy levegőt, számoljunk el tízig és mosolyogjunk, még akkor is, ha napozás közben letapos minket egy gnúcsordára hasonlító és annak vehemenciájával közlekedő hátomgyerekes család, esetleg megtámad minket egy darázsraj, mert a szomszéd meszsziről érezhető vattacukrot eszik, vagy ülünk a dugóban a légkondit nélkülöző kocsiban, netán a késésben lévő távolsági buszon/vonaton, mert ne feledjük, a bosszankodás roppant fárasztó, de legalább értelme sincs.

Kalász Veronika

Kínszenvedés-e napsütésben tanulni?

A vizsgázás maga soha nem egy túlzottan várt esemény, és véleményem szerint egyik évszak sem teljesen megfelelő totális kibontakozásunkhoz. De itt is vannak fokozatok, mint szinte mindenben. Lássuk, mik is ezek.

Télen a nyirkosság tobzódásában az ember legszívesebben begubózna egy takaró alá, nézné az enyhén limonádé filmeket ilyen-olyan frissítők mellett, és legfeljebb házkutatási paranccsal érkező egyenruhás uraságoknak lenne hajlandó ajtót nyitni, és természetesen csak egy újabb parancs esetében lehetne arra rávenni, hogy kidugja az orrát erre a cudar világra, ahol úgysem történik semmi jó. De hogy nekiálljon tanulni? Hát az kizárt! Ezt a filmet még megnézi, aztánmostaztánmártényleg nekiáll magolni. Milyen szép illúziók ezek, ugye? Lássuk, mi a helyzet a második körrel! Elmondható, hogy napsütésben alig vagyunk otthon, vagy legalábbis csak a legritkább esetben fordulunk elő sok könyvvel rendelkező helyszíneken. A beépülő D-vitamin hatására pozitívabban állunk magához az élethez is, nemcsak a tanuláshoz.

Közérthető és mindenki számára követhető csatakiáltásunk: olyan sok időnk van még, ugye? Tehát a napba bőven belefér még ezmegaz. Éjfél körül rájövünk, hogy esetleg tévedtünk, mert minden belefért a napba, kivéve a könyvek lapozgatása, hiszen az óriási pozitív életérzés közepette úgy éreztük, hogy nekünk minden megy, hiszen a tudományos kutatások alapján agyunk összvissz 2 százalékát használjuk, úgyhogy épp ideje ezt bebizonyítani, márminthogy ennél több is megy, tehát fölösleges időt pazarolni piszlicsáré több száz oldalas „szösszenetekre”. Ezek után elgondolkodhatunk: nem lenne jobb olyan helyen koktélokat keverni, ahol elég pár holmi, mert mindig masszívan 30 fok van? De, valószínűleg igen. És oda minek diploma? Hát igen, az élet sokszor nem nevezhető könnyűnek…

A konklúzió a következő: tanulni szinte mindig kínszenvedésnek mondható, de megnyugtatásul leszögezhetjük: kifogást, hogy miért NE tanuljunk, mindig ki lehet ötölni…

Kalász Veronika

május/2012

21

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 22

Ítélet Karrier

Építs kapcsolatot, keress állást!

A megüresedő állások 70-80 százalékát nem hirdetik meg, hanem főként kapcsolati úton, személyes ajánlással érhetőek el. Felmérések szerint a fiatalok több mint fele nem hirdetéssel, hanem ismeretség útján jut álláshoz. A Felvi Magazinból (2006/9) szemezünk.

A számok azt mutatják, a jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással A számok azt mutatják, a jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással. A kapcsolatépítést idegen szóval networkingnek nevezzük.

A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben végzett felmérése szerint a 15-29 év közötti korosztály 57 százaléka talált munkát ismeretség útján. Egyetemistaként jó, ha már előre számolsz ezzel. Bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktusok. A média, a reklám, a marketing, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság és a jog olyan területek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, így itt megnő az ismeretség szerepe.

Fontos tudni, hogy a hatékony networking alapja nem a segítség elvárása a másiktól, hanem éppen fordítva: miben tudom én őt segíteni? Csak akkor várhatok el tőle segítséget, ha valamit tettem érte.

A kapcsolatépítés és -ápolás nagy része az interneten is történhet. Az internet, a mobiltelefon, az e-mailes levelezőlisták, illetve a közösségi oldalak gyorsították a kommunikációt, szinte azonnal elérhetővé tettek mindenkit, akit korábban megismertünk.

A kapcsolatépítés tehát időt és energiát vesz igénybe. Egész életen át tartó folyamat, amelynek eredménye általában nem tapasz-

talható azonnal. A kapcsolatok fontossága az életkor előrehaladtával növekszik, a kialakítást azonban már el lehet kezdeni egyetemista korban.

Lássunk végül néhány tipikus és használható példát: • Családtagok ismeretségi köre: nem ciki apuci kisfiának lenni. A szakmai tudás ugyanaz, a kezdő lökést pedig meg lehet kapni az ismeretségi körből.

• Egyetemi buzgólkodások: HÖK, Karrier Iroda, TDK, Gradus, Tutorság, Erasmus és sokan mások. Minden külön vállalt feladat lehetőség valami olyat tenni, amit csak kevesen tesznek. Ez mind beépülhet a diploma után pályakezdésbe.

• Tanárok: mindenki szerint van legalább egy „jófej tanár”, akitől lehet kérdezni, akár bedolgozni az irodájában, vagy segítségét kérni tapasztalatával, kapcsolataival.

• Konferenciák, állásbörzék: legjobb lehetőség a közvetlen kapcsolatépítésre. Érdemes már az első évtől kezdődően ellátogatni állásbörzékre. Nem csupán az önéletrajz leadására szolgál az esemény, hanem a munkáltatók igényeinek, elvárásainak megismerésére is. Tanácsos a standoknál bemutatkozni, beszélgetni, a kiválasztás menetéről, a cégen belüli karrierlehetőségekről, az elvárt értékekről.

Sokat lehet profitálni az egyetemi cégbemutatkozásokból is.

• Személyes kapcsolatok: a leglassabban ható, de a leghatékonyabb kapcsolatépítési módszer. Szervezhetünk évfolyam-találkozót, meghívhatunk néhány ismerőst lakásunkra, névnapkor, születésnapkor gratulálhatunk telefonon, egy-egy érdekesebb eseményre, hírre, cikkre e-mailben felhívhatjuk a figyelmet.

PPKE JÁK Karrier Iroda Kép forrása: sxc.hu

Kávé, tea, koffein és mérhetetlen tanulás...

Lassan elérkezik a mindenki számára „hőn áhított” vizsgaidőszak.

Ilyenkor előkerülnek a szövegkiemelők, a tollak, az üres lapok, a könyvek. Kikapcsoljuk a számítógépet (na jó, inkább a monitort), helyet szabadítunk az íróasztalunkon, majd kezdődhet a tanulás.

Igen ám, de meddig?

Vannak, akik éjjel-nappal képesek tanulni, ez a ritkább kategória. És vannak azok, akik mindenféle koffein tartalmú itallal próbálják ébren tartani magukat, több-kevesebb sikerrel.

Az „életmentő lista” első helyén a kávé szerepel, mely az összes lehetőség közül a legolcsóbb megoldás. Napi 2-3 csészényivel meg 22

2012/május

lehet inni, ám az annál nagyobb mennyiség komoly problémákat okozhat a szervezetben, márpedig, ha vizsgaidőszak, akkor nem 23 csésze, hanem 2-3 bögre, rosszabb esetben 2-3 liter kávé lecsúszik egy ember torkán 24 óra lefolyása alatt. Persze, az utóbbi extrém eset. Sokan abban a hitben élnek, hogy a kávé ébren tart. Nos, ez részben igaz, ám, ha nincs meg mögötte a megfelelő mennyiségű alvás, a jó öreg fekete sem segít.

A második helyen a zöld, illetve a fekete tea szerepel. Ezeket nemcsak ébren tartó, hanem feszültségoldó hatásuk miatt is fogyasztják. A teát ugyanúgy nem szabad túlzásba vinni, mint a kávét,

Itelet_2012_3_beliv.qxd

2012.05.02.

12:59

Page 23

Aktuális Ítélet

Kihelyezett „hittanóra” Ki ne ismerné azokat a csodálatos római helyszíneket, melyeket Audrey Hepburn járt be különös vakációja során?

Ugyanezeket kereshették fel mindazok, akik Alessandro atyával felkerekedtek, és… De ne vágjunk a dolgok közepébe!

Egyetemünk lelkésze először, még márciusban Tatabányára vitte a karunk hallgatóiból álló csapatot, ahol nagyböjti lelkinapot tartott nekik. Rengeteg program szolgálta a lelki töltekezést és a húsvétra való készülést.

A résztvevők szerint nemcsak az élmények szintjén, hanem lelkileg is sokat adott e két program, melyekre az Atya jövőre is szeretettel vár mindannyiunkat

Keresztutat jártak, mely egy szép dombon vezetett végig, filmet néztek Jézusról és meghallgatták az Atya elmélkedését a legnagyobb keresztény ünnep értelméről.

Visszatérve Rómára: április 11-től 14-ig Itália szívébe, teológiai tanulmányainak első állomására vezetett az Atya útja, ahova szintén magával vitt egy sereg érdeklődőt. Bár nem volt ragyogó napsütés, esernyőik oltalmában

mert ahhoz hasonlóan negatívan hat szervezetünkre.

A harmadik legjobb barátunk ebben a nehéz időszakban az energiaital. Ettől óvnak minket a legjobban az orvosok.

Az összetevői élénkítenek, és átmenetileg növelik a teljesítményünket. A túlzott fogyasztás azonban ennél is megárt. Ha három doboznál többet iszunk belőle egy nap, az bizony vérnyomás-emelkedéshez, remegéshez, szédüléshez és álmatlansághoz vezet. Kutatások bizonyítják, hogy koffeinérzékenyeknél még pánikrohamot is okozhat.

A felsorolt italok közül biztosan mindenki él, legalább az egyikkel. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy akkor hogyan is marad-

felkeresték a legszebb helyeket. Bejárták az örök város keresztény műemlékeit, úgymint a Szent Péter Bazilikát, a Santa Maria Maggiore-t és a San Giovanni in Laterano-t. A reneszánsz és barokk helyszíneket, így a Piazza Navona-t, a Piazza di Spagna-t és a Fontana di Trevi-t sem hagyták ki sétájuk során, illetve tiszteletüket tették az ókori Róma patinás építményeinél is (Fórum, Colosseum, Angyalvár). A végére mindenki levonta a következtetést, hogy nem alaptalan az állítás, miszerint a fagyi Olaszországban a legjobb.

A résztvevők szerint nemcsak a látványosságok és élmények szintjén, hanem lelkileg is sokat adott e két program, melyekre az Atya jövőre is szeretettel vár mindannyiunkat.

Alessandro Atya beszámolója alapján írta: Kiss Lúcia Folytatás az itelet-pazmany.blog.hu-n!

junk fenn, hogyan éljük túl a vizsgaidőszakot? Erre a válasz talán a mértékletesség lehet. Fogyaszthatjuk ezeket, de csak mértékkel, és ha úgy érezzük, nem bírjuk tovább, akkor inkább pihenjünk le egy órára, mert kéthónapnyi stressz nem ér meg egy esetleges, maradandó szervi károsodást.

Idén én is elővigyázatosabb leszek, mert az előző vizsgaidőszakban kicsit túlkoffeinoztam magam, napi több csésze kávéval, plusz 2-3 doboz energiaitallal, és nem örültem neki, amikor az estéim úgy teltek, hogy tanulni MÁR nem bírtam a fáradtságtól, de aludni meg MÉG nem tudtam a rengeteg „doppingszertől”. Bár, ha ott állok egy húzós vizsga előtt, nem biztos, hogy azt a fogadalmamat, miszerint kevesebb koffeint fogok inni, tartani tudom majd, de tervnek nem rossz!

Fedor Zsuzsanna május/2012

23

ítélet GALÉRIA P I L L A N A T K É P E K

itelet-pazmany.blog.hu

A

P R O

F A C U L T A T E

N A P R Ó L