JAF Magazin 2009/3-4

Narimono - Yuki Kajiura Miyazaki interjĂş Gemu - Counter-Strike AniNite '09

Nemzetközi kapcsolatok Japánról magyarul, Németországból. Lehet ennél még nemzetközibb valami? Na jó lehet, a japánfrancia fúziós konyha, de az nem ehhez a témához tartozik. Az viszont annál inkább, hogy az első utam, amint kiléptem a vonatból, rögtön a pályaudvari újságoshoz vezetett. És itt nem a miniatűr bódéról beszélek vagy a félszobás üzletről a belvárosban, hanem Az Újságosról, minden kisvárosi anime és manga otaku legtitkoltabb vágyáról. Jártam már olyan kicsi scifi üzletben Angliában, amiben az eladón és egy vevőn kívül senki más nem fért el, csak a kétdimenziós Kathryn Janeway kapitány a Voyager Csillaghajóról és esetleg egy papírmasé goauld lárva. Voltam Bécsben olyan otaku boltokban, ahonnan már belépéskor orrvérzéssel fordultam ki, és azt hiszem ez mindent elárult a kínálatról. De hogy egy pályaudvari féllibri nagyságú újságosnál a Garten Ideen és a Frauen Mode Heute mellett hatpolcnyi minőségi mangát találjak, arra nem számítottam. Havonta megjelenő Daisuki manga magazinjukban soron követhetőek német fordításban a tankoudon-ban még ki nem adott sorozatok. A felpolcolt mangák műfajukat tekintve nagyon eltérőek, bár inkább a fiatalabb korosztály szólítják meg és több köztük a shounen. BL mangákat ritkábban látni és ugyan ez a helyzet a magazinokkal. Eddig még egyet sem sikerült felfedeznem a Daisuki-n kívül, úgyhogy örüljünk annak a kettőnek ami nekünk van. De ha találok jelentem. Addig is jó olvasgatást!

A szerkesztő

Csak röviden

3

Kenshin: Útitársa a halál

4

ZéróCeruza

8

Interjú

9

Fanfiction Exclusive

10

A Nap Birodalma A manga története II. rész

12

OlvasniValó

15

AniNite'09

16

Kabuki II. rész

18

- Játék Counter Strike

20

Rozen Maiden

22

10 kérdés - 10 válasz

23

Narimono: Yuki Kajiura

24

JAFasoljuk

26

Bootlegek

29

'Top Ever' filmlista

30

Van új a nap alatt

31

Jisho-Szótár

32 Impresszum

Főszerkesztő: Gerencsér Dóra (Karas) jafmagazin@gmail.com Online szerkesztő, dtp, grafika: Pércsy Kornél (Oji-san) Munkatársak: Pércsy Eszter (Tsuki-san) Jámbor Katalin (Mallorn-san) Illusztrátorok: Pércsy Eszter (Tsuki-san) Jámbor Katalin (Mallorn-san) Korrektor: Solti Andrea (Leea-sama) Megjelenik: Online változatban, havonta

Csak röviden Aoi Bungaku - Kék irodalom

Farkas Japánban

A Shueisha japán kiadó bejelentette, hogy új anime TV sorozat indul Aoi Bungaku címmel október 10.-én. A sorozat négy modern klasszikust adaptál: Dazai Osamu No Longer Human (Ningen Shikkaku) és Run, Melos! (Hashire, Melos!) munkáját, illetve Soseki Natsume Kokoro, és Akutagawa Ryunosuke Hell Screen (Jigoku Hen) műveit.

Manga illusztrátor Obata Takeshi (Death Note, Bakuman) vállalta az 1948-as No Longer Human és az 1914-ben készült Kokoro filmre vitelét. A Prince of Tennis mangakája Takeshi Konomi dolgozik majd Dazai Osamu Run, Melos című noveljén, ami eredetileg egy ókori görög legenda volt és melyből '81-ben anime TV special, §92-ben pedig élőszereplős film készült. A sorozat utolsó darabjának elkészítését Kubo Tite a Bleach megalkotója vállalta. Ő dolgozza fel a Hell Screen című 1918-as short stroyt, melyet Akutagawa Ryunosuke írt egy festmány megalkotásának brutális folymatáről, ami nem mást ábrázol, mint magát a poklot.

Hugh Jackman MTVnek adott interjújából végre kiderült egy s más a Wolverine 2 új történetszáláról.

Nem meglepő, hogy a fil ott folytatódik, ahol az Origin befejeződött, mégpedig Japánban, mely egy még sötétebb sztorit ígér. A film alapjául Chris Claremont és Frank Miller 1982-es közös munkája, a négy kötetes Wolverine mini sorozat szolgál.

Farkas Japánba indul, hogy megkeresse kedvesét Yashida Marikot, de mikor megérkezik, kiderül, hogy a nő hozzáment egy hideg üzletemberhez. Az ország azonban még ezen felül is tartogat meglepetéseket, Logen hamarosan szembe találja magát Mariko apjával és „A kéz” nevű nindzsa klánnal. A film valószínűleg Liev Schreiber nélkül folytatódik, mert a színész kijelentette, már eddig is nagyon megerőltető volt számára a film, egyenlőre még gondolkodik a szerepen. Várjuk a fejleményeket.

Hét év An Café A japán visual kei rock csapat An Café (Antic Cafe) hivatalos honlapján bejelentette, hogy a 2010. január 4-én a Tokyo Budoukan arénában megtartott élő koncertjuk után visszavonulnak. A búcsú azonban nem végleges, mert a csapattagok cserélődése után a zenekar még visszatér a színpadra. Az An Café nevéhez fűződik a Darker than BLACK anime második Openingje a"Kakusei Heroism ~The Hero Without A Name~”, valamint a "Ryūsei Rocket" a Fuuma no Kojirou manga live-action drámájának nyitódala.

A zenekar mindezek mellett, 2003-as megalakulása óta megjelentetett három nagylemezt, három mini albumot és több tucatnyi dalt.

Hatsune Miku virtuális idol „élő” koncertet adott.

Hatsune Miku fellépett az idei Animelo Summer Live rendezvény élő koncertjén. Már júliusban tudni lehetett, hogy Miku is fellép a rendezvényen, csak azt nem árulták el, hogy milyen formában lép a színpadra. Karakterét Kei dizájnolta, hangját pedig Fujita Saki hangja alapján a YAMAHA generálta a Vocaloid projekthez.

Miku egy hatalmas kivetítőn énekelt és táncolt 25000 fő előtt. Két dalt adott elő: "Miku Miku ni Shite Ageru (Shiteyan yo)" és "Black Rock Shooter."

Ismét japán rendező vitte el a díjat Az Oscar-díjas Okuribito 2008-as sikere után idén ismét japán rendező kapta a kanadai szemle egyik díját: a 33. Montreali Nemzetközi Filmfesztiválon Kichitaro Negishi, a Villon felesége című filmjével elnyerte a legjobb rendezőnek járó kitüntetést. A film olyan japán sztárokat vonultat fel, mint Takako Matsu, Tadanobu Asano vagy a tavalyi nyertes és a későbbi Oscardíj győztes film, az Okuribito egyik főszereplője, Ryoko Hirosue. A World Film Festival-i debütálása után első nyilvános vetítésére október 10-én kerül sor, Japánban.

Rurouni Kenshin Útitársa a halál

„Élj. És gyászolj. A nap, melyen nem gyászolsz, melyen nem bánod amit meg kellett tenni, az a nap lesz, melyen valóban meghal benned minden ami emberi volt. - Nedves vas-homok ereszkedett le a domb nyers lejtőjén, keresztülszivárogva izzadó emberek által ásott vájatokon. Fejszék csaptak fákba, még többet kidöntve a körülvevő nyirkos erdőből. Faszén szaga ülte meg a levegőt. Az irányított káoszon felül egy bölcs ember vizsgálta a pergő homokot elégedetten. »Jó acél lesz belőle.«” szolgálta, a Bakumatsu ideje alatt elkövetett bűnei után, soha többé nem vette kezébe az acélt ilyen földhözragadt célokért.

Mint békés utazó járta Japánt, védelmezve azokat, akik rászorultak. Így találkozott Tokyo-ban Kamiya Kaoru-vel, majd később Sagara Sanosuke barátságára is szert tett, időközben csatlakozott még a csoporthoz Myoujin Yahiko egy szamuráj családból származó árva fiú, és egy csodaszép doktornő Takani Megumi, aki a sorozat elején sok fejfájást okozott Kaoru-sannak. De az, aki olyan hírnevet szerzett magának a gyilkolás terén mint a „Hitokiri Battousai”, nem kerülheti el az összecsapásokat régi ellenségeivel. Nem tűnhet el előlük még akkor sem, ha bérgyilkosból békés vándorlóvá válik, mert az ő útitársa a Halál, aki elől nem tud elbújni senki.

Csak egy one-shot?

Ember és kard. A Meiji periódus előtt elválaszthatatlan társak.

Az után következő időkben, már csak az viselhette ezt a nemes fegyvert, akinek engedélye volt rá vagy még inkább bátorsága volt hozzá. Himura Kenshin a második típushoz tartozott. Fordított élű kardja nem az önzést, a hatalomvágyat vagy a pénzt

De hogyan is alakult ki az alacsony, vörös kardforgató karaktere?

Watsuki Nobuhiro elmondása szerint a történethez Kawakami Gensai, egy hitokiri vagyis gyilkos legendája adta az alapot, akit a Meiji kormány végeztetett ki. Azonban Kenshin alakját Hiko Seijürou a „Sengoku no Mikazuki” című korábbi

one-shot mangájának főszereplője ihlette. A lényeg az volt, hogy a két szereplő ne hasonlítson egymásra. Ezért Watsuki megalkotta Hiko pontos ellentettjét. A két karakter testfelépítése és megjelenése teljesen különbözik.

Míg a korai karakter magas, erős testalkatú és fekete hajú, valamint folyton teljes páncélban és köpenyben láthatjuk, addig Kenshin mindennek a nőies változata, alacsony, vékony és vörös hajú. A kereszt alakú sebhelynek pedig sajnos semmi fontosabb jelentősége nincsen.

Azonban a két mangát egymás mellé téve mégis egyértelmű a hasonlóság. A szemek a mimika, a haj tömöttsége, annyira azért még sem tudott változtatni a karakteren. De sok új és idővel nagyon népszerű részletet hozzárakott.

Kialakította a Kenshinre oly jellemző szó hasz-

nálatot, az „oro”-tól kezdve a „degozaru”-n át a nők felettébb illedelmes megszólításáig, például Kaouro-dono. És bár eredetileg Kenshin harminc éves lett volna a történet szerint, végül huszonnyolcban egyeztek ki. Érdekesség még, hogy Watsuki nem csak egy -féle képpen képzelte el főhősét. Az első 2006-ban kiadott kanzenbanban, limitált kiadású kötetben megjelentetett egy Kenshin karakter redesignet, melyen az Xalakú seb hosszabb, egészen átível Kenshin orrnyergén. A haja pedig két copfba van fogva, ami fiatalabbnak, de alacsonyabbnak is mutatja és kevésbé nőiesnek.

Tudni kell élni Mindezek az újrarajzolások nem változtattak semmit azon a tényen, hogy az 1994-es manga megjelenése óta olyannak és azért szeretjük Himura Kenshint amilyen. Természetének alapja a kedvesség és a törődés. Ha megnézzük a 2000 óta készült mangákat és animéket,

többségük fő karaktere kissé elmeháborodott, depressziós, teljesen apatikus vagy vámpír. A lényeg, hogy nem tudják eldönteni hogyan kéne viszonyulniuk a világhoz és a benne élő emberekhez, ezért inkább a könnyebb utat választják. Megfutamodnak. Kivonulnak a világból, nem lesznek emberek többé, vagy a legkönnyebb, bűneikkel együtt, melyeket nem tudnak maguknak megbocsájtani a sírba mennek.

Watsuki ezekkel ellentétben kreált egy olyan embert, aki egy feje tetejére állt korban képes szembenézni saját magával, elkövetett bűneivel és élni. Mindazokért élni, és nem elfutni az élet fájdalmai a bűn mardosása elől, akiket korábban megölt. Természetesen Kenshin, sem képes mindent megbocsájtani, főleg magának nem. Ezért sokáig nem ismeri fel Kaoru-dono gyengéd érzelmeit. Elképzelése szerint nem érdemli meg a boldogságot, mégis mindent megtesz annak érdekében, hogy a körülötte élőknek semmi bajuk ne származzon. Éppen ezért, és csak ezért száll szembe régi ellenségeivel, akik a múltból törnek rá, és fenyegetni merik a barátait. Ha pedig önerejéből képtelen megvédeni őket, akkor változik át ismét a „Hitokiri Battousai”á. Ez az egyetlen alkalom mikor nem kímél senkit, aki az útjába mer állni. Legyen az kitalált személy mint a volt Choushü tag, Shishio Makoto vagy létező Shinsengumi kapitány, mint Saito Hajime.

Kitalált történelem Vagy mégsem? A Rurouni Kenshin története kicsit saját magához alakítva, de mégis az 1868 és az utána következő években játszódik, vagyis mikor Ja-

pán a legnagyobb átalakulásán ment át. Ez az időszak pontosan 1603-tól 1912-ig tartott, az Edo periódustól a Bakumatsun keresztül a Meiji restaurációig.

A Bakumatsu (Késői Tokugawa Sogunátus) az Edo periódus végső éveit jelenti. Ebben az időszakban végleg vége szakadt a Tokugawa Sogunátusnak, és Japán feladta izolációs politikáját, mely sakoku néven ismeretes.

1853 és 1867 között olyan változások történtek még, mint a feudális sogunátus átalakulása a Meiji kormányzattá, melynek nagy részét a Choushu és Satsuma klán tagjai alkották. A fő ideológiai és politikai felosztások a nacionalista patrióták vagyis az ishin shishi, ahova Kenshin is tartozott, és a sogunátus csapatai, velük együtt pedig a Shinsengumi között folytak. A Meiji periódus vagy Meiji jidai azt a negyvenöt évet jelöli, mely alatt a Meiji császár uralkodott Japánon. Ez idő alatt az ország modernizálódni kezdett és nagyhatalommá vált. A Tokugawa Sogunátus ebben az időszakban, pontosabban 1867.

november 9.-én vesztette el végleg a hatalmat az ország felett. És bár Tokugawa Yoshinobu a 15. Tokugawa sogun átadott minden jogot a császárnak, mégis megmaradt valamennyi látszólagos befolyása. De nem sokáig élvezhette megmaradt hatalmát, mert az 1868-as Boshin háborúban, ami a Toba-Fushimi csatával kezdődött és ahol a Choushü és Satsuma csapatok legyőzték a teljes hadseregét, már semmi ereje nem maradt. Innentől kezdve a császárnak minden joga meg volt arra, hogy mindenétől megfossza és 1868 január 3.-án bejelentse az ország teljes politikai és gazdasági reformációját.

Ezek után a leigázott sogunátus egy-két csapata Hokkaidou szigetére menekült, hogy felépítse a minden befolyástól független Ezo Köztársaságot. Ez azonban meghiúsult, mikor 1869 májusában a császárhű csapatok megtámadták és legyőzték a volt sogun csapatait, élükön Enomoto Takeakival és Hijikata Toshizoval. A Hokadate csata volt az utolsó, melyet a Tokugawa Sogunátusért vívtak.

Peacemaker Kurogane vs.

Rurouni Kenshin Mindkét esetben történelmi köntösbe öltöztetett romantikus- akció- dráma mangáról illetve animéről van szó, az egyik Chrono Nanae, a másuk Watsuki Nobuhiro nevéhez fűződik.

Mindkettő ugyan azt a fordulatokban gazdag kort használja háttérként, csak pont két különböző oldalról. Az 1999-es Peacemaker és az utána következő 2001-es Peacemaker Kurogane a Shinsengumi életének azt az időszakát mutatja be, mikor már az utolsó harcokat vívják a sogunátus fennmaradásáért. Tehát, pont az ellenkező tábor szereplőit vonultatja fel, mint a Rurouni Kenshin. Több kritika is érte emiatt a mangát. Sokak szerint a Peacemaker utánozni próbálta öt évvel korábban született elődjét. Amit nem nagyon értek, mert a történet még csak nem is hasonlít a Kenshinére. A szereplők pont a másik oldalt védelmezik, és a karakter designet sem lehet hasonlónak

mondani. Két dolog egyezik , ami pedig nem más, mint maga a Meiji időszak és a Shinsengumi, azon belül is konkrétan Saito Hajime alakja. Bár itt is nagy ellentétek állnak fenn, ami a karakter megformálást érinti. És ezen a téren a Kenshin áll vesztésre. Chrono Nanae mangájában Saito a történelmi tényeknek megfelelően a Shinsengumi harmadik alakulatának kapitánya. Halk szavú, melankolikus tekintetű férfi, aki legtöbbször akkor tűnik elő a semmiből, mikor senki nem számít rá, ezzel az őrületbe kergetve bajtársait. Különleges adottsága, hogy képes érzékelni a szellemek jelenlétét, spirituális aurákat, és megtud jósolni bizonyos jövőbeni történéseket. Ő az, aki egy-két ködös, misztikus kijelentéssel lelket tud önteni a többiekbe. Ezzel ellentétben a Kenshinben megjelenő Saito szadista és kegyetlen karakter, aki nem ismer megbocsájtást. Saito a „a Mibu magányos farkasa”, aki hisz a rendben és a békében, még egy olyan társadalomban is amit korábbi ellenségei hoztak létre. Nem kegyelmez senkinek,

akiről kiderül, hogy korrupt vagy zsarnokoskodó. Ő a mangán végigvonuló és visszatérő „átok”. Arcvonásai pedig inkább hasonlítanak egy rókáéra. Bár ez Watsuki szerint nem véletlen.

Saito Hajime karaktere direkt lett ellentétes azzal, amilyen valójában és azzal, amit a rajongók vártak. Szerinte így tökéletesen beleillik a manga történetfolyamába. És bár sok kritikát kapott a Shinsengumi rajongóktól ami a nagy eltéréseket illeti, de a sorozat alatt a Shounen Jump Magazinban meghirdetett - Ki a legjobb ellenfele Kenshinnek?- rajongói kedveltségi lista legfelsőbb helyét az ő karaktere foglalta el több alkalommal is.

OVA vagy nem OVA, ez itt a kérdés?!

Részemről mindkettő. Először az OVÁ-t láttam és képileg is, hangzásilag is lenyűgözött. A Trust and Betrayal már az első sokkoló képsoraival bebizonyította, hogy érdemes a figyelemre. A sztori alapos és tele van kivételes és lenyűgöző karakterekkel.

A szereplők egytől egyig, főleg Kenshin, visszaadják a kor jellegzetességeit.

Bemutatják azt,

hogy hogyan lesz egy tiszta és ártatlan fiúból Kyoto legfélelmetesebb gyilkosa.

Az OVA 1999-ben készült, az akkori és a most használható számítógépes effektekhez viszonyítva nagyon jól tatja magát. A harci jeleneteket az animáció folyékonysága olyan vizuális élménnyé tette, melyeket az ember szívesen újra és újra néz. És bár egy animációs filmről beszélünk, mégis olyan reális a képi világ, hogy a néző tényleg érezheti, milyen lehetett Kyoto azokban a sötét zavaros időkben.

Habár más animéknél már említettem, hogy néhol hiányzik a mangákra oly jellemző beállítás, vágás vagy állókép, ennél az animénél a felfoghatatlanul gyönyörű kardpárbajoknak köszönhetően ez eszünkbe se jut. Az erőszak megjelenítését pedig elsimítják, tompítják és a az egész film szerves részévé teszik, a részletesen kidolgozott pazar háttérrajzok.

A '99-es Trust and Betrayal-on kívül 2001-ben kiadtak egy második OVA-t is a Rurouni Kenshin: Seisouhen-t, melyet már nem Watsuki írt és problémái is voltak a film befejezésével. Elmondása szerint Kenshin annyi borzasztó dolgon ment keresztül életében, megérdemel hát egy happy endet. És bár a Seisouhen

történetében teljesen eltér az eredeti sorozattól, zenéjében és képi világában a rajongók szerint az egyik legszebb munka ami eddig elhagyta Japánt.

Kenshin és Kaoru záróképe pedig, bármennyire is nem illik az eredeti történethez, lenyűgözően és könnyfakasztóan megkomponált része az OVÁ-k történetének.

Viszont, aki csak is a manga illetve az anime sorozat elkötelezett híve, az nagyot fog csalódni az OVÁ-kban. Műfajukat tekintve mindenestül masszív drámának mondhatók, hangulatuk melankolikus és sok esetben depresszív, ezen pedig a néhol világos, szikrázó képsorok sem változtatnak. A szereplők, főleg Kenshin arcán csak nagyon ritkán jelenik meg teljesen szívből jövő mosoly. Az „oro” és „degozaru” kifejezések teljesen eltűnnek. Az egészet egybe véve, a két OVA nagy arányban a felnőtt közönségnek készült, és nem mondható éppen gyermekbarátnak. „De a világ ezekben az időkben nap nap után a pusztulás felé halad. Még akkor is, ha egy hatalmas erejű ember emelkedne ki a többiek közül, már ő sem lenne képes ezt megállítani.”

JAF ZéróCeruza

Dororo Rendezte: Shiota Akihiko Forgatókönyv: Nakamura Masa Eredeti mű: Osamu Tezuka (2007) Nem látni mást csak vért, katonák holttesteit mindenütt. A győztes fél irgalmatlanul még egyszer végigpásztázza a leigázott területet és az élet legapróbb szikráját is kioltja. Szinte érezni lehet a megperzselődött, halott bőr szagát, a nedves föld kipárolásait, oly közel van minden. Majd hirtelen egy apró mozdulat, egy madár rikolt és pillanatok alatt majd egy tucat dárda fúrja át az utolsó élve maradt katona testét.

Ezek az Osamu Tezuka által írt és rajzolt 1967-es Dororo manga, filmváltozatának első képsorai. Első ránézésre azt mondhatnánk, a legtöbb középkorban játszódó Japán film így, vagy ehhez hasonlóan kezdődik, csak a karakterek cserélődnek. Ha nem katonák halnak ezerszámra, akkor parasztok, ha nem parasztok, akkor nemesemberek családjait gyilkolják meg, és így tovább. De ha elvonatkoztatunk legalább egy kicsit az elejétől, és megpróbáljuk egészében látni és nem csak nézni a filmet, akkor rájövünk, hogy igen is van mit dicsérni rajta.

Természetesen megítélése nagyban függ és megjelenésekor 2007-ben is függött attól, hogy az eredeti mű a „Mangaatyaúristen” Osamu Tezuka kezei közül került ki. Hisz amint megjelent papíron, máris elkészült belőle a népszerű 26 részes, fekete fehér anime sorozat. Ebben a címszereplő Dororo egy hat-hét év körüli kislány család nélkül, akit mindenki fiúnak hisz és ennek fejében még ügyes tolvaj is. E tény és a filmváltozat közötti különbséget a legtöbben nagy hibaként róják fel. Szerintük alapból egy kislányt kellett volna szerződtetni a szerepre, mivel a szövegek nem egy felnőtt szájába valók.

Azonban Shibasaki Kou mégis megállta a helyét. Épp az tette olyan bájossá az általa megformált Dororo-t, hogy nem volt egészen hihető. Lábszárára csavart rongyaiban és szakadt ruhájában, folyton apró dobján dobolva, mintha egy kabuki előadáson jelezné a tragédia, vagy a kulcsfordulat közeledtét, könnyedséget vitt az amúgy komor, hallgatag filmbe. Amint elnézte az ember, ahogy durcásan terpeszben állva kiabál, úgy érezhette, hogy ez a lány a semmi, a nélkülözés közepén is megtalálta az öröm és a fiatalság forrását.

Egy gyermekszínész-szel mindez magától értetődő lett volna. De mint minden másnál a japán film és színművészetben, itt így is a nem lát-

hatón a mögöttes értelmezésen volt a hangsúly. Mindezeken kívül pedig, tökéletesen kiegészítette Hyakki-maru karakterét. És így el is érkeztünk történetünk tulajdonképpeni főszereplőjéhez. Hyakki-maru-t Tsumabuki Satoshi alakította, olyan jól, hogy az már néha kawaii. Története a Sengoku korszak állandó háborúi közepette kezdődik, amikor Daigo Kagemitsu hadúr katonáit hátrahagyva elmenekül és a démonoktól kér segítséget, amiért azok újszülött fiának testét követelik. A hadúr minden megbánás nélkül engedelmeskedik és, a Negyvennyolc Démon megkapja a fiú negyvennyolc testrészét, míg a torz csecsemőt a folyóra bízzák. Szerencséjére egy világtól elvonult nagy tudá-

sú ezermester rá talál, és titkos tudásával pótolja a szerveit. Hyakkimaru csak úgy kaphatja vissza saját testét, ha végez a démonokkal, azaz ha a bal lábát megszerző démont öli meg, akkor visszanő a bal lába. Dororo pedig épp ezen lehetőség miatt szegődik társául, mert feltett szándéka megvárni míg Hyakki-maru visszaszerzi bal kezét, és így feleslegessé válik a helyére implantált, különleges erőt birtokló kard.

Mindehhez Új-Zéland adta a hátteret. A látványra nem lehetett panasz. A Föld ezen vidékének kopársága és érintetlensége már jócskán bizonyított a Gyűrűk Urában is.

De nem csak a táj sivár gyönyörűsége volt az, ami alakította a Dororo látványvilágát, hanem a középkorban játszódó japán filmekre oly jellemző minimális színhasználat. Az uralko-

dó szín ebben a filmben a vörös. A film elején látható győzedelmesen lebegő zászlók, a szeretett mester házát felperzselő lángok, a meleget adó lampionok tüzei, a vér vörössége. Az alapjában véve barna és pasztelsárga maszatolást, mely az egész képanyagra kiterjed, csak a vörös szín töri meg. És persze a film vége felé, az ifjú hadúr kék és az édesanya lila ruházata.

A harci jeleneteket a hongkongi veterán Ching Siu Tung komponálta, aki olyan filmek harcművészeti vezetője volt, mint a Hero, a House of Flying Daggers vagy a Curse of the Golden Flower.

Viszont a büdzséből nem futotta tisztességes számítógépes effektekre.

Vagy lehet, hogy nem is volt benne a tervben? Ki tudja. Az viszont biztos, hogy egy két harci jelenetnél valami nagyon nem stimmelt a bluebox-al, vagy a technikus elaludt, mikor a hátteret hozzá kellett volna igazítani a színészekhez, mert úgy ki lóg szegény Hyakki-maru a szépen megkomponált forgással együtt a filmből, mint annak a rendje. És ez zavaróbb volt, mint a japán Godzillára hasonlító, még jópofának is mondható óriás gumigyík, vagy a szárnyas démon gumimaszkja, ami mögött mintha még látni is lehetne a halálra izzadt színész szemeit.

De ez a lényege a japán fantasy-nek, nem? Hogy a szörny akkor is szörny, ha gumiból van. És lehet, hogy ez jobb megoldás volt, mint méregdrága CG effektekkel telepakolni egy olyan filmet, amiben nem az a lényeg, hogy mit nézel, hanem az, hogy mit látsz mögötte. És a maszkok mellett szólva. Az utolsó képsorokban Daigo hadúr démonná változik. Az egyik legjobb démon maszk, amit eddig láttam. Kicsit kabuki, kicsit visual-kei és minden szempontból állatias.

Csak egy dolgot hiányoltam a filmből, amit már sokan előttem megemlítettek.

A tipikus képregény beállításokat. Néhány csak Tezukára jellemző beállítást, vágást, pózt, olyanokat amiket a Casshern live-action filmje nagy számmal felvonultatott.

De mindent egybevéve a Dororo nem egy -egyszer nézhető- film. Borongós, esős napokon mindazoknak ajánlatos betenni a lejátszóba, akik szeretik a keleti mitológiát, féltek legalább egy kicsit az 1954-es Gojirától és akiknek jobban tetszett a '68as Majmok bolygója, mint Tim Burton 2001-es próbálkozása. De fontos: japán filmet csakis japán szinkronnal tessék nézni!

JAF INTERJÚ

Miyazaki Hayao a 2009-es Comic-Con-on Minden generációnak megadatik, hogy birtokában legyen egy két olyan filmkészítő, akiknek hatalmukban áll megváltoztatni a média természetét. Az 1970 óta évente megrendezett San Diego-i ComicCon idén júliusban két olyan nemes szakembert is köszönhetett, akik gyökerestül forgatták fel az animációs filmvilágot.

John Lasseter, Oscar-díjas, amerikai animátor, rendező és jelenleg a Pixar valamint a Walt Disney Animációs Stúdió kreatív igazgatója, Miyazaki Hayao mesterrel beszélgetett a színpadon, nemrégiben megjelent Ponyo című filmjéről.

Lasseter: Miyazaki-san mesélj arról hogyan készülnek a történetid?

Miyazaki: A folyamat a következő: Gondolkodás, gondolkodás, gondolkodás. Hosszú időn keresztül gondolkodom a történeten. Ha van jobb ötleted, kérlek azonnal tudasd velem.

Lasseter: Nálunk a Disneynél egy teljes storyboad csoport dolgozik együtt, mindig át és át dolgozva az a adott filmrészt. A Mester, mert már láttam dolgozni- ott ül egyedül a storyboard előtt és mindent egymaga csinál. Egyszerűen csak kiszáll a fejéből és amit lerajzol az lesz később a film tervrajza. Egyszerűen lenyűgöző. Azt hiszem azért áradozom, mert itt ül mellettem Miyazaki Hayao.

Miyazaki: Úgy gondolom, hogy Japánban, animációs berkekben már szokássá vált, hogy egyedül dolgozunk a storyboardon, hisz nem csak én dolgozom így. De mivel lassú vagyok, ezért úgy tűnik, folyton egy storyboardon munkálkodom.

Lasseter: A Ponyo-t mi inspirálta?

Miyazaki: Láttunk egy mesét egy békáról.

Ezért az első ötletem az volt, hogy a Ponyo

egy kisfiuról fog szólni, aki összeszed egy békát. De mivel nem tudtunk előrukkolni semmilyen jó karakterrel egy békának, ezért maradtam az aranyhalnál. Szerencsés voltam, Jól tettem, hogy nem a békát választottam.

Lasseter: Ez a film az egyik legszínesebb alkotásod, az összes többi között. Hogyan választottad ki a színeket?

Miyazaki: Egy egyszerű mesét akartam készíteni. A színeken keresztül szerettem volna sugározni az egyszerűséget. És mivel az aranyhal vörös volt, ezért a többi színt úgy kellett kiválasztanom, hogy ragyogásuk kontrasztban álljon a halacska színével.

Lasseter: Filmjeidben, ugyan úgy, ahogy a Ponyoban is, fontos szerepet játszik a zene.

Milyen hamar kapcsolódik be a munkáidba Joe Hisaishi? (zeneszerzője a Vándorló palotának, a Nausikának, a Chihironak és a Ponyonak. A szerk.)

Miyazaki: A lehető legkorábban. Mr. Hisaishival már a legelején megbeszélem milyen filmet fogok készíteni. Ilyenkor megadok neki kis részleteket például, hogy Ponyo egy kis aranyhal, és ezzel célzok arra, milyen motívumokat szertnék viszontlátni a zenében. Ezután ő érzése szerint, szabadon megkomponálja a zenét, és „rajzol egy képet” mindabból a zenéből, amit eddig megalkotott. Nem mindegyik zenét használjuk fel, bár szerinte az egész passzolna a sztorihoz. Megesik néha, hogy nem értünk egyet. Például én kihagytam egy zenerész a Totoroból, ő máig azt mondogatja, hogy azt is fel kellett volna használni.

De én biztosan tudom, hogy jobb volt kihagyni belőle.

Lasseter: Miyazaki-san, filmjeid szándékosan feszegetnek társadalmi témákat, vagy egyszerű történetek?

Miyazaki: Filmjeimben sokféle értéket felfedezhetünk, de nem szándékozom üzenet filmeket készíteni.

Lasseter: Honnan veszed az ihletet az alkotásaidhoz?

Miyazaki: A mindennapi életemből. És mikor azt mondom a mindennapi életemből akkor a 300 méterre tőlem elhelyezkedő dolgokra gondolok. Tehát amit magam körül látok, az maga az inspiráció. A Ponyónál is ez volt a helyzet. A Ghiblinél dolgozók gyerekeinek építettünk egy kis óvodát a stúdió mellett, tehát valószínűleg ez is befolyásolta a film kimenetelét. És állíthatom, hogy következő filmemet is befolyásolni fogja, hogy elnézegethetem az irodám mellett játszadozó kicsi gyerekeket.

JAF Fanfiction Exclusive Fekete Angyalok A teremtő Milyen kicsi és jelentéktelennek tűnik a Föld innen fentről... - gondolta Abel, miközben homlokát a hajó ablakához nyomta. Ha nem tudnám, hogy élnek rajta terránok még talán szépnek is találnám. De így... csak egy félig elrohadt sárgolyó.. Chssss!!

Maa maa ... ne idegesítsd magad ilyen apróságokon ... testvérem.

A simulékony, jéghideg hang kirántotta Abelt sötét gondolatai közül.

Kain, mit keresel te itt? A laborban kéne lenned, azokkal az ... ahhh!

Az emberekkel. Ezt akartad mondani, ugye ... testvérem? Nem értem mi bajod velük, hiszen olyan érdekes teremtmények … Én örülök, hogy egy ilyen világba születtem mint ez. A helyzettől függetlenül, amibe kerülnek, addig amíg az embereknek van szabad akaratuk, addig olyan jövőjük lehet, ami után áhítoznak. Mondd Abel, te milyen jövőt kívánsz magadnak?

Kain volt az egyetlen, akit Abel e hosszú idő alatt sem tudott kiismerni. Bár vállvetve harcoltak egymás mellett az emberek ellen, mégis képtelen volt, kideríteni bátyja valós szándékait.

Az embereket viszont olyan könnyű volt. Általában a végletekig fokozott érzelmek jellemezték őket.

Abel szerint, nem rendelkeztek saját akarattal, készségesen alávetették magukat egy felsőbb hatalom minden szeszélyének. És ő utálta ezt, ezt a színlelt erőt és hatalmat.

Olyan volt ez számára, mint a csatornabűz.

Mégis ... ha Kain beszélt róluk, azon a bársonyos, örökké mosolygós mégis jéghideg hangján, sosem tudta eldönteni, hogy éppen keblére ölelné vagy inkább egy szempillantás alatt kiirtaná az emberiséget.

Nem, nem lehet ... - hessegette el a gondolatot Abel. Hisz mi teljesen különbözünk. Én .... én tiszta szívemből gyűlölöm őket, ő pedig … ő pedig ...

Te is így gondolod testvérem?

Te ... tessék? - Abel zavartan nézett bátyjára.

Ho! Már megint nem figyelsz rám.

Ahányszor csak találkozunk mindig ezt csinálod.

De hát mit?

Azok a csinos arcvonásaid megkeményednek és összeráncolod a szemöldököd. Bár bevallom nagyon tetszik mikor mérges vagy …

Kain hirtelen mozdulattal megragadta Abel vállait és közel húzta magához a fiút, nagyon közel ... majd mosolyogva a fülébe suttogott: Sőt imponál, hogy én vagyok az oka a dühödnek ... testvérkém.

Abel kék szemei elkerekedtek, a sötét karikák melyek már jó ideje gyűltek a szemei alatt még mélyebbekké váltak. Képtelen volt bármit mondani. Tarkóján felállt a szőr bátyja hűvös leheletétől és furcsa szavaitól. De mielőtt magához térhetett volna, Kain elengedte és a tőle megszokott sikló léptekkel távozott a szobából. Az ajtó halkan összecsukódott mögötte.

Nem, nem lehet ... zárta ki a gondolatot Abel.

húzódott. Végre valami új ... - gondolta megkeseredetten.

Abel? Abel?!! ... Kérlek nézz rám!!

Rettegő női hang robbant ki a hangszórókból. Lilith saját hangjától megrettenve elengedte a mikrofon gombját és piros arccal Abelre pillantott félve attól, amit látni fog azokban az áthatóan kék szemekben.

A fiú hosszú, ezüst szempillái mögül a lányra nézett. Arra a lányra, akit az életénél is jobban szeretett, de most ... most forrt benne a düh ...

Abel … - kezdte halkan Lilith, vékony ujját a készülék gombján tartva - miért? Miért tetted megint?

Először az a lázadás, az az értelmetlen vérontás. Hisz alig tudtunk megmenteni?! Abel te az Egyesült Nemzetek Légi- és Űrhaderejének századosa vagy... miért hagyod, hogy …

2155- Százhúsz év múlva

Abel ismét felemelte a fejét, szemei feneketlen óceánként sötétlettek.

Lilithet meglepte, amit látott bennük. Mert a harag és a düh mögött ott rejtőzött, mélyen a félelem. A lány ajkai szelíd mosolyra húzódtak.

Mitől félsz ... kedvesem? - pillantása nem eresztette Abelt. De a fiú végül nem bírta tovább és durcásan, összecsücsörített szájjal elfordította a fejét. Én nem félek semmitől ... semmitől.

Lilith újra próbálkozott ...de a rossz utat választotta.

Abel, hisz mindannyian emberek vagyunk. Isten teremtményei. Miért nem próbálsz meg …

SOHA!!! - Abel talpra ugrott és úgy ordította Lilith arcába. - SOHA!!!!

Nem vagyok ember, soha ... ne ... hasonlíts hozzájuk! Mi kísérletek vagyunk, ők készítettek minket, az első pillanattól fegyvernek szántak minket ... ehhez semmi köze Istennek! Azért lettünk, hogy öljünk!

Hát miért ne tennénk!! ... Az emberek férgek, kísérletező kegyetlen kis férgek!! Eltaposom őket mert megtehetem! Port a pornak, hamut a hamunak … Áldás lenne az egész bolygónak, ha ezek az irritáló teremtmények egyszerűen csak eltűnnének!

Csont tört és vér fröccsent. És mindezt a labor viszonylagos üressége még jobban felerősítette. Steril, vakítóan fehér falak, néhány szék és két asztal.

Nem jelentett neki semmit. Csak dühös volt és kész. Ezt jelenti a rossz időben lenni rossz helyen -. A férfi a fal mellett, összeroskadva feküdt. Valószínűleg eltört az orra, mert a vérzés sehogy sem akart elállni.

Abel közvetlenül ott állt előtte.

Ezüst haja az arcába hullott. Fogait összeszorítva préselte ki a szavakat. - Miért ... nem tudtad ... befogni a szád?! Miért? Ökölbe szorított kezéről vér csöpögött a steril, vakítóan fehér padlóra.

Lilith és Seth szomorúan bámultak be az elkülönítő szobába. Ez sem különbözött semelyik másik szobától a hajón. Idegesítően fehér volt és tiszta, semmi illat, semmi, ami valami újat mutathatott volna az eltompult, fásult érzékszerveknek.

Abel a szoba hátsó falának vetett háttal ült. Öklét vizsgálgatta, mely még mindig vöröslött az ütéstől. Attól a hatástól mikor csont csontot ér. Még mindig látta rajta a férfi vörös vérét. Az agyában égő kép emlékére szája keserű félmosolyra

Lilith, hisz ... a ... saját fajtám ...

VÉRÉN ... ÉLEK!!!!! Mi vagyok ha

nem egy démon! Én vagyok az ember belső sötétsége, bűne, megszállottsága! ÉN VAGYOK A VILÁG ELLENSÉGE …

Az utolsó szavakat már alig hallhatóan mondta, majd újra leült, átölelve a térdeit. Vállait megrázta a zokogás. Vékony testének minden porcikája remegett.

Lilith mozdulatlanná vált. Ujjait képtelen volt levenni a gombról, így azt is hallotta mikor Abel zokogása nevetésbe váltott. Érzelemmentes hideg nevetésbe, és azt is mikor egy olyan hang szólalt meg, ami már nem azé a fiúé volt, akit ő úgy szeretett hanem egy olyan férfié, akinek már minden mindegy, akit sosem fog megismerni sem ő, sem senki más igazán. Ölj meg ... - suttogta az idegen. Ölj meg ... vagy félek én öllek meg téged!

Lilith megrémült, nem értett semmit. Csak mikor lenézett Sethre, egy pillantás elég volt, hogy tudja, valami nincs rendben. Seth szemei kerekre nyíltak, de nem Abelt nézték.

K ... Kain-sama?

Kain hang nélkül siklott be a szobába, arcán azzal a hideg, természetellenes mosollyal. Abel felállt a fal mellől és lassú léptekkel elindult keresztül az elkülönítő szobán. Kain Lilith háta mögé lépett, majd jobb karjával átölelte a lányt, bal vállának selymes bőrébe mélyesztve körmeit. Lilith felszisszent, de nem eresztette el Seth kezét. Abel egyre közelebb ért az ablakhoz. Dühe, gyűlölete és félelme ismét fellángolt. Ölj meg most, vagy én öllek meg ...

Kain!!! - ordította.

Kain oldalt fordította a fejét, elmosolyodott, füléhez tartotta mutatóujját, majd vígan megrázta a fejét.

Lilith ujja már nem volt a hangszóró gombján.

Lilith mosolygott. Még akkor is mosolygott, mikor Abel arca torz, rettegő grimaszba ugrott attól, amit az ablaküveg másik oldalán látott. A lány ajkai lassan mozogtak, valamit mondott. /Orchideák, nárciszok, frézia tulipán és ... pitypang.

- De pitypang? - Abel értetlenül

szemlélte a csúnyácska jelentéktelen virágot. - Miért pont ...?

- Mert mulatságos.

- De nincs se illata, se szép színe ... nincs semmi haszna. - dörmögte a fiú, miközben mutatóujjával a virág sárga borzas fejét bökdöste.

- De mulatságos, nem de? - mondta Lilith és megpöckölte az ábrándozó Abel orrát, majd futásnak eredt a gyönyörű mesterséges kertben, mely a felhők fölött lebegett.

Hosszú haja élettel teli vörös tűzként lobogott utána, elsápasztva a legszebb virágokat is.

-És különben is, nem kell, hogy mindennek haszna legyen, néha elég ha egyszerűen létezik. Mint te meg én ... elég ha most, itt ebben a pillanatba létezünk ... egymásnak.

A fűben feküdtek egymás mellett.

Ujjaik összefonódtak. Tekintetük egybeolvadt. A gyöngy elmerült a mérhetetlen óceánban...

Abel az izzó hajtengerbe rejtette arcát.

- Elég ... elég ha létezünk ... suttogta édesen és egyetértően a lány fülébe./ ELÉÉÉÉG!!! - ordította Abel, öklével az ablakot csapkodva. Eléég!! ... elég?! ... elég ... - lehelte végül, ahogy látta, hogy Lilith szemében lassan kezd kihunyni a fény. A vér vörössége elemésztette fehér ruhájának lágy szövetét, megpecsételve édes bőrét és kiszívva rózsás ajkaiból a színt.

Elég ...kérlek ... elég … - formálta még mindig erőtlenül a szavakat, homlokát a hideg ablaküvegnek nyomva. Elég ... hisz mi annyira...

Egyek vagyunk. - kattant a hangszóró. Egy érem két oldala, Abel.

Ugyan azt akarjuk, ugyan azt gyűlöljük és ugyan azt szerettük. Lilith lábai elemelkedtek a talajtól, mintha lebegett volna. Kain a hajánál fogva felemelte a lányt, majd a nyakához illesztette ajkait.

Mit is mondtál ... testvérem? "A saját fajtám vérén élek. Mi vagyok ha nem egy démon?" Majd én megválaszolom neked. Egy ISTEN ... isten vagyok, aki elvesztette a lelke egyik felét ... de hidd el visszaszerezlek ... ahogy őt is visszaszereztem.

Ezzel belemélyesztette metszőfogait az édes húsba. Lilith szemei még utoljára tágra nyíltak és tekintete találkozott Abelével. A gyöngy vég-

képp elmerült a mérhetetlen óceánban...

A lány teste a földre hullott. Kain még azt a fáradtságot sem vette, hogy letörölje vérét a szája széléről. Élvezte a helyzetet és még többet akart. Abel szemébe nézett. - Mondtam, hogy imponál ha miattam vagy dühös ... testvérkém ... és ho?! már megint az az arckifejezés ... de kedves. Abel remegett a dühtől...

Kain ekkor félrefordította a fejét és derűsen rámosolygott a sarokban kuporgó Sethre.

Gyere, add a véred ... ne félj, Abel is csatlakozik majd ha eljön az ideje. Legyőzhetetlenek leszünk ... mint az idők kezdetén …

Az üveg végül engedett Abel véres öklének. Kain visszalépet Seth-től és ránézett szenvedő testvérére.

Sajnálom ... még nem vagy kész ... de megígérem, hogy eljövök érted és akkor újra együtt leszünk, mint egy nagy...szerető család ...

Kain behunyta a szemét, félrefordította a fejét és kedvesen elmosolyodott.

Igaz kicsi lány?

Seth nem mozdult. A férfi átlépett Lilith testén és hangtalanul kisiklott a teremből. Az összezáruló ajtó résén keresztül Abel még látni vélte, ahogy visszainteget.

2161 Hat év múlva terran időszámítás szerint - Kapitány úr! Jelentem a hajó már nem bírja sokáig. Készleteink fogytán vannak, és a 234 fős legénységből is csak huszonhárman maradtak életben a támadás óta.

Kommunikációs rendszereink helyreállításán dolgozik mindenki, de nem túl sok eséllyel. És … Uram … ano … beszélhetek őszintén? ...Félünk. Azok az izék még mindig a fedélzeten vannak … azóta is itt …

- Százados?

- Igen Uram?

- Mit csinálnak? Ano … a … a lány látja el a betegeket. A férfi … azt csak párszor láttuk azóta. Úgy húsz év körülinek tűnik. De ezt sem értjük Kapitány úr. Hogy lehet, hogy hirtelen ekkorát nőtt?

- Ha értenénk, nem félnénk tőlük, nem de?

- Kapitány úr! Üzenet a hídról.

- Köszönöm zászlós. … Hmmm …

Százados? Jelentse be: hazatérünk.

JAF A Nap Birodalma

A

manga felfedezése II . r é s z

Már megnéztük kik voltak az ősei és kik azok, akik olyanná teremtették amilyen.

Jöjjenek hát legismertebb és a rajongók által olyannyira kedvelt jellemzői, melyek ellenállhatatlanná teszik a mangát metrón, buszon, sorban álláskor a postán vagy éppen a fürdőkádban.

Japánban a mangákat legtöbb esetben telefonkönyv nagyságú magazinokban jelentetik meg, melyek egszerre több sztorit tartalmaznak, mindig egyegy új fejezetet kínálva az adott történetből. Ezzel fenntartva az érdeklődést maga a mű és természetesen a magazin iránt is. (Sajnos hozzánk ez a fajta megjelenési mód nem jutott el, ellentétben Ausztriához illetve Németországhoz képest, ahol a DAISUKI shoujo manga magazin nagy olvasótáborral rendelkezik.) Ha a havonta megjelenő fejezetek sikeresnek bizonyulnak, akkor az eddig kiadott részeket összegyűjtik, rendszerezik és legjobb esetben, mint tankoudon, vagyis az általunk ismert kisalakú papírkötéses könyv formájában, újranyomásra kerülnek. A mangák illusztrátorai illetve írói (mangaka), sok esetben egy és ugyanazon személyről beszélünk, általában egyedül vagy csoportban, a lehető legkevesebb asszisztenssel dolgoznak egy kis stúdióban, folyamatos kapcsolatot tartva egy ismert kiadó kreatív szerkesztőjével. De ezzel még nincs vége a folyamatnak.

Ha a manga még ennél is népszerűbbé válik, akkor nagy az esély, hogy befejezése után vagy még aközben hogy fut a sztori animét készítenek belőle. Ez jelenleg a helyzet a Bleach-el, Narutoval, a Pandora Hearts-al illetve a most befejeződött 07Ghost-tal, hogy csak párat említsük. És ennek a párhuzamosan futó dolognak köszönhetőek a néhol felháborítóan gagyi és unalmas, eredetiséget alapból nélkülöző fillerek, kiegészítő részek. Ezek akkor válnak szükségessé, mikor az animáció készítői történetileg úgy előre haladnak, hogy beérik a manga sztoriját. De mivel megállás nincs, ezért szükséges valami teljesen más történetet elkezdeni. Kivételek természetesen akadnak, ilyenek a részletekbe menően mangahű sorozatok. Jelen esetben a Fullmetal Alchemist:

12 - JAF

Brotherhood, amit nyugodt szívvel mindenkinek ajánlok, csak előtte felhívom a figyelmet, hogy nem gyerekeknek készült animéről van szó.

Senkit ne tévesszen meg az első 51 rész, ez nem folytatás. Természetes fordítva is mehetnek a dolgok. Már meglévő élőszereplős filmből illetve animéből is készülhet manga, hisz a japán populáris kultúra ezen területén semmi sem lehetetlen. Mielőtt áttérnénk a mangák fajtáira illetve konkrét jellemzőire fontos még elmondani, hogy a „manga” kifejezést Japánon kívül, csak az eredetileg japán nyelven íródott és japán nemzetiségű mangaka által készített művekre használják. A japánoknál ezzel ellentétben, minden képregény, legyen az amerikai, európai vagy bármilyen nemzetiségű, mangának számít.

Ezeken kívül az ázsiai országokat tekintve megkülönböztetjük még a taiwani mangát, vagy manga-hatású képregényt, aminek neve „manhua”, a dél-kóreai „manhwa”-t illetve a Kínai Népköztársaságban, azon belül is Hong Kong-ban híres „manhua”-t.

Mindenki mindenki ellen.

Shounen vs. Shoujo Na jó, azért nem ilyen véres a dolog, de az biztos, hogy így 2008- 2009 környékén igen nehéz eldönteni kinek szól éppen az adott manga vagy anime. A besorolások teljesen hasraütés szerűnek tűnnek, mintha az eredetileg lefektetett stílusjegyek eltűnőben lennének. Minden mindennel keveredik, a határok elmosódnak és így lesz Yoshida Sunao drámájából, a mostanában méltatlanul leszólt Trinity Blood-ból shoujo manga. Arra leszek kíváncsi, hogy milyen besorolást kap majd egy olyan manga vagy anime, amiben mahou shoujouk csatáznak mechák segítségével dinoszauruszok ellen, akiket cyborg papok irányítanak mágikus kártyákkal. De ne rohanjunk ennyire előre. Inkább nézzük meg, hogyan alakultak ki a mangára jellemző stílusok, azok alfajai illetve legfontosabb kifejezőeszközeik.

S h o u j o : azaz „lányok”. Lányoknak, fiatal nőknek készült manga, aminek fő része a szerelem és a romantika. Nagyon ritkán fordul elő benne erőszak illetve harc, ha mégis, akkor igencsak stilizálva. 1969-ben összeállt a Magnificent 24s nevű, női manga művészekből álló csoport. Tagjai voltak többek között Moto Hagio, Oshima Yumiko, Takemiya Keiko, Yamagishi Ryoko és az az Ikeda Riyoko, akinek a nevéhez fűződik, az egyik legismertebb és világszerte elismert shoujo manga a Berusaiyu no Bara vagyis a Versailles rózsája,

másik nevén Lady Oscar.

A shojo mangákat a csoport megalkulása után kizárólag nők írták és illusztrálták, lányokból és fiatal nőkből álló célközönségü knek. 1975től az irányzat egyre fejlődött és olyan egymást fedő alstílusokat hozott létre, mint a romantika, a szuperhősnők (mahou shojo) vagy a „Ladies Comics” (josei) . A modern shoujo manga legtöbb esetben a romantikus szerelem témakörét járja körül, és adódhat az a helyzet is, hogy az egész történet a mangaka magánéleti problémáit illetve titkos álmait mutatja be.

Nemzetközi sikert ezeknek a mangáknak a „Magical Girl” mahou shoujo történetek hoztak, mint például Takeuchi Naoko Sailor Moon sorozata, a nagyon kékszemű szőke és kétbalkezes Usagi-val a főszerepben.

S h o u n e n : japánul „fiúk”, azaz fiúk számára készített anime vagy manga. Sportos, sok esetben erőszakos, kalandos, természetfeletti vagy éppen történelmi sztorik, néha egy kis erotikával fűszerezve. A shounen mangákat attól függően, hogy melyik korosztálynak szólnak három részre lehet osztani: shounen manga: fiatal fiúknak szól 18 éves korig, kalandokkal, akciókkal, például: Digimon vagy Shaman King; seinen manga: 18 és 30 év közötti fiúknak, akció és kaland történetekkel, férfi hősökkel, becsület motívumokkal, sok helyzetkomikummal és néha nyílt szexualitással; seijin manga: felnőtt férfiak számára íródott történetek, melyekben leggyakrabban szexuális témák fordulnak elő. A második világháború után a fiatal fiúk kezdtek el legkorábban mangákat olvasni. Az 1950-es évektől kezdve a shonen mangák a tipikus fiúk érdeklődési körére fókuszáltak. Megjelentek a robotok, az űrutazás, a kalandor és hős karakterek. Kedvelté váltak a

science-fiction témák, a technológia, a sport és a természetfeletti történetek. A kosztümös szuperhősök, mint Superman, Spider-Man vagy Batman nem lettek közkedveltek. A női alakok is változtak idővel. A férfi hősök mellett megjelentek, a szép egyedülálló lányok, a bishoujok, de olyan sztorik is íródtak melyekben egy férfi szereplő köré több gyönyörű lány és nő is csoportosult. Ezeket akár hárem vagy fan-service mangáknak is hívhatjuk.Az 1990-es évek elején Japánban, az igen laza cenzúrának köszönhetően megnőtt a nyílt szexualitást ábrázoló történetek száma a férfi mind a női olvasók előtt. A variációk a bugyivillogtatástól (pantieshot) és a szexi meztelenkedéstől egészen a nyílt, részletes aktus lerajzolásáig terjedtek. De nem féltek bemutatni a szadomazoizmust, a férfiak közötti szerelmeskedést illetve a vérfertőzést és megerőszakolást sem.

Kifejezőeszközök A manga már az animék előtt kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden manga illetve anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta: Állóképek használata. A jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik a cselekedet, mintegy beleég a néző emlékezetébe.

Sebességvonalak. Többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik a mangában ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.

Izzadtságcsepp. A vígjátékok leggyakoribb eleme.

Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.

Hanyattvágódás. váratlan ostobaságokra,

JAF - 13

ironikus eseményekre adott reakció.

Super Deformed (SD). Egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti.

Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák még, a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, az egyik orrlyukban lévő buborékocska, mely jelzi, hogy a karakter éppen alszik, a hirtelen orrvérzés, ami szexuális eseményeknél jön rá az emberkére vagy az idegesség esetén a homlokon vagy az öklön megjelenő kereszt alakú, lüktető ér.

Természetesen a sorból a szemeket illetve a pupillát sem lehet kihagyni, hiszen ezek a manga és anime szereplők legfontosabb érzelemkifejező eszközei. A szem számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör boldogságot és örömöt mutat, a lefelé ívelő félkör bánatot, szomorúságot, csalódottságot,

a két apró pici fekete ponttá sűrűsödés pedig az értetlenséget, meglepettséget jelzi. A pupilla is nagyban részt vesz az érzelmek visszatükrözésében. Teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. Kivétel ez alól a nagy kikerekedő fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot tükröz.

Komolyabb hangvételű mangákban ezek a

humoros jelenségek nem kapnak akkora hangsúlyt, de mivel ezek mind a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a tradícionális színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el, ezért bármit mesél is el a történet, az érzelmek megérthetőek és feldolgozhatóak maradnak.

Karas Illusztrációk: Tóth Réka (Rika) www.animemanga.hupont.h hu

További stílusok és alstílusok a mangán és az animéken belül: Kodomo: („gyerek, gyermek”) elsősorban gyerekeknek készült mangák. A történetekben gyakran központi helyet foglal el a család illetve a kedves háziállatok. Például: Digimon, Totoro Mecha: óriás robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam.

Sentai - Super Sentai: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.

Harem: Egy férfi köré sok csinos női szereplő csoportosul. Általában humoros történetek, például: Negima! Magister Negi Magi, de mostanában egyre többször előfordulnak komolyabb sztorik is, ahol viszont egy nő próbál több szuper pasi (bishounen) között boldogulni. Például: Hanasakeru Seishounen Ecchi: nincs szó nyíltan kimondott szexualitásról. Legtöbb esetben csak a pantieshot-ig vagy a kipirult arcocskáig illetve a hallgatózásig jutnak el a szereplők. Például: Vandred, Kanokon Shounen-ai: a plátói-, a bajtársiasságból kifejlődő férfi-férfi szerelemre helyezi a hangsúlyt. A szereplők maximum az ölelkezésik vagy a csókig jutnak el. Például: a csak KICSIT utalásos Yami no Matsuei XD Yaoi - Boys Love, BL: Legtöbb esetben doujinshi munka. A shounen-aitól eltérően mely eredeti karaktereket használ, a Yaoi eredeti sorozatok férfi szereplőit hozza össze és nem riad vissza az aktus ábrázolásától sem. Sokszor kifigurázásnak szánt, humoros művek, melyeket női mangakák készítenek csupán szórakoztatás céljából. Például: Kabuki-Hana no Shou Yuri: Eredetileg a shoujo, josei kategóriához tartozó munkákat sorolták ide, de azóta célcsoportja kitágult és a shounen, seinen kategória kedvelt manga illetve anime művei lettek. Két nő közötti romantikus vagy testi szerelmet mutatja be. Például: Strawberry Panic!, Shiroi Heya no Futari (egyike az első yuri mangáknak 1971-ből) Hentai: ("perverz" „átalakulás”, „abnormális” ) szexuális tartalmú, pornográf mangák. A párok legtöbb esetben férfi-nő, de elvileg részlet kérdése, hogy éppen ki kivel vagy mivel csinálja. Például: Bible Black. Nem hangoztatott változata a „csápos hentai”.

14 - JAF

JAF OlvasniValó Natsuo Kirino – Kín

Takeshi Kitano – Fiú

„Gyűlöletnek ezt az érzést.”

„A fiú arra gondolt, ilyenek a felnőttek, pont ilyenek.”

hívják

A többszörösen díjnyertes Natsuo Kirino legsikeresebb regénye a Kín, melyet regényei közül elsőként fordítottak le angolra. Attól kezdve egyenes út vezetett a világ többi részéhez.

Az írónő e könyve két díjat is elnyert. Nálunk krimi besorolást kapott, bár Kirino thrillernek szánta. Az utóbbi műfaj sokkal inkább illik a Kínra, ugyanis nem azért izgalmas a könyv, mert nem tudjuk, ki a gyilkos. Pontosan tudjuk ki az, viszont azt sosem lehet tudni, mi lesz a főszereplők következő mozzanata, milyen tettekre kényszerítik őket a körülmények.

A történet több szálon fut, melyek a legváratlanabb pontokon kapcsolódnak össze, így lesz kerek egész a könyv. Az idillikus család képének szikrája sem található meg benne, cserébe belső vívódásokat, fásultságot, és egy kevés alvilágot kapunk. A történetvezetés helyenként kizökkenti és megdöbbenti az olvasót, mert a cselekmény nem csak térben, de időben is ugrál. Nem egyszer fordul elő, hogy egy unalmas hétköznap leírásának kellős közepébe hirtelen bevillan egy-egy véres emlékkép.

A vége meg… A poént nem lövöm le :) A könyv magyarul a Kelly kiadó gondozásában jelent meg puhakötéssel, 416 oldalon. Ára 3480 Ft (Alexandra könyváruházban csak 2784 Ft).

Ha valaki nagyon biztos az angoltudásában, az Alexandra könyvesboltokban Kirino Grotesque című regénye is beszerezhető angol nyelven.

A Kínt inkább a véresebb és az elgondolkodtató stílusú könyvek kedvelőinek ajánlom. Nekem nagyon tetszett.

Lyra

Takeshi Kitano, neve nyilván ismerősen cseng, elsősorban híres filmjei révén, amilyenek a Tűzvirágok, az Erőszakos zsaru vagy éppen a Szamuráj. Fiú c. könyve 1992-ben jelent meg az Asakusa Kiddo (Asakusa kölyök) című művével együtt. Nemzetközi hírnévének köszönhetően idén magyarul is megjelent. Legutóbbi írását, a Hikarit (Fény) pedig 2005-ben adták ki..

Az itt bemutatott kötetben 3 novellát olvashatunk, melyek főszereplői iskolás fiúk. „A bajnok kimonóban” c. novellában egy férfi emlékezik vissza arra a napra, amikor életében egyetlen egyszer hihetetlen küzdőszellemet és akaraterőt látott megcsillanni bátyjában.

A második történet, - a Publishers Weekly szerint a legjobb a három közül - az élet mély és szomorú pillanatait tárja elénk. Két fiú elkeseredetten ragaszkodik néhai apjuk emlékéhez azzal, hogy életben tartják annak lelkesedését a csillagászat iránt. Mindeközben megpróbálnak elmenekülni az új iskolatársak támadásai, és az anyjuk által választott új „apa” elől.

A „Csillagbölcső” minden kétséget kizáróan találó címe a novellának.

A harmadik az Okamesan címet viseli. Ebben egy történelemimádó fiú indul útnak szentélyről szentélyre Kiotóban, nem is sejtve, hogy egy kemény lány, Jun jóvoltából olyan érzelmekre is rátalál, amikről nem is tudta, hogy mélyen a lelkében laknak.

Kitano filmetűdszerű novelláiban elénk festi a gyermekkor szakaszait, a felnőtté válás három különböző formáját úgy, hogy közben nem is ezekre fekteti a hangsúlyt.

A könyv keményborítós, 144 oldalas és a Scolar kiadó gondozásában jelent meg.

Eredetileg csak azért mentem be a könyvesboltba, hogy beleolvassak, de végül úgy éreztem ennek a műnek a polcomon a helye.

Lyra

Mielőtt bármint mondanék egyet le kell szögezni, erősen: ennyi ötletgazdag, fergeteges humorú performance-t, mint amit az AniNité-n másfél óra alatt láttunk, még nem volt lehetőségünk az elmúlt öt év alatt átélni a budapesti conokon, tisztelet a kivételnek. Aki tudja, hogy nem az ő inge, az ne vegye magára.

Ne értsük egymást félre, nem kell félisteneknek tekinteni a bécsi animéseket, mert voltak köztük bűn rossz fellépők, de azt azért tisztázni kell, hogy náluk nincs csupán craftmanship verseny.

Ha színpadra lépsz az AniNité-n számolj azzal, hogy rögtön vinned kell magaddal a háromtól öt percig terjedő előadásodat is. Ha nem csoportosba jelentkezel csak egyedül vagy, akkor még egy segítő sem mehet fel a színpadra. Színpad: negyed akkora mint Pecsában, de elfér rajta egy hat tagból álló zsűri, egy meglehetősen nagy vetítővászon és egy hozzáértő, vicces műsorvezető. (Woo, ilyen is van?) Az AniNité-t 2001 óta rendezik meg minden évben Bécsben és 2003 óta az ausztriai Egyesület a japán fiatalkultúráért Animanga Ausztria szervezi (österreichische Verein für japanische Jugendkultur Animanga Austria). A találkozó neve arra emlékezik, hogy 2001-ben és

16 - JAF

2002-ben még csak egy napos volt a rendezvény, és csak egy kisebb baráti csoport vett részt rajta.

Majd 2003 után kibővültek a programok és a korábbi idők hetven látogatója után immár 900 anime-, manga-, cosplay- és game-rajongót számlált a találkozó. 2008-as adatok szerint a vendégek száma meghaladta a 4000 főt. Amit meg is tudok érteni, ha azt vesszük, hogy nincs káosz, nincs fejetlenség, oda férsz a pultokhoz, látod a színpadot, képes vagy öt perc leforgása alatt eljutni az egyik teremből a másikba és még meg sem említettem a büfét. Currys zöldséges rizs rákkal három euró, zöldséges pirított tészta két euró, rántott rákfarok és tavaszitekercs 4 euró, és ha mind emellett Hyde és Gackt, valamint Yuukosama és Kurogane ül melletted az asztalnál az megfizethetetlen. (Huh, pont olyan mint a reklámban, nem? XD ) . Nekünk pesti conosoknak ez felüdülést jelenthet, de a bécsi résztvevők néha kicsit többet várnának a pénzükért. Lehet ne-

künk is cserekapcsolatot kéne létesítenünk? A bécsi con szervezői jönnének Budapestre, mi meg elküldenénk „Bécset-látni” a MAT-os szervezőgárdát.

Igaz ez csak távoli álom, de addig is míg összejön, inkább mesélek még egy kicsit a con-ról és pár sor erejéig visszatérek még a performance-hoz. Hallot-

tatok már olyanról, hogy a perf részeként a hátad mögé vetítik az általad kreált videót, képeket vagy (most mindenki fogódzkodjon meg) power point előadást? Igeeen! Itt ez is megtörténhet és meg is történt. Edi Edhutschek az előző év -Austrian Otaku of the year - cím nyertese Chiyo-chan-ként készített a résztvevőknek egy olyan előadást, ami segít abban, hogy hogyan kell elkerülni a conos baleseteket. Nálunk ez egyelőre elképzelhetetlen, mármint nem a baleset, hanem a power point.

Külön filmtermükben három napon keresztül a legkülönbözőbb animéket vetítik. Falat beterítő vászonra, óriás projektorral (ekkorát még nem láttam) és keverőpulttal. Pontos időbeosztással három anime rész után, egy- egy OVA vagy TV Special illetve film következik. Igaz a résztvevők fele a felsorolt animék negyedét sem ismeri, de hát azért megy conra az ember, hogy mindig valami újat lásson, nem? Érdekes, hogy tényleg nagyon kevés animét ismernek, azokon kívül melyek a német nyelvű Animax csatornán mennek (ők sem szeretik a saját szinkronszínészeiket), mégsem lehetett kettőnél több Naruto cosplayt vagy éppen Ichigot látni. Annál inkább szaladgáltak ötösével a

japán pop és rock csapatok, szakadt, láncos, feketekörmű tagjai, pc-játék karakterek, gothlolik illetve legalább egy tucat Yuuki a Vampire Knightból, de ez csak a véglet. Ami a csoportos cosplayt illeti, hát a bécsiek nem aprózzák el. Ránézésre meg lehet állapítani, hogy pontosan tudják kihez melyik karakter passzol, nem csinálnak semmi feleslegeset, csak is az adott karakternek megfelelően viselkednek. A látogató úgy érezheti visszakap valamit, a hőn áhított eredeti japán conok hangulatából.

Csak hogy egy- kettőt említsek: Kuroshitsuji, Shaman King, D.Gry-Man, Tsubasa Chronocle, Bleach- Hitsugaya X Grimmjow (nem félreérteni XD ). Mind kosztüm, mind előadás szempontjából nehezen felülmúlhatónak mondhatók.

De nem is dumálok tovább. A lényeg, hogy nem volt min idegeskednünk. Az olvasósarok lenyűgözőnek bizonyult, én gazdagabb lettem egy Toushirou Hitsugaya figurával feleannyiért mintha itthon vettem volna, és a nap végére teljesen kipurcantunk.

Ott voltunk, nagyon jó volt … jövőre újra megyünk!! Csatlakozzatok! XD

JAF - 17

JAF A Nap Birodalma Kabuki Az éneklés és a tánc művészete II. rész

„Már rég leszállt az éj az ablakon túl s én most is még a perceket lesem megrezzenek ha künn az óra koldul: az éj múlikk s még sincs itt kedvesem."

Hiábavaló várakozás Részlet a A Miidera daljátékból

1673–1735: A Genroku időszak A Genroku era alatt melyet az Edo periódus Arany Éveinek tekintenek, a kabuki is fejlődni kezdett. Ez idő alatt formalizálódott a kabuki struktúrája, és sok eddig kidolgozatlan stilizáló elemé is. Kialakultak és megszilárdultak a főkarakter típusok. Ebben az időszakban a kabuki szorosan összekapcsolódott a ningyou joururi, vagyis a későbbiekben bunraku néven ismert nagymultú bábszínházzal. És nem volt titok, hogy a legtöbb színházi darab, így például az első professzionális kabuki írásmű a Chikamatsu Manzaemon, mely maga is sok művet megihletett a későbbiek során, eredetlig bunrakuhoz íródott és a Sonezaki Shinju címet vislete. Mint megannyi bunraku színházmű, habár kabukira is adaptálták, ez is rengetek utánzót vonzott, ami azt jelentette, hogy ezeknek a daraboknak az idejében annyira megnőtt a szerelmespárok kettős öngyilkossága, hogy a vezetőség betiltotta a shinju mono előadását 1723ban. De ebben az időszakban azért történtek más fontos események is. I. Danjurou Ichikawa is ekkor élt és neki köszönhetően kialakult a mie póz és a maszk szerű kumadori arcfestés. Mindezen újítások ellenére a XVIII. század közepe felé a kabuki egy időre elvesztette népszerűségét az alsóbb rétegek körében, és helyét a bunraku vette át. Ennek oka leginkább az egyre jobban kidolgozott bunraku színművek voltak. Az évszázad vége felé következett csak be némi változás, mikor a kabuki hagyományait ismét értékelni kezték.

14 - JAF

Kabuki a Meiji Restauráció után Az 1860-as évek Az elképesztő kulturális változások, melyek a Tokugawa sogunátus 1868-as bukásával, a szamurájok osztályának megszűnésével, és az ország nyugat felé nyitásával kezdődött óriásit dobtak a kabuki színjátszás fejlődésén. Mikor a kultúra megpróbált alkalmazkodni a nyitottsághoz, a színészek felismerték, hogy itt az ideje a felsőbb osztályokkal is megismeretni a kabukit, ennek érdekében pedig a hagyományos értékeket a modern ízlésvilághoz idomították. És végül elképzeléseik sikeresnek bizonyultak, mivel 1887 április 21.-én felléphettek a Meiji uralkodó előtt.

A második Világháború véget vetett ennek az idilli állapotnak. A megszálló csapatok szószerint betiltották a kabuki előadásokat a háború után egészen 1947-ig.

A második világháború utáni időszak erősen megviselte a kabuki színjátszást. Nem elég, hogy a legtöbb nagyváros elvesztette eddigi értékeit, a kedvelt szokássá vált, hogy a múlt stílusait és gondolatait, beleértve a kabukit is, el kell felejteni, ki kell űzni a mindennapi életből. A kabuki iránti érdeklődés újjászületését Takechi Tetsuji színházi rendezőnek köszönhetjük, aki újszerű, a megváltozott társadalom igényeinek megfelelő formába öntötte a hagyományos színjátszást a Kansai régióban.

Ez a nap csak a színházé Minden újítás és modernség ellenére egy dolog változatlan maradt. A kabuki mindmáig teljes napi elfoglaltságot jelent. Egy teljes napig tartó előadás struktúrája, akkor is és mai is szorosan kapcsolódik a bunraku illetve a no előadások felépítéséhez. A legtöbbször használt felosztás, a jo-ha-kyuu, mely kimondja, hogy minden dolognak megvan a saját tempója. Az előadás lassan kezdődik, majd felgyorsul és végül gyorsan befejeződik. Majdnem mindegyik teljes hosszában eljátszott színdarab ragaszkodik ehhez a felosztáshoz és öt felvonásba sűríti az elmesélni kívánt történetet. Az első felvonás a jo-nak megfelelően lassan és sokat ígérően kezdődik, és bemutatja a közönségnek a karaktereket és a fő cselekményszálat. A következő három felvonás a ha-nak megfelelő, és felgyorsítja az eseményeket. A harmadik mindig a dráma vagy tragédia csúcspontját mutatja be, a második illetve a negyedik felvonás pedig valamilyen harcot, csatát ábrázol. Az ötödik, utolsó felvonás a kyuu. Általában nagyon rövid, gyors és kielégítő konklúziót, lezárást mutat be.

Történet a történetekről Igaz sok művet kimondottan a kabukihoz írtak, mégis sokat átvettek a joururi, a no, a folklor illetve más előadásmódok műveiből. És, hogy mi a különbség a kabuki illetve a joururi között? Az hogy mire helyeződik a hangsúly. A joururi fogékonyabb a komoly, drámaian érzelmes, struktúrával bíró történetek iránt, melyek képesek átadni a kívánt üzenetet a közönségnek, és hajlandóak ennek érdekében feláldozni a színpadi kellékeket, a bábukat illetve a cselekményt is. Ezzel ellentétben a kabuki egy jóval lazább, kevésbé szövevényes történettel rendelkezik és a hangsúlyt minden értelemben a színészre, annak mozgására és tehetségére helyezi.

De a történetek és az előadásmód nem csak attól függően változtak hogy honnan vették át, hanem attól is, hogy hol játszották őket. Látványosak a tradíciók közti különbségek ha a két legnagyobb kulturális központot vesszük alapul. Az Edo periódus ideje alatt Edo-ban az extravagancia és a bombasztikus előadásmód volt kedvelt. Mely együtt járt az erős, kifejező arcfestéssel, a feltűnő kosztümökkel, színpadi trükkökkel és pózokkal. A Kamigata kabuki (Kyoto- Osaka régió) nyugodtabb

volt, előtérbe helyezte a naturalista és realista színjátszást. Csak a XIX. század környékén, az Edo periódus vége felé következett be változás. A két régió elkezdte átvenni egymástól a stílusjegyeket és egy kerek egésszé gyúrták össze őket.

A kabuki ma A kabuki még mind a mai napig közkedvelt a hagyományos japán dráma legelfogadottabb formájának mondhatjuk színészei többször is szerepelnek a televízióban illetve filmekben. Legismertebb, ma is aktív színész XII. Ichikawa Danjūrō. Ő a tizenkettedik abban a kabuki színészcsaládban, aki magának tudhatja a megtisztelő Ichikawa Danjūrō nevet. Fia Ichikawa Ebizō XI 1977-ben született Tokyo-ban és a tizenegyedik valamint jelnleg egyetlen viselője az Ebizou névnek. Híres kabuki és televíziós színész, aki 2002 és 2003 között a híres szamurájt Mijamoto Musashit alakította a MUSASHI című tévé drámában. Természetesen nem csak a színészeknek jut szerep, hanem magának a kabukinak is. Szép számmal akadnak filmek, animék és mangák, melyek e tradicionális japán színjátszást méltón, hozzáértően kezelik és építik be modern keretek közé.

Forrás: Japanese classical theater in films- Keiko I. McDonald

Revenge of a Kabuki Actor (1963) Rendezte: Ichikawa Kon Írta: Mikami Otokichi Szereplők: Hasegawa Kazuo, Yamamoto Fujiko Hossz: 113 perc Ashura jo no hitomi (2005) Ashura A démonvadász Rendezte: Takita Yojiro Szereplők: Ichikawa Somegoro (Izumo), Miyazawa Rie (Tsubaki) Kurozuka (2008) Rendezte: Araki Tetsuro Stúdió: Madhouse Epizódok: 12

JAF - 15

- Játék Counter- Strike - Már tíz éve a boltokban „Nincs kedvenc mapom, nem vagyok láma és nem csítelek.

A világ egyik legjobb és legnépszerűbb játékával játszom, és rajtam kívül még több millióan tudják mire gondolok mikor azt mondom: elmegyek B-re. A klán név megelőzi a playernevemet, és nem örülök annak, hogyha a noobok összekeverik a dustot a dust2-vel.

Büszkén gondolok a megnyert warokra, a felejthetetlen LAN-partykra, a Steames szerverekre és a sok FPS-re.

Szeretem az M4-et, az AK-t, a train-t, a muke-ot.

Itt játszom Európa szívében, késelésben mi vagyunk a császárok, és igenis nálunk játszanak a világ legszebb női. Counter-Strike, én így szeretlek!”

Ismeretlen Player

T vs CT

A Counter-Strike, röviden CS, egy taktikai, belső nézetű akciójáték (FPS), melyben a fő hangsúly a csapatjátékon van. Az első bétaverzió 1999. június 19-én látta meg a napvilágot a Half-Life modifikációjaként. A Half- Life ugyan úgy mint a Counter Strike, a Valve szórakoztató szoftvereket gyártó cég gyermeke. A cég, melyet 1996ban alapítottak, a Half-Lifeal debütált, ami idestova ötvenszer nyerte el Az év játéka díjat, és a PC Gemar 1999, 2001, és 2005-ben a Valaha volt legjobb PC játéknak kiáltotta ki. Nem csoda hát, hogy a készítők így sokat vártak az új játéktól. Ezért meg is tettek minden tőlük telhetőt. A Valve jelenleg több mint 160, a szakmában kiemelkedő tehetségű művészt, programozót és írót foglalkoztat. Portfólióján olyan címek szerepelnek, mint a már említett Half-Life, Counter-Strike, Left 4 Dead, Day of Defeat, Team Fortress és a Portal.

A Counter-Strike az 1.0-s verzió után, mint önálló játék is megjelent. Emellett azonban továbbra is elérhető maradt Half-Life mod formában.

A játék legújabb változata a

Counter-Strike: Source, de mivel gépigénye jóval nagyobb, mint elődjéé és játékmenetbeli hiányosságai is vannak, ezért nem csak a magán játékosok, de a pénzdíjas versenyek nagyobb része is a Counter-Strike 1.6 -ot választja.

Attól függetlenül, hogy az 1.5 támogatása, ami WON-os játékos azonosítással működött, Steam* keretrendszer nélkül, 2004-ben hivatalosan megszűnt, még nagyon sok régi 1.5-ös szerver működik világszerte, így Magyarországon is.

A játékot két csapat játssza, a terroristák (Terrorists, röviden T) és a terrorista-elhárító alakulat (CounterTerrorists, röviden CT). A játék körökre van osztva, minden kör elején a csapatok teljes létszámmal indulnak.

A kezdő területen a csapattagok fegyvert, páncélt, és egyéb kiegészítőket (gránátokat, lőszert) vehetnek. Ezek után indul a kör, melyben mindkét csapatnak egy adott feladatot kell végrehajtania.

A legfontosabb pálya a DE. A DE típusú pályákon két célpont van. A T-k feladata felrobbantani ezek közül egyet.

A két célpont között tetszőlegesen választhatnak.

Az

egyik T-nél van a bomba, ezt a hátán lévő hátizsák jelzi.

Ezt a célponthoz eljutva élesítenie kell és szervertől függően 35- 45 másodpercen belül robban. A CT- knek ezzel szemben a bomba lerakását kell megakadályozniuk. Ha a T-knek mégis sikerül beélesíteniük, akkor a hatástalanítást kell elvégezni.

Ez bombahatástalanító készlet (defusal kit) nélkül 10, defuse kittel 5 másodpercig tart.

A kör elején mindkét csapat a legalapvetőbb fegyverekkel kezd. A kés alapfelszerelés.

Ugyan úgy, mint a Glock 17 és a HK USP a pisztolyok közül. Karabélyoknál csapatra jellemzően, a Terroristák legtöbbet használt típusa az AK47, Elhárítóké a Colt M4A1.

IAQ- Infrequently Asked Questions

Miért is jó ez a játék? Miért képes napokig a gép elé láncolni? Egy kezdő számára fontos és alapvető, de ritkán feltett kérdések. A válasz viszont egyszerű és meggyőző. A társaság miatt. A CS egy ízig vérig csapat játék. Lényege és alapja a kommunikáció. Ha nem vagy képes csapatod többi tagjával beszélgetni, akkor véged. Kezdőként természetes, hogy izgul az ember, de idővel fejlődik és a csapattársak segítségével önbizalomra is szert tesz. És hogy a kapcsolattartás még egyszerűbben menjen, a Valve megalkotta a *STEAM-et. A Steam egy teljesen ingyenes program, melyen belül láthatod hogy csapattagjaid vagy barátaid éppen mivel játszanak illetve az msn-hez hasonlóan beszélgethetsz is velük. Játékod a Steam segítségével ugyan azt a kiindulópontot használhat-

ja, mely több mint 500 PC játékot támogat. A Steamworks belépést biztosít egy olyan szorosan összekapcsolódó közösségbe, mely több mint 20 millió játékost és egy szilárd világhálózatot számol. Mindeközben olyan ellenőrzött lehetőségekkel lát el, melyek segítségével nem hogy fejlesztheted, de közzéteheted és védheted is saját játékodat.

Forrás:http://www.valvesoftware.com

Kockulás: Virtuális függés. Az emberi értelem, egyetlen a valós éterben nem fellelhető világban eltöltött haszontalan és felesleges tevékenykedésre történő összpontosulása.

Rush: Gyors, meglepetés szerű támadás. Az adott szerver házirendjétől függően megengedett vagy sem.

Camp: egyhelyben állás, az ellenfél bevárása. Túszos pályán a terroristák feladata a campelés, ellenben a CT-k nem csinálhatják, mivel az ő feladatuk a rush, vagyis a túszokhoz való eljutás.

Headshot: fejlövés - „Egy másodperccel ezelőtt sérülést szenvedtél egy fegyvernek látszó tárgy, golyónak látszó lövedéke által, mely áthatolva a perszeverális lebenyen, artériás diszfunkciót okozott” Noob, Láma: A noob szószerint kezdőt jelent, arra szokták mondani, aki gyengén játszik. Lámának pedig azt nevezik, aki ostobaságokat művel.

Cheat, cheater: csalni, csaló. Olyan személy, aki segédprogramot használ, hogy a növelje a pontjai számát.

Pl.: Wh (wallhack, falon átlátás), vagy aimbot(automata célzás), speedhack (játékos extra gyors mozgása)

- Játék

Alice Game rajongóknak Az itt leírtakban előfordulnak spoilerek, csak saját felelősségre olvassátok!

Akik látták a Rozen Maiden animét, bizonyára tisztában vannak az Ailce Game fogalmával.

Most itt a lehetőség, hogy részt is vehessünk benne, ugyanis a PROJECT YPN kiadta a Rozen Maiden Alibat című dojinjátékot, amely az Alice Game-t pergeti le a játékos segítségével, az alcím szerint: Record of Rozen war (Rozen csatáinak feljegyzései).

Egy 3D -s verekedős játékkal állunk szemben, ami nem csak grafikai szempontból állja meg a helyét.

A játék menete: a pályán elszórtan megjelenő bőröndök összeszedése és segítségükkel az ellenfél legyőzése.

Minden összeszedett bő-

rönd véletlenszerűen ad egy fegyvert a játékos vagy az ellenfél kezébe, amivel támadhat, de ezek a fegyverek 'fogyóeszközök', Mindig fel kell venni egy új bőröndöt. Itt fontos a gyorsaság. A játékban, az animében szereplő babával lehet a játékos, még Kirakishouval, az igazi hetedik babával is, aki az animében csak pár képkockáig van jelen, illetve másolatával Barasuishouval is. A játék végigjátszásával megnyitható a kilencedik játékos, a meglepetés: Kunkun! Minden szereplő azonos eséllyel indul, a hozzájuk tartozó fegyverek egyformán erősek és jól használhatóak, nincsen esélytelen szereplő. Még Hina

Ichigoval is nagyon szépen el lehet verni Suigintou-samát :-D Minden szereplőnek megvan természetesen a saját N-mezője is, és néhánynak az ott használt fegyvere is előfordul, amit az animében is láthattunk. (Hina Ichigo lövöldözős perselyei, Souseiseki ollója, Shinku rózsaszín sétapálcája) A játékban négy szint van: easy, normal, hard és nightmare, hogy senki se unatkozzon. A jéták játszható két játékos módban és internetkapcsolattal is. Írányításában szerintem nagyon egyszerű a többi japán verekedős játékhoz képest, hiszen gombokat, bonyolult bil-

lentyűkombinációkat nem használ, csak a nyilakra és három másik billentyűre van szükség (ezek lesznek a támadás, az ugrás és a futás billentyűi). A támadások minősége és mennyisége csak a bőröndökön múlik.

Mivel ez egy doujin játék, ingyen letölthető, könnyű megtalálni. A játék iránt érdeklődőknek mondanám, hogy a játék állítólag megy windows vistán is. Fontos, hogy a játék működéséhez át kell állítani a windows területi és nyelvi beállításait japánra, mindent amit lehet, mert különben a játék induláskor hasonlot ír ki: data file broken.

10 Kérdés 10 Válasz Eszeveszett Vash,Városok és Világok elpusztítója. Mivel eddigi riportalanyainktól már annyit hallottunk róla, gondoltuk kitűzünk a fejére egy nagy összegű álvérdíjat, hátha sikerül rács mögé juttatnunk egy pár kérdés erejéig. A terv ezen része sikerült, de azóta új kommunikációs szóvivőt keresünk, az előző ugyanis véletlenül beszorult a fejvadász teherkocsija alá. Jelentkező esetleg?

Méltán hírhedt Vash-san, elnézést kérünk a kellemetlenségekért, de igen nehéz önt elérni. Ne...

Ezekre most mind válaszolnom kell? (1) Még nem is kérdeztem semmit.

Ez már a második kérdés volt? Akkor már csak nyolc maradt? (2) De még meg sem tudtam kérdezni, hogy …

Na jó, hátha ennyire akarja tudni, akkor elmondom. Igen, nagyon unom már, hogy folyton csak engem vernek össze, hogy mindig csak én robbanok fel és velem törlik fel a padlót. Tudja mennyit kérnek el a tisztítóban egy ilyen vörös kabátért? (3) És ezt nem fizeti ám a stúdió! A kajapénzem fele rámegy. Nem-teljesen embernek lenni sem a legjobb dolog. Tudom, jól nézek ki, kedves vagyok és döglenem utánam a lányok, de most képzelje el mikor levetkőzöm és tele vagyok azokkal a felismerhetetlen fémlapokkal, meg mit tom' én milyen implantátumokkal. És nem lehet ám este csak úgy egyszerűen leszedni őket, mert majdnem egy teljes napba telik a maszkmesteremnek felraknia. És ön szerint ennek egy részét megint ki fizeti? (4) Na meg aztán az a rengeteg fánk. Folyton azt kell ennem. Már ha csak ránézek felfordul a gyomrom. Mindezek mellett meg azt várják tőlem, hogy úgy nézzek ki mint egy félisten, erre mit etetnek velem, fánkokat! Tudja mennyibe kerül az edzőterem bérleti díja? (5) Ja és a hajamról még nem is beszéltem. Csak egyszer sikerült a 26 vagy hány rész alatt megnövesztenem, olyan szép volt és dús. Erre jött a producer, hogy a közönségnek rövid hajjal jobban tetszik a karakter, és egyébként is a rövid hajas cosplayt egyszerűbb megcsinálni, mint a hosszút. Tudta, hogy mikor kisgyerek voltam és még nem voltam az animebiznisz része, akkor bokáig érő hajam volt? (6) Ja, és csak halkan mondom, nem jól látok. Erre mit kapok, egy két euró nagyságú sárga lencsés dioptria nélküli szemüvegecskét. Oka? A szódásszifon vastagságú üveg nem mutatna jól a képernyőn. Hát nem csoda, hogy soha nem oda sikerül lőnöm, aho-

va szeretnék. Na jó egyszer sikerült. De emlékszik, akkor milyen közel álltam Legato-hoz? (7) Ó, igen, volt egy olyan híresztelés, asszem egy féltéken szőke chibi-kun terjesztette, hogy elmentem Tibetbe. Hát ha nem is Tibet, de egy hegyi szanatórium biztos.

Megelégeltem, hogy folyton sírok a forgatások alatt, így idegi problémákra hivatkozva elvonultam kicsit pihenni. Ön szerint sikerült? (8) Mikor bejelentették, hogy a sorozatnak nem lesz folytatása már megint elbőgtem magam.

Ja és Meryl. Gyönyörű és veszélyes nőszemély. Mindent megtettem érte a forgatások után. És tudja mi történt? (9) Két hét után elhagyott. Azt mondta képtelen tovább elviselni, hogy minden este a nappaliban álló ruhaakasztónak mesélem el a napomat. De hát nem is az én hibám, és...

Vash-san.

Nani? (10) Ez volt a tizedik kérdés. Nagyon köszönjük, hogy itt volt, és sajnálattal vesszük mi is és a börtönőrök is tudomásul, hogy most azonnal távoznia kell. Parancsoljon egy kis apró a buszjegyre, nehogy már ezt is magánka kelljen fizetnie. Viszlát. ... Jaj, itt hagyta a szemüvegét.

Wáááááá!!!

Hát ez az a teherkocsi volt, amit a sajtósunkról levettek. Azóta jelentkező esetleg?

JAF Narimono

Madlax, Noir, .hack//SIGN, Pandora Hearts, Tsubasa Cronicle, Kara no Kyoukai, Mobile Suit Gundam SEED- SEED Destiny. Ismert animék, még ismertebb zeneszerzője. Yuki Kajiura augusztus 6.-án ünnepelte 44. születésnapját.

A varázslatos világokba kalauzoló, soha nem hallott dallamok szerzője 1965-ben született Tokyoban. 1972 óta zenél és hét éves korában komponálta első zeneszámát, melyet nagymamája kapott búcsúajándékul, miután Yuki családjával Németországba költözött.

Egészen középiskolás koráig nem tért vissza Japánba, és ez idő alatt nem is foglalkozott különösebben a zenéléssel. Miután lediplomázott, mint mérnöki programozó dolgozott egészen 1992-ig, majd úgy döntött ismét a zenének szenteli az idejét. Elmondása szerint a döntést édesapja könnyítette meg, mivel nagy opera és klasszikus zene kedvelő volt.

Mérleghinta Ebben az időben állt össze a See-Saw, egy csak nőkből álló trió, melynek tagjai Ishikawa Chiaki énekes, ő maga, mint háttér vokál és billentyűs, valamint Nishioka Yukiko voltak. Az elkövetkező két évben a trió hat dalt és két albumot jelentett meg, azonban 1995-ben hirtelen vége lett a közös zenélésnek. Nishioka ezek után úgy döntött íróként folytatja pályafutását, Kajiura viszont maradt a zenélésnél és szóló zeneszerzőként munkákat vállat más művészek mellett, valamint tévés reklámokhoz, filmekhez, animékhez illetve pc- játékokhoz szerzett zenéket. Legismertebb ilyen játék, melyhez zenéjét adta a Xenosaga volt.

A játék második részének soundtrackjében is közreműködött illetve a Xenosaga III teljes OST-jét ő szerezte. 2001-ben újra összeállt a See-Saw, és ugyan ebben az évben Kajiura kapcsolatba került Mashimo Koichi animációs stúdiójával a Bee Train-nel és első széles körben ismert projektjükkel a Noiral. És bár magát a sorozatot tekintve megoszlottak a vélemények, egyben mindenki egyet értett, az OST zseniálisra sikeredett és ezzel belépést engedélyezett Kajiurának az animációs zenei világba. Bár

szintetizátoros túlvilági opera hatású zenei anyaga eleinte kockázatosnak tűnt, mégis hatalmas sikert aratott. És ez nem volt köszönhető másnak, mint a teljes művészi szabadságnak melyet Mashimo-tól kapott. A Noir sikere több közös produkciót is eredményezett a stúdióval, például mint a legutóbbi 2007-es El Cazador de la Bruja zenéjét.

Jelek 2002-ben Kajiura a See-Saw-val együtt részt vett egy újabb Mashimo projektben méghozzá a .hack//SIGN -ban, mely TV és pc-játék kapcsolatáról híresült el. A sorozat produkciós ideje alatt Kajiura találkozott Emily Bindiger-rel, akinek hangja annyira lenyűgözte, hogy felajánlott neki egy lehetőséget, miszerint több mint tíz betétdalban énekelhet. A zenei album 300.000 példányban kelt el. A See-Saw elkövetkező nagy sikere a Mobil Suit Gundam SEED endingje, az "Anna ni Issho Datta no ni" lett. A dalt 200.000-en vásárolták meg, mely hatalmas szenzációnak számított animációs berkekben. Kajiura 2003-ban kiadta első szóló albumát a Fiction-t, melyet Anaheimben, Californiában a 2003-as Anime Expo-n mutatott be.

Fikció és túlvilág FictionJunction. Yuki Kajiura egyik legjobban sikerült szólóprojektje, melybe olyan művészeket hívott meg, mint Nanri Yuuka, Kato Asaku és Oda Kaori. A projekt legprofesszionálisabb összedolgozásának Nanri és Kajiura párosa bizonyult, melynek eredménye a FictionJunction Yuuka lett. A jó együttműködésnek köszönhetően a duó 2004-ben

ismét Mashimo Koichi egyik animéjének kellős közepében találta magát. Ők szerezték a 26 részes MADLAX opening és ending zenéjét,

majd a következő évben kiadták első közös albumukat a Destination-t.

Kajiura következő 2005-2006-os projektje a Tsubasa Chronicle a rajongók körében hatalmas sikert aratott.

Szerzeményeiben együtt vonultatott fel lágy, tiszta vonósokat, erőteljes és kifejező dobokkal zongorán kísérve, de nem maradtak el sem a hárfa sem a fuvola selymes csábító, ám egyszerű hangjai. Erre a sikerre aztán 2007-ben rátett még egy lapáttal, és a zene szerelmeseinek végleg leesett az álla. Kubota Keiko-val, Otaki Wakana-val és még két vokalistával megalakította a Kalafinát. És 2007-től egészen 2009-ig mind a hat Kara no Kyoukai filmnek ők szerezték a főcímdalát. Legismertebb az „Oblivious”, az első film, az Overlooking View zenéje. Ebben az endingben tökéletesen visszatükröződik a Kajiurára oly jellemző műfaj mix, mely tartalmazza az opera elemeit, keverve a pop stílussal és megfűszerezve a kórus hátborzongató kántálásra hasonlító énekével.

ra vegye a hangokat és redukálja a dallamot.

Végül minden melódia eltűnt. Mialatt az albumon dolgozott a zene egyre jobban eltűnni látszott és csak random hangok maradtak meg, néha egy kis zongora kísérettel. Mashimo Koichi szerint: „Yuki egy olyan történetmesélő, aki tudja hogyan kell zenét írni. Igazán félelmetes és nagyon okos. Kompozíciói mindig nagyon egységesek és erősek.”

2009-ben Kajiura visszatért FictionJunctionnel és elkészítették a Pandora Hearts illetve a Parallel Hearts opening és főcimdalait.

Yuki Kajiura azóta is élvezi a komponálást és a közös munkákat a See-Saw-val, a FictionJunction-nel és a Kalafinával, meg természetesen az animációs stúdiókkal, ami a rajongóknak csak egyet jelent, még több szívet szaggató, hideg- kirázós, könnyfakasztó elvarázsolt dallamot. „Nincs kedvenc szerzeményem, mert mind olyanok nekem, mint a gyermekeim. Minden darabom nagyon közel áll hozzám.”

Kajiura elmondása szerint, már attól kezdve tudta, milyen zenét ír majd a filmhez, mikor először elolvasta a történetet. Miközben komponált egy célra összpontosított mégpedig arra, hogy ne harci zenét, ne dalt írjon, hanem a „semmi határán” atmoszférát próbálja elkapni.

Végig ez volt a fő célja, és hogy egyre halkabbYuki Kajiura legismertebb OST-i illetve OP-ED-i: Kimagure Orange Road - 1996 Eat-Man - 1997 Noir - 2001 Aquarian Age - 2002 .hack//SIGN - 2002 .hack//Liminality - 2002 Le Portrait de Petit Cossette - 2004 Madlax - 2004 My-HiME - 2004 My-Otome - 2005 Tsubasa Chronicle - 2005

Elemental Gelade - 2005 My-Otome Zwei - 2006 Fist of the North Star True Saviour Legend - 2007 El Cazador de la Bruja - 2007 Tsubasa TOKYO REVELATIONS - 20072008 Tsubasa Shunraiki - 2009 Pandora Hearts - 2009 Kara no Kyoukai movies- 2007-2009 Shōnen Onmyōji Opening - 2006 Bakumatsu Kikansetsu Irohanihoheto Opening - 2006 Amatsuki Ending - 2008

Anime Kurozuka Mindennek vége. A szerelmem meghalt, a világ amit ismertem romokban. A világ amiben most élek rothadásnak indult. Nem csillan fény a fák levelén. Nem érezni már a mosoly melegét. A vérem vörös. Én is meghaltam, már réges-régen. Vagy mégsem?

pok térnek be. A szállásért cserébe az öregasszonynak csak egy kérése van, a vendégek ne nézzenek be a szobájába. Eddig talán még stimmelnének is a dolgok, csak az öregasszony a mi esetünkben egy csodaszép lány, aki egy halhatatlan vámpír, a vándorló papok ifjabbika pedig az időn és téren át sodródó főszereplő. De azért a tisztelet nem maradhat el. Minden rész egy rövid kabuki játékkal kezdődik, melynek főszereplője az eredeti darab kosztümében figyelmeztet bennünket az elkövetkező rosszra. Értékelés: * * * * * Borzongásból kitűnő. Fogyasztása csak kis adagokban ajánlott, de azt nagyon.

Casshern Sins Én öltem volna meg a világot?

A haláltól mindenki fél. A halál sötét, végtelen és felfoghatatlan. De az élet része. Honnan tudhatja az ember hogy élt, ha soha nem végződik be a földi útja. A Casshern Sins címéhez híven a bűn okát, következményeit és annak büntetését mutatja be. Azt hogy a halált el kell fogadni és soha nem szabad elfelejteni. Miután a neorobot Casshern tudattalanul, nem emlékezve tettének miértjére elpusztította Lunát - a Napot, akit Holdnak neveztek- a Föld, melynek nagy százalékát már robotok népesítették be megváltozott. Ebben a világban, ahol már a remény is meghalt, csak egyetlen dolog volt biztos, az hogy még így is élni kell és tudni hogyan kell meghalni..

A jó öreg Drakula gróf rég a múlté, most már D a vámpírvadász sem rúghat labdába, mert itt kizárólag az őrület az úr. Már az Opening sem egy könnyű darab, hát még az utána következő huszonhárom perc. Olyan időbeli ugrások és a logikának teljesen ellentmondó csavarok párosulnak sötét és mélyen depresszív grafikai megoldásokkal, hogy egymás után maximum két rész emészthető. Ennél több bizonyosan részleges agykárosodást okozna, vagy három napig nem jönnénk ki a sarokból.

Az anime egy 1939 -ben bemutatott azonos című kabuki darab alaptörténetét dolgozza fel és meséli tovább. A legenda egy, az Adachi-ga-Hara mocsárvidékén élő, idős emberevő nőről szól, akihez egy este vándorló pa-

Valószínűleg túlzottnak tűnik kijelenteni egy animével kapcsolatban, de a Casshern Sins-nél mégis ez a hely-

zet. Egy „ember” lelki vívódását követhetjük nyomon, amint próbál rájönni önnön létezésének és tetteinek okára. Ez a sorozat a példa arra, hogy az animék többségét nem gyerekeknek készítik, nem cukormázas, bugyuta képkockákról van szó, és igen is néha komoly témákat jobban ki lehet fejezni grafikai megoldásokkal, mint az élő színészek korlátozott képességeivel.

A Karma egy felszabadult és lendületes dal, ami tökéletesen illik az anime humoros, néhol borongós hangulatához. Értékelés: * * * * * Egy két laposabb pillanattól eltekintve, mind a 26 rész megéri a rászánt időt.

Library Wars

Értékelés: * * * * * + * Kötelező mindenkinek, akinek tetszett az Animatrix és azoknak, akik Jim Jarmush filmeken edződtek. Senkit ne rémisszen el a totálisan oda nem illő OP. Végül odalesztek érte.

Tales of the Abyss

A gőgösség és önhittség tipikus példája lehetne ez a, 2008-ban megjelent, eredetileg Playstation2- re készült RPG játék anime változata, mely első részben azzal indít, hogy megutáltatja velünk a főszereplőt Luke fon Fabre-t. Az elkényeztetett hercegúrfi egóján senki és semmi nem tesz túl, amíg meg nem tudja, hogy valójában kicsoda és, hogy létezésének oka egy olyan háború kirobbantása, ami hatással lehet az egész világra. Ebben az animében megtalálunk mindent, egy kis mágiával megspékelve, amit eddig csak a kosztümös filmekből ismertünk. Természetesen a szereplők itt is úgy 17 és 25 év között mozognak, de van itt szerelem, árulás, politikai- és vallási viták, nőfóbia, klónok, tömegpusztító fegyverek, tehát minden ami egy rendes akciókaland-dráma animéhez kell. Amit még érdemes megemlíteni a jó hangulat kedvéért, az az OP, amit a Bump of Chicken japán rockzenekarnak köszönhetünk.

Időutazás: nincs, dinoszauruszok: nincs, gyengéd-nyafka kislányhangok: nincs, leszbikusok: nincs, Yuki Kajiura Soundtrack: sajnos nincs, idegőrlő felező képsor: nincs. Viszont vannak igazi férfi karakterek élükön Doujou hadnaggyal, aki folyton a női főszereplővel ordítozik. Esetükben a durva verbális bánásmód építi a karakter. És a legnagyobb öröm, végre nem csak azok a lágy, lányos fiukák elérhetőek, akik mostanában annyi képernyőidőt kapnak. A sorozat alapvetően jó, bár néha kicsit irritálóvá válik, hogy a női főszereplő Kasahara folyton elsírja magát, bár grafikai szempontól, a szép női arcon végigcsorgó könnyek általában jó technikai fogásnak bizonyulnak. Shoujou animéról van szó, tehát ezen annyira nem kell meglepődni. Van sok könyv, kevesebb fegyveres harc, szép lányok és férfias férfiak, akik elvileg könyvtárosok. Ez kicsit fura nem? El kéne dönteni mi a lényeg. A Library Wars-ba kevesebb könyv és több háború kéne. De a humor sem maradhat el. Érdemes a részek végét figyelni. Értékelés: * * * * Humor és a nagyon szemrevaló, bár kicsit alacsony Doujou hadnagy miatt mindenképpen érdemes megnézni.

Manga

D.Gray-man

Nabari no Ou

Mostanság egyre furcsább hírek keringenek körülötte.

A mangaka abbahagyja, majd elkezdi, aztán újra abbahagyja és végül teljesen más grafikával, idegesítően eltérő történetszállal, belekeverve vallást, politikát ismét megrajzolja a történetet. Mégis ez az a manga, amit újra és újra olvas az ember egészen a 150. fejezetig. Ennek oka a sztori eredetisége, fordulatossága, a jól kidolgozott, egy percig sem unalmas fő és mellékkarakterek, valamint az elképesztő háttér, kosztüm és arcgrafika, meg természetesen azért, mert körülbelül addig lehet követni az elején elkezdett történet vonalat. Innentől kezdve nem csak mi, de úgy tűnik a mangaka is elveszti a fonalat. A 180. fejezet környékén a borítók és a kezdőoldalak grafikái még valami kedvezőt, valami frisset sejtetnek, de aztán belelapozva rá kell jönnünk hogy tévedtünk. Allen Walker csillaga eltűnőben van, teste az első száz fejezethez képest olyan, mint egy túl-

Rokujou Miharu egy teljesen apatikus tizenéves iskolásfiú, aki egészen véletlenül magában hordozza a shinobik rejtett világának legnagyobb fegyverét a Shinra Banshou-t. Mivel esze ágában sincs részt venni se a ninják- se az élet játékában, ezért napjai nagy részét egyedül tölti, míg el nem varázsolják a harcművészeti klub tagjai, az idegileg kicsit labilis és járműfóbiás Tobarisenseiel az élen. A mangát Kamatani Yuki írta és illusztrálta. Először 2004-ben jelent meg a Monthly GFantasy oldalain a Square Enix gondozásában. Eddig tizenegy kötet adtak ki angolul, de a sorozat még nincs befejezve. A rajongók szerint a mangából készült anime grafikai megoldásait tekintve jobb, viszont a történetnek csak kis részét adja vissza és sok szálat nyitva hagy, ami az anime végére kissé idegesítővé is válik. A manga ezzel ellentétben, sok mindent megmagyaráz és a karakterekhez kapcsolódó rövidebb történeteket is jobban ki fejti. Azonban a grafika nem sikerült túl jól. Legtöbbször a szemek és maguk a pupillák azok, amik furcsábbak, sokszor nem fejezik ki az adott érzelmet, ami érdekes egy olyan stílusnál, ahol a mimika helyett a szemeken van a hangsúly. Értékelés: * * * * A főtörténetszál lezárása szép és nem elnagyolt. Grafikailag talán kicsit furcsa. „Nin Nin.”

doppingolt balett-táncosé, drága jó Kanda Yuu arcvonásai szinte felismerhetetlenek, kivétel a bálamadzag a hajában, nem is beszélve a Noah-król. A képkockák zsúfoltsága és a néhol túl vastag fekete körvonalazás, a sebességcsíkok és a super-deformed sűrű használata még jobban megnehezíti a dolgok kisilabizálását. Mondhatnánk, hogy zsúfolt oldalak eddig is akadtak szép számmal és Hoshino Katsurától már amúgy is megszokhattuk az elvetemült harcjeleneteket, ahol nem lehet tudni kivel, mi, mikor történik, de ez az elnagyoltság sajnos a karakterdesign rovására is ment. Sietség érződik rajta. Értékelés: * * * * A 150. fejezetig lenyűgöző, onnan azonban zuhanásba kezd, mind történet, mind grafikai szempontból.. Reméljük lesz még jobb is.

Ne hagyjátok, hogy becsapjanak!

Manapság már minden termékből készül olcsó, kínai hamisítvány, amit könnyebb megszerezni. Nem meglepő, hogy az anime figurákkal is így van ez. Egyre inkább megnő a másolatok száma nemcsak Japánon kívül, de már a JAPÁN boltokban is.

Persze néhányan azt mondják nem érdekli őket, hogy most eredeti-e a figura vagy nem amíg szép, őszintén szólva igazuk van, mert általában ezek olcsóbbak, így többen meg tudják őket venni, de ami irritáló benne, hogy sok gátlástalan eladó az eredeti áron vagy annál többért kínálja őket. Ebben a cikkben bemutatjuk a hamisítványok főbb ismertetőjeleit, hogy akiknek fontos az eredetiség és a csúcsminőség azok jobban tudjanak vigyázni.

Nagyon sok gyűjtő vesz figurákat aukciós oldalakról, ezeket szinte mindenki ismeri. Eddig nincs is gond a vásárlással. Ami veszélyes benne az az, hogy nem biztos, hogy a kép, amit az eladó mutat a figuráról, az arról a bizonyos figuráról készült. Sokan a cég fotóit használják. Ezekből sem a minőség, sem a figura állapota nem megállapítható.

A másik dolog amire érdemes figyelni interneten való vásárláskor az ÁR. Ha egy figura ára túl alacsony az általában egy figyelmeztetés. Fontos még, hogy ha egy már régen nem kapható figurából halomszámra látunk valahol, akkor azok általában szintén hamisítványok. Másik eset, ha előbb lehet megvenni valahol, minthogy egyáltalán kiadták volna az adott figut (nem vicc).

Ha boltban vagy esetleg conon vásárlunk kicsit könnyebb a helyzetünk. Élőben láthatjuk esetleg kézbe is vehetjük a kérdéses figurát, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk. Eredeti figurákhoz általában adnak dobozt is, de ez még nem elég. Kedves barátaink már a dobozt is tökéletesen másolják :-D Annyi kivétellel, hogy nem mindig kerül rá minden céges logo.

Nagy PVC figurák dobozára pedig az eredeti gyártók általában ragasztanak eredetiség-címkét, ami a hamisítványokról hiányzik (de NEM minden eredeti figurának van!!! ÉS néhány kínainak már igen T.T). Általában a doboz minősége is más, ez főleg a nagyobbaknál látszik: a doboz belseje gyűröttebb, esetleg sérült.

Ha a dobozt már megvizsgáltuk, hát bújjunk bele és nézzük meg, mi (/ki) lakik benne. Gashaponok* esetében feltűnő jel, ha a figurát nem lehet szétszedni mert akkor eltörne. A másik nagy hiba velük kapcsolatban, hogy ha nem pontosan olyan helyzetben vannak, mint az eredetik (máshogy áll a lába, nem tud megállni, másfelé néz) és kidolgozásuk sem olyan jó.

NENDOROIDok** esetében pont fordítva van: a hamisítvány könnyebben szétesik.

A nagyobb figurákat természetesen nem tudjuk szétszedni, ott másra kell figyelni. Általában a hamisítványok kisebbek vagy láthatóan nagyobbak eredeti társuknál. Szintén igaz, hogy cseppet máshogy néznek ki. Ami még mindkét esetben észrevehető: a figura anyaga. A PVC figurák általában kemény anyagból készülnek.

Egy hamisítványt könnyű hajlítgatni.

A másolatok eltérhetnek még festésben és a tartójuk állapotában is (általában könnyebben törik). EZ NEM AZT JELENTI, HOGY MINDEN FESTÉSI HIBÁCSKÁVAL RENDELKEZŐ FIGURA HAMIS! Tömeggyártásban vannak hibák természetesen. Nem várhatjuk el szegény japán készítőktől, hogy tízmillió tökéletes figurát gyártsanak le emberi idő alatt :-D (de néha megteszik!)

Ami az egészben a legviccesebb, másoknak riasztó, hogy már a FIGMÁkat***, is hamisítják (majdnem tökéletes pontossággal). Csak izületeikben térnek el egymástól.

Végül szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy az itt leír-

tak nem mindig igazak. Lehet egy figurának festési hibája, megsérülhetett a doboza (felrúgták conon pakoláskor XD), lehet hogy nem használ a gyártója címkét. Amiket itt olvashattok általánosítások csupán.

Illetve zárószóként megkérnék mindenkit, hogyha a fentiek alapján rádöbben, hogy birtokában van egy hamis figura, legyen benne kegyelem és emberség: ne tegye tönkre és ne dobja ki, adja oda mondjuk egy gyereknek! MERT nagyon sok rajongó van, aki még egy hamis figurát sem kaphat meg és boldogan elfogadná bármelyiket, illetve gondoljunk bele: azzal, hogy tudatlanul megvettünk egy hamis figurát, egy tányér ételt tettünk egy kínai gyermek elé! Én ezt szeretem a véletlenül megvett hamis figurámban :-D *Gashapon/trading figure: kisebb méretű (2-13cm), általában szétszedhető figura **NENDOROID: nagy fejű, kis testű kb. 10 cm magas mozgatható figura, amihez kellékek, cserélhető részek is járnak ***FIGMA: gashapon méretű (esetleg kicsit nagyobb), több helyen mozgatható új figuratípus Koneko

A Valaha Készült 20 Legjobb Animációs Film Miyazaki, Mamoru, Walt Disney, Pixar és a DreamWorks. Generációnk legnevesebb animációs rendezői és stúdiói versengtek azért a húsz helyért, melyet az Entertaiment Weekly kihirdetett az elmúlt napokban. A 20 legjobb és legkedveltebb animációs film közé igazi meglepetések, és Magyarországon talán még nem is ismert alkotások is bekerültek. Ha eddig nem lett volna kedvetek feleleveníteni a gyerekkort, akkor éppen itt az ideje. Jó szemezgetést!

20. GHOST IN THE SHELL (1995) 19. WALTZ WITH BASHIR (2008) Úgy használja az animációt, hogy azzal képes olyan emlékekkel megküzdeni, melyek más médiummal talán feldolgozhatatlanok vagy elviselhetetlenek lennének. A film komoly és politikailag fontos témát dolgoz fel, mindezt az animáció szabad alkalmazásával.

18. PINOCCHIO (1940) 17. KIKI'S DELIVERY SERVICE (1989) 16. SOUTH PARK: BIGGER, LONGER & UNCUT (1999) 15. THE IRON GIANT (1999) 14. AKIRA (1988) Az első anime ami hatalmas zajt csapott az Államokban is. Otomo Katsuhiro mesterműve előtt, az amerikaiak többsége csupán gyerekmesének tartotta az animációt. Bár ez nem is volt olyan nagy meglepetés, ha az akkori Disney egyeduralmat vesszük.

13. CHICKEN RUN (2000) 12. THE TRIPLETS OF BELLEVILLE (2003) 11. DUMBO (1941) 10. CORALINE (2009) A film Henry Selick és Tim Burton közös munkája - bár valószínű a Karácsonyi lidércnyomás és a Halott menyasszony ismertebb munkáik - mégis a Coraline viszi a pálmát. Neil Gaiman novellája alapján készült- egy lányról és új otthonáról, ami egy olyan ijesztő világba repíti, ahol úgy gondolja mindent megkaphat amit akar - a Coraline elképesztő technikai adottságokkal rendelkezik (mozikban 3D-s változat) és képes igazán bemutatni met jelent

fiatalnak és bátornak lenni.

9. BAMBI (1942) Ha azt gondoltad, hogy nem létezik könnyfakasztóbb rész annál, mint amikor Dumbo meglátogatja a mamáját a börtönben, akkor nagyot tévedtél. (VIGYÁZAT SPOILER VESZÉLY, FŐLEG HA EGY MÁSIK VILÁGBÓL JÖTTÉL ÉS 80 ÉVVEL KORÁBBRÓL) Az a rész mikor Bambi anyukáját lelövik valószínű, hogy több rémálomért felelős mint bármilyen más esemény a film történetben.

8. TOY STORY 2 (1999) 7. THE INCREDIBLES (2004) (pixar) 6. BEAUTY AND THE BEAST (1991) 5. PERSEPOLIS (2007) Marjane Satrapi saját graphic noveljét vitte megindítóan és szépítések nélkül filmre, abból az időből mikor gyermekként a Shah által irányított Iránban élt, majd Európába költözött és végül hazatért.

Az animáció gyönyörűen absztaktra és igazra sikeredett.

4. THE LION KING (1994) 3. UP (2009) 2. SPIRITED AWAY (2001) 1. WALL·E (2008) A XXI. század legtisztább románca, ami az utolsó működő szemételtakarító robot WALL·E és EVE az emberek által küldött felderítődroid között szövődik. A film Andrew Stanton rendezőnek és a Pixar mérhetetlen erejének, ügyességének köszönhető, ami minden elismerést megérdemel, ezzel az első hellyel egyetemben, talán még a japán anime rajongók körében is.

JAF Van új a nap alatt

Aki Mivel ez a lapszám úgy is elég international-ra sikeredett, ezért azzal kezdeném, hogy Németországba megérkezett az ősz. Bár amint a szeptemberi és októberi anime bemutatókat elnézegettem, japán barátainkat ez egy cseppet sem érdekli. Nálunk a levelek hullanak, náluk továbbra is a ruhadarabok. Most is a legtöbb karakter iskolás egyenruhában, vagy csak egy aknavetős melltartóban és páncél bugyiban flangál. Nagykabátnak itt helye nincs, akkor nem látszódnának a tizenéves diáklányok hatalmas mellei. Ilyenről meg hallani sem akarunk, ne? És ha már a nő idomoknál tartunk, akkor kezdjük is a sort a már ismert Queens Blade második évadjával, a Queen's Blade: Gyokuza o tsugu mono- val, amit 2009. szeptember 24.-től kezdenek sugározni Japánban.

Egyelőre még nem tudunk pontos adatokkal szolgálni arról hogy hány részesre tervezik a sorozatot, de az előzetesből azt a következ- tetést vonhatjuk le, hogy sok ruhára a folytatásban sem kell számítani. Annál inkább egy jó adag ecchire, bugyivillogtatásra és ész nélkül szétszakadó apró ruhadarabokra. Köszönjük Hobby Japan. (eredeti honlap: http://www.queensblade.tv/) Miután pedig bemagoltuk az emberi test anatómiáját, térjünk át a természetrajzra. Mindenki tudja, hogy létezik egy Afrika nevű földrész valahol messze innen a Japán-tenger környékén, ahol nem más az úr, mint Simba, elnézést Kimba a kis fehér oroszlán. Kicsit megkésve ugyan de nagy örömmel bejelenthetjük, hogy az 1989-ben készült, nagy sikerrel futott Kimba a kis oroszlán kalandjai után itt van az új TV special a Jungel Taitei Kimba, melyet szeptember 5.-én mutatott be a Fuji TV. A filmet a csator-

na 50. évfordulójának emlékére Taniguchi Gorou készítette, akinek a Code Geass: Lelouch of the Rebellion R2 után ez volt az első rendezése.

Az illusztrációk Amano Yoshitaka nevéhez fűződnek, aki a Vampire Hunter D-t, a Final Fantasy játékokat, és az Ayakashit is rajzolta.

Mára ennyi volt a gyakorlati tananyag így térjünk is át mindjárt az elméletre. Hány lába van egy macskának? Jól gondoljátok meg a választ, ugyanis ha Junpei Kousaka, másodéves gimnazista fiú nem teljesíti a macskák száz kívánságát, akkor ő lesz az első kétlábú bundás. Az október 2.-án induló Nyan Koi! Sato Fujiwara shounen mangáján alapszik, mely a FlexComic Blood online magazinban jelent meg. Miután a macskafóbiás Kousaka-kun pechére belebotlik a négylábúak védőszellemébe, érteni kezdi a beszédüket, beleértve a család neveletlen macskáját Nyamusasut és Tamat is, akinek az a Jun Fukuyama kölcsönzi a hangját, aki maga a megismételhetetlen Watanuki Kimihiro, és Britannia következő tudathasadásos uralkodója Lelouch Lamperouge.

Történelmi fordulatot veszünk és a David Productionnek (Dogs: Stray dogs howling in the Dark, Ristorante Paradiso) hála, betekintünk Bantorra könyveibe. Yamagata Ishio, Tatakau Shisho light noveljei alapján készült anime, Tonisu Koriat követi, akit azért indítanak útnak, hogy végezzen a Bantorra könyvtár legerősebb könyvtárosával. A novellek alapján ebben a könyvtárban őrzik azokat a lelkeket, akik a halál után „könyvekké” alakultak. A Tatakau Shisho: The Book of Bantorra-t a Nyan Koi!-val egy időben kezdik sugározni 2009. október 10.-én.

JAF Jisho Nem elég csak hallgatni?

Mit? Merre? Hogyan? Jesszus, te is én is, mi mind eltévedtünk s japán névmások tengerében? Oda se neki. Együtt csak kitalálunk belőle valahogy. És hogy ez ne csak üres ígéret legyen itt egy újabb adag kifejezés, ami minden bizonnyal megdobogtatja a szíveteket, mikor kedvenc seiyuu-tök hangján halljátok a fejetekben!

Ganbatte yo!!

M á s o d i k lecke ~~~ Névmások Személyes névmások: Érdekessége a japán nyelvnek, hogy az első és második személyre több szavuk is van és használatukban különböznek. Az udvariassági szinteken túl bizonyos szavakat csak férfiak használnak, másokat csak nők. watashi én (watakushi nagyon udvarias) (buko/ore ált. férfiak)

watashitachi mi (watakushitachi) (bokutachi vagy bokura /oretachi)

anata te (kimi/omae egyszerűbb) (anta ált. nők)

anatatachi ti (kimitachi/omaetachi vagy omaera) (antara)

ano kata/ano hito ő kare (=férfi) kanojo (=nő)

ano katagata/ano hitotachi karetachi vagy karera kanojotachi vagy kanojora

ők

Mutató névmások: KO-SO-A-DO A japánban is 3 -féle mutatónévmást használnak épp úgy, mint a magyarban.

Hely: koko = itt Tárgy: kore = ez Irány: kochira = erre (kocchi) Jelzői melléknév: kono = ez a...

Melléknév: konna = ilyen

soko = ott

asoko = amott

doko = hol

sore = az

are = amaz

dore = melyik

sochira = arra (socchi)

achira = amarra (acchi)

dochira = merre (docchi)

sono = az a...

ano = amaz a...

dono = melyik

sonna = olyan

anna = amolyan

donna = milyen

Szótárunkban a Hepburn-féle átiratot használjuk. Ennek megfelelen a japán beszédhangok 5 magánhangzóból (a,e,i,o,u) és 18 mássalhangzóból (b,ts[c],ch[cs],d,j[dzs],f,g,h,k,m,n,p,r,sh[s],s[sz],t,y[j],w) állnak. Magánhangzó hosszításra két eset van: /e/ után /i/ az hosszú /e/; /o/ után /u/ az hosszú /o/ Az /u/ hangot bizonyos esetekben nem mondják a szótagokban. Például: desu kiejtve lehet des.