Forintérme ritkaságok

500 000 forint névértékű arany emlékpénz próbaverete, 2010 A „Szent István király intelmei Szent Imre herceghez” tematikájú emlékérme próbaverete 2012-ben nyilvános árverésen 34 000 euró leütési árat ért el.

A képen látható 2009. évi 200 forintos duplán is értékesnek számít: egyrészt próbaveret volta, másrészt az anyaga miatt, hiszen ez a példány nem színesfémből, hanem aranyból készült

75 éves a forint

A forint pénzrendszer 75 éves fennállása alatt készült érmék darabszáma jócskán meghaladja a milliárdot, az egy évben vert pénzérmék rekordját az 1951-es 10 filléres tartja, amelyből ekkor 80 950 000 példány hagyta el a Magyar Állami Pénzverő üzemét. Ennek ellenére a forint pénzérmék között is találunk valódi ritkaságokat, amelyekért gyűjtők szállnak harcba internetes vagy teremárveréseken. Ahhoz, hogy ennek hátterét megértsük, érdemes betekinteni a gyűjtés és az árverések világába, és megvizsgálni, milyen összetevőkből áll össze egy régi pénz értéke.

A közhiedelemmel ellentétben nem a kora miatt értékes egy régi pénz, hiszen lehet ezerévesnél régebben készült érmét akár néhány száz forintért beszerezni, ugyanakkor 20. századi veretek milliókért kelnek el árveréseken. Világviszonylatban az élen például hosszú ideig az 1933-as arany 20 dolláros állt 7,6 millió dolláros eladási árral, mígnem helyét 2013ban egy 1794-ben vert ezüstdollár vette át, amely 10 millió dollár feletti áron kelt el. Mi ennek az oka? A numizmatikai tárgyak értéke alapvetően két tényezőből tevődik össze. A legfontosabb a ritkaság, vagyis hány darab ismert belőle a világon. Ha sok, természetesen nem ér annyit, mintha csak néhány példánya maradt volna fenn az adott tárgynak. A másik, szinte ugyanilyen fontos árképző tényező a tartásfok. Egy verdefényes, hibátlan darab a sokszorosát éri egy kopottnak, lyukasnak. Ezek tehát az alapok, amelyeket sok egyéb tényező is befolyásol, többek között gyűjtési divatirányzatok vagy esztétikai szempontok.

A forint pénzrendszer érméi közül a legmagasabb áron elkelt darabok a dokumentáltan kis példányszámban (6–10 db) kibocsátott emlékérme próbaveretek, ezek közül is az aranyból készült magasabb címletek, de természetesen az alsóbb árfekvésű kategóriában is találunk jócskán olyan darabokat, amelyek első ránézésre nem tűnnek ki a többi hasonló címletű érme közül, mégis valamilyen oknál fogva ritkának, ebből kifolyólag értékesnek számítanak a gyűjtők számára. Korábban hagyományosan az 1967-es 10 filléres számított a legritkább és legdrágább évjáratnak, mivel ebben az évben csupán 5000 példány készült belőle, szemben például a fentebb említett 1951-es évjárat

több mint 80 millió darabjával. Ennek következtében jelenleg egy-egy ilyen érme értéke 25–30 000 forint, ha a tartásfoka semmi kívánnivalót nem hagy maga után, akár ennél magasabb is.

Az utóbbi időben értékben még ezt is túlszárnyalta az 1950-es, Magyar Népköztársaság köriratos 10 filléres, amelyet elsőként vertek alumíniumból. Bár

A 10 000 darabos szériában kibocsátott, a magyar vizslát bemutató 2000 forint címletű színesfém emlékérmét (2019) szinte napok alatt kapkodták el

Az 1967-es 10 filléresből csupán 5000 példány készült, ez indokolja ritkaságát Az 1950. évi alumínium 10 filléres egy-egy kiváló tartásfokú darabjáért akár 100 000 forintot is megadnak a gyűjtők

5 milliónál is több darab készült belőle, hosszú időn át volt forgalomban, ráadásul sérülékenynek számított, így nagyon ritka köztük a kiváló tartású példány: egy verdefényes, azaz gyári fényű darabot jelenleg 100 ezer forint felett jegyeznek.

Hasonló ritkaságnak számít az ún. „akasztófás” 20 filléres. Elnevezését az évszám első jegyéről kapta, amelynek felső szára vízszintes, így valóban akasztófára hajaz. Ezt a fajta 1-es évszámot 1967-ban kezdték használni a 20 filléreseken, 1970-ig az összes példány ezzel készült, közel 120 millió darabot vertek belőle. 1971-ben azonban csupán 10 000 darab készült belőle az év elején, a későbbieken viszont módo-

Az ún. akasztófás 20 filléres 1971-ből sították a számhegy formáját, és a maradék 20 milliós kontingenst már ezzel verték le. Vagyis az 1971-es 20 filléresnek az „akasztófás” változata nagyon ritka. Még átlagos állapotban is több ezer forintot ér, verdefényes tartásban viszont bárki megadna érte akár 50 000 forintot is.

De nem csak a régi érmék között találkozhatunk ritkasággal. 2019-ben került kibocsátásra például a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató emlékérme sorozat első darabja, amely a magyar vizslának állít emléket. A színesfémből készült 2000 Ft névértékű emlékérme 10 000 példányát szinte napok alatt kapkodták el, nem csupán az éremgyűjtők, hanem a kutyák és a vadászat szerelmesei, így jelenleg is hatalmas kereslet mutatkozik iránta a másodlagos piacon. Ez az oka, hogy míg az MNB emlékérméit gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. webáruházában és érmeboltjában az elsődleges értékesítés során névértéken lehetett az érmét megvásárolni, jelenleg nagyjából tíz-tizenötszörös áron lehet hozzájutni a különböző másodpiaci csatornákon.