4.
„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt‟ (Pázmány Péter)
impresszum Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs, dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea, Baracsi Katalin, Bárdossy Csaba, Bárth Bertalan, Bende Tamás, Csabai Kunigunda, Galiger Enikő, Horváth László, Hrecska Renáta, Kaszián Ábel, Krzyzewsky Márk, Kis-Molnár Flóra, Konta Balázs, Lévay-Nagy Karolina, Mikola Orsolya, Nagy Katalin, Sergő András, Simon Nikolett, Szabó Imre, Szabó Kata Karolina, Palócz László, Portrusching Gábor, Szatmári Ádám, Tóth Bálint, Teleki László, Teleki Levente, Velkey Zita Címlap: Besenyei Ádám Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet, www.jakhok.hu Tördelés: Lovas Bence
tartalom Beköszönő 2. oldal Rómát látni és meghalni 3. oldal Hommage à Liszt Ferenc 4. oldal Lady Ashton, a demokrácia nagykövete 4. oldal Fahrenheit 451 – az a hőfok, amin a könyv ég 5. oldal Lelencnek áll a világ 5. oldal Bende Tamás: megálló 5. oldal Hat napnyi izgalom (127 óra) 6. oldal „Tiltakozásod életet ment!” 6. oldal - A király beszéde és ami nincs mögötte 7. oldal Biotechnológia: a jövő slágere? 7. oldal Garancia kontra gyorsítás a bírósági statisztikák tükrében 8. oldal Internetes vásárlás, avagy a fogyasztóvédelem új kihívása 9. oldal Felvételi hirdetmény 9. oldal Gyermekjogi Kör várja az érdeklődőket 10. oldal Beszámoló a gondozásból elszökött gyerekek szakértői konferenciájáról 10. oldal …Vagy csak a válogatott keretet szűkíti a Kormány? 11. oldal Magyarország és a kereszténység 12. oldal Március 15-e margójára 12. oldal Szabad-e a sajtó, avagy akcióban a februári ifjak 13. oldal KARI TDK 13. oldal Egy a jelszó: sportolj végre! 14. oldal Vizsgáztatótípusok 15. oldal A Mágnásfertály gyöngyszemei 1. 16. oldal Mindennek a közepe… 16-17. oldal LOL avagy a humor hatalma (4.) 17. oldal Rendezvényszervezés a HÖK-ben 18. oldal Filmklub V/1. avagy vitáztunk az abortuszkérdésről 18. oldal Bemutatkozik az Európai Joghallgatók Egyesülete 19. oldal Karrier nap a Pro Facultate-nap keretében 19. oldal
2
Aktuális
BEKÖSZÖNŐ
Kedves Hallgatótársaim! Eredményes és érvényes volt a HÖK Választás Karunkon, az utóbbi évek legmagasabb részvételével. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki élt szavazati jogával, és ezzel erősítette a hallgatói képviselet legitimációját! Célunk az volt a választási kampányban, hogy a Hallgatói Önkormányzatot és a hallgatói képviselőket minél jobban megismerjétek, és tudatosítsuk mindenkiben, hogy a HÖK A MEGVÁLASZTOTT Választásokon való részvétel külö- KÜLDÖTTGYŰLÉSI TAGOK: nösképp fontos. Úgy érzem, hogy Hely Szavazat minden kommunikációs csatornát Arnóth Judit 340 310 bejárva, három napot (és előtte) a Csonka Nikolett 320 jelöltekkel végigkampányolva ezt Hajduk Andrea Hetzl Norbert 345 a célt sikerült megvalósítanunk: Keresztes Krisztián 346 bemutatkozott a JÁK HÖK, és 5Marton Roland 356 talán egy kicsit jobban betekin- Mayer Ágoston 279 tést nyerhettetek a tevékenysé- Mikola Orsolya 264 günkbe. Nagy Katalin 275 276 A legtöbb felsőoktatási intéz- Orosz Nóra 437 ményben általában egy-két hét Palócz László 287 van arra, hogy a hallgatóság Sokolowski Márk Szilágyi Demeter 394 megválassza képviselőit, és az Szabó Imre 358 aktuális képviselőjelöltek magas Szatmári Ádám 303 választási részvételt generálja- Tóth Bálint 374 nak. Egyetemünkön erre három Vaczula Márk 325 nap áll rendelkezésre, a mostani részvételi arányunkat sok intézményben két hét alatt is nehezen érik el… Hallgatótársaink 29%-a élt szavazati jogával (összesen 709-en), összességében elmondható, hogy a tavalyi 20%-os részvételhez képest jelentősen erősödött a HÖK támogatottsága. A leadott szavazatok száma nagy bizalom részetekről, mi pedig felelősséggel tartozunk nektek! Igyekszünk megszolgálni a belénk fektetett potenciált, mind az érdekképviselet-, mind a közösségszervezés tekintetében. Egyet biztosan ígérhetek: a legjobb tudásunk szerint, nagy lelkesedéssel és odaadással vetjük bele magunkat a választási programunkban megfogalmazott célok megvalósításába. Továbbra is várunk minden építő jellegű javaslatot, hiszen mi is így tudunk fejlődni, illetve segíteni nektek a felvetett problémák orvoslásában.
N PALÓCZ LÁSZLÓ HÖK ELNÖK
Toborzás! Az Ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az Ítélet honlapjára, ahol többek között megtalálhatjátok a lap korábbi számainak archívumát! www.jak.ppke.hu/itelet Csatlakozzatok hozzánk a Facebook-on is!
ÍÍtélet ʘ 2011. április 4.
Rómát látni és meghalni N SZABÓ KATA KAROLINA Nemsokára itt a tavaszi, a húsvéti szünet. Méltón ünnepeljük meg húsvét ünnepét! De mégis hogyan és hol? Erre több válasz is létezik: elmehetünk rokonokat meglátogatni, kimehetünk a szentendrei skanzenbe, bujkálhatunk a locsolófiúk elől. De talán ami mindennél nagyobb élményt jelent, Rómában tölteni ezt az ünnepet. Úgy gondolom, nem kell bemutatnom, mit is ünneplünk húsvétkor. Az már annál érdekesebb, hogy a legfontosabb és mindennapos húsvéti jelképeink hogy váltak szimbólumokká. Biztos vagyok benne, mindenki elgondolkodott már azon, mi is a nyúl szerepe. Hogy kerül ide ez a kis szőrös állat? És a tojás?! Hiszen a nyúl emlős. Mindenesetre érdekes. De megnyugtatok mindenkit, most kiderítettem mindent! Kezdjük a tojással! Ez az újjászületést, teremtést szimbolizálja. (Ugye emlékszünk a Kalevala soraira?). A kereszténységben is mi mást szimbolizálna, mint a feltámadást, Krisztus feltámadását. Ennek a szimbólumnak a megfejtése volt a könnyebb. Akkor most lássuk a medvét! Akarom mondani a nyulat… Eredete igen meglepő, ugyanis a húsvéti időben a holdon egy nyulat véltek felfedezni állítólag valahol Németország területén, és az „ez nem lehet véletlen” fordulattal be is emelték a húsvéti jelképek közé. Ugyanakkor egy másik történet szerint ez egy tévedésen alapszik. A tojást ugyancsak Németországban egy Haselhuhn nevezetű madár hozta. Ennek rövidítéseként a Haselt használták, ami nyulat jelent. Ezzel meg is született annak a története, hogy miként is hozhatja a nyuszi a tojást. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy miután eltemettük a telet a farsanggal, már csak azt kell megünnepelnünk, hogy a természet újjáéledt. Mi szimbolizálhatná az újjászületést jobban, mint a tojás illetve a szaporaságáról méltán híres nyúl? Akkor lássuk most Rómát! Érdemes minél hosszabb ideig maradni húsvétkor, egyrészt azért, hogy lássunk mindent, amit szeretnék, másrészt azért, hogy az ünnepet is átérezzük. Nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangok elhallgatnak a templomokban. Ilyenkor azt mondjuk, hogy Rómába mentek. Ugyanakkor kétlem, hogy valamelyik utcán sétálva egyszer csak belebotolnánk a Batthyány téri Szent Anna templom egyik harangjába. Ez a nap az utolsó vacsora napja. Két misét tartanak ilyenkor: délelőtt olajszentelési misét, este pedig az utolsó vacsorára emlékeznek. Érdemes egyikre elmenni Róma valamelyik templomába, én a Santa Maria del Popolo templomot ajánlom. Így egy szentmisével egybekötve megnézhetjük ezt a csodás templomot. Amit semmiképpen ne hagyjunk ki, azok a Caravaggio képek! Mikor legutóbb Rómában jártam, ezek a festmények nyűgöztek le a legjobban. Másnap, nagypénteken halt meg Jézus. Ezen a napon iktassuk be a Vatikáni Múzeumot! Egy teljes napot rá kell szánni, hiszen annyi „kincs” található itt meg. Talán még az a nap is kevés rá. Délután üljünk be egy trattoriaba egy egyszerű pastára, természetesen hús nélkül, hiszen ezen a napon szigorú böjtöt kell tartani! A Colosseum környékén van egy hangulatos kis vendéglő, amelynek teraszáról épp a monumentális épületre lehet rálátni. Hogy mit csináljunk nagyszombaton? Amit csak tudunk, és amit csak bír a lábunk, nézzünk meg. Akár kezdhetjük a Pantheonnal. Érdekes látvány az ókori pogány templom és a keresztény vallás találkozása. Látogassunk el a Piazza Navonahoz, a Trevi kúthoz, korzózzunk a Corsón, nézzük meg a híres szarvas Mózes szobrot (igazi turisták utánajárnak, hogy miért is van szarva!), ámuljunk el Bernini Szent Teréz eksztázisa
Ítélet ʘ 2011. április 4.
szobrán, nézzünk le az Angyalvárból este sötétedés után a kivilágított Rómára, látogassunk el a Szent Lépcsőhöz! Ha térdünk engedi, imádkozzuk végig a lépcsőt, melyen Krisztus is járt egykor! Vasárnap a Szent Péter térre menjünk a húsvétvasárnapi misére! Mi más lehetne nagyobb élmény, mint meghallgatni a pápa Urbi et orbi áldását? Amikor elhangzik magyarul is az áldás a hatvan akárhány nyelvből, ujjongunk, ünneplünk. Csak egy pillanat az egész, mégis olyan energia vesz körül minket, magyarokat, ami leírhatatlan. Az, hogy együtt vagyunk, hogy mindezt együtt éljük át, még a fáradságról, a fájós lábunkról, az esőről vagy épp a tűző napról is megfeledkezünk. Hogy látunk más csoportot kicsiny országunkból ugyanúgy éljenezni, zászlót lobogtatni, egyszerűen felemelő érzés. Húsvéthétfő munkaszüneti nap Olaszországban is. Ha még nem utazunk haza, aznapra egy pihenőnapot iktassunk be. Nézzük meg azokat a műemlékeket, amiket még nem láttunk. Igaz, hogy valószínűleg csak kívülről látjuk, de nem fogunk úgy hazamenni, hogy sajnáljuk, hogy mennyi mindent kihagytunk. Ne felejtsük el, bárhogy is állítjuk össze a programunkat, mindig hagyjunk időt a gasztronómiai élvezeteknek is, illetve nézzük meg a múzeumok, templomok, egyéb műemlékek nyitvatartási idejét!
H
orváth Attila, Jogtörténeti Tanszékünk egyetemi docense, a Pázmány Szalon „lelke” 2011. március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét kapta, melyhez ezúton is GRATULÁLUNK!
3
K&K
Kultúra és Kritika
Hommage à Liszt Ferenc
Lady Ashton, a demokrácia nagykövete
N ARADSZKI DEA
N KASZIÁN ÁBEL
A Liszt-év lázában ég hazánk, az egész országban végigvonuló emlékév változatos programjai között koncertek, opera és táncelőadások, gyerekprogramok sokasága található. A 200 éve született magyar virtuóz személyiségéről, szellemiségéről, munkásságáról szóló év lehetőséget ad nekünk arra is, hogy ne csak a zeneszerzőt lássuk a művészben, hanem Lisztről, mint jelenségről is beszélhessünk. Az emlékév a szerteágazó programsorozat keretében annak a megvalósíthatatlannak tűnő elképzelésnek is teret engedett, hogy a zenéről rendezzünk kiállítást. Ez az első hallásra abszurdnak tűnő ötlet azonban nem is annyira furcsa, ha belegondolunk, hogy Liszt személyiségében is egyaránt jelen volt a világpolgár és a magányos művész, a világi és a vallásos gondolkodásmód. Ezt a sokszínűséget szeretné a kiállítás visszaadni, s erre a feladatra több tucat képzőművész, többek között ef. Zámbó István, Fe Lugossy László, Fehér László, Gyémánt László, Orosz István, Fajó János, Prutkay Péter és Jovián György vállalkozott. A sokféle művészegyéniség színes tárlat ígérete, s ebben nem is csalódtunk. Kétségtelenül megköti a művész kezét az, ha valami „témát” kell megfestenie, feldolgoznia. De én éppen ezért szeretem ezeket a tematikus tárlatokat, mert mindanynyian máshogyan közelítjük meg a kérdést. A művészetben pedig a szubjektív nézőpont felértékelődik, már-már ezt tekintjük fontosnak, és nem magát a „témát”. Így a zeneszerző zseni jelentőségét és nagyságát újrafogalmazva tekinthetjük meg a képzőművészek interpretációjában. Liszt bejárta egész Európát, és mégis lelkében, szellemiségében tiszta magyarnak maradt meg. Hírneve nemzetünk nevét is csillogóbbá teszi a külföldiek számára. Sokan irigykedve tekintenek arra, hogy ez a kis magyar nép mennyi örökséget hagy az egyetemes tudománynak és kultúrának. Jelentéktelen színben akarják feltüntetni tudósaink, feltalálóink, művészeink munkásságát, vagy saját nemzetükhöz tartozóknak kívánják e jeles személyeket. Hallottuk már eleget, hogy Mátyás király valójában román volt, s legújabban Hudec (született Hugyecz) László felvidéki származású elismert építészről szeretnének a szlovákok sajátjukként beszélni, aki Kínában alkotott és ott a modern építészet egyik első mestereként tisztelik. Az idő előbb-utóbb minden igazságot a helyére tesz, s ez most sem lehet másként. A Hommage à Liszt Ferenc című kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 10-ig, ingyenesen tekinthető meg az EÖTVÖS 10 Kulturális Színtérben. A további programokról pedig a www. liszt-2011.hu-n tájékozódhatunk.
Az a tény, hogy hazánkra az Európai Unió soros elnökeként még inkább ráirányul a világ figyelme, sok érdeklődő ifjú jogászpalánta számára tartogat látogatásra érdemes programokat, pályázatokat A fogékony és szemfüles hallgatók, élve a kínálkozó alkalmakkal, néhány óra erejéig betekintést nyerhetnek a világ diplomáciájának szálait keresztül-kasul fonó, ismert és elismert szakemberek gondolkodásába, hitvallásába, ezzel is útravalót merítve későbbi pályájukhoz. Ezen megfontolásokból látogattam el március 25én a Budapesti Corvinus Egyetem auditóriumába, ahol egy röpke órára vendégül láthattuk az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Margaret Ashtont. Mintegy huszonöt perces előadásában - melyet bevezetőjében a jelen levők, mint a jövő nemzedéke külön figyelmébe ajánlott - a világ aktuális folyamatai kapcsán arról beszélt, hogy az általa kívánt rendben négy alapelvnek kell érvényesülnie: az együttműködés, mert csak úgy oldhatjuk meg a problémáinkat, ha közösen teszünk ezért; a szuverenitás, mert minden ország tiszteletet érdemel és a jogot, hogy dönthessen saját sorsáról; a demokrácia, mert a történelem megmutatta, hogy ez a legegyenesebb út a emberi jogok tiszteletével a boldogsághoz és a fejlődéshez; és a biztonság, amely lehetővé teszi a szabad döntéseket bel- és külföldön egyaránt. A fentieken túlmenően még az általunk oly sokszor és sokféleképp feltett „Mi a jog?” kérdésre is adott egy lehetséges magyarázatot: ez biztosítja az emberi jogok érvényesülését, keretet ad a társadalmak közösségi életének és végső soron az igazság érvényre juttatásáért felelős, ezért jog nélkül nem képzelhető el sem a jelen, sem a jövő fejlődő világa. Az elvi útmutatáson túl a jelenleg is dúló konfliktusok kapcsán leszögezte: az EU egy „gyengéd erő erős éllel” (az anglomán olvasók kedvéért: „soft power with hard edge”), amely több, mint puszta példamutatás és értékreprezentáció, de kevesebb, mint kényszerítő akarat. Valódi ereje abban rejlik, hogy a világon mindenki, akár az üzleti, akár a politikai szférából, a partnerévé akar vál-
4
ni, mert egy hiteles, megbízható, fejlődni képes szövetségesnek tartják. Ezzel a gondolatával úgy hiszem, minden jelenlevőnek útravalóul szolgált, vázolva azt a célt, amelyet uniós polgárként és leendő munkavállalóként szem előtt tartva érdemes követnünk a közös európai jövő építése és fenntartása érdekében. A hölgy vitathatatlan szakmai kvalitásain túl emberi nagyságáról és szerénységéről is tanúbizonyságot tett, minden hallgatót arra bíztatva, hogy beszédét követő kérdéseiben ne habozzon a megszólításnál, nem tudván eldönteni, hogy egy grófnő, egy főképviselő vagy éppen az Európai Bizottság alelnökének címezze azt, szólítsa csak egyszerűen Cathynek. Humorát is megcsillogtatta anekdotájában, amely szerint bárónői (Baroness Ashton of Upholland) kinevezésekor akkor hét éves kislánya tanítónője kérdésére, tudja-e, mi történt a mamával, azt felelte: „Igen, ő most már félig parlamenti képviselő, félig pedig hercegnő”. Az előadás zárásaként jutott még idő egy kreatív kérdésre, amely azt firtatta, csalódott-e valaha a demokráciában ő, aki az életét ennek képviseletére és terjesztésére tette fel. Cathy válaszában rámutatott, mi, akik európai, fejlett demokráciákban élünk és nőttünk fel, el sem tudjuk képzelni, micsoda ajándék és lehetőség a számunkra, hogy megadatik a választás szabadsága, hogy dönthetünk a sorunkról, szabadon elmondhatjuk a véleményünket. Ezután nem is lehet más a cél, mint az, hogy ezt a szabadság elérését minden lehetséges eszközzel elősegítsük szerte a világon, ezzel is jobbá téve az emberiség jövőjét.
Fahrenheit 451 – az a hőfok, amin a könyv ég N MIKOLA ORSOLYA Február 25-én került bemutatásra a Bárka Színház pallóin Ray Bradbury kisregénye alapján, Anger Zsolt rendezésében a Fahrenheit 451, mely napjainkban koránt sem tűnik disztópiának: „Fahrenheit 451 fok - az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég”. Az amerikai, science fiction-óriás Bradbury a televízió éledezése hajnalán már előre látta korunk tragédiáját: elidegenedve, egymástól eltávolodva, fakk-házainkban a képernyőt bambulva, nyugtatókon „élve” élünk – amennyiben egy kis jóindulattal életnek lehet nevezni ezt, s írta meg 1953-ban a „francia új hullám”-os Truffaut által megfilmesített Fahrenheit 451 című kisregényét. A „történet”, vagy inkább tragédia főszereplője Montag, a tűzőr, aki már nem a tűz ellen harcol, nem oltja a tüzet, hanem gyújtja, hogy társaival együtt égesse a könyveket. S vajon ez mindig, mindig így volt? – kérdezzük. Nem, talán nem. Egy tűzgyújtás-könyvégetés alkalmával egy asszony feláldozza magát a könyveiért, s ez gondolkodóba ejti Montagot: „Nem igazság, hogy az az asszony meghalt. Az éjjel eszembe jutott az összes petróleum, amelyet az utolsó tíz esztendőben elhasználtam. Eszembe jutottak a könyvek. S most először értettem meg, hogy minden könyv mögött egy ember rejlik. Egy ember, akinek gondolatai támadtak, aztán hosszú idejébe tellett, amíg papírra vetette őket… Némely ember szinte haláláig azon fáradozik, hogy lejegyezze mindazt, amit életében tapasztalt, aztán jövök én, és két perc alatt, püff neki… mindennek vége.”
S, habár a törvény tiltja, a könyvégető Montag elrejt néhány kötetet a házában, s beleolvas, ezzel fellobbantva a felismerés lángját: milyen értékeket is rejtenek a művek, melyeket már felváltott, száműzött a modern technika. Stendhal, Dosztojevszkij, Puskin, Szabó Magda, Gogol – csak hogy néhány szerzőt említsek az elhangzottak közül, melyeknek egyes műveit úgy konzerváltak, hogy megtanulták őket, s ki-ki egy-egy könyvvé válva vonult el egy boldogabb világba. Olykor elakadt a lélegzetem, s magam is ordítani tudtam volna, annyira a szívemből szólt a darab minden sora: hiszen „…ahogy nőtt a tömeggyártás, úgy csökkent a színvonal… A filmek, a rádiók, a képeslapok és könyvek színvonalát le kellett szállítani a pudingporgyártás szellemi szintjére. A klasszikusokat lerövidítették, hogy beszoríthassák őket egy tizenöt perces rádiójátékba, aztán újra megkurtították, hogy beleférjenek valami tömegkönyv két percre kimért hasábjába, amíg el nem nyerték végső formájukat egy tíz- vagy tizenkét soros lexikon címszóban… Kivonat a kivonatból. Kivonat a kivonat kivonatából… Minek tanulni? Hisz elég, ha megnyom az ember egy gombot, felkattint egy kapcsolót, elfordít egy csavart… Minél több sport, zsivaj, társas élet, szórakozás, annál kevésbé kell gondolkodni, nem?” A darab végén korom tükörképe láttán, elszörnyedve tántorogtam ki, mikor kezembe adtak egy kis falabdát, hogy döntsek, tetszett –e az előadás, vagy sem. S tetszett. Mert örültem és örülök, hogy még küzdünk. De sajnos, mikor távozóban a mérlegre pillantottam, az már a másik oldal felé billent… S még jobban belém hasított, a „Nem lehet, hogy még ők, ők sem értik?!” – döbbenete.
N BARACSI KATALIN Milyen élet vár egy olyan fiúra, akit születése pillanatában egy békebíró ágyában találnak meg? Még szerencse, hogy Mr. Allworthy (Lukács Sándor) a világ legbékésebb és legjószívűbb gyermektelen békebírója, aki szárnya alá veszi a talált gyermeket. Tom Jones (Tasnádi Bence), Henry Fielding azonos című regényének halhatatlan hőse, aki cselszövések, kalandok és szép nők társaságán keresztül jut el igaz szerelméhez, Sophie Westernhez (Tornyi Ildikó). A már önmagában is izgalmasnak ígérkező történetet a Pesti Színház nagyszerű színészei fergeteges és mulattató zenés játékkal toldják meg. Bezerédi Zoltán rendező a prózai részeket minduntalan egy-egy táncos betéttel lendíti tovább. A színészek hangszert ragadnak, így aki megnézi, a darabot meggyőződhet arról is, hogy mekkora zenei tehetsége van a mai magyar színházi világnak. Persze a történet vége happy end, de azért az utolsó percig megmarad az izgalom. Azoknak ajánlom ezt a darabot, akik kedvelik a kalandokat, hisznek az igaz szerelemben és a jó győzelmében. Garantálom, nem fognak csalódni.
Bende Tamás:
Tuti tippek jogra készülőknek N BARACSI KATALIN Épp az érettségire készülsz és izgatottan várod, hogy a ponthatárok kihirdetésekor az ország egyik jogi karának a nevét dobja ki a számodra a felvi.hu? Vagy már a jog rögös útvesztőjében jársz és szeretnéd jobban megismerni, hogy mibe is csöppentél? Akár az első, akár a második kérdés válaszadóinak táborába tartozol, hasznos lehet számodra a Hogyan járjunk a jogi egyetemre? (hvgorac, 2010) című könyv, amiből megtudhatsz mindent a felvételeitől álmaid állásáig. Csöndes Mónika és Metzinger Péter alkotta szerzőpáros könnyed, tegező hangot üt meg az érdeklődő olvasóval. A könyv erényei közé tartozik a rövidség, így nem akadály, hogy bárhová magaddal vidd. A szerzők még megtoldják azzal is a dolgot, hogy nem kell oldalról oldalra átrágnod magad, hanem ki-ki tetszése és érdeklődése szerint ugorhat egy-egy fejezeten belül. Sőt, maguk a szerzők buzdítanak arra, hogy szabadon olvassuk a könyvet! Humorban és vicces szófordulatokban is bővelkedik a könyv. Az egyik kedvencem a leckekönyvre adott meghatározás: oktatói autogramok gyűjtésére alkalmas bőrkötésű könyvecske. A szórakoztató hangvétellel kísért oldalak mellett azért nagyon is komoly és megszívlelendő jótanácsokat is találsz a könyvben. A felvételi szabályain túllépve bemutatja a hazai jogi oktatás szerkezetét A-tól Z-ig. Lehet, hogy olykor szájbarágósnak érezhetjük a könyv hangvételét, de emlékezzünk csak vissza, hogy mennyi új és ismeretlen dologgal találkozik az ember, ha belép a jogi egyetemre, éppen ezért nagyon jó dolog, hogy a könyv igyekszik lefedni az egyetemi évek minden jellemző történését. Kritikai éllel is bír a könyv, amikor időszerűnek tartja a hazai jogi oktatás átalakítását. Ugyanakkor bántónak találhatja azokat a sorokat az, aki a „céltalanul, rosszul járnak jogi egyetemre” - megnevezés alatt magára ismer. Nem hinném, hogy ezt személyeskedésnek kellene venni, ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is tanulsz jogot, mit is akarsz kezdeni magaddal a diploma után. A könyv mellékletei hasznos segítséget adnak álmaid állásának megtalálásához, önéletrajz, motivációs levél, linkgyűjtemény. A könyv nem „jogi egyetem - túlélő kalauz”, de abban segít, hogy jópár csalódástól megkíméld magad és megtaláld számításaid a jogi pályán.
Ítélet ʘ 2011. április 4.
Lelencnek áll a világ
Ítélet ʘ 2011. április 4.
megálló szinte már magadénak érzed a megállót. várakozol, s lankadatlanul figyeled, vizslatod a fényeket. igyekszel minél távolabbról felismerni a járatokat. de csak pár méterről veszed észre, hogy ez a dübörgő, nyöszörgő robaj mégsem a tied. ujjaid végén a csontra fagy a hús. a padon ülsz és vacogsz. megállíthatatlanul. meddig van értelme, nem tudhatod. kelj fel és járj. tanulj újra járni. sétálj át a folyó felett, hol a semmi szél fúj. sétálj át a hídon. remegj magadban. észrevétlenül. vége van. sétálj végre haza.
5
F&A
Film-Ajánló KIRÁLY CUKORMÁZBAN
Hat napnyi izgalom (127 óra) N KONTA BALÁZS Március elején mutatták be a hazai mozikban Danny Boyle (Trainspotting, A part, 28 nappal később, Napfény) legújabb, Oscar-díjra jelölt (sajnos nem kapta meg) filmjét, mely Aron Ralston saját történetéről szóló könyve, a „Between a Rock and a Hard Place” című regény alapján készült. A főszereplő Aron vidám, életerős fiatalember, akinek hobbija a hegymászás és a természet alkotta szakadékok, szurdokok látogatása, miközben magát kamerázza vagy fotózza. Egy ilyen magányos túrája alkalmával látogatja meg a sivatagi Blue John Canyon-t, mikor is a sziklafalba szorult kőtömbökön ugrálva az egyik megmozdul alatta és leszakad vele együtt. Az esést követő pillanat a főhős számára a felismerés pillanata, amikor megjelenik a film címe is, meghatározva egyben a film további tartalmát. Aron jobb karját a leszakadó sziklatömb beszorítja a szurdok falához, odaszegezve ezzel a fiatalem-
bert, akinek ezt követő céljává a menekvés válik esetleges halálának helyszínéről. Bár a film egy mondatban leírható története elsőre nem sokat ígér, a nagyszerű rendezés hatására a néző unalom nélkül üli végig a 93 perces alkotást. A főhős szorult helyzetből való kitörési kísérletei, az idő múlásával egyre fogyó étel- és italtartalékainak beosztása, az időjárási viszontagságok tűrése, valamint a fájdalom és elkeseredettség hatására fel-feltörő és néha összemosódó emlék- és fantáziaképek nagyszerű módon segítik elő az átélést a néző számára. A prousti asszociációk hatására megjelenő emlékekből kiderül többek között az is: főhősünk senkinek nem szólt arról, hova megy túrázni, így szerettei, ismerősei még keresésére sem indulhatnak. Mire eltűnését bejelentik és rátalál(na) a rendőrség, addigra már csak élettelen testét rejtené a szurdok mélye. Két lehetősége maradt tehát: vagy meghal a sziklafalhoz szegezve, vagy bármi áron kiszabadítja magát. Ez utóbbit
választva jutunk el a film során a végkifejletig. Az utóbbi időben számos próbálkozás született az egyszereplős drámák kapcsán több-kevesebb sikerrel, legutóbbi ilyen a hazai mozikban megjelent Élve eltemetve című film volt. E filmek közül számomra magasan kiemelkedőnek bizonyult a 127 óra, melyből erőteljesen érződik a valós alap (ellentétben az előbb említettel, mely logikátlansága miatt a könnyen felejthető filmek közé tartozik nálam). A főszereplőt megszemélyesítő James Franco korábbi vígjátékos és egyéb szórakoztató mellékszerepei után zseniálisan hozza a drámai karaktert is: a nézőt teljesen magával ragadja alakítása, mely során eljut az életvidám fiatalemberből a megkeseredett haldoklóig. Zárásképpen csak azt tudom írni: nem véletlenül jelölték a filmet Oscar-díjra. Izgalmas, megható és olykor brutális. Megtekintését mindenkinek csak ajánlani tudom, azonban egy-két jelenet miatt inkább csak az erősebb idegzetűek fussanak neki.
„Tiltakozásod életet ment!” N HRECSKA RENÁTA A világ számos táján embertelen üldözést szenvednek el a különböző vallások követői. Így volt ez mindig, különösen a keresztényüldözések hagytak mély nyomot történelmünkben. Vajon ki emelné fel a szavát az üldözöttekért, vajon ki lenne az, aki kiáll értük, a távoli tájakon szenvedőkért? Nekünk, a biztonságos Európában élőknek ez nem szokásunk. Van viszont egy szervezet, amely elkövet minden tőle telhetőt az üldözöttekért. Sokakat szabadított már ki rabságból, kínok közül a CSI, vagyis a Nemzetközi Krisztusi Szolidaritás. A CSI (Christian Solidarity International) egy nemzetközi keresztény emberi jogi és segélyszervezet a vallásszabadságért, hitük miatt üldözöttekért, szenvedő gyerekekért és katasztrófaáldozatokért. Több felekezetből érkeznek munkatársak a társasághoz, mert hitbeli meggyőződéstől függetlenül szabad vallásgyakorlást követelnek minden embertársunk számára. Céljaik mögöttes tartalmát az adja, hogy Isten a maga képmására teremtette az embert, és szabadságot ajándékozott neki. Az elnyomottak védelmének leghatásosabb eszköze az igazság. Nem lehet elégszer kérni, hogy aki teheti, kürtölje világgá mit tesznek az elnyomók a hívőkkel. A CSI ráirányítja a nyilvánosság figyelmét az elnyomó rendszerek sötét gaztetteire. A kínvallatás, üldözés és népirtás tényének napvilágra kerülése a legjobb fegyver a vallásszabadságért folytatott küzdelemben. Az elvetemültségnek is gátat szabhat, amikor a nemzetközi figyelem az eseményekre irányul, és kinyilvánítja egyet nem értését. Az elnyomottaknak az erkölcsi támogatás mellett anyagi segítségre is szükségük van. A
6
CSI ezért ellátja őket alapvető élelmiszerekkel, gyógyszerrel, viszszavásárolja a rabszolgák szabadságát, és gondoskodik a szenvedő gyerekekről. Miért tapasztalható a mai, civilizált korban is a római Nero cselekedeteihez hasonló értelmetlen vérengzés? A világ sok országában ma is kegyetlenül bánnak embertársainkkal, sőt, megölik őket csak azért, mert nem követik az állam által kizárólagosan előírt ideológiát vagy vallást. Érthetetlen helyzet, és csak az emberi önzés és rosszindulatú büszkeség mérhetetlenségével magyarázható. A CSI csupán a legkirívóbb visszaéléseket elkövető országokra (például Szudán) képes összpontosítani, de így is örömteli eredményeket ér el. Például a kartúmi iszlámista rendszer által meghirdetett szent háború már több mint kétmillió halálos áldozatot követelt, ám a CSI, támogatói közreműködésével eddig több mint 100 000 rabszolgának adhatta vissza a szabadságát. Az „Open Doors” szervezet – a Schweizerische Evangelische Allianz „Munkaközösség a Vallásszabadságért” részlegének tagja – adatai szerint a következő országok sértik meg legsúlyosabban a vallásszabadságot: a sztálinista Észak-Korea, az iszlám országok közül pedig Szaúd-Arábia, Irán, Szomália és a Maldív-szigetek. Hosszasan lehetne sorolni a nehéz helyzetben lévő régiókat és vallási csoportokat. Tegyünk meg mindent embertársaink értelmetlen szenvedései és az elnyomás ellen! Mindenki képes valahogy segíteni, nem kell gazdagnak lenni hozzá. A szabadság eszköze nem a pénz, hanem elsősorban az igazság. Mi, jogászok pedig eskünkkel Iustitia seregébe vonulunk. Ne nézzük hát tétlenül a szenvedést, mert a mi kezünkben is ott fénylik a szabadság kulcsa!
Ítélet ʘ 2011. április 4.
- A király beszéde és ami nincs mögötte N SERGŐ Z. ANDRÁS „Aki másokat akar legyőzni, annak előbb magát kell legyőznie” – ez volt a film nagybetűs tanulsága, amely kipattant fejemből, amikor VI. György király első háborús rádióbeszédében dadogásától megszabadulva hagyta el a stúdiót. Sajnos a felelősség ezért a kevéssé eredeti gondolatért nem engem terhel. Bárcsak így lenne! Szóval itt van ez a film, ami olyan, mint az eső: a franc se kérte, de megjött. És hiába akarja az ember elkerülni, nem tudja. Ha ernyőt tart a feje fölé, hát belelép a pocsolyába. Na jó, ne legyen ennyire sötét a kép, nyilván nem véletlenül kapott 12 Oscarjelölést. Kérdőjel. VI. György (Colin Firth) még nem volt király, csak yorki herceg, amikor 1925-ben első rádióbeszédében iszonyatosan lebőgött. Kiderült népe számára, hogy dadog. Nem kicsit. Számos próbálkozás után a kissé bogaras és öntörvényű Lionel Logue (szó szerint beszélő név; Geoffrey Rush) tűnik a megfelelő szakembernek. Logue nem is logopédus, hanem valami terapeuta, aki a dadogás okát keresi, és azt legyőzve teszi túl páciensét beszédhibáján is. A film végén mintegy keretet adó második rádióbeszédben (ami királyként az első) a háborúba belépő angoloknak szól, egy népének erőt adó király mondja. Ezzel válik a brit nemzeti ellenállás és akaraterő ikonjává. Ez a szépen megszerkesztett, körzővel, vonalzóval megrajzolt keret adja a film egyik erősségét. (Már-már A királynő című film majd’ tökéletes könyve látszik, gyengébb kiadású utódja azért néhol egyenetlen.) Nem beszélve a csontvázat megtöltő tartalomról. A királyi élet kulisszáiba rengeteg – minőségében széles spektrumot lefedő – film igyekszik betekintést adni és bőven akad olyan is, amely az utca embere és a királyi család stílusa közötti különbségből akadó humort is jócskán kiaknázza. Ezt a pedált nyomja tövig David Seidler forgatókönyvíró a takaros, de szerény körülmények között élő, sőt, kissé faragatlan Logue karakterével, szembeállítva a király tartózkodó és a westminsteri apát pökhendi stílusával. Nem kicsit magas labda és ritkán adódó lehetőség ez a színészeknek. Colin Firth, Anglia ünnepelt sztárja és állócsillaga, gyakori név a legtöbb rendező kívánságlistáján; az elmúlt időkben évente 4-5 filmje jön ki és kerül a mozikba. Geoffrey Rush éppen az ellenkezője: A Karib-tenger kalózai soro-
Ítélet ʘ 2011. április 4.
zaton kívül mostanában csak az láthatja, aki nagyon szeretné (München, Candy, Elizabeth: Az aranykor). Persze megéri. Megéri itt is – kettejük játéka, tökéletesen átélt ellenpontozott alakja adja jeleneteik érdekfeszítő jellegét, teszi felejthetetlenné azokat. Külön-külön (értsd: olyan jelenetekben, ahol nincs jelen a másik) már ők sem olyanok. Az Erzsébet királynét alakító Helena Bonham Carter
is megemlítendő, de a két férfi mellett borítékolva volt a kontrás szerepe. Eddig a jó hír. A rossz az, hogy ennyi nem ér meg 12 Oscar-jelölést. Jó esetben négyet (három színész és forgatókönyv), ha hozzávesszük a zenét, a művészeti rendezést (vagy hogy a fenébe hívják magyarul az “art directiont”) és a jelmezt, még mindig csak hatnál járunk. A rendező, Tom Hooper – érezve talán, hogy “beleülhet a készbe” – nem volt kellően motiválva, nem látni az ő személyiségét a filmben, nincs egy olyan kameraállás, amire örömömben vagy meglepettségemben felsóhajtanék; valójában A király beszéde egy cukormázba vont pompa. Ahol a jó elnyeri méltó büntetését. Nem kell félni, a gondolkodástól nem fogunk összeesni, cserébe kapunk pár szép autót, ruhát és kastélyt, miliőt. Két órányi társadalmi rangot. Némi eleganciát, bár nem hinném, hogy a királyi család repes a boldogságtól. Ahogy a 9 éve elhunyt Erzsébet anyakirálynő kívánta a film eredetijéül szolgáló színdarab sorsát: mutassák be, de ha lehet, ne az én életemben!
Biotechnológia: a jövő slágere? N BÁRDOSSY CSABA Napjainkban az élet számos területén hallhatjuk a biotechnológia kifejezést, legtöbbünk azonban csak halvány elképzelésekkel rendelkezik arról, mit is jelenthet ez pontosan. Az emberek többsége a szó hallatán jellemzően a génmódosított élelmiszerekre, a bioüzemanyagokra vagy éppen a klónozásra gondol, hiszen eddig jellemzően ezek kaptak publicitást a médiában. A fiatal, ám mára igazán jelentőssé váló tudományágnak azonban ennél sokkal többet köszönhet az emberiség, hiszen a modern gyógyszerektől kezdve a veszélyes hulladékok feldolgozásán át egészen a bűnözők elfogásáig valamennyi területen domináns szerepet játszik a biotechnológia. A biotechnológia nem egy szűk, jól definiálható szakterület, hanem számos tudományágat átfogó diszciplína. Sok definíciója létezik, talán az a legfrappánsabb, amely szerint biotechnológiának nevezzük azt az eljárást, amikor élő szervezetek segítségével állítunk elő új termékeket vagy szolgáltatásokat. És, hogy miért is van erre növekvő szükség? A világban növekvő élelmiszerigényekre hamarosan nem tudunk kielégítő megoldást találni az eddigi erőforrások hasznosításával. Szükség lesz olyan genetikailag módosított növényekre, melyek terméshozama, ellenállóképessége fokozható.(lsd. Afrika) De a gyógyászat terén is óriási az igény a különböző diagnosztikai eljárások és az őssejtterápiák már nem odázható bevezetésére. Gyakorlati példával élve, a biotechnológia közreműködésével próbálta a BP miatti olajkatasztrófa után a szennyezett vizeket megtisztítani, mégpedig oly módon, hogy tonnányi olajfaló baktériumot telepítettek a Mexikói-öbölbe. Egyesek szerint egyenesen ezen baktériumoknak köszönhető, hogy megmenekült a térség élővilága a teljes kipusztulástól. Tételesen felsorolva a biotechnológia különböző ágai külön-külön és együtt is hozzájárulnak a várakozások szerint egyes betegségek könnyebb gyógyításához, élelmiszer, takarmány és rost igények kielégítéséhez (elérhetőbb árú és jobb minőségű élelmiszerekkel), a szegénység és éhezés csökkentéséhez, a biológiai sokféleség fokozásához, a klímaváltozás lassításához, üvegházhatású gázok menynyiségének csökkentéséhez, katasztrófák hatásainak enyhítéséhez, bioüzemanyag előállításához. Természetesen igen komoly veszélyekkel is jár a technológiai haladás, gondoljunk akárcsak a fenti kérdések erkölcsi, jogi vetületére, főképp az orvosi biotechnológia területére gondolva, mely ijesztő távlatokat nyithat, ha még nem tette volna meg. Ezen kérdések akár jogi szabályozása a jogfejlesztés lassabb előrehaladása miatt még sok esetben váratnak magukra. Egy biztos, a témát megkerülni nem érdemes. Ezt jól bizonyítja, hogy ezen termékek gazdasági potenciálja óriási. Csak a GMO (genetically modified organism) növények piaca 1996 és 2007 között 44 milliárd dollár volt, míg a humán biotechnológia az a szektor Amerikában, ahol a legtöbb cég van bevezetve a tőzsdére, a legnagyobb a foglalkoztatás és az árbevétel is. Magyarország a kiváló földrajzi helyzetének és még versenyképes humánerőforrásának köszönhetően joggal érdekelt a biotechnológia húzóágazatként való meghonosításában, az egyetemek és a kkvszektor széles részvételével.
7
Szabályok
Hirdetmény
Garancia kontra gyorsítás a bírósági statisztikák tükrében N SIMON NIKOLETT Egy biztos, hogy a jövőben az egyszerűsítés és gyorsítás érdekében, fel kell adnunk bizonyos elveket, melyek a történelem alakulásának eredményeképpen jöttek létre, képviselve a felvilágosodás eszmerendszerének alapvető szabadságjogait. Minden igazságszolgáltatási rendszer a bűnözés visszaszorítására törekszik, hogy ezzel létét legimiálja, téve ezt az alapelvek csonkítása nélkül. A működőképességük határán álló bíróságok helyzetét meg kell könynyíteni. Elsőként az egyszerűsítés eszközeivel, ami valóban csökkentheti a munkaterhet és ezáltal több idő marad a súlyosabb, bonyolultabb, időigényesebb ügyekre. A garanciák teljes figyelmen kívül hagyása lehetetlen és hoszszú távon nem kifizetődő. Jogosnak bizonyult az aggodalom, miszerint az eljárás rapiditását célzó intézkedések elnyomják a garanciákat, s létük veszélyhelyzetbe kerül. Ez csökkentené az igazságszolgáltatás, bíróságok társadalmi rangját, veszélyezteti a belé vetett bizalmat, a fiatal szakemberek körében veszítene vonzásából –és mind emiatt morális károk érhetik. Az állam a bíróságokban… önmagát becsüli meg.
FŐBB ELHÚZÓDÁSI OKOK A pertartam növekedésének problémakörét vizsgálva, számos a büntetőeljárás elhúzódásáért felelős faktort lehet említeni. Az ügyek elhúzódási okai, elnapolt és elhalasztott ügyek vonatkozásában, a vádlott meg nem jelenése vagy a vádlott elővezetésének nem teljesítése. Ez az egyik leggyakoribb tényező, amely befolyásolja egy-egy ügy időbeli tartamát, mivel a vádlott távollétében nem tartható meg a tárgyalás. A szabályszerű idézés ellenére meg nem jelenés, ha alapos okkal nem igazolják, elővezetést von maga után. Sokszor ez a fajta útbaindítás elmarad, pénzhiányra hivatkozva. Az eljárás a távollévő terhelttel szembeni eljárás intézménye, mint a külön eljárásoknál tárgyalt kategória, jogpolitikai indoka az, hogy a terhelt távolmaradása ne akadályozza az eljárás lefolyását. A tanúk meg nem jelenése egy újabb elnapolási ok. A Büntetőeljárási törvény rendelkezése szerint, a tanú elővezetésének nem teljesítéséről abban az esetben beszélhetünk, ha korábban már volt tárgyalás, de a tanú az idézés ellenére sem jelent meg, vagy az elővezetést elrendelték, de a rendőrség nem tudta véghezvinni. A szakértői vélemény késedelme az egyik legáltalánosabb probléma a késedelmi okok között. Ennek hátterében a szakértők nagyfokú leterheltsége áll, a vélemény hiányában pedig tárgyalásra nem kerülhet sor. A felsoroltak bírósági szinten akadályozzák az nehézségektől mentes, ésszerű határidőn belüli feldolgozást. A tanúk, védők, szakértők szabályszerű idézés ellenére meg nem jelenése, hivatalos okiratok át nem vétele,
8
az idézés szabályszerűtlenségének kategóriájába tartoznak, új idézést igényelnek, amelyek a pertartam elhúzódásához vezetnek. A vádlott eljárási cselekményektől való távolmaradása, ami lehet igazolt vagy igazolhatatlan, új tárgyalás kitűzését teszi szükségessé, amit a tárgyalás beállításának nevezünk. Vannak olyan esetek, amikor az ügyész jelenléte kötelező, távolmaradás esetén a felettes ügyész értesítendő. Jogállását az 1998. évi XIX. tv. szabályozza. A védő meg nem jelenésekor, más védőnek közvetlenül a tárgyalás előtt történő meghatalmazása miatt, a megfelelő felkészültség hiányára hivatkozva sokszor a tárgyalás elhalasztását kérik. A bíróság működése körében felmerülő okok kategóriájába tartozik, az eljáró bíró betegsége, ideiglenes, vagy tartós távolléte, tanácsváltoztatás, átszignálás. A kitűzési késedelem (egy-egy akta kimaradása, tanúk mellőzése), ezen kívül egyes ésszerűtlen egyesítések (több vádpontban is érintett a vádlott) is e körben tárgyalandók.
EGYÉB ELHÚZÓDÁSI OKOK Említhetjük még, a többszöri alaptalan kifogás előterjesztését, vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás felesleges időhúzó szabályait, a tárgyalás időbeli folytonosságának esetét, a megkeresések hatósági részről való nem teljesítését, a kitűzött határidők hatóságok, szakértők, vagy védők általi elmulasztását, elektronika hiányát, nyilvántartások hozzáférhetetlenségét, illetve a bíróságok egyes illetékességi szabályok miatti már-már túlzott leterheltségét. A bíróságon zajló munkát számos adminisztratív teher nehezíti, ennek megkönnyítésesére saját nyomtatványokat, jegyzőkönyveket használnak. A megfelelő személyzet, technikai felszereltség, irodai és informatikai eszközök biztosítása sarokkövei a hatékony működésnek. Feltétlenül meg kell különböztetni, a bíróságnak felróható negatív elemeket, amelyekért kifejezetten a bíróság felel, emellett a bíróságnak fel nem róható hibákat, amelyek nem a bíróság hatáskörébe tartoznak. A leírtak figyelembevételével érthetővé válik, hogy miért is vannak késedelmek eljárásunkban, mi áll az ügyérkezési arányok változásának hátterében, miért nincs kellő rugalmasság bírók munkájában, a szakterületek közötti átjárhatóság tekintetében. Az eddigiek is jelzik, hogy az 1998. évi XIX. törvény (Be.) az eljárási jogosítványok bővítésén keresztül biztosítja a gyorsítást, de ezzel egyidejűleg együtt bizonyos garanciákat háttérbe kényszerít. A Be. módosítási javaslatai között van a törvénymódosítás, a bírák mozgásterének felerősítése, az ítélkezési munka hatékonyságának növelése és egyéb nagyobb távlatú célok is, melyek meg is valósulnak.
MIT MIÉRT? MILYEN ÁRON? A bírósági eljárások gyorsítására, az elhúzódások megakadályozására szolgálnak azok az egyszerűsítő külön eljárások, amelyek a cél elérése közben olyan garanciákat rombolnak, me-
lyek az alapvető jogokat biztosítják, alkotmányos értékekeinket képviselik. Az eljárás olyan, úgynevezett kontrollmechanizmusokat igényel, amelyekkel elkerülhető a futószalagon gyártás, hiszen ezek elhagyása magában hordozza a garanciák sérelmét. Kérdés, hogy megéri-e az áldozat? Feláldozhatóak-e az elvek a gyorsítás érdekében? Mi a napjainkban szükségszerűen felmerülő egyszerűsítés ára, s milyen magas ez az ár a remélhető eredményhez képest?
HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS A bíróságok hatékony működése és a bírósági eljárások gyorsításának fontosságát az Országgyűlés is elismerte és törvényt fogadott el, amely négy jelentősebb jogszabálymódosítást foglal magában. Az utóbbi évek tapasztalatai, a bírósági statisztikák hatására átfogó szabályozást hoztak létre, a gyorsítás jelszavával. A törvénymódosítások egyikeként említhető a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása, amely egy olyan szakképzett bírói kart igényel, melyben a szakma legkiválóbbjai vesznek részt. A törvénnyel a bírói pályaalkalmassági vizsga részévé vált az úgynevezett kompetencia vizsgálat, valamint az ötévevenkénti kötelező továbbképzés, mellett más értékelési szempontok és minősítési kategóriák alkalmazása is. A bírókat érintő fegyelmi ügyekben, ezentúl elsőfokon a Fővárosi Bíróság szolgálati bírósága, fellebbviteli fórumként pedig a szolgálati bíróság jár el. Az utóbbi intézmény a Legfelsőbb Bíróság mellett működik. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek lerövidítik az ésszerűtlen ideig tartó perek elhúzódási idejét. Az alperes által benyújtott érdemi kérelem előadását követően, a felperesnek harminc napja van a keresetváltoztatásra. Az egész eljárási procedúra szigorú eljárási szabályokkal van körülbástyázva. A megyei bíróság hatásköri szabályozásban új szabálykat hoz, még pedig az értékhatár bevezetésével. E szerint a megyei bíróságok hatáskörébe csak a tízmillió forint értékhatárt meghaladó vagyonjogi perek tartoznak. A jogszabályváltozások a közigigazgatás területetét sem hagyták érintetlenül, a felek keresetlevelében megfogalmazottakra, elmulasztásával kapcsolatos igazolásokra új rendelkezések irányadóak. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításának rendelkezései elősegítik az Ítélőtáblák (Fővárosi, Szegedi, Pécsi, Győri, Debreceni) egységes bírósági szervezetbe való integrálódását. A jogegységi határozatok meghozatalára szolgáló jogegységi eljárás új megvilágítást kap, szabályai „modernizálódnak”. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény változtatásai, a szabályok rugalmassá tételével, csökkenti az ügyészség terheit, így a nyomozás időtartamának maximális meghosszabítása az eddigi két hónap helyett, akár hat hónapra is nőhet. Az elemzett törvénymódosítások megoldást nyújtanak a mindig aktuális problémára és ezzel együtt a bírósági munka hatékonyságának növelését hivatottak biztosítani.
Ítélet ʘ 2011. április 4.
Internetes vásárlás, avagy a fogyasztóvédelem új kihívása Az internet térhódításával a webes vásárlás egyre népszerűbb a fiatal fogyasztók körében. Azt azonban kevesen tudják, hogy az efféle adásvételek esetén speciális jogok illetik meg őket. N LÉVAY-NAGY KAROLINA A vásárlást követő nyolc munkanapon belül indokolás nélkül vissza lehet küldeni a megrendelt árucikket, ha az mégsem tetszene, valamint kérhetjük a vételár visszafizetését is. Bizonyos termékeknél nem érvényesül az elállási jog, így például újság előfizetését nem lehet lemondani. A kereskedők a megbontott vagy csomagolás nélküli termékeket is kötelesek visszavenni. Sok kereskedő azonban ezt a rendelkezést megpróbálja kijátszani, ha jogait nem ismerő vásárlóval találkozik. Pont az ilyen esetek elkerülése érdekében hangoztatják a fogyasztóvédelmet zászlajukra tűző civil szervezetek a fogyasztók tájékoztatásának szükségességét. Az interneten vásárolt gyógyszereket viszont csak a bontatlan, eredeti csomagolásban lehet visszaküldeni. Műszaki cikkeknél figyelni kell arra, hogy minden alkatrészt, valamint a használati utasítást is magunkkal vigyük; a terméket csak ezek hiánytalan megléte esetén veszik vissza. A nyolc munkanap a csomag átvételének időpontjával kezdődik. Ha a visszaküldéssel kicsúsznánk a jogérvényesítési határidőből és a termék nem érkezne meg időben, akkor sem kell aggódni, a határidő lejárta előtt csak értesíteni kell a kereskedőt – lehetőleg írásban –, hogy elállunk a szerződéstől. Ha csak webshop-on árusító kereskedővel állunk szemben, a visszaszolgáltatással kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik. A globalizáció következményeként nemcsak hazánk területéről, hanem külföldről is rendelhetünk termékeket, ilyenkor azonban jobban járunk, ha előtte tájékozódunk. Mivel nincs egységes uniós szabályozás a fogyasztóvédelemben, fogyasztói jogvita esetén annak az országnak a joga az irányadó, amelyben a webáruház működik. A fogyasztói jogvitában az érdekérvényesítést a külföldi jog alkalmazása jelentős mértékben megnehezítené. Az ötmillió magyar internethasználó kevesebb, mint egyötöde próbálta csak ki az internetes vásárlást. A fogyasztók bizalmatlanok, ezt a bizalmatlanságot hivatott csökkenteni a Fair Business tanúsítvány. A tanúsítvány megszerzésének feltétele, hogy a szolgáltató elektronikus úton ellenérték fejében árut vagy szolgáltatást értékesítsen. A tanúsítvány kiadását szakmai bizottság végzi, mely szigorú szempontok alapján ellenőrzi mind a hazai, mind az uniós jogszabályoknak való megfelelést. Amennyiben az olvasó internetes vásárlásra adná a fejét, a Fair Business embléma láttán biztos lehet abban, hogy az adott webáruház a jogszabályok betartásával működik.
Ítélet ʘ 2011. április 4.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)
FELVÉTELT HIRDET a doktori (Ph.D.) képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 2011 szeptemberében indítja a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzésére felkészítő, három éves képzést nyújtó programját az állam- és jogtudományok területén. A képzésben való részvétel feltételei: a.) hazai egyetem állam- és jogtudományi karán egységes, osztatlan jogászképzésben szerzett, legalább „jó” minősítésű („cum laude”) egyetemi szintű jogász diploma/oklevél; A „rite” diplomával rendelkező felvételizőket, abban az esetben lehet felvenni a doktori képzésbe, ha a diploma megszerzésétől 3 év eltelt. b.) külföldi egyetem állam- és jogtudományi szakirányán szerzett és nem honosított, vagy nem állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó felvételi pályázatának elfogadásáról a Tanács dönt. Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni; c.) záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. A felvételi döntés esetükben feltételes. A „jó”, illetve „cum laude” minősítést el nem érő oklevél a feltételes felvételt érvényteleníti; d.) két élő, a tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből szerzett C típusú vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsga. Indokolt esetben - különösen a választott kutatási területre tekintettel - a Tanács a DI Felvételi Bizottságának javaslatára elfogadhatja az egy élő és egy holtnyelvből C típusú, vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályázó felvételi pályázatát is; e.) egészen kivételesen a Kari Doktori Tanács engedélyezheti egy középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával történő felvételt azzal, hogy az abszolutórium megszerzéséhez a másik középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meglétének igazolása feltétel. A képzés módja (és díja): ʘ nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, állami ösztöndíj mellett; ʘ levelező tagozatos önköltséges hallgatói jogviszonyban; ʘ a képzés díja: 83.000.- Ft/félév ʘ az egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. (www.jak.ppke.hu) A jelentkezéshez szükséges mellékletek: ʘ adatlap; (WinWord dokumentum) ʘ szakmai életrajz; ʘ a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló diploma/oklevél másolat(ok); ʘ az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/oklevél másolat(ok); ʘ tanszéki fogadónyilatkozat; (WinWord dokumentum) ʘ a kutatási terv vázlata ʘ a felvételi eljárás díjának (5.000.- Ft) befizetéséről szóló igazolás. A jelentkezés módja és határideje: A pályázatokat levélben, vagy személyesen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Titkárságán, Szalainé Szikszai Krisztina doktori ügyintézőnél III. emelet, 305. szobalehet benyújtani 2011. június 17-ig. A jelentkezők felvételéről - a beadott pályázati anyagok és a június 30.-ig esedékes szóbeli felvételi beszélgetés alapján - a Felvételi Bizottság javaslatára a Kar Doktori Tanácsa dönt. A jelentkezéssel és a felvételi eljárással kapcsolatos további részletes információk, valamint a szükséges nyomtatványok letölthető változata a Doktori Iskola honlapján (www.jak.ppke.hu) érhetők el. Információ: a 4297-291 közvetlen telefonszánon. A Doktori Iskola Koordinátorának, dr. Frivaldszky Jánosnak (egyetemi docens) fogadóórája: hétfőként 1030-1330 között. Helyszín a Doktori Iskola (tel.: 4297-291) vagy a Jogbölcseleti Tanszék (tel.: 4297-229).
9
Konferencia-Beszámoló
Aktuális: A terv
Gyermekjogi Kör várja az érdeklődőket N PROTRUSCHING GÁBOR 2010 decemberében kezdett formálódni, februárban pedig, első ülésével megalakult a Gyermekjogi Kör az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, válaszul a gyermekjogok mostoha magyarországi helyzetére, melyen lenne mit javítani Károly Zsófia szerint, aki immár negyedik éve az egyetem hallgatója és a Gyermekjogi Kör megalakításának kezdeményezője. A csoport örömmel venné, ha karunk hallgatói közül is csatlakoznának hozzájuk. „Bármely tárgyam kapcsán, ha szóba kerültek a gyerekek jogai, az csak zárójelek között történt”- adja meg Zsófia a választ, mi is indította a Gyermekjogi Kör elindítására, hozzátéve, hogy mindig is gyermekekkel akart foglalkozni a jog területén. A csoport elindításában, megszervezésében az ELTE-ÁJK megkeresett tanszékeinek vezetői és tanárai is támogatásukról biztosították. A Gyermekjogi Kör egy öntevékeny hallgatói csoport. Hétről-hétre műhelyeket tartanak, ahol a tagok egy bizonyos témakörből felkészülve, ami szorosan kapcsolódik a gyermekek jogaihoz, jogvédelméhez. Referálnak egymásnak, majd ezt követően átbeszélik közösen az adott témát. Kutatási témáik között szerepelnek a gyermekotthonok kriminalizációs hatásai, a gyermekprostitúció, a gyermekek alapjogai. „Nem lehet úgy a gyermekjogokkal foglalkozni, hogy nem veszszük figyelembe a pszichológia, szociológia,
pedagógia területén szerzett, gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatokat.” – avat be Zsófia, éppen ezért nem csak más egyetemek jogászhallgatóit várják körükbe, hanem nagyon szívesen veszik olyan fiatalok érdeklődését is akik másik tudományos területről érkeznek. „Kicsit partizánalakulat vagyunk egyelőre” utalván arra, hogy nincsenek kőbe vésett szabályaik, elsősorban a közös érdeklődés köti össze a tagokat. „Akik érdeklődnek a gyermekjog iránt és ezzel szeretnének később foglalkozni, akár bíróként, ügyvédként, jogvédőként, ügyészként, akkor azokkal már most kezdjük el a közös munkát, segítsünk egymásnak.” – adja meg Zsófia a csoport krédóját. Még múlt év decemberében pályáztak az ELTE-ÁJK Hallgatói Önkormányzatának Tudományos Kuratóriumi pályázatára. Részben ennek a támogatásnak is köszönhetően került megrendezésre március 10-én az ELTE-ÁJK Kari Tanácstermében egy Gyermekjogi Konferencia, olyan neves vendégelőadókkal, mint Dr. Herczog Mária szociológus, ENSZ Gyermekjogi Bizottságának magyar tagja, vagy Dr. Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. Szó volt többek között a gyermekek jogairól az igazságszolgáltatási eljárásban, az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesíthetőségének lehetőségeiről vagy a Kék Vonal Gyermek- és Ifjúsági Szolgálat tevékenységéről is. A Gyermekjogi Kör tervei között szerepel a következő szemeszterben is egy hasonló, tematikus konferencia megrendezése.
„KIS PÉNZ, KIS FOCI?”
…Vagy csak a válogatott keretet szűkíti a Kormány?
Addig továbbra is minden héten, csütörtökön 18.00-tól várnak minden érdeklődőt az ELTE-ÁJK „B” épületének (1053 Budapest, Kecskeméti utca 10-12.) B/I. tantermében műhely-beszélgetésikre. Megtalálhatóak a Facebook-on is, ahol a Gyermekjogi Körnek saját csoportja van, melyhez szabadon lehet csatlakozni. Itt megtalálható a tagok, valamint honlapjuk elérhetősége (http://gyermekjogikor.wordpress.com) a gyermekjoggal kapcsolatos linkek, cikkek, videók.
Beszámoló a gondozásból elszökött gyerekek szakértői konferenciájáról N BARACSI KATALIN 2011. március 10-én a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és a Missing Children Europe közös szervezésében került sor a gyerekek gondozásból történő szökésének jelenségét és okait vizsgáló konferencia megrendezésére, amely méltó folytatása volt a Brüsszeli Királyi Palotában 2010. november 17-18-án tartott „Szökésben lévő veszélyeztetett gyerekek – európai perspektíva” című konferenciájának. Hogy rávilágítsunk a mostani konferencia fontosságára, érdemes néhány mondatban visszatekinteni az előzményekre. A brüsszeli konferenciát a belga elnökség alatt a Missing Children Europe és belga tagszervezete, a Child Focus rendezte. Az eseményt egy munkacsoport készítette elő Martin Houghton Brown, a Missing People (UK) ügyvezető igazgatójának irányítása mellett. Martin Houghton Brown, a szökött gyerekek témakörében jártas kutató, felmérést készített a gyerekek szökéséről az EU-országokban. A felmérés eredménye a konferencián került ismertetésre, és annak alapján a Missing Children Europe ajánlásokat készített elő, amelyeket a konferencia résztvevői elfogadtak. Az egyik ajánlás az, hogy olyan, az Európai Unió országaira kiterjedő kutatást szükséges finanszírozni, amely a gyerekek szökését vizsgálja, a gyerekek nézeteit is felméri és kiterjed a gondozásból történő szökésekre is. A mostani konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy meghatározzák ennek a kutatásnak a paramétereit. Az előadások az alábbi
10
kérdések mentén épültek fel: Miért van szükség egy, az EU tagországokra kiterjedő kutatásra a gyerekek gondozásból történő szökését illetően? A gondozásból történő szökések miféle okairól tudhatunk korábbi kutatásokból? A gondozásból történő szökések megelőzésének milyen hatékony módszereit ismerjük korábbi kutatásokból? Hogyan határozzuk meg a „gondozás” fogalmát egy lehetséges kutatási projektben? Hogyan lehet a gyerekeket, fiatalokat bevonni egy lehetséges kutatási projektbe? Milyen módszertan szükséges a kérdés teljes körű áttekintéséhez? Milyen szereplőket szükséges bevonni a kutatási projektbe? A nagynevű hazai és nemzetközi előadókat felvonultató konferencián lehetőség nyílt tapasztalatcserére, véleményformálásra és az előadások közti szünetekben békés vitákba torkolló eszmecserékre. Mindebből látszott, hogy a téma nem hagyja hidegen a szakembereket, akik tele vannak megvalósításra váró remek ötletekkel. A konferencia külön érdeme, hogy a szakmai előadók mellett lehetőséget adtak két gondozásban élő fiatalnak személyes tapasztalataik, benyomásaik megosztására. Állítom, hogy Garai Dávid és Czihat Ferenc előadásai voltak a legmeggyőzőbbek és a legőszintébbek azzal, hogy kendőzetlenül beszéltek a rendszer személyi és tárgyi hiányosságairól. A nap végére újabb ajánláscsokor fogalmazódott meg, amelylyel tovább ostromolják az Európai Uniót, hogy adja meg szakmai és anyagi támogatását a program sikeres megvalósításához.
Ítélet ʘ 2011. április 4.
N TELEKI LÁSZLÓ
Széll Kálmán
Az új felsőoktatási törvény előkészítése 2010 nyarán kezdődött meg. Sok vitát követően az Oktatási Államtitkárság (NEFMI) átgondolatlan és a helyzetelemzést nélkülöző, az önellentmondásoktól sem mentes előterjesztése megbukott. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes (KIM) 2011. január 14-re és 2011. február 4-re – több intézményvezető részvételével – az Oktatási Államtitkárság és az érdekelt szervezetek között fennálló szakmai alapú szembenállás feloldása érdekében újabb egyeztetést hívott össze. A felek megállapodtak az alapelvekben és felsőoktatási problématérképet alkottak. Az egyeztetési folyamatba belépett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), ill. a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is, nem véletlenül. A 2011. február 19-i kormányülésen a Kormány jóváhagyta a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést. Az NFM és az NGM később – nem hivatalosan! – több ponton kifogásolta az elfogadott jelentést. 2011. március 1-jén a Kormány nyilvánosságra hozta az Összefogás az adósság ellen c. Széll Kálmán-tervet. 2011. március 7-én a Kormány közreadta a kormányzati honlapon a Széll Kálmán-terv alapján összeállított angol nyelvű Magyarország Strukturális Reformprogramja c. dokumentumot. A 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó Strukturális Reformprogram nem tartalmazza a magyar nyelvű Széll Kálmán-terv 2002 és 2010 között hivatalban lévő balközép kormányok felelősségéről szóló részeit, a Bajnai-kormány egyes intézkedéseit – e név említése nélkül! – kifejezett eredményként értékeli. A Strukturális Reformprogram célja a tartós adósságrendezésen keresztül a hazai gazdasági növekedés és versenyképesség, a foglalkoztatottság erősítése. A Széll Kálmán-tervben szereplő cselekvési terv és célrendszer ellenére az intézkedések részletei csak töredékesen jelennek meg. Ez különösen igaz a felsőoktatásra. A Strukturális Reformprogram idén 12, 2012-ben és 2013-ban 38-38 milliárd forint forráscsökkenést helyez kilátásba a felsőoktatásban. A felsőoktatással kapcsolatos állami ráfordítás évi 200-210 milliárd forint; a hazai GDP arányában nem éri el az 1%-ot, ez nagyjából fele az EU-átlagnak. Ez az évi 200-210 milliárd forint ráadásul magában foglalja a hallgatói ösztöndíjrendszer költségeit is, ami nagyjából 40-50 milliárd forint. A Széll Kálmán-terv szerint – 22. old. – a hazai felsőoktatás pazarló, annak képzési szerkezete rossz, a reáltudományok aránya alacsony, továbbá a felsőoktatás is „távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől”. (A Széll Kálmán-terv nem tér ki épp’ a nyelvi készségek hiánya miatt vitatható többször említett tömeges elvándorlásnál
igaztalan kép a semmittevő és ingyenélő felsőoktatási hallgatóról. Számos hallgatótársam áldozza fel szabadidejét a társadalmi tevékenység oltárán, vagy – sokszor az államilag támogatott nappali tagozatos képzés ellenére – dolgozik, joghallgatóként sem megvetve pl. a szórólapozást, ill. bevásárlóközpontban a rakodói vagy a pénztárosi beosztást. Miért érdeke a Kormánynak megerősíteni a köztudatban e hamis képet? Az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentése és a költségtérítéses képzés kivezetése – ahogy arra Pokorni Zoltán oktatáspolitikus rámutatott! – veszélyezteti a felsőoktatási intézményi működést. A súlyos forráskivonás mellett biztosítható-e közép- és hosszútávon a felsőoktatás működése és a magas szintű, minőségi képzés?
Ítélet ʘ 2011. április 4.
sokkal fontosabb kihívást jelentő hazai pályaelhagyásra. Az Ifjúság 2008 nagymintás ifjúságkutatás gyorsjelentése alapján a felsőoktatási oklevéllel rendelkező fiatal átlagosan 3-4 hónap alatt helyezkedik el: Az ifjúságkutatás készítői feltételezik a nagyarányú pályaelhagyást!) A Széll Kálmán-terv a közoktatásban megoldásként az önkormányzati közoktatási intézményi hálózat államosítását, a felsőoktatásban az államilag támogatott létszámkeret csökkentését, ill. a felsőoktatási autonómia szűkítését helyezi kilátásba, részben az intézményi gazdálkodás, részben pedig a képzés tartalmának megállapítása tekintetében, „a képzés belső összetételéről pedig szintén a Kormány hozza meg a szükséges döntést” (Széll Kálmán-terv, 22-23. old.). Két gondolat végül. A gazdaságpolitikai céloknak alárendelt köz- és felsőoktatási törvényalkotás veszélyes! Az oktatást szabályozó törvények és az azokban szereplő felhatalmazás alapján megalkotott egyéb jogszabályok évtizedekre meghatározzák egy-egy korosztály tagjainak kilátásait és lehetőségeit. A Széll Kálmán-terv egyértelműen az abban kitűzött célok megvalósítására használja fel az oktatási törvényalkotást. Az új felsőoktatási törvényt idén szeptemberig kell elfogadnia az Országgyűlésnek. A törvény a terv szerint 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A Széll Kálmán-tervben – annak 25. oldalán, „[a] felsőoktatás senkit ne ösztönözzön arra (…) fiatal éveit boldog tétlenségben töltse”! – is megjelenik egy köztudatban élő káros és
A pazarló gazdálkodás megállapítása korai. Mekkora az egyes képzések pontos költsége? (Ezek – mind a mai napig! – nem ismert számok!) Az oktatásban a forráskivonás érinti-e a hallgatói juttatási és az esélyegyenlőség megteremtését célzó támogatási rendszert, ha igen, milyen módon és mértékben? Az orvosképzésben tapasztalható elvándorlás nem általános jelenség. Magyarországon a tömeges elvándorlás tényét megalapozza-e – hiteles! – kutatás? (A kérdésre a válasz: nem! Az elvándorlás a rendelkezésre álló eszközökkel nem mérhető.) A felsőoktatás átalakítása a bérek rendezése nélkül, önmagában, ha létezik tömeges elvándorlás, ösztönözhet-e itthon maradásra? Tervezi-e a Kormány – a Magyar Bálint szakminiszter által 2006-ban felvetett, UKH néven elhíresült – utólagos képzési hozzájárulás bevezetését? A tankötelezettség 18 éves korról 15 éves korra történő leszállításával az állam gyakorlatilag lemond a leszakadó társadalmi csoportok fiataljairól. Mit tervez a Kormány a leszakadás megakadályozása vagy csökkentése érdekében? Az utazási és gyógyszertámogatás tervzett átalakítása érinti-e a hallgatói csoportokat, ha igen, milyen módon és mértékben?
11
EgyhĂĄz
Kari-KĂśzĂŠlet
MagyarorszĂĄg ĂŠs a keresztĂŠnysĂŠg N TELEKI LEVENTE MagyarorszĂĄg 2012. januĂĄr 1-tĹ‘l hatĂĄlyba lĂŠpĹ‘, vĂŠgleges szĂśvegĂŠt tekintve jelenleg mĂŠg alakulĂłban lĂŠvĹ‘ Ăşj alkotmĂĄnya mĂĄr szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠnek felvetĂŠse pillanatĂĄtĂłl kĂśzĂŠleti ĂŠs tĂĄrsadalmi vitĂĄk kereszttĂźzĂŠben ĂĄll. Ezek a vitĂĄk a szĂśvegtervezet napvilĂĄgra kerĂźlĂŠse Ăłta termĂŠszetesen felerĹ‘sĂśdtek. A tervezet alapjĂĄn az Ăşj AlaptĂśrvĂŠny szĂĄmos rendelkezĂŠse nem kevĂŠs ĂşjĂtĂĄst hordoz magĂĄban, amelyek jelentĹ‘sĂŠge vĂĄltozĂł: az egyszerĹą nĂŠvvĂĄltoztatĂĄstĂłl (LegfelsĹ‘bb BĂrĂłsĂĄg helyett KĂşria) egĂŠszen mindezidĂĄig kĹ‘be vĂŠsettnek gondolt jogokhoz (pl. vĂĄlasztĂłjog) valĂł hozzĂĄĂĄllĂĄs megĂşjulĂĄsĂĄig terjed a vĂĄltoztatĂĄsok sora. TermĂŠszetesen ezek mĂŠltĂĄnyossĂĄgĂĄnak ĂŠs helyessĂŠgĂŠnek megĂtĂŠlĂŠse nem lesz egy hitĂŠleti kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozĂł cikk tĂŠmĂĄja. Van viszont egy olyan, szintĂŠn nĂŠpszerĹą vitatĂŠmĂĄt jelentĹ‘ – bĂĄr ezidĹ‘tĂĄjt hĂĄttĂŠrbe szorulĂł – mĂłdosĂtĂĄsi javaslat, amelynek kapcsĂĄn mĂĄr nekem is ĂŠrdemes vĂŠlemĂŠnyt nyilvĂĄnĂtanom. Ezen vĂŠlemĂŠny kĂśzzĂŠtĂŠtelekor mindazonĂĄltal nem is kĂvĂĄnom az objektivitĂĄs lĂĄtszatĂĄt kelteni. Ez ĂĄtlĂĄtszĂł is lenne, lĂŠvĂŠn neveltetĂŠsem, szocializĂĄciĂłs hĂĄtterem ĂŠs elvĂŠgzett tanulmĂĄnyaim nehezen tennĂŠk hihetĹ‘vĂŠ. SzubjektĂv vĂŠlemĂŠnyem azonban megkĂŠrdĹ‘jelezhetetlen ĂŠs megvĂĄltoztathatatlan tĂŠnyeket alapul vĂŠve szĂźletett meg. Az ĂĄltalam vizsgĂĄlt ĂşjĂtĂĄs a keresztĂŠnysĂŠg emlĂtĂŠse az alapĂŠrtĂŠkek felsorolĂĄsa sorĂĄn, amely valĂłszĂnĹąsĂthetĹ‘en az AlaptĂśrvĂŠny vĂŠgleges formĂĄjĂĄban is helyet kap majd. Sokak szerint ez a gondolat a vilĂĄgnĂŠzeti semlegessĂŠg oly fontos elvĂŠnek kinyilvĂĄnĂtott feladĂĄsĂĄt jelenti. JogĂĄllami kereteink kĂśzĂśtt persze a vĂŠlemĂŠnynyilvĂĄnĂtĂĄs alapvetĹ‘ jog, de ez a gondolat akkor sem ĂĄllja meg a helyĂŠt. ElĹ‘szĂśr is, az Ăşgynevezett semleges ĂŠs liberĂĄlis eszmĂŠk nem kĂŠpesek olyan alapot adni egy ĂĄllam szĂĄmĂĄra, amelyre ĂŠvszĂĄzados tĂĄvlatokban is biztosan lehet ĂŠpĂtkezni. Az olyan
ĂĄllamalakulatok, amelyek ilyen, az adott helyzetben kĂŠzenfekvĹ‘, ĂĄm kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl kevĂŠssĂŠ biztos eszmerendszerek mentĂŠn ĂŠpĂźltek fel, ma mĂĄr kizĂĄrĂłlag a tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvek tĂĄrgyakĂŠnt lĂŠteznek. NĂŠzzĂźnk a tĂśrtĂŠnelem ĂŠvezredeire az elĹ‘deinek hibĂĄit ĂŠs tĂŠvedĂŠseit lĂĄtni kĂŠpes, illetve azokbĂłl tanulni tudĂł ember fĂślĂŠnyessĂŠgĂŠvel. Nincs ugyan jogunk megĂtĂŠlni Ĺ‘ket, ĂĄm nem is vagyunk predesztinĂĄlva az Ĺ‘ tĂŠvedĂŠseik megismĂŠtlĂŠsĂŠre. A vilĂĄgnĂŠzeti semlegessĂŠg tĂşlhangsĂşlyozĂĄsa nem ĂŠpĂtĹ‘ ĂŠs jĂśvĹ‘bemutatĂł eszme, hanem megalkuvĂł elfogadĂĄsa az adott ĂŠlethelyzetnek, ami azonban tĂśrĂŠkeny, akĂĄrcsak maga az ember. Egyetlen ĂĄllam sem lĂŠtezhet hosszĂştĂĄvon stabil ĂŠs erĹ‘s elv- ĂŠs eszmerendszer hiĂĄnyĂĄban. MĂĄrpedig bĂĄrmennyire is igyekeznek nĂŠhĂĄnyan tagadni, a keresztĂŠnysĂŠg akkor is egy rendkĂvĂźl szilĂĄrd, ĂŠvezredes eszmerendszer. Lehet hibĂĄs vagy bĹąnĂśs az egyes ember, aki megvalĂłsĂtja azt, maguknak az eszmĂŠknek rendkĂvĂźl erĹ‘s, helyes ĂŠs nagy megtartĂłerĹ‘vel bĂrĂł volta megkĂŠrdĹ‘jelezhetetlen. A tervezet szĂśvegĂŠbĹ‘l pedig az is nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ vĂĄlik, hogy nem a keresztĂŠnysĂŠg ĂĄllamvallĂĄskĂŠnt valĂł deklarĂĄlĂĄsĂĄval ĂĄllunk szembe. Senkinek nem jut eszĂŠbe mĂŠg csak utalni sem arra, hogy a nem hĂvĹ‘k vagy mĂĄs vallĂĄsĂşak mĂĄsodrendĹą ĂĄllampolgĂĄrok lennĂŠnek. SĹ‘t, a tĂśbbi vallĂĄs hagyomĂĄnyainak tiszteletĂŠt vallja is a szĂśveg: „ElismerjĂźk a keresztĂŠnysĂŠg nemzetmegtartĂł erejĂŠt. BecsĂźljĂźk orszĂĄgunk kĂźlĂśnbĂśzĹ‘ vallĂĄsi hagyomĂĄnyait.â€? A mĂĄsodik ĂŠrvem a tĂśrtĂŠnelem elismert tĂŠnyein alapul. A Preambulum helyĂŠt ĂĄtvevĹ‘ Nemzeti HitvallĂĄs elsĹ‘ mondatĂĄban a kĂśvetkezĹ‘t olvassuk: „BĂźszkĂŠk vagyunk arra, hogy Szent IstvĂĄn kirĂĄlyunk ezer ĂŠvvel ezelĹ‘tt szilĂĄrd alapokra helyezte a magyar ĂĄllamot, ĂŠs hazĂĄnkat a keresztĂŠny EurĂłpa rĂŠszĂŠvĂŠ tette.â€? Vajon e megĂĄllapĂtĂĄs helyessĂŠge kĂŠrdĂŠs valaki szĂĄmĂĄra? Nem magĂĄnvĂŠlemĂŠnyem, hanem mindannyiunk ĂĄltal tanult ĂŠs ismert tĂśrtĂŠnelmi tĂŠny, hogy a szilĂĄrd ĂĄllamalakulat megteremtĂŠsĂŠnek fontos alapjĂĄt jelentette a keresztĂŠny
hit korai felvĂŠtele, amely ezĂĄltal mĂĄr hazĂĄnk bĂślcsĹ‘jĂŠnĂŠl is jelen volt. TalĂĄn van, aki Ăşgy ĂŠrzi, hogy fel kellene ĂĄldozni a tĂśrtĂŠnelmi hĹąsĂŠget a vilĂĄgnĂŠzeti semlegessĂŠg oltĂĄrĂĄn? Igaz ugyan, hogy a 2007. mĂĄrcius 25-ĂŠn elfogadott berlini nyilatkozattal az EurĂłpai UniĂł mĂĄr megtette ezt, amikor a humanista embereszmĂŠnyhez visszatĂŠrve deklarĂĄlta helyette a kĂśvetkezĹ‘t: „Az EurĂłpai UniĂłban kĂśzĂśs eszmĂŠnyeinket valĂłsĂtjuk meg: szĂĄmunkra az ember ĂĄll a kĂśzĂŠppontban.â€? Ennek egyetlen motivĂĄciĂłja az volt, hogy vĂŠletlenĂźl se sĂŠrtsĂźnk meg valakit elvtelen elvisĂŠgĂŠnek szabadsĂĄgĂĄban. Mert tĂŠnyleg igaz, hogy az embernek kell ĂĄllnia a kĂśzĂŠppontban, ĂĄm ahhoz, hogy ez az ember valĂłban ĂĄllni tudjon, biztos alapra van szĂźksĂŠge. És ezt ĂśnmagĂĄban nem fogja megtalĂĄlni, ĂśnmagĂĄnak nem tudja nyĂşjtani. Ebben az esetben nem kell, de nem is ĂŠrdemes kĂśvetnĂźnk az UniĂł ĂĄltal mutatott irĂĄnyt. Ahogy tĂśbb, szintĂŠn uniĂłs orszĂĄg alkotmĂĄnya is szembe megy azzal. Vagyis inkĂĄbb a berlini nyilatkozat kidolgozĂłinak kĂłros kompromisszum-keresĂŠse megy szembe tĂśbb EU-tagĂĄllam (pl. Ă?rorszĂĄg, NĂŠmetorszĂĄg vagy LengyelorszĂĄg) alaptĂśrvĂŠnyĂŠvel. J. H. H. Weiler nyolc motivĂĄciĂłs tĂŠnyezĹ‘t sorol fel nagysikerĹą, KeresztĂŠny EurĂłpa cĂmĹą mĹąvĂŠben (ĂŠrdemes ĂĄtolvasni: KeresztĂŠny EurĂłpa, Szent IstvĂĄn TĂĄrsulat, Budapest, 2006. 89-97. oldal) annak a jelensĂŠgnek az alapjĂĄul, amit Ĺ‘ meglehetĹ‘sen szemlĂŠletesen a „krisztofĂłbiaâ€? szĂłval Ăr le. Vagyis annak magyarĂĄzatĂĄra, hogy EurĂłpa miĂŠrt fĂŠl megvallani egyĂŠbkĂŠnt vitathatatlan keresztĂŠny gyĂśkereit. Én az elĹ‘zĹ‘ekben kĂŠt okot hoztam fel amellett, hogy nekĂźnk ezt miĂŠrt ĂŠrdemes mĂŠgis megtennĂźnk. Nem az Ăşj AlaptĂśrvĂŠny vĂŠdelmĂŠben tettem ezt, csupĂĄn azĂŠrt mert a Katolikus Egyetem hallgatĂłjakĂŠnt kĂśtelessĂŠgemnek ĂŠreztem. BelĂĄtva, hogy ĂĄltalĂĄban a liberĂĄlis eszmĂŠk hirdetĹ‘i a hangosabbak, Ăgy az ellensĂşly megteremtĂŠse ĂŠrdekĂŠben szĂźksĂŠges felszĂłlalni, ha arra valakinek lehetĹ‘sĂŠge adĂłdik.
Szabad-e a sajtĂł, avagy akciĂłban a februĂĄri ifjak N KASZIĂ N Ă BEL A „VitĂĄzzunk egy tea mellettâ€? sorozat idei fĂŠlĂŠvi folytatĂĄsakĂŠnt 2010. februĂĄr 22-ĂŠn kerĂźlt megrendezĂŠsre - a nagysikerĹą, az alkotmĂĄnykoncepciĂłt tĂĄrgyalĂł program folytatĂĄsakĂŠnt - az aktuĂĄlis mĂŠdiatĂśrvĂŠny problĂŠmĂĄit felvetĹ‘ vitaest. A tĂŠmavĂĄlasztĂĄsĂŠrt dicsĂŠret illeti a szervezĹ‘ket, hiszen EgyetemĂźnk Koltay AndrĂĄs TanĂĄr Ăšr szemĂŠlyĂŠben aligha talĂĄlhatott volna autentikusabb forrĂĄst a tĂŠma tĂĄlalĂĄsĂĄra ĂŠs a felmerĂźlĹ‘ tĂŠvhitek eloszlatĂĄsĂĄra. A kĂŠrdĂŠskĂśr ugyanis egyike azoknak, amelyekrĹ‘l mindenkinek van vĂŠlemĂŠnye, amit a harciasabbak elĹ‘szeretettel hangoztatnak is, tartalmi kĂŠrdĂŠsekben, illetve magĂĄrĂłl a tĂśrvĂŠnyrĹ‘l azonban kevesen kĂŠpesek ĂŠrdemben, hozzĂĄĂŠrtĹ‘kĂŠnt nyilatkozni. SzerencsĂŠre a vitapartner, CeglĂŠdi ZoltĂĄn, a HĂrszerzĹ‘ publicistĂĄja - aki nem mellesleg szintĂŠn jogĂĄsz vĂŠgzettsĂŠgĹą - megfelelĹ‘ ĂŠrvekkel, korrektĂźl kĂŠpviselte az internetes mĂŠdiĂĄt, esetenkĂŠnt felvetve valĂłban mĂŠg nem kikristĂĄlyosodott kĂŠrdĂŠseket, akĂĄr a magyar zenei kvĂłta elhatĂĄrolĂĄsi kĂŠrdĂŠseirĹ‘l, akĂĄr a kiegyensĂşlyozott tĂĄjĂŠkoztatĂĄs definiĂĄlĂĄsĂĄnak mikĂŠntjĂŠrĹ‘l. HallgatĂłi kĂŠrdĂŠsre adott vĂĄlaszĂĄbĂłl megtudhattuk, hogy ĂĄllĂĄspontja szerint az EurĂłpai UniĂłval tĂśrtĂŠnt egyeztetĂŠsek sorĂĄn eszkĂśzĂślt mĂłdosĂtĂĄsok csupĂĄn figyelmeztetĂŠsek, emellett rengeteg mĂĄs problĂŠma is felmerĂźl, amelyeket azonban jogi eszkĂśzĂśkkel (ti. a normaszĂśveg mĂłdosĂtĂĄsĂĄval) nem lehet megoldani, ahhoz az ĂŠrintett mĂŠdiapiaci szereplĹ‘k ĂśsszefogĂĄsa szĂźksĂŠges. UtĂłbbiban Ăşgy tĹąnik, nincs hiĂĄny, a rendezvĂŠny elejĂŠn ugyanis nem vĂĄrt atrocitĂĄs zavarta meg a rendet, nevezetesen felhevĂźlt aktivistĂĄk a mĂĄrciusi tizenkĂŠt pont cenzĂşrĂĄzott vĂĄltozatait reptettĂŠk szĂŠt az elĹ‘adĂłban, a hallgatĂłsĂĄg nem kis megdĂśbbenĂŠsĂŠre. Igaz, hogy ezen akciĂłn kĂvĂźl a vĂŠlemĂŠnyĂźket nem hallhattuk, annak ellenĂŠre, hogy a fĹ‘szereplĹ‘k vitĂĄja utĂĄn a hallgatĂłsĂĄg rĂŠszĂŠrĹ‘l vĂĄlogatott ĂŠs lĂŠnyeges kĂŠrdĂŠsek hangzottak el, kezdve a bizottsĂĄgi dĂśntĂŠs egyesek szerinti tĂşlzott engedĂŠkenysĂŠgĂŠnek problĂŠmĂĄjĂĄn ĂĄt a bĂrsĂĄg kiszĂĄmĂtĂĄsa ĂŠs felsĹ‘ hatĂĄrĂĄnak ĂśsszefĂźggĂŠsĂŠig, vagy ĂŠppen a hĂradĂłk bĹąnĂźgyi tĂĄjĂŠ-
koztatĂĄsĂĄra vonatkozĂł problĂŠmĂĄig. SzemĂŠly szerint jobban ĂśrĂźltem volna, ha az ĂśnjelĂślt februĂĄri (akarom mondani, mĂĄrciusi) ifjak inkĂĄbb sajĂĄt vĂŠlemĂŠnyĂźkkel ĂŠs ĂŠszrevĂŠteleikkel jĂĄrulnak hozzĂĄ az est fĂŠnyĂŠnek emelĂŠsĂŠhez, nem szemetelĂŠssel. Ĺ?sidĹ‘k Ăłta tudhatĂł ugyanis, hogy a vita elĹ‘feltĂŠtele a pĂĄrbeszĂŠd, amely mellett sĂŠrtĹ‘dĂśttsĂŠgnek nincs helye, hiszen Ăgy a mĂĄsik fĂŠl hiĂĄba kĂvĂĄncsi a gondolatokra, ebbĹ‘l azokat megismerni nem lehet. KĂźlĂśnĂśsen igaz ez azon prĂłbĂĄlkozĂĄsokra, amelyek egy szakmai, tĂĄrsadalmi vitĂĄt kizĂĄrĂłlag a politika oldalĂĄrĂłl, habzĂł szĂĄjjal kĂvĂĄnnak megkĂśzelĂteni, amely sorĂĄn sokszor igazolĂĄst nyer azon J.G.C. Minchin, XIX. szĂĄzadi brit liberĂĄlis kĂŠpviselĹ‘ gondolata, amely szerint „egy politikai vita alatt a tĂĄr-
gyalĂĄs heve fordĂtott arĂĄnyban ĂĄll a rĂŠsztvevĹ‘k tudĂĄsĂĄval.â€? Aki mĂŠgis Ăşgy gondolja, hogy MagyarorszĂĄgon visszaĂĄllĂthatatlanul megszĹąnt a sajtĂłszabadsĂĄg (termĂŠszetesen a demokrĂĄciĂĄval ĂŠs a jogĂĄllammal egyĂźtt), annak talĂĄn ĂŠrdemes lehet felkeresni mostanĂĄban nĂŠhĂĄny kĂśzelkeleti orszĂĄgot, ahol mĂŠg valĂłban maradĂŠktalanul ĂŠrvĂŠnyesĂźlnek az emberi alapjogok, ĂŠs a vĂŠlemĂŠnyek, gondolatok szabadon szĂĄrnyalhatnak. Az utazĂĄs elĹ‘tt fogadjĂĄk meg jĂł tanĂĄcsomat, ĂŠs a Press feliratĂş lĂĄthatĂłsĂĄgi mellĂŠny mellĂŠ egy golyóållĂł kevlĂĄr beszerzĂŠsĂŠt is vegyĂŠk fontolĂłra. Jelen ĂrĂĄsnak nem cĂŠlja a tĂśrvĂŠny ĂŠrdemi passzusainak vagy azok vĂĄltozĂĄsainak bemutatĂĄsa, kizĂĄrĂłlag annyit tartok fontosnak leszĂśgezni, hogy a hasonlĂł estĂŠk igenis kĂvĂĄnatosak, kĂźlĂśnĂśsen, hogy a kezdeti estek csalĂĄdias hangulata helyett mostanra egy kĂŠtszĂĄz fĹ‘s elĹ‘adĂłt betĂśltĹ‘ ĂŠrdeklĹ‘dĹ‘ hallgatĂłsĂĄgot vonzanak. BĂztatĂłk tehĂĄt mindenkit arra, hogy az elkĂśvetkezĹ‘ idĹ‘ben is lĂĄtogasson el a HĂ–K hasonlĂł tĂŠmĂĄjĂş rendezvĂŠnyeire is, mert valĂłban a szubjektĂv tanulsĂĄgok levonĂĄsa mellett szakmai ismereteit is ĂŠrdemben bĹ‘vĂtheti, ĂŠs a jogĂĄsztĂĄrsadalom prominens szemĂŠlyeinek teheti fel addig megvĂĄlaszolatlan kĂŠrdĂŠseit. Akinek pedig nincsen sajĂĄt gondolata, csak „jĂł bulinakâ€? gondolja partizĂĄnakciĂłk szervezĂŠsĂŠt, annak javaslom vĂŠlemĂŠnynyilvĂĄnĂtĂĄsi hajlamainak kiĂŠlĂŠsĂŠt pĂŠldĂĄul internetes blogokban, hiszen bĂĄrmelyik pillanatban Ăźthet az sajtĂł utolsĂł szabad ĂłrĂĄja, Ăşgyhogy - irĂĄny a klaviatĂşra!
MĂĄrcius 15-e margĂłjĂĄra „Magyar vagyok. Legszebb orszĂĄg hazĂĄm‌ Magyar vagyok. BĂźszkĂŠn tekintek ĂĄt A multnak tengerĂŠn, ahol szemem Egekbe nyĂşlĂł kĹ‘sziklĂĄkat lĂĄt, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. EurĂłpa szĂnpadĂĄn mi is jĂĄtszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegĂŠ a fĂśld kirĂĄntott kardunk, Mint a villĂĄmot ĂŠjjel a gyerek.â€? PetĹ‘fi SĂĄndor: Magyar vagyok (rĂŠszlet)
N MIKOLA ORSOLYA Magyar vagyok. BĂźszke. BĂźszke magyarsĂĄgomra, HazĂĄmra, s mĂĄrcius 15-ĂŠn is kihĂşzva viseltem szĂvem felett a kokĂĄrdĂĄt. S ahogy vĂŠgignĂŠztem embertĂĄrsaimon, akik ruhĂĄjĂĄt szin-
12
tĂŠn ott dĂszelgett a nemzetiszĂnĹą jelvĂŠny, ĂśrĂźltem, hogy egyek vagyunk. Magyarok e kis orszĂĄgban. De miĂŠrt csak egy nap, egy nap gondolunk igazĂĄn magyarsĂĄgunkra? MiĂŠrt csak ekkor viseljĂźk a kokĂĄrdĂĄt? ViseljĂźk minden nap! LegyĂźnk bĂźszkĂŠk minden nap arra, hogy magyarok vagyunk! Nincs miĂŠrt szĂŠgyenkeznĂźnk! Nem a mĂşlton kell keseregni, hanem a jelenre koncentrĂĄlva a jĂśvĹ‘t kell ĂŠpĂteni! ÉpĂtenĂźnk! EgyĂźtt, egymĂĄssal ĂŠs egymĂĄsĂŠrt! Nem gĂĄncsoskodva, hanem mosolyogva, Ăśsszefogva! Nem a mĂĄsikra kell ujjal mutogatni, hogy majd ha Ĺ‘ megteszi, akkor ĂŠn is, hanem nekĂźnk kell elsĹ‘nek megtenni! PĂŠldĂĄt kell mutatnunk, a jĂśvĹ‘ nemzedĂŠkekĂŠnt, a jĂśvĹ‘ĂŠrt! „‌ semmi kincsĂŠrt s hĂrĂŠrt a vilĂĄgon El nem hagynĂĄm ĂŠn szĂźlĹ‘fĂśldemet, Mert szeretem, hĹ‘n szeretem, imĂĄdom GyalĂĄzatĂĄban is nemzetemet!â€?
,"3* 5%, .›3$*64
#ÂťS B FT 05%, NĂƒH FMĂ?UUĂ–OL WBO B LWBMJÄŒLÂťDJĂ? B BT 05%, SB NÂťS NFHLF[EĂ?EĂ?UU &OOFL FMTĂ? ÂťMMPNÂťTBLĂƒOU B[ FC CFO B GĂƒMĂƒWCFO BCT[PMWÂťMĂ?L T[ÂťNÂťSB LJTFCC T[BCÂťTĂ” EF BOOÂťM ĂƒSEFLFTFCC LBSJ 5%, U SFOEF[UĂ–OL "[ FTFNĂƒOZFO IÂťSPN QPMHÂťSJ KPHJ UĂƒNÂťKĂ” EPMHP[BU WFSTFOZ [FUU #BMÂť[T 1ĂƒUFS #BMÂť[T " ,OPX IPX PQPOFOT 5Ă?UI .ÂťUĂƒ 3BCÂťO 4VSJ /PĂƒNJ ,FSFTLFEFMNJ KFMNPOEBUPL ĂƒT T[MPHFOFL WĂƒEKFHZPMUBMNB PQQPOFOT -ĂƒWBJ (ÂťCPS ĂƒT 4[BCĂ? ,SJT[UJ OB +BOLB " SFLMÂťN NJOU GPMZBNBUPTBO WÂťMUP[Ă? T[FS[Ă?J KPHJ BMLPUÂťT PQQPOFOT .PTPOZJ "OESFB -FHKPCCOBL B[ VUĂ?CCJ EPM HP[BUPU NJOĂ?TÇUFUUF B [TĂ•SJ NÇH B MFHKPCC PQQPOFOT 5Ă?UI .ÂťUĂƒ 3BCÂťO MFUU *EĂƒO UBWBTT[BM NÂťKVT ÂťO MFT[ OBHZT[BCÂťTĂ” 5FIFUTĂƒHOBQQBM FHZCFLĂ?UĂ?UU ,BSJ 5%, BNFMZSF NBYJNVN LBSBLUFST[ÂťNĂ” EPM HP[BUUBM NĂƒH MFIFU OFWF[OJ ÂťQSJMJT JH " EPMHP[BUPLBU
Ă?tĂŠlet Ę˜ 2011. ĂĄprilis 4.
Ă?tĂŠlet Ę˜ 2011. ĂĄprilis 4.
B UBOT[ĂƒLFL OFWF[JL B[B[ FHZTĂƒHFTFO UBOT[ĂƒLFOLĂƒOU B UBOT[ĂƒL WF[FUĂ?L UPWÂťCCÇUKÂťL B ,VUBUÂťTT[FSWF[ĂƒTJ ĂƒT ,Ă–MĂ–HZJ *SPEB GFMĂƒ &[ĂƒSU GPOUPT IPHZ NJIBNBSBCC WFHZF GFM NJOEFOLJ B LBQDTPMBUPU B LPO[VMFOTĂƒWFM ĂƒT B EPMHP[BUPU UBOT[ĂƒLJ LFSFUFL LĂ?[Ă?UU WJUBT TÂťL NFH QM UBOT[ĂƒLJ 5%, LFSFUĂƒCFO &[ B[U B DĂƒMU T[PMHÂťMKB IPHZ B EPMHP[BUPL UBSUBMNÂťSĂ?M B UĂƒNÂťIP[ JHB[ÂťO ĂƒSUĂ? UBOT[ĂƒLJ PLUBUĂ?L GPSNÂťMKBOBL WĂƒMFNĂƒOZU ĂƒT ÇHZ B BT 05%, SB UĂ?SUĂƒOĂ? OFWF[ĂƒTLPS OF FHZFEĂ–M B ,BSJ 5%, O FMĂƒSU FSFENĂƒOZFL IBOFN B T[BLBWBUPUU UBOT[ĂƒLJ PLUBUĂ?L ĂƒSUĂƒLFMĂƒTF JT OZPNKPO B MBUCB " CBO FTFEĂƒLFT LĂ?WFULF[Ă? 05%, O UĂ?SUĂƒOĂ? SĂƒT[WĂƒUFMSF UFSNĂƒT[FUFTFO OFN DTBL B NPTU UBWBT[J ,BSJ 5%, O CFNV UBUPUU EPMHP[BUUBM MFIFU KPHPTVMUTÂťHPU T[FSF[OJ IJT[FO Ă?T[ĂƒO UB WBT[ÂťO ĂƒT Ă?T[ĂƒO JT MFT[OFL LBSJ GPSEVMĂ?L
+Ă? GFMLĂƒT[Ă–MĂƒTU LÇWÂťO B ,VUBUÂťTT[FSWF[ĂƒTJ ĂƒT ,Ă–MĂ–HZJ *SPEB
13
Sport
Típusjegyzék
Egy a jelszó: sportolj végre! Körkép a Kari sportélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről Nem célom, hogy e cikk keretében visszaemlékezést írjak. Azonban fontosnak tartom, hogy hiteles legyek előttetek és megértsétek, miért jelent olyan sokat számomra a sport. 7-8 éves koromban kezdtem el versenyszerűen futballozni a Kispesti Honvédban. Nagyon sok mindent köszönhetek annak a körülbelül 10 évnek, amit rendszeres edzésekre és bajnoki mérkőzésekre járásokkal töltöttem. Megtanultam, hogyan kell beilleszkedni egy zárt közösségbe, kiegyensúlyozottabb lettem, és javult a szellemi teljesítőképességem is. Le tudtam vezetni fölösleges energiáimat és sok rossz szokás kialakulásától, illetve fölerősödésétől óvott meg. Ezeket az előnyöket akkor még nem értettem. Soha nem felejtem el azt a napot, amikor egy franciaországi bajnokságon elsők lettünk. A felnőtt csapat meccse előtt felvonultunk, és kihirdették eredményünket. Az egész stadion őrjöngve ünnepelt minket. Futballista akartam lenni. Ezért edzettem nap, mint nap. Végül mégsem lettem focista, de ezt nem érzem kudarcnak. Hosszú és nehéz volt az út, amit eddig bejártam, de úgy érzem, sikerült megtalálnom a helyem. Büszke vagyok, hogy egy olyan közösség tagja lehetek, amelyet intelligens és izgalmas emberek alkotnak. Legyetek Ti is büszkék rá! A Pázmány hallgatójának lenni nagy dolog, és reményt ad a jövőre nézve. Az évek során sok minden változott a környezetemben. Gondolkodásom is formálódott, de a sport melletti elkötelezettségem megmaradt. Ma azonban már azért sportolok, hogy jól érezzem magam. Az örömért, amit a játék és a mozgás ad. Azt szeretném, ha ezt az örömöt Ti is átélnétek! Nézzük most, hogy is alakult a Pázmányos sportélet rövid története. A kezdetekről nehéz lenne pontos képet festenem, mert akkor még bőven a középiskolában koptattam a padot. Ami biztos, hogy a 90-es évek végén, 2000-es évek elején már volt sportélet nálunk. Létezett kispályás labdarúgó bajnokság (nagyon sok csapattal!), sőt még nagypályás focicsapattal is bírtunk. A foci tehát jól működött, de más sportág gyakorlására nem volt lehetőség. 2004-es év folyamán azonban ez a kevés lehetőség is megszűnt. Évekig nem működött szervezett formában sport Karunkon.
14
2007 őszén iratkoztam be egyetemünkre. Ekkor még mindig semmilyen sportra nem nyílt lehetőség nálunk, így külső bajnokságban indítottunk el egy csapatot. A helyzet 2008-ban változott meg. Ekkor szerveződött újra első ízben kispályás focibajnokságunk. Az esemény sok érdeklődőt vonzott, de nem volt jól szervezett. A mérkőzések többször elmaradtak, mert a csapatok nem tudták pontosan, hogy mikor játszanak. Ráadásul nem alakult ki megfelelő kommunikáció a szervezők és a résztvevők között, a csapatvezetők sem beszéltek érdemben egymással. Eleinte még bíró sem volt. Sőt, az egyik idény végén vita folyt arról, hogy ki lett
a győztes. Így ment ez 2009 őszéig, amikor Sokolowski Márkkal hivatalosan is átvettük a bajnokság koordinálását. Innentől datálnám tényleges HÖK-ös működésemet. Abban, hogy elkezdtem HÖK-özni nagy szerepe volt Teleki Lászlónak és Szilágyi Demeternek. Előbbivel csapatunk kapusaként ismerkedtem meg. Ő akkor HÖOK elnökségi tag, utóbbi pedig HÖK elnökünk volt. A foci beindulása után nem sokkal megjelent a röplabda, majd a kosárlabda is. Utóbbi azonban nem a 26-os épületünk harmadik emeleti labdajátéktermében volt, hanem a Treforton. Ebben az időszakban kezdtünk el tehát „mozgolódni”, de a szervezés még hagyott kívánni valót maga után. Márk később úgy döntött, hogy nem akar kizárólagosan ezzel a területtel foglalkozni, így lettem fokozatosan egyedül a sportügyek felelőse. 2010 őszén, az elnöki poszton Döme átadta a stafétabotot Palócz Lacinak, aki szintén fontosnak tartja a kari sportélet minél hatékonyabbá tételét. Az ezt követő tisztújító küldöttgyűlésen választottak meg hivatalosan is sportreferenssé. Velem dolgozott Tóth Máté jelenlegi felügyelőbizottsági elnök is. Az ő munkabírása és precizitása nélkül ma nem tartana a sportélet ott, ahol van. Az első eredményünk a kispályás labdarúgó bajnokságunk professzionálisabbá tétele volt. Elkészítettük a versenykiírást, a bajnokság pontos sorsolását, labdákat szereztünk
be, felvettük a csapatokkal a kapcsolatot. Elkezdtünk góllövőlistát, fair-play táblázatot vezetni és sokat dolgoztunk a kapuk és hálók rendben tartásával. A körülmények javulásával a bajnokság színvonala is nőtt, így tavaly ősszel úgy döntöttünk, hogy hosszú idő után először, újra megszervezzük a Pázmány Kupát, egy futballtornát egyetemünk összes Karának részvételével. Tevékenységünk sikeres és jól működő volt. Nagy örömünkre a folyamat nem állt meg itt. Mind a röplabda, mind a kosárlabda terén egyre nagyobb szervezkedés vette kezdetét. E két sportág eredményes fellendítésére azonban már annyi többletfeladatot jelentett, hogy ellátásukhoz nem volt elég két ember. Ezért kértem meg a HÖK-ből Král Anettet a röplabda, Keresztes Krisztiánt pedig a kosárlabda koordinálására (utóbbi feladatát Szendrei Bence vette át 2011 februárjától). Ezzel a 4 fővel láttuk el 2010 őszén a Pázmányos sportélet szervezését. Szerencsére azóta még többen csatlakoztak hozzánk és sportmunkacsoport üléseket is tartunk rendszeresen. A korábbi évekhez képest óriásit ugrott a sport iránti érdeklődés és sokkal szervezettebb keretek között mozoghattunk. Mellette elkezdtünk új sportolási lehetőségeken is gondolkodni. Mindent egybevetve a 2010-es esztendő áttörésnek volt tekinthető a Kari Sport életében. 2011-ben sem akarunk letérni arról az útról, amin elindultunk. Február óta lehetőség nyílik Karunkon kézilabdázni, de lesz pingpong és csocsóbajnokságunk is. Folynak a tárgyalások aerobic illetve jógaedzések bevezetéséről és szeretnénk tollaslabdát is tartani a labdajáték teremben. Továbbá a tavasz beköszöntével kirándulásokat szervezni. Reményeim szerint a lányokat is sikerül jobban megmozgatni, mert számukra eddig kevés sportolási lehetőség volt. Végezetül engedjetek meg még néhány gondolatot. Az egészséges életmód kialakítása nagyon fontos ahhoz, hogy a magyar társadalom talpra álljon. Az első lépést pedig ki fogja megtenni, ha nem mi, fiatalok?! Fogjunk hát össze, és aktivizáljuk magunkat! Várom mindenki jelentkezését telefonon, e-mailben vagy személyesen a fogadóórám ideje alatt. Minden ötletet, elképzelést szeretettel várok. „Tegyük együtt a Pázmányt az ország legsportosabb jogi Karává”! Szatmári Ádám JÁK HÖK sportreferens Telefon: 06-20-490-09-38 E-mail: sport@jakhok.hu Fogadóóra: szerda 18:00-20:00
Ítélet ʘ 2011. április 4.
Vizsgáztatótípusok N KRZYZEWSKY MÁRK Felbuzdulva egyetemünk kétség kívül legtöbbet emlegetett Professzorának megjelenő írásán az Ítéletben, megmozdultak a tekervények a fejemben, és elhatároztam, hogy elektronikus papírra vetem az ellenkező oldalt. Megjegyeznék két dolgot: 1.) Bármiféle hasonlóság valós vagy élő személlyel a merő véletlenség műve! Ugyanakkor: 2.) A típusok nagy része jórészt tapasztalatból adódik, viszont biztos nem egyediek, vagyis a világ bármely hallgatója ráismerhet egy-egy tanárára a saját egyetemén, a saját élményeiből! A Professzor Úr kihangsúlyozta, hogy a vizsgázó típusok kizárólag felkészületlen hallgatókra vonatkoznak, itt nem tudok ilyen kikötést tenni, hiszen a tanárok mindig a legjobban felkészültek a vizsgán. Ezek a felismerhető jelek az évek során alakulnak ki egy személyben. Az előszó lezárásaként annyit, hogy ezek csak szubjektív, megfigyelt vélemények, nem kötelező senkinek magára vennie, továbbá, hogy egy tanár nem csak egy típusba tartozhat! Jó szórakozást!
A KICSINYES: Önmagában nem rosszindulatú, de minden szóra kíváncsi és meg is követeli, hogy a vizsgázó szájából hallja ezeket. Szoros rokonságot mutat a horgásszal, ám nem annyira kegyes. Jellemzője, hogy egy vizsga 30-40 percig is eltarthat.
A CSENDES: Jellemzője, hogy végighallgatja a vizsgázót. Nem szól bele, türelmes és nyugodt. Ezen belül aztán ágazik: 1: aki ezután jó jegyet ad 2: aki ezután rossz jegyet ad
A „CSERNUS”: Kivételes emberismerete arra sarkalja, hogy folytonosan véleményt mondjon a vizsgázóról. A nem tudót ádáz alázásnak veti alá, azonban a dicséret sem kerüli meg. Ennek azonban nem szükségszerű következménye a jó jegy. Például a „Önnek nagyon jó felelő készsége és kivételesen példás retorikája van, élvezet Önt hallgatni, ezért igazán remélem, hogy UV-n megint nálam lesz!” mondatok kettős érzelmet hagyhatnak a vizsgázóban.
A MEGGYŐZHETŐ: Ha egy diák látja, hogy az adott tanár ebbe a csoportba tartozik, az első 2-3 mondatot igyekszik ledarálni, értelmes mondatokban, ekkor a tanár leállítja a minden vizsgázó számára mennyországként felcsendülő „engem meggyőzött” szavakkal és egy általában jó jeggyel kiengedi a vizsgázót. Nem kizárt azonban, hogy a tanár ezzel a taktikával a saját, az adott témában hiányos tudását próbálja leplezni, ez azonban csak az esetek kevés százaléka.
A KÖVETELŐ: Őnála kizárt a hiányos tudás. mindent tud az anyagról és ezt a vizsgázóktól is elvárja. Nem lehet becsapni, nála nem működnek a trükkök.
A KÍVÁNCSI: Sokat kérdez. Főleg ha olyan tételről van szó, ami az ő szakterülete. Általában nem lehet nála végigmondani a tételt, mert vannak dolgok, amit fontosnak tart és azt mindenképp hallani akarja.
A KÖNYÖRÜLETES: Abszolút felkészületlen vizsgázók számára ideális. A vizsga végén a vizsgázó által tökéletesen időzített kifogás benyögése szükségeltetik, ami általában ápolásra szoruló családtag, vagy időhiány. Az esetek egy bizonyos százalékában a vizsga úgy zárul, hogy a vizsgáztató egy ismert családtag vagy hozzátartozó üdvözlésére kéri a vizsgázót és kiengedi egy kettessel.
A MOSOLYGÓS GYILKOS: Angyali türelemmel, széles mosollyal az arcán végig hallgatja a tételt, majd közli, hogy ez nem ide tartozik és megbuktatja a vizsgázót. Neki egy válfaja, aki egy hibás szó vagy mondat miatt buktat, a semmivel össze nem téveszthető „igen! igen! igen! neeeeeem… elégtelen” sorokkal.
A HORGÁSZ: Készülő, ám memóriazavarral küszködő vizsgázóknak ajánlatos. Látja, hogy az ember tanult és mivel általában jóindulatú, kihalász minden szót a vizsgázóból.
Ítélet ʘ 2011. április 4.
A „VÁGÓ ÚR”: Nem hagyja, hogy a vizsgázó kibontakozzon, általában 1-2 mondat után leállítja, és elkezdi másról kérdezni, aminek semmi köze a tételhez. Ez jelentheti az egész anyagot, de előfordul, hogy korábban tanult anyagot kér. Sok esetben jó ok a buktatásra.
AZ ISMERŐS: Az anyagról az esetek többségében egy árva szó sem esik, ha igen akkor csak minimális mértékben. A beszélgetés nagy részét a családtagok, háziállatok és a közös bulik teszik ki. Az ilyen vizsgák nagy százalékában jó jegy születik.
A HIPERAKTÍV: Különös ismertetőjele, hogy nem tud egy helyben maradni. Állandó késztetést érez, hogy sétálgasson a teremben, vagy forogjon a székén. Folyton leül-feláll. Sokszor mereng az ablakon kifelé, arra gondolva, hogy most milyen jót mozoghatna a Margitszigeten, vagy a kosárpályán.
A PONTATLAN: Minimum egy, de inkább két órát késik, ezzel azonban többnyire csak önmagát húzza fel. Az emiatt kialakult tanári és a hallgatói lelki állapot miatt gyakran rossz jegyek születnek.
A TUDATLAN: Ők általában beugrók. Az eredetileg vizsgáztató tanár nem ért rá, vagy megbetegedett, és neki kellett beugrania helyette. Ez azonban azt eredményezi, hogy nem tudott megfelelően készülni, így azt mond a vizsgázó, amit csak akar, a tanár úgyis elhiszi neki, mert fogalma sincs, hogy mire bólogat, vagy mit mond helytelenül az illető.
A NŐCSÁBÁSZ: Őket a külső megjelenéssel megszelídítheti a vizsgázó. Férfi tanár esetében egy miniszoknya és egy dekoltázs, hölgy vizsgáztatók tekintetében egy jól belőtt séró és a megfelelő parfüm egyenes út lehet a sikeres vizsga fele. Véleményem szerint a lista koránt sem teljes, ezek csak az első gondolatból kipattant ötletek, bárki kívánság szerint kiegészítheti a listát saját ötleteivel, élményeivel!
15
Környezet-Rajz
Humor
A Mágnásfertály gyöngyszemei 1. Mágnásfertály. Ezzel a közkeletű elnevezéssel illeték Pest lakói a ma Palotanegyedként ismert kerületrészt. A Rákóczy út – Múzeum körút – Üllői út – Nagykörút által határolt terület beépítése a XIX. század második felére tehető. Ekkor épültek azok a fényűző paloták és bérházak, amelyek között mi is nap mint nap lépdelünk. De tudunk is róluk valamit? A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épülete vajon eredetileg is könyvtárnak épült? Minek használták azelőtt a JÁK vagy épp az Andrássy Universität épületét? Kétrészes írásomban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresek választ. N BÁRTH BERTALAN GSCHWINDT-PALOTA (Bródy S. u. 12.) Gschwindt György, a kor egyik sikeres vállalkozója építtette 1901-ben. Ismeretes, hogy a családi vagyont édesapja, Gschwindt Mihály alapozta meg szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyárával. A palotának két érdekessége van. Egyik – az utcafrontról is jól látható – a második emeleti erkély mellvédjén elhelyezkedő napóra. Sajnos az árnyékvetője hiányzik, de így is magas művészeti értékkel bír. A másik érdekesség, hogy mivel Gschwindt György nagy zenekedvelő hírében állt, az alaksori zeneteremben gyakori vendégnek számítottak a kor előkelőségei, politikusai, így például gróf Szapáry Lajos is.
DÉGENFELD-HÁZ (Bródy S. u. 14.) Az Ybl Miklós tervezte épület a Palotanegyed egyik legjobb állapotban lévő lakóháza. Az építtető Odescalchi család olasz eredetű, Magyarországra is átszármazott főrangú család. Az épület a Dégenfeld nevet Odescalchi Gyula herceg felesége, Dégenfeld Anna után kapta. Különlegessége a gyönyörű belső és külső kivitelezés mellett, hogy itt élt és halt meg Tisza Kálmán miniszterelnök.
KÉMÉNYSEPRŐ-HÁZ (Bródy S. u. 15.) Hild Károly tervezte, építtetője Devecis del Vecchio Márton kéményseprőmester volt. Ez az épület egyik személyes kedvencem, aminek oka, hogy a tetején egy kéményseprő figura található. Megmosolyogtató.
gában ma az építészetileg nehezen értékelhető, szintén a Magyar Rádióhoz tartozó épület található. Ez utóbbi helyén eredetileg a Nemzeti Lovarda állt. Az Esterházypalotában található a Magyar Rádió Márványterme.
KÁROLYI-PALOTA (Pollack M. tér 3.) Ha lehet így fogalmazni, a tér csúcspontja. Állapota, a balkon aláállványozása okán talán könnyű elmenni mellette lesütött szemmel, pedig megérdemel pár perc figyelmet. Ybl munkája a francia reneszánsz kastélyépítészet stílusában született. 1865-ben adták át. 1945-ben leégett, de 1972-re felújították. Sajnálatos módon azóta sem nyúltak hozzá.
ESTERHÁZY-PALOTA (Pollack M. tér 8.) 1865-ben emelték. 1946 és 1949 között köztársasági elnöki palotaként funkcionált. Közvetlen szomszédsá-
16
Károlyi-palota
ZAPPA CAFFE (Mikszáth Kálmán tér 2.) Kakukktojásként meg kell még emlékezni a Zappa Caffe-ról is, amely Európa egyetlen vendéglátóipari helyiségében található védett falfestményét rejti. Jean-Michel Verret 360° illúzió című műve. A védettség oka, hogy csupán kettő ilyen festmény van a világon. A Verret által feltalált panorámaképet ké-
N BÁRDOSSY CSABA Bármennyire is árkok határolják idehaza a különböző politikai csoportosulásokat, a politikai humor létjogosultsága talán mindenki számára egyértelmű és kívánatos. Hiszen a közéleti nézetek ütköztetése, a közéletbe mind több résztvevő bevonása nem képzelhető el kreatív gondolatok, s az azt hatékonyan megjelenítő humoros megnyilvánulások nélkül. Még a legnagyobb politikai ellenfelek sem engedhetik meg, hogy a harc hevében ne mutassák könynyed, gondtalan oldalukat. Persze a humor kétélű fegyver. Egy rossz vicc, vagy kellemetlen megnyilvánulás akár egy politikus állásába is kerülhet. Ugyanígy a karikatúrák és egyéb humorosnak szánt művek is bántólag hathatnak másokra, ahogy erre a Mohamed-karikatúrák közlése után sokan eszméltek Nyugat-Európában. Miután a karikatúra kiváló eszköz egy hatalom megkérdőjelezésére s hiteltelenítésére, a reformkortól kezdve igen népszerűvé vált a műfaj hazánkban is. Természetesen a Rákosi-rezsim idején nem lehetett fricskázni a hatalmat büntetlenül, így elvesztették élüket azáltal, hogy a propagandát kellett kiszolgálni, ám a későbbiekben, majd a “rendszerváltás” környéként ismét szerephez jutottak, ahogy kimutathatóan az emberek is egyre több viccet kezdtek mesélni a diktatúra éveivel összehasonlítva. A politikai karikatúra műfaja az internet korában is rengeteg emberhez jut el, de ne gondoljuk, hogy ez újkeletű dolog. Gondoljunk csak Chaplin 1940-ben forgatott „A diktátor” című filmjére. A némafilmek
Mindennek a közepe… köz
FESTETICS-PALOTA (Pollack M. tér 10.) Ismét egy Ybl munka (a tér másik végén álló Károlyipalotával egyetemben). A ma Andrássy Universität-ként ismert itáliai neoreneszánsz palota eredetileg Festetics György számára készült. Később Károlyi Lajosé lett, majd a Tanácsköztársaság után ismét visszakerült a Károlyiakhoz. Az épület ezt követően hosszú éveken át a Széchenyi Könyvtár nemkívánatosnak minősített könyveinek raktáraként szolgált, végül az ELTE szociológia tanszéke működött a falai közt. Az Andrássy Gyula Egyetem 2002-ben költözött ide. Számos díszterme van (Tükörterem, Andrássy Terem, Márványterem, Festetics terem), melyek különböző rendezvények, konferenciák helyszínéül szolgálnak. A Pollack Mihály tér felől még ma is áll az eredeti díszes kerítése, csúcsán a Festetics család darus címerével. A lábán követ tartó daru az éberség szimbóluma. A legenda ugyanis úgy tartja, hogy ha a daru elalszik, a lábával tartott kő leesik, ez pedig felriasztja.
szítő szerkezet képét a művész először a falra vetítette, majd felfestette. Első ilyen műve egy nantes-i utcakép New Yorkban került felfestésre, mi pedig az ott készített New York-i képet kaptuk. Sajnos a művész halála meghiúsította a lánc továbbfűzését, így „nem került” a Mikszáth Kálmán tér Japánba.
LOL avagy a humor hatalma (4.)
N MIKOLA ORSOLYA Uh, már megint késésben… Már csak 10 perc… Hogy is menjek? Kezdenek homlokomon gyöngyözni az izzadtságcseppek. Hogy lehet, hogy bár már órák óta készülődök, de még mindig nem bírtam elindulni?! Igen, legközelebb kikészítem már este a ruhát, mint az oviban, s bárhogy is áll, abban megyek. De úgyis átváltod! – mondja a másik énem. S persze, igaz. Na, de legalább nem kéne 20 percig fésülködni. Milyen jó is lenne fejjel lefele, mint ahogy a reklám is mutatja, lógva aludni. Akkor már legalább a hajamra nem lenne gond. Na, de akkor is, hogy lehet, hogy megint csak 10 percem van?! Döbbenet. Merre is menjek: úti célom a Szentkirályi u. 28-30., a Bródy és a Múzeum utca között, valahogy mindennek a közepén. Bárhonnan is igyekszem megközelíteni Egyetemünk épületét, mindenhonnan ugyanolyan távolinak tűnik. 4-es 6-ossal vagy a Baross utcánál, vagy a Rákóczi térnél szállok le, villámléptekkel ügetve is jó pár perc. Other version: Kálvin vagy Astoria. Utóbbi nekem nem esik útba, de még ha útba is esne, akkor is újabb kutyagolás. Tuti késés. És mi van, ha még a metróra is várnom kell?! Nem, ahhoz végképp semmi türelmem. Meg egy csomó ember, meg ellenőrökkel való atrocitás, s nagy kegyesen még a bérletemet is elő kell halásznom, mert persze ki nem hagynám, hogy külön utánam szóljanak, hogy „Kisasszony, bérlet?!”. Persze,a kisasszonynál van bérlet, de hát akkor is… Borzoljuk a kedélyeket abban a pár percben is. Az izzadságcseppek ugyan még
Ítélet ʘ 2011. április 4.
nem gyöngyöznek, mert hát nem is szabad, mert akkor kár volt ez a nagy, reggeli hajcihő, de elgondolkodom, hogy minek ez a kabát, meg ez a sál is felesleges… Meg a magas sarkú is balga ötlet volt. Egyenesen tréningruhát kellett volna felvenni, s akkor még van is értelme az utolsó percben indulni, hiszen az adrenalin hajt s letudva a napi testmozgás. Míg ezeket végiggondolom, úgy döntöttem, hogy a csuda vár a metróra, a villamosos nyomorra meg pláne nem, s inkább gyalogolok, s már hét perces kutyafuttában el is értem az Üllői út és a Szentkirályi sarkát. Már csak pár csíkos zebrán kell átkelnem, melyekre bátortalanul lépve, de mégis átérve elérem a Mikszáth teret. S igen! Még mindig van másfél percem! De melyik gyakorlóban is lesz az óra? Óh, negyedévesen már illene tudni! Mentségemre szolgáljon az állandó átszámozás, így zavartan, lihegve, kevés hangot kipréselve megkérdezem a portán.Persze, hogy a harmadikon van! Na, de melyik részen?! Újabb rohanás, gyenge liftes próbálkozás, mely végül persze, hogy kártyával működik vagy out of order, de úgysem számít, hisz nincs benne tükör. De jobb is, legalább nem látom, hogy a reggel készülődés eredménye hogy foszlik szerte. Második… Már csak 10 lépcsőfok… És igen!!! Megérkeztem! A gyakorló is megvan, melynek ajtaján egy papíros vár: gyakorlat elmarad. Na, cool! De én ideértem! Siker! Legalább kicsit szusszanhatok, s kipihenhetem az elmúlt percek traumáját. Elgondolkodom azon, hogy milyen jó lenne, egy kicsit feljebb tolni Egyetemünk épületét: egy kicsit a körút felé, mert akkor már haladjunk előre, ne hátra, s milyen jól megférne a Nemzeti Múzeum mellett… Mert itt, mindennek a közepén, sokat kell menni…
Ítélet ʘ 2011. április 4.
John Morreal amerikai filozófus szerint egy politikus humorával sok mindent elérhet.
legendás alakja már akkor görbe tükröt tartott a két évvel azelőtt a Time magazin által az év emberének választott Adolf Hitlernek. Eszünkbe juthat még a rendszerváltástól vetített Uborka című műsor is, melyen egy ország tudott könnyezve nevetni heti rendszerességgel. A közéleti személyiségek is felismerték a humoros fellépésben lévő tartalékokat, gondoljunk csak az amerikai elnökökre, akik mosolyognak, ha kamerát látnak és általában van egy-két humoros megjegyzésük, vagy csak saját bakijaikon élcelődnek némi öniróniával, ahogy ezt Bush tette oly bölcsen. A magyar felhozatal miniszterelnöki táncban, rappelésben nyilvánult meg eddig főképp, de azért voltak leleményesebb kísérletek is. John Morreal amerikai filozófus szerint egy politikus humorával sok mindent elérhet. Képes a rossz hírek nyerseségének csökkentésére, a beszélővel szembeni kritika eloszlatására és az ellenfelek nevetségessé tételére. Továbbá nem kevés előnnyel is járhat az, ha egy politikus jó poénokat tud kiosztani. Vicceivel növelheti a csoportkohéziót, de könnyedén csökkentheti, vagy akár jelentéktelenné is teheti bizonyos politikai kérdések súlyát. A humor kiválóan alkalmas a figyelem elterelésére, vagy éppen ellenkezőleg a figyelem bizonyos dolgokra való ráirányítására. Némi aktualitást adva a témának, amikor a cikk íródik, éppen megindították Kadhafi erői az ellenállók elleni, talán utolsó támadást. Azonban, hogy a háború árnyékában is jól mutatja a humor erejét az a tény, hogy Kadhafi televíziós beszédét átalakítva a magát a Forradalom Testvéri Vezéreként és Útmutatójaként feltüntető diktátor megihlette az izraeli grafikust, Aloshee-t, aki egy videóban fricskázta a diktátor forradalmi törekvéseit, melyet aztán az arab felkelők és a közvélemény néhány nap alatt hárommilliószor töltött le, elfelejtve az arab-zsidó konfliktust is. Aloshee-nak a lázadók állítólag azt is megígérték, hogy ha végre sikerül elűzniük a diktátort, a Zanga zangá-ra (a clip címe) fognak táncolni az utcákon. Séra László tanulmányában ekképp fogalmaz: „a politikai humor nemcsak annak viccelődő és tréfálkozó elemeiről, hanem ami még fontosabb, a politikai hatalomhoz és a döntéshozó folyamatokhoz való viszonyáról szól”. Mások szerint a humor „a hatalom ötödik ágaként” szolgál, nem agresszív formában mutat rá a kormány tévedéseire és hibáira. A politikai humor a társadalmi tiltakozás hatékony eszköze, mozgalmak kollektív identitásának építője, ha nem is tekinthető aktív ellenállásnak, az egyének megküzdésének elősegítője, „a gőz kieresztésének” eszköze.
17
HÖK a Hallgatókért
Programok
Rendezvényszervezés a HÖK-ben N HAJDUK ANDREA 2010 óta a Hallgatói Önkormányzat aktív tagja vagyok. Nyáron döntöttem úgy, hogy a Rendezvényi Bizottság tagja szeretnék lenni, akkor meg is kerestem Huszár Petit – az akkori elnökét a Bizottságának – és jelentkeztem. Az első rendezvény a tavalyi gólyatábor volt, amiben segítettem és utána szép sorjában az őszi programok következtek. Egyre több és komolyabb feladatot kaptam és a sikeres teljesítésnek köszönhetően idén februárban elnyerve a küldöttgyűlés bizalmát a Rendezvényi Bizottság elnökévé választottak meg. A legtöbben csak a bulikat gondolják a rendezvényisek feladatának, ám ennél azért sokkal többről van itt szó. Mi találjuk ki a Teaestek (Vitaestek, Filmklubbok témáit, hívjuk meg vendégeit és bonyolítjuk le az eseményeket. A sport -és kulturális rendezvényekre egyre több hangsúlyt fektetünk. Rendszeres sportolási lehetőséget biztosítunk a hallgatótársaknak a Pázmány Ligában) Kupákon futballozni, ezen kívül röplabdázni, kosarazni és kézilabdázni is van lehetőség
az egyetemen. A közeljövőben tervezzük a jóga és aerobic edzések bevezetését is. A félévben nagy népszerűségre tettek szert vitaestjeink. Az első ilyen volt a HÖOK-kal közösen szervezett Alkotmányfórum, mely egy kerekasztal-beszélgetés volt az új Alkotmányról. Több mint ötszáz hallgató jelent meg az eseményen és a visszhangok is nagyon pozitívak voltak. Az ezután következő Médiatörvényről valamint az Abortuszról szóló vitaest és filmklub szintén magas, kétszáz fős látogatottsággal büszkélkedhetett.A kulturális programok sem merülnek ki az egyetemen rendezettekben, hiszem lehetőséget biztosítunk a kedvezményes színházlátogatásra is. A bizottságnak jelenleg 15-20 tagja van, akik az üléseken is részt vesznek, de emellett sokan segítenek a helyszíni feladatokban. Minden szerdán 18 órakor kezdődnek a bizottsági ülések, és olykor többórásra is elnyúlnak. Ez nem is meglepő, hiszen ebben a féléven is sokszor heti több rendezvényünk van. A nagyböjt miatt a zenés táncos rendezvények ebben az időszakban elmaradnak, a következő ilyen jellegű rendezvény a Pro Facultate nap, és annak afterpartyja lesz.
Filmklub V/1. avagy vitáztunk az abortuszkérdésről N KRÁL ANETT Március 8-án, talán kissé szerencsétlen, hogy éppen Nőnapon, de mind tartalmát, mind látogatottságát tekintve rendkívül sikeres rendezvényt tartottunk. Nehéz lenne megállapítani, hogy a hatalmas érdeklődés vajon a vendég, Jobbágyi professzor úr ismertségének vagy a téma kiemelkedő jelentőségének, esetleg az alkotmányozással kapcsolatban felmerült kérdéseknek volt-e köszönhető, de akárhogyan is, remek beszélgetés volt. Az ebben a félévben 5. szériáját indító JÁK HÖK Filmklub rendhagyó módon vitaestként zárult. Felvezetésnek egy 27 perces, Néma sikoly című dokumentumfilmmel vetítettünk le. A mű Bernard N. Nathanson, közelmúltban elhunyt amerikai orvos felhívására készült, aki maga, mint narrátor vezeti be a nézőt az abortusz ellentétekkel teli, nehéz és szörnyű világába. Egy olyan műveletnek lehettünk szemtanúi, amelyet az Egyesült Államokban százával, Magyarországon tucatjával végeztek és végeznek naponta. Ez a véleményem szerint eléggé megrázó felvétel az áldozat oldaláról mutatta be a művi terhesség megszakítást, bizonyára sokan első alkalommal láthattuk, „hogy miként szakítanak szét, csonkolnak meg, zúznak össze és semmisítenek meg” egy ártatlan emberi lényt. Nathanson elmeséli, hogy korábban ő is több ezer abortuszt hajtott végre, s híve és alapítója volt egy abortuszpárti Pro Choice szervezetnek. Egy akkoriban új tudományág, a fetológia megjelenésével, ahogy lehetővé vált a magzat, a magzati élet átfogóbb tanulmányozása ráébredt, hogy micsoda kegyetlen háborúban működött közre, ami nem máshol zajlik, mint az anyaméhben. A film 1984-es, de a benne megfogalmazott gondolatok elborzasztóan aktuálisnak tűnnek ma is, ugyanolyan, ha nem sürgetőbb és mélyebb jelentéstartalommal bírnak a ma embere számára is. Talán mondhatom, hogy különösen számunkra fiatalokra, fiatal nőkre. A narrátor is megállapítja, idézem: „a születés előtt álló magzat ugyanolyan emberi lény, az emberi közösség újabb tagja, aki mindenféle szempontból teljesen azonos bármelyikünkkel”.
18
Az este további részében Dr. Jobbágyi Gábor felvezetőjében megismertetett minket a jelenlegi magyarországi helyzettel, az indikációs szabályozás helytelenségével. Rámutatott, miért is olyan kényes téma ez, bár elképzelhető, hogy nem is tudunk róla, de valójában a legtöbben érintettek vagyunk az abortuszban, szerencsés esetben csak közvetetten, anyáink, rokonságunk, barátaink, ismerőseink révén. Az ember bizony könnyen talál mentségeket és kifogásokat, ha saját magáról van szó. Önmagunkkal szemben rendkívül megbocsátóak vagyunk. Az indikációs szabályozással kapcsolatban kimondatlanul is érezhettük, hogy a professzor úr csak az édesanya életveszély helyzete esetén tartja elfogadhatónak az abortusz kivételes megengedhetőségét, a többit, különösen az anya válsághelyzetére hivatkozó indoklást gyenge lábakon állónak, épp ezért megkérdőjelezhetőnek tartja. A későbbiekben a közönség intézhetett kérdést a vendéghez. Arra a kérdésre, hogy a magzatnak vannak-e érzései, a látottakat megerősítendően válaszolt, a magzat ugyanolyan emberi lény, mint bármelyikünk. Kellemes csalódás volt számomra, hogy az előadóban nem csak hölgyek ültek, hanem az urak is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek az abortuszról szóló eszmecserében, olyannyira, hogy ketten-hárman kérdést is intéztek a professzorhoz. Így került szóba az alkotmánytervezet és az azzal kapcsolatos várakozások, hogy egy kiterjedtebb élet-és magzatvédelmet tartalmaz majd vagy akár egy abortusztilalmat állít fel, valamint a kérdéskör szélesebb szociológiai, gazdaság-és népességpolitikai spektrumai. Érdekes volt meghallgatni a beszélgetést nőként és leendő jogászként is. Sok kérdésemre választ kaptam, de személy szerint szívesen megismertem volna Jobbágyi Gábor professzor elképzeléseit egy ideális szabályozás részleteiről, amit sajnos az óvatos provokációk ellenére sem osztott meg velünk. Hazafele ott csengett a fülemben a film egyik zárómondata: „itt és most, valamennyiünknek fáradhatatlan erőfeszítéseket kell tennünk, amelyeknek a jogszerűség, a könyörületesség és az emberi élet tisztelete az összetevői. Itt és most vessünk véget a gyilkolásnak! Az emberiségért!”
Ítélet ʘ 2011. április 4.
ELSA - EUROPEAN LAW STUDENTS ASSOCIATION
Bemutatkozik az Európai Joghallgatók Egyesülete N ÍRTA: CHERNEL HILDA MADLÉNA (ELSA-TAG) Mostanában egyre több - a hallgatók érdekképviseletével vagy szakmai programok szervezésével foglalkozó - egyetemi diákszervezetről hallani, van azonban közöttük egy, amely az egyetemeken és az országhatárokon átnyúlva fogja össze az Európában tanuló joghallgatókat, valamint a pályakezdő jogászokat. Ez a szervezet az ELSA vagyis European Law Students Association (magyarul „Európai Joghallgatók Egyesülete”). A jelenleg 37 nemzet joghallgatóit tömörítő nonprofit szervezet múltja 1981-re nyúlik vissza, amikor is néhány rátermett magyar, osztrák, német és lengyel hallgató egy nemzetközi joghallgatói egyesület létrehozása mellett döntött. Az ELSA mára Európa 200 jogi karán van jelen, több mint 25 000 joghallgatót és fiatal jogászt segítve mind az egyetemi közösségi, mind pedig a későbbi szakmai életben való előrejutásban. Az ELSA-Budapest az ELSA hazai szervezeti közül a legnagyobb ugyanis a 3 budapesten létező jogi egyetemet fogja össze. Tudományos tevékenységeink (Academic Activities) a szűkebb értelemben vett szakmai, jogi programok szervezését, tanulmányíró- és perbeszédmondó versenyek megrendezését, egy-egy témakör köré szerveződő jogi kutatócsoportok felállítását, illetve a különböző rendezvények szervezését foglalja magában. Az egyik legrangosabb tudományos rendezvényünk az a nemzetközi perbeszédverseny (ELSA Moot Court Competition), amelynek a döntője Genfben kerül megrendezésre, nemzetközi szaktekintélyek közreműködésével. Szakmai programjaink közül jelentős népszerűségnek örvend a STEP, azaz a Student Trainee Exchange Programme, mely lehetőséget tő ősége séég t nyújt a magyar joghallgatóknak, hogy munkatapasztalatot munk mu nkat nk a ap apaszt z alatot szerezzenek sze z reezzenek k fizetett fizeetett ggyaya-
korlat keretében, melynek időtartama 2 héttől akár 18 hónapig is terjedhet, az év bármely szakában. A munkalehetőségeket az ELSA-val partnerségben lévő magyarországi és külföldi bankok, ügyvédi irodák, egyetemek, közigazgatási szervek valamint nemzetközi szervezetek ajánlják fel. Egyesületünk tagjait a gyakornoki lehetőségekről és valamennyi – akár általunk, akár mások által szervezett-, a joghallgatókat érintő rendezvényről internetes hírlevelünkben folyamatosan értesítjük. Az ELSA S&C (Seminars and Conferences) tevékenysége nemcsak a különböző intézménylátogatások (bíróság-, börtön-, nagykövetség- és parlament látogatás) szervezésére terjed ki, de az aktuális témákra fókuszáló, nemzetközi, nemzeti és helyi szinten zajló szemináriumok és konferenciák lebonyolítására is. Az ELSA-hoz csatlakozó joghallgatók így tudásuk mellett látókörüket is szélesíthetik programjaik révén, gyakorolhatják az idegen nyelveket és határokon átívelő barátságokat köthetnek – többek között a minden évben megrendezésre kerülő Nyári Egyetemeken vagy a nemzetközi találkozókon. Azoknak az „elsásoknak” pedig, akik szívesen ismernének meg külföldi joghallgatókat kötetlenebb formában, egyesületünk a Bilateral Study Visit program keretében külföldi cserehétvégéket is szervez, mely által lehetővé válik, hogy egyesületünk tagjai, valamint európai társszervezeteink joghallgató tagjai kölcsönösen látogatást tehessenek egymás országában, egy-egy lazább keretek között zajló, ismerkedő-hétvége égisze alatt. Az ELSA-Budapest-hez való csatlakozás kötelezettséggel nem, viszont annál több előnynyel jár a tagok számára, a lehetőség pedig nyitva áll minden budapesti székhelyű egyetemen tanuló joghallgató számára. Ha eddig még nem tetted, csatlakozz TE is csapatunkhoz, és légy a jövő jogásza az ELSAval! va
KARRIER NAP 2011
Karrier nap a Pro Facultate-nap keretében JOGÁSZ ÉS IGAZGATÁS SZAKOSOKNAK 2010. április 27. Cégbemutatkozások 9-16 óráig a 28-as épület aulájában Központi programok GY 107 (28-as épület, I. em.)
10 óra: Karunk jogi hivatásrendekben dolgozó öregdiákjaival RÉSZTVEVŐK: dr. Stágel Bence, országgyűlési képviselő, KDNP dr. Surányi Katalin, bíró, Fővárosi Bíróság dr. Szabó Petra, ügyész, XIV. kerületi Ügyészség dr. Vaczó-Tánczos Szilvia, jegyző, Szigetmonostor Moderátor: Dr. Pünkösty András, egyetemi tanársegéd, PPKE JÁK Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
12.30: Multinacionális ügyvédi iroda működésének bemutatása ELŐADÓ: dr. Várszegi Sarolta, ügyvéd, Réczicza White & Case LLP, karunk öregdiákja
14.00: Új utakon új lehetőségek Kerekasztal-beszélgetés igazgatásszervezőkkel a nemzetközi világ és a hazai igazgatás képviselőivel. RÉSZTVEVŐK: Bajnócziné dr. Horváth Evelin, főosztályvezető-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Orosz András, ügyvezető igazgató, Dimenzio Insurance dr. Váczy Zoltán Kristóf, adótanácsadó, National Instruments dr. Tomasitz István, jogi igazgató, BKV Zrt. dr. Margitay-Becht Beáta, főosztályvezető, Külügyminisztérium, EU Elnökségi és Koordinációs Főosztály Moderátor: dr. Christián László, egyetemi adjunktus, PPKE JÁK Közigazgatási Jogi Tanszék További ingyenes szolgáltatások próba állásinterjú –egész napos program, helyszíni jelentkezéssel (GY 103 – I. em. 118.) önéletrajz tanácsadás – fél napos program, helyszíni jelentkezéssel (Deák Ferenc Továbbképző Intézet – I. em. 137.) grafológus tanácsadás – fél napos program, helyszíni jelentkezéssel (GY 101 – I. em. 112.) pályaorientációs fogadóóra - egész napos program, helyszíni jelentkezéssel (Lelkészségi szoba – fsz.)
Ítélet ʘ 2011. április 4.
19