Hogyan változik a készpénz szerepe, használata Magyarországon?

Magyarország készpénzintenzív gazdaság

Vajon mit mond a kristálygömb – fogunk még készpénzzel fizetni?

75 éves a forint

Egy ország gazdaságában a forgalomban levő készpénz mennyiségét három fő mozgatórugó határozza meg.

Az ún. tranzakciós készpénzkereslet a bankjegy- és érmeállomány azon része, amelyet a napi fizetési tranzakcióink lebonyolításához használunk fel. A bankjegyállománynak csak a kisebb hányada az, amely tranzakciós célokat szolgál, az érmék esetén viszont joggal feltételezzük, hogy nagyobb részük vesz részt a fizetési műveletekben és csak kisebbik hányaduk halmozódik malacperselyekben. Magyarországon a készpénz szerepe a fizetési tranzakciókban lassú, egyenletes ütemben csökken. A vállalatok közötti fizetések szinte kizárólag elektronikus úton zajlanak, főként átutalások formájában. A lakossági fizetések esetén azonban továbbra is a készpénz tekinthető a legnépszerűbb fizetési módnak. 2020-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az online pénztárgépeken regisztrált fizetési műveletek volumenének 77 százaléka, értékben pedig 59 százaléka készpénzben zajlott le.

A készpénz fontos megtakarítási funkciót is betölt, sokan ebben halmozzák fel vagyonukat vagy annak egy részét. A készpénzben történő vagyonfelhalmozás egyik kockázata, hogy így elveszítjük azt a hozamot/ kamatjövedelmet, amit akkor realizálhattunk volna, ha bankbetétet vagy egyéb befektetési terméket választunk megtakarításul. Előnye viszont, hogy a készpénz ún. szuperlikvid megtakarítási forma, azaz bármikor korlátlanul hozzáférhetünk a teljes megtakarításunkhoz.

A 2010 óta hazánkban megfigyelt készpénzállomány-bővülés fő mozgatórugója minden bizonynyal a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedése volt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a jegybanki alapkamat – s ezáltal a banki betéti kamatok – mértéke a 2011-es 6–7 százalékos szintről mindössze 0,65 százalékra csökkent 2020-ra, ezáltal a készpénztartás alternatívaköltsége is jelentősen

mérséklődött. Ha tekintetbe vesszük az egyéb megtakarítási formák adminisztrációs költségeit, akkor a készpénzben történő vagyonfelhalmozás a jelenlegi kamatkörnyezetben nem tekinthető irracionális választásnak.

Figyelembe véve a készpénz 2010-es években egyre erősödő megtakarítási szerepét kijelenthetjük, hogy az elektronikus fizetések értékének és darabszámának dinamikus növekedése nem ellentétes a készpénzállomány bővülésével, hiszen a készpénzkereslet egyik legfontosabb motivációja a megtakarítási felhasználás, a készpénz nem kizárólag tranzakciós célokat szolgál. A harmadik fontos összetevő a rejtett gazdaság készpénzigénye. Nemcsak a formális gazdasági tranzakciók lebonyolításához van szükségünk készpénzre, hanem a fekete és szürke gazdaságban zajló tranzakciók döntő része is ebben zajlik. Mivel nem legális fizetési műveletekről van szó, így az ehhez szükséges készpénzigény is nagyon nehezen becsülhető. Hazánkban több jel is utal arra, hogy 2010 után jelentős fehéredési hatás zajlott a gazdaságban, ennek egyik fő mutatója az effektív áfakulcs folyamatos emelkedése, és az áfarés tendenciózus szűkülése. Így bár számszerűsíteni nem tudjuk, azt biztosan kijelenthetjük, hogy nem a rejtett gazdaság volt a fő mozgatója a hazai készpénzállomány bővülésnek a 2010–2020 közötti évtizedben.

A kártyás és készpénzes fizetések aránya 2019 és 2020 negyedéveiben

Mi motiválta a koronavírus alatti készpénzkeresletet?

A koronavírus-járvány alatt jelentősen csökkent a személyes vásárlások és ezzel együtt a készpénzes fizetési tranzakciók darabszáma

Miért használnak az emberek készpénzt?

A jegybank 2018-ban végzett reprezentatív felmérésének eredménye szerint leginkább az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel függ össze a készpénzhasználat gyakorisága. Minél alacsonyabb iskolai végzettséggel és (részben emiatt) minél inkább alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel fizet kizárólag készpénzzel. Érdekesség, hogy az önálló jövedelemmel még csak részben rendelkező 16–29 év közötti korosztályban is magas, 60 százalékot elérő volt a készpénzzel fizetők aránya. Ennek az az oka, hogy a felmérés időpontjában a magyar fiatalok a szülőktől, családtagoktól a legtöbb esetben kizárólag készpénzben kaptak zsebpénzt. Amár említett tényezők mellett a készpénzhez ragaszkodó válaszadók olyan okokat említettek jellemzően, hogy készpénzben könnyebben tudják kontrollálni kiadásaikat, így egyszerűbben tudnak megtakarítani is. A készpénz anonimitása szintén több válaszadó számára fontos preferenciaként jelentkezett. Lényeges azonban, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a fizetési művelet anonimitása a legtöbb esetben nem azért fontos a készpénzhasználóknak, mert valami tiltott, büntetendő dolgot kívánnak ellentételezni. A legtöbb válaszadó olyan egyszerű, hétköznapi szituációkat jelölt meg, amikor szükségesnek tartja a láthatóság elkerülését, mint például a születésnapi vagy karácsonyi meglepetés-ajándékok titokban tartása, vagy a szépségszalon felkeresése, amit néhány férj lehetséges, hogy túl gyakorinak és drágának tart.

Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány a készpénz iránti igényt ?

A koronavírus-járvány a készpénzforgalomra kétirányú, egymással ellentétes hatást gyakorolt 2020-ban. A készpénzkereslet jelentősen növekedett – különösen a világjárvány hazai megjelenésének első hulláma alatt – miközben a készpénzes fizetések nagy mértékben visszaestek. Ez a jelenség Magyarországon nem egyedülálló, hanem szinte minden fejlett gazdasággal rendelkező országra jellemző volt 2020-ban.

2020 márciusában – a koronavírus-járvány első hulláma miatt a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben – 8 munkanapon keresztül

a Magyar Nemzeti Bankból kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlás volt tapasztalható, amely elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5–7 hónap normál növekményének felelt meg. A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május hónapok folyamán szignifikánsan visszaesett a kereslet, majd a nyári hónapok során a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették a korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen december hónapban. Ezen keresleti hullámzás eredőjeként a tavalyi évben a forgalomban levő készpénzállomány 2020 folyamán 6530 milliárd forintról 7164 milliárd forintra emelkedett, amely 634 milliárd forintos, azaz 9,7 százalékos bővülésnek felel meg.

Ugyanakkor a készpénzes fizetések darabszáma és értéke – köszönhetően a személyes vásárlás és fogyasztás járványügyi korlátozások miatt történő visszaszorulásának, valamint az elektronikus fizetések népszerűbbé válásának – jelentősen csökkent 2020 folyamán. Pénzforgalmi szempontból a koronavírusjárvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt. Mindezek ellenére továbbra is a készpénz maradt hazánkban a legnépszerűbb lakossági fizetőeszköz. A koronavírus-járvány megjelenését kísérő visszaesés nem azonos mértékben érintette a különböző értékű készpénzes fizetéseket, feltehetően annak eredményeként is, hogy a járványügyi korlátozások kiemelt hatással voltak az alkalmi, kis értékű költésekre (pl. újságos, büfé, étel- és italautomaták). A csökkenés átlagon felüli volt az 5000 forint alatti tranzakciók esetén, melyek 2019 folyamán a teljes forgalom mintegy 90 százalékáért feleltek, 2020. IV. negyedévére azonban ez az arány 86,9 százalékra csökkent. Mindez együtt járt a készpénzes fizetések átlagértékének folyamatos növekedésével is, mely 2019-ben 2404 forintot, 2020-ban azonban már 2668 forintot tett ki, mely közel 11 százalékos emelkedésnek felel meg.

A készpénz iránti intenzív keresletet tehát elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálta a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződött benne. Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik, hogy gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénz felhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint. Ez a jelenség a legtöbb fejlett gazdaságban, így például az Eurozóna államaiban, az USA-ban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, valamint régiónk saját fizetőeszközzel rendelkező államaiban (Csehország, Lengyelország) egyaránt tapasztalható 2020 óta.