XIV. évfolyam 1. szám

ítélet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának lapja

2011. március 7.

itelet@jak.ppke.hu

XIV. évfolyam, 1. szám

www.jak.ppke.hu/itelet

www.jakhok.hu

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt‟ (Pázmány Péter)

impresszum

Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs, dékán A szerkesztőbizottság tagjai:

Aradszki Dea, Baracsi Katalin, Bárdossy Csaba, Bárth Bertalan, Bende Tamás, Csabai Kunigunda, Csányi Nikolett, Galiger Enikő, Horváth László, Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya, Nagy Katalin, Sergő András, Simon Nikolett, Szabó Imre, Szabó Kata Karolina, Palócz László, Portrusching Gábor, Szatmári Ádám, Tóth Bálint, Teleki László, Teleki Levente, Velkey Zita Címlap: Besenyei Ádám Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet, www.jakhok.hu Tördelés: Lovas Bence

Beköszönő

„Tavasz van! Hallod –e?”

– Megújult az Ítélet!

„Tavasz van! Hallod –e?” – írja József Attila – mily meglepő – Tavasz van! Gyönyörű! című versében. Habár közhelyesen hangzik, a tavasz a megújulás időszaka: elkezdenek rügyezni a fák, a napsütéses órák száma is szaporodik, felfrissül a világ, feléled a természet, az emberi lélek, s az Ítélet is kicsit átöltözött, megváltozott: új külsővel, kicsit kön�nyedebb hangvétellel szeretnénk továbbra is Egyetemünk legnépszerűbb kari lapja lenni. Ehhez azonban Rátok is szükség van, Kedves Olvasók, Hallgatótársaink, hiszen Hozzátok és Rólatok kívánunk szólni, s ezúton is bátorítunk mindenkit, hogy egy frappáns motivációs levél kíséretében jelentkezzetek közénk! Bízunk benne, hogy tetszik nektek az újság, és méltónak találjátok arra, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatói lapja legyen.

Külön köszönet illeti a Hallgatói Önkormányzatot az újság átformálásában végzett munkáért.

■■ Az Ítélet Szerkesztősége

tartalom

Beköszönő 2. oldal Veled van tele a sajtó!

3. oldal A velencei karnevál 3. oldal Pécsi eset 4. oldal Genie Oblige - Pázmány Szalon a Liszt-év jegyében 4. oldal Pázmányt az első helyre!

4. oldal Ad maiorem Dei gloriam!

5. oldal Tisztelt Kari Tanács, Kedves Végzős Hallgatók, Szüleink és velünk ünneplő Meghívottak!

5. oldal Szociális támogatás 6. oldal A hazai HIV/AIDS helyzetről 6. oldal 2011: Az Önkéntesség Európai Éve 8. oldal 100 éve született Püski Sándor 8. oldal JÁK-os hallgató a HÖOK NÁFIOR elnöke!

9. oldal Negotiation Moot 9. oldal Apáthy-díjat nyertek hallgatótársaink 11. oldal LIFE-COUCHING & ASZTROSHOW JOGÁSZOKNAK 11. oldal

Egyetemről a jogi osztályra 12. oldal Aranyköpések a Pázmányról! - oktatóktól és hallgatóktól 12. oldal Pázmány-sport 2011/2012 tavasz 13. oldal Állásinterjú 1.

13. oldal A Karrier Iroda márciusi programjai 13. oldal A hazugság ára 14. oldal Az újragondolt gyűjtemény 14. oldal Szeretjük a városokat 15. oldal Bende Tamás: oszt(ód)ás 15. oldal Alkotmányfórum a JÁK HÖK és a HÖOK szervezésében 15. oldal Tisztújítás volt HÖK vezetésében 15. oldal A készületlen hallgatók szerepjátékai 16. oldal Hallgatói részvételt és szabad véleménynyilvánítást kívánnak Európa fiataljai 17. oldal „Veled vagy nélküled?”

18. oldal LOL avagy a humor hatalma (3.)

19. oldal

Toborzás!

Az Ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában.

Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál.

2

Látogassatok el az Ítélet honlapjára, ahol többek között megtalálhatjátok a lap korábbi számainak archívumát! www.jak.ppke.hu/itelet Csatlakozzatok hozzánk a Facebook-on is!

Ítélet ʘ 2011. március 7.

aktuális A velencei karnevál ■■ Szabó Kata Karolina

Több pázmányos a Fiatal Európa Szerkesztőségében

„Veled van tele a sajtó!”

■■ Teleki László

Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium pályázatot hirdetett „Fiatal Európa Szerkesztőség” címmel.

A projekt fontos célja, hogy az egyetemi és a főiskolai diákokat is bevonja az EU-elnökségi kommunikációba azáltal, hogy az informális ülésekről tudósítva, országos és regionális sajtóban megjelenő cikkeikkel folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot, ill. elsősorban saját korosztályukat a soros elnökség legfontosabb eseményeiről. További fontos cél, hogy a pályázók jobban megismerjék az Európai Unió működését és döntéseit, éljenek azokkal a formális és informális oktatási, nyelvtanulási és tapasztalatszerzési lehetőségekkel, amelyeket az EU biztosít számukra.

A Fiatal Európa Szerkesztőség az Igazgatási Partnerség keretében 2007 óta évente megszervezett kommunikációs projektek egyike. Alapötletét a svéd EU-elnökség alatt, 2009 második félévében indult „Young Reporters” (Fiatal tudósítók) program adta.

A közel 160 jelentkezőből 20 fiatalt választottak ki. Ők a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjaiként tudósíthatnak az EUelnökséghez kapcsolódó eseményekről.

Közülük hárman is pázmányos diákok, Király Eszter a Bölcsészettudományi Kar hallgatója, Mikola Orsolya és Nelhiebel Zsófia pedig JÁK-os!

Az ifjú tehetségek először 2011. február 23-án, a sportminiszterek gödöllői informális találkozóján bizonyíthattak, a későbbiekben informális miniszteri ülésekről, háttérbeszélgetésekről és kulturális rendezvényekről fognak tudósítani. Írásaik a soros elnökség hivatalos honlapján, továbbá országos és regionális sajtótermékekben fognak megjelenni, de a Szerkesztőség tagjai majd a televíziózásban is tapasztalatot szerezhetnek. A program a modern újságírás új eszközeire is épít.

Orsinak és Zsófinak ezúton is gratulálunk, és kívánunk jó munkát a Szerkesztőségben!

Ítélet ʘ 2011. március 7.

Napóleon szerint Velence híres tere, a Szent Márk tér a világ legszebb tere: olyan, mint egy nagy szalon. Bár rengetegszer voltam már a lagúnák városában, mégis mindig tartogat valami újat. A legszebb emlékem, mikor egy spanyolországi nyaralásból hazafele meg kellett állnunk a busszal valahol, mert a sofőröknek pihenniük kellett. A hol kérdésének eldöntését ránk bízták: természetesen egységesen Velencét szavaztuk meg.

Ki ne akarna Velencében eltölteni 8 órát?! Ki ne élne ezzel a lehetőséggel?!

Reggel volt. Velence szinte teljesen üres.

Talán fél nyolc körül érhettünk a Szent Márk térre. Leültünk a Bazilikával szemben lévő lépcsőre. Reggeliztünk. A tér üres volt. Csak a galambok szedegették a morzsákat és az elszórt kukoricaszemeket a földről. Hogy miért is volt ez olyan nagy élmény? Az egyszerűsége miatt! Képzeljük el, hogy a világ egyik legismertebb terén pihenhetünk. Teljes pompájában és szépségében láthattuk a Szent Márk Bazilikát. Nincs ott tétovázó idegen, nincs kígyózó sor a bejáratnál, nincs kínai vagy japán turista, aki épp békejelet mutatva pózol.

Csak a miénk volt. Nem kellett senkivel osztoznunk rajta. Ekkor szerettem bele végleg és menthetetlenül Velencébe.

De térjünk rá az eredeti témára, a Karneválra. Velencére a zsúfoltság jellemző, ami a farsangi időszakban még jobban igaz rá.

Maszkos, jelmezes emberek járnak-kelnek mindenhol. Ki hagyományos, díszes jelmezt ölt, mások haladnak a korral és igénybe veszik a technika nyújtotta lehetőségeket. Gyakran világító vagy épp futurisztikus ruhakollekciókban hagyják, hogy fényképezzék őket.

Az első írásos emlék a karneválról 1094ből való. Ugyanakkor természetesen előtte is rendeztek mulatságokat a téli hónapokban.

A farsangi mulatságok szerte a kontinensen a tél elűzéséről szólnak. Megünnepeljük, hogy vége a hideg hónapoknak és üdvözöljük a tavaszt. Itt viszont egy történelmi esemény is szerepet játszott a kialakulásában.

Ulricopátriárka felett arattak győzelmet a velenceiek ebben az időszakban. Az évszázadok során a Karnevál fejlődött. Szokások vesztek el és jöttek létre. Minden kor kicsit hozzáadott, vagy épp elvett az ünnep hangulatából.

Egyre híresebbé vált, és egyre nagyobb tömegeket vonzott. De repüljük át ezeket az időket képzeletben! Repüljünk el egészen Napóleon hódításaiig! Ő elfoglalta Velencét, és ekkor valami megszakadt. Betiltotta a karnevált.

Hát lehet ilyet tenni?! Ezt a csodálatos, több napos ünnepet csak így megszüntetni?!

Bár a Habsburg-uralom alatt újra felélesztették, sajnos már nem volt a régi. Egy idő után elfelejtették és majdnem két évszázadig nem is rendezték meg. Mígnem 1979-ben felélesz-

tették a karnevál mulatságát, mely azóta sem lankad. Ha úgy hozza a sors, hogy ellátogatunk farsangkor a karneválra, maszkot mindenképp vásároljunk és vegyük is fel. Nem csak emléknek jó, de így úgy érezzük, hogy mi is részesei vagyunk az ünnepségnek. Ne aggódjunk, senki sem fog minket bolondnak nézni! Akár be is öltözhetünk. Sétáljunk ki a Szent Márk térre és hagyjuk, hogy lefényképezzenek minket a turisták.

Nyugodtan járkáljunk fel-alá a sikátorokban. Akár el is tévedhetünk egy kicsit, hátha kijutunk egy kisebb térre, ahol táncoló, jelmezes alakokba botlunk. Élvezzük a forgatagot, a nyüzsgést! Fényképezkedjünk a jelmezes emberekkel.

Nézzük meg a sípoló, zenélő kisebb csoportokat. Ki ne hagyjuk a Szent Márk téren lévő szervetett programokat! Akár pezsgőzhetünk, táncolhatunk is valamelyik eldugottabb téren.

Ilyenkor nincsenek szabályok. Ha csak egy vagy két napot töltünk Velencében a karnevál ideje alatt, ne a műemlékeket keressük fel. Ez nem az az idő, amikor minél több templomba kell bemennünk, és mindet látnunk kell.

A gondolázást érdemes későbbre halasztani, viszont, ha nagyon fázunk, akkor látogassunk el a Doge-palotába vagy a Szent Márk bazilikába.

Néhány szót szólnék a maszkokról, a kedvenc maszkomról. Ez az úgynevezett Pestisdoktor öltözék maszkja. Bár a ruha nem farsangi öltözék volt eredetileg, hanem egy védőruha. Egy francia orvos, nevezetesen Charles de Lorme hordta a pestisjárvány alatt 1630-ban. A kórtól félve tetőtől talpig beöltözött: nyakig gombolt köpenyt, kesztyűt, orvosi sapkát viselt. Ami a legérdekesebbé tette a ruháját, az a hosszú csőrorrú maszk. Nem tudjuk eldönteni, hogy féljünk-e, vagy kinevessük. Esetleg nevetve féljünk. Nagyon is hagyományosnak tűnik, de mégisott motoszkál bennem az az érzés, amikor ránézünk, hogy mintha az illető, aki épp viseli, a harmadik évezredből jött volna vissza a múltba.

Mindenesetre sötétben kerüljük el a pestis orvos maszkot viselő embereket. Biztos, ami biztos.

Sokan úgy gondolják, hogy balga az, aki Rómában nem látogat el Pantheonhoz. Az élményeim alapján úgy gondolom, az is balga, ki nem utazik el a Velencei Karneválra. Mert ez látni kell!

3

Pécsi eset

-Egy polgári jogi jogesetmegoldó verseny hiteles története■■ Csányi Nikolett 2010. november 26a- péntek, Keleti pályaudvar. Öt mindenre elszánt ember kering körbe-körbe. A nagy csapat még egyszer (és számunkra sajnos utoljára) összegyűlt, hogy a polgári jogi jogesetmegoldón mindent bevetve a megszerzett tudásuk gyümölcseit leszedhessük.

A vonat a sötétben indult el, és a korai időpont ellenére sem volt pihenés. Az utolsó stratégiai megbeszélésekre, kis pletykálkodásra, mindenre, amivel 3 órás zötyögést el lehet ütni, sort kerítettünk. Majd megérkeztünk a pécsi állomásra, ami már a reggeli napfényben köszöntött minket.

Az egyetemen a fogadtatás nagyszerű volt.

A nagy utazókat forró kávéval, és még gőzölgő péksüteménnyel várták, egy kis ajándékkal együtt.

A köszöntő után következett a bonyolult húzási ceremónia: ki kivel lesz párban (szigorúan ügyelve arra, hogy egy egyetem semmilyen módon ne kerüljön össze), majd előbb vagy utóbb mindenki megismerkedhetett a jogesettel, ami majdnem mindent tartalmazott: házasság, halál, özvegyi haszonélvezet, új szerelem, bérleti szerződés, ingatlan felújítása, újabb halál és a nagy kérdés: mi a helyzet a szerződéssel? A szálak kibogozására, az álláspont kialakítására, és a stratégia felállítására pedig szűk 1 óra állt rendelkezésre. A tárgyalások változatosak voltak. Volt olyan felperes, aki nem tudott mit mondani, amivel kellemetlen helyzetbe hozta az alperest, előfordult az is, hogy valaki a szarvasgomba tenyésztésre hivatkozott. Az alperesek helyzete könnyebb volt, de egyben nehezebb is, ha nem találta meg a logikai kapcsot (amire a következő kari jogesetmegoldón derül majd fény).

A tárgyalássorozatot követően megszületett az eredmény. Mi, pázmányosok Kaszián Ábel révén gazdagodtunk egy legjobb felperesi címmel. A bíróság értékelése szerint Ábel, még ha nem is jó szakaszra hivatkozott, azt is elhitték neki, mert nagyon jól idokolta meg, ezáltal meggyőző volt. Csapatként (Ábel és én) pedig a második helyen végeztünk az ELTE mögött.

Az ebédszünet után pedig elérkezett a várva várt játéknak az ideje: activity, vagyis csupa móka, kacagás. Elméletileg. De a csapatok majdnemhogy komolyabban vették ezt, mint magát a jogesetmegoldást.

A zsűrihez „kereseteket nyújtottak be”, ’fellebbeztek’, és a legjobb technikákat bevetve érveltek minden egyes pontért. Azért előkerültek a kézzel-lábbal mutogatós körülírások és rajzolások, és persze a boldog ugrálások is a helyes megoldások hallatán. A Legis actióhősök (Kővári Kata, Pethő Zsolt és Csányi Nikolett) a III. helyen zárták a küzdelmet.

A reggeli mellett a vacsoráról is gondos-

4

kodtak a házigazdák. Igazi kis terülj, terülj asztalkát varázsoltak elő. Az egész verseny megkoronázta egy kulturális táncos mulatság, ami után megfáradva, de elégedetten hajtottuk álomra a fejünket. Újabb felejthetetlen élményekkel gazdagodva vonatoztunk haza másnap a mediterrán városból. Az álomból egy meglepetés ébresztett fel minket: leesett az első hó.

Mindenkinek ajánlom ezt az egynapos polgári jogi versenyt (amit jövőre az ELTE szervez), mert amellett hogy rengeteget lehet tanulni, és kipróbálhatja magát az ember, még egy jót is mulathat.

Genie oblige! Pázmány Szalon a Liszt-év jegyében ■■ Mikola Orsolya 2011 Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója. Méltó megünnepléséről a Pázmány Szalon sem feledkezik meg, Horváth Attila Tanár Úr és Szilasi Alex zongoraművész jóvoltából.

A XIX. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője Liszt, aki otthonosan mozgott a világ majd minden szegletében, de magyarságáról sosem feledkezett meg. Egész életében „alázattal” viselkedett mind a művészet, mind az emberek iránt, támogatta a tehetségeket és a szegényeket. Embertársai

iránti felelősségtudatát mutatta, hogy az 1838-as pesti árvízről értesülve jótékonysági koncertet adott Bécsben, oly nagy sikerrel, hogy a legnagyobb magánkézből származó adomány fűződik a nevéhez. Művésztársait is propagálta, s 1835 után már tanítványaitól sem kért pénzt, mert úgy érezte, hogy a művészetet, mint Isten ajándékát csakis ajándékként lehet továbbadni, mivel a „Genie oblige!”, vagyis a „tehetség kötelez”.

Hitt abban, hogy a művészete küldetés, ezért 1865-ben felvett kisebb egyházi rendeket: reverendás abbé lett, hogy így élete és művészete is közelebb jusson az „igaz úthoz”.

Ennyi érdekességet bocsátanék előre ízelítőül a szokásosan szerda esténként tartandó Szalonokra, melynek időpontjai: március 23-a, április 6-a és 13-a, ahol szórakozva nyerhetünk ismereteket Liszt Ferencről és munkásságáról.

Jó szórakozást kívánunk!

Pázmányt az első helyre!

Az idei év szlogenje, amellyel a JÁK idén is megmutatta, hogy képes a térhódításra a magyar felsőoktatásban!

■■ Nagy Katalin A február 15-én lezárult felvételi időszak - mint ahogy ez minden évben lenni szokott - rengeteg előkészülettel, munkával, néha hosszú órákig tartó szervezési tanácskozásokkal telt a JÁK HÖK számára.

A hónapokig tartó kampány eredményessége tükröződni látszott már az első, december 9-én megrendezett nyílt napon is. Több százan látogattak el hozzánk, megtöltve az 1-es előadót, és vettek részt a HÖK és a Tutori Szervezet által levezényelt idegenvezetésen, amelyen a potenciális Pázmányos-jelöltek közelebbi és közvetlenebb képet kaphattak egyetemünkről. E napon szerzett tapasztalatok után a Hallgatói Önkormányzat hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a január 21-22-ére meghirdetett Educatio Kiállításon való részvételébe, melyen a szervezet szinte minden tagja képviseltette magát. Figyelembe véve az érdeklődők számát, a kiosztott mappák, tollak és tájékoztató papírok men�nyiségét, Pázmányoshoz méltó munkát láttak el, melyben nagy szerepet játszott az egységet tükröző Pázmány pulcsis „uniformis” is.

A sikert megkoronázandó, a január 27-i második nyílt nap alkalmából akár ki is lehetett volna tenni a „megtelt” táblát, hiszen az ide látogatók többsége már be sem fért az 1-es előadóba!

Persze az elmúlt időszak eredményeit biztosan csak nyár végén lehet adatszerűen is bizonyítani, bizton reménykedhetünk abban, hogy 2011-ben az előző éveknél is többen jelölik meg a Karunkat első helyen!

Ítélet ʘ 2011. március 7.

diplomaosztó Ad maiorem Dei gloriam!

■■ Fröhlich Balázs Főtisztelendő Rektor Úr! Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Szülők, Végzős Jogásztársaim és Kedves Egybegyűltek!

Az Egyetemmel és légkörével való ismerkedés első pillanataiban, 2005-ben, mikor többedmagammal először léptem be ennek az épületnek a kapuin, még nagyon távolinak, az ismeretlen jövőhöz tartozónak tűnt, annak az egyeseknek öt, másoknak ennél több esztendőnek a vége, melyhez a mai nappal elérkeztünk.

Itt állunk a búcsú órájában: lassan átves�szük a diplománkat, a végzős diákok örömét kifejező szokását megtartva, a magasba repítjük sapkáinkat, majd minden bizonnyal a gratulációk különböző formáiban lesz részünk. Úgy gondolom, ez így helyes. Az elismerésért azonban nemcsak mi, volt hallgatók dolgoztunk meg, így örömünkben másoknak is osztozniuk kell. Életünk egy ilyen felemelő pillanatában nem feledkezhetünk meg Szüleinkről. Az ugyanis, hogy Magyarország egyik legnívósabb jogi egyetemén tanulhattunk és végezhettünk, valószínűleg velem együtt többségeteknek, egy erős és önzetlen családi háttér nélkül elképzelhetetlen, vagy mindenesetre nehezen megvalósítható lett volna. A tartós és biztos lelki, szellemi és anyagi támaszért illetve a szeretetnek hol egy meleg vacsora, hol egy kedves, bátorító szó formájában való mindennapi megnyilvánulásáért a gratuláció Szüleinknek is jár. Így személyes köszönetnyilvánításom jelentse valamennyi hallgatótársam szülei irányába fennálló háláját is egyben: Anyu és Apu, köszönöm Nektek!

Szüleink és barátaink mellett sikereinkben, örömünkben mindenféleképpen osztozniuk kell Tanárainknak is. A kiváló szellemi képzés mellett tőlük mást is kaphattunk, tanulhattunk: előadásaikon, munkájukon keresztül egy értékekkel átitatott gondolkodásmód, stílus közvetítői voltak számunkra.

A XX. század egyik nagy szentje, Josemaría Escrivá szerint: „A hivatásbeli tevékenységek a teremtett ember méltóságának tanúságai, alkalmak a személyiség fejlődésére, az egység kötelékét teremtik meg másokkal, javak forrásai; eszközök, melyekkel hozzájárulnak annak a társadalomnak a megjobbításához, melyben élünk, és részt veszünk az egész emberiség fejlődésének előmozdításában.”

Tisztelt Tanáraink! Külön hálával gondolunk Önökre mindazért, ho om, hogy különösen egy katolikus egyetemen, szemfényvesztő magatartás volna megfeledkezni egy olyan Valakiről, akit a hétköznapokban sokféle jelzővel illetünk, különböző néven szólítunk. Ő az, akit a tudomány, így a jogtudósok világának egy része is – egyik öndefiníciójának megfelelően – az Igazság-ként kutat, illetve használ vizsgálódása kiindulópontjának és végcéljának. Ő az, aki Egyetemünk falai

Ítélet ʘ 2011. március 7.

között még a sokszor hangoztatott jogásztúlképzés által kialakult versenyhelyzetben, rivalizáló légkörben is, a szeretet minden kedves és figyelmes megnyilvánulásában jelen volt és jelen van. Mi, volt diákok egy-egy ajándékként megélt tételhúzás, vagy egy sokszor meg nem érdemelt, sikeres vizsga után gyakran nevezzük véletlennek, nélkülözhetetlen szerencsének Őt, akit a névadó, Pázmány Péter által is többször használt jelmondatban kendőzetlenül megtalálunk: Ad maiorem Dei gloriam! Mindent Isten nagyobb dicsőségére!

Társaim nevében is köszönöm Neked!

Tisztelt Kari Tanács, Kedves Végzős Hallgatók, Szüleink és velünk ünneplő Meghívottak!

■■ Pálfy Júlia Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy a végzős hallgatók nevében beszéljek Önökhöz.

Sokat gondolkodtam azon, vajon hogyan, milyen szempontok alapján összegezhetném az elmúlt öt évet, hiszen nem csak hallgatótársaim nevében, nem csak hallgatótársaimhoz kell, hogy beszéljek, hanem mindenkihez, aki itt van a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett Dísztermében. Mégiscsak úgy lenne teljes számomra, ha azokhoz az emberekhez is beszélhetnék, akik voltunk az egyetem kezdetén, és akikké váltunk mára, és válhatunk még életünk során.

Hadd emeljek ki ezért egy számomra igen kedves és egyben tanulságos történetet. Másodévesen sokan azt hittük, hogy miénk a világ, és megállíthatatlanok vagyunk, hiszen túl vagyunk egy sikeres római jogi szigorlaton. Büszkén és jókedvűen ültünk be az első alkotmányjog gyakorlatra is, ahol Varga Zs. András Tanár Úr legelső kérdése az volt, hogy „mi a jog?”. A Tanár Úr hamar eloszlatta reményeinket, ez nem költői kérdés volt, komoly definíciót várt. A csoport húsz hallgatója közül a kérdésre senki sem tudott felelni.

Pedig mindannyian azt hittük, hogy három szigorlat után nem érhet minket meglepetés, mi már a „jogtudományok felkent bajnokai vagyunk”. Nagyon tanulságos volt, hogy egy, a joghallgatók számára teljesen evidensnek tűnő kérdésre egyetlen válasz sem érkezett.

Ekkor ébredtünk rá arra, hogy mennyi minden áll még előttünk, milyen sokat kell tanulnunk, és ahogy Péteri Zoltán Professzor Úr is mondaná, „meg kell töltetünk tartalommal a terminust”. Az elmúlt öt esztendőben Katolikus Egyetemünkön folyó kiscsoportos műhelymunka nem csak ezt a fogalmat töl-

tötte meg tartalommal, hanem megannyi másikat is, és ami a legfontosabb, a definíciók halmazában értéket teremetett. Olyan értéket és hitet, amely egy külső szemlélő számára talán nem „a boldogság egyetlen varázs köntöse”, de mi Pázmányosok tudjuk, hogy amit itt kaptunk, nem lehet „váltóing a hiúságok vásárterein”, ha elhagytuk az Egyetem falait. Úgy gondolom, hogy ha kilépünk innen, nem szabad elfelejtenünk azt a szakma iránti alázatot sem, amelyet oly finoman, mégis emlékezetesen szemléltetett számunkra Varga Zs. András Tanár Úr is, és az elmúlt, itt töltött öt esztendő.

Persze azt sem fogjuk elfelejteni, hogy milyen a karácsonyfa alatt is polgári jogot tanulni, vagy milyen a Neptun rendszer elleni hiábavaló küzdelem, hányféleképpen és milyen színűre lehet még színezni egy tankönyvet, mik az esélyeink az éppen aktuális vizsgáztatónál a terembe lépés előtt öt perccel, és persze mindig csak éppen egy nap kellene még, hogy végigérjünk az anyagon vizsga előtt.

De megmaradnak a Pro Facultate Napok is, a gesztenyés kert, a Spartacus étterem hetvenhetedik üzemeltető váltása, a közös bulik, a természetjárás, mint sport, a Pázmány Szalon, a húsvéti keresztút, az adventi elmélkedés, a kápolna és a megannyi Pázmányos program.

Köszönettel tartozunk a Katolikus Egyháznak, amelynek Egyetemén tanulhattunk, professzorainknak, akik a tananyag keménységét előadásikon humorral oldották, oktatóinknak, és a felsőbb éves hallgatóknak, akiknek mindig akadt egy ún. „tuti tippjük” az adott tantárgyra vonatkozóan, köszönet a Pázmányos közösségnek, ahová tartozhattunk.

Külön köszönettel tartozunk Családunknak, Szeretteinknek, akik – nem csupán - az elmúlt öt évben álltak mellettünk.

Végezetül további sok sikert és örömet kívánok Hallgatótársaimnak!

5

fontos Szociális támogatás

a pályázók száma, és rászorultságuk foka (legkevesebb, és legtöbb pályázatra adott pontszám). Ezek ismeretében számolható ki, a pontokhoz társítható, forintban meghatározott szociális támogatás összege.

■■ Mikola Orsolya

Alapvetően azért, mert jogszabály írja elő az egyetemeken belül az egységes szempont, és pontrendszer meglétét. Könnyebbséget a pontok konkrét összeggé konvertálása során jelent, mivel a szükséges számításokat a rendszer végzi el helyettünk.

– Beszélgetés Tóth Bálint Andrással, a JÁK HÖK TB-DJB Az e-rendszert nemrég vezették bizottságvezetőjével a Rend­sze­­ be. Miben jelent ez könnyebbséget, miért volt erre szükség? res Szociális Támogatásról

Lezárult a rendszeres szociális támogatás igénylésének határideje, s ismét számtalan kérdés merült fel. Ezeket próbáltam összegezni.

Idén kicsit kusza volt, hogy mi is pontosan az igénylés leadásának a határideje.

Mi történt?

A határidőt karonként az EHÖK Gazdasági- és Szociális Bizottságának ülésén határoztuk meg, még az elektronikus rendszer megnyitása előtt. Az élesítést megelőző előkészületek során azonban kiderült, hogy a jelszómódosító funkció meghibásodott, amit az ezt a felületet fejlesztő és kezelő Információs Technológiai Kar ismert fel, és javított ki. Ennek következtében azonban ki kellett tolnunk egy héttel a leadási, és fellebbezési határidőket. Másrészt a véletlenen felül azt is figyelembe vettük, hogy a vidékieknek ne kelljen a regisztrációs héten felutazniuk.

Kik a bírálók?

Mi a bírálás menete?

A leadott pályázatokat a JÁK HÖK Tanulmányi- és Diákjóléti Bizottságának néhány tagja bírálja el, a kifizetéseket a kari Diákjóléti Bizottság, Dékán Úr és Rektor Úr hagyja jóvá.

A bírálás menete a következő: a bíráló ellenőrzi, hogy a nyomtatott pályázati lap megegyezik -e az elektronikus űrlappal és csatolva vannak -e a szükséges igazolások. Ha minden rendben van, akkor átveszi az űrlapot, és a rendszer automatikusan pontozza le azt az egységes egyetemi pontrendszer alapján. Ha nincs minden rendben, akkor hiánypótlásra kerül sor, aminek két fajtája lehetséges: a) a leadott igazolásoknak megfelelően javítani kell az űrlapot, vagy b) a hiányzó igazolást utólag csatolni kell. Mindkét esetben csak a hiányt kell pótolni, a teljes pályázatot soha nem kell újból leadni.

Mekkora keret áll a rendelkezésre?

Hogyan tevődik ez össze?

Azt, hogy mennyi a szétosztható keretösszeg, minden félévben a Kar Gazdasági Osztálya határozza meg. További tényező,

6

Csökkentek az adminisztratív feladatok?

Ezt azért nem állítanám, különösen a hiánypótlások, és a fellebbezések tekintetében, de folyamatosan igyekszünk jobbá tenni, tovább fejleszteni az e-rendszert.

Az idei félévben is történt néhány változtatás.

Pontosan mik voltak ezek a változtatások?

Talán azt emelném ki, hogy a családi pótlék összege ismét nem számít a jövedelmek közé, mivel álláspontunk szerint ezzel a többgyermekes családokat hoznánk hátrányos helyzetbe.

Továbbá most már az elektronikus felületen is láthatók, hogy mely igazolásokat kell még csatolni hiánypótlás esetén, nem csak a pályázaton. Ezen felül aktualizáltuk a pontrendszert a jogszabályi változásokkal összhangban.

Milyen egyéb támogatási lehetőségek állnak még a hallgatók rendelkezésére?

Lehetőség van Rendszeres Szociális Ösztöndíj, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, Alaptámogatás megpályázására, ha csak a rászorultságot vesszük alapul. Alaptámogatást minden elsőéves kap az első féléve folyamán, aki a rendszeres szociális ösztöndíjban részesül.

Teljesítmény a­­la­pú juttatások: tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj (ez utóbbi a költségtérítéses hallgatók számára is nyitva áll.) A részletszabályozást a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.

A hazai HIV/AIDS helyzetről

…avagy hogyan (nem) va­ lósul(t) meg a Nemzeti AIDS Stratégia és hol maradt hosszú évekig az állami, központi prevenció?

■■ Szabó Imre „A 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti AIDS Stratégiából szinte semmit nem sikerült megvalósítani. Nem nőtt a szűrések száma, a prevenció egyéb formáira alig jut pénz, a diszkrimináció nem enyhült.

Viszont több a HIV-fertőzött, és továbbra is kiugróan magas azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy bajba kerültek.” – részlet a Magyar Narancs XXI. évf. 33. számából. (2009. augusztus) Az elhíresült interjúban Medgyaszai Melinda, akkori Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) elnök és egészségpolitikai szakállamtitkár lényegében elismeri, hogy a 6/2005. EüM utasítással létrehozott Nemzeti AIDS Bizottság által elkészített és jóvá hagyott Nemzeti AIDS Stratégia, amely 2004-2010-ig határozta meg az AIDS politika prioritásait, magában foglalva a 2004-ben rendezett Európai AIDS Konferencián aláírt Dublini Deklaráció alapelveit, valamint a WHO útmutatásait, semmilyen szinten nem valósult meg. Állítása szerint ő és a bizottság megtettek minden tőlük telhetőt és a kudarcért nem tehetők felelőssé. Annak legfőbb oka a források hiánya a megfelelő HIV-prevencióhoz, a Nemzeti Alaptantervben kötelező egészségnevelést és szexuális felvilágosítást meg nem tartó iskolaigazgatók, vagy a szintén a források hiánya miatt likviditási problémákkal küzdő civil szervezetek, akik kellő pénz híján nem tudják fenntartani prevenciós programjaikat.

Az interjú megjelenése után pár héttel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, - Dr. Székely Tamás miniszternek címzett nyílt levelében – a szakállamtitkár szavaira reagálva a Bizottságot és a bizottság munkájának irányításával megbízott elnököt hibáztatja a stratégia megbukásáért és a prevenció – évek óta szinte teljes - hiányáért. „A NAB feladata lenne, hogy a HIV-prevenció és az AIDS-elleni küzdelem ne veszítse el prioritását és rendszeresen jelen legyen a közbeszédben, amit nem csak „milliárdos” költségvetésű kampányokkal lehet elérni.” A fent említett, 6/2005.

EüM rendelet a TASZ-nak ehhez a kijelentéséhez, - ha csak pusztán a szavak szintjén értelmezzük - kellő jogalappal szolgál: „A Bizottság feladata az AIDS elleni küzdelem magyarországi szervezése, a hozzá kapcsolódó általános javaslatok kidolgozása, döntések előkészítése, illetve véleményezése, valamint közreműködése a Nemzeti AIDS Stratégia végrehajtásában.” – ezt a TASZ szerint a bi-

Ítélet ʘ 2011. március 7.

fontos zottság az elmúlt évek alatt nem tette meg, még a kötelezően előírt bizottsági ülések számára is fittyet hányva.

Mielőtt azonban egy „politikailag összeharácsolt” ad hoc testület képe feslene elénk – és talán a TASZ nyilatkozatai is erre erősítenek rá – mindenképpen gyorsan oszlassuk el. A NAB egy elhivatott szakemberekből álló grémium és talán nincs is olyan távol egymástól a két fent említett álláspont a felelősség kérdéséről, mint amilyennek első olvasatra látszik.

Persze ehhez szükséges a hazai HIV/AIDS helyzet megismerése.

A legfrissebb adatok szerint tavaly fél év alatt több új HIV-fertőzött embert regisztráltak Magyarországon, mint négy évvel ezelőtt egész évben - derül ki Országos Epidemológiai Központ (OEK) lapjában, az Epinfóban frissen publikált adatokból. 2010 első hat hónapjában 105 emberről állapították meg Magyarországon, hogy megfertőződött a vírussal, ami jelentős emelkedés az elmúlt évekhez képest.

Ezzel együtt 1985 óta közel 1900 embert szűrtek ki, ami igaz – európai összehasonlításban is – kevésnek tűnhet, azonban a számok mögötti összefüggéseket nézve korántsem annyira megnyugtató a helyzet, hogy kényelmesen hátra dőlve negligáljuk a kérdést.

Szűrések és szűrőhelyek alacsony száma

A statisztikai adatok szerint 1000 lakosra Magyarországon jut a harmadik legkevesebb szűrővizsgálat az EU országai közül (évente átlagosan 70-90 ezer vizsgálat történik). A kevés vizsgálat betudható annak, hogy Magyarországon még mindig kifejezetten alacsony a HIVfertőzöttek száma, ezért nincs is benne a köztudatban a fertőzés veszélye, amely folyamatnak a végén a cikk bevezetőjében felvetett prevenciós (és kormányzati hozzáállásbeli) problémák merülhetnek fel. Nem elhanyagolható az sem, hogy az említett alacsony szűrési/alacsony fertőzöttségi számok mellett kialakult az az általános sztereotípia, hogy a fertőzés kifejezetten a melegek betegsége, „csak őket érintheti”. Érdemes az ilyen kijelentéseknél vigyázó szemeinket tőlünk nyugatra vetni, mennyire más ez a kép például az Egyesült Államokban, ahol egy általános vérkép-vizsgálatnál is kötelező elem a HIV vírus vizsgálata. Sajnos „keleten” sem jobb a helyzet, sőt. Robbanásszerű növekedés történt Oroszországban és Ukrajnában is az elmúlt években (mára az ukrán társadalom, több mint 1%-a fertőzött, amely az ukrán tűcsere-programok hiánya miatt az intravénás droghasználók közötti hihetetlen mértékű terjedés sajnálatos eredménye).

Több hazai orvos és kutató véleménye szerint a tendenciák folyamatos romlása – a prevenció hiánya mellett - annak tudható be, hogy a fertőzés mára korántsem tekinthető azonnali halált jelentő végítéletnek. A 90es évekhez képest, ha valakit időben – még a betegség kibontakozása előtt – kiszűrnek, a gyógyszeres terápiával akár 40-50 évet is leélhet, ami amellett, hogy egy nagyszerű eredmény, a betegség 10-20 évvel ezelőtti „komolyan vételét” csökkentette. De térjünk vissza a hazai szűrési gyakorlatra!

Ítélet ʘ 2011. március 7.

egyedül ellátó Fővárosi Szent László Kórházba más kórházak különböző tüdőosztályairól szállítják) noha a betegség korai szakaszában is vannak felismerhető tünetek, amikor felmerül a gyanú az esetleges megfertőződésre.

Központi, kormányzati kampá ny

A HIV-prevenció egyik legfontosabb eszköze a könnyen, mindenki számára elérhető önkéntes, anonim, ingyenes tanácsadás és szűrés, ahol különösen a veszélyeztetett közösségek tagjai diszkrimináció-mentes HIVszűrésen vehetnek részt és a szűrést megelőzően valamint az eredmény átvételekor személyre szabott tanácsadásban részesülnek. Magyarországon erre elméletileg minden bőr- és nemibeteg gondozó intézetben illetve az ÁNTSZ regionális intézeteiben és a fővárosban több anonim szűrőhelyen van lehetőség. (18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet). Utóbbiaknak a száma azonban rendkívül alacsony, a különböző nagyszabású rendezvényeken, fesztiválokon való önkéntes, anonim tesztek lehetőségével együtt.

A központi, kormányzati prevenciós munkára fordított pénz összegének növelése helyett az 18/2008 ESzCsM rendelet módosításának tervezetében ráadásul olyan megállapítások szerepeltek, mint, hogy „a HIV szűrővizsgálatok számának szinten tartásával a fertőzöttek számának jelentős emelkedése nem várható.” Ez a megállapítás egyrészt élesen szembe ment az akkor már rég elfogadott és megvalósítás alatt (nem) álló Nemzeti AIDS Stratégiával (aminek egyik célkitűzése, az önkéntes, anonim és ingyenes szűrések és szűrőhelyek számának növelése), másrészt ellentétes volt a nagy világszervezetek (WHO, UNAIDS) állásfoglalásaival is. Nem véletlenül szólalt meg a kérdésben a TASZ ismét: „Rá kívánunk mutatni, hogy éppen az anonim szűrővizsgálatok számának növelésével lehetne hatékonyan fellépni a fertőzés további terjedése ellen, így jóllehet a kimutatott fertőzések száma nem növekedne a szűrővizsgálatok számának növelésével, de a ténylegesen fertőzött személyek száma valószínűsíthetően fordítottan függ össze az egyébként is alacsony számú szűrővizsgálatok szinten tartásával.” – áll a rendeletmódosítással kapcsolatban kiadott közleményükben.

A szinten tartás tehát megvalósult, az elvégzett tesztek száma lényegileg (releváns mértékben!) nem nőtt az eltelt másfél-két évben, az e cikkben bővebben nem tárgyalt háziorvosi továbbképzésekre fordított összegekhez hasonlóan, ami pedig szintén kiemelten fontos „lépcsőfok” kéne, hogy legyen az AIDS elleni küzdelem során.

Ezt támasztja alá, hogy a tavalyi évben is számos olyan eset fordulhatott elő, hogy egyes betegeknél szinte az utolsó stádiumban jöttek rá, hogy mi is okozza például a súlyos tüdőgyulladást (a legtöbb már tünetes beteget a terápiát és a betegség kezelését az országban

Az eltelt évekhez képest viszonylag nagy előrelépést jelentett 2010. december 1-je (az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött arról, hogy december elseje legyen az AIDS elleni harc világnapja) amikor is hosszú idő után ismét beindulni látszik a központi, kormányzati prevenciós munka. „Több mint 30” címmel AIDS ellenes kampányt indít a kormány a két nagy kereskedelmi tévécsatorna együttműködésével – ezt Nagy Anna kormányszóvivő jelentette be a világnapon tartott sajtótájékoztatón, ahol Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy bár Magyarország az AIDS szempontjából kedvező helyzetben van, viszonylag kevés a beteg, de a megelőzés továbbra is nagyon fontos. Az államtitkár szerint az eddigi népegészségügyi kampányok nem működtek jól, mert nem értek el a célzott közönséghez, de most a két csatorna segítségével hatékonyan hívhatják fel a fiatalok figyelmét a betegségre, a szűrővizsgálatok fontosságára és a megelőzésre, mert a „fiatalokat bigottság és tabuk nélkül kell megszólítani.”

Reméljük ezek a szavak előbb-utóbb tettekben is kifejeződnek, és nem csak a kormányzati kommunikáció szintjén egyszer-egyszer december elsején, a világnapkor felmerülő téma lesz az AIDS elleni harc fontossága, hanem a cikkben taglaltakra is több pénz és nagyobb odafigyelés jut a jövőben. Az Egészségügyi Pápai Tanács elnökének, Lonzano Barragán bíborosnak azon kijelentése, miszerint „kétségtelen, hogy a legfontosabb a betegség megelőzése”, valamint az a Szentszéki nyilatkozat, amely a tudományos kutatás fontosságát és a hatékony kezelési módok hozzáférhetőségét teszi a jövő legnagyobb feladatává a HIV/AIDS elleni küzdelem tekintetében, világossá teszi: az ügy nem világnézeti kérdés.

FIGYELEM! A 2011 tavaszi PROFEX jogi és közigazgatási nyelvvizsga időpontja: Írásbeli és beszédértés: 2011. április 16. szombat.

Szóbeli várható időpontja: 2011. április 4-16-a között Középfok: 23.000,- Ft Felsőfok. 28.000,A következő vizsga 2012 tavaszán lesz!

Jelentkezési határidő: március 5-e!

Jelentkezési lap és 2 db csekk átvehető a Nyelvi Lektorátuson Bp., Szentkirályi u. 28. III. 363.

Tel.: 429-7232

7

2011: Az Önkéntesség Európai Éve

2011. január 1-je nemcsak a magyar soros elnökség kez­dő­ dátuma, hanem az Önkéntesség Európai Évének startja is.

■■ Baracsi Katalin Az Európai Unió 1983 óta rendezi meg a tematikus „Európai Éveket”. Minden évben megjelöl egy tevékenységi területet, amely kapcsán igyekszik az állampolgárok tájékozottságát növelni és ráirányítani a nemzeti kormányok figyelmét a témakörre. 2001 után immár másodjára szentel egy egész évet az önkéntességnek az Európai Unió. A tízéves évforduló kapcsán még inkább szeretnék az európai polgárok figyelmét ráirányítani a világon milliókat megmozgató önkéntességre.

Az egész éven át tartó programsorozat pedig lehetőséget ad arra is, hogy összegezzék, értékeljék az elmúlt tíz év történéseit.

Az önkéntesség az Európai Unió egyik alapelve. Hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, fejleszti a szociális készségeket és kompetenciákat, elősegíti a társadalmi szolidaritást, valamint lehetőséget ad egy eddig ismeretlen élményszerzésre. Az önkéntes tevékenységek nem helyettesítik a fizetett munkát, de mindenki gazdagabb lesz azzal az érzéssel, hogy valami jót tesz önszántából és a saját szabadidejéből másokért.

Az Önkéntesség Európai Éve 2011 keretében az Európai Bizottság 27 országot érintő turnét indított még 2010 decemberében Brüsszelből, melynek első állomása Magyarország volt. Az európai turné keretében 2011. január 8-14. között a budapesti Millenáris Teátrumban hét napos programsorozatot tartottak Önkéntes Turné címmel. A magyarországi eseményt január 8-án délelőtt 10 órától Schmitt Pál köztársasági elnök, Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos, Stavros Lambrinidis az Európai Parlament alelnöke, Staffan Nilsson az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke és Szászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg. Az év nagyköveteit

8

is itt mutatták be: Miklósa Erika operaénekesnőt, Feke Pál színművészt és Vajda Attila olimpiai bajnok kenust. A nagykövetek személyes szerepvállalásukkal hívják fel a figyelmet az önkéntesség fontosságára és jelenlétükkel végigkísérik és képviselik a tematikus év magyarországi eseményeit.

Az Önkéntes Turné tematikus napok révén mutatta be a magyarországi önkéntesség sokszínűségét. A piactéren az adott nap tematikájához igazodva – gyerekvédelem, kultúra, vállalati önkéntesség - különféle szervezetek, intézmények és cégek mutatkoztak be. Interaktív játékok, önkéntesekkel való ismerkedés, szakmai beszélgetések segíttették abban a kilátogatókat, hogy minél több információjuk legyen az önkéntességről és maguk is kedvet kapjanak ennek kipróbálásához. Az Önkéntes Turné egy hete alatt 60 szervezet, intézmény és cég mutatkozott be, akik programjaikat önkéntesek bevonásával valósítják meg. A hazai és nemzetközi önkéntesség részleteiről, az év további programjairól többet tudhatsz meg a www.onkentesseg.hu weboldalra klikkelve.

A magyar irodalom nemzeti hőse

100 éve született Püski Sándor Püski Sándorról lehetetlen úgy beszélni, hogy közben ne gyűlne könny a szemünkbe, vagy legalább ne sajduljon meg a szívünk. Kilencvenkilenc éves korában távozott tő­ lünk hosszú, küzdelmes, ámde végtelenül tartalmas élet után. Püskire a magyar irodalom megmentőjeként és felvirágoztatójaként kell tekintenünk.

■■ Hrecska Renáta Püski Sándor Békésen született egyszerű földműves család gyermekeként. Innen jutott el a jogi doktorátus megszerzéséig, amelyet a Pázmány Péter Tudományegyetemen vehetett át 1935-ben. Életének hivatását mégsem a paragrafusokban találta meg, hiszen alig három évvel diplomájának megszerzése után megnyitotta első kis könyvesboltját, majd egy évvel később megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót.

Kiadója főként a népi írók, és elsőkötetes szerzők munkáit adta ki. Azon írók leltek otthonra nála, akiket más könyvkiadók fensőbbségesen kitessékeltek az irodájukból.

Olyan írók nevét tette hallhatatlanná, mint

Kodolányi János, Tersánszky Józsi Jenő vagy éppen Németh László.

Tevékenységét nem nézte jó szemmel a hazáját terrorban tartó szocialista hatalmi elit. 1950-ben államosították a Magyar Életet, 1962-ben pedig a korra oly jellemző eljárással, hamis vádak alapján bebörtönözték.

Egy év múlva kiszabadult, és kapcsolatainak segítségével, családjával együtt az Egyesült Államokba emigrálhatott.

Gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között az ember inkább csendben meghúzza magát új életében, vagy esetleg egy semleges vállalkozásba kezd. A Püski család ellenben nem így tett. Kezdetben szerény lakásukról terjesztették a nemzeti kiadványokat, később azonban már arra is lehetőséget teremtettek, hogy magyar írókat hívjanak meg. Ezen irodalmárokkal előadókörutakat szerveztek, ami az egyetlen lehetősége volt kitelepült honfitársainknak, hogy valós képet kapjanak az elhagyott hazájukban uralkodó helyzetről.

Püski Sándor könyvesboltját New York magyar negyedében nyitotta meg a második sugárúton. Később át költöztek, és a PüskiCorvin Magyar Könyvesház a magyar irodalmi élet szellemi központjává nőtte ki magát Amerikában. 1975-ben alapította meg a Püski Kiadót, amelynek néhány kiadványát mi is olvashatjuk Karunk könyvtárában.

A rendszerváltás hírére sokak mellett hazaköltözött a Püski család is. Könyvesboltjuk ma a Magyar Telekom székházával szemben található meg. „Az elmúlt időszakban, sokszor csupán azért mentünk be a család Krisztina körúti könyvesházába, hogy beszélgessünk Püski Sándorral. Ezek a beszélgetések nagyon mély nyomot hagytak mindannyiunkban, és ma is útravalóul szolgálnak.” – mondta Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese a könyvkiadó 100. születésnapjának emlékére rendezett eseményen.

Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke így beszélt az elmúlt száz esztendőről: „Munkára és harcra elszánt akarásnak kora volt ez. Országunk európai színvonalon állt, ám mégis középkori koloncokat kellett magával cipelnie. A hivatalos kultúrpolitika nem vette észre, hogy a nemzet számára a fiatal írók jelentenék az újjászületést. Püski Sándor viszont megértette a feladatot, és egyengette útjukat. Minden fillért összegyűjtött, hogy megteremthesse a népi mozgalom íróinak talpalatnyi biztonságát. A legcsekélyebb haszon nélkül bocsátotta útjára könyveit, és egyre nőtt az olvasótábor, irodalmi estek szerveződtek. Megvalósulni látszott egy demokratikus Magyarország előképe.

Püski Sándor munkássága történelmi tett volt.

Módszeres aknamunka, koholt vádak és börtön sem törölhette el őt. Az ellene folyó hadjárat része volt annak a korszakos bűncselekménynek, amely azokban az évtizedekben kezdődött és más eszközökkel napjainkig tart.”

Az ember akkor hal meg igazán, amikor elfelejtenek emlékezni rá. Amikor elfelejtik mindazt, ami ő maga volt, amit cselekedett, amiért élt egykoron. Mi nem feledhetjük Püski Sándort, mert amit tett, az a magyar irodalom fölemelkedését szolgálta. Célja a mai napig nem valósult meg, de könyvkiadásunk nagyja ma is velünk van, és mi folytatjuk küzdelmeit.

Ítélet ʘ 2011. március 7.

eredmények JÁK-os hallgató a HÖOK NÁFIOR elnöke!

Negotiation Moot:

egy tárgyalási szimulációs verseny, ahol taroltak a Pázmányosok!

Immár ötödik alkalommal került megrendezésre az EU Negotiation Moot szimulációs verseny, ahol a szakmai zsűri értékelése alapján a legjobb teljesítményt nyújtók közül három hallgatót, közöttük két Pázmányos kollégát, Tóth Titanillát és Pusztai Mátét minisztériumi gyakornoki lehetőséggel jutalmaztak.

Velük beszélgettem.

A 2011. február 4-i tisztújításon Szabó Imrét, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem hallgató­ját választotta a Hallgatói Önkor­ mányzatok Országos Konfe­ renciája (HÖOK) Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Or­ szágos Régiójának Közgyűlése a regionális szövetség elnökévé és a HÖOK Választmányának ■■ Mikola Orsolya tagjává.

A HÖOK 7 regionális szövetségbe tömöríti a felsőoktatási intézmények Hallgatói Önkormányzatait. Területi alapon szerveződik 6 régió, általában egy-egy nagy vidéki egyetemváros köré (pl. Szeged vagy Pécs), egy régió a budapesti állami felsőoktatási intézmények Hallgatói Önkormányzatait tömöríti. A NÁFIOR-ba tartozik valamennyi alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményi Hallgatói Önkormányzat. A NÁFIOR hallgatói létszámát tekintve a második, az intézmények számát tekintve a legnagyobb országos HÖOK-régió.

Szabó Imrét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – és nyolc további intézmény – jelöltjét 31 igen, 0 nem és 3 érvénytelen szavazat mellett választotta meg a Közgyűlés a régió elnökévé.

Elnökségi tag lett Gáll Zoltán (ÁVF), Szűcs Ger­ gely (BKF), Hulej Klaudia (EHE), Szilágyi Balázs (WJLF) és Szilágyi Dániel (ZSKF).

A közgyűlés emellett módosította a NÁFIOR szervezeti és működési szabályzatát, valamint elfogadta a megválasztott új elnökség programját, amelynek legfőbb célja az intézményi Hallgatói Önkormányzatok érdekeinek határozott megjelenítése a HÖOK szervezetében, különösen a változó felsőoktatási törvény időszakában.

Az eseményen részt vett Nagy Dávid HÖOK elnök, aki bizalmáról és támogatásáról biztosította a megválasztott új elnökséget, és örömét fejezte ki az elmúlt 2-3 évben nem látott összefogásért és aktivitásért.

ↂ Hol hallottatok erről a lehetőségről?

Pusztai Máté: Az egyetemi faliújságot böngészve lettünk figyelmesek a versenyre.

Különösen vonzó volt a garantált brüsszeli tanulmányút, s hogy így végre testközelből alkalom nyílna az Európai Unió működésének kulisszái mögé is bepillantani. Önéletraj-

zunk és motivációs leveleink elküldése után értesítettek minket, hogy bekerültünk azon 45 hallgató közé az országból, akik Kaposváron összemérhetik tudásukat. ↂ Nem is olyan régen, november 4. és 7. között került sor a megmérettetésre.

Beavatnátok a részletekbe?!

Tóth Titanilla: A korábban, illetve jelenleg is az Európai Unióban dolgozó fiatal tisztségviselők általa alapított Negotiation Moot Association a főszervező, a Kaposvári Egyetem pedig uniós kapcsolatai miatt a helyszín biztosítója. A szervezet közvetlenül érintkezésben áll minisztériumokkal, az Európai Parlament sajtó osztályával és több brüsszeli, uniós szervvel, kiknek a munkatársai közül került ki a szakmai zsűri. ↂ Csak joghallgatók vagy egyéb tudományterületek diákjai is jelentkezhettek erre a megmérettetésre?

P. M.: A Nyugat-magyarországi Egyetemtől a Debreceni Egyetemig minden jelentős egyetemi és főiskolai kar képviseltette magát: összesen 15 intézmény 45 hallgatója. Nem, egyáltalán nem a joghallgatókra volt kiélezve a verseny, mi, igen elszántan, de kevesen voltunk. A többséget nemzetközi gazdálkodást, kommunikációt, nemzetközi tanulmányokat folytató hallgatók alkották. ↂ S mit takar ez a szimulációs verseny kifejezés?

T. T.: Ez egy nagyon új és egyedülálló kez-

Tóth Titanilla

■■ PPKE JÁK HÖK

Ítélet ʘ 2011. március 7.

9

eredmények deményezés: a lényege az, hogy a verseny folyamán a résztvevő csapatok egy-egy európai uniós tagállam tárgyalódelegációjának szerepét játsszák el. Az a feladatuk, hogy egy adott témában, kellően felkészülve felmérjék saját országuk és a többi tagállam érdekeit, majd a tárgyalási szimuláció alatt saját érdekeiket képviselve próbálják meg előmozdítani a közös álláspont kialakítását. ↂ Akkor erre elő is kellett készülnötök, nem?

P. M.: Igen, ez már jóval a verseny előtt indult. Két tréningnap keretében biztosítottak lehetőséget arra, hogy jobban ráhangolódjunk a témára, és átfogó képet kaphassunk a szimuláció során szükséges tárgyi ismeretekről, valamint az ún. puha képességekről. ↂ S maga a verseny hogy zajlott?

T. T.: Az a négy napos kaposvári ottlétünk keretében történt. Az első nap csapatépítéssel és a 15 ország prezentációjának elkészítésével telt, s a második napon került sor a Tanács szimulációjára, ahol Máté Lengyelország miniszterelnökeként vezette a tagállami delegációt, én pedig Olaszország képviseletében, mint külügyminiszter vettem részt a tárgyalásokon. Célunk egy közös és mindenki által elfogadható költségvetési módosítás megalkotása volt, interpellálások és felszólalások, válaszok és viszontválaszok keretében. Az első napot a finn csapat győzelmével zártuk az ő eredeti tárgyalási pozíciója szinte megegyezett a 15 ország által elfogadott módosítással.

P. M.: A harmadik napon sorsolás révén az Európai Parlament egyes frakcióiba osztottak be minket. Titanilla az ALDE, liberális párt frakcióvezető asszonyaként igyekezett helyt állni, én pedig GUE/NGL, azaz a kommunista frakció vezetőjeként próbáltam a párt ideológiájának megfelelő döntés meghozatalára vezetni a Parlamentet. A szerencse is kedvezett, hiszen mind a ketten kis frakció tagjai lettünk, nem vesztünk el a Néppárt vagy a Szociál Demokraták képviselőinek tömegében. Ezen a napon már az egyéni szakmai tudás és tárgyalási képességek képezték az értékelés alapját, természetesen nem feledve az eddig nyújtott teljesítményeket sem. A tárgyalások nem csak formális keretek közt zajlottak, hanem a kávé és ebédszünetekben is heves egyeztetések folytak a különböző frakciók és érdekcsoportok között, melyeket a zsűri csendben, de nyitott füllel figyelt. A www.negotiationmoot.blogspot.com-on pedig folyamatosan „tudósított a sajtó” is. ↂ Milyen tárgyú ismeretekre volt szükségetek?

T. T.: Elsősorban az európai jogi tudásunkat kellett kamatoztatni és bővíteni, de ami még hangsúlyosabbnak bizonyult, a már említett puha képességek, például a prezentáció, tárgyalástechnika, rögtönzés és helyzetfelismerő képességek fejlesztése volt, hiszen a plenáris ülések során mintegy 50 ember előtt kellett megfelelő színvonalon előadni az álláspontunkat, szűk időkeretbe szorítva. Gyakran az ellenérdekelt párt verbális és nonverbális atrocitásai közepette. ↂ Egyetemünk hírnevét öregbíti, hogy a három egyéni első helyezés közül kettőt Ti, pázmányos hallgatók hoztatok el és a harmadik PPKE-s résztvevő, Horváth Már-

10

Pusztai Máté

ton is dícséretben részesült. Ha jól tudom a díjakat a kezdeményezés mögé álló minisztériumok ajánlották fel, szakmai gyakorlat formájában.

T. T.: Igen, kétféle díj került kiosztásra: a három második helyezett a Kitekintő.hu külügyi hírportáltól kapott gyakorlati helyeket.

A fődíjak közül én a Külügyminisztérium által felajánlott gyakornoki állását kaptam meg.

P. M.: Számomra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkársága ajánlott fel gyakornoki lehetőséget. Érdemes megemlíteni, hogy a harmadik minisztériumi helyet is egy jogászhallgató kapta meg. ↂ Gratulálok! S ha itt országosan ilyen sikereket értetek el, van ennek esetleg nemzetközi, uniós szintű folytatása is?

P. M.: A brüsszeli tanulmányút ideje alatt zajlott a harmadik nemzetközi Negomoot Tárgyalási Szimulációs Verseny, melyen 17 magyar vett részt, a hazai verseny szabályai szerint, de angol nyelven, köztük Titanilla, mint Bizottsági tag és én, mint Lettország képviselője. 5 rangos európai egyetem és 20 tagállam 83 hallgatója mérte össze tudását az Európai Parlament brüsszeli üléstermében november végén. ↂ Mennyire volt más a téma?

P.M.: A téma itt nem a költségvetés, hanem az Európai Pénzügyi Felügyeleti Szervek (az ESA-k) felállítása volt. Egy a valóságban is létező Bizottsági javaslat képezte tehát a szimuláció alapját itt is. A vitapontok inkább a szervezet jogköréhez hatásköréhez kapcsolódtak.

ↂ Mi történt első nap?

T.T.:A tanácsban a súlyozott szavazati arányok miatt a nettó befizetők akarata érvényesült inkább, legalábbis a kialakult végeredmény ezt mutatta. Ennek ellenére is kissé meglepő módon az első napon Nagy-Britannia képviselői nyerték el a legjobb országnak járó díjat a Tanácsi ülés után kihirdetett pontversenyben. Emellett 6 játékost, köztük Mátét is külön kiemelték a (háttér)tárgyalásokban való aktív közreműködésükért, és az angol nyelv bátor használatáért. ↂ Hogyan zajlott a második nap?

P.M.:A második napon az Európai Parlament ülésére került sor. Titanilla a liberálisok frakciójának volt meghatározó alakja, míg én a Néppárt sorait erősítettem. Mindketten a jogi bizottságban képviseltük pártjaink érdekeit, nem is rossz eredménnyel, hiszen sikerült kiharcolni, hogy magyar képviselő legyen a bizottság jelentéstevője, ami persze komoly presztízst jelentett nekünk, magyar játékosoknak. Miután a megállapodás igen lassan ugyan, de megvalósult, sor került a nap és a teljes játék értékelésére is. Így újabb öt játékos részesült elismerésben, köztük Titanilla, aki a liberális párt vezéralakjává előlépve tartotta kezében a parlamenti szálakat, és harcolt ki egy, a frakciójának kedvezőbb végeredményt. ↂ Úgy hallottam azért jutott némi idő a szórakozásra is...

T.T.: Igen. A verseny záróakkordját a brüs�szeli Delirium Tremens nevű vendéglátóipari egységben tett látogatás jelentette, ahol magyar slágerek éneklésével szórakoztattuk a mindebből semmit nem értő nagyérdeműt, és pihentük ki a két és félnapos tárgyalások fáradalmait.

Ítélet ʘ 2011. március 7.

eredmények Apáthy-díjat nyertek hallgatótársaink ■■ Teleki László „Apáthy István (1829-1889), a pesti tudományegyetem hajdani rektora, neves jogtudós, az 1800-as évek második felének egyik legnagyobb tekintélyű kodifikátora volt. A magyar jogásztársadalomban a kereskedelmi és váltójog első hazai tudományos művelőjeként szerzett magának hírnevet, ugyanakkor elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a szerzői jog területén is.

Nevéhez fűződik egyebek között a kiadói ügyletek szabályozása az 1875. évi XXXVII. törvénycikk nyolcadik címében, továbbá Arany László kezdeményezésére az első magyar szerzői jogi törvény – az 1884. évi XVI. törvény – előterjesztése is. A szellemi tulajdon (máig meg nem haladott) elméleti alapjáról kiindulva az említett törvények korszerű, a polgári viszonyokhoz igazodó kodifikációt valósítottak meg.

Apáthy István szellemi öröksége ápolásának jegyében a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület – a Magyar Szabadalmi Hivatallal közösen – rendszeresen pályázatot ír ki az Apáthy István-díjra.

A pályázat célja a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok tudományos igényű művelésének elősegítése, az e terület iránt elmélyült érdeklődést tanúsító joghallgatók ösztönzése. A 2002-től kezdve évente kiírt pályázatra az Egyesület olyan szerzői jogi témában, magyar nyelven írt, a kiírás tanévében elkészített szakdolgozatokat várt, amelyeket a jogász alap-, illetve posztgraduális képzés keretében nyújtottak be a felsőoktatási intézmények jogtudományi karain, és nyilvános közlésre korábban még nem kerültek.”

(Forrás: Magyar Szerzői Jogi Fórum) A díj a legrangosabb elismerésnek számít a szerzői joggal foglalkozó egyetemi hallgatók körében is. A zsűri a díjat az év legértékesebb, és a szerzői jogtudományt gazdagító szerzői jogi szakdolgozat készítőjének ítéli oda. Amennyiben a zsűri nem talál ilyen dolgozatot, a díjat nem adják ki; pl. 2006-ban.

2010-ben megosztott első díjat vehetett át Scholz Ildikó az „Eredetiség és átdolgozás a zeneművek körében” c. dolgozatával, ill.

Kósa Lehel István „Az előadóművészi tevékenység jogi védelme” c. dolgozatával. Mindkét hallgatótársunk témavezetője Prof. Dr. Tattay Levente volt.

Ezúton is gratulálunk Nekik!

2003-ban, ill. 2007-ben első díjban részesült Bodó Gergely „A mű integritásának sérelme építészeti aspektusban” c. dolgozatával

Ítélet ʘ 2011. március 7.

(konzulens: Prof. Dr. Tattay Levente), ill.

Schlemmer Tamás „A fájlmegosztás jogi kérdései” c. dolgozatával (konzulens: Prof.

Dr. Boytha György). 2005-ben megosztott 2. díjban részesült Pogácsás Anett a „Szerzői jogi kérdések a televíziózásban – az információs társadalom kihívásai” c. dolgozatával, ill.

Berta Alíz „A szerzői jogérvényesítés rendje a TRIPS Egyezményben, a hatályos magyar és Európai Uniós normatív szabályozásra kitekintéssel” c. dolgozatával (konzulens mindkét pályázó esetében: Prof. Dr. Tattay Levente). 2002-ben, ill. 2009-ben 3. díjban részesült Financsek Zsuzsanna „A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására” c. dolgozatával és Bolla Zsófia „A szoftver szerzői jogi védelme” c. dolgozatával, ill. Bagoly Andrea „A szerzői jogok és azok megsértése esetén igényelhető polgári jogi eszközök, különös tekintettel a kártérítésre” c. dolgozatával (konzulens mindhárom pályázó esetében: Prof. Dr. Tattay Levente).

napéval az irodában). Ezzel szemben az előbbi, mely - legjobb esetben egy főnököt jelent - kevesebb fizetéssel, de korrekt munkaidővel jár, szakosodásra és széleskörű tapasztalatszerzésre alkalmas. Természetesen ezek az optimális esetek, mivel a „sok az eszkimó, kevés a fóka” elv alapján nem ritkán a ’megtelt’ tábla fogadja a pályázót, ami - többek közötta három jelöltes korlátozással és az eszméletlen mértékű túljelentkezéssel magyarázható.

Bíró Az út: fogalmazó, titkár, bíró. A lépcsőfokok közt nem ritka, hogy több, mint 10 év telik el, mivel a szakma már most is telített, tehát nem garantált az előrelépés. Társadalmilag az egyik legelismertebb szakma, kötött fizetéssel ám hatalmas felelősséggel, a végeláthatatlan ügyhalmaz pedig erőn felüli teherbírást igényel. A legelhivatottabb embereknek ajánlott.

Ügyész

LIFE-COUCHING & ASZTROSHOW JOGÁSZOKNAK

Majdnem ugyanaz érvényes rá, mint a bíróra (fogalmazó/titkár). Mindkettő szolgálati viszony, az ügyészi pálya - már csak a nyomozással kapcsolatos jogköre miatt is – lelkileg jobban igénybe veszi az embert, mint pl. az ügyvédet (nagyon fontos: az összes opció közül egyedül az egyéni ügyvéd lesz igazán a „maga ura”). Bekerülni már most is nagyon nehéz, van, hogy évekig nincs üresedés egy-egy adott helyen.

■■ Csabai Kunigunda

Közjegyző

„Ön felvételt nyert…” varázsszavakat olvasva szent meggyőződésünk, hogy megütöttük a főnyereményt. Meglehet. Mindenesetre beindult a gépezet. Álmatlan éjszakák, neptun-survivor, felbecsülhetetlen mennyiségű jogi ismeretanyag betáplálása intravénásan, majd a végső küzdelem után a hatalmas megkönnyebbülés. Sikerült. Papír a kézben, de még földet sem ér a talár sapka, az immáron diplomás jogász megtorpan hirtelen – most merre? A köztudatban elterjedt rémképeket igyekszem eloszlatni, a jogi pálya még mindig éhezik a rátermett, élelmes fiatalok általi vérfrissítésre, a titka csupán: jól kell megválasztani az irányt, amerre indulunk.

Nézzük, mi vár az emberünkre, ha az ’A’ utat választja, mely az igazságügyi, klasszikus jogász szerepeket takarja.

Ügyvéd Míg korábban elegendő volt a 3 éves jogi munkakörben tevékenykedés, idén januártól egy év jelölti vagy alkalmazott ügyvédi tapasztalat megléte szükséges az ügyvéddé váláshoz, melyet „választás” szerint egy kisebb ügyvédi irodában vagy a hazánkban is egyre vonzóbbá váló hatalmas nemzetközi irodákban lehet eltölteni. Vonzó, hiszen anyagilag jobban megéri és az idegen nyelv használata mindennapos, azonban ezt megfelelően ellensúlyozza a túlzott kontroll, a személytelenség és a rengeteg túlóra (szépen megágyazott ka-

Száraz, viszont van, ami ezért kárpótol. A hír igaz, ismeretlenül próbálkozni nem érdemes, de nem akarom azon vállalkozó szellemű hallgatók kedvét elvenni, akik óvoda óta erre készülnek, impossible is nothing.

Végrehajtó Kevésbé klasszikus, de megfontolandó. Tessék vigyázni, a kockázatok és mellékhatások apróbetűsében ott a figyelmeztetés: lélekölő.

Ezért sem tülekednek annyian az állásért, de megfelelő képességekkel rendelkezőknek kényelmes megoldás, a munka kissé egyoldalú, de megfizetik. Az ajándékcsomag, ne feledjük a gyakorlat mellett tartalmaz egy all-inclusive oktatást is, szerény véleményem szerint a rendszer átalakítását ezzel kéne kezdeni.

A ’B’ út már kissé kötetlenebb, magában foglalja a legkülönfélébb lehetőségeket, kezdve a jogtanácsostól, szabadalmi ügyvivőn át egészen a szakfordítóig. Aki nem bírja cérnával, forduljon sarkon az A bejáratnál és válassza helyette inkább ezt. Mindenhol alap elvárás a nyelvtudás, így a külföldi ösztöndíj, vagy LLM képzés minimális előnyt jelent, hiszen a temérdek jelentkező miatt a szűrő olyan vastag, hogy csak némi plusszal van esély a minden szempontból ideális munka megszerzéséhez. Mindezek mellett elképesztő kitartás és elszántság kell a sikerhez. Végül mindenki máshol találja meg a számítását, de az biztos, hogy lelkesedés nélkül nem érdemes csinálni. Közben nem árt emlékezni: nem a cél a lényeg, hanem az utazás.

11

interjú Jogász példatár

Egyetemről a jogi osztályra

Dr. Fekti Ákos 2004-ben vég­ zett Egyetemünkön, majd szakjogász továbbtanulás és az ügyészségi évek után a Media Markt Saturn Holding jogi osztályán helyezkedett el, ahol most vezető jogtanácsos. Az április elején Egyetemünkre látogató szakembert kérdeztük pályájáról.

is érdekelt az EU, nagyszerű ötletnek tartom, hogy megalkották ezt az államközösséget.

Napjainkban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy azért hozták létre első sorban, hogy a két nagy világégés után ne legyen több háború Európában. Természetes, hogy semelyik, emberek által alkotott és irányított szervezet nem működik tökéletesen, de én sikerként élem meg azt, hogy gazdasági problémákra keressük a megoldást tárgyalóasztal mellett, és nem fegyverkezünk egymás ellen. ↂ Jelenleg egy nagy cég vezető jogtanácsosa. Hogyan, milyen állomásokon keresztül jutott el idáig?

Az egyetem elvégzése után a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészségen kezdtem el dolgozni, majd az ügyészség képzési rendszerének megfelelően a Fővárosi Főügyészség különböző osztályait jártam be. Az ügyészség komoly hangsúlyt fektet a fogalmazók szakmai

■■ Sergő András ↂ Hogyan emlékszik vissza az egyetemen eltöltött évekre?

Nagyon sok és sokszínű élményem kötődik a Pázmányon töltött időszakhoz. Az egyik legfontosabb az önállósodás. Székesfehérvári vagyok, ezért számomra az egyetemre nyert felvétel azt is jelentette, hogy egy ismeretlen városba költözöm, ahol új emberek, élmények és kihívások várnak, de ezekben a helyzetekben már egyedül kell helytállnom.

A másik meghatározó élmény az volt számomra, hogy belecsöppentem – még ha igen érintőlegesen is – egy országos és nemzetközi szinten is meghatározó szellemi műhely mindennapi életébe. Azok az emberek vállalták, hogy átadják tudásuk egy általunk befogadható részét, akik egyrészről a rendszerváltás aktív résztvevői voltak, másrészről az azóta eltelt időszak alatt a demokratikus berendezkedésünk és a jogállam kiépítésének, működtetésének meghatározó személyiségei. Egész más olvasni például az első Alkotmánybíróság korszakalkotó döntéseiről és hallani mindennek a hátterét magunktól az alkotmánybíráktól, akik karunk oktatói. Szerencsére voltak professzoraink közt olyanok, akik nemcsak az elméleti tudással ruháztak fel bennünket, hanem egyben példát is mutattak arról, hogyan lehet etikusan, korrekten, sikeresen jogászként dolgozni, illetve formálták stílusunkat is, amivel hálót adtak szakmai életünk kihívásaihoz.

Természetesen a Pázmányon töltött évek a bulikról és szabadságról is szóltak, a barátságokról, a vizsgaidőszakok küzdelmeiről, az első komolyabbnak vélt csalódásokról és szerencsére az általában jellemzőbb sikerekről. ↂ Nem hagyta abba a tanulást, Európajogi szakjogásznak is tanult, szintén a Pázmányon. Miért?

Igen, a Deák Ferenc Továbbképző Intézet angol nyelvű EU szakjogász képzését is elvégeztem. A döntésnek több oka is volt. Egyrészt manapság sokunknak van jogi diplomája, ami mellett szerintem jó, ha az ember fel tud mutatni valami pluszt. Másrészt mindig

12

a döntéshozatalban, és egyfajta kockázatelemző illetve tanácsadó szerepet is betölt. ↂ Mit gondol, könnyebb vagy nehezebb ma a pályakezdés a frissen végzetteknek, mint Önöknek?

Egy picivel könnyebb. A szakma telítettsége már a mi időnkben is hasonló volt, sem akkor, sem most nem könnyű elhelyezkedni. Viszont most már, 16 évvel az Egyetemünk alapítása után bizonyították az első időszakban végzett hallgatók felkészültségüket, és a frissen végzetteknek nem kell azokkal az előítéletekkel megküzdeni, ami még jellemző volt pár évvel ezelőtt. Tapasztalatom szerint értékes, és versenyképes a Pázmányos jogi diploma, és aki kitartó, megtalálja a számára megfelelő munkalehetőséget.

Aranyköpések a Pázmányról!

- oktatóktól és hallgatóktól Van aki a betokozódástól számítja az emberi élet kezdetét.

A jogi személy kritériuma: betöltött 18. életév, jogi diploma és büntetlen előélet.

Dr. Fekti Ákos

felkészítésére, biztosítja a megfelelő továbbképzéseket és szabadidőt a szakvizsgára való felkészülésre. Az első szakvizsgámat még én is az ügyészség kötelékében tettem le, majd ezt követően kaptam egy ajánlatot a Media Markt Saturn Holdingtól, ahova először még jogi előadóként kerültem. Mivel a közvetlen felettesem jogi végzettsége mellett HR vezető volt, és inkább e területre koncentrált, többékevésbé egyenes út vezetett a jelenlegi pozíciómig a cégen belül. ↂ Milyen kvalitások kellenek egy cég jogi osztályára? Mennyiben mások, mint például egy ügyvédi irodában vagy a közigazgatásban?

A problémamegoldó képességet emelném ki. Jogtanácsosként az ember egy csapat része, mindannyian a közös sikerért dolgozunk, és munkám során nem lehet kizárólag a jogi szempontokat figyelembe venni, hanem a lehető legkomplexebben kell értékelni a helyzetet.

Például hiába van jogilag sok esetben igazunk a fogyasztókkal szemben, mégsem célravezető a betartott jogszabályokra hivatkozással elutasítani az igényét, mert az a célunk, hogy elégedett legyen a szolgáltatásunkkal, nem pedig az, hogy kifogásokat keressünk. Másrészről a jogtanácsos nemcsak a probléma felmerülésekor kapcsolódik be a cég életébe, hanem részt vesz

Az ajándékozásnál a legfontosabb, hogy mikor lehet visszakövetelni az ajándékot.

A ráépítés azt jelenti, hogy egy házra emeletet építenek.

Pogány vallású vagyok.

A Legfelsőbb Bíróság döntéseit a könyvtárban találjuk meg.

Holtnak nyilvánítás esetén probléma, ha az eltűnt feleség előkerül.

A cselekvőképesség fokozata: cselekvőképtelen, cselekvőképes, fokozottan cselekvőképes.

Jogi tény az, hogy én itt ülök.

A vadnyúl a vadászatra jogosult.

Ítélet ʘ 2011. március 7.

karrier kalauz 3.

Pázmány-sport Állásinterjú 1.

A Karrier állásinterjú az álláskeresés origója. Iroda márciusi 2011/2012 tavasz A Azlegtöbb dolog itt dől el, és a legfontosabb itt észnél lenni. Így erről a területről írunk legtöbbet. Az első részben általában programjai Sziasztok! szólunk arról, hogyan kell magára az in-

Szeretném felhívni figyelmeteket, a Karunkon megtalálható sportolási lehetőségekre.

A Pázmány- Ligába a csapatvezetőkkel történő egyeztetést követően tudtok csatlakozni.

A Versenyszabályzatban foglaltaknak minden esetben meg kell felelni.

Kérdés esetén a Versenybizottság jogosult dönteni.

A kosárlabda, röplabda, kézilabda időpontokban bárki sportolhat, aki JÁK-os illetve bármelyik testvérintézményünk hallgatója (BTK, ITK, HTK, VJK).

■■ A pontos időpontok: Pázmány Liga – Labdarúgó-bajnokság -

Hétfő 12:30-tól 17:00-ig

Kosárlabda – Kedd 20:00-22:00-ig

Röplabda – Csütörtök 13:00-15:00-ig

Kézilabda – Csütörtök – 15:00 – 17:00-ig Ezen kívül tájékoztatlak benneteket, hogy kosárlabda és röplabda csapataink egyaránt résztvevői Budapest szintű bajnokságoknak.

Terveim között szerepel egyéb sportágak fellendítése is (pl. tájfutás, kirándulás).

Fontosnak tartom továbbá, hogy országos szinten is részt tudjunk venni sporteseményeken.

E cél érdekében részt veszek a HÖOK által tervezett kispályás labdarúgás, FIBA 33 (kosárlabda 33 pontig) és röplabda bajnokságok előkészítésének munkálataiban.

Reményeim szerint megindultunk azon az úton, hogy a legsportosabb Jogi Karrá váljunk és erről az útról semmiképpen sem szabad letérni.

Csatlakozzatok hát széles sportkínálatunk egyikéhez.

Baráti üdvözlöttel: Szatmári Ádám – PPKE- JÁK HÖK sportreferens

terjúra gondolni.

Munkát keresek, melyek az első lépések?

Tudatosítsa, mi motiválja Önt munkája során, miért keres munkát, milyen munkaadó és milyen munkatípus felelne meg, milyen munkakörnyezet tetszene Önnek a leginkább.

Tudatosítsa saját előnyeit illetve azt is, mely területeken kéne még fejlődnie.

Gondolja át, ki is Ön valójában, milyen ember és mit sikerült elérnie az életében.

Keressen a környezetében olyan tapasztalt barátot, ismerőst, aki már részt vett állásinterjúkon, esetleg akinek foglalkozása személyzeti tanácsadó vagy szakmai konzultáns.

Tapasztalt személyek értékes tanácsokat, valamint válaszokat adhatnak Önnek kérdéseire, megkönnyítve ezzel az álláskeresés lépéseit.

Szerezzen be az álláskereséssel kapcsolatos információkat, például hogyan írjunk önéletrajzot, motivációs levelet (ld. Ítélet 2010. november és december), mekkora fizetést kérjen stb.

Gondolja át, hol szeretne munkát vállalni.

A személyes állásinterjú három típusát különböztetjük meg: személyzeti tanácsadó cégen keresztül, fejvadász cégen keresztül, akik vezetők, felsővezetők kiválasztására specializálódnak. A fejvadász ezért közvetlenül szólítja meg a jelöltet, illetve egyenesen a cégen belül a személyzeti részleg munkatársával esetleg az adott cég menedzserével tárgyal.

A személyzeti tanácsadó illetve fejvadász cégeknél az interjú rendszerint alaposabb, célja, hogy a tanácsadó különféle állásajánlatokat tudjon felkínálni az Ön végzettségének és képességeinek megfelelően. Ezek az interjúk tulajdonképpen a cégen belüli interjúhoz jelentenek belépőt. Céljuk egy szűkebb kör létrehozása a jelentkezők soraiból a cég által megadott követelmények alapján. Az effajta interjú gyakran inkább az Ön személyiségi jegyeire összpontosít, mintsem a szakmai felkészültségére. Ezekről a következő számban lehet majd olvasni.

Önmenedzsment tréning - március 10. csütörtök, 15-19 óráig Ha túl sok a munkád, mert nem tudsz kedvesen visszautasítani - ha gyakran kihasználnak, mert nem mersz nemet mondani - ha úgy érzed, más munkáját jobban megbecsülik, mert rámenősebb.

Menyhárt Katalin, pszichológus

Cégbemutatkozások 1: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – március 22. 14 óra Munkavállalás az EU-ban - március 31. csütörtök, 15-16.30 Hogyan vállalhatok munkát külföldön? Elfogadják-e külföldön a magyar diplomámat?

Tudok-e külföldön továbbtanulni? Átjárható-e a magyar és a külföldi felsőoktatási rendszer? Nyithatok cukrászdát Bécsben? dr. Szilágyi Pál – tanársegéd, PPKE-JÁK

Cégbemutatkozások 2: Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft – április 5. kedd, 14 óra dr. Fekti Ákos, vezető jogtanácsos Állandó tanácsadás, állás- és gyakornoki lehetőségek.

Együttműködésben a Profesia s.r.o.-val, a workania.hu üzemeltetőjével

Ítélet ʘ 2011. március 7.

13

ajánlók A hazugság ára A Philoktétész 2007 júniusában született, független előadásként, a Stúdió K égisze alatt. Az alkotók most a Szkéné Színház színpadán keltik életre újból a nagysikerű előadást. Ők maguk így vallanak a produkcióról: ■■ Baracsi Katalin „A közös gondolkodás, egy sajátos, külsőbelső”sziget” létrehozásának igénye különös hangulatú, mind a szakma, mind a közönség által szeretett előadást eredményezett, emlékezetes találkozást egy enigmatikus remekmű, négy, más-más módon erőteljes személyiségű színész, és az őket játékba hívó rendező között.

Most, néhány év elteltével ugyanolyan fontosnak érezzük ezt a találkozást - sem a történet érvényességének, nyugtalanító kérdéseinek, vibráló atmoszférájának ereje, sem az egymás iránti kíváncsiság nem változott. Ezért is szeretnénk újra megidézni, az idő természetének engedelmeskedve, ugyanúgy és mégis kicsit másképp.”

A darab története dióhéjban a következő: a Trója alá induló görög hadsereg egy lakatlan szigeten partra teszi egyik tábornokát, Philoktétészt, mert kígyómarta sebe förtelmes bűzt áraszt, és folytonos fájdalomüvöltései elviselhetetlenné teszik jelenlétét a hajón. Már tíz éve zajlik az értelmetlen háború, amikor jóslatot kapnak a görögök: a küzdelmet csak Philoktétész (Mucsi Zoltán) és mágikus erejű íja döntheti el. Küldöttség indul érte a szigetre. A delegáció tagjai Odüsszeusz (Huszár Zsolt), – aki annak idején kitette Philoktétészt –, és Neoptolemosz (Kovács Krisztián), Akhilleusz fia, aki ártatlanságával az egyetlen ember a görög seregben, aki rávehetné Philoktétészt a visszatérésre.

Odüsszeusz javaslatára Neoptolemosz hazugsággal ráveszi a magányos hőst a visszatérésre. Philoktétész a váratlan társaságnak örülve, és talán az egyedülléttől is félve rááll arra, hogy elmegy a fiúval a szigetről. Ám a hazugság nem maradhat rejtve és Philoktétész nem hagyhatja megtorlatlanul az újabb átverést. Végez Odüsszeusszal és Neoptolemosszal. Ám nem lenne igazi görög tragédia a mű, ha deus ex machina formájában (Menszátor Héresz Attila) az istenek nem keltenék életre a meggyilkolt hősöket és nagy egyetértésben nem indulnának Trója alá a végső győzelem ígéretével.

14

Koltai M. Gábor rendező és Sediánszky Nóra dramaturg szövege nyomán kel életre a nem mindennapi történet, Szophoklész és más szerzők Philoktétész történetének feldolgozásával. A mitológiai történet mellett a belső vívódások és leginkább Neoptolemosz és Philoktétész kettősei adják a dráma fő ívét.

Tanúi lehetünk, hogy egy tiszta ember hogyan válik a hatalmat megtestesítő Odüsszeusz bábjává, és hogy mennyire képtelen együtt élni az általa kitalált hazugsággal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ő maga fedi fel az igazságot a döntő pillanatban. Philoktétész pedig a magánytól már-már megbolondulva el akar hinni minden szót és csak a bosszú pillanatában talál vissza régi önmagához.

A kettősökbe közbeszóló, egyszemélyes kar (Menszátor Héresz Attila) játéka oldja a feszültséget a háttérben való hímezgetéssel és vicces szófordulatokkal, ezáltal teremtve meg az előadás humoros oldalát. A darab időtlenségét mutatja a hatalmi harcokba ágyazott történet. A hazugságnak ára van és a lelepleződés elől senki nem menekülhet.

Az újragondolt gyűjtemény ■■ Aradszki Dea A Ludwig Múzeum tavaly május végén nyílt Félreérthetetlen mondatok – Az újragondolt gyűjtemény című tárlata jó példa arra, hogy a történelmi korok hogyan gyakorolnak mesterséges hatást a művészetre. Mostanra látták elérkezettnek az időt a múzeum vezetői s a kiállítás kurátora, hogy a múzeum eddigi gyűjteményét más megközelítésben mutassák be. E kiállításon megtekinthetjük, hogy mennyire hatott hazánkban vagy a közép-európai régióban élő művészek alkotásaira is a politika. Az eddigi gyűjteményi művek mellett új műalkotások megvásárlására is sor került, amelyek először jelentek meg kiállításon. A kiállítás február 27-ig látogatható, de a művek közül néhányat – ugyan nem ilyen összeállítással – az állandó kiállításon továbbra is láthatjuk majd.

A művészet és politika viszonya általában tabu téma, e kérdés olykor mégis előkerül egy-egy Kossuth-díj átadásakor. De ezen felül napjainkban már nem esik arról szó, hogy a művészek életútját politikailag nyomon követik és irányítják, vagy ezt megkísérlik. Ez manapság nincs is így, legfeljebb azért dörgölőzik néhány – magát művésznek nevező – egyén a politika vagy a média mocsaras világához, hogy elég népszerűséget szerezhessen, s ezzel próbálja megalapozni jövőbeli anyagi helyzetét. Ám az anyagi helyzet biztonságával más, sokkal értékesebb dolgot adunk érte: a lelkünket. Velük szemben mindig csodálattal szemléltem azokat a képzőművészeket, akik mérhetetlen szerénységgel és alázattal viszonyulnak az anyaghoz, s öniróniával tudják fellazítani a mindennapi nehézségeket.

De kanyarodjunk vissza időben. A művészet politikához való viszonya mindig kóros állapotot mutat a totalitárius rendszerekben. Amíg a nyugati világban régen túlhaladták a realista ábrázolásmódot, addig a szocializmusban ez jelentette a kapitalista világgal szembenálló, hatalmat, erőt sugárzó művészetet. A hidegháború időszakában az ellentétes két világrend azoknak a – ahogy mondani szoktuk – kalandvágyból itthon maradt művészek életét keserítette meg, akik nem voltak hajlandóak meghunyászkodni a párt elképzelései előtt. Az avantgárd művészetnek egészen más jelentése volt kicsi hazánkban, mint Nyugaton. Nálunk orwelli módszerekkel a magánélet minden területére kiterjesztették megfigyelő hálózatukat, s a máshogy gondolkodó, a rendszer ellen kritikát megfogalmazó művészeket igyekeztek ellehetetleníteni. A kiállításon láthatjuk, hogy ötletes és meglepő választ adott erre Hajas Tibor, amikor utcai akciója keretében külföldre emigrált barátjának címzett levelét a közterületeken, falakra írta fel krétával, s mindezt fényképen örökíttette meg. Ezzel a happeninggel azt a tényt gúnyolja ki a művész, hogy az állam minden külföldre címzett magánlevél tartalmát cenzúrázza. Összekacsint az állampolgárokkal, s magánlevelezését önhatalmúlag felajánlja a nyilvánosságnak.

De számos olyan alkotással találkozhatunk, amelynek jelentése ma már jóval sokrétűbb, mint a megalkotáskor. Ilyen például a Kádár nyaralóját ábrázoló realista festmény, mely egyfajta mementóként jelenik meg, s kísért bennünket továbbra is. Az egyszerű háznak többletjelentést adott az azt birtokló házaspár, s ettől a múlttól soha nem fog megszabadulni az építmény. Szintén jó volt végignézni videón a dunaújvárosi művészek útkeresését és harcát a párthatalommal. Szűk határmezsgyén kellett táncolniuk, de ez a tánc nagyon szép lett.

A szocializmusban tehát minden művészi elképzelés és forma megvalósítása előtt felmerült a kérdés: Vajon mit szólnak ehhez fönt (azaz a pártban)? A ránk szakadt nagy szabadságban azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy minden alkotásunkkal, művészeti megnyilvánulásainkkal saját magunkról alkotunk képet, s most is van egy „fönt”, aminek meg kell felelnünk, de ez a megfelelés sokkal nagyobb felelősséget terhel ránk. Nincs már pártállami, politikai korlát, csupán az, hogy valami maradandó értéket hagyjunk magunk után. S ez nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.

Ítélet ʘ 2011. március 7.

ajánlók - HÍREK

Szeretjük a városokat

(New York, I Love You) ■■ Konta Balázs Kevesen tudják, hogy az ajánlóm tárgyát képező filmet a hazai mozikban két héttel, míg a világ többi részén három évvel korábban, 2006-ban megelőző From Paris with Love (Párizsból szeretettel) című „rövidfilmösszesség” nemcsak különböző rendezők általi tiszteletadásként a város iránt, hanem egy sorozat kezdő darabjaként is került a vászonra. Emmanuel Benbihy francia producer volt a kreatív megalkotója (és általában producere) a Cities of Love sorozatnak, melynek célja a szeretet egyetemességének bemutatása a világ nagyobb városaiban.

Természetes, hogy a sorozat kezdő darabja így az ötletadó szülőhazájának fővárosában és egyben a szerelem városának is titulált Párizsban játszódott.

A Párizst követő városkörképként jelent meg 2009-ben a New York, I Love You című opus, melynek célja a fent írt maradt, megvalósítás terén pedig szintén az előző részt követi. Eszerint a 103 percet kitevő film több (szám szerint hét, bár van ahol tízet számolnak) történetet fog össze, különböző rendezők és színészek előadásában. A történeteket bemutató rendezők között olyan nevesebb személyeket is találhatunk, mint Fatih Akin (Soul Kitchen), Allen Hughes (Éli könyve), Shekhar Kapur (Elizabeth: Az aranykor),

Ítélet ʘ 2011. március 7.

Joshua Marston (Sírhant művek), vagy Brett Ratner (A vörös sárkány); míg a színészek között feltűnik többek között Natalie Portman, Andy Garcia, Cristina Ricci, Hayden Christensen és Justin Bartha, hogy csak párat említsek a híresebbek közül.

A történetek itt is változatosak: megtalálhatóak benne kényesebb témák, mint a zsidó-muszlim vallási eltérések (rendező, író és főszereplő: Natalie Portman), a hátrányos helyzetűek kirekesztettsége (főszereplő: Olivia Thirlby), vagy az öngyilkosság mint végső mentsvár (főszereplők: Julie Christie és Shia LaBeouf); ugyanakkor könnyedebbek is, mint egy író próbálkozása a sarkon álló nőnél (főszereplő: Ethan Hawke), vagy a fiatal zeneszerző kapcsolata a Dosztojevszkij-regénnyel (főszereplő: Orlando Bloom). Amiben azonban e film különbséget mutat elődjéhez képest: bár a történetek nagyrészt eltérő városrészben és személyekkel történnek, sok esetben mellékszereplőként viszontláthatjuk az egyes történetek főszereplőit egy másik jelenetben, ezzel adva az alkotók egyben keretet is a filmnek – a helyszínen kívül. Összességében elmondható: a New York, I Love You méltó folytatása a sorozatot indító Párizsból szeretettel-nek, sőt némely esetben talán több is annál. Bár a történetek rövidsége megnehezíti a néző átélését, azok változatossága és témája maradandónak bizonyulhat mindenki számára, későbbi újra átbeszélésnek okot adva. Sok nevetésre ne készüljünk, de talán a papírzsebkendőt is otthon hagyhatjuk, ha erre a filmre ülünk be. A folytatást pedig (Rio, I Love You) én személy szerint várom!

■■ Bende Tamás:

oszt(ód)ás

sárga fogú patkányok futnak szét pofájukban darabjaiddal apró csupasz utódaikat táplálják veled belőled élnek mind a kifosztók miért nem vigyáztál jobban magadra

Kerekasztal mellett az új alkotmányról

– Alkotmányfórum a JÁK HÖK és a HÖOK szervezésében

Országos rendezvénysorozat indult 2011. február 16-án a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezésére, amelynek célja, hogy a hallgatók megismerhessék a parlamenti pártok és a szakértő oktatók véleményét a jelenleg folyó alkotmányozással kapcsolatban..

Az első kerekasztal-beszélgetésnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK) adott otthont, a házigazda a PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzata volt. Első alkalommal vitázott nagy nyilvánosság előtt az öt parlamenti párt az alkotmány új koncepciójáról. A HÖOK nagy sikerként értékeli, hogy valamennyi parlamenti párt fontosnak tartotta részvételét: A Fideszt Gulyás Gergely, a KDNP-t Salamon László, az ellenzéket az MSZP-ből Bárándy Gergely, a Jobbikból Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-ből Schiffer András képviselte. A szakértő-moderátor Dr. Jakab András, a PPKE egyetemi docense volt. A közel ötszáz érdeklődővel megtartott rendezvényen parázs vita alakult ki, néhány indulatosabb felszólalás mellett összességében elmondható, hogy a szakmai érvütköztetéseké maradt a főszerep.

Az összesen hét állomásos sorozat következő fórumára március 2-án, Pécsett kerül sor.

Tisztújítás volt a HÖK vezetésében

A kari Hallgatói Önkormány­zat­ban generáció váltás kö­vet­­kezett be, a JÁK HÖK kül­­döttgyűlése 2011 február 14-én ült össze a Dékáni Tárgya­ lóteremben. Íme az újonnan megválasztott tisztségviselők névsora: Palócz László HÖK elnök jelölésére az alábbi tisztségviselőket választották meg a küldöttek egyhangúan: Hetzl Norbert (jogász III.év): általános elnökhelyettes (a gazdasági bizottság elnöke is egyben), Nagy Katalin (nemzetközi I.év): operatív és kommunikációs alelnök, Hajduk Andrea (jogász II.év): Rendezvényi Bizottság, elnök, Szabó Imre (jogász II.év): HÖOKkal való kapcsolattartásért felelős elnökségi tag, Keresztes Krisztián (jogász II.év): Pr-és Marketing referens, Orosz Nóra (nemzetközi II.év): Irodavezető A küldöttgyűlés a folyamatos ügyek megtárgyalásán túl az alábbi határozatokat hozta: „A hallgató önkormányzat nem kezdeményezhet olyan jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal szerződéskötést, amely a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlési tagja vagy tisztségviselője érdekkörébe tartozik.” „A kari hallgató önkormányzat szervezeti és működési szabályzat tervezetét az elnökség által erre a célra létrehozandó bizottság 2011. március 28-ig köteles elkészíteni.”

■■ PPKE JÁK HÖK

15

trükkök A készületlen hallgatók szerepjátékai

/Írom ezt 30 év vizsgáztatási tapasztalata alapján, ifjabb ok­tatótársaim segítségére, s a hallgatók ösztönzésére újabb szerepjátékok kitalálására./ ■■ Jobbágyi Gábor 1.) A szerepjáték pszichológiai fogalom; melyben a „játékos” valamilyen tényt, tulajdonságot, eseményt leplezni akar.

A vizsgára felkészületlenül érkező tudja, hogy tudása nem elégséges. Különböző módszerekkel ezt mégis leplezni igyekszik, talán sikerül megtéveszteni a vizsgáztatót. Közös jellemző, hogy tételéből maximum három mondatot tud, ezt a következő módokon igyekszik előadni; A római jogász. Tételét római jogi szakszavak tömeges idézésével kezdi, számítva arra, hogy a vizsgáztató ilyen ismeretei elhalványultak. /Ez sokszor igaz/ Mikor az oktató 2-3 perc után javasolja, hogy térjünk rá a hatályos jogra, megsértődve közli, „csak szerettem volna bevezetni a tételt”. Ha a vizsgáztató közli, „köszönöm mindenbe be vagyok vezetve”, hallgatásba burkolódzik, mert nem hagyták kibontakozni.

A töprengő filozófus. 3 mondatos tudását a szavak közötti 10 másodperces szünetekkel adja elő.

Minden kimondott szó után a mély töprengés azt kívánja érzékeltetni, hogy 15 különböző variációban tudná folytatni a mondatot, s a legtökéletesebb folytatáson gondolkozik. Mikor 4 perc elteltével, s a második mondat befejezésével az oktató megkéri, hogy kissé gyorsítsa a válaszadást, sértődötten felriad, majd újra kezdi az első mondatot, „mint korábban kifejtettem” bevezetéssel.

A hadaró. Az előbbi ellentéte. Követhetetlenül gyors beszéddel azt kívánja érzékeltetni, hogy a tétel kapcsán olyan gondolat és ismeretanyag tolulása van, hogy kénytelen ilyen gyorsan beszélni. A harmadik mondattól azonban értelmetlenek a mondatai. Ha az oktatónak sikerül egyet rögzítenie, s megkérdezi, hol van az alany és az állítmány, s egyáltalán mi a mondat értelme, meghökkenten néz maga elé, s közli ennek valóban semmi értelme.

A tételtévesztő. Folyamatosan, jól mond egy másik tételt, mint a kihúzott, reménykedve, hogy a fáradt oktató nem veszi észre a

16

cserét. Mikor a vizsgáztató közli, hogy mást szeretne hallani, döbbenten néz maga elé. A vizsgáztató részéről ekkor a leghumánusabb megoldás, hogy újabb 15 percet ad az eredeti tétel kidolgozására. Ekkor kiderül, hogy erről semmit nem tud, ezért szó nélkül távozik.

A laza pókerjátékos. Mosolyogva, könnyedén, lazán lép a terembe, mint aki abszolút felkészült. Kihúzott tételeire röpke pillantást vet, majd mosolyogva, lazán visszaadva távozik, „majd visszajövök, viszlát” búcsúszóval.

A folyosóra kiérve nem egyszer bő fejtegetésbe kezd a teljesíthetetlen követelményekről, s a példátlan szigorról. Ellentéte a komor pókerjátékos, aki hosszas töprengés után letörve adja vissza tételeit, érzékelve, hogy vesztett a partiban. Esetleg előadja, hogy 59 tételt jelesre megtanult, kivéve azt az egyet, melyet visszaad. Súlyos hiba ilyenkor újabb tételt kérdezni, mert kiderül a többit sem tudja.

A mosolygó szépség. A terembe lépve szép, női mosollyal üdvözli a férfi vizsgáztatót. Mikor a vizsgáztató még másokat kérdez, mosolyogva bólint. Cél, hogy mire az ő vizsgájára kerül sor, a férfi vizsgáztató legyen meggyőzve, hogy a mosolygó szépség előtt ő egy tökéletes férfi. Vizsga előtt blúzát, trikóját meghúzza, hogy kebelformája érzékelhető legyen, nem ritka a mély dekoltázs. Vizsgája elején hajlamos a vizsgáztatóval könnyed, mosolygós csevelyre. Ha a vizsgáztató a té-

telre kíván rátérni, arc elkomorul, mosoly lefagy, s durcásan távozik.

A könnyező madonna. Harmadik mondata után megáll, s elkezdenek folyni a könnyei.

Majd közli, hogy leblokkolt, mert 10 napja napi 24 órában alvás nélkül készült. Oktatói szempontból nem könnyű a helyzet. Ha elégségesre értékeljük a feleletet, a könnyek azonnal felszáradnak, s mosolygós távozás következik. Ha nem, a könnyes távozás után az oktatót furdalhatja a lelkiismeret. Legcélszerűbb felhívni a figyelmet – mivel számos szakma elnőiesedett – mit szólna hozzá, ha hasműtétje közben a sebészorvosnő zokogni kezdene. Vagy a tárgyalóteremben egyszerre kezd folyni a bírónő, az ügyésznő és az ügyvédnő könnye a férfi vádlott előtt.

Az ájulós - remegő. Ritkán előforduló, hatásos, de nagyon kockázatos szerep. Egyik tételét tökéletesen elmondja, majd elsápad, szólni nem tud, s majdnem leesik a székről.

Vizsgáztató megijed, ablakot nyit, vizet hoz, legyezni kezdi vizsgázót, de a tünetek nem múlnak, a vizsga nem folytatható. Vizsgáztató dilemmája az előbbi, ha beír egy elégségest, azonnali gyógyulás következik be, ájult mosolyogva távozik. Kockázatos a szerep. Ha ájulós többször próbálkozik a módszerrel, az intézményben a híre elterjed, s a módszer hatástalanná válik.

Különösen rossz a hatás, ha ájulós elfelejti, hogy adott oktatónál egyszer már próbálkozott ezzel a módszerrel. Ekkor már se ablaknyitás, se víz, se legyezés, csak gyors elégtelen a következmény. Az ájulás alfajtája, a remegős, ki vizsga közben váratlanul remegni kezd, s beszélni nem tud. Oktató dilemmája ugyanaz.

A vitatkozó. Mikor második, hibás mondatát vizsgáztató kijavítja, dacosan maga elé néz, közli, hogy ő jót mondott.

Mikor vizsgáztató nem tudja meggyőzni, magabiztosan kijelenti, „Ez így van a könyvben.” Célja kettős; ifjabb vizsgáztatót talán el tudja határozottságával bizonytalanítani, - ki tudja mi mindent írnak össze a professzorok – másrészt el kívánja vonni a figyelmet tétele további nem tudott részéről. A legcélszerűbb ilyenkor elővetetni a könyvet, s akkor az esetek 99%-ban kiderül, hogy nincs benne, amihez vizsgázó ragaszkodott, a további 1%-a rá lehet mondani, hogy sajtóhiba. A vitatkozót társai rendkívül nem kedvelik, mert félnek attól, hogy a vita felnyomja oktató vérnyomását és adrenalinszintjét, melynek káros következményeit a továbbiakban ők viselhetik.

Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy ezen szerepjátékokkal készületlen hallgatók próbálkoznak. A jól felkészültek nem élnek ezen módszerekkel, ők tudják, hogy tudásuk alapján nem lesz problémájuk a vizsgán.

Ítélet ʘ 2011. március 7.

fiatalság

Hallgatói részvételt és szabad véleménynyilvánítást kívánnak Európa fiataljai ■■ Kiss Dávid Minden félévben a soros elnöki címet viselő ország látja vendégül a European Students’ Union (Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége) nemzetközi hallgatói találkozóját. Az elmúlt hónapokban a hazai szervezői feladatokat ellátó HÖOK egyik legfontosabb projektje a hivatalos elnökségi programban is szereplő 21. European Students’ Convention megszervezése volt. A rendezvényen, amelyen 35 európai országból mintegy 120 fő vett részt, közös nyilatkozat is született a szervezet legfontosabb céljainak elérése érdekében.

A konferencia megnyitójára a Fővárosi Közgyűlés Váci utcai dísztermében került sor, a plenáris- és szekcióülések az első két munkanapon a Budapesti Műszaki és Gazda-

Ítélet ʘ 2011. március 7.

ságtudományi Egyetem, a harmadikon pedig a Budapesti Corvinus Egyetem épületeiben zajlottak.

A szakmai előadások és műhelyek során számos aktuális téma került megvitatásra.

Többek között beszámolót tartott a belorusz hallgatói képviselet két tagja is, akik rávilágítottak az Európa utolsó diktatúrájának tartott Fehéroroszországban uralkodó megdöbbentő állapotokra. A résztvevők, szolidaritásuk jeléül, az utolsó napon élőláncot alkottak, és léggömböket eresztettek fel a Szabadság hídon. A záró plenáris ülésen a megjelent országok képviselői egyhangúan elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely kifejezi az európai fiatalság határozott igényét a lehető legnagyobb fokú és arányú részvételre az oktatással kapcsolatos konzultáció és a döntéshozatal minden szintjén.

A szakmai munkát színesítendő a szervezők számos kulturális és szabadidős programmal készültek: volt néptánc-bemutató, borkóstoló a Budavári Labirintusban, városnézés, esti fürdőzés a Széchenyi-fürdőben, végül az utolsó napon éjszakai hajókázás a Dunán.

2011. február 18-án, pénteken Schmitt Pál köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke adott fogadást a Sándor-palotában az ESU és a HÖOK vezető tisztségviselőinek, amely után az intézményi HÖK-elnökök és külügyesek számára is lehetőség nyílt a záróeseményen való részvételre az Európa rendezvényhajón.

A minden tekintetben sikeres rendezvénynek hála – ahogy Bert Vandenkendelaere ESU-elnök fogalmazott – a HÖOK és vele Magyarország sok év után visszakerült az európai hallgatói élet fősodrába. Oda, ahol a fiatal értelmiséget érintő legfontosabb folyamatok zajlanak.

17

törvénykezés Készülőben az új felsőoktatási törvény

„Veled vagy nélküled?”

■■ Teleki László A 18. századtól kezdve újabb és újabb válság gyötri az európai felsőoktatást. A több mint 900 éves történelme során folyamatosan átalakuló környezetben jellemző az állandó változás, a szakpolitika és a „belső ellenállás” miatt gyakran a megkésve megújuló intézményi tartalom, felismert és felvállalt cél és feladat, társadalmi szerep.

A válságjelenség a 20. században felerősödött a nagy világégéseket követően és az 1960-as és 1970-es évek fordulóján, és mind a mai napig érezhető. A napóleoni és humboldti, majd az 1965-1968. évi technokrata és az 1990-es évek közepén a neoliberális reform nem adott teljes megoldást. Az európai felsőoktatás a 17-18. század óta súlyos emlékezetvesztésben szenved, és csak most kezdte meg visszaszerezni, a bolognai folyamat és Európai Felsőoktatási Térség kereti között, pl. a részes államokban szervezett részképzés és gyakorlati lehetőség biztosítása, ill. az összehasonlítható végzettségek révén, a bolognai célokban felidézett emlékeit.

2003 óta pl. az Apostoli Szentszék is a bolognai folyamat, ill. 2009 óta az Európai Felsőoktatási Térség tagja.

A hatályos hazai felsőoktatási jog felülvizsgálata időszerű, ugyanis a szakpolitika által támogatott döntéshozó a „megfelelési kényszer” terhével „integrációs stratégia” nélkül csatlakozott a bolognai folyamathoz, továbbá a 2009-ben az oktatási miniszterek Budapesti Nyilatkozatával létrejött Európai Felsőoktatási Térséghez. Tóth Tamás és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több munkatársa szerint az 1990-es években, ami igaz, sajnos, a 21. század első évtizedére is, „mind az egyetemi, mind a kormányzati döntéshozatal szintjén bizonyos rövidtávra szóló megfontolások kerültek előtérbe”. Az egységes javaslat szövegében a „szakmai koherencia-zavar”-t feloldani, ahogy Topár József helyesen rámutatott, a szakértőnek már nincs módja. A nyugat-európai és angolszász minták „eszményesítése”, szintén Tóth Tamás szerint, ismét csak hiba. Csak a „kezdeményező és alkalmazkodó részvétel, a teljes hasonulás helyett az önálló európai mozgástér kialakítása – és persze a folyamatos megújulás” lehet célravezető.

Az első hazai felsőoktatási törvényt 1993-ban fogadta el az Országgyűlés. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt a 2005. évi CXXXIX. törvény váltotta fel 2006-ban. 2009-ben végzett az

18

első alapszakos, ill. idén fog végezni az első, tanulmányait teljes egészében az új képzési rendszerben teljesítő mesterszakos évfolyam.

A hazai felsőoktatási jog felülvizsgálata, ahogy említettem, 2011-ben időszerű. Most van érdemben mód megvizsgálni a bolognai folyamat hazai felsőoktatásra gyakorolt hatásait, idén el lehet végezni a helyzetelemzést, és az alapján meg lehetne alkotni – a HÖOK és több más szervezet által is szorgalmazott – Nemzeti Oktatási vagy Felsőoktatási Stratégiát.

E helyett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Oktatási Államtitkárság lázas törvény­ alkotásba kezdett tavaly nyáron. Az államtitkárság 2010. augusztus 2. és 5. között Piliscsabán zártkörű koncepcióalkotó konferenciát szervezett. A résztvevők három munkacsoportban dolgoztak. A HÖOK tisztségviselője, Körösparti Péter és Nagy Dávid, az új felsőoktatási törvény koncepcióját kidolgozó munkacsoport munkájában vett részt. Személyre szóló meghívót kaptak, tehát a HÖOK-ot, hasonlóan más szakmai szervezetekhez, az államtitkárság nem hívta meg. A konferencia eredményeit összefoglaló dokumentum biztosította a meglévő hallgatói jogokat, azt gondoltuk, megállapodás született! A piliscsabai dokumentum, igaz, egyéb

elemeiben vitatható minőséget képviselt; pl. állami támogatásban csak azon egyházi felsőoktatási intézmény részesülhetett volna a tervek szerint, amely „fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van és legalább 1985 óta működik Magyarországon”. (Szabályszerűen működő, nyilvántartásba vett egyház és egyház között nem tehető önkényes, nem indokolható különbség, továbbá a felsőoktatási intézmény az Európai Unió jogában „vállalkozás”, a felsőoktatásra is alkalmazni kell a versenyjogi szabályozást, állami támogatás tekintetében nem tehető különbség állami és nem állami felsőoktatási intézmény között.)

Az azt követő három hónapban több alkalommal kértünk és kaptunk időpontot Hoffmann Rózsa államtitkártól, de az államtitkár a megbeszélt találkozókat rendre lemondta. (Az államtitkár a FIDESZ oktatáspolitikusát, Pokorni Zoltánt, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnökét sem fogadta. Nem csoda, ha Pokorni Zoltán a „sajtóban üzent”.) 2010. október 22-én a sajtó az államtitkárság hallgatói jogokat súlyosan csorbító terveiről cikkezett. Az államtitkárság tagadott. 2010. október 27-én Hoffmann Rózsa államtitkár, 2010. november 15-én pedig Réthelyi Miklós miniszter is fogadta a HÖOK képviselőit. Az egyeztetések nem vezettek érdemi eredményre. Az egyeztetéseken kiderült, nem készült helyzetelemzés, ill. egy szűk „szakértői csoport” áll a Hoffmann-féle javaslat mögött.

Az új felsőoktatási törvény koncepcióját 2010. november 4-én „nemzeti konzultáció”-ra bocsátotta az államtitkárság. A koncepció számos ponton, pl. a hallgatói jogokat illetően semmibe vette a piliscsabai konferencia során írásban rögzített megállapodást, ill. elhallgatott több, 2010 decemberében és 2011 januárjában nyilvánosságra hozott szabályozási tervet. 2010 novemberében elkészítettük a „Javaslatok az új felsőoktatási törvény koncepcióhoz” c. 38 oldalas javaslatcsomagot. A HÖOK honlapján elérhető dokumentum (javaslatcsomag) többek között kitér a minőségbiztosításra, a finanszírozási reformra, az új képzési rendszer hazai alkalmazásának felülvizsgálatára, a tanárképzésre és a tehetséggondozásra, ill. foglalkoztatáspolitikai javaslatokat tartalmaz, továbbá külön fejezetben foglalkozik az új felvételi rendszerrel, valamint az egyéni és a közösségben gyakorolható hallgatói jogokkal. Határozottan kiálltunk a hallgatói érdekek, a felsőoktatási autonómia és az universitas értékei mellett.

2010. december 6-án hozta nyilvánosságra Pálinkás József a koncepcióval kapcsolatos véleményét, ebben az MTA elnöke elmondta, a „legsúlyosabb

Ítélet ʘ 2011. március 7.

törvénykezés problémát az egész koncepción végigvonuló műfaji keveredés okozza: [a koncepcióban] összekeverednek ugyanis az oktatásfilozófiai, az oktatáspolitikai és az oktatásszabályozási kérdések”, ill. a „koncepció ennek következtében inkoherens”, továbbá „ha a koncepció részleteit kormányrendeletben kívánják rögzíteni, (…) kifejezetten veszélyesnek tartom a hatékony törvényalkotásra nézve”.

Az MTA elnöke joggal kifogásolta a sok sebből vérző Hoffmann-féle koncepció kormányrendeleti alakban történő későbbi kihirdetését. Gondoljunk bele, tavasszal, egy annak megfelelő tartalmú törvénytervezetet, a kormányprogramot korábban támogató országgyűlési képviselőnek „meg kellett volna szavaznia”. Az államtitkárság, több mint valószínű, a kormánypárti képviselőcsoportokra helyezett „politikai” nyomás segítségével kívánta tűzzel-vassal keresztülvinni az új, Hoffmann-féle felsőoktatási törvényt.

2010. december 9-én a HÖOK képviselői Hoffmann Rózsa államtitkárral, ill. Dux László helyettes államtitkárral egyeztettek.

A vitás kérdésekben, mint pl. a törvényi szinten korlátozott vizsgaalkalmak száma, a TVSZ-hez kapcsolódó egyetértési jog megvonása, ill. a szenátusi, egyetemi tanácsi hallgatói részvétel szűkítése, nem született megállapodás. Az államtitkár jelezte, további érdemi egyeztetésre nincs lehetőség.

Karácsony előtt, 2010. december 23-án a FIDESZ és KDNP oktatási munkacsoportja ellenszavazat és tartózkodás nélkül vitára alkalmatlannak találta a koncepciót. A munkacsoport „tagjai indokoltnak tartják, hogy a mostani felsőoktatási koncepció helyett egy szikárabb, csak az alapelveket és a célokat megfogalmazó előterjesztés készüljön”, összhangban a Pálinkás-javaslattal.

Az államtitkárság 2011. január 4-én bocsátotta közigazgatási egyeztetésre az új felsőoktatási törvény koncepciójáról szóló kormányhatározat-tervezetet. A kormányhatározat-tervezet a 2010. december 23-án a FIDESZ és KDNP oktatási munkacsoportja által elutasított koncepcióhoz képest érdemben nem módosult. A HÖOK és több más szakmai szervezet ismét nem tetszésének adott hangot. A HÖOK 2011. március 16-ra tüntetést helyezett kilátásba! 2011. január 14-én és 2011. február 4-én újabb, nem várt egyeztetésre került sor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezetésével. A felek, többek között a HÖOK és az államtitkárság, megállapodtak az alapelvekben, felsőoktatási problématérképet alkottak. 2011. február 19-én a Kormány jóváhagyta a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést.

Az elhamarkodott és a helyzetelemzést nélkülöző, átgondolatlan, önellentmondásoktól sem mentes, a felsőoktatási autonómia és az universitas értékeit nem tisztelő Hoffmann-féle javaslat az asztalfiókba került, de Pokorni Zoltán szavaival élve „happy end még nincs”, közeleg a kodifikáció…

Ítélet ʘ 2011. március 7.

LOL avagy a humor hatalma (3.)

■■ Bárdossy Csaba Írásomban a közelgő ünnepre való tekintettel is két anekdotát felidézve szeretném bemutatni a reformkor politikusainak humorát és emberi nagyságát.

A “legnagyobb magyarként” ismert Széchenyi istván Európát járta, azzal az elhatározással, hogy a nyugati országok kincséből, ipari és kereskedelmi gazdagságából minél többet hazahozzon.

Ha éppen hazatért, akkor a maradisággal küzdött, de a folyók hajózásának tervéről nem lehetett lebeszélni.

Amikor a Tiszán az első gőzhajót bemutatták, a küldöttségben érkező maradi nemesek hallani sem akarták, hogy a folyásirány ellenében lovak nélkül is fel lehet haladni. Értetlenkedve kérdezték a monstrumot látva: -Hogy a gőz hajtja?

-Ugyan már, ki hiszi ezt a boszorkányságot?

A hajón érkező Széchenyit megpillantva rosszallóan bámulták a hajót, hümmögtek, fejüket csóválták.

Széchenyi azt gondolva, hogy sikerült haladó szemléletével hatni az urakra, kikérte véleményüket a hajót illetően, melyre csak ezt válaszolták kurtán: -De hiszen ez úgy kaparja a vizet, mint a kutya!

Elkomorult errre Széchenyi, arra gondolván, mennyit is kell még dolgoznia, amíg ezek az urak megértik a fejlődés mibenlétét.

A hajókat részletekben hozták le Angliából Triesztbe, az összeszerelést Füreden végezték.

A sok vasalkatrészt a parti gyepen helyezték el, melyet értetlenkedő, kíváncsi tömeg vett körül.

A korábbi tapasztalatokból okulva Széchenyi megbízta egyik emberét, Jánost azzal a feladattal, hogy elmagyarázza a kíváncsiskodóknak, hogy ebből olyan hajó lesz, melyet a gőz hajt, a gőzt pedig víz forralásával állítják elő, a gőz meg forgatja a hajó kerekét.

Tetszett ez a újfajta magyarázat Jánosnak, meg is fogadta, hogy olyan jól magyarázza el az embereknek, ahogy csak tudja.

Néhány nap múlva ismét találkozott a gróffal, aki megkérdezte: -No, János megmagyarázta kend a nézőknek, hogy ebből hajó lesz?

-Én megmagyaráztam. -És, mit mondtak?

- Nem hiszik.

-Hát azt megmagyarázta-e, hogy a hajónak kereke lesz? - Én megmagyaráztam.

-Arra mit mondtak? - Azt sem hiszik.

-Hát azt megmagyarázta-e, hogy a kerekeket gőz hajtja? -Azt nem magyaráztam meg.

-Miért nem magyarázta meg?

-Mert azt már én magam sem hiszem.

-De ha én mondom, János! - folytatta Széchenyi.

-Ha maga mondja, az a méltóságod dolga.

De én nem szenvedem el, hogy az emberek bolondnak tartsanak, mert mindent elhiszek!

Meghökkent a gróf, gondolkozni kezdett és csak ennyit mondott: -Szeretem a magyar parasztot, mert amit a saját eszével be nem lát, azt ugyan semmiféle uraság kedvéért el nem hiszi.

Mindeközben angol mintára Széchenyi részénytársaságot szervezett, hogy a szükséges tőkét abból ellőteremtve biztosítsa a hajózás fejlesztését.

Kevesen értettek ekkor az üzlethez, így a

liberális nemesek is pusztán hazafiságból jegyeztek nem csekély számú részvényt, nem gondolva bármilyen esetleges haszonra.

Jó példával járt elöl Deák Ferenc: hazafias áldozatkészségéből vagyonához képest igen jelentős részvénypakettet vásárolt.

Később Deák a gazdasági elszámolásból megtudva, hogy a részvények után osztalék jár, rögtön kiadta az azonnali utasítást: -Az összes részvényt tüstént el kell adni!

-De hát miért, tekintetes úr? -kérdezte a tiszttartó.- Hiszen éppen most lesz belőle jövedelmünk. -Éppen azért, hogy ne legyen. Én azt a pénzt a magyar ipar fejlesztésére szántam, nem fordítom a magam hasznára - válaszolta Deák. ...

19

ítélet

2011. január - február

galéria

Dr. Koltay András Vitázzunk az új médiatörvényről

JÁK HÖK Vitaest 2011. február 22.

Educatio 2011 Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21-22.

Milyen lesz az új alkotmány?

Kerekasztal és vitafórum HÖOK - JÁK HÖK 2011. február 16.