Címerváltozatok 75 év forintjain

Címerváltozatok az 1 forintos forgalmi érméken 1946-tól 1992-ig

75 éves a forint

Annak ellenére, hogy a címer nem számít kötelező formai elemnek a forint pénzrendszer érméin, jelentőségük nem vitatható, sőt, bizonyos sémák megfigyelhetők használatában az utóbbi 75 év folyamán. Az 1990 előtti fillér névértékű érméken – leszámítva az 1946–1947-es 2 fillérest – soha nem találkozunk címerábrázolással, ellenben a forintok minden címletén megjelenítésre kerültek, hol az egész éremfelületet hangsúlyosan kitöltő elemként, hol apró, csupán kiegészítő szerepet betöltő részletként. Ezzel szemben az 1992-ben bevezetett új érmesor esetében a hét címlet közül csupán háromra (1 Ft, 10 Ft, 100 Ft) került címer, a többi érmén (2 Ft, 5Ft, 20 Ft, 50 Ft) jellegzetes, védett magyar növények (magyar kikerics, magyar nőszirom) és állatok (nagykócsag, kerecsensólyom) utalnak közvetve a kibocsátó országra.

75 év alatt négy címervariáció váltotta egymást a pénzeken. Az 1946-ban kibocsátott első érmékre a korona nélküli kiscímer, közismert nevén a Kossuthcímer került, amelynek eredete az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc időszakára megy vissza, pontosabban a Habsburg-ház trónfosztásáig. Ugyanez a címerábrázolás látható az 1946–1947-es 10 forintos, a ’47-es 20 forintos, valamint az 1947-es 100 forintos címletű bankjegyeken.

Az ország 1949-ben kommunista ihletettségű alkotmánya mellé új címert is kapott ajándékba, amely leginkább a szovjet tagköztársaságok címereire hasonlított. Ezt a címert szokás Rákosi-címerként emlegetni, holott a heraldika alapszabályai szerint nem tekinthető annak, mivel nem szerepel benne címerpajzs. A legfeljebb jelvényként értelmezhető, kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kalapács és búzakalász a történelmi hagyományok jelentéktelenségét volt hivatott hangsúlyozni. A magyar érméken és bankjegyeken még ebben az évben felváltotta a Kossuth-címert.

A következő címerváltozásra az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeként került sor. Az 1957. évi II. törvényben a Magyar Népköztársaság címeréről szóló paragrafus a következőképpen módosult: „A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mező-

Címerváltozatok a magyar bankjegyeken (fentről lefelé): Kossuth-címer az 1947-es 10 forintoson; Rákosi-címer az 1949-es 10 forintoson; Kádár-címer az 1957-es 10 forintoson; koronás köztársasági címer az 1992-es 100 forintoson

ben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.” Bár ez a címer továbbra sem tartalmazta a tradicionális magyar címerelemeket, annyi előrelépés történt ugyan, hogy a címerpajzs a nemzeti színeket jelenítette meg. A pénzeken már ebben az évben megjelent az új címer, elsőként az 1 és 2 forintos érméken, illetve a 10, 20 forintos bankjegyeken.

A szocialista Kádár-címer egészen 1990-ig maradt használatban, mígnem az Országgyűlés július 3-án megtartott szavazásával a koronás kiscímer mellett döntött, amelynek használata már ebben az évben megkezdődött a pénzérméken.