75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET
Tekintettel arra, hogy a jegybank nem teljesen új bankjegysor, hanem megújított, felfrissített bankjegyek tervezését tűzte ki célul, a felhasználhatóságra és a biztonságra vonatkozó kívánalmakon túl, megállapított néhány fix, azaz nem módosítható elemet. Ilyen volt például a bankjegyeken látható portrék mellett a bankjegy mérete is. A fejlesztés sosem egyszerű munka, különösen nem a bankjegyek esetén, hiszen egy 154x70 mm-es területen kell „gazdálkodnunk” a motívumokkal, a biztonsági elemekkel úgy, hogy a végeredmény valamennyi felhasználói kör számára hasznos legyen. A lakosság számára elsődleges szempont a bankjegyek egymástól való könnyű megkülönböztethetősége, az egyes címletek gyors azonosíthatósága, az ellenőrzés eszköz nélküli biztosítása. A kiskereskedelmi szektorban dolgozók, pénztárosok számára fontos a lehető legmegbízhatóbb azonosítás és a gyors, de a legtöbb esetben eszközös (pl.: UV-A/C lámpa) valódiság ellenőrzés. A professzionális pénzfeldolgozók, a manuális vizsgálaton túl, gépekkel is ellenőrzik a bankjegyeket, így különösen fontos szempont, hogy a bankjegyek olyan – sok esetben szabad szemmel láthatatlan – biztonsági jellemzővel is rendelkezzenek (pl.: mágnesesség, infra jellemzők), melyek az ún. nagybani készpénzfeldolgozást is megbízhatóvá teszik. Mindezek mellett általános elvárás, hogy a bankjegyek legyenek esztétikusak és könnyen kezelhetők. A tradíciók megőrzése mellett a (technológiai) fejlődést is figyelembe vevő, évekig tartó fejlesztési folyamatot követően kerülhetett forgalomba a megújult bankjegycsalád 2014. szeptember 2-án kibocsátott első címlete, a 10 000 forintos bankjegy. Ezt követték 2015. szeptember 25-én a 20 000 forintos, majd 2016. november 16-án a 2000 és 5000 forintos bankjegyek. 2017. augusztus 24-én az 1000 forintos került kibocsátásra, majd a folyamat utolsó címleteként, 2018. július 4-én a megújult 500 forintos bankjegy jelent meg a készpénzforgalomban. A megújult bankjegycsalád első, laikusok számára is szembetűnő változása a bankjegyek színének domináns és egyértelmű megkülönböztethetősége 149
1000 forintos bankjegy előoldala UV-A fényben
volt. Az egyszerűbb azonosítás érdekében a bankjegyeken, a korábbi bankjegysorhoz képest nagyobb méretben került feltüntetésre a címletérték, mely speciális nyomdatechnikai megoldással, ún. metszetmélynyomtatással készült, ami miatt tapintással is könnyen érezhető, hogy a címletérték érdes felületű, hiszen a számok a bankjegy síkjából kiemelkednek. Ugyanilyen technológiával készült például a portré, az értékjelzés számmal és betűvel kiírva, a címer és a Magyar Nemzeti Bank felirat is. Valamennyi címlet esetén megújult és címletenként egyedivé vált a hologramfólia, mely a nagycímletek (20 000, 10 000, 5000 Ft) esetén a bankjegy előoldalán, a vízjelmezőtől jobbra, míg a kiscímletek (2000, 1000, 500 Ft) esetén a bankjegy szélén, a vízjelmezőtől balra található. A bankjegyek közepén látható egy, az adott címletre jellemző motívum (például az 1000 forintos bankjegy esetén a csőrében gyűrűt tartó holló), mely a bankjegy mozgatásának, billegtetésének hatására a színét változtatja (az 1000 forintos esetén bíborról zöld színűre vált). Továbbfejlesztésre kerültek a pénztári ellenőrzés legnépszerűbb ellenőrzési lehetőségei is, az UV-A/C motívumok, melyek a megújult bankjegyek esetén már adott fénytartományon belül is több színben láthatóak, így például az 1000 forintos bankjegyen az UV-A jellemzők zöld és narancs színűek, míg az UV-C jellemzők piros és barna színben látszanak. Jól látszik tehát, hogy az esztétikai elvárásokon túl, mennyi – jelen esetben csupán példálózó jelleggel bemutatott –, a bankjegyellenőrzést elősegítő biztonsági elem áll rendelkezésünkre a bankjegyek vizsgálatához. A bankjegyek címletenkénti – egyben egy-egy történelmi kort felölelő – tanulmányozása, ezáltal a bankjegyek megismerése a laikusok és a professzionális pénzfeldolgozók, valamint a felnőttek és a gyermekek számára is hasznos és érdekes kalandozás lehet.
