Modernizáció a bankjegygyártásban

Metszetnyomólemez készítése lézergravírozással

75 éves a forint

Az 1997-es bankjegysorozat alapvető gyártási technológiája az újratervezett, továbbfejlesztett, 2014től kibocsátott bankjegysornál nem változott, de nemcsak a bankjegyek, hanem az azt gyártó berendezések esetén is szükségessé vált a megújítás, a nyomtatási technológia korszerűsítése.

A magyar bankjegyekre először egy hagyományos, sorépítésű ofszet nyomdagép nyomtatja a színtelen, csak UV fény alatt látható nyomatelemeket, amelyek egyben fontos biztonsági elemként is szolgálnak. Az ezt követő fázis a sorozat alapvető, markáns színeit adó ofszetnyomat a Super Simultan ofszetnyomó bankjegy-célgépen készül. Itt a gép felépítése szolgáltatja az összetett védelmi elemeket: a nyomóművek egy kör mentén rendezve képesek arra, hogy a bankjegy alnyomatában látható összes színt egyszerre, az ív továbbítása nélkül hordják fel, innen a „simultan” elnevezés. Miért fontos ez?

A papírt a papírgyártók és a nyomdászok is „élő” anyagnak hívják. A nyomtatás során a nedvesség és a nyomóerő hatásár a papír minden nyomtatási fázist követően változtatja méretét „terül”. Így ha több szín, vagy több elem nagyon nagy pontossággal, megfelelő pozícióban való egymáshoz nyomtatása a cél ívek millióin át – mint a bankjegyek alap motívumai és színei – az csak ezzel a megoldással lehetséges. A Pénzjegynyomda Simultan gépe 1977-es gyártású volt, így az új, továbbfejlesztett bankjegyek nyomtatását megelőzően szükségessé vált a cseréje egy korszerűbb berendezésre.

A simultan nyomtatást a bankjegy mindkét oldalán a metszetnyomtatás követi, ahol a fémlemez mélyen fekvő részeibe festék ül be, a maradékot egy szerkezet törli le a fényes felületről, így válik tapinthatóvá a nyomat, semmilyen más eljárás által meg nem közelíthető rétegvastagságban. A metszetnyomó gépek biztonságát a robusztus felépítésük adja: az 1 cm-es nyomtatási sávban kb. 90 tonna szorítóerővel lehet csak a nagyon sűrű festéket a lemez mély részeiről a papírra átadni. Elképzelhető, hogy a Pénzjegynyomdában használt, az 1980-as évek elején gyártott metszetnyomó gépek 2013-ra milyen terhelésen voltak

már túl, így teljes körű mechanikai felújításuk elkerülhetetlen volt az új bankjegyek gyártása érdekében.

A metszetnyomtatás utáni következő gyártási fázis a bankjegyívek sorszámozása. Ez a művelet a magasnyomás, amely elvében megfelel a bélyegzésnek. A nyomtatandó betűk és számok tükörképei ”forognak” kis kerekeken, amelyek festékezést követően a nyomtatás során hozzák létre az íráshelyes bank-

jegy-azonosítókat. A bankjegyszámozó-gépek kapacitásukban térnek el alapvetően egyéb nyomdai számozógépektől, de alapelvük ugyanaz: finommechanika továbbítja a számokat, betűjeleket tartalmazó kerekeket, mely biztosítja minden szelvény egyediségét. Mivel a Pénzjegynyomda ezen berendezése 1970-es gyártású volt, ezért szintén megújításra szorult.

A fentieken túl a metszetnyomóforma-készítés volt az a terület, amely a modern technológiát képviselő bankjegysorozat gyártása előtt alapvető változást igényelt. A megújított forint sorozat tervein – bár az 1997-es sorozat főbb elemei köré épültek – jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a metszet motívumok, melyeknek integrációját a régi sorozat hagyományos kézi metszés, -maratás, -összeállítás kombinációjával lehetetlen lett volna létrehozni. A technológiai haladás kulcsa egy magyar fejlesztésű célgép és a hozzá kapcsolódó technológia (Direct Laser Engraving) volt, mely egy precíziós lézernyalábbal közvetlen a fémlemezbe képes belemarni a mélynyomtatású elemeket, ± 1–2 µm nagyságrendű ismétlőképességgel. Ez a bankjegytervezés és nyomólemez-készítés területén is egy teljesen más gondolkodást kívánt, s egyben jelentősen felgyorsította és rugalmasabbá tette a teljes folyamatot.

Korábban egy kézi metszet elkészítése fél évet vett igénybe, mely ezzel az új technológiai megoldással mindössze 4-6 hétre csökkent.

A technológiai haladás, fejlődés szellemében a bankjegygyártási folyamatba új gép is beillesztésre került. A holografikus-fóliák az új bankjegyeken védelmi színvonalukban és megjelenésükben is teljesen kicserélődtek, azokat már nem lehetett többé az 1996-ban készített célgéppel a bankjegyekre felhordani. A hologramfóliák magas hőmérsékleten ún. hőprégeléssel kerülnek a bankjegyekre. A hazai bankjegygyártásban is szükség volt egy ilyen precíziós berendezésre, amely képes a bankjegyeken található hologramot pozicionáltan elhelyezni.

A KBA NotaSys Super Simultan 212 bankjegy ofszetnyomógép

A Gietz FSA 1060 precíziós hologramozóprés, szenzorok mindenütt

Bankjegyív minőségének ellenőrzése

A bankjegynyomtatás folyamatának utolsó fázisát a címletenkénti végellenőrzés jelenti, szintén egy erre kialakított célgéppel. Ezek a gépek fizikai megjelenésükben nagyon hasonlítanak a jegybank által is használt bakjegyfeldolgozó gépekhez, de szenzor- és kamerarendszerük eltérő, hiszen nem a bankjegyek valódiságát és forgalomképességét, hanem az új bankjegyek nyomatminőségét vizsgálják. Mint minden minőség-ellenőrző kamerarendszert, ezeket a gépeket is be kell tanítani, hogy egy bankjegyen mely eltérés még megfelelő, és mely van a tűrésen túl. Ezt a folyamatot hívják adaptációnak.

Leírásunkból jól érzékelhető, hogy nemcsak magukat a forintbankjegyeket volt szükséges korszerűbbé tenni, hanem a Pénzjegynyomdában található szinte teljes bankjegygyártó gépsor is megújításra szorult annak érdekében, hogy képes legyen a 21. század követelményeinek megfelelő bankjegyek gyártására.

A nyomdagépek bonyolult logisztikája

A bankjegynyomó gépek speciális kialakítású célgépek, így megújításuk sok esetben egyben épületgépészeti kihívást is jelentett. A berendezések mérete és az épület sajátosságai azt eredményezték, hogy a legjelentősebb nyomdagépek be- és kiemelését csak a homlokzat a bontásával, majd visszaépítésével lehetett megoldani.

A Markó utcába új nyomdagép érkezik