A Magyar Nemzeti Bank verőszerszám-gyűjteménye

Egy meg nem valósult 1 forintos pénztervezet bronztányérja 1948-ból

Apafi Mihály erdélyi fejedelem tallérjának előlapi verőtöve, 1660-as évek

75 éves a forint

Közismert, hogy Magyarországon több helyen is őriznek pénzek és emlékérmek készítésére szolgáló történelmi verőtöveket. Bár a Magyar Nemzeti Múzeumban is található nagyjából ezer darab a 11. századtól napjainkig, a legnagyobb mennyiségű, forgalmi pénzek verésére készült példány a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében található, amelyeket a Magyar Pénzverő Zrt. őriz. Ez az anyag jelenleg közel hétezer példányra tehető, és minden áldott nap gyarapszik.

A gyűjtemény legkorábbi darabjai, szám szerint 13 példány, a 17. századból, az Erdélyi Fejedelemségből származnak. Ezek eredetileg a brassói városháza pincéjéből kerültek elő a 19. század utolsó harmadában, majd a Magyar Nemzeti Múzeum adta át őket a Magyar Királyi Pénzverőnek a két világháború között.

Az MNB verőszerszám-gyűjteményének kevesebb mint a felét a forint pénzrendszer előtti verőtövek teszik ki. Ezek egy része a körmöcbányai pénzverdéből származik, amelyeket 1918-ban szállítottak át Budapestre. Közöttük éppúgy megtalálhatóak a körmöci verőszerszámok, ahogy gyulafehérvári darabok, amelyeket a gyulafehérvári verde 1871. évi bezárása után szállítottak át Körmöcbányára.

A legkorábbi verőszerszámok a 18. század elejéről származnak, de sok példány maradt fenn Mária Terézia, II. József, V. Ferdinánd és Ferenc uralkodásának időszakából. I. Ferenc József közel hét évtizedes országlásának időszakát is több száz darab képviseli. Nem csupán a forgalmi pénzeké, de fennmaradtak az emlékpénzek és a millenniumi fantáziaveretek szerszámai is.

Az 1926-ban bevezetett pengő pénzrendszer fémpénzeinek verésére használt verőtövekből is rengeteg példány maradt fenn apatövek, anyatövek és szélezők formájában. Nem csupán magyar forgalmi pénzek

I. József osztrák típusú kétszeres dukátjának apatöve I. Ferenc József koronázásának 40. évfordulójára 1907-ben vert arany 100 korona hátlapi anyatöve Az 1938-as „Szent István” 5 pengő előlapi anyatöve

szerszámai, hanem a külföldi megrendelésre készült érmékhez tartozó verőtövek is.

A gyűjtemény legnagyobb részét természetesen az elmúlt 75 év, azaz a forint pénzrendszer verőszerszámai alkotják 1946-tól napjainkig. Nyilvánvalóan ez a gyűjteményrész fejlődik a legdinamikusabban, hiszen évente több tucatnyi új szerszám kerül ide. Az anyagban egyaránt megtalálhatóak az anyatövek és apatövek, szélezők, sokszor gipsz- és bronztányérok is, amelyek a verőtőkészítés kiinduló fázisát jelentették egészen a közelmúltig, míg a digitális technológia zömmel feleslegessé nem tette őket.

A Forster Gyula Örökségvédelmi Központ 2015 folyamán felmérte az MNB tulajdonában lévő történelmi verőszerszám-gyűjteményt, és annak akkor 50 évnél régebbi – 1601 és 1965 között készült – darabjait, mintegy 3400 példányt, mivel azok a kulturális örökség ingó elemei közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak, továbbá pótolhatatlanok, védetté nyilvánította.

A gyűjtemény soha nem a pénzverés folyamatában alkalmazott verőtöveket őrzi meg, hiszen azok a munka során elhasználódnak és leselejtezésre, megsemmisítésre kerülnek, hanem azokat a vezérszerszámokat, amelyekről később szükség szerint lehet újabb és újabb verőtöveket készíteni. Sőt, nem csupán a megvalósult pénzek szerszámait tartotta meg a gyűjtemény, hanem a tervezetek verőtöveit is.

Bartók Béla születésének 80. évfordulójára kibocsátott 50 forint címletű arany emlékérme előlapjának redukciós apatöve, 1961 2 forintos hátlapi anyatöve, 1946 20 filléres előlapi anyatöve, 1946