Hamisítási trendek és érdekességek

Valódi 20 000 forintos bankjegy

Hamis 20 000 forintos bankjegy

75 éves a forint

A bankjegyhamisítást mindig egyfajta misztikum lengi körbe. Milyen lehet a hamis bankjegy? Mi történik, ha véletlenül elfogadok egyet? Mit tegyek, ha mégis hozzám kerül? Meglepő módon a legnagyobb megdöbbenést az szokta az emberekből kiváltani, hogy a hamis bankjegyek – csakúgy, mint más hamisított „termékek” – küllemre nagyjából úgy néznek ki, mint a valódiak. Sokan arra számítanak, hogy a hamisítványokon olyan, szabad szemmel is jól látható, mondhatni meghökkentő eltérések vannak, melyek bárki által azonnal szembetűnőek lehetnek. A hamisító célja a megtévesztés, tehát elég kicsi az eshetőség arra, hogy a 20 000 forintos bankjegyen például a megszokott Deák-portré helyett más – a hamisító által választott – történelmi személlyel találkozzunk. Bizonyára az is gyanút keltene, ha egy 5000 forintos hamisítvány például rózsaszín lenne.

Röviden összefoglalva elmondható, hogy a bankjegyeket eszközök használata nélkül is legalább háromféleképpen lehet ellenőrizni: tapintással, átnézetben (fény felé tartva) és a bankjegyeket mozgatva, billegtetve. Tapintással a bankjegy síkjából kiemelkedő nyomatokat (ún. metszetmélynyomtatást) ellenőrizhetjük, ilyen például a portré, a bankjegyen feltüntetett értékjelzés, vagy a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat. Átnézetben a vízjelmezőben (a bankjegy előoldalának bal szélén található fehér szelvényrész) látható portrét és értékjelzést vizsgálhatjuk. A bankjegy mozgatásával pedig a hologramfólia címletspecifikus elemeit és a bankjegy közepén található színváltó (OVI) nyomatot ellenőrizhetjük.

Fontos leszögezni, hogy a büntetőtörvénykönyv (BTK) minden pénzhamisításra vonatkozó cselekményt (még az előkészületet is) szigorúan büntetni rendel, jelenleg a Pénzhamisítás bűncselekmény alapesete 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek ellenére sajnos minden évben találkozunk hamis bankjegyekkel, forinttal és valutával is.

A hamis bankjegyek minősége függ a technikai fejlettségtől. Korábban, amikor még nem volt elterjedt a számítógépek, számítástechnikai eszközök használata, előfordult, hogy a hamisító szabad kézzel rajzolta meg a hamis bankjegyet, vagy az akkoriban

Milyen akkor a hamis bankjegy?

Ránézésre olyan, mint a valódi. A hangsúly azonban a „ránézésre” kifejezésen van, hiszen aki meg szeretne győződni a bankjegyek valódiságáról, annak sosem elég csupán rátekinteni a bankjegyre, ennél szélesebb körű, de nem bonyolult ellenőrzés szükséges. A hamisítási trendek megismerése előtt elsődleges szempont a valódi bankjegy ismerete. Ha tudjuk, milyen a valódi bankjegy, akkor elég azzal tisztában lennünk, hogy minden, ami ettől eltér az gyanús.

használatban lévő, fekete-fehér fénymásolóval készített egy-egy hamisítványt.

A későbbiekben az is előfordult, hogy a hamisító különböző forgalomban lévő valódi bankjegyek felhasználásával olyan címletet hamisított (ragasztott össze), ami az elkövetéskor forgalomban sem volt. Ezzel a címletstruktúrában ugyan nem létező, de általa kreált címlettel jellemzően külföldi turistákat szándékozott megtéveszteni.

A forint bankjegyek legnagyobb mértékű hamisítása a régi, ún. „barna” 5000 forintos bankjegyekhez köthető. Ebben az időszakban volt olyan nap, amikor 1000 darab hamisítvány érkezett a jegybankba vizsgálatra. Szemléltetésként érdemes megemlíteni, hogy 2020 folyamán összesen 271 darab forinthamisítvány került kiszűrésre a forgalomból. Az eset megoldásaként a jegybank bevonta az érintett címletet, és – az akkori bankjegyfejlesztéssel összhangban – új 5000 forintos bankjegyet bocsátott ki.

Napjaink hamisítványai már túlmutatnak az említett módszereken, jellemzően irodai sokszorosító eszközök használatával készülnek, de egyetlen esetben sem tudják a valódi bankjegyekre jellemző, széles körű szakértelmet követelő, összetett gyártási folyamatot imitálni.

Ha valakihez mégis gyanús bankjegy kerül, akkor célszerű azt bevinni bármelyik postahivatalba, kereskedelmi bankba, vagy a Magyar Nemzeti Bank Lakossági Pénztárába, ahol a vizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az adott bankjegy valódi vagy hamis. Amennyiben valódi a bankjegy, de például sérült vagy szennyezett, akkor egyúttal a címletcserét is elvégzik a pénztárosok, abból a célból, hogy ugyanaz a bankjegy még egyszer már ne okozhasson bizonytalanságot a forgalomban. Amennyiben a bankjegyről a Magyar Nemzeti Bank bankjegyszakértői megállapítják, hogy hamis, akkor az minden esetben bevonásra kerül és ilyenkor – érthető módon –térítés sem jár a bankjegyért. A hamis bankjegyekről minden esetben tájékoztatást kap a rendőrség is.

Fontos megjegyezni, hogy a valódi bankjegyek alapvető jellemzőinek ismerete esetén, a korábban már részletezett, bárki által elvégezhető egyszerű vizsgálatokkal (tapintással, fény felé tartva vagy mozgatással), pénztári körülmények között pedig kombinált, UV-A- és UV-C-lámpával történő ellenőrzéssel valamennyi Magyarországon eddig előfordult hamisítványtípus biztonsággal kiszűrhető.

Széchenyi István-portrés 5000 forintos bankjegy

Ady Endre-portrés 500 forintos bankjegyhamisítvány