75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
A piaci pénzfeldolgozási tevékenység kiterjedtségét, súlyát talán legjobban a feldolgozott/visszaforgatott bankjegyek számával lehet legjobban megjeleníteni. A feldolgozás szempontjából nem érdekes, hogy melyik címlet gépi feldolgozásáról van szó, hiszen az akkor is 1 darab bankjegy, azaz ugyanannyi időbe telik 1 db 20 000 forintos, mint egy 500 forintos bankjegy feldolgozása.
fizikai és információs folyamatokat. Napjainkra a pénzfeldolgozók a készpénzellátási lánc logisztikai szempontból legfontosabb szereplői. A készpénzlogisztikai szolgáltatók által végzett tevékenység bővülését, illetve az ahhoz szükséges erőforrások változását az előző oldalon látható ábra segítségével illusztráljuk. Az ábrán az egyes téglalapok szimbolizálják a fehér mezőben a tevékenységeket a zöld mezőben pedig az azok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. Az egyes téglalapok egymáshoz kapcsolódása illusztrálja azt, hogy a tevékenységek, illetve erőforrások egymásra épülve, egymáshoz kapcsolódva jöttek létre a szolgáltatók működése során, s vannak jelen napjaink operációjában. A készpénzlogisztikai szolgáltatók hazai piaca − számos európai országhoz hasonlóan − nagyon koncentrált. A 2021-ben legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat, a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. a hazai készpénzellátás domináns részéért felelős. Meghatározó, de jóval kisebb piaci részesedéssel bíró szereplő emellett a Trezex Hungária Zrt. A harmadik kiemelkedő piaci szereplő a MPT Security Zrt. A három „nagy” mellett még egy további szereplő van jelen a Risec Pénz és Értékszállító Kft., aki tevékenységével elsősorban az érmelogisztikára koncentrál. A koncentráció napjainkban is tovább fokozódik, 2021-ben a Trezex és a Criterion összeolvadnak, így egyre kevesebb szereplő fedi le a teljes piacot. A készpénzt a normál árutípusokhoz képest jóval fokozottabb kockázat és védelmi igény jellemzi. Így a védelmi és biztonsági kockázat miatt az áruszállításhoz képest még nagyobb beruházási- és költségigény jelentkezik a szektorban, hiszen a feldolgozás területén az egyre jobban terjedő gépesítés, illetve a páncélozott járművek és a jól képzett személyzet is jelentős befektetéseket követelnek az adott piac szereplőitől. A nagy tőkeintenzitás, a gépesítettség, a biztonsági 171
rendszerek alkalmazása természetes és jelentős felhajtója a koncentrációnak minden iparágban. A készpénzlogisztikai szolgáltatók végzik a mindennapokban a készpénz gazdasági szereplők között történő „áramoltatását” a következő módon. Minden munkanap végén begyűjtik a hitelintézetek ügyfeleitől (főként kiskereskedelmi egységek), illetve a hitelintézeti és postafiókokból az ott levő készpénzt, majd központi telephelyeiken éjjel feldolgozzák (megszámolják, illetve valódiság és forgalomképesség alapján minősítik) azt. A feldolgozott valódi és jó minőségű készpénzt annak rendeltetési helye szerint értéktárukból komissiózzák, s másnap újra a bankfiókokba és kiskereskedelmi üzletekbe viszik, illetve bankjegykiadó-automatákba töltik. A feldolgozás során azonosított selejt bankjegyeket befizetik az MNB-be a hitelintézet/posta számlájára, illetve, ha a megbízójuknak készpénzre van szüksége, akkor felveszik a kívánt mennyiséget az MNB-től és a bank-, illetve postafiókokba szállítják azt. „Másnap” természetesen kezdődik minden elölről: a lakosság és a vállalkozások az ATM-ekből, a bank- és postafiókokból felveszik a számukra szükséges készpénzt, s fizetési tranzakciókat bonyolítanak vele. Így a készpénz – immáron gazdát cserélve – újra visszajut a kereskedőkhöz, s a bank- és postafiókokba, ahonnan a készpénzlogisztikai szolgáltatók ismét begyűjtik azt, majd feldolgozzák, tárolják, komissiózzák, és újra kiszállítják.
ATM, a háttérben egy készpénzszállító járművel
