75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
peremet (vagyis annak elődjét) majd csak Mária Terézia (1740–1780) rézpénzein kezdenek el először alkalmazni. Mára a peremiratok jellemzően az emlékérmék tema tikájának kiegészítéséül, többletinformáció forrá saként szolgálnak. A recézés a forgalmi pénzérmék beazonosíthatóságát, egymástól való megkülönböztetését segíti, vizuálisan és tapintás útján egyaránt. Emlékérmék esetében pedig a recék inkább díszítőelemként kölcsönöznek „pénz-szerűbb”, vagy a szokottnál kissé különlegesebb külsőt az érméknek. A körülnyírás pedig ma már azért sem merülhet fel, mert a korszerű verőgépeken az érméket gyűrűben verik, amely garantálja az érmék szabályos és egyöntetű formáját. Ugyancsak a gyűrű felel az érme pereméért: akár sima, akár recézett az érme pereme, ennek a kikészítése a gyűrűben történik meg és a verés műveletével kerül rá az érmére. A vastagveret, francia eredetű kifejezéssel piedfort vagy piedforte azoknak az érmeváltozatoknak a megnevezése, amelyeket a szokásosnál vastagabb lapkára vertek. A kifejezés a francia pied [de monnaie] [pénz] láb és fort(e) erős szavak összevonásából ered. Sok helyen találkozhatunk a piefort és piéfort hibásan betűzött alakokkal is, ezek vélhetően az amerikai Krause Kiadó Standard Catalog of World Coins érmekatalógusai nyomán terjedtek el. A vastagveretek a próbaveretektől abban térnek el, hogy a normál pénzérmékhez használt verőtövekkel készülnek, tehát érmeképben és átmérőben a normál érmével teljesen azonosak és nincs rajtuk megkülönböztető jel vagy felirat, viszont a nagyobb súlyból (tömegből) következően vastagabbak. A piedfort kifejezést elsősorban, de nem kizárólag a Franciaországban készült, a normál változathoz képest dupla súlyú vastagveretekre használták, amelyeket a 15–16. században vertek először. Régebben ajándékozási és bemutatási céllal készültek, napjainkban kifejezetten gyűjtői célokat szolgálnak. A Magyar Nemzeti Bank emlékérme-kibocsátásaiban is találkozhatunk ilyen vastagveretekkel. Elsőként 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév meghirdetéséről, valamint a Bethlen Gábor halálának 79
2020. évi I. Ulászló aranyforintja piedfort, szélfeliratos arany emlékérme előoldalának nagyított képe, alján a peremfelirat részletével
350. évfordulójáról megemlékező ezüst emlékérmékből készült dupla súlyú változat. Egy évvel később, az 1980. évi Téli Olimpia alkalmából kibocsátott 200 és 500 Ft-os névértékű ezüst emlékérmékből is készült kétszeres súlyú piedfort veret. 2011-ben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára 6,982 grammos arany emlékérme és ennek szintén dupla súlyú piedfort változata került kibocsátásra. Ezek az érmék vizuálisan mindössze a vastagságukban különböznek egymástól. Négyszeres súlyú piedfort veretekkel találkozhatunk a 2012-ben elindított „Középkori magyar aranyforintok (1301–1526)” arany emlékérmékből álló gyűjtői sorozat darabjainál. A sorozat minden egyes tagjából a 986 ezrelék finomságú, 3,491 grammos (1 dukát) arany emlékérme mellett 13,964 grammos piedfort változat is készül. Tekintettel arra, hogy az arany alapanyag és a vastagabb veretek jóval alacsonyabb példányszáma miatt ezek az érmék jóval nagyobb értéket képviselnek normál súlyú társaiknál, viszont 20 mm-es átmérőjük és érmeképük teljesen azonos, a nagyobb biztonsággal történő megkülönböztetés érdekében a piedfort érmék peremére szélfelirat is kerül, az adott aranyforintot verető uralkodó latin nyelvű megnevezésével.
