75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Magyar millennium A keresztény Magyar Királyság megszületését I. István magyar király koronázásától számítjuk, amelyre Esztergomban került sor 1000. december 25-én. Vajk, a későbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után örökölte meg annak hatalmát, amelyet Koppány 997. évi legyőzésével biztosított, majd királlyá koronáztatta magát. Ezt követően kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, megszülettek az új viszonyokat írásba foglaló törvényei, így jött létre az önálló pénzveréssel és latin nyelvű hivatali írásbeliséggel rendelkező szuverén államalakulat, a Magyar Királyság. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. A millenniumi év 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott.
meg. A hátlapot Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festményének központi részlete alapján készült metszet díszíti. Ugyanerre az évfordulóra, de három hónappal később, 2000. november 1-jén került forgalomba az az 1000 forint címletű emlékbankjegy, amely mindenben megegyezik az 1998-ban keltezett „kék” ezressel, eltérés csupán az évszámban, az aláírásokban, a rejtett képben, továbbá a legfontosabb részletben, a bal oldali számozásban van. Itt ugyanis a megszokott sorszámozás helyett az évfordulóra utaló MILLENNIUM szöveg olvasható. A bankhegyből nagyjából 43 millió példány készült, vagyis a teljes évi 1000 forintos kontingens legyártása ebben a változatban történt meg. A következő emlékbankjegy kibocsátására hat évvel később, 2006. október 20-án, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára került sor. Ez az emlékbankjegy a forgalmi 500 forintosok mintájára készült, de annyiban eltért a millenniumi
2000 forintostól, hogy csupán a hátlap jeleníti meg a tematikát. A Pálinkás György által tervezett és készített hátoldalon a fő motívumot az Országház épületének képe jelenti, valamint a bankjegy bal szélétől induló, az Országház épületét részben eltakaró lyukas nemzeti színű zászló. Az emlékbankjegyből 15 millió példány készült. Érdekessége, hogy míg az előoldal a többi forgalomban lévő bankjegyhez hasonlóan metszetmélynyomtatással, a hátoldal viszont ofszetnyomással készült.
Az 500 forintos emlékbankjegy hátoldala
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen bontakozott ki. A szabadságharc jelképévé a lyukas zászló vált, amelyből a felkelők kivágták a szovjet mintájú ún. Rákosi-címert. A forradalom sorsát az október 4-én meginduló szovjet katonai invázió pecsételte meg, amelynek túlereje hamarosan megtörte a felkelők utolsó csoportjainak ellenállását is. A forradalom és szabadságharc emléke mélyen ivódott be a magyarokba, így vált a forradalom mártír miniszterelnökének és társainak újratemetése 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseményévé.
153
