XVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. NOVEMBER by Ítélet Pázmány

XVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. NOVEMBER

u iust

aequum sal

itelet.pazmany@gmail.com

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet-pazmany.blog.hu

INTERJÚ LÁNCOS PETRÁVAL 3. oldal

PIROSKÁK ÉS A COWBOYOK 5. oldal

BESZÉLGETÉS ALESSANDRO ATYÁVAL HÖOK MENTORPROGRAM 4. oldal

Ítélet

ut are

Rovatcím

10. oldal

"TE MIBEN HISZEL?" – A 14. ARC KIÁLLÍTÁSRÓL 14. oldal

BUDAPESTI BICIKLI 16. oldal

ÖNKÉNTESSÉG A VÍZILABDA EURÓPABAJNOKSÁGON 20. oldal

2014/május

Ítélet

Beköszönő | Elmélkedés

Korábbi számaink a http://issuu.com/itelet-pazmany oldalon elérhetőek!

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.” Pázmány Péter

Beköszönő „Itt van az ősz, itt van újra…”, s ez nem csupán az évszakra igaz, hanem az Ítéletre is. Sok szeretettel köszöntöm minden kedves régi és új Olvasónkat az őszi szemeszter első számával. Szócséplés helyett álljon itt egy kis ajánló! Első számunkban Láncos Petra tanárnővel olvashattok interjút, Aktuális rovatunkban megtudhatjátok milyen felújítási munkálatok zajlottak az iskolában, milyen volt a gólyatábor és hogy milyen új szakok indulnak hamarosan Karunkon. Beszámolunk Dékán Úr alkotmánybíróvá történő kinevezéséről és a HÖOK Mentorprogramról is. Környezetrajz rovatunk bemutatja az új közbringa-rendszert, melyet személyesen egy szerkesztőnk tesztelt és elrepítünk Titeket a Várkert Bazárba. Karrier rovatunkban a gyakorlati helyek után visszatérünk a kiindulóponthoz, azaz a diákmunkához és körbejárjuk az ez adta lehetőségeket. Kultúra&Kritika rovatunkban pedig mindenféle szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz készítettünk ajánlót, beszámolót. Mindenkinek sikeres évkezdést és élménydús olvasást kíván az Ítélet Szerkesztősége! Hajdu Rita A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOM Elmélkedés Alessandro Atyával Interjú Láncos Petrával

Sztankay István,

Beszélgetés Alessandro Atyával

Piroskák és a cowboyok 5

a Nemzet Színészének emlékére

„Te miben hiszel?” – a 14. ARC kiállításról

A nyári változásokról

Suits – két ügyvéd, egy diploma 12

előadások a Royal Opera House jóvoltából 15

Varga Zs. András – az Alkotmánybíróság új tagja

Dob meg basszus meg a vonósok 15

Régi-új szak(ok) a Pázmányon

BUdapesti BIcikli

Strand fesztiválon jártunk, jól eláztunk… DE remekül szórakoztunk!

„Modern” világ, évezredes veszély 8 Titeket kérdeztünk

A felújított Várkert Bazár

Az ősz ízei 18 Önkéntesség a vízilabda Európa-bajnokságon

A születendő remény nyomában... 21

HÖOK Mentorprogram 10

Murphylogia

E R A S M U S 11

Diákmunka

Színházak éjszakája

A Puskin mozi őszi ajánlata: Opera és Balett

22 23

Karrier Iroda őszi programja

Felelős kiadó: Dr. Varga Zs. Andás dékán Szerkesztői tanácsadó: Dr. Koltay András docens Főszerkesztő: Hajdu Rita Főszerkesztő-helyettesek: Ádám Flóra Julianna, Karczub Eszter Szerkesztőbizottság tagjai: Ádám Flóra Julianna – Aktuális; Kultúra&Kritika;Sport; Bagdadi Hakima – Karrier; Büki Bettina – Erasmus; Esélyegyenlőség; Fedor Zsuzsanna – Titeket kérdeztünk; Hanich Veronika – Aktuális; Elmélkedés; Portré; Hoffmann Zsolt – Sport; Karczub Eszter – Aktuális; Környezetrajz&Kulinária; Király Dorina – Humor; Kultúra&Kritika; Kőrös Kinga – Aktuális; Kultúra&Kritika; Szántai Réka – Aktuális; Szigeti Imola – Portré; Teleki Levente – Hitélet; Tóth Krisztina – Környezetrajz&Kulinária Címlap: Szabó Anna Online kiadás: Hoffmann Zsolt Korrektor: Gottlieb Péter Szerkesztőség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28-30. C épület 319. szoba telefonszáma: (36 1) 4297-20 321-es mellék e-mail címe: itelet.pazmany@gmail.com honlapja: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. www.komarominyomda.hu

2014/november

Elmélkedés Alessandro Atyával „Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál?(...) Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” (Máté 6,25-34) Gyakran aggódunk amiatt, hogy mi lesz holnap. Sikerülni fog-e a vizsgám, meg tudom-e a feladatomat csinálni, jó helyen vagyok-e és még sorolhatnánk. Miért félünk a holnaptól, kihez fordulhatunk, ha segítségre, támogatásra van szükségünk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ebben a hónapban Alessandro Atyával. Amikor Jézus az evangéliumon keresztül beszél az emberekhez, nem elvont módon teszi ezt meg, hanem az irántuk való szeretetét próbálja közvetíteni. És szeretni azt jelenti, hogy az igazi és teljes boldogsághoz vezesse a szívünket. Nem szabad, hogy az embereket csak a földi és múló dolgok érdekeljék. Miért élünk? Enni, inni, ruha, pénz… De mindez nekünk elég? Kifogásokat keresünk, hogy nincs időnk, hogy keressük az igazságot, vagyis Istent, mert az evilági aggodalmaink töltik az egész életünket. Sokszor azt állítjuk, hogy keresni az igazi és örök boldogságot csupán hiábavalóság. Figyeljünk oda, hogy mire szenteljük az életünket és mire fordítjuk szabadidőnket. Valóban boldogok vagyunk? Jézus próbálja a szívünket kitágítani, hogy az ő személye beleférjen abba. Ha csak a kicsinyes dolgokat keressük, sosem leszünk boldogok. Vele együtt viszont virágzik az életünk. Jézus nem azt mondja, hogy nem kell dolgoznunk. Ne felejtsük el hogy 30 évig ácsként dolgozott. Nem kell aggódnunk a holnap miatt. Ez egy nagyon érdekes dolog. Ki az, aki aggódik a holnap miatt? Az, akinek nincs hite Isten gondviselésében, aki egyedül érzi magát. A magányos ember nagyon törékeny és ezért természetesen aggódik. Isten kezében vagyunk. Ő mindig mellettünk van. Sokszor van egyfajta elidegenedés, ami miatt nem a jelen pillanatban élünk, hanem egy irreális világban. Próbáljuk elképzelni, hogy mennyire nagyon fogjuk szeretni jövőre családunkat, barátainkat, amikor a jelenben kellene. Azt mondjuk, senki nem szeret minket és nem vesszük észre, hogy vannak, akik már most szeretnek. A mai technikai világban nehéz figyelnünk egymásra, hányszor megtörtént már, hogy beszéltem emberekkel és közben csak a Facebookra figyeltek. Félig itt voltak, félig valahol máshol. Ismerjük fel, hogy gyakorlatilag csak a jelen létezünk, a múlt már nincs, a jövő pedig még nincs. A jelenben Isten mellett kell döntenünk és nem szabad halogatnunk. Hanich Veronika

Portré

Ítélet

„...gyermekkoromban Nigériában, Zimbabwében és Németországban éltem” Interjú Láncos Petrával tert az aktahalmokkal. Fontos, hogy tudják, milyen irányban induljanak el. Nem is feltétlenül kell kiírásra várni. Például a „Zöldombudsmanhoz” is lehet bátran jelentkezni és eddig szerencsére mindenkit tudtunk is fogadni. Néhány hétre a legtöbb helyen szívesen látják az érdeklődő joghallgatókat.

Láncos Petrával, az Európajogi Tanszék oktatójával beszélgettünk. Általában az az első kérdés, hogy miért a jog? Most inkább úgy kérdezem meg, hogy hol tevékenykedne a Tanárnő, ha nem a jogi vonalat választja? Ebben az esetben a művészettörténetet választanám, azon belül is aukciós házban szerettem volna modern magyar festményekkel foglalkozni. Mindezek ellenére Édesapám meggyőzött, hogy inkább jogi egyetemre menjek és ez nagyon jó döntésnek bizonyult. Miután elkezdte a jogot, mikor döbbent rá, hogy az európajog a „mindene”? Az az érdekes, hogy ezt általában megérezi az ember. Hogy elkezdhessem az európajogot, ki kellett várni a harmad, illetve negyedévet, de már előre tudtam, hogy elnyeri majd a tetszésemet mind a nemzetközi, mind az európajog, utóbbi teljesen le is nyűgözött és azóta is a „rabja vagyok”. Természetesen mindehhez a tanszék tanárai, így Boytha György, Szabó Marcel és Gyeney Laura is hozzájárultak. Európáról jut eszembe… Erasmus! Népszerűsége tagadhatatlan, de hogyan venné rá azokat, akik ennek ellenére sem szeretnének élni a lehetőséggel? Egyrészt elvi okokból ajánlanám, köztudottan az Unió legsikeresebb megmozdulása az Erasmus. Mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy nyelveket tanulhassunk és megismerhessük az Uniós polgártársainknak egy részét. A kulturális kapcsolatok építése szempontjából is nagyon fontos. A felnőtté válásban pedig különösen, hogy jobban megismerhessük önmagunkat, kiszakadjunk a megszokott környezetünkből, rutinszerű életünkből, komfortzónánkból, megtanuljunk élni egy idegen kultúrában, elboldoguljunk egy idegen nyelven. Tantárgyaink nemzetközi jelentőségét bizonyítja, hogy aki

Erasmusra megy, és tanulmányaiban ott is tart, európajogi és nemzetközi jogi tárgyakat is felvehet, melyek jó eséllyel itthon is beszámíthatóak lesznek. Igen, a komfortzónából kilépni sokaknak nagy gondot jelent, annak ellenére, hogy a hallgatók többsége tisztában van azzal, hogy valami plusszal kell majd felhívniuk a munkáltatók figyelmét, ki kell tűnniük az átlag közegből. Pontosan, ez a nagy vízválasztó. Meggyőződésem, hogy nem elég jól tanulni. Sokszor látom, hogy az emberek nem elég proaktívak. Aki jól is tanul és még van benne valami plusz, az az kezdeményezőkészség, odamegy és megpróbál gyakorlati helyet szerezni vagy hajlandó elmenni Erasmusra, dolgozni egyetem mellett, további nyelveket tanulni, esetleg elkezdeni egy másik szakot is, az boldogulni fog. Ezek azok az emberek, akik biztosan el fognak helyezkedni, legyen akármilyen a gazdasági helyzet, mert kevesen vannak, és ők azok, akikre igazán szükség van a versenyszférában és a közigazgatásban egyaránt. Egy TDK megírása is rendkívül fontos. Európajogból különösen hasznos kutatást végezni, mivel szinte az összes jogterületet érinti. Mit tanácsolna Tanárnő azoknak, akik már bőven félúton vannak, és lassan kikerülnek az egyetem bűvköréből? Az említett Erasmuson és TDK-n kívül próbáljanak ki minél több jogterületet. Nem túl kellemes, ha egyből csalódás éri őket, mikor frissen végzett jogászként éhesen várják a jogi problémák leküzdését és csak koptatják a flasz-

Mikor merült fel az oktatás gondolata? Teljesen hirtelen, mikor is világossá vált, hogy nem szeretnék ügyvédként tevékenykedni. Egyetem alatt végig dolgoztam egy ügyvédi irodában, ahol nagyon sokat foglalkoztak velem, sok lehetőséget kaptam, de éreztem, hogy ez a munka engem nem teljesít ki. Gyeney Laura volt a konzulensem a szakdolgozat írásánál, a kutatási, írási folyamatot pedig nagyon élveztem. Az ő tanácsára jelentkeztem a doktori képzésre, és reménykedtem benne, hogy taníthatok, aztán Szabó Marcel Tanszékvezető Úr fel is kért erre a megtisztelő feladatra. Azóta is a tanítást érzem legfőbb hivatásomnak. Honnak ered a Tanárnő nyelvek iránti szeretete? Őszintén szólva ezt készen kaptam. Nem egyedül az én érdemem, hogy érdeklődöm a nyelvek iránt és viszonylag jól tudok nyelveket, hiszen gyermekkoromban Nigériában, Zimbabwében és Németországban éltem, így a nyelvtudás mondhatni magától jött. A mai napig nagy hasznomra van, mivel a munkám jelentős részét ez teszi ki, akár tolmácsolni hívnak az uniós intézményekhez, vagy fordítási, esetleg lektorálási feladatokat kapok. Például a Karunk kezdeményezésére létrejött Hungarian Yearbook of International Law and European Law angol nyelven jelenik meg, ennek anyagait jobbára én lektorálom. De ami a legfontosabb, hogy angolul tarthatok órákat, idegen nyelven taníthatok a Deák Intézetben és a graduális képzésben egyaránt. Köztudottan az angol nyelvtanulás a legelterjedtebb. Emellett mely 2014/november

Ítélet

Portré

nyelve(ke)t lenne még hasznos elsajátítani? Személyes preferenciám a németet mondatja velem, másrészt Európában ez egy nagyon fontos nyelv, hiszen a németajkúak vannak kontinensünkön többségben. Manapság még a francia, a spanyol és az olasz az, amit viszonylag sokan tanulnak. Ezek közül mindhármat tanultam, tanulom én is és bátran ajánlom mindenkinek, hiszen nem csak Európában, de más kontinenseken is a hasznunkra válnak. Ezen kívül sokan mondják, hogy érdemes egy különleges nyelvet tanulni, amivel ki lehet tűnni, mint például a kínai nyelv. Most indult az angol jogi szakfordítói szakjogász képzés, amelynek Tanárnő az egyik szakfelelőse. Kérem, meséljen erről! Négy féléves a képzés, melynek az utolsó féléve már inkább a konzultációról, szakdolgozat írásról szól, valamint a készülésről a záróvizsgára. A három félév során azokat a készségeket fejlesztik az okta-

tók, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók sikeresen fordíthassanak. A jó nyelvérzék vagy a nyelvtudás nem elegendő, más szempontoknak is meg kell felelni, ilyen például a gépi fordítási technika. A legtöbb irodában már elvárt bizonyos fordító programok használata (Trados, memoQ ), amit mi is oktatunk. A nyelvtanárok a nyelvi problémákra, hiányosságokra figyelnek oda, az oktatók pedig az adott szakterület terminológiájának megismertetésére. Sok esetben géppel dolgozunk, ehhez nyílt egy új labor is, ahol többek között lesz majd egy interaktív tábla is. Ami különösen fontos, az a kifejezések megkeresésének módja, mivel sokszor a fordításban problémaként merül fel, hogy egy kifejezéshez több jelentést is találunk, majd ki kell választani a funkcionális ekvivalenst ami az adott kontextusba passzol. Megnézzük, hogy hol keressük, mik a minőségi lelőhelyek. Fordítási feladatok vannak és segítünk abban is, hogy milyen nyelvi regiszterben fordítsanak a hallgatók.

A Tanárnő két gyermek boldog édesanyja is egyben. Kérem, meséljen róluk is! Igen, két fiam van: Mózes és Milos. Mózes most ment az angolkisasszonyokhoz iskolába, ez egy nagyon izgalmas periódus. Nagyon várom már, hogy kiderüljön: vajon mi lesz a kedvenc tantárgya? Miló még a Testvérkék ferences oviba jár. A két fiú nagyon eltérő személyiség, de abban biztosan egyetértenek, hogy Horváth Írisz tanárnő táskájában rejlenek a legfinomabb édességek! Még mindig visszatérő kérdés: Tanárnő nézi-e a markmyprofessor-on kapott értékeléseket? Rendszeresen és nagyon hasznosnak is találom. Mindenképpen egy fontos viszszajelzés arról, hogyan látnak engem és ez segíthet a munkám fejlődésében, hogy tudjam, min kell még dolgoznom. Szigeti Imola

„Mindenféle kérdéssel jöhetnek hozzám a diákok” Beszélgetés Alessandro Atyával Egyetemünk lelkészével, a mindig kedves és mosolygós Alessandro Atyával beszélgettem arról, hogyan is került egyetemünkre, honnan jött és miért is szeret itt lenni. Mióta lelkésze egyetemünknek és honnap jött hozzánk? Milánóból származom. Gazdaságtanból diplomáztam és természetesen papi szemináriumba is jártam. 2008-tól szolgálok itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Egy missziós pap vagyok és a Borromei Szent Károly testvériséghez tartozom. A missziós tevékenységünkön belül a papok külföldre mehetnek. Már a kezdetben, amikor beszélgettem a bíboros úrral, az volt tervem hogy fiatalokkal és egyetemistákkal fogok a jövőben foglalkozni, így kerültem ide. Milyen volt a kezdet? Amikor elkezdtem dolgozni, az első három hónapban senki sem jött hozzám. 4

2014/november

Itt voltam a lelkészségi szobában, sétálgattam a folyosón, de egyetlen ember sem mert megszólítani. Azonban, karácsony táján, pár fiatal meghívott egy közös vacsorára, a szomszédos étterembe. Ott voltak a HÖK-ösök és még pár hallgató az egyetemről. Nagyon izgultam előtte, de a diákok elkezdtek velem beszélgetni. Láttam, hogy van bennük érdeklődés és kíváncsiság. Ettől kezdve, minden megváltozott, egyre több emberrel találkoztam és a velük való kapcsolat is egyre barátságosabbá vált. Akiket megismertem, hívták a barátaikat, majd azok is az ő barátaikat és így tovább. Ezen a héten, például már nincs egyetlen szabad estém sem, minden nap találkozom fiatalokkal vagy csoportokkal.

Van valami különös és kedves élménye a Pázmányról, amire szívesen emlékezik vissza? Valahányszor valaki bekopog az ajtómon, hogy beszélgessünk, ez nekem mindig egy nagy élmény. Nekem a legfontosabb tulajdonképpen az, hogy személyesen találkozhassak az emberekkel. Tudom, hogy mennyire nehéz manapság kapcsolatba kerülni a fiatalokkal. Olyan kultúrában élünk, ami nem könnyíti meg a kereszténységgel való összeköttetést. Szervezek különböző hittancsoportokat és táborokat is. Nagy öröm számomra, amikor látom, hogy a fiatalok ezekben szívesen vesznek részt. Milyen kérdésekkel és problémákkal fordulhatnak Önhöz a hallgatók? Mindenféle kérdéssel jöhetnek hozzám a diákok. Vannak, akik a szentségekről érdeklődnek, hogyan készülhetnek fel a bérmálkozásra, az elsőáldozásra. Vannak, akikben egyfajta kíváncsiság van, a

Portré | Aktuális

vallásról és Krisztusról szeretnének kérdezni. Olyan is volt már, aki azért jött, hogy segítsek olcsó szállást találni Olaszországban. Azok a nagy dilemmák, amik a fiatalokat foglalkoztatják, sokszor hasonlóak: jó döntés volt-e a jogot választani, mit fogok csinálni a jövőben, párkapcsolati kérdések, a szerelem, mi az életük célja, mi a boldogság. Ezekben a témákban a nagyon bizonytalanok Szeretnék segíteni nekik, hogy megtalálják, hogy mi az ő hivatásuk, miért éri meg küzdeni, adott esetben tanulni, hinni, családot alapítani. Van valami terve, amit a jövőben szeretne még megvalósítani? Azt látom, hogy a csoportok, amiket megvalósítottam jól működnek. Tegnap is volt egy előadás az iszlámról a plébánián.

Körülbelül húszan voltunk. Egyrészt örülök, hogy ezek a fiatalok rendszeresen jönnek hozzám. De itt közel 3000 hallgató van. Akkor azt kérdezem, hol vannak a többiek egy katolikus egyetemen? Szeretném a karitatív programokat is erősíteni, mert kevesen vesznek ezekben részt és ez szomorú. Ha a fiatalok most nem tanulják meg a segítőkészség fontosságát, később nehezebb lesz. Szeretném fenntartani a kapcsolatot a volt diákokkal is, akik már diplomáztak. Többekkel is találkozom, akik ma már dolgoznak, esetleg már családot is alapítottak. Vannak, akik azért jönnek, hogy felkészítsem őket a házasságra. Szívmelengető érzés egy olyan volt diákkal találkozni, akit 18-19 évesen ismertem meg és ma már gyermekei vannak. Feladatomnak érzem, hogy részt vegyek az emberek mindennapi életé-

Ítélet

ben. Nem csak várni rájuk, hogy ők jöjjenek hozzám, hanem tennem is kell ennek érdekében. Ahogy Ferenc pápa mondta, ki kell lépnünk a bezárkózott életünkből, megkeresni és meghallgatni az embereket. Végezetül: mikor és hol lehet megtalálni Alessandro Atyát? Kedden és szerdán fél 11 és 12 óra között a lelkészségi szobában. Tervezem a csütörtök délutánt is, de ez még nem hivatalos. Természetesen e-mail-ben és telefonon is fordulhatnak hozzám a hallgatók, gyakorlatilag bármikor. Ha éppen nem az egyetemen vagyok, akkor a Krisztus Plébánián, ami innen mindössze 100-200 méter. Mindenkit szeretettel várok! Hanich Veronika

Piroskák és a cowboyok Szeptember 2-án reggel több száz álmos gólyatekintet szegeződött a vonatra, mely egyetemi életünk első komoly állomására szállított minket, a gólyatáborba. Bár az idő nem kedvezett nekünk az első napon, a szakadó eső így sem szegte kedvünket. Csoporttársainkkal, Tutorainkkal és a Hökösökkel való ismerkedés mellett a Pázmány indulójától zengett a vonat. A táborban már rögtön egy látszólag kemény feladattal kellett megbirkóznunk, vicces csapatneveket, himnuszokat és zászlókat kellett alkotnunk, hogy a megnyitón minden csapat a legszínesebben mutatkozhasson be a többiek előtt. Azért, hogy ne feledkezzünk meg az iskola szellemiségéről sem, tiszteletünket tettük az elmaradhatatlan misén, megismerkedhettünk az egyetem szervezeteinek széles választékával, illetve a jogászi hivatásrendek bemutatására is sor került. A megnyitótól kezdve egészen a záróünnepségig bezárólag a vadnyugatra kalauzoltak minket, ahol a Tutorok cowbo-

yokká és cowgirlökké, míg mi gólyák indiánokká transzformálódtunk. Nem szabad elfeledkezni a fenomenális tutorfoglalkozásokról sem, melyek során bár olykor drága tutoraink türelmét próbára téve alvásért rimánkodtunk,

mindig találtak valami jópofa és kreatív elfoglaltságot, játékot, ami összekovácsolt bennünket egy összetartó társasággá. Hogy miben csúcsosodott ki az összetartásunk? A válasz egyszerű. Lehetett itt szó limbózásról, dinnyeevésről vagy párnacsatáról, mi kitartóan, vállvetve harcoltunk azért, hogy a legjobbak legjobbjai közé kerülhessünk, még akkor is ha senki sem úszhatta meg szárazon az akadályversenyt. A záróünnepséggel elérkeztünk a gólyatábor végéhez. Eltáncoltuk a nagy nehezen megtanult gólyatáncot, letettük gólyaeskünket, s immáron hivatalosan is Pázmányos gólyaként bulizhattunk, amíg persze bírta a lábunk. Hazafele a vonatúton, habár a legtöbbünknek a világegyetem legkényelmesebb ágyikóiról szólt az álma, én az ablakon kibámulva az elmúlt három nap legfantasztikusabb élményeinek emlékeiben fürdőzve csak egy dologra tudtam gondolni: Csak a Pázmány, Csak a Pázmány! Szántai Réka

2014/november

Ítélet

Aktuális

A nyári változásokról Bár legtöbbünknek a nyári tetőfelújításról mindössze annyi maradt meg, hogy számtalan megajánlott jegynek és írásbeli vizsgának örülhettünk, illetve hogy az eddig erősen kihasználatlan terasz helyére valami új épület került, a háttérben komoly munkák folytak. Erről olvashattok itt egy kis tájékoztató a Beruházási Osztály jóvoltából. 2014 nyarán a PPKE Jog- és Államtudományi Karának épületegyüttesén –kari forrásból finanszírozottan – kivitelezési munkák zajlottak. Egyrészt tetőszerkezeti felújítás történt a Szentkirályi utca 28. szám alatt lévő épületen. Megerősítették a meghibásodott szerkezeti csomópontokat, elkészült a tetőszerkezet faanyagvédelme és tűzvédelme, kicserélték és megerősítették a hibás szarufákat. A tető teljes felületén kicserélték a tető-

léceket, és párazáró fóliát helyeztek el a szarufák és a tetőlécek közé. A tető egy részére új cserepezés került, a bádogos szerkezetek és a tetőkibúvók is mindenhol cserélésre kerültek. Az ereszcsatornákat tartó vasakat és hófogókat is felújították. Az utcai homlokzat kőballuszteres pártafala jelentős mértékben károsodott az évtizedek alatt, a tetőfelújítás során ezek javítását és konzerválását kőrestaurátor végezte el. Jelentős változás a Szentkirályi utca 28-30. szám közötti udvaron történt, a meglévő terasz lefedésre került. A kerti pavilon megépülésével egy új fedett-nyitott közösségi tér jött létre, amely a kar hallgatóinak jelenthet kikapcsolódásra, közösségformálásra alkalmas helyet különösen a tavaszi, őszi időszakban. A 30-as épület nagy előadó terme előtt végig-

futó árkádos lefedés is lehetőséget ad a fedett térben való időzésre az előadások között. Építészetileg egy egységet képez a pavilonnal, mind koncepciójában, mind anyaghasználatban. A kerti építmény acélszerkezetű, zink lemezfedést kapott, a hatékony átszellőzést a pavilon nyíló ajtajai és felső ablaksorai biztosítják. Jelen állapotban a lenti nyílászárók csak a déli oldalon készültek el, a későbbiekben tervezik megvalósítani a másik két oldalon a még hiányzó üvegajtókat. A tavalyi évben kezdődött el a 28-as és 30-as épületek informatikai hálózatának felújítása. Tavaly az első ütem során az optikai gerinc hálózat épült ki a szintenként található rendezőkig, idén nyáron a wifi hálózat végpontjainak kiépítésére került sor. Ádám Flóra Juianna

Varga Zs. András – az Alkotmánybíróság új tagja 2014. szeptember 24-én, az Országgyűlés titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnes bírót, Sulyok Tamás ügyvédet és Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész helyettest, a PPKE-JÁK dékánját. Mint ismeretes, az Alaptörvény kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testületét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. A korábbi szabályozás szerint az alkotmánybírákat kilenc évre választották, ezért került sor az idén ősszel lejáró mandátumú tagok – Bragyova András, Kovács Péter és Balogh Elemér – helyett az új jelöltek állítására. A jelöltek meghallgatását szeptember 22-én tartotta az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága. Itt Varga Zs. András elmondta, hogy az új Alaptörvény elfogadásával lezárult az alkotmánybírósági aktivizmus indokoltsága, ettől fogva a

2014/november

testületnek is tartania kell magát az írott törvényekhez, amíg azok nem mennek szembe a szabadságjogokkal. Az újonnan megválasztott alkotmánybírák az Országgyűlés előtt esküt tettek, ahol többek között jelen volt Paczolay

Péter az AB elnöke, illetve a testület több tagja is. Dékán Urat 133 igen, 8 nem illetve egy tartózkodó szavazattal választották meg, ezúton is gratulálunk Neki! Karczub Eszter

Aktuális

Ítélet

Régi-új szak(ok) a Pázmányon Szeptember 18-án népes érdeklődő tábor előtt tartott tájékoztatót a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet a PPKE JÁK-on induló két régi-új BA szakról: a nemzetközi gazdálkodás és közszolgálati közgazdász képzésekről. Ez a két szak mindeddig a Pázmány bölcsészkarának keretei között működött, de mostantól a jogi kar veszi át őket. Az esemény célja nemcsak a tájékoztatás volt, hanem az igények felmérése is, ugyanis amenynyiben elegendő jelentkező lesz, akár már februárban lehet jelentkezni a szakokra. Ám lényeges, hogy ténylegesen csak az egyik szak fog elindulni, költségtérítéses formában, viszont az egyetemen hallga-

tók számára lehetséges lesz a kreditátvitel a már teljesített tantárgyak esetében. És akkor íme a legfontosabb információk, amelyeket Katona Klára tanárnőtől és Szalai Ákos tanár úrtól hallhattunk. Ahogy a nevükből már kitűnik, ezek közgazdaságtani képzések. A nemzetközi gazdálkodás a „bussiness”-re koncentráló, gyakorlatiasabb képzés, míg a közszolgálati közgazdász egy inkább elméleti, „economics”-ra koncentráló szak. Mindkét esetben három évig tart az oktatás, ez idő alatt lehetőség van szakirányt is választani. Kinek ajánlják ezeket a szakokat? Egyrészt olyan személyeknek, akik érdeklődnek a menedzsment iránt, tekintettel a külkeres-

kedelmi hatásokra is, és a jövőben külgazdasággal vagy gazdaságdiplomáciával szeretnének foglalkozni, másrészt azoknak, akiket a közgazdaságtudományon belül a közszféra és kormányzati kérdések érdeklik, és a jövőjüket például szakpolitikai döntés-előkészítő- és kutatóintézetekben vagy kormányzati döntések által fokozottan érintett magánvállalatnál képzelik el. Ha felkeltette az érdeklődésetek valamelyik szak, az oktatók biztatására arra kérnélek benneteket, hogy írjatok e-mailt a tanszéknek! Elérhetőség: heller.farkas@jak. ppke.hu. Továbbá a szakokról még részletesebb tájékoztatás a PPKE BTK honlapján találtok. Ádám Flóra Julianna

Strand fesztiválon jártunk, jól eláztunk… DE remekül szórakoztunk! Idén második alkalommal rendezte meg a VOLT Produkció és a Petőfi Rádió közösen a Strand fesztivált – a Balaton Soundról már ismert helyszínen –, Zamárdiban. Augusztus közepére a szálláshelyek többségét már lefoglalták, a bérletek elkeltek és napi jegyeket is sokan vásároltak. A stranfesztival.com szerint több mint 72.000-en látogattak el a rendezvényre a rossz idő ellenére is. Tavasszal, amikor megvásároltuk a bérleteinket, nem gondoltuk volna, hogy 30 fok helyett 15 fokban és bikini helyett esőkabátban kell táncolnunk a koncerteken. A borús idő azonban egyetlen fesztiválozó kedvét sem vette el. A gumicsizma, a meleg pulcsi, az esernyő elengedhetetlen kellékek voltak, de a végére elmondhattuk magunkról, hogy mi már sárban és esőben is fesztiváloztunk! Augusztus 20-tól 23-ig, négy napon keresztül hat színpadon olyan neves fellépőket és együtteseket láthattunk és hallhattunk, mint például a Papa Roach-t, Parov Stelar Band-t, Wilkinson-t és nagy kedvencünket, John Newman-t. A Nagyon Zene Fesztivál, ahogy a nevéből is következik, több szállal is kötődik a Petőfi Rádióhoz, a programokból ezért sem hiányozhattak a magyar fellépők. Ott volt a Mary PopKids, a Quimby, Péterfy Bori & Love Band, a 30Y, a The

Carbonfools, a Tankcsapda, a Brains és a Punnany Massif is! Augusztus 20-án rengetegen érkeztek vonattal, busszal és autóval Zamárdiba. Hatalmas sorok kígyóztak a jegypénztárnál, ahol a karszalagjainkat tudtuk kiváltani. További sorban állás után, illetve kis „táskaátnézést” követően bejutottunk a fesztivál területére. Ott mindenki ehetett-ihatott kedvére, akár gofriról, fornettiről, pizzáról vagy zsíros kenyér-

ről legyen szó, de akár megemlíthetem a fesztiválozók kedvenc italát, a visszaváltható műanyag korsóban kapható Sopronit is, amit minden második ember kezében láttunk. Aznap éjjel hatalmas vihar kerekedett, és onnantól kezdve a „Strandfeszt” területe mocsárhoz volt hasonlítható. Leginkább a sátorban lakók sínylették meg az esőt, de a jó hangulat továbbra is megmaradt. A bejáratnál gumicsizmát és 2014/november

Ítélet

Aktuális | Hitélet

esőkabátot is árusítani kezdtek. Továbbá, több színpadhoz a „főútról” raklapokon át vezetett az út, sokan azonban kihasználva a gumicsizma előnyeit, átgázoltak vagy akár táncoltak is a sártengerekben. Voltak, akik az OTP nagyszínpad alá húzódtak, és ott vészelték át a viharokat, ugyanis ez a színpad fedett volt. Azon az éjjel mi is ehhez a táborhoz tartoztunk. A következő két nap, estefelé már nem találkozhattunk esővel, csak hatalmas tömeggel a nagyszínpadnál, ahol csütörtökön Parov Stelar, pénteken pedig Knife Party zenéjére bulizhattunk. Személy szerint, mi nagyon élveztük!

Augusztus 23-án viszont a Balatonpart teljesen elázott, de Péterfy Borinak igaza volt, amikor a színpadon azt mondta „Ti vagytok a legjobb fesztiválközönség!” Szombaton a fellépők között volt a Bermuda, a Supernem, a Quimby, az Ire Maffia és a (számunkra) kihagyhatatlan Magashegyi Underground. Sokan csak erre a napra jöttek, hogy láthassák a világ új nagy kedvencét, a fiatal, sármos, John Newman-t és esti koncertjén vele együtt énekelhessék a Love Me Again-t. Newman fehér öltönyben, fekete szűk farmerban lépett a közönség elé és körülbelül másfél órán keresz-

tül egy hatalmas show-t csinált. Elhangzott többek között a Cheating, a Feel The Love, a Not Giving In, a Loosing Sleep és a Running is. A fesztivál egészen vasárnap hajnalig tartott, éjfélkor Péterfy Bori & Love Band, majd fél kettőkor Nobody Moves And Friends zárták a négy napot. Az időjárás ellenére a hangulat végig remek volt, a koncertek pedig fergetegesek, és elmondhatjuk egy újabb magyar fesztiválnak sikerült nyugat-európai szintre lépnie! Hanich Veronika Kőrös Kinga

„Modern” világ, évezredes veszély Létezik ma keresztényüldözés? A Vatikán tavalyi becslése szerint 2012ben százezernél több keresztény halt meg a hite miatt. Szent II. János Pál pápa már a XX. századot is a vértanúk századának nevezte, számos állam ma is veszélyt lát a krisztushívőkben. Az ezredforduló után egyre több fanatikus csoport dühe is a kereszténységre irányul, különösen a mostohán kezelt Közel-Keleten. És Ferenc pápa szavaival élve, vannak keresztények, akiket „elegáns módon, fehér kesztyűvel kergetnek el: ez is üldözés”. A keresztényüldözés nem egy meghaladott fogalom a történelemkönyvek lapjain. Valós veszély ma is például Irakban, Szíriában, Egyiptomban, Észak-Koreában – és bizonyos szempontból még Európában is. Bár az üldözés és a vértanúság nem a keresztények „privilégiuma”, felmérések szerint a vallási hovatartozása miatt meggyilkolt emberek több mint 70 százaléka a Föld legnépesebb vallásának tagja. 2000 és 2010 között az áldozatok száma meghaladta az egymilliót, átlagosan naponta 270 keresztény szenvedett vértanúságot. Jellemzően olyan országokban, ahol kisebbségben élnek, ám a modern kori keresztényüldözés valamilyen formában szinte a világ minden pontján tetten érhető. Legerőteljesebben a kommunizmust megőrző, valamint az iszlám többségű országokban. A rendszeres, erőszakos üldözés is hozzájuk köthető. Mindez a fejlett államokban persze nem, vagy csak 8

2014/november

ritkán torkollik erőszakba. De a diszkrimináció, a liberalizmus és szekularizáció álarca mögé bujtatott csendre intés sokkal inkább jelen van itt, mint bárhol máshol. Ami viszont hosszú távon hasonlóan veszélyes lehet. Vagy akár még veszélyesebb, mert nem látványos, mire feltűnik, már célt ért. A keresztényüldözés egyik megingathatatlan bástyája Észak-Korea. Az ezredforduló óta minden évben ez az ország áll a vallásüldöző államok rangsorának élén. A kommunizmust féltve őrző államban minden vallás tiltott, akár egyetlen Szentírás birtoklását is nyilvános kivégzéssel büntethetik. Emberi jogi szervezetek adatai szerint ötvenezernél is több észak-koreai keresztény raboskodik munkatáborokban. Tradicionálisan nehéz a keresztények sorsa Kínában is. A hasonló felépítésű, de nyitottabb országban azonban ma már nem feltétlenül elpusztítani, sokkal inkább kontrollálni, felhasználni akarják a vallásokat. Három évszázad keresztényüldözése után az ezredfordulón a pártvezetés is ráébredt, hogy könynyebb együtt élni a keresztényekkel, mint kiirtani őket: 2006-ban vallásszabadságot hirdetett a kínai állam. Igaz, államilag előírják a prédikációk tartalmát, és csak kijelölt helyeken lehet Bibliát kapni, a rendőrség pedig bármikor félbeszakíthatja az istentiszteleteket. 2010-ben már a kínai lakosság közel két százaléka vallotta magát kereszténynek, de független

szervezetek szerint a hívők száma elérheti a hetvenmilliót is. Tizenöt évvel ezelőtt csak titokban lehetett templomba járni, ma már bejegyzett keresztény egyház is van az országban. Korábban a teljes tiltás, ma már inkább az állami püspökszentelések miatt kerül összetűzésbe a Vatikánnal az államvezetés. Elmaradottság e téren a muszlim és buddhista tartományokban van. Itt is élnek keresztények, de társadalmi mozgásterük nincs, ma is üldözik őket. Ázsia több részén is kisebbségben élnek a keresztények, ám a demokratikusabb államok kevésbé nyomják el a hívőket. Sok esetben inkább nyitnak a Szentszék irányába, és engedményeket tesznek. A keresztény kisebbség a hindu-buddhista többséggel vagy államvallással rendelkező államokban kerülhet bajba. Helyzetük Indiában nagyon ingadozó. Jelentős részük a legalacsonyabb kaszt tagja, ezért nem állapítható meg, hogy a megaláztatások, jogfosztások és erőszak a társadalmi státuszuk vagy keresztény mivoltuk miatt érik-e őket. Hét tartományban hatósági eszközökkel is zajlik a keresztényüldözés. A mindennek ellenére dinamikusan növekvő keresztény közösség zászlóshajója a dél-koreai egyház, amely első ázsiai országként fogadta a napokban Ferenc pápát. A pápai látogatástól a szöuli püspök azt reméli, megindítja a párbeszédet a két Korea között, hazáját pedig az evangelizáció kapujává teszi. Viszonylag fiatal a helyi egyház, az első szerze-

Hitélet | Titeket kérdeztünk

tes csak 1836-ban érkezett az országba, ahol évszázados üldöztetés után ma már a lakosság tíz százaléka katolikus. Az egyház Dél-Koreában nagy megbecsülésnek örvend, elismerik állásfoglalásait, és a társadalmi problémák területén tett erőfeszítéseit. A Szentatya elődeinél is fontosabbnak tartja Ázsia evangelizációját, hiszen a térség országaiban világviszonylatban a legnagyobb a keresztényüldözés. Ezért a jövő év elején vissza is tér ide. A legnagyobb problémákat és veszteségeket egyértelműen az iszlám szélsőségesek okozzák. Nem meglepő módon, az elnyomó országok között a listát vezető Észak-Korea után tizennégy olyan országot találunk, ahol az iszlám a hivatalos államvallás, vagy annak tekinthető. A Muszlim Testvériség és a szélsőséges szalafisták állandó veszélyt jelentenek a keresztényekre Afrikában és a Közel-Keleten egyaránt. Az iszlámról keresztény hitre térteknek különösen nehéz a helyzetük Szudánban, Nigériában, Egyiptomban, Szíriában, Irakban vagy Iránban. Aki az iszlám vallás-

ból kitér, arra a muszlim vallás törvényei szerint halál vár. Minden korábbinál nagyobb veszély leselkedik most a közel-keleti hívekre. A magát Iszlám Állam néven emlegető terrorszervezet módszeresen megfosztja jogaiktól, megfélemlíti és bünteti a keresztényeket. A saját állam létrehozására törekvő, szervezett és jól képzett zsoldosokkal megtámogatott szélsőséges iszlám közösség térségbeli térnyerése súlyos károkat okoz a helyi keresztény közösségeknek. Irakban például a közelmúltban még másfélmillió keresztény élt, számuk ma már csak pár százezer, naponta ezrével menekülnek el. Ferenc pápa személyes támogatása mellett már többször is kérte a nemzetközi közösség fellépését a helyiek érdekében. Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak küldött levelében írta: „Az Észak-Irakban terjedő erőszakos cselekmények felébresztik minden jó szándékú férfi és nő lelkiismeretét, hogy konkrét szolidaritással cselekedjenek, védelmet nyújtsanak mindazoknak, akiket támadás ér

Ítélet

vagy erőszak fenyeget, szükséges és sürgős támogatást adva a számos otthontalanná vált személynek és biztosítva az otthonaikba való biztonságos visszatérést is.” Egyúttal kérte a közösséget, „hogy minden tőle telhetőt tegyen meg az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni szisztematikus erőszak leállítására és további megelőzésére”. A Szentatya nem tartja magát távol a problémáktól. A közelmúltban a személyére irányuló fenyegetések ellenére a muszlim többségű Albániába látogatott, november végén pedig Törökországba, melynek határai közelében már ott vannak az Iszlám Állam szélsőségesei. Éppen ezért mi sem nézhetünk félre. Nem gondolhatjuk, hogy mindenhol ugyanilyen könnyű kereszténynek lenni. Milliónyian kockáztatják az életüket nap mint nap, vallásuk, hitük miatt. Az egyházfő felhívásával összhangban nekünk is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy életük egyszer a miénkhez hasonlóan kényelmes legyen. Teleki Levente

Titeket kérdeztünk Nyilván sokatokban felmerült már az a kérdés, hogy mihez kezdtek majd azután, hogy lediplomáztatok. Vajon könynyű lesz-e az elhelyezkedés a szakmában, megmaradnak-e az egyetemen szerzett baráti kapcsolatok? És még számtalan kérdés foglalkoztat mindenkit, ugyanis nehéz elfogadni azt a helyzetet, hogy muszáj felnőtté válnunk. Erről kérdeztem most öt volt hallgatótársunkat.

dezvényeken gyakran megfordulok a Szentkirályi utcában. Elhelyezkedni szerencsére nem volt gond: már egyetem alatt is annál a cégnél dolgoztam, ahol most. És bár nem szigorúan jogi végzettséghez kötött munkám van, biztosításközvetítőként sem tekintem magam pályaelhagyónak, mellette pedig biztosítási szakjogot hallgatok az ELTE-n. A jog bármely területén létfontosságúak a kapcsolatok, amik szerencsére egyáltalán nem koptak el, sőt kifejezetten profitálok belőlük. Pázmányosok mindenhol vannak.

Tóth Máté

tott hétköznap, mivel másnap ugyanúgy hajnalban kezdődik a munkaidő. Az érem másik oldala viszont az – és szerintem ez nagy pozitívum –, hogy így sokkal tervezhetőbb az élet, pontosan lehet tudni, hogy hol tart most az ember és hova juthat el, mi fér bele az időbe és mi nem. Pázmányosként nem lehet nehéz dolga annak, aki becsülettel elvégzi az öt évet. Egy kiváló egyetemen tanulunk egy olyan szakon, melyre még ezen a telített munkaerőpiacon is van kereslet. Sok erőt és kitartást kívánok mindenkinek, hajrá záróvizsgázók, hajrá Pázmány!

Bejczi Bálint A felnőtt fogalma átalakulóban van, a határok eltolódtak. Száz éve még előre köszöntek egy maturált embernek az utcán, ma diplomával sem érezhetem magam feltétlenül felnőttnek – igaz, az embert annyira veszik komolyan, amenynyire ő saját magát. Az egyetemtől nem szakadtam el teljesen: a Színtársulat és a Futsal csapat révén, na meg alumni ren-

Szerintem a legnehezebb az idő újra beosztása. Szeptemberig tudatosul bennünk, hogy az egyetemi társaság nagy része már dolgozik, napi sok-sok órát, egyre kevesebb idő jut a családra, barátnőre, barátokra, pihenésre. Arról nem is beszélve, hogy nincs több átmula-

Hetzl Norbert

A diplomám megszerzésekor tudatosult bennem, hogy egy korszak lezárult az életemben, talán nevezhetjük ezt fel2014/november

Ítélet

Titeket kérdeztünk | Esélyegyenlőség

nőtté válásnak, de maradok inkább az egyetem berkeiben megszokott szakzsargonnál, nyugdíjassá válsz. Ez persze vicc, és nem azt jelenti, hogy minden kapcsolatom magszakadt az egyetemmel vagy az egyetemi ismerőseimmel, csupán már nem fér bele délelőttönként a Szpariban egy „laza kávé”, illetve az egyetemi rendezvények után, hogy a felkelő napban gyönyörködhessek, mielőtt nyugovóra térek. Az elhelyezkedéssel kapcsolatban pedig csak annyit mondanék, nem kell izgulni miatta. Jó, ha már az egyetem évei alatt bedolgozod magad egy jó munkahelyre, de az sem gáz, ha nem, mert a Pázmány egy olyan egyetem, ahol az emberek nem csak egymás mellett, hanem egymásért is vannak, együtt a bajban és a mámorban. (Ha ezt az érzést még nem ismered, majd megfogod). Saját tapasztalatomat megosztva veletek, nekem nem fért bele a munka az egyetem mellett – tekintve hogy elég teendővel látott el a Hallgatói Önkormányzat –, és én egy ismerősöm által találtam munkát, aki, mivel ismertük egymást annyira – illetve bízott bennem annyira –, hogy jó szívvel tudjon ajánlani a munkahelyén, rögtön jobb kilátásokkal álltam a felvételin. Jelenleg is itt dolgozom, bár a célom az egyetem alatt nem ez a jogterület volt, de már nem bánom, hogy elengedtem azt

az álmom, talán majd egyszer váltok. A jogászoknak meg úgyis már az elején a fejébe verik, hogy a jó jogász mindenhez ért, és ez így is van…

Akpinar Szelim Annyit el tudok mondani, hogy nagyon szerettem az Egyetemet, mert sok jó élményben volt részem, de eljutottam arra a pontra, amikor már ki akartam magam próbálni az „Életben”. A tanulmányaim mellett sok olyan dologgal foglalkoztam, ami a kitűzött célom, vagyis a megcélzott hivatás eléréséhez kellett, illetve kell, és még most is igyekszem rendszeresen képezni magam, valamint fejlődni minden téren. Nem kamu az, amit a tanárok mondanak, hogy fontos a tisztességesen tanulás, és kutatni kell valamilyen irányba, mert a befektetett munka a későbbiekben megtérül. Sokat kell még nekem is fejlődnöm, de remélem, hogy végül elérem a célom. Hiszek benne, hogy ha látják benned a kitartást, támogatni fognak. De persze a bulizást sem szabad elhanyagolni, különösen, ha tartod a kapcsolatot a „régi” egyetemi haverokkal!

Papp Janó Szerintem ehhez a kérdéshez alapvetően kétféleképpen lehet hozzáállni: az ember vagy alig várja, hogy végezzen, és hogy végre teljesen független legyen, vagy pedig minél tovább szeretne egyetemista maradni, mert fél attól a tehertől, amit a munkakezdés jelent. Akár így, akár úgy állunk hozzá, egyszer biztosan végzünk majd, és nem árt erre felkészülni. Én több szempontból is nagyon szerencsésnek mondhatom magam, egyrészről mert rögtön ajánlottak munkát nekem, másrészről pedig, mert néhány évfolyamtársammal vagy tutorral együtt az egyetem alatt olyan erős baráti társaságaim alakultak ki, melyek biztosan kiállják majd az idő próbáját is. A Pázmányon szerencsére nem nehéz igazi barátokra lelni, és ha megbecsülöd őket, ők kitartanak melletted egy életen át. Ha valaki tanácsot kérne, én azt mondanám: nem kell félni a diplomaszerzéstől és a munkakezdéstől, hiszen rengeteg újdonságot és új kihívást tartogat mindenki számára, azonban egyik percről a másikra szakad majd rá az emberre a „felnőtté válás”, úgyhogy ki kell élvezni az egyetemista élet minden percét. Fedor Zsuzsanna Réka

HÖOK Mentorprogram A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által megvalósított mentorprogramot az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatja a hátrányos vagy halmozottan hátrányos fiatalok felsőfokú tanulmányait segítő esélyegyenlőségi program keretein belül. Ez a megmozdulás évről-évre egyre jelentősebb népszerűségnek örvend. Ez talán azzal a két szemponttal áll összefüggésben, hogy a mentor jelentkezőknek komoly szűrésen kell átesniük, emellett pedig nem elhanyagolható, hogy az évek folyamán nőtt az igény rájuk. De mégis kiknek a körében? A mentorok olyan elsőéves diákoknak segítenek az egyetemen, akik szociális körülményeik miatt hátrányokkal érkeznek a felsőoktatásba. Jelentős kihívásokkal kell megküzdeniük azoknak, 10

2014/november

akik belecsöppennek a budapesti forgatagba, főleg, ha korábban vidéken éltek. A közlekedés, az új számonkérési rendszer, az egyetemi elvárások, megpróbáltatások és a sok új ember elbizonytalaníthatja a gólyákat. Ezért fontos, hogyha igénylik, legyen mellettük egy mentor, egy segítő, aki patronálja, eligazítja őket. Ennél talán fontosabb, hogy baráti viszonyban álljanak, és ne érzékelje egyik fél sem, hogy valaki felsőbbrendű lenne. Fontos, hogy a mentoráltak megkapják a tanulmányi és

oktatási ügyekben a megfelelő tanácsokat, hogy kiigazodjanak a szociális és egyéb ösztöndíjakban, hallgatói juttatásokban, pályázatokban. Ami a mentorok kiválasztását illeti, különböző kritériumoknak kell megfelelni. Ilyen a nappali tagozat és természetesen már egy tanulmányi évnek is el kell telnie, hogy kellő tapasztalattal rendelkezzenek a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban. Az első megpróbáltatás egy felvételi beszélgetés, ahonnan csak a maximális pontszámot kapott diákok kerülhetnek be a következő fordulóba, amely az idén első alkalommal megrendezett, Balatonlellén helyet kapott mentorképzés volt. Képességeket felmérő gyakorlati feladatokban, beszélgetésekben kellett aktívan közreműködni, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

Esélyegyenlőség | Erasmus

a legjobbak felhívják magukra a figyelmet. Fontos szempont volt, hogy milyen a jó mentor, hogyan kell viselkedni a mentorálttal, milyen hibákat nem szabad elkövetni. Amennyiben konkretizálódott a mentorok és mentoráltak névsora, egy esetmegbeszélőre került sor, amelyet az ország minden régiójában megrendeztek. Ennek keretén belül egy kommuni-

kációs tréning lehetősége is nyitva állt, amely zöld utat jelenthet a kommunikációs nehézségek leküzdésére. A tanév során mind regionális, mind országos programokra lehet ellátogatni, ahova a mentorok a mentoráltjaikkal együtt érkezve csiszolhatják a kapcsolatukat, ezzel is hozzájárulva, hogy a későbbiekben a mentorált diákok önállósodjanak, és kezüket elengedve mara-

Ítélet

déktalanul be tudjanak illeszkedni az egyetemi életbe. Ez a program sokkal többről szól, mint egy-egy félév végigsegítéséről, a cél sokkal inkább az, hogy a felsőoktatásban megszűnjön az esélyegyenlőtlenség, és hosszú távon a résztvevő fiatalok lehetőségei kiegyensúlyozottak legyenek a mukaerőpiacon is. Büki Bettina

ERASMUS Az Erasmus Tutori Szervezet az egyetemünkön tanuló Erasmus diákok életét segíti, könnyíti meg. Az Erasmus tutorok egyfajta mentor szerepet töltenek be a külföldi tanulók mindennapjaiban. Minden diák mellett van egy tutor, aki kérdések esetén választ ad, probléma felmerülésénél megoldást keres, emellett programot szervez, eseményre kísér. Ez a szerepkör korántsem egyszerű, hiszen számos országból érkeznek fiatalok, akikkel olykor még a közvetítő nyelven sem egyszerű a kommunikáció. A tevékenység szépsége többek között ebben is rejlik, hiszen mindig rátermettnek, kreatívnak, befogadónak és nyitottnak kell lenni. Az tutorság ezen formája egy rendkívüli lehetőség is a komoly feladat mellett, hiszen meganynyi nemzetiségű fiatallal lehet kapcsolatot, barátságot teremteni, kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat közvetlenül megismerni. Az Erasmus diákok is nyitottak Magyarországra, ezért célunk, hogy a magyar kulturális, gasztronómiai örökséget is megismertessük velük, így garantálva, hogy egy felejthetetlen időszakot töltsenek el nálunk! „Itt van az ősz, itt van újra...”, elkezdődött a 2014/2015-ös őszi szemeszter, ami azt jelenti, hogy megérkeztek Budapestre a külföldi, Erasmusos diákok. Fogadásukat az orientációs héttel kezdtük, melynek keretein belül információt kaptak Magyarországról, fővárosunkról, és felfedezhették az iskola épületeit, nem utolsó sorban felfedezve az átjárást egyikből a másikba. Szerencsére egy nagyon nyitott és barátkozó személyekből álló csapatot áll módunkban patronálni. A leg-

többen franciák, németek, lengyelek és spanyolok, de vannak, akik Ukrajnából, Izlandról, Hollandiából, Portugáliából, sőt Fehéroroszországból érkeztek. Hogy a lelkesedés ne apadjon, az új társaságot elvittük hajókázni, de nem is akármilyen módon, mert kipróbálhatták egyúttal a budapesti közlekedést is, hiszen a BKK hajóról nézve tekintettük meg várost. Hogy a vízi programokból ne szenvedjenek hiányt, a kikötés az A38-nál volt esedékes, ahol az első koncertélményüket is begyűjthették. A további napok sem telhettek semmittevéssel, így a városjátékokra invitáltuk a lelkes kis csapatot. A séta a vártól, egészen a Hősök teréig tartott, érintve különböző nevezetességeket. Minden állomáson különleges feladat végrehajtását kellett teljesíteniük, így történt, hogy a Lánchídnál oroszlán alakzatot öltöttet, a Deák téren szerelmes dalt énekelve a karjukban vittek át egy hölgyet a zebrán a fiúk, valamint, hogy fél lábon,

egymásba kapaszkodva vágtak neki a Bazilika körbeugrálásának. Mivel egy új ország rengeteg inspiráló és felfedezésre szoruló kalandot, programot rejt magában, így folyamatosan kell a jobbnál jobb alternatívákat kínálni. Számos alternatíva van a tarsolyunkban, és szerencsére Budapest egy csodálatos és érdekes város a külföldiek számára, így napról-napra a legkiválóbb programokra lehet rábukkanni. Az, hogy valaki részesülhet más nemzetek szokásainak, életvitelének, nyelvi szépségeinek, hagyományinak a megismerésében, felbecsülhetetlen. Amit hallunk, látunk, tapasztalunk, nem az interneten olvasott sokszor téves információk, hanem első kézből szerzett tapasztalatok, amelyek segítenek az előítéletek leküzdésében, a megbélyegzés mellőzésében, utat nyitva és lehetőség teremtve az interkulturális kapcsolatok elmélyítésében, megbecsülésében. Büki Bettina

2014/november

Ítélet

Kultúra & kritika

Színházak éjszakája Idén harmadszorra rendezték meg a színházak éjszakáját. Ezen az éjszakán a színházak kinyitják kapuikat és bepillantást engednek a színfalak mögé, sőt még rendhagyó és eddig nem látott színdarabokat is megnézhetünk. A legjobb pedig az, hogy egy karszalaggal az összes résztvevő színház programja látogatható. Idén 27 színház várta látogatóit a maga 300 programjával. Az előadások férőhelyeinek felére lehetett helyet foglalni. Szerencsére mi tudtunk helyet foglalni, különben a többszörös túljelentkezések miatt lehet, be sem jutottunk volna. A színházak előtt az emberek kígyózó sorokban álltak és vár-

tak a sorukra. Az egész estét különleges légkör járta át. A barátaimmal a Budapesti Operettszínházba látogattunk el. Kora dél-

után a Musicalmeséket néztük meg, ahol részletek hangzottak el a gyerekek legkedveltebb musicaljeiből és rajzfi lmjeiből (Óz, a nagy varázsló, az Oroszlánkirály, a Muzsika hangja, a Mary Poppins, a Kis hableány, a Herkules, a Madagaszkár, a Vuk és Hugó a víziló). Majd este a Raktárszínházban együtt főzhettünk az Operettszínház színészeivel. A színészek nagyon kedvesek és közvetlenek voltak, az étel pedig nagyon finom lett. Remélem jövőre is megrendezésre kerül a Színházak éjszakája, és még több helyszínt lehet meglátogatni. Király Dorina

Suits – két ügyvéd, egy diploma Hogyan ismersz fel egy ügyvédet? Törvénykönyvet hord a hóna alatt? Nem. A sok tanulástól megromlott, sokdioptriás szemüveggel takart, kialvatlan szemmel mászkál? Nem. Netán ékesszóló előadást tart az igazságosságról? Nem. A válasz egyszerű: öltönyt hord. Az amerikai sorozat, a Suits alkotói legalábbis ezt a tulajdonságát emelték ki a jogászoknak. A Magyarországon Briliáns elmék néven futó sorozat 2011 óta létezik, jelenleg a 4. évadát sugározzák az Egyesült Államokban, és az én szívemet már az első rész után meghódította. Alapvetően a történet egyszerűnek tűnik: adott egy nagynevű New York-i ügyvédi iroda, élén egy karizmatikus, erős nővel, egy Harvardon végzett fantasztikus ügyvéd és egy a kezdetekben még ügyetlen ügyvédi segéd. Ám a sorozat ennél többet ad. Hamar kiderül ugyanis, hogy Mike Ross (Patrick J. Adams) egyáltalán nem ügyetlen, ugyanakkor egyáltalán nem is végzett jogot. Akkor mégis hogyan került oda? Vagy ami még lényegesebb: honnan tud mégis mindent vagy többet, mint egy végzett 12

2014/november

jogász? Itt bizony egy különleges személyiségbe botlunk: főhősünk ugyanis páratlan memóriával bír, így egyszeri olvasás után bármit memorizálni tud szó szerint – ami valljuk meg, sokszor (vagy mindig?) nekünk is jól jönne. A zárkózott ügyvéd, Harvey Specter (Gabriel Macht) állásinterjújára pedig a rendőrök elől menekülve csöppen bele, s bár belé-

pése után rögtön kiborul az aktatáskájából egy csomag marihuána, pár perccel később bizonyítja, hogy jogi tudása mindenkiét meghaladja. Belelátunk tehát egyrészt egy ügyvédi iroda mindennapjaiba, izgalmasabbnál izgalmasabb megoldandó ügyekbe, amelyek rámutatnak arra, hogy sokszor nem elég a törvény ismerete – talpraesettnek és

Kultúra & kritika

határozottnak kell lenni. De láthatjuk azt is, hogy milyen ranglétrát kell megmászni ahhoz, hogy „valaki”-k lehessünk egy irodában, illetve hogy milyen parázs viták folynak az amerikai tárgyalótermekben – vagy éppen azokon kívül.

Másrészt viszont végigizgulhatjuk, hogy hogyan marad titokban Mike előélete, és hogy miért ragaszkodik hozzá ennek ellenére mentora. Illetve ami még fontosabb: miért is nem járt ő soha egyetemre? És miért kereste a kenyerét inkább

Ítélet

azzal, hogy mások helyett írta meg a jogi felvételi vizsgát? Természetesen a szerelmi szál sem marad ki a történetből, de ezt már tudjátok meg ti magatok a sorozatból! Ádám Flóra Julianna

Sztankay István, a Nemzet Színészének emlékére

78 évesen elhunyt Sztankay István, a Nemzet Színésze. A kétszeres Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas színésztől az egész ország fájó szívvel búcsúzik.

Sztankay István szinkronszínészként is sokat dolgozott: Jean-Paul Belmondonak, Leslie Nielsennek és Tony Curtisnek is gyakran kölcsönözte karakteres hangját. Kiemelkedő munkásságát tucatnyi díjjal jutalmazták. A kétszeres Jászai Mari-

díjas, Erzsébet- díjas, 1998-tól Kossuthdíjas művész megkapta a József Attila gyűrűt, az Érdemes Művész kitüntetést és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is. Garas Dezső halála után 2012-ben választották a Nemzet Színészévé. Sztankay így szólt a „munkahelyéhez” kötődő viszonyáról: „Szeretem a színházat, és drukkolok a színházaknak, hogy ne zárjanak be”. A nemzet színésze egyúttal kiemelte a színházak oktató jellegét is: „A színház egy tanfolyam. Szórakoztató dolog, amely az agyat táplálja, az ember szélesebb látókörű lesz általa.” A legendás színész türelemmel viselt hosszú betegség után, családi körben hunyta le örök álomra szemét szeptember 12-én. Művésztársai szeretettel emlékeznek rá, Ihos József előadóművész – mindenki Kató nénije – következőképp nyilatkozott: „Kezdő szerzőként találkoztam vele, amikor a Szeszélyes Évszakokban a Szeszélyes család főszerepében játszott. Legendás partnerével, Schütz Ilával és

Sztankay István 1957-ben kezdte pályafutását, amikor felvették a Színházés Filmművészeti Főiskolára Budapesten. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, majd Miskolcra szerződött. Ezt követően 11 évig a Nemzeti Színház, majd 1990-ig a Madách Színház színésze volt. Nyugdíjba vonulásáig pedig a József Attila Színház társulatához tartozott. Országos sikert a „Hattyúdal” című fi lm hozta meg számára 1963-ban, azután három évig egy tévésorozatban szerepelt, ami a „Bors” címet viselte. A későbbiekben pedig olyan híres szerepeket játszott el, mint Moliére Tartuffe-je és Shakespeare Rómeója. Ráadásul, mesebeli párjával, Schütz Ilával, több, mint ötszázszor játszotta el a „Jövőre, veled, ugyanitt” című darabot. 2014/november

Ítélet

Kultúra & kritika

Fónay Mártával szerepeltek a jeleneteimben, és mint mindig, remekül játszottak. Biztos vagyok benne, hogy Sztankay István profizmusa is hozzátett a sikerhez. Egy aranyos, szerethető ember volt, aki nagyon odafigyelt rám, a kezdő szerzőre. Neki igazán könynyű volt írni. Készséges volt, kedves, aranyos ember (…) Van egy csodálatos vers, Csokona-

itól a Reményhez. Ezt a verset úgy elmondani, ahogy ezt Sztankay István mondta, még senkitől nem hallottam. Egészen elképesztő volt, még most is beleborzongok.” Bodrogi Gyula pedig, szintén a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, akivel a „Játék a kastélyban” című darab-

ban játszottak együtt, bánattal csordultig, röviden ennyit szólt: „Nagyon jó kolléga volt, egy nagyon jó színész. Nagyon szerettem.” Adózzunk mi is tisztelettel Sztankay István emlékének. Kőrös Kinga

„Te miben hiszel?” ̼ a 14. ARC kiállításról az aznapi újság címlapjáról lemásolt 3 szóval próbálják megfogalmazni, hogy miben hisznek, mit gondolnak, hogyan reflektálnak a körülöttük zajló eseményekre. Ezért is volt furcsa, hogy nem történt utalás az ukrán-orosz helyzetre, a Közel-Keleten zajló mészárlásokra, az ebolára és még sorolhatnám. Viszont temérdek munka foglalkozott a sajtószabadsággal, a kivándorlással vagy a rezsivel (mint tavaly). Az idei kiállításra egyébként 1108 pályamunka érkezett, melyek közül a győztes a Macskabajusz Művek Egyenlőség, testvériség, közbeszerzés című, felemás futballpályát ábrázoló plakátja lett, a második díjat Herr Milánnak Hungarian in Europe című plakátja kapta, a harmadik helyezett pedig Halász Géza lett Csúcsforgalom című alkotásával. 2014. szeptember 5-én megnyílt a 14. ARC kiállítás, melynek eredeti lényege és célja, hogy az év folyamán egy hónapon keresztül ne csupán jellegtelen óriásplakátokkal találkozzunk városunk utcáin, hanem frappáns, olykor provokatív és gondolkodásra késztető műveket tekintsünk meg. A közérzeti esemény idei mottója a hit témakörével (súlyos kérdés) késztette alkotásra a művészeket; ez hol jobban, hol rosszabbul sikerült. Bár a plakátok továbbra is bőségesen kimerítették a polgárpukkasztás fogalmát, jelentősen eltértek a megadott mottótól. A képek főként a közvélemény által meglovagolt mindenkori politikai és közéleti témákat vették alapul, ezáltal a koncepció kísértetiesen hasonlított a tavalyi év szeptemberében bemutatottakhoz. A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitáson sajnos az alkotók nem igazán tudtak túllépni, sokszor azt lehetett érezni egy-egy kép előtt, hogy mindenféle kreativitást mellőzve A kissé szkeptikus véleményem ellenére azonban egy jó közérzeti élmény volt, egy régi Punnany Massif „sláger” jutott eszembe a kiállításról hazafelé menet: „Milyen keresztet viszel, Ki kivel bizniszel, Ki kinek mit hiszel. A hited visz el. Minek hisztizel? Miben hiszel?” Jövőre, ugyanitt! Hajdu Rita 14

2014/november

Kultúra & kritika

Ítélet

A Puskin mozi őszi ajánlata: Opera és Balett előadások a Royal Opera House jóvoltából A Royal Opera House Anglia egyik leghíresebb operaháza Londonban, amit 1732-ben alapítottak. Az XVIII. században a társulat vezetője a német barokk zeneszerző, Händel irányítása alatt állt, akinek neve mindenki számára ismerősen cseng. Ma az operaház, ami szerencsétlen tűzvészek miatt már harmadszorra épült újjá, ad otthont a Királyi Balett és Királyi Opera társulatának, illetve a Királyi Operaház Zenekarának is. Az Astoria és a Ferenciek tere között található Puskin mozi – minden színházkedvelő nagy örömére – 2014 őszétől egészen 2015 nyaráig a Royal Opera

House legsikeresebb előadásait vetíti fi lmvászonra. Az előadások eredeti nyelven lesznek láthatóak, olaszul, németül és franciául. Először 2014. november 2-án tekinthetjük meg Verdi három

felvonásos operáját, „A két Foscari”-t, főszerepben Plácido Domingóval, és még idén, december 24-én vetítik a közel három órás „Alice csodaországban” balett-változatát is. Jövő év tavaszán pedig olyan híres előadásokat nézhetünk meg, mint „A bolygó hollandi”, ami Wagner XVII. század közepén játszódó tengerészlegendája vagy Giacomo Puccini „Bohémélet” operája, amit olasz nyelven játszanak majd le minden kedves érdeklődő számára. A részletes program megtalálható a www.puskinmozi.hu/programok oldalán. Kőrös Kinga

Dob meg basszus meg a vonósok Az Ítélet hasábjain már tavaly is beszámoltunk a nagy népszerűségnek örvendő Szimfonik Live koncertsorozatról, idén sincs ez másként: immáron negyedszer állt össze a hazai zenei élet krémje és az MR Szimfonikusok egy közös zenélésre. Az eseménynek a Millenáris Park adott otthon szeptember 6-án a Közmédia Napja keretein belül. A koncertsorozat koncepciója évrőlévre tartogat újdonságokat, csupán a szereplők állandóak; tavaly mindenki által ismert világslágerek voltak terítéken, idén pedig a magyar daloké volt a főszerep. A könnyűzenei oldalon párokba szerveződött énekesek egymás dalait adták elő és egy közös duettet. Az időjárás és helyszín nem szolgáltak az esemény javára, ennek ellenére ‒ érthető módon ‒ szép számmal gyűltek össze az érdeklődők. A helyszínválasztással már előző évben is akadtak problémák a helyek korlátozott száma miatt, így a szervezők 2014-ben a Mamut2 külső parkolójába helyezték át a színpadot, mely nagyobb ugyan, de a hatalmas fák nem segítették hozzá a közönséget a zavartalan szórakozáshoz. A szervezők a válasz-

tást a biztonsági követelményeknek való megfeleléssel indokolták. Egy könnyűzenei fellépő számára mindig megtiszteltetés és újszerű élmény, ha egy komplett szimfonikus zenekar megtámogatja. Ugyanez igaz fordítva is, teljesen más tapasztalat a klasszikusoktól eltérni és mondjuk egy drum n bass dalt hegedűn vagy valamilyen fúvós hangszeren eljátszani. Mint már említettem, idén a magyar dalokról szólt a Szimfonik Live, s az énekesek összepárosítása következtében néha nagyon furcsa duók születtek, de idén is akadtak személyes kedvencek.

Elsőként Pásztor Anna (Anna and the Barbies) és Egri Péter (Mystery Gang) léptek színpadra, akik zenei stílusa nagyon közel áll egymáshoz, ám elmondásuk szerint a közös duett (Karády: Mindig az a perc) nagy feladat elé állította mindkettőjüket. Kiemelkedő volt a produkciók közül Szabó Balázs és ByeAlex kettőse. Habár a két énekest korántsem pakolnám zenei képzettség alapján azonos szintre, mégis remekül adták elő Cseh Tamás nagy klasszikusát, a Csönded vagyok c. dalt. A közös dalt Szabó Balázs választotta: „Én kötöttem az ebet a karóhoz, de azt gondo2014/november

Ítélet

Kultúra & kritika | Környezetrajz & kulinária

lom, hogy ez a dal egy olyan közös metszet Alex és én köztem, ami koronája lehet egy ennyire rendhagyó és egyedülálló estének. Remélem, nem ültette le nagyon az este hangulatát, de nagyon boldog vagyok, hogy be tudtuk csempészni a Tamás dalát és ezzel Tamást is ide." A legfelpezsdí-

tőbb duót idén Bocskor Bíborka (Magashegyi Underground) és Marsalkó Dávid (Halott pénz) Járai Márkkal kiegészülve alkották. Ők Orsi Ha lemegy a nap c. örök klasszikusát adták elő és a '90-es éveket megszégyenítő tombolásra buzdították a tömeget, mert ugye ezt a dalt mindenki

csak titokban szereti. Gyöngyszem volt a fellépők között Lovasi András (Kispál és a Borz) és Bérczesi Robi (Hiperkarma) párosa, akik mellőzték a merész dalválasztásokat (persze a Húsrágó, hídverőre azért össze lehetett kapaszkodni), viszont a közös Kex dal nagyon jól passzolt hozzájuk. Zárásként Papp Szabi (Supernem) és Mc Columbo (Brains, Irie Maffia) egy meghökkentő operett betéttel készültek, melyről Columbo a következőt nyilatkozta: „A szülők és a család miatt én elég komolyan képben vagyok a hazai operettekkel, mint a Csárdáskirálynő, a Mágnás Miska és hasonlók, és mivel a két dal, amit előtte énekeltünk, elég erőszakos és hangos, gondoltam, hogy tök jó dolog lenne valami fél komollyal zárni az estét. A Jamaicai trombitásra pedig mindenki rábólintott.” A tavalyi helyszínnel kapcsolatos kritikákat továbbra is fenntartva, de elégedettséggel távoztam a Millenárisról, jövőre ugyanitt! Hajdu Rita

BUdapesti BIcikli Idén nyáron egyike lehettem annak a kétezer tesztelőnek, akik a próbaüzem ideje alatt, a nyilvános átadás előtt használhatták a főváros új közösségi kerékpárját, a MOL Bubit. Az előzetes regisztráció és a szerződéskötés után, új Bubi kártyámmal felvértezve kíváncsian indultam útnak, hogy az almazöld biciklin ülve egy másik nézőpontból ismerjem meg Budapestet. Habár van saját biciklim, egészen más élményt jelentett a kíváncsiskodó tekintetek – és néha rácsodálkozó mutogatások – között végigtekerni a budai rakparton, a Margit hídon, vagy kerekezni egy kicsit a Kálvin tér környékén. A MOL Bubi – melynek nevét egyébként az interneten meghirdetett pályázatra beküldött ötletek közül a zsűri által leszűkített kör után az internetezők szavazták meg – története egészen 2008-ra nyúlik vissza, mikor is Budapest Fővárosa meghozta a döntést a közösségi kerékpár felállításáról. Ezután következett az eszközök gyártása, majd 2014 tavaszára elkészültek a bicikliállomások is. A közbringarendszer „élesítése” előtti két hónapos tesztelés visszaigazolásainak

2014/november

köszönhetően pedig a kezdeti hibák is kiküszöbölésre kerültek, így a biciklik teljesen felhasználóbarát állapotban kerültek átadásra szeptember 8-án. Az 1100 bubi egyelőre 76 gyűjtőállomáson várja a tekerni vágyókat, melyek kimondottan közel helyezkednek el egymáshoz, hiszen az egész rendszer arra hivatott, hogy a rövidtávú köz-

lekedést segítse azzal, hogy lehetőségként kínálja fel egy-egy megálló, vagy néhány utcasarok letekerését – ami, valljuk be őszintén, nagyon hasznos lehet a reggeli csúcsforgalom idején. Természetesen ennél nagyobb távokra is igénybe vehető a bicikli, azonban a leghatékonyabb kihasználtság érdekében a kikölcsönzött járművet harminc percen belül

Környezetrajz & kulinária

be kell „dokkolni” egy tetszőleges állomáson, ahonnan egy másik kerékpár már gond nélkül továbbvihető. A bubi használata ugyanis – a hozzáférési díjat leszámítva – csupán fél órára ingyenes, azonban a harminc perc számítása minden egyes kölcsönzött biciklinél újra kezdődik, az időkeretet túllépéséért viszont már fi zetni kell. A rendszer alapvetően többfajta bérlettel vagy jeggyel vehető igénybe, de az árakról és a használatról részletes tájékoztatással szolgálnak a MOL Bubi honlapján. Itt csupán annyit emelnék ki, hogy az átadás

kapcsán különböző indulási kedvezményekkel élhetünk, pl. az év végéig érvényes Start bérlet valóban hallgatóbarát áron vásárolható meg. Fontos tudnivaló

Ítélet

továbbá, hogy egy felhasználói azonosítóval egyszerre négy bicikli bérelhető, valamint, hogy a kerékpárok mindegyike fel van szerelve kosárral, csengővel, prizmákkal, első és hátsó lámpával, sebváltóval és egy elektronikus lakattal is. Véleményem szerint elmondható, – amit a beüzemelést követő fokozott érdeklődés is alátámaszt – hogy ez egy jó kezdeményezés, bátran ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer próbálja ki a „bubizást”! Karczub Eszter

A felújított Várkert Bazár Az Ybl-bicentenárium megkoronázása

1814. április 6-án, Székesfehérváron látta meg a napvilágot a magyar építészet egyik legtehetségesebb alakja, Ybl Miklós. A XIX. század sokat foglalkoztatott művésze volt, akinek munkásságát már életében is elismerték, kortársai szerint megvalósított ötletei gyakran még a terveinél is jobbak voltak. Nevéhez fűződik – a teljesség igénye nélkül – a fóti kastély, a nagycenki római katolikus templom, a Szent István Bazilika, a Pesti Hazai Takarékpénztár, a Rudasfürdő, a Magyar Tudományos Akadémia székháza, az Operaház illetve számtalan egyéb épület megtervezése és kivitelezése. A ragyogó építész születésének kétszázadik évfordulója alkalmából 2014

januárjában kezdődött meg az Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve elnevezésű emlékév. Ennek keretében augusztusban nyitotta meg kapuit a felújított Várkert Bazár. A reformkorban kiépülő Pest a XIX. század derekán már impozáns épületekkel, illetve a Duna partján lévő korzóval büszkélkedett, míg Budán mintha a XVIII. század vége óta semmi sem változott volna. A Várat övező kerteket szegényes házsor keretezte, így a folyó két partja igen eltérő képet mutatott. Az 1870-es évek elején született meg a döntés arról, hogy a Várhegy aljába épületegyüttes és díszkert kerüljön. A végleges tervek elkészítésére az akkor már elismert Ybl kapott megbízást, aki meg-

tartotta a vázlat főbb elemeit; az árkádsort, a középületet és a pergolákat, amik a szabadtéri épületárnyékolásra szolgáltak. A neoreneszánsz stílusú épület északi és déli részébe lakóházak kerültek, a keretépítmény pedig üzlethelyiségekkel készült el, megadva az épületegyüttesnek a Várkert Bazár nevet. Az építkezés 1875 és 1883 között zajlott, ám a megnyitó után a környék csekély forgalma nem kedvezett az üzleteknek, így a bazárok helyén műtermeket létesítettek. A Várkert Bazár egy részében női festőiskola is működött, illetve rövid ideig otthont adott a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának is. A nem megfelelően használt, rosszul karbantartott műtermek hamar pusztulásnak indultak, s az épület a második világháború pusztításai nyomán komoly károkat szenvedett. Ugyan az 1950-es években végeztek némi rekonstrukciót és a Várkert Bazár területén 1961-ben megnyitották az Ifjúsági Parkot, ami számos legendás rock koncert helyszínéül szolgált, azonban az épületegyüttes egyre romló állaga miatt egy baleset következtében 1884-ben az egész területet be kellett zárni. 1996 óta a Várkert Bazárt a száz legveszélyeztetettebb műemlék között tartották számon, így 2011-ben megszületett a döntés arról, hogy felújítják a világörökség részét képező épületegyüttest. Az újjáépítés több ütemben zajlott, s habár április óta a műemlék egy része megnyitotta kapuit a nagy2014/november

Ítélet

Környezetrajz & kulinária

udvarán kialakított közösségi tér pedig szabadtéri programok valamint gasztronómiai események helyszínéül fog szolgálni. A Várkert Bazár felújítása méltó megünneplése az Ybl-bicentenáriumnak, az épületegyüttes sokoldalúsága pedig minden korosztály számára lehetővé teszi a kellemes környezetben való kikapcsolódást. Karczub Eszter

közönség előtt, a munkálatok teljes egészében 2014. augusztus végén fejeződtek be. Végre valahára sor került Budapest egyik szégyenfoltjának újjávarázslására, a Várkert Bazár ismét a turisták látóterébe kerülhet. A komplexum egykori lakóépületében kiállítótermek nyíltak, a régi bazárokat egybenyitva hangulatos kávéházat és hazánk hungarikumait bemutató előadótermet alakítottak ki. A legnagyobb újításnak a föld alatt épülő rendezvényterem ígérkezik, ahol koncerteket, illetve egyéb rendezvényeket tudnak majd lebonyolítani, az Öntözőház

Az ősz ízei Látogatás a Budavári Borfesztiválon Magyarországon régóta nagy hagyománynak örvend a borászat, így sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elmondhatjuk, hogy sajátos borkultúrát alakítottunk ki, mely nemzetközi szinten is elismerésre méltó. A Budavári Borfesztivál nemcsak a borkóstolásról szól, hanem egyben megismerteti velünk a minőségi hazai bortermelés nehézségeit és szépségeit is. A borfesztiválra látogatók egy sajátosan kialakított útvonalon keresztül fedezhetik fel „Magyarország ízeit”, mely során egyre nagyobb ismeretet szerezhetnek hazai borkultúránk egyediségéről. Nemcsak a különböző borfajtákkal találkozhatunk, hanem magával az adott borvidékek jellemzőivel is. Mindezek megismerésében 18

2014/november

nagy segítségünkre voltak a bortermelők is. A fesztivál területére csak belépőjeggyel lehet bejutni, ez lehet napijegynek megfelelő karszalag, illetve a többnapos kulináriai élvezetek hívőinek bérlet. Véleményem szerint nem egy olcsó mulatság maga a bejutás sem, de az igazi minőségért ennyi áldozatot egyszer lehet hozni. A belépőjegyekért cserébe mindenki kap egy kristálypoharat, amely

tulajdonképpen valódi célunk, a borkóstolás legalapvetőbb kellékének is tekinthetünk. A poharunk tisztaságának érdekében, illetve hogy a különböző borok íze ne keveredjen a kóstolás után, a fesztiválon pohármosó standok is rendelkezésre álltak. A borospohár mellé jár még egy pohártartó szütyő is, valamint ingyenes belépés a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításaira és a fesztiválon tartott koncertekre. Számunkra a legjelentősebb élményt mégis az elénk tárulkozó borászati és gasztronómiai kínálat jelentette. Külön megjegyezném, hogy a 12 éven aluliak számára a belépés ingyenes volt. Mivel több család is gyermekeikkel látogatott ki, ezért a szervezők ennek megfelelően gyermekprogramokat, kéz-

Környezetrajz & kulinária

Ítélet

egy milyen borvidékről, milyen évjáratú bort iszunk, de még az sem mindegy, hogy milyen eljárással készült a választott borunk. A borok mellett érdemes szót ejteni az ételkínálatról is, sőt véleményem szerint a sok bor mellé szükséges néha egy két falatot megenni. Az ételek között találkozhatunk az olasz konyha képviselőivel is, de számomra még mindig a töki pompos jelenti a legjobb fesztiválétel kategóriáját. Ezen túlmenően bárki megtalálhatta a saját ízlésének kedvező ételt az édességektől kezdve egészen a sajtokon át. Összegezve a tapasztalataimat, úgy gondolom, hogy a Budavári Borfesztivál nemcsak ízvilágában alkotott maradandó élményt, hanem az ezzel járó ismeretet és tudást is örökre magunkénak tudhatjuk. Tóth Krisztina műves foglalkozásokat biztosítottak a számukra. Az idei Borfesztivál témája a bor és az egészséges életmód volt, különös hangsúlyt fektetve a sportra is. Ennek keretében került sor a bor és a szőlő egészségügyi szempontból játszott kiemelkedő jelentőségének ismertetésére, valamint a sportoló bortermelők bemutatására. Érdekesnek találtam az úgynevezett borpárok kóstolását, ahol a borok két

tagját összehasonlítva kóstolhattak az érdeklődők egyet fizet – kettőt kap rendszerben, tehát a borpár egyik felét ingyenesen fogyaszthatták. Példaként szeretnék feltüntetni egy pár borpárt: két furmint összehasonlítása különböző termőterületről; két tokaji aszú fajtakülönbségének vizsgálata; különböző évjáratú tokaji furmintok összekóstolása; valamint hordóban, illetve acéltartályban erjesztett Olaszrizlingek összehasonlítása. Az ilyen összehasonlításokból a kóstoló saját tapasztalatai révén vonhatja le a következtetéseket, hiszen egyértelműen megmutatkozik, hogy nem mind2014/november

Ítélet

Sport

Önkéntesség a vízilabda Európabajnokságon Szívós Márton , Varga Dénes, Nagy Viktor, Decker Ádám ... és még sorolhatnám. Reményeim szerint nem kell senkinek bemutatni, hogy kik is ők. Vagy ha mégis, akkor is szívesen teszem, mert a férfi vízilabda válogatott tagjai nagy büszkeségei voltak eddig is Magyarországnak, s idén nyáron ismét megmutatták, hogy továbbra is azok kívánnak maradni. Pólósaink Európa legjobb csapatain veretlenül végigmenetelve bár végül épp a legfontosabb meccsüket vesztették el, de szépen csillogott a (csalódott arcokhoz tartozó) nyakakban az az ezüstérem is a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában tartott eredményhirdetésen. Idén júliusban ugyanis Magyarország, Budapest adott otthont a vízilabda Európa-bajnokságnak, mind a női mind a férfi mezőny számára. A férfiak ezüstérme mellett női vízilabdázóink a bronzérmet hódították el. Nekem pedig olyan szerencsém volt, hogy az egész versenyt a helyszínen szurkolhattam végig, miközben egyben hozzájárultam ahhoz is, hogy minden zökkenőmentesen haladjon az

2014/november

eseményen. Ugyanis a tavalyi sikeres önkéntes tevékenységem után az U19-es kézilabda világbajnokságon, idén ismét jelentkeztem egy hasonló munkára, és így kerültem a vízilabda Európa-bajnokság fogaskerekébe. Nemcsak az önkéntes-koordinátorok között, hanem az önkéntesek között is több ismerős arcra bukkantam tavalyról – ebből is látszik, hogy sok a hozzám hasonló sportbarát (talán egy kicsit sport”őrült” is), aki szívesen áldoz a szabadidejéből cserébe a helyszíni szurkolás

lehetőségéért és – ez a legfontosabb – a büszkeségérzetért, hogy segíthet a szervezőknek. Közel 250 önkéntestársam volt a két hét alatt, amit a Margitszigeten dolgoztam. Közöttünk akadtak gimnazisták és dolgozó felnőttek is, de a többséget mégis inkább az egyetemista fiatalok adták, akik között értelemszerűen számtalan vízilabdás is volt. Hiszen nekik plusz motivációt jelentett a jelentkezéshez az is, hogy így példaképeikhez olyan közel kerülhettek, mint még soha, akár magánemberként is elbeszélgethet-

Sport

tek velük – nemcsak a magyar sportolókra gondolva. Önkéntesbázisunk pedig a válogatottak edzőmedencéje mellett volt, így könnyen szóba lehetett elegyedni a játékosokkal vagy megfigyelni a profik edzésmunkáját. Mivel idén közvetlenül a helyszínen dolgoztam, ezért jobban meg tudtam figyelni, hogy milyen feladatokkal látják el az önkénteseket. Voltak felelősségteljesebb munkakörök, így például a LEN delegáltjait illetve a versenykoordinátorokat és az újságíró-akkreditációt segítőké, voltak erősebb idegeket és nagyobb türelmet igénylők, így a szurkolók körüli teendőkre beosztottaké. Több hostess jellegű munkakör is volt a VIP és a kormánypáholyban, és szükség volt csapatkísérőkre is, akik 0-24 a saját csapatuk rendelkezésére kellett álljanak. Szintén önkéntesek segítettek a doppingellenőrzésnél és az öltözőknél is. Ezenkívül nekünk kellett segíteni a biztonságiak munkáját is a beléptetésnél. Én ennek megfele-

lően a VIP jeggyel és a bérlettel rendelkezők bejutását koordináltam négy társammal együtt. Egyrészt szórakoztató volt ez a munkakör, mert találkozhattam a vízilabda társadalom nagy jelentőségű tagjaival mind a magyar mind pedig a nemzetközi szintről, illetve láthattam, hogy milyen nagy az érdeklődés a vízilabda iránt más sportág képviselői illetve a magyar szakmai és politikai elit körében. Másrészt viszont tanulságos is volt, mert beleláttam, hogy mekkora káoszt tud okozni ilyen szituációkban a szervezetlenség és az információhiány, és hogy mennyi türelem kell egy ennyire emberközpontú munkához. A szervezők egyébként csak dicsérni tudták az összes önkéntes munkáját, Kemény Dénes személyesen mondott köszönetet mindannyiunknak, illetve megleptek minket egy zártkörű medencés bulival is az uszodában. Az önkéntesek között is barátságos hangulat alakult ki, közösség formálódott, egy dél-

Ítélet

után még házi vízilabda meccsre is sor került. Mindenképpen nagy pozitívum volt az is, hogy majdnem minden magyar mecscset végignézhettem a lelátóról és testközelből megtapasztalhattam, hogy milyen nagy tisztelet és szeretet veszi körül a magyar nemzet válogatottjait – hiszen szurkolóink nem csak a fontosabb, hanem minden egyes meccsen fantasztikus hangulatot varázsoltak a helyszínen. Maradandó élmény maradt ez a két hét nekem, és továbbra is mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha van rá szabadideje és lehetősége, tegye próbára magát egy hasonló rendezvényen önkéntesként. És hogyan is lehet mindezt? Nem nehéz: érdemes figyelni a kiválasztott esemény honlapját és egy nem túl bonyolult jelentkezési lap kitöltése és elküldése után pár hét múlva már meg is kaphatjuk a választ a beosztásunkkal és minden további információval együtt. Ádám Flóra Julianna

A születendő remény nyomában... A brazíliai labdarúgó VB és a hazai rendezésű vízilabda EB árnyékában a nyáron még volt egy nemzetközileg jelentős esemény, az UEFA EURO U19 CHAMPIONSHIPS, hétköznapibb nevén a 19 éven aluliak labdarúgó Európa Bajnoksága. A rendezvénynek négy hazai település adott otthont: Győr, Pápa, Felcsút és Budapest. A második világháborút követően felmerült az igény a labdarúgó világban, hogy ifjúsági válogatottak számára szervezett verseny legyen kialakítva. Az első, FIFA által szervezett tornát a sportág egyik hazájában, Angliában bonyolították le 1948-ban, pont száz évvel miután a Cambridge-i Egyetemen írásba foglalták a játék szabályait. Ekkor még az U18-as, azaz a 18. életévüket be nem töltött játékosok vettek részt rajta. Kezdetben a FIFA égisze alatt futott, majd 1956-tól az UEFA intézte a torna ügyeit. Magyarország először 1953-ban vett részt az „EB-n”, amit egy hihetetlen szériával, gól nélkül meg is nyert: Svájcot 4:0-ra, Írországot 4:0-ra, Törökországot 2:0-ra, a döntőben pedig Jugoszláviát 2:0-ra győzte le. Ezt a sikert a következő

fél évszázadban követte még két arany-, egy ezüst-, és három bronzérem, a legutóbbi 2008-ból (utána 2009-ben a VB-n is bronzérmet szerzett az Egervári Sándor által irányított válogatott). Az utánpótlás EB kétévente kerül megrendezésre, és lebonyolítása is másabb a felnőttekénél. A selejtezők győztesei kerülnek az elit körökbe, majd

a hét elitkör győztese (plusz a rendező ország csapata) jut ki az EB-re, ahol két négyfős csoportba lesznek osztva. Idén az A jelű kvartett tagjai Magyarország, Ausztria, Izrael és Portugália voltak. A B jelű csoportban Németország, Szerbia, Ukrajna és Bulgária mérkőztek meg egymással. A csoportok első három helyezettje kvalifi kálta magát a következő

2014/november

Ítélet

Sport | Humor

évben megrendezésre kerülő U20-as újzélandi VB-re. A magyar fiúkon nagy volt a nyomás, hiszen a hazai publikum megkövetelte a tisztes helytállást. Sajnos a Szusza Stadionban a nyitómérkőzésen Ausztria ellen egy 3:1-es vereségbe futottunk bele, majd ezt követte a Pancho Arénában a Portugál nemzeti tizenegy ellen elszenvedett 6:1-es kivégzés. Szerencsénkre a történetében először kijutó Izrael csapata is két 3:0-s vereségen volt túl. A tét nagy volt, aki a harmadik meccset nyeri, az kijut a VB-re. A 25. percben Kalmár a tizenhatos vonaláról kilőtte a hosszú alsó sarkot, így a

Murphylogia Ha valaki kiejti a száján Murphy nevét, mindenki rögtön a leghíresebb törvénye jut eszébe: „ami elromolhat, az el is romlik”. Természetesen számtalan törvénye van ezenkívül, melyeket csoportokba rendezve adtak ki könyv formában. Ebbe a lapszámba a jogászoknak szóló törvénykönyvéből hoztam pár gyöngyszemet. „Ha nagy nehezen sikerül közvetlenül egymás utánra szervezned két foglalkozást, azokat az egyetem két, egymástól legtávolabbi tantermében tartják.” „Egy embertől ötleteket lopni plágium, többektől kutatás.” „Mindig több kivétel van, mint szabály.” Mindig vannak kivételek az elfogadott kivételek alól.” „Mire megtanulod a kivételeket, elfelejted, hogy milyen szabályokra vonatkoznak.” „A tanárra irányuló figyelem menynyisége az osztály létszámától független állandó, ezért ha megnövekszik az osztály létszáma, a tanárra irányuló figyelem diákonkénti mennyisége arányosan csökken.” „Mindig a zárthelyi dolgozat után kattannak be a dolgok.” „A vizsga napján a tanár sohasem hiányzik.” Király Dorina

2014/november

Szusza Stadionban a magyar publikum örülhetett először. Tíz perccel később egy beadásból az izraeli Hugy szerzett fejesgólt, így az állás 1:1 volt. Ezek után jött a csoda, nem álltunk meg, nem fagytunk le, egy baloldali támadásból Mervó bevarázsolta az érkező Balogh fejére a bőrgolyót, amit a magas center könnyedén továbbított a hálóba, a szünetre így 2:1-es vezetéssel mentünk. A második félidő már csak a szabálytalanságokról és a cserékről szólt, gólt egyik csapat sem tudott szerezni, ezzel meglett a győzelem, a csoport harmadik helye valamint a régóta várt Világbajnokságon való indulás joga. A tor-

nát végül a felnőttek mintájára Németország csapata nyerte meg Portugália ellen 1:0-ra. Minden mérkőzés élvezetes volt, a fiatalok szemében még messzire látszik a lángoló tűz, a küzdés. A kötelezőt teljesítették Mészöly Géza tanítványai, kijutottak a Világbajnokságra. Mielőtt bárki lealacsonyítaná ezt az érdemet, nézzen körbe Európa focitérképén, és kérdezze meg, hogy kijutottak-e a franciák, a spanyolok, az angolok, a hollandok, az olaszok? A válasz egyszerű: nem! Ezzel egy lehetőség született, amivel élni kellene, egy remény… Hoffman Zsolt

Karrier

Ítélet

Diákmunka Elég veteránnak számítok a diákmunkában, tizennégy éves korom óta dolgozom. Először csak nyári munkákat végeztem, később jöttek az évközi alkalmi munkák, majd az állandó. De miért is van szükség diákmunkára és miért olyan ellentétekkel teli a foglalkoztatás? Nagyjából minden álláshirdetés azzal kezdődik, hogy 18 éves elmúlt, nappali tagozatos tanulókat keresünk… És mellé persze vállalj heti 25-30 órát, lehetőleg a hétvégéid legyenek szabadok, mondj le bármiféle esti programról, jutalékról, túlóra-díjról, mindezt nettó ötszáz forintos órabérért. Az iskolában pedig soha, de soha ne gyere azzal a kifogással, hogy azért hiányoztál egy óráról, vagy azért nem tudtál készülni egy órára, mert dolgoznod kellett. Hiszen aki nappali tagozaton van, az ne dolgozzon diákmunkásként, vagy menjen át levelezőre. Bár levelező tagozaton tanuló diákokat lényegében sehol nem keresnek. Na mindegy. Hogyan lehet áthidalni ezeket a problémákat? Erre persze nem tudok egyértelmű választ adni, hiszen ez rengeteg tényezőtől és körülménytől függ, mindenkinek magának kell tudnia összeegyeztetni az iskolát a munkával és a szabadidővel. A legáltalánosabb diákmunkák a bolti kisegítő, raktár-leltár, recepciós, asszisztens, call-centeres, promoter, hostess. A munkáltatónak sokkal jobban megéri diákokat foglalkoztatni, mivel sokkal olcsóbb a diákmunka. Érdekesség-

képpen például a ruhaüzleteknek van egy éves keretük, hogy hány óra diákmunkát használhatnak fel, ezért vannak forgalmasabb és lazább időszakok. Novembertől január elejéig úton-útfélen bamba képű lányokba és fiúkba lehet futni, akiken rajta van a fekete, márkajelzés nélküli póló, farmernadrág és lapostalpú cipő, de valójában ők csak beugrók a karácsonyi őrület miatt, alkalmi munkások, ezért hajtogatáson kívül másban nem tudnak segíteni, hiszen fogalmuk sincs az üzlet elrendezéséről, a costume serviceről vagy az eladói protokollról, hiszen csak egy kis zsebpénzért beálltak az ünnepek előtt pár napra, de ezeket a feladatokat az állandó dolgozók látják el. Kérdésként felmerülhet, hogy az üzlet miért nem foglalkoztat több dolgozót rendes munkaidőben, de

a válasz végtelenül egyszerű: neki tökéletesen megéri, hogy kicsit alacsonyabb szintű a szolgáltatás, mert így lényegesen kevesebbet kell adóznia a munkavállalók után. Mindezek ellenére szükség van a diákmunkára – nem csak a munkaadónak, hanem nekünk is. A hétköznapok finanszírozására, a tandíjra, a tankönyvekre. Igazi boldogság, amikor egy állásinterjú után visszahívnak dolgozni, bármilyen munkáról legyen is szó. Hiszen a lakbért ki kell fizetni. Minden áron. Úgyhogy ne add fel! Keress, küldj önéletrajzot, menj el interjúra és nyűgözd le a munkáltatót! Más dolgod nincs. A lényeg – soha ne add fel! Bagdadi Hakima

Karrier Iroda őszi programja 2014. október 29. (kedd) 9:30-15:30

Pályaorientációs tréning – légy önmagad!

2014. november 6. (csütörtök) 17:00

Bemutatkozik az IRUN: azaz nemzetközi karrierlehetőségek a Pázmányon

2014. november 15-16. (sz-v) 9:00-16:30

Olvasásfejlesztési tréning

2014. november

Prezi tréning – tanulj a profiktól!

2014/november

Ítélet

Rovatcím

2014/május

itelet-pazmany.blog.hu