Innováció az érmegyártásban

1993. évi 1994-es Labdarúgó Világbajnokság ezüst emlékérme

2000. évi Gábor Dénes (1900–1979) ezüst emlékérme

2020. évi 125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság bicolor ezüst emlékérme

2000. évi Lorántffy Zsuzsanna (1600 k. – 1660) ezüst emlékérme

75 éves a forint

Mint a műszaki élet minden területén, így az érmegyártásban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a számítástechnika, az ezekre épülő korszerű gépgyártás-technológia, valamint az anyagtudományok. Ezek a műszaki tartalmak azonban elsősorban a gyártás során jelentkeznek, melyek egy külső szemlélő számára az elkészült érme kézhezvételekor láthatatlanok maradnak. Ugyanakkor az érmegyártásban is találkozhatunk olyan innovációkkal, amelyeknek az eredménye rögtön szembeötlik. Vegyük sorra ezeket a forint emlékérmék kibocsátási idősorát követve, az érmék alakja, mérete, szélkiképzése, valamint kivitelezése, felületi kikészítése szerinti csoportosításban.

Alak és forma

Kezdetben – a nemzetközi trendeknek és szokásoknak megfelelően – a forint emlékérmék is a szokásos „kör” alakban készültek. Az első kivétel az 1993-ban az 1994. évi Labdarúgó Világbajnokság tiszteletére készült 1000 forintos ezüst emlékpénz, mely lyukasztott érme volt. Különlegességét az adja, hogy a lyuk – ellentétben például az 1950-től vert lyukas 2 filléressel – nem középen helyezkedik el. Az emlékérmét tervező Lebó Ferenc szobrászművésznek köszönhetően ugyanis a lyuk igen ötletesen a két érmeoldalt köti össze azzal, hogy az előoldalon a címletérték egyik nulláját, a hátoldalon a hálót átszakító bombagól látványát jeleníti meg.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ötlet előzményeként egy, az egykori Állami Pénzverő által albán exportra gyártott 50 lek címletű ezüst emlékérme Az év érméje nemzetközi érmeversenyben 1988ban elnyerte a világ leginnovatívabb érméje címet. Az érmét Bognár György éremművész tervezte. Ennek az újszerűsége abban rejlett, hogy az érmén a vasúti alagút nyílását jelképező kivágás se nem kerek, se nem koncentrikus.

Bár kör alakú a végeredmény, mégis különlegesség az államalapításunk 1000. évfordulójára készült bicolor 3000 forint névértékű emlékérme abban a tekintetben, hogy két részből tevődik össze: a középső, kör alakú magot egy körgyűrű övezi. A két rész a veréssel

2006. évi Esztergomi bazilika ezüst emlékérme 2017. évi Bükki Nemzeti Park ezüst emlékérme

rögzül egymáshoz. Ennek a kettősségnek egy speciális változata a 2000-ben Gábor Dénes születésének 100. évfordulójára kibocsátott ún. „inlay” betétes (berakásos) ezüst emlékérme, ahol a mag egy valódi hologramot hordoz. Később – 2006-ban és 2021ben – a csak peremükön aranyozott bicolor emlékérmék is kibocsátásra kerültek, amelyek szintén külső körgyűrű/belső mag koncepcióban készültek, de esetükben a gyűrű mindössze egy igen keskeny karika, amely a verési művelet eredményeként kapcsolódik az érme alapjául szolgáló lapkához.

Más pénzverdék által még nem készített különlegesség volt a 2000-ben kibocsátott, két félkörből álló Lorántffy Zsuzsanna emlékérme, amelynek két „félpénze” – mivel egymástól teljesen elkülöníthetők – külön-külön kaptak 2000-2000 forintos névértéket.

Érdekességként említhető a 2002-ben készült, szétcsavarozható Üzenet címet viselő emlékérme, amely a 21. században szintén egyedinek számított. Történelmi elődjeként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt megjelent, szintén szétcsavarható ún. spionpénzek, más néven csavaros krajcárok említhetők. A súlyuk kivételével a többi paraméterük teljesen megegyezett a forgalomban volt krajcár címletekkel. Egyes vélemények szerint a szabadságharc alatt, mások szerint közvetlenül a szabadságharc leverése után használták ezeket az érméket, a belsejükben leginkább kis üzeneteket, vagy Bem és Petőfi fényképeit hordták.

A szakzsargonban „alakos” érmének nevezett, nem szabályos kör alakú emlékérmék talán legszebb darabjai az egyházi építészet remekeit bemutató sorozat érméi, amelyek alakját az Esztergomi Bazilika rózsaablaka ihlette. Az „alakos” érmék közé tartoznak még a 2001től napjainkig gyártott négyszögletes érmék is. A téglalap alakú érmék első darabja 4000 forint névértékben a 100 éves Gödöllői művésztelepről, a négyzet alakú pedig Kempelen Farkas sakkautomatájáról emlékezett meg. A későbbiekben a nemzeti parkok gyűjtői sorozat darabjai – mint például a 2017. évi Bükki Nemzeti Park emlékérme – a téglalap, míg a magyar találmányokat bemutató emlékérme-sorozat darabjai a négyzet formához igazodva kaptak a sorozathoz tartozást is jelképező, a hagyományostól eltérő alakot.

Ovális érméken a magyar és magyar származású Nobel-díjasaink kerülnek megörökítésre, „tudományos arcképcsarnok” jelleggel.

Az érmék formája, bár számtalan lehetőséget rejt magában – készült már 7, illetve 12 szögletű forint emlékérme is –, manapság már nem különösebben számít újdonságnak, sok külföldi gyártónál találkozhatunk ilyen különlegességekkel (háromszög, szív-, térképformátum stb.). Ma már csak akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha a forma egyben utalás az érme tematikájára, illetve valami más technikai újdonsággal is összeköthető.

2018. évi Hevesy György (1885–1966) ezüst emlékérme

Méret

Innovációs lehetőségeket rejthet magában az érmék mérete is, de ezek mára már olyan szélsőséges irányokat vettek, amelyekkel költséghatékonyan nem lehet versenyezni. A jelenlegi „világrekord” legkisebb érme egy svájci frank címletű, 2,96 mm átmérőjű, 0,063 gramm súlyú, 999,9 ezrelék tisztaságú aranyérme, amelynek kifejlesztése több hónapos tervezői munkával és több 100 millió forintos ráfordítással

A 2017. évi Arany János (1817–1882) arany emlékérme

A 2017. évi Irinyi János (1817–1895) színesfém emlékérme előoldala: a gyufa lángja szivárványos színekben látható. A hátoldal példa a mikroírásra: a ruházat mintázatát a „200 éve született a robbanásmentes gyufa szabadalmaztatója” felirat ismétlődése alkotja

2020. évi 30 éve szabadon ezüst emlékérme

2018. évi 100 éve ért véget az I. világháború ezüst emlékérme előoldala: a hadban álló hatalmakat tömörítő országok eltérő felületi struktúrájú kiképzéssel jelölve járhatott, míg a csomagolása, láthatóvá tétele nyilvánvalóan többe kerülhetett, mint az érme konkrét gyártási költsége. A legnagyobb érme címmel egy 1 méter átmérőjű, 100 kilogrammos osztrák befektetési aranyérme büszkélkedhet, viszont ennek a gyártása már nem a hagyományos sajtolás útján történt.

A Magyar Pénzverő Zrt. az említett svájci rekord előtti „A világ legkisebb aranyérméje” nemzetközi sorozatba is illeszthető méretben készíti el a legkisebb emlékpénzeit, 11 mm-es átmérőben, 0,5 grammos súlyban. Ez idáig a legnagyobb forint emlékérme pedig az 59,75 mm átmérőjű, 2020-ban kibocsátott, „30 éve szabadon” elnevezésű érme, amely klasszikus verési technológiával, több mint 400 tonna nyomóerővel készült. Itt kell megemlíteni, hogy 1996-ban, a 2500 tonnás prés beszerzését követően, Európában először a Magyar Pénzverő Zrt. készített 100 mm átmérőjű, 1 kilogrammos vert ezüstérmet. Ez a méret még tovább növelhető, egészen 120 mm átmérőig.

Szél, avagy az érme harmadik oldala

1948-tól nagyjából 1961-ig sima, mintás vagy feliratos széllel, illetve ezek kombinációjában készültek az emlékérmék. 1966-tól egyre inkább előtérbe kerültek a recés szélű érmék, míg a mintás, feliratos veretek teljesen kiszorultak a kibocsátási programokból. 2001-ben készült az első sűrűrecés feliratos peremű emlékpénz, mely sokáig unikumnak számított. Az Ezeréves a magyar pénzverés emlékérme recéiben az 1001–2001 évszámok és történelmi magyar pénzverdék verdejelei olvashatók.

Napjainkban újra egyre nagyobb szerepet kap ez a technológia, hiszen így az „érme harmadik oldala” is fontos információkat hordozhat. 2021-ben például 3 emlékérme készül ezzel a technológiával: az Európa Tanács magyar elnöksége; az Önálló ügyészi szervezet; valamint a Magyar népmesék rajzfilmsorozat első darabja, Az égig érő fa.

A 2010-es évek második felétől – a szikraforgácsolási technológiák bevezetését követően – a különleges rece-kialakítások is jelentős szerepet kaptak (hullámforma, „bináris” kód elrejtése, különleges recealak, különleges recekiosztások, szaggatott recézés stb.) az emlékérmék minél egyedibb kivitelezése terén.

2001. évi Ezeréves a magyar pénzverés ezüst emlékérme, finomrecés széle, szélfelirattal

2016. évi Széchenyi István (1791-1860) születésének 225. évfordulójára készült ezüst emlékérme különleges rece-kiosztása: születési évszám 1791, rece-kiosztás: I IIIIIII IIIIIIIII I

2001. évi 100 éves az első magyar film, A tánc ezüst emlékérme

Kivitel

1968-ig VF (verdefényes) és BU (Brilliant Uncirculated, selyemfényes) kivitelben készültek emlékérmék. Ez azt jelenti, hogy mind az érmék alapsíkja, mind a kiemelkedő relief elemek (plasztika) egyöntetűek, vagy fémesen fényes vagy selymesen lágy, matt felületűek. Averdefényes kivitel jellemzően a forgalmi pénzérmék standard minőségjelzése, az automata adagolással vert forgalmi érméket még szokás az UNC (uncirculated, forgalomban nem volt) megjelöléssel is kezelni. A művészibb megfogalmazású, egyenként, kézi adagolással vert emlékérmék készültek a különlegesebb, selyemfényes BU kivitelben, de az emlékérmék között is találhatunk verdefényes minőségűt.

A kivitelt tekintve a PROOF (PP) kivitelű érmék megjelenése jelentette mind a mai napig a legjelentősebb változást. A proof kivitelű érmék alapsíkja tükörfényes, polírozott, míg a kiemelkedő plasztikai elemek – a relief – matt. Az első magyar gyártású proof veretek 1968-ban jelentek meg, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából. Az érméből kétféle, 50 és 100 Ft-os címletben, egyforma éremképpel címletenként 4750 darab proof veret készült.

Ezt követően a kivitelezést tekintve egészen 2001-ig jelentősebb változás nem történt. Ekkor került kibocsátásra a „100 éves az első magyar film, A tánc” ezüst emlékérme. Ennek a hátlapján a táncoló párt a Magyar Pénzverő nemesfém-verőüzemének szakemberei felfényezték, így a fényes alapsík és a matt relief-elemek közé egy harmadik tónust is beillesztettek. Az újszerű kivitelezés a szakemberek saját „házi” fejlesztésének köszönhető. Azóta a plasztikai elemek részletgazdagságának megőrzése szempontjából rengeteg kísérlet történt, mattírozásnál csökkent a szemcsenagyság, változott az anyagminőség. A kezdetekben használt alumíniumoxid helyett ma már üveggyöngy szolgál az emlékérmék felületi mattítására.

2014-től alkalmanként készülnek patinázott (vegyi eljárással öregbített, antikolt) kivitelű emlékérmék is. A patinázás az adott tematika hangulatának, mondanivalójának árnyalását hivatott erősíteni.

A felületi kikészítés újabb nagy lépését a 2015-ben üzembe állított lézeres megmunkáló központ jelentette. Ennek segítségével lehetséges különleges felületi elemeket, struktúrákat megjeleníteni, többek között szivárvány hatást, mikroírást, felületi struktúrákat.

A fentiek csak az első, jellegzetes példák. A lézeres technika alkalmazása azóta is folyamatos, és még számos további lehetőséget hordoz, amelyek a jövőbeni kibocsátások kivitelezését gazdagíthatják. Természetesen ez sosem lehet öncélú, a különleges kivitelezés mérlegelésekor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az emlékérmék megjelenésének mindig összhangban kell lennie a tematikával és mondanivalóval is!