![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/c6429cfefdc054a26e7d9e2b13b65732.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
3 minute read
Az aranyvonat
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/2866c9c36009ec40338f0ba39c6f0c8f.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Nyárádi Miklós államtitkár aláírja az aranytömbök átvételét a vagonban, Budapest, Keleti pályaudvar, 1946. augusztus 6.
75 éves a forint
A II. világháború utolsó hónapjaiban, amikor a szovjet csapatok már a fővárost fenyegették, megindult a menekülés nyugatra. Az ország legfontosabbnak tartott értékeit, így a Magyar Nemzeti Bank 25 kilogrammos téglákba öntött 30 tonnás aranykészletét, a jegybank teljes készpénzvagyonát, a pénzverde több tonnányi ezüstjét és alumínium lapkakészletét, a platina méter etalonrudakat, a magyar Szent Koronát, Mátyás corvináit, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményét, továbbá néminemű rejtélyes eredetű vagyontárgyat vagonokba raktak és elszállították a veszprémi bunkerbe. December 5-én a szovjetek elérték Siófokot, ami azonnali cselekvésre késztette a jegybank vezetőségét, így egy hét múlva indultak tovább a szerelvények az osztrák határ felé. Tarnay Edgár igazgatóhelyettes a visszaemlékezéseiben az ekkor szállított vagyon értékét 1 milliárd dollárra tette, amelyből „csupán” 33 milliót jelentett az aranytartalék, a többi 700 millió dollárt a kinyomtatott, de még forgalomba nem került bankjegyek tették ki. Az értékek mellett a vonatok szállították a Magyar Nemzeti Bank több száz munkatársát és azok családtagjait, akik az MNB működésének folyamatosságát
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/9f8f260a3a285883556325d681335f91.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát szállító teherautó
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/e89e0d1b251d5060f77910d54b3dd931.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Amerikai és szovjet tisztek megbeszélése, amíg az aranyat szállító szerelvény mozdonycseréje folyik
kívánták szavatolni. Védelmüket egy század csendőr volt hivatott biztosítani. Az első vonat december 11-én érkezett meg a Sopron melletti Fertőbozra, ahol mínusz 20 fokos hideg várta őket. Hetekig rostokoltak itt hihetetlenül megterhelő körülmények között, majd 1945 januárjában indultak tovább Ausztriába, a végállomás a felső-ausztriai kisváros, Spital am Pyhrn volt. Az értékeket a helyi bencés apátság templomának kriptájában helyezték el. Az aranyat tartalmazó faládák elé bankjegyekkel teli dobozokból építettek falat. A kripta ajtaját vaskos lakattal zárták le, amelynek a kulcsait két tisztviselő külön-külön őrizte. A védelmükre rendelt csendőrosztag váltott őrséget adott az ajtó előtt.
Az aranytartalék rejtekhelye természetesen nem maradhatott sokáig titokban, így nem csak a Vörös Hadsereg közeledése, hanem az arany megszerzését célzó próbálkozások is sok gondot okoztak a vezetőségnek, akiknek többször kellett segítséget kérniük a felső-ausztriai katonai parancsnokságtól a támadási kísérletek elhárítása érdekében. A német fegyverletételt követően egy német tisztekből álló csoport érkezett, hogy elszállítsa az aranykészletet, de a jegybank vezetése halogatással és eréllyel ellenállt a próbálkozásnak, majd úgy határozott, hogy követek útján értesítik az angol és amerikai csapatokat az arany hollétéről.
Végül 1945 május 7-én az amerikai egységek érkeztek meg elsőként Spital am Pyhrnbe. Azt, hogy jogos volt a szovjet ellenőrzéstől való jegybanki félelem, jelzi, hogy mindössze 40 kilométerre a településtől keletre húzták meg a szovjet és amerikai megszállási övezet határát. Az amerikai katonák őrséget adtak a magyarok mellé, május 12-én pedig a jegybanki közösséget maga George Patton tábornok is meglátogatta. 1945. május 14-én kezdődött meg a bepakolás Spital am Pyrhnben, majd másnap indult el a tizenhat katonai teherautóból álló konvoj Frankfurtba. Itt az MNB értékeit az amerikai főparancsnokság pénzügyi részlegénél, a Reichsbank páncéltermében helyezték el. Az MNB vezetői júliusban követték a szállítmányt abból a célból, hogy felvilágosítást adjanak annak pontos tartalmáról és jelen legyenek a leltározásnál.
Egy évvel később, 1946 augusztusában innen indult el újra az Aranyvonat Budapest felé. Szállítmánya a jegybank korábban nyugatra szállított nemesfémkészlete volt, amelyet a Keleti pályaudvaron Nyárádi Miklós államtitkár vett át augusztus 6-án. Az augusztus 1-jén bevezetett forint pénzrendszer sikeréhez nagymértékben hozzájárult, hogy a fedezetét biztosító aranykészletet az amerikaiak visszaadták az országnak.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/77d3f95ac65727ea31411cfc4ece9f54.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
A magyar aranyrakományt amerikai gépkocsiról vonatra rakják
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220214134826-a8d9933c41a31d2a5c5690e16b124e98/v1/0729536b92e932127393245d4428afe5.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Két amerikai tiszt ellenőrzi az aranyszállító vagonok lepecsételését