A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénz alkalmazásával – Lakossági számlavezetés és az ezen túli lehetőségek

X. A lakosság pénzügyi bevonódásának erősítése a digitális jegybankpénz alkalmazásával – Lakossági számlavezetés és az ezen túli lehetőségek

Csonka András Szabolcs – Danóczy Bálint – Sajtos Péter

Világviszonylatban a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán többféle súrlódás is azonosítható, amelyek kezelésére a digitális fejlődés révén új lehetőségek állhatnak rendelkezésre. Ezek közül egy radikálisan új, innovatív megközelítés lehet a lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetése, melynek előkészítésére vagy vizsgálatára egyre több nemzetközi projekt indul, miközben egyes jegybankok a tesztfázisig is eljutottak már. A tanulmány részletesen bemutatja a lakossági DJBP bevezetés nemzetközi szinten felmerült lehetséges társadalmi céljait, valamint azokat a főbb nemzetközi példákat, ahol megindult a gondolkodás egy ilyen keretrendszer bevezetéséről az egyes közpolitikai célok mentén. Ezt követően pedig a koncepcionális kereteket felvázoló fejezet megállapításait és tervezési struktúráját is alapul véve bemutatja egy lakossági, pénzügyi bevonódást célzó DJBP-keretrendszer tervezési aspektusait. Végezetül, a hazai bevezetés elméleti lehetőségein túl bemutatunk egy már itthon futó pilot projektet is, amely fontos tanulságokkal és ismeretekkel szolgálhat bármilyen későbbi, nagyobb volumenű elképzelés megvalósításához.

1. A lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának súrlódásai

1.1. Bankszámla-hozzáférési és lefedettségi kérdések

A bankkapcsolattal nem rendelkezők száma globális viszonylat-

ban továbbra is magas. A bankszámla-hozzáférés elmúlt években tapasztalható növekedése, illetve – elsősorban afrikai országokban – a különféle mobilpénz szolgáltatások megjelenése ellenére is világviszonylatban közel 1,7 milliárd ember (a felnőtt korú lakosság kb. 30 százaléka) nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz (Global Findex, 2017). A készpénzzel ellentétben így a banki szolgáltatások esetében az univerzális hozzáférés nem biztosított. A bankkapcsolatok hiánya a lakosság részéről számos okra viszszavezethető: egyrészt jövedelmi helyzetüket elégtelennek tartják bankszámlanyitás vonatkozásában, miközben a kapcsolódó szolgáltatások árazása és a banki csatornák elérhetősége (pl. vannak olyan térségek, ahol egyáltalán nincsenek bankok és fizikai bankfiókok) sem bizonyul kedvezőnek. Mindemellett kiemelendő, hogy a számlával nem rendelkező lakosok körében magas azok aránya, akik a bizalom hiányára hivatkozva nem nyitnak számlát pénzügyi intézménynél (Global Findex, 2017).

A banki hozzáférést korlátozza, hogy a készpénz továbbra is az

egyetlen univerzálisan használható fizetési eszköz. A készpénz számos olyan előnnyel bír a fogyasztók számára, amely kapcsán nem érdekeltek egyes felhasználói csoportok annak kiváltására. Mind szolgáltatók, mind felhasználók oldalán preferált funkciója az anonimitás és az általános elfogadottság. A teljesen offline működés révén a kiberkockázatoktól védett, miközben használata nem igényel semmilyen speciális eszközt vagy szoftveres megoldást. Bár a FinTech szektor által biztosított olcsóbb és könnyebben hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások oldani látszottak a digitálisan hozzáférhető fizetési megoldások hiányának problémáját, a COVID-19 járvány által eredményezett gyengébb finanszírozási

helyzet pont ezen vállalkozásokat tette sérülékenyebbé, így az eddigi versenyző modell hosszú távú fenntarthatósága bizonytalanná vált (Sahay et al., 2020).

Számos, a pénzügyi szolgáltatás rendelkezésre állása tekintetében hátrányosan érintett fogyasztói csoport azonosítható.

A felnőtt, munkaképes lakosság körében az alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel rendelkező, alacsony jövedelmi helyzetű rétegek jellemzően nem vesznek igénybe banki szolgáltatásokat. Esetükben hatványozottan jelennek meg a korábbiakban felsorolt korlátozó tényezők a bankkapcsolatok kialakítását illetően, illetve a pénzügyi szolgáltatók sem érdekeltek e rétegek teljes körű kiszolgálásában, révén ezen fogyasztói csoportok jellemzően kockázatosabb ügyfélbesorolás alá kerülnének, és kevésbé illenek bele a – magas profitelvárásokkal működő – banki üzletpolitikába. Ugyancsak kevésbé perspektivikus a pénzügyi intézmények oldalán a nyugdíjas korúak teljes körű kiszolgálása, e társadalmi csoport esetében is felmerül, hogy a jövedelmi helyzetükhöz képest drágának bizonyul a banki szolgáltatásokkal való ellátásuk (MNB, 2019). Hasonló szuboptimális működés a pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében a fiatalabb, önálló keresettel nem, vagy csak alacsony keresettel rendelkező korosztályoknál, elsősorban a diákoknál is megjelenhet, esetükben azonban megemlítendő, hogy a jogszabályi környezet is korlátozhatja a felnőtt kort még el nem érőknél az önálló rendelkezésű bankszámlák kialakítását, ugyanakkor speciális, diákoknak szánt konstrukciók ettől függetlenül megvalósíthatók lehetnének. Ezt felismerve már egyre több ilyen fókuszú kezdeményezést látni, ugyanakkor e szolgáltatástípusok penetrációja egyelőre alacsony. 1.2. Fizetési rendszerek szuverén kezelésének igénye

A technológiai fejlődés hozzájárul az elektronikus fizetési rendszerek növekvő használatához. A 21. században zajló információ-technológiai fejlődés révén az internetlefedettség jelentős mértékben növekedett, valamint az okostelefonok megjelenésével az

online – jellemzően applikációkon keresztül elérhető – szolgáltatások elterjedése és növekvő használata tapasztalható. E tendenciák alapvetően változtatják meg a fogyasztói elvárásokat: a gyors és kényelmes, bárhonnan elérhető szolgáltatások, vagy a valós idejű üzenettovábbítás alapvető fontosságúvá váltak. E digitális igények a pénzügyi szolgáltatások piacán is relevánsak, és fogyasztói oldalról kiemelten a pénzforgalmi területet érintik, amelynek révén jelentős számú digitális fejlesztés már meg is valósult (pl. valós idejű és interaktív kiadáskövetés, határon átnyúló pénzküldés, online lakossági devizaváltás stb.). A pénzforgalmi piac digitalizációja és az elektronikus adatátviteli rendszerek fejlődése pedig egyre inkább a kényelmes, kedvező árazású elektronikus fizetési módok felé tereli a fogyasztókat (Vennli, 2016). Továbbá e fejlődés kapcsán megjegyzendő, hogy a koronavírus terjedésének tompítása érdekében hozott korlátozások világszinten hozzájárultak ahhoz, hogy a technológiai érettség valamennyi korcsoportban magasabb szintet érjen el, vagyis már nem csak a fiatalabb generációk digitális és online jelenléte meghatározó.

Ugyanakkor az egyre szélesebb körben használt, alapvetően a magánszektorhoz kapcsolódó elektronikus fizetési rendszerekben kevésbé tud érvényesülni a szuverén, közösségi érdeke-

ket szem előtt tartó mandátum. A digitális pénzügyi szolgáltatások egyre növekvő mértékű elterjedésével a fogyasztók számára többnyire a kereskedelmi banki számlapénz vagy valamilyen digitális formájú eszköz (pl. e-pénz) kerül előtérbe (OMFIF, 2019). Az elektronikus fizetési forgalomban jellemzően részt vevő, elsősorban – a szolgáltatások nyújtása során – üzleti érdekeket szem előtt tartó vállalkozások (pl. fizetési kártyatranzakciók lebonyolítása) befolyása jelentős mértékben növekszik. Így a – fogyasztók által egyre inkább preferált – digitális térben bármikor előfordulhatnak működési hiányosságok, amiket a készpénz alapú tranzakciók visszaszorulásával a jegybankok nem tudnak közvetlen beavatkozással orvosolni. Ezzel pedig a pénzforgalom zavartalan biztosításának lehetősége – jegybanki hozzáférés hiányában – szűkülhet.

Az elektronikus térben is szükség van az aktív, átfogó szuverén

szerepvállalásra. A készpénz és a kapcsolódó fizetési rendszer potenciális visszaszorulásával szükséges lehet tehát olyan alternatív, kiegészítő rendszer fenntartása, amely egyrészt figyelembe veszi a közjót és a fogyasztói érdekeket a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tekintetében, másrészt az elektronikus fizetési rendszerek potenciális működési zavarai – vagy egyéb válsághelyzetek esetén – a digitális térben is képes a hatékony back-up fizetési rendszer funkcióját betölteni. Mindemellett egy szuverén fizetési rendszer a digitális fizetési szolgáltatásokkal szembeni bizalom magas szintjéhez is képes hozzájárulni.

1.3. A készpénzes fizetési rendszer működtetésének hatékonysági problémái

A lakossági szereplők oldalán a készpénzhasználat közvetlenül

nem észlelhető költségekkel jár. A tranzakciók lebonyolításához szükséges készpénzhez való hozzájutás a magánszemélyek oldalán jellemzően idő- és költségigényes folyamat. A számlapénz készpénzre váltása jellemzően személyes jelenlétet igényel, így a közvetetten jelentkező alternatíva költség magasabb lehet, míg a készpénzhez jutás olykor jelentős közvetlen költségekkel is jár, mint az ATM és készpénzfelvételi díjak (N26, 2016). Mindemellett a készpénz fizikai jellegéből fakadóan számos – elektronikus fizetési módokhoz képest többnyire nehezebben mérsékelhető – kockázatnak van kitéve: nyomtalanul elveszhet, illetéktelenek eltulajdonolhatják, megsérülhet, megsemmisülhet; miközben ezen események kockázatai nehezen vagy nem számszerűsíthetőek, de a készpénz fizikai formájának köszönhetően alapvetően jelen vannak. Mindemellett a készpénzelfogadók oldalán felmerülő, a készpénz alapú fizetési rendszer működtetéséhez kapcsolódó teendők (pl. elfogadás, tárolás, visszajáró/váltópénz rendelkezésre bocsátás) költségeit is jellemzően a fogyasztók fizetik meg az egyes termékek, szolgáltatások árába beépülve.

Bár a bankkapcsolattal nem rendelkezők jellemzően a magas költségekre hivatkozva nem nyitnak számlát, a készpénzhasz-

nálat költségei e rétegeknél magasabbak lehetnek. Kiemelendő például, hogy amennyiben bankszámlával nem rendelkező fogyasztók számára különféle juttatások (pl. nyugdíj, állami segély) vehetők igénybe, akkor ezek kézbesítése kapcsán a disztribúciós költségeket jellemzően a fogyasztóknak kell megfizetniük, továbbá az időigénye is jelentős lehet e disztribúciós feladatoknak, amelyek szintén károsan érinthetik a fogyasztókat (Weisbaum, 2013).

A készpénztranzakciók lebonyolítása a vállalkozások működé-

sében is hatékonysági kérdéseket vet fel. A tranzakciós célú készpénztartás révén a vállalkozások feladatai közé tartozik a készpénzes fizetési lehetőségek megteremtése, valamint az ilyen típusú tranzakciók súrlódásmentes lebonyolítása. Továbbá a vállalkozások működésében jelentős erőforrás-szükséglettel bír valamennyi fizikai létesítményre vonatkozóan (pl. áruházlánc boltjai, bankok esetében fiókok és ATM-ek) a készpénzkereslet minél pontosabb megbecslése, illetve a készpénz tárolási és egyes egységek közötti szállítási teendők megfelelő optimalizálása (Denecker et al., 2018). Értékteremtő gazdasági szervezeteknél a szükségesnél magasabb mértékű készpénztartásnak akár magas alternatíva költsége is lehet (pl. beruházások elmaradását okozhatja), miközben a túlzottan alacsony szintű készpénz rendelkezésre tartása akadályozhatja a tranzakciók teljesülését.

A készpénz előállítása, tárolása és szállítása nemcsak költségekkel jár, de fenntarthatósági szempontból is kérdéseket vet fel.

A fizikai formában elérhető bankjegyek és érmék előállításához jelentős mértékben szükségesek nyersanyagok, ráadásul többféle formában (pl. bankjegy lehet papír- vagy valamilyen polimer alapú, érmék színes- és nemesfémtartalma jellemzően eltérő). E változatosság jelentős környezeti terheléssel jár, ugyanakkor a bankjegy- és érmegyártás terén a papírgyárak, pénzjegynyomdák és érmeverdék folyamatosan törekszenek technológiájuk megújítására a környezeti ártalmak csökkentése érdekében. A készpénz

használata révén kialakuló – elsősorban elfogadói és banki oldalon jelentkező – logisztikai feladatoknak is jelentős ökológiai hatásuk van. Meglepő módon az ATM-hálózatok energiaigénye is magas, mivel jellemzően a telepített ATM-ek többféle, rendszerint eltérő funkcionalitással bírnak, folyamatos rendelkezésre állást szükséges biztosítaniuk (pl. éjszaka is, ehhez világítás is szükséges), és állandó szinkronizációt kell fenntartaniuk a központi rendszerekkel. Bár a modern technológiák növekvő használata és a digitalizáció, akár a DJBP révén is növelheti az energiafelhasználást és a környezeti terhelést – kiváltképp, ha párhuzamosan fut egy DJBP a készpénzes fizetési rendszerrel –, ugyanakkor a készpénz digitális alternatívájának kialakításával számos folyamat esetében lehetőség nyílik a hatékonyság javítására és a káros ökológiai hatások mérséklésére (IFoA, 2018).

Nemzetgazdasági szinten sem optimális a túl magas tranzakci-

ós célú készpénzhasználat. A készpénztranzakciók közvetlenül egy szuverén szereplő által sem monitorozhatók, ellenőrizhetők, továbbá a készpénz mozgásának nyomon követése is nehezen megvalósítható. Az ATM-ek széles körű lefedettsége révén pedig a készpénzhez jutás jelentősen egyszerűsödött. Továbbá amenynyiben a nagy értékű készpénzmozgásokra való rálátás mérsékelt, akkor azok összgazdasági relevanciája sem mérhető hatékonyan, ami adótervezési és adóbevételi anomáliákhoz vezethet (OECD, 2017). Mindemellett a közvetlen monitoring, bár folyamatosan javul az online pénztárgépek egyre szélesebb körben történő alkalmazásának köszönhetően, e monitoring tevékenység teljes körű lefedettsége egyelőre nem megoldott, ami korlátozza a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesülését is, és veszteségekkel is járhat a lakosság számára, amennyiben nem kellően tudatosak és körültekintőek egy termék, szolgáltatás vásárlása kapcsán.

2. A lakossági DJBP lehetséges társadalmi céljai

A digitális jegybankpénz bevezetése számos társadalmi cél el-

érésében jelenthet segítséget, melyek egy része meglehetősen időszerűnek tekinthető, míg továbbiak a középtávon és hosszú távon felmerülő kihívások proaktív megoldását szolgálhatják. Egy, a lakosság számára elérhető DJBP lehetséges társadalmi céljai többek között (i) jelentősen csökkentheti a jellemzően magas készpénzhasználatból adódó társadalmi költségeket. Megoldást jelenthet (ii) egy, a korábbiaknál hatékonyabb pénzügyi stimulus eszközként az olyan példa nélküli és hirtelen bekövetkező streszszidőszakokban, mint a 2020-ban tapasztalt pandémiás helyzet. Kiváló lehetőséget adhat (iii) egy olyan új platform kialakítására, amellyel növelhető minden gazdasági szereplő hatékonysága a mindennapi fizetésekhez kapcsolódóan, ezzel jelentős versenyképességi előnyhöz juttatva a magánszektort és az államot egyaránt. Nem utolsósorban (iv) egy reaktív, csak részben célba érő szabályozói válasz helyett egy rendkívül proaktív, akár évtizedes távlatokban is előremutató lépést jelenthet az alternatív fizetési módok egyre drasztikusabb térnyerése előtt. A felsorolt motivációs indokok hívhatják életre a DJBP bevezetésének megfontolását, míg a későbbiekben ismertetésre kerülő társadalmi célok (ide nem értve a jegybankok monetáris politikai céljait) a konkrét megvalósítási mód megválasztásához adnak útmutatást.

2.1. Bankszámla-hozzáférési és lefedettségi problémák javítása

A digitális jegybankpénz számos pozitív hozadéka közül az egyik legüdvözlendőbb a nem bankoló (unbanked) és a banki szolgáltatásokhoz csak korlátozottan hozzáférő (under-banked) társadalmi rétegek lehetőségeinek javítása (FDIC, 2017). Előbbi azon fogyasztók csoportját jelenti, akik nem férnek hozzá az

alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz. Utóbbi csoport tagjai elméletben már hozzáférhetnének ezekhez, azonban valamilyen okból nem veszik igénybe azokat: drága, nincs megfelelő jövedelmük, vagy nincsenek tudatában az ehhez kapcsolódó előnyöknek. Emiatt vagy továbbra is relatíve drágán, készpénzben bonyolítják a teljes pénzforgalmukat, vagy – a hazai felügyelet alól közvetlenül kieső – alternatív pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Habár utóbbi elméletben hozzájárulhat a pénzügyi tudatosságuk fejlesztéséhez, ez a csak készpénzen alapuló fizetési szokásokról már nem mondható el. Továbbá, az alternatív megoldások során ezen csoportok meglévő, társadalmi átlagnál jelentősen erősebb pénzügyi sérülékenysége további kockázati faktort jelent (például, ha nem rendelkeznek bankszámlával, és így a hazai fogyasztóvédelem hatásköréből kikerülnek), amely egy digitális jegybankpénzhez kapcsolódó széles körű fizetési szolgáltatói hálózat kiépítésével ugyancsak orvosolható lenne.

A digitális jegybankpénz bevezetésével a számlavezetés és a pénzforgalom lényegében közjószággá alakulhat (Szabó–

Kollarik, 2017). A jegybankok a jelenleginél kedvezőbb kondíciókkal és könnyebb elérhetőséggel biztosíthatnák a szükséges infrastruktúrát akár minden háztartás (és akár vállalat) számára. Kiemelt célcsoportnak tekinthető a fizetési számlával nem rendelkező, az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat nem használó lakossági szereplők köre. Magyarországon – a bankrendszerben már megjelenő, de ott – a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztók relatív banki terhei a legmagasabbak (Kajdi et al., 2019). Emiatt ennek a csoportnak is jelentős előnyöket hozhatna a digitális jegybankpénz, annak akárcsak alapvető fizetési szolgáltatásokra való kezdeti felhasználása.

2.2. A pénzforgalom fragmentáltságának csökkentése és egy robosztus rendszer kialakításának lehetősége A lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz bevezetése esetén lehetőség adódhat egy esetleges pénzügyi stimulus

célzottabb és hatékonyabb megvalósítására – akár azonnali segítségnyújtási céllal, akár elhúzódó piaci kudarcok kezelésére. Egy esetleges stresszhelyzet esetén gyors és effektív módon lehetőséget adhat a kieső jövedelmek átmeneti pótlására életre hívott támogatások azonnali célba juttatására, és így a háztartási fogyasztás fenntartására. Tekintettel arra, hogy jelenleg sem a digitális térben, sem a fizikai kereskedőknél végrehajtott elektronikus tranzakciók nem képesek hatékonyan betölteni a minden körülmény között – természeti katasztrófák vagy az esetleges kibertámadások esetén is – működőképes fizetési lehetőség szerepét, ezért a digitális fizetési megoldások folyamatos terjedésével megnő az igény egy olyan megbízható, központi infrastruktúra létrehozására, mely extrém körülmények között, a profit szempontok mérlegelése nélkül képes biztosítani az elektronikus fizetési tranzakciók mindenkori lebonyolítását. Amennyiben meghatározott társadalmi rétegek vagy akár minden magánszemély rendelkezne digitális jegybankpénz-számlával, akkor ezen a csatornán keresztül a fiskális hatóság direkt (és költséghatékony) eléréssel rendelkezne a lakosság irányába. A direkt elérés révén elméletileg lehetőség nyílhat a számlavezetés vagy egy gyorsan és egyszerűen lehívható hitelkeret kialakítására is a lakossági szereplők számára. Ennek révén akár még hatékonyabban kivitelezhetők lennének az esetleges válságkezelési intézkedések. Ugyanakkor ezen felvetés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a cél nem az, hogy a gazdasági szereplők minél nagyobb betétállományt tartsanak a jegybanknál, és ezzel adott esetben veszélybe sodorják a bankrendszer stabilitását. Továbbá kiemelendő, hogy e koncepció megvalósítása további, mélyebb kutatásokat igényel a bankrendszerre gyakorolt hatások tekintetében. Az erről szóló döntés jellemzően a jegybanki mandátumokon túlmutat és jogszabály-módosításokat is igényelhet.

2.3. A készpénzes fizetési rendszer működtetéséből eredő hatékonysági problémák orvoslása

A készpénzhasználatnak társadalmi költsége jelentkezik,

amelynek mértéke hosszú távon nehezen előrejelezhető. Válságos idők kezdeti szakaszában – egyfajta ösztönös reakció eredményeként – jellemzően megugrik a lakosságnál lévő készpénz mennyisége, ahogy ez a koronavírus-járvány esetében is történt. 2020 márciusában Magyarországon 8 munkanap alatt a forgalomban lévő készpénzállomány 250 milliárd forinttal emelkedett (mintegy 4 százalékkal), ami hagyományosan körülbelül féléves növekménynek felel meg (Végső–Bódi-Schubert, 2020). A járványhelyzet azonban középtávon felgyorsította az elmúlt több, mint egy évtizedben látható trendet is: 2020-ban nagyjából ötszörösére nőtt a tranzakciós készpénzhasználat csökkenésének üteme globálisan (McKinsey, 2020). A reális helyzetértékeléshez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a készpénzkereslet szinte kivétel nélkül minden országban erőteljesen növekedett a koronavírus-járvány kitörését követően. A készpénzállomány bővülése még azokban az országokban is megfigyelhető volt, ahol hosszú évek óta stagnált vagy csökkent a készpénz iránti kereslet az elmúlt években, mint például az Egyesült Királyság vagy Norvégia esetében. Magyarországon, bár a 2020-as esztendő második negyedévében először meghaladta a lakosság bankkártyás költéseinek értéke a bankkártyáról felvett készpénzét (Végső Tamás–Bódi-Schubert, 2020), a legszigorúbb lezárások időszakában az online pénztárgépeken regisztrált tranzakciók háromnegyedét továbbra is készpénzben bonyolították.

A lakosság jelentős része nem érzékeli a készpénzhasználat tár-

sadalmi költségét. A fogyasztók sok esetben feltételezik a készpénzben lebonyolított tranzakciók effektíve költségmentességét, szemben a drágának tartott elektronikus fizetési megoldásokkal. Ennek legfőbb oka, hogy utóbbi esetén a kapcsolódó költségek direkt módon, az egyén számára tranzakciónként is megjelennek, bár a készpénzfelvétel sem feltétlenül költségmentes. Vélhetően

részben emiatt is, hazánkban a forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020 harmadik negyedévének végén megközelítette a 7000 milliárd forintot, amelynek több mint háromnegyede lehet a lakosságnál (MNB, 2020a). Habár Magyarországon a készpénzkereslet valóban magas, de nemzetközi összevetésben nem kirívó, emellett a fő hajtóereje inkább a megtakarítási és nem a tranzakciós célú készpénzhasználat, ráadásul utóbbi aránya évek óta csökken (Végső, 2020). 2010 óta a forgalomban lévő készpénz állománya még a kártyás tranzakciók arányának javuló tendenciája ellenére is megháromszorozódott. Ez éves szinten mintegy 400–450 milliárd forintba kerül a társadalom számára (Magyarország Kormánya, 2019). Ez egyrészt lehetővé teszi az árnyékgazdasági tevékenységet, másrészt a készpénz előállítása, tartása, kezelése és az ezekhez kapcsolódó közvetett tevekénységek magas nemzetgazdasági és társadalmi költségekkel járnak.

A Bankszövetség 2019-es számításai szerint társadalmi szinten csak a készpénz jelentős csökkentésével önmagában akár a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarítás lenne elérhető.

Ez a gyakorlatban lényegében járulékosan együtt járna az árnyékgazdaság visszaszorulásának hatásával is, ami – az ismertetett példa alapján a teljes gazdaságban 10 százalékra visszaszoruló feketegazdaság esetén – a GDP további 1,3 százalékával is képes lehet megnövelni a költségvetés bevételeit (Bankszövetség, 2019). A korábbi, összegszerűen számszerűsített társadalmi költség esetében azt feltételezve, hogy minden gazdasági szereplő hasonló mértékben használ készpénzt, akkor egyénre lebontva éves szinten a 40 ezer forintot is meghaladhatja ennek a társadalmi költsége. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szociodemográfiai faktorok (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás stb.) határozzák meg. Emiatt a DJBP folyamatos, de fokozatos bevezetése lehet a legcélravezetőbb a készpénzellátás folyamatos biztosítása mellett. A digitális jegybankpénz sikeres bevezetése a készpénzmentes fizetési módok stabil jövőbeni növekedését eredményezhetné. Ezzel társadalmi

szinten jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni, illetve az elektronikus fizetési és megtakarítási megoldások térnyerésével és a beléjük vetett társadalmi bizalom erősödésével akár a lakosságnál kint lévő megtakarítási készpénzállomány egy része (akár csak kereskedelmi banki betét formájában) visszakerülhetne a gazdaságba (Bankszövetség, 2019). Fontos azonban kiemelni, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésének első körben a tranzakciós pénzkeresletre gyakorolt hatása lehet a kívánatos, nem célja a készpénz kiváltása. Ezáltal a fogyasztónak továbbra is biztosítva lenne döntési lehetőség az egyes fizetési szituációk készpénzes vagy elektronikus módon történő végrehajtásáról.

A készpénzlogisztikához kapcsolódó ökológiai lábnyom csök-

kentése szintén fontos társadalmi cél lehet (ECB, 2020). Habár a magyar forint esetében a megfelelően részletes elemzés nem áll rendelkezésre, a holland központi bank 2018-as tanulmányából kiderül, hogy a készpénz jelentősen nagyobb hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra, mint a bankkártyás fizetések. A De Nederlandsche Bank által megvizsgált tranzakciók eredményei alapján a készpénzfizetés ökológiai lábnyoma 36 százalékkal volt magasabb, mint a kártyás fizetéseké, míg az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása (a fizetésenkénti átlagos szén-dioxidkibocsátás) 21 százalékkal volt magasabb (Hanegraaf et al., 2018). A rendelkezésre álló hazai adatok alapján megállapítható, hogy a készpénzlogisztika mellett a bankjegygyártástól kezdve a bankjegy-megsemmisítésen át a ciklus végét jelentő préselésnek és tégla alakú briketteké alakításnak nemcsak jelentős költsége van éves szinten, hanem jelentős környezeti terhelése is. Ennek csökkentésére az MNB környezetvédelmi stratégiájában már évek óta folyamatosan törekszik, az eddigi jelentős csökkentés eredményeként pedig a Pénzjegynyomda és az MNB megszerezte az EMAS96 tanúsítványt.

96 Az Európai Unió által kibocsátott Eco-Management and Audit Scheme (röviden: EMAS) rendelet alapján hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszernek megfelelő vállalatok kaphatják meg ezt a tanúsítványt.

2.4. A pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztése, bővítése és a verseny ösztönzése

A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kimagasló európai

összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését (Kajdi et al., 2019). Összességében a teljes ökoszisztéma „tisztítása”, egyszerűbbé tétele indokolt lehet, ha érdemben és párhuzamosan csökkenthető az egyének és a társadalom költsége. Ráadásul a jelenlegi állapot különösen a bankolásba már bekerült, de alacsonyabb jövedelmi helyzetű fogyasztókat tekintve hátrányos. A lakosság számára elérhető digitális jegybankpénz közjószágként való bevezetésével olyan elektronikus fizetési rendszer épülhetne ki, amely a készpénzhez hasonlóan költségmentes, vagy alacsony költség melletti fizetési tranzakciókat biztosítana (BoE, 2020). Optimális esetben az elfogadó is ösztönözhető lenne a jelenleg alkalmazott díjaknál kedvezőbb konstrukcióval, hogy segítse a készpénzes fizetésről digitális irányba terelni a fogyasztóit.

A digitális jegybankpénz egyik, ha nem legnagyobb előnye

lehet a jövőben, hogy egy kinyíló platformon, lényegében egy továbbfejlesztett és integrált ügyfélkapuként funkcionálva beépíthető lenne a mindennapokba, egyfajta okosszerződéses konstrukciók kiindulópontját adva (Chamber of Digital Commerce, 2016). Ezzel jelentősen csökkenthető lenne az adminisztrációra fordított erőforrások mennyisége, egyúttal növelné a hatékonyságot és a transzparenciát.

Az okosszerződések implementálása számtalan területen hoz-

hatna előrelépést. Például (i) egy autóvásárlás során az összes információ birtokában a teljesülést követően azonnal továbbításra kerülnének az adatok az illetékes szervekhez és hatóságokhoz. Sem az eladónak, sem a vevőnek nem lenne szükséges papírkötegekkel hivatalról hivatalra járnia, mert a tulajdonjog átírástól kezdve a súlyadó alanyán keresztül opcionálisan akár a kötelező

felelősségbiztosításig minden automatikusan adminisztrálásra kerülhetne rendkívül rövid idő alatt. Másik példa (ii) egy lakásvásárlás, ahol a tranzakció végrehajtásával az ingatlanbejegyzés is meg tudna történni, továbbá kapcsolódó jelzáloghitel esetén akár a bank zálogjogának bejegyzése is. Ugyancsak kapcsolódó felhasználási eset lehet az utolsó törlesztőrészlet visszafizetése, amelyről automatikusan értesítést kaphatna az illetékes hivatal, hogy a zálogjog törölhető, a szerződés lezárható. Hétköznapibb eset lehet akár (iii) a fizikai tranzakciókhoz elektronikusan csatolódó számlák kiállítása és megküldése, illetve adott termékkör esetén például a jótállási jegy eljuttatása is. Egy ilyen platformban rejlő lehetőségek és az ezekből nyerhető szinergiák messze túlmutatnak a jelenlegi folyamatok digitalizációján. Drasztikus mértékben csökkenthető lenne az adminisztrációs lépések száma, amellett, hogy ezen folyamatok időigénye és a hibalehetőségek esélye ugyancsak minimálisra csökkenhetne. Végső soron egy ilyen platform létrejötte – melynek egyik pillérét a digitális jegybankpénz adhatná – rendkívüli versenyképességbeli javulást eredményezhetne az egész nemzetgazdaság számára.

3. Nemzetközi példák az egyes közpolitikai célok által vezérelt, lakossági DJBP-kre, hasonlóságok és különbségek

A nemzetközi szakirodalomban és a vezető jegybankok körében a digitális jegybankpénz egyre gyakrabban jelenik meg potenciális jövőbeli fejlesztési irányként. Egy központi bank által kibocsátott digitális pénz jelentős újítás lenne mind a nyilvánosság számára biztosított pénz formája, mind a fizetési infrastruktúra működtetése tekintetében. A digitális jegybankpénz lehetőségét ezért egyre több központi bank vizsgálja. Mindemellett egyes jegybankok és nemzetközi szervezetek a lehetséges hatások teljeskörű kiértékelése érdekében koncepcionális, reprezentatív működési

modelleket is felvázoltak annak érdekében, hogy felmérjék a DJBP miként illeszkedik a szélesebb körű fizetési környezetbe, és hogyan működik együtt a pénzforgalom javítását célzó más kezdeményezésekkel, folyamatban levő vagy már megvalósult digitális fejlesztésekkel.

Bár több országban már aktívan zajlanak DJBP kutatások, a széles körű éles üzembe helyezés mellett még egy jelentős jegy-

bank sem köteleződött el. Több meghatározó nemzeti bank már elkezdte egy DJBP alapú üzleti koncepció tesztelését (1. ábra), de különböző szinteken állnak, és a bevezetéshez kapcsolódó döntés, illetve hivatalos indulási dátum még egy DJBP mögött sincsen (Auer–Böhme, 2020). Néhány nemzeti bank csak a párbeszédet indította el róla, kutatásokat végez, konkrét elköteleződés még nem tapasztalható. A legtöbb lakossági kezdeményezés alapvetően lokális, adott országon belüli kivitelezést kutat. Kivételként az EKB és a Karib-térség digitális pénz kezdeményezése említhető.

Az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology, DLT) használatán alapuló üzleti modellben jelentős po-

tenciált látnak a nemzeti bankok. Vélhetően hosszabb távon ez több hozzáadott értéket adna egy digitális pénz bevezetésének, ugyanakkor a rövid távú tervezésben ennek szerepe egyelőre mérsékelt (például a már elindult kínai pilot sem hagyatkozik elsődlegesen a DLT használatára).

1. ábra: Lakossági fókuszú nemzetközi DJBP kutatások és pilotok

Lakossági aktív Lakossági kutatás Folyamatban levő lakossági pilot Lezárt lakossági pilot

Forrás: BIS, jegybanki honlapok

3.1. Reprezentatív működési modellek

A nemzetközi jegybanki diskurzusban élénk elméleti vita folyik egy széles körű DJBP bevezetésének szükségességéről, emellett azonban elkezdődött a koncepcionális működési modellek ki-

dolgozása is. A legtöbb DJBP kutatás a lehetséges bevezetést támogató célok feltérképezése mellett a DJBP további előnyeivel és kockázataival foglalkozik, saját jegybankjának helyzetértékelését is kialakítva. Ugyanakkor egyes jegybankok a megvalósításhoz vezető út következő állomásaként eljutottak már egy lehetséges működési keretrendszer felvázolásáig. Ezen elméleti keretek az esetek túlnyomó részében a lakossági fizetési tranzakciók ellátását biztosító, külső partnerekkel együttműködésben üzemeltetett rendszerek kialakítását célozzák. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a DJBP széles körű bevezetése előtt még számos nyitott kérdés megválaszolása szükséges. Egy egységes gondolkodási

keret kialakításának céljával a Bank of International Settlements hét nemzeti bank képviselőivel együttműködve97 2020. október 9-én közzétette az első közös jelentését a digitális jegybankpénz működésének alapelveire és alapvető jellemzőire összpontosítva (BIS, 2020).

A Bank of England régóta foglalkozik a digitális jegybank-

pénz bevezetésének lehetőségeivel. Az elemzési keretrendszer meghatározza azokat a jegybanki igényeket, felhasználói szempontokat és piaci elvárásokat, amiket egy DJBP konstrukciónak teljesítenie kell. A BoE aktívan vizsgál egy olyan platform alapú, indirekt megoldást, amelyben kiemelt szerep jutna a DJBP üzemeltetésében a közvetítőknek. A platform modellben a BoE gyors, biztonságos és rugalmas technológiai infrastruktúrát biztosítana, amely a jegybank RTGS szolgáltatásával párhuzamosan működik és a DJBP fizetésekhez minimálisan szükséges funkcionalitást biztosítja. A tervezett kétszintű, rétegzett modellben a piaci alapon működő, felügyelt fizetési szolgáltatók (Payment Interface Provider, PIP) állnak kapcsolatban az ügyfelekkel. Jelen koncepcióban, bár a BoE szeretné megteremteni a tranzakciók anonimitásának megfelelő szintjét, nem tartja feladatának egy teljesen anonim fizetési lehetőség biztosítását. Nézetük szerint az elosztott főkönyvi rendszer (DLT) használata sem szükségszerű, egy konvencionális, centralizált technológiával ugyanazt az eredményt el lehet érni biztonságos, már kipróbált keretek között. Egyedül a DJBP rugalmassága és programozhatósága érdekében fontolják meg a DLT technológia alkalmazását.

Az Európai Központi Bank digitális eurója hozzájárulna a fizetési rendszerek egységesítéséhez az eurózóna országaiban, és csökkentené a külföldi fizetési rendszerek dominanciáját (ECB,

2020a). Az EKB által publikált tanulmány szerint a digitális euró fő célja az európai gazdaságok még erősebb integrációja lenne.

97 A csoport tagjai a Bank of Canada, az Európai Központi Bank, a Bank of Japan, a svéd Riksbank, a Swiss National Bank, a Bank of England, a Federal Reserve

System és a publikáló BIS voltak.

A digitális euró kialakításához kapcsolódó alapelvek között szerepel egyrészt, hogy az teljes mértékben átváltható lenne az euró más formáira. Ez a készpénzzel és kereskedelmi banki számlapénzzel való teljes konvertibilitást jelenti. Másrészt, a digitális euró az eurózóna kötelezettségeként kockázatmentes jegybankpénz lenne. Harmadrészt, széles körűen és egyformán hozzáférhetőnek kellene lennie a teljes euróövezetben. Negyedrészt, a piacra nézve semlegesnek kell lennie, vagyis nem szabad háttérbe szorítania a magánszektor piaci alapú megoldásait. Végezetül pedig olyan megbízhatóan működő, robusztus fizetési rendszernek kell lennie, amely erősíti a digitális fizetési lehetőségekbe vetett társadalmi bizalmat. Várhatóan 2021 közepén születik döntés arról, hogy elinduljon-e egy, a digitális euró bevezetésének lehetőségeit vizsgáló projekt.

3.2. Releváns, már tesztelés alatt álló nemzetközi projektek Az elméleti kutatások mellett világszerte több jegybank foglalkozik a gyakorlatban történő teszteléssel is. Európában a jegybanki pilotok tekintetében többféle megközelítés is látható: Franciaországban a bankközi elszámolások fejlesztési lehetőségeit vizsgálják DJBP projekt keretében, Litvániában az emlékérme-kibocsátáson keresztül tesztelik a DLT technológia lehetőségeit, Svédországban pedig egy digitális készpénzhelyettesítő fizetőeszköz zártkörű tesztelése zajlott már le. Az amerikai kontinensen (Ecuador, Uruguay, Bahama-Szigetek) és Ázsiában (Kína, Japán) is egyre nagyobb hangsúly helyeződik pilot programok indítására. Svédországban jelentős motivációs tényező a DJBP kutatások kapcsán, hogy 2018-ban az ország GDP-jének mindössze 1 százalékát tette ki a használatban levő készpénz mennyisége. Ez a mutató átlagosan 11 százalék volt az európai országokban, 8 százalék az USA-ban, és 4 százalék az Egyesült Királyságban (Fulton, 2020). A jegybank az elektronikus fizetési megoldások terjedésével párhuzamosan szeretne az idősek, hátrányos helyzetűek vagy a hagyományos digitális megoldásokból kiszorulók számára egy

szintén digitális, de általánosan hozzáférhető, központi fizetési rendszert biztosítani. Az elosztott főkönyvi technológián alapuló e-korona tesztelését már 2020 februárjában megkezdték, és 2021 februárjában zárult le. A svéd nemzeti bank, a Riksbank szerint ez a lépés csökkentheti a kompetitív, privát alternatív pénzformák okozta veszély mértékét is, és a készpénz digitális alternatívája lehet (Riksbank, 2020). A kutatások során körvonalazódott, hogy az e-korona egyaránt megvalósítható egy elektronikus pénzhez hasonló értékalapú fizetőeszközként és egy kereskedelmi banki betéthez hasonló karakterisztikájú számlaalapú fizetőeszközként is. Bár mindkét koncepció tekintetében a gyakorlati megismerést egy pilot keretében tervezik, előbbi változat jogilag egyértelműen megvalósítható (a jegybank ennek kibocsátására megfelelő jogkörrel rendelkezik), utóbbi esetében a jegybank törvény adta lehetőségei nem tisztázottak, és akár törvénymódosítás is szükségessé válhat, ami miatt már a svéd parlamenttel is megkezdődtek az egyeztetések (Riksbank, 2018).

Világviszonylatban az egyik leginkább előrehaladott állapot-

ban a kínai e-jüan projekt áll. Mindemellett a People’s Bank of China-nak (PBoC) még nincs hivatalos álláspontja az országos szintű bevezetés tervezett időzítéséről. A 2020-ban indult teszt során már 1,1 milliárd jüan (megközelítőleg 49,5 milliárd forint) értékben több mint 3 millió tranzakcióra használták a DC/EP98-t olyan nagyvárosokban, mint például Shenzhen és Xiongan. (Bray–Tudor-Ackroyd, 2020). A teszt során a digitális pénzegyenleg rendszeresen feltölthető, és a digitális pénzzel vásárlást, valamint abban történő átutalást lehet végrehajtani. Néhány kormánytisztviselő már utazásaira digitális renminbi formában kapott költségtérítést, de Xiong’an-ban a McDonald’s gyorséttermek már most is e-jüan elfogadóhelynek számítanak. Hasonlóan a mobilfizetéshez, telefonra letölthető digitális pénztárcákat használnak, ahol személyazonosság igazolásával lehet regisztrálni a számlaalapú rendszerbe. A digitális pénz értéke 1:1 arányú a fizikai renminbihez

98 Digital Currency Electronic Payment

képest, és a tesztidőszak során a PBoC a digitális jegybankpénzt kétszintű rendszerben, egy dedikált partnerkörön keresztül juttatja el a reálgazdasági szereplőkhöz. A zárt körben tesztelendő digitális jegybankpénz minden lehetséges dimenzióban a készpénz alternatívája: anonimitás tekintetétében egy úgynevezett controllable anonimity koncepciót alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a tesztidőszak alatt a digitális pénztárcák használata különböző azonosítási szintekhez kötött, bizonyos ügyfélazonosítási lépések elvégzésével megnövelhető a pénztárcában tarható keretösszeg és a tranzakciós volumen mértéke is (Bloomberg, 2020).

A legelőrehaladottabb fázisban lévő DJBP a Bahama-szigeteken található Sand Dollar, amelynek már megtörtént a hivatalos

bevezetése. Más országokkal szemben a projekt elindítását nem a csökkenő kézpénzhasználat motiválta, hanem sokkal inkább a pénzügyi bevonódás támogatása. A Bahama-szigetek 690 szigetből álló ország, ahonnan a gazdasági világválság után több nagy nemzetközi bank kivonult, a megmaradó bankok pedig nem tudtak kellően gyorsan és hatékonyan digitális fejlesztéseket implementálni. A nemzeti bank célja, hogy biztosítsa minden lakos számára a hozzáférést az online fizetésekhez és az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz. A mobiltelefon-használat magas, 90 százalék körüli, amelyeken keresztül gyorsan lehet igazolni a személyazonosságot a KYC és AML elvárásoknak megfelelő szolgáltatói platformokon (Haig, 2020). Egyelőre hat pénzintézet kapott engedélyt a digitális pénztárcák működtetésére, de idővel a jegybank tervezi bővíteni a disztribúciós hálózatot. Háromféle pénztárcatípus létezik, melyekben különféle felhasználói limitek és ehhez kapcsolódóan eltérő KYC ellenőrzések állnak rendelkezésre. A differenciált megoldás célja a banki közvetítő szerepkör mérséklődésének megakadályozása. A Sand Dollar direkt követelés a Central Bank of The Bahamas felé, értéke pedig – a bahamai dollárhoz hasonlóan – az amerikai dollárhoz rögzített. Jelenleg a Sand Dollar csak határon belül használható fel, de a központi bank tervei között szerepel egy határokon átnyúló fizetési rendszer kifejlesztése is, amely lehetővé tenné az átváltást más digitális

pénznemekre. A jegybank közleménye szerint 2020. október 20-án elindult a Sand Dollar fokozatos nemzeti kibocsátása, amely ezzel az első szabad forgalomban levő DJBP a világon (Larsen, 2020).

4. A lakosság pénzügyi bevonódását célzó DJBP technológiai és tervezési aspektusai

4.1. Alapvető célok, hozzáférhetőségi szempontok és a monetáris politikai jelleg bemutatása

Egy lakossági fókuszú DJBP fő célja az alapvető pénzügyi

szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása lehet. A jegybanki szerepvállalást indokolhatja és a DJBP kialakítása szempontjából kiemelt motivációs tényező lehet a bankszámla és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése. Továbbá a jegybankok oldalán egyre hangsúlyosabb szerep juthat a pénzügyi tudatosság általános fejlesztésének. Ezen erősödő szerepvállalás kapcsán indokolt lehet a DJBP bevezetése és a tudatosság célzott erősítése egy dedikált jegybanki csatornán.

Egy lakossági DJBP bevezetésével létrehozható egy jegybanki

elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési rendszer. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának egy kiemelt további motivációs tényezője a készpénzfunkciók digitalizálása és egy új digitális készpénzhelyettesítő fizetési rendszer létrehozása. Emellett egy DJBP alapú lakossági számlavezetés és az ehhez kapcsolódó keretrendszer – akár közvetlen akár közvetett modellben – hatékony csatorna lehet a kormányzati transzferek lakosság részére történő közvetlen eljuttatása tekintetében is. A DJBP egyaránt lehet hozzáférés vonatkozásában általános, mindenki számára elérhető, vagy kifejezetten bizonyos fogyasztói csoportokat célzó (például az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba esők, a nyugdíjasok, illetve a fiatalok), miközben a fokozatos bővítés lehetősége biztosított.

Monetáris politikai érintettség hangsúlyosabban jelenhet meg, amennyiben betétgyűjtési vagy hitelezési funkció is párosul

a lakossági DJBP-hez. Míg számlavezetés esetén a monetáris politikára gyakorolt hatás mérsékelt és többnyire a hozzáférési kérdésekben tapasztalt súrlódásokat kezeli, addig abban az esetben, ha a lakossági számlavezetéshez egyéb, eddig kereskedelmi bankoknál elérhető funkciók is társulnak, mint például betétgyűjtés vagy hitelezés, az érdemi hatással lehet a monetáris transzmisszióra is. A lakossági DJBP ezen funkciókkal egyrészt növelheti a jegybank monetáris politikai mozgásterét, másrészt a piaci verseny élénkülése szempontjából is pozitívan hathat. Mindemellett a készpénzállomány hosszú távú fennmaradásával ezen hatások működőképessége csak a szigorító pályákon tekinthetők egyértelműnek.

A lakossági DJBP potenciális monetáris politikai és pénzügyi

stabilitási hatásait is kiemelten kell kezelni. Az aktív jegybanki szerepvállalás dezintermediációs hatása egyes szereplők lakossági banki és megtakarítási piacról való kiszorulását okozhatja. A bankrendszernek emiatt a profitabilitása és likviditási szintje is sérülhet, ami megnöveli a stabilitási kockázatokat is a kevésbé prudens üzletpolitika felé való elmozdulás révén. Továbbá számos olyan kockázat kerülhet át a jegybankhoz, amelynek hatékony kezelésére a kereskedelmi bankok vélhetően fejlettebb mechanizmussal és szakértelemmel rendelkeznek. E szempontok figyelembevétele a tervezés során kiemelt, mind a célrendszer, mind az egyes tervezési aspektusok során tekintettel kell lenni a stabilitást érintő kérdésekre is.

4.2. A DJBP használatához, átválthatóságához kapcsolódó lehetséges korlátozások

Az egyes pénzformák közötti átjárhatóság biztosítása kiemelt jelentőségű a lakossági felhasználás esetén. Lakossági fizetési tranzakciók során az egyes pénzformák (számlapénz, e-pénz, készpénz stb.) közötti átválthatóság fontos tervezési aspektus a heterogén felhasználói igények miatt. Tekintettel arra, hogy

a készpénz szerepe továbbra is meghatározó számos fizetési helyzetben, a készpénzfunkciók helyettesíthetősége szempontjából kiemelten fontos annak biztosítása, hogy a felhasználók képesek legyenek a DJBP és a készpénz közötti konverziók elvégzésére. E szempont ugyanakkor a jegybankok számára jelentős feladatokkal is együtt jár (például ATM-hálózat kiépítése), azonban a konkrét fejlesztési igények csak a működési modell (közvetlen, közvetett, hibrid) meghatározása után vizsgálandó kérdések. A kereskedelmi bankok bevonása a számlapénzzel való átjárhatóság révén szintén felmerülhet.

A lakossági igényekhez igazodva és az alapvető céllal való összhang érdekében az offline működés és a nemzetközi fizetőesz-

közök kezelhetősége is releváns lehet. Egy DJBP akkor lehet hatékony készpénzhelyettesítő és többféle működési zavarnak ellenálló alternatíva, amennyiben offline módon is rendelkezésre áll a felhasználók részére. A folyamatos internetes elérhetőség nem minden fogyasztónál, illetve nem minden élethelyzetben áll feltétlenül rendelkezésre, ezért szükséges olyan módon kialakítani a DJBP-t, amely megfelelő eszköz birtokában bármilyen helyzetben elérhető. Mindemellett lakossági DJBP esetében a jegybankoknak érdemes hosszabb távon megfontolni a külföldi fizetőeszközök kezelésével kapcsolatos feladatokat (például külföldi devizában meghatározott árú termék tranzakciójának elszámolása, külföldi deviza fogadása és konvertálása) is.

Bizonyos szintű minőségi és mennyiségi korlátozás beépítése

indokolt lehet a lakossági DJBP bevezetésekor. Az offline működés megbízhatósága, a potenciális kockázatok feltérképezése, a monetáris politikára, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására gyakorolt hatás enyhítése tekintetében a mennyiségi korlátozások alkalmazása indokolt lehet. Mindemellett egy megfelelően célzott, szűkebb társadalmi rétegre vagy rétegekre fókuszáló lakossági DJBP hatékonyan tudja támogatni a bevezetés kapcsán kitűzött alapvető célokat és jobban indokolható bevezetése az azonosított súrlódások kezelését illetően. Egy fókuszált, szűkebb körű felhasználói kört célzó üzleti modell atekintetben is

hasznos lehet, hogy egy rendkívül heterogén fogyasztói rétegen – mint egy ország teljes lakosságán – belül eltérő igények és képességek jelentkezhetnek, ezáltal a célzott és szűkített megvalósítás révén az adott csoportokhoz legjobban illeszkedő üzleti modell alakítható ki. Ez esetben a lakossági DJBP kellően rugalmas és a készpénz jelenlegi funkcionalitásán túlmutató is lehet, miközben eltérő aspektusok megvalósíthatók a különféle karakterisztikájú hozzáférőkön a megfelelő szintű átjárhatóság biztosítása mellett. 4.3. A működési keretrendszer kialakításának és a piaci szereplők bevonásának lehetőségei, a DJBP kibocsátási és elosztási feladatkörei

A DJBP kibocsátás jegybanki feladat, de az allokáció és a fizetési rendszer működtetése kapcsán többféle működési modell

is felmerülhet. Lakossági felhasználás esetében számos egyedi igényhez kell alkalmazkodni, a lakossági pénzügyi szolgáltatások kapcsán egyre meghatározóbb a kényelmes, gyors és személyre szabott szolgáltatások iránti igény. A lakossági pénzforgalom fejleszthetősége és a digitalizált szolgáltatásnyújtás fejlődési trendjei okán platform alapú, több piaci szereplő bevonását is lehetővé tevő üzleti modellek fejlesztése javasolt (2. ábra). A piaci szereplők lakossági ügyfélbázisa jelentős mértékű, azonban a jegybankok oldalán rövid távon vélhetően kapacitásproblémák merülnének fel a teljes körű, közvetlen megnyitás tekintetében, ugyanakkor nagyon szűk fogyasztói csoportokon a közvetlen hozzáférés sem zárható ki.

A piaci szereplők és a jegybank kooperációja támogatja az egy-

séges fejlesztési irányok kijelölését. A lakossági pénzforgalom szempontjából kiemelt jelentőségű az egységes sztenderdek alkalmazása, a lehető legmagasabb minőségű ügyfélélmény biztosítása és a piac töredezettségének minimalizálása érdekében. A rendszerszintű fejlesztési irányok kijelölése egyaránt támogatja a későbbi innovációk beépíthetőségét, valamint a hatékonyság általános növelésére irányuló törekvéseket is.

2. ábra: Lehetséges lakossági DJBP megvalósítási modellek

Lakossági számlavezető rendszer

1.0: Közvetlen hozzáférés 1.5: Hibrid hozzáférés (PSP-n keresztül) Jegybanki nostro számla 100% fedezet

2.0: Közvetett hozzáférés

Jegybanki applikáció PSP applikáció Banki applikáció

Forrás: saját szerkesztés

4.4. Az anonimitás biztosításának kérdése és a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése

A lakossági szegmensben több szempont szerint differenciált

ügyfélazonosítási és átvilágítási rendszer javasolt. Rendszeres vagy kis értékű, eseti tranzakcióknál a sebesség, az azonnali elszámolás kiemelt fontosságú fogyasztói oldalról, ezért az ilyen helyzetekben a készpénzhez hasonló jellemzők kialakítása szükséges átvilágítási oldalról is. Ugyanakkor a nemzetgazdasági és adótervezési szempontból is hangsúlyos esetekben (nagyobb tranzakcióknál vagy havi szinten bizonyos összeghatár felett), valamint a pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás-ellenes szabályoknak való megfelelés érdekében szükséges a nyomon követhetőség

megvalósítása is és a tranzakciók mozgásának ellenőrzése és jóváhagyása. Megfontolandó ezért külön azonosítási eljárások kialakítása tranzakcióméret, rendszeresség és ügyféltípus (például felnőtt vagy diák, fogyasztó vagy kereskedő) alapján is.

A konkrét azonosítási lépéseket és az anonimitás fokát a funk-

cionalitás is részben determinálja. Hitelfunkciók kapcsán teljes körű ügyfélátvilágítás és -azonosítás szükséges, amely hatással lehet a megvalósítást övező üzleti modellre (mely szereplőnek kell elvégeznie ezeket a feladatokat, kell-e jegybanki oldalon jelentős kapacitásbővítés). Számla rendelkezésre bocsátásnál pedig az előzőekben felvázolt differenciált, fokozatos elv lehet hatékony, amelyben egyaránt érvényesülni tudnak fogyasztói és nemzetgazdasági érdekek is.

4.5. Az alkalmazott technológia és működési keretrendszerrel szemben támasztott elvárások, az osztott főkönyvi technológia alkalmazásának lehetőségei

A szükséges technológiai fejlesztés tekintetében meghatározó döntési szempontok az innovációs lehetőségek kiaknázhatósága és a meglévő rendszerekkel való átjárhatóság biztosítása.

A lakossági célcsoport révén a gyorsaság, átláthatóság, illetve a könnyű elérhetőség és használat kiemelt fontosságú. E tekintetben a DJBP keretrendszernek egy olyan technológián szükséges alapulnia, ami egyrészt támogatja a modern felhasználói igények kiszolgálását, másrészt kellően rugalmas és innovatív felfogáson alapszik, hogy a későbbiekben további innovációs lehetőségeket lehessen kiaknázni. Ugyanakkor a lakossági fókusz esetében kiemelt figyelmet kell szentelni a különféle átjárhatósági kérdésekre (készpénzkonverzió, számlapénz-konverzió, interoperabilitás egyes fizetési és e-pénz rendszerekkel). E kérdéskörök figyelembevétele egy új rendszer kiépítését teheti szükségessé, akár hagyományos, akár innovatív (például osztott főkönyvi – Distributed Ledger Technology (DLT) alapokon.

A tervezett felhasználói bázis és sajátosságai meghatározóak

a technológia választása tekintetében. Széles körű lakossági felhasználás kapcsán érdemes figyelembe venni a potenciális felhasználóbázis jelentős heterogenitását különféle karakterisztikák alapján. Továbbá egy fizetési rendszer társadalmi megítélése kapcsán és a tervezett alapvető cél megvalósulása szempontjából kiemelten fontos, hogy a rendszerrel és a fizetőeszközzel szemben is magas szintű bizalom alakuljon ki fogyasztói oldalon. A társadalmi megítélés és az újításból eredő, várhatóan alapvetően is növekvő panaszkezelési feladatok vélhetően egy „új hagyományos” rendszer kiépítését támogatják. Ezen irányvonalat az is alátámasztja, hogy a jegybankok meglévő rendszerei jelentősen kevesebb számú ügyfélre lettek tervezve, így azok bővítése korlátozottnak bizonyulhat, vagy jelentősen megnövelné a rendszer komplexitását. Ugyanakkor a felhasználói bázis szűkre szabásával, speciális célcsoportok kijelölésével megfontolandók az innovatív technológiai alapok is a választás során. Szűkebb rétegek bevonásával hatékonyan lehetne tesztelni az innovatív technológiák potenciális előnyeit, és bizonyos újítások esetében kiemelt fontosságú lehet a fejlett technológia, tekintettel arra, hogy a lakossági pénzforgalom világszerte jelentős innovációs terület a piaci szereplők számára.

A DLT-alapú technológia tesztelése szűkebb célcsoporton javíthatja a technológia elfogadottságát, és segítheti lehetőségeinek

megismerését. Továbbá az újításokra nyitott rétegek esetében több addicionális, a technológia újszerűségéből adódó funkciót lehetne tesztelni. Sikeres tesztfázist követően pedig lépésénként javítható a társadalmi megítélés és megfontolandó a szélesebb körű implementáció. E folyamatos bevezetést támogathatják a globális folyamatok is: amennyiben a DLT-alapú technológiák és a kapcsolódó üzleti modellek érettebb fázisba lépnek, javul az elfogadottságuk, pontosabban meghatározhatóvá válik konkrét felhasználási területük, akkor az adott jegybank tapasztalatain túl ezeket is beépítve lehetőség nyílhat a szélesebb körű implementációra.

4.6. További innovációs lehetőségek – mesterséges intelligencia és okosszerződések lehetőségei egy lakossági fókuszú DJBP esetében

A lakossági szegmensben az innovációs lehetőségek meghatározók lehetnek, ezt szükséges figyelembe venni a DJBP terve-

zésekor. A gyorsaság és kényelmes használat mellett a személyre szabott szolgáltatások lehetősége egy kiemelt fontosságú aspektus a lakossági megoldások kapcsán.

A DJBP keretében a pénzügyi rendszerben újfajta szolgáltatásnyújtási szemlélet alakítható ki, amely indokolhatja az aktív

jegybanki szerepvállalást. A DLT-alapú technológia alkalmazása hosszabb távon azért is megfontolandó, mivel a pénzügyi szolgáltatások jövője kapcsán prognosztizált platform alapú működés megvalósíthatóságát e rendszerben is érdemes tesztelni. A DLT-alapú, elosztott rendszerek köré épülő technológiai megoldások jelentősen le tudják rövidíteni a piaci szereplők eltérő adat- és információfelhasználási igényeiből fakadó elhúzódó folyamatokat, miközben az érték- és ellátási láncok is rövidíthetők, újragondolhatók. Ezen innovatív megközelítések jellemzően ökoszisztéma elven működnek, és amennyiben egy adat bekerül a rendszerbe, akkor az már egységesen és gyorsan felhasználható a többi szereplő által (BIS, 2017). Ez pénzügyi szolgáltatások tekintetében is érdekes és előremutató szempont (például ingatlan-adásvétel esetén a tulajdoni lap vagy közjegyzői hitelesítő okirat beolvasása közvetlenül stb.). Így, bár tranzakciószinten hasonlóan magas teljesítményre és gyors végrehajtásra képes egy hagyományos alapokra építő új, centralizált rendszer és egy DLT-alapú, de részben központosított technológia (pl. CLT), az innovációs lehetőségek minél magasabb fokú kihasználása az utóbbi irányba tett lépéseket is indokolhat. Az innovatív technológiák emellett számos más lehetőséget kínálnak a szolgáltatásnyújtási szisztéma megújítására (pl. kis összegű tranzakciók médiafogyasztás esetén, automatizált tranzakciók, okosszerződések útján végrehajtható automatizált döntések), amely a lakossági színtéren kiemelt szempontnak bizonyul.

5. A lakosság számára elérhető jegybanki számlavezetés és hitelkeret hazai lehetőségei

Hazánkban a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyes fogyasztói csoportokban fejlesztendő, miközben az általános felhasználói körben e szolgáltatások tudatos és aktív használatának ösztönzése is szükséges, kiemelt figyelemmel a digitálisan

elérhető lehetőségekre. Nemzetközi kutatáson alapuló adatok alapján Magyarországon a bankszámlával rendelkező lakosok aránya világszinten jónak mondható, bár az EU rangsor utolsó harmadában helyezkedik el (World Bank Group, 2017). Ugyanakkor az össztársadalmi szinten jó nemzetközi helyezés ellenére hazánkban többféle olyan fogyasztói csoport is azonosítható, akiknek számla- és kártyalefedettsége jelentősen átlag alatti (pl. alacsony jövedelműek, fiatalok, nyugdíjas korúak) (MNB, 2019), esetükben a hozzáférés fejlesztése indokolt. Mindemellett általánosan javítandó a – digitális – pénzügyi szolgáltatások kihasználtsága és igénybevétele is a pénzügyi tudatosság fejlesztésével egyidejűleg, hogy a felhasználók a lehetőségeik feltárásával, rendszeresen felmerülő költségeik és pénzügyi helyzetük ismeretében, a szükséges alapvető pénzügyi tudás megléte és gyakorlati alkalmazása mellett tudják kiválasztani a számukra megfelelő szolgáltatáscsomagokat akár digitális formában (OECD, 2020). E tekintetben a pénzforgalmi szolgáltatások árazási gyakorlata sem ideális több ügyfélcsoport számára és jellemzően nem minden esetben érhető tetten a digitális igénybevétel ösztönzése (MNB, 2020b), amely a magas tranzakciós készpénzhasználatban is megmutatkozik. A pénzügyi szolgáltatások hozzáférésének javítását célozva és a tudatos pénzügyi gondolkodás kialakulását elősegítve hazánkban releváns fejlesztési irány lehet DJBP projekt keretében egy számlavezetésen és fizetési szolgáltatásokon alapuló megoldás.

Számos, jól azonosítható célcsoportra és terméktípusra fókuszálva célzottan bevezethető lenne egy speciális lakossági DJBP.

Több olyan célcsoport is azonosítható Magyarországon (például

diákok, egyetemisták), akiknek a hozzáférési problémáira megoldást jelenthetne az aktív jegybanki szerepvállalás és számos készpénzfunkció digitális útra terelése. A fiatalabb korosztályok pénzügyi szolgáltatásokkal való megismertetése alapvetően támogathatja a pénzügyi tudatossági törekvéseket, továbbá hatékonyan tesztelhetők esetükben az újfajta, innovatív megközelítések és tervezési aspektusok is.

3. ábra: A GDP-arányos háztartási hitelállomány Európa országaiban (2020 Q2)

0-25% 25-50% 50-75% 75-100% 100%+

79%

36% 88%

66% 61% 110%

110% 92% 68%

39%

21%

24%

66% 103% 65% 69% 56%

33% 35%

46%

52% 129% 20% 44% 27% 36% 121%

16%

24%

52% 56%

92%

Elvben felmerülhet akár egy hitelezésen alapuló DJBP megoldás

kialakítása is. Európai összehasonlításban a GDP-arányos lakossági eladósodottság mértéke kifejezetten alacsonynak mondható (3. ábra). Továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer prociklikus működésére és bizonyos társadalmi csoportok hagyományos hitelezési kritériumok szerinti alacsony hitel-ellátottságára tekintettel egyértelmű piaci kudarc esetén felmerülhet a jegybank közvetlen lakossági hitelezése is. Mindemellett érdemes lehet valamilyen nemzetgazdasági célhoz is illeszkedve (például családpolitika vagy a fenntartható, korszerű fejlesztések ösztönzése) kialakítani a konstrukciót annak érdekében, hogy a DJBP társadalmi céljai jól körülhatároltak és előremutatók legyenek, valamint e megvalósítási formához kapcsolódó jogszabálymódosítás szükségességét kellően konkrét indokok révén lehessen kezdeményezni.

Egy potenciális hazai lakossági DJBP esetében több tényező is a közvetett, vagy hibrid működési modell szerinti megvalósí-

tást indokolhatja. A lakossági szereplők heterogén igényeihez igazodva általánosságban is egy többszereplős modell kialakítása bizonyulhat előremutatónak. Az innovációs képességek kiaknázása és kapacitáskorlátok mérséklése érdekében a fizetési rendszer működtetésébe érdemes bevonni a hazai piaci szereplőket. E tekintetben a hazai piac meghatározó komparatív előnyökkel rendelkezik, egyrészt az Azonnali Fizetési Rendszer kialakítását övező közös szerepvállalás és annak tapasztalatai révén, másrészt Magyarországon fejlett és jól működő érdekképviseleti szervezetek működnek nemcsak az inkumbensek (Magyar Bankszövetség, Magyar Biztosítók Szövetsége), hanem az innovatív vállalkozások (Magyar FinTech Szövetség, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége) együttműködését és közös kezdeményezéseit segítve.

5.1. A pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt potenciális hatások

Egy hazai lakossági fókuszú DJBP megvalósítása jelentősen be-

folyásolhatja a pénzügyi közvetítőrendszer működését. A DJBP implementálása egyaránt kihat a fogyasztókra és a pénzügyi közvetítőrendszer valamennyi szereplőjére. Fontos számításba venni a jegybank oldalán az alapvető mandátumra, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítására gyakorolt hatásokat, a felmerülő addicionális feladatköröket, az új típusú kockázatokat és azok hatását a piac jelenlegi működésére. A DJBP kialakításakor szükséges körültekintően azonosítani, hogy mely piaci súrlódásokra kíván választ adni a jegybank, és annak megfelelően kialakítani a megoldást, hogy ne veszélyeztesse a pénzügyi rendszer működését és stabilitását azokon a területeken, ahol megfelelően működnek intézményei. E megközelítést támogathatja a megfelelően célzott bevezetés, a piaci szereplők aktív bevonása és a megkívánt funkcionalitáshoz mérten szükséges korlátozások beépítése is.

6. Az első hazai digitális jegybankpénz pilot projekt: A Digitális Diákszéf

6.1. A pénzügyi bevonódás és ismeretterjesztés támogatása mint releváns közpolitikai célok speciális célcsoport esetében

A Digitális Diákszéf a DJBP bevezetésének kísérleti terepeként

szolgálhat. Egyrészről szűk körű, kontrollált, de valós keretek közötti tesztelésre ad lehetőséget. Másrészről – főként – a banki kapcsolatokkal még nem rendelkező, 8–14 év közötti fiatalok játékos keretek közötti bevonódását segíti (4. ábra).

4. ábra: Banki kapcsolatok és pénzügyi viselkedés alakulása korcsoportonként

MNB Digitális Diákszéf

Első munkából származó jövedelem

Rendszeres pénzforgalom (pl. lakbér, számlafizetés)

Személyi hitelfelvétel

Alkalmanként találkozás a pénzzel

Első megtakarítási számla (babakötvény) Önálló fizetési helyzetek és takarékoskodás

Rendszeres zsebpénz és első mobiltelefon

Első mobiltelefonos pénzügyi app

Saját fizetési számla és bankkártya

Befektetési számla és kis összegű befektetések

Lakásvásárlás és jelzáloghitelfelvétel

Nagyobb összegű befektetések

Kisgyermekkor (8 év alatt) Gyermekkor (8-14 év) Tinédzserkor (14-18 év) Fiatal felnőttkor (19-24 év) Felnőttkor (24 év -)

Családi függőség

Forrás: saját szerkesztés

Közös felelősség

Pénzügyi függetlenség

Az alkalmazás több releváns közpolitikai célt igyekszik már a pilot fázisban is megvalósítani, miközben korlátozott lakossági számlavezető rendszerként a DJBP keretrendszer első hazai megnyilvánulásának is tekinthető. Ilyen a (i) a fiatal korosztály számára egy újszerű digitális takarékossági termék kialakítása, amelynek jelentősége különösen hangsúlyos: bizonyos pénzügyi viselkedésformák, kiadások és bevételek nyomon követése, a pénzügyi célok, tervek kitűzése és a rendszeres megtakarítási aktivitás már gyermekkortól megalapozhatóak. Emellett (ii) elősegíti a digitális kompetenciák és készségek fejlesztését, amelyeket

a résztvevő diákok a járványhelyzet okozta felgyorsuló digitalizáció során a mindennapokban is számtalan helyen tudnak kamatoztatni. Végső soron (iii) szintén az elsődleges célok közé tartozik egy hosszú távon működőképes ökoszisztéma kiépítése és a fiatal korosztály felkészítése a pénzügyi önállóságra. 6.2. A pilot projektek jelentősége a DJBP bevezetésének előkészítésekor

Az MNB Digitális Diákszéf játékos keretek között biztosít lehetőséget virtuális eszközök, érmek mobiltelefonon keresztül

történő tranzaktálására. Egy DJBP projekt komplexitása megköveteli, hogy kis lefedettségű és folyamatos tesztelés előzze meg a rendszer széles körű bevezetését, valamint a lehető legtöbb lehetséges akadály feltárásra kerüljön. Emellett szükséges a potenciális fogyasztóknak a technológia iránt éles helyzetben tanúsított magatartásának feltérképezése és annak vizsgálata is, hogy fokozatosan, kellő mértékben beépíthető lesz-e a mindennapjaikba. Az alkalmazás üzemeltetésével megbízott szolgáltató virtuális számlát vezet a résztvevő gyerekeknek, akik megtakarítási célokat jelölhetnek meg, Diáktallérban kifejezett értékű érmeket szerezhetnek (pl. tesztkérdések sikeres megválaszolásával). Érmeiket egymás között tranzaktálhatják, cserélhetik, végül pedig a dedikált webshopban valódi ajándékokra cserélhetik, vagyis vásárlásokat eszközölhetnek velük (5. ábra).

5. ábra: Digitális Diákszéf DJBP jellegének megvalósulása

A szolgáltatás megrendelése, statisztikai adatszolgáltatás

Tranzakciós szolgáltató Jegybank Pénzteremtés

Adatáramlás

(a coin-ok egyenlege)

Pénziránytű Alapítvány

Finanszírozás

Pénztárca szolgáltatás

Diákok Webshop

Tárgyi ajándékok

Forrás: saját szerkesztés

A Digitális Diákszéfben elérhető érmek korlátozott körben

elérhető digitális jegybankpénzként is értelmezhetők. A program a pénzügyi edukáció támogatásán felül a digitális jegybankpénz-koncepció pilot formában történő tesztelésére alkalmas, hiszen (i) közgazdasági értelemben az MNB a diákok számára kiosztható érmek végső finanszírozója a Pénziránytű Alapítványnak juttatott támogatáson keresztül, és (ii) képes a Diáktallér kínálat teljes körű kontrollálására, illetve (iii) a jegybank finanszírozza a felhasználói felület működtetését. Ugyanakkor fontos, hogy már nem feltételezések, hanem valós lakossági reakciók alapján lehet folytatni a további tervezést. A jelenlegi megoldás az úgynevezett account-based, számlaalapú megoldásokhoz áll közelebb: a számlavezetés egy központi rendszerben történik, és a tranzakcióban részt vevő másik fél azonosítása a szülői regisztráció révén valósul meg. A projekt a jelenlegi fázisban zárt rendszerben működik a pilot programban részt vevő iskolák bevonásával.

A mobiltelefonos alkalmazás igény esetén a későbbiekben ki-

bővíthető és továbbfejleszthető. Az alkalmazás moduláris felépítése többféleképp teszi lehetővé a funkcionalitás bővítését és a megoldás továbbfejlesztését, így igény esetén akár új funkciók beépítése útján is javítható a kitűzött közpolitikai célok megvalósulása. A bevezetés első időszakának tapasztalatai és a felhasználói visszajelzések egyaránt támogatják az MNB fejlesztésekre és az alkalmazás kiterjesztésére irányuló későbbi döntését.

Felhasznált irodalom

Asif, C.–Dallerup, K.–Hauser, S.–Parpia, A.–Taraporevala, Z. (2020): Reshaping retail banking for the next normal. McKinsey, https://www.mckinsey.com/~/media/ McKinsey/Industries/Financial%20Services/Our%20Insights/Reshaping%20retail%20 banking%20for%20the%20next%20normal/reshaping-retail-banking.pdf Auer, R.–Böhme, R. (2020): The technology of retail central bank digital currency. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt2003j.pdf Bankszövetség (2019): Javaslatok a készpénzállomány csökkentésére – Digitalizációs Munkacsoport, Magyar Bankszövetség. http://www.bankszovetseg.hu/Public/hirek/ Keszpenzmentes_tanulmany_bankszovetseg_final.pdf BIS (2020): Central bank digital currencies: foundational principles and core features. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/publ/othp33.pdf BIS (2017): Distributed ledger technology in payment, clearing and settlement. Bank for International Settlements, https://www.bis.org/cpmi/publ/d157.pdf Bloomberg (2020): How China Is Closing In On Its Own Digital Currency Quicktake. Bloomberg Quint, https://www.bloombergquint.com/quicktakes/how-china-isclosing-in-on-its-own-digital-currency-quicktake BoE (2020): Discussion Paper – Central Bank Digital Currency, Opportunities, challenges and design. Bank of England, https://www.bankofengland.co.uk/-/media/ boe/files/paper/2020/central-bank-digital-currency-opportunities-challenges-anddesign.pdf Botta, A.–Bruno, P.–Chaudhuri, R.–Nadeau, M. (2020): The 2020 McKinsey Global Payments Report. McKinsey, https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/ Industries/Financial%20Services/Our%20Insights/Accelerating%20winds%20of%20 change%20in%20global%20payments/2020-McKinsey-Global-Payments-Report-vF. pdf

Bray, C.–Tudor-Ackroyd, A. (2020): People’s Bank of China’s digital currency already used for pilot transactions worth 1.1 billion yuan. SCMP, https://www.scmp.com/ business/banking-finance/article/3104281/peoples-bank-chinas-digital-currencyalready-used-pilot Brugge, J.–Denecker, O.–Jawaid, H.–Kovacs, A.–Shami, I. (2018): Attacking the cost of cash. McKinsey, https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/ourinsights/attacking-the-cost-of-cash Citi (2020): Citi GPS: Global Perspectives & Solutions. https://ir.citi.com/pN%2BOlBahjzmphVliXxcaHdn%2BlkONN7NB7l3YKzlQvpsbYl%2Bril0LJyscLIG8hM%2FoOLl0CKhz8l0%3D Chamber of Digital Commerce (2016): Smart Contracts: 12 Use Cases for Business & Beyond. http://digitalchamber.org/assets/smart-contracts-12-use-cases-for-businessand-beyond.pdf ECB (2020): Report on a digital euro. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/ Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf ECB (2020): Tiered CBDC and the financial system. European Central Bank, https:// www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2351~c8c18bbd60.en.pdf FDIC (2017): National Survey of Unbanked and Underbanked Households. Federal Deposit Insurance Corporation https://www.fdic.gov/ householdsurvey/2017/2017report.pdf Fulton, C. (2020): Sweden starts testing world’s first central bank digital currency. Reuters, https://www.reuters.com/article/us-cenbank-digital-swedenidUSKBN20E26G Global Findex (2017): Spotlight: Access to mobile phones and the Internet around the world. https://globalfindex.worldbank.org/sites/globalfindex/files/chapters/2017%20 Findex%20full%20report_spotlight.pdf Global Findex (2017): Chapter 2: The Unbanked. https://globalfindex.worldbank. org/sites/globalfindex/files/chapters/2017%20Findex%20full%20report_chapter2.pdf Haig, S. (2020): The Bahamas will launch a digital central bank ‘Sand Dollar’ in October, Cointelegraph, https://cointelegraph.com/news/the-bahamas-will-launchits-central-bank-sand-dollars-in-october

Hanegraaf, R.–Jonker, N.–Mandley, S.–Miedema, J. (2018): Life cycle assessment of cash payments. De Nederlandsche Bank, https://www.dnb.nl/binaries/Working%20 paper%20No.%20610_tcm46-379441.pdf Herb Weisbaum (2013): Cash costs Americans $200 billion a year. CNBC, https:// www.cnbc.com/2013/10/10/cash-costs-americans-20-billion-a-year.html IFoA (2018): A Cashless Society- Benefits, Risks and Issues. https://www.actuaries.org. uk/system/files/field/document/Issue%2021-%20Environmental%20Sustainability%20 of%20a%20Cashless%20Society%20-%20disc.pdf

Kajdi László–Sin Gábor–Varga Lóránt (2019): A hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása nemzetközi összehasonlításban. Magyar Nemzeti Bank, https:// www.mnb.hu/letoltes/mnb-penzforgalmi-arazas-nemzetkozi-osszehasonlitasban-002. pdf King, R. (2020): The world’s first retail CBDC tiptoes into existence, CentralBanking, https://www.centralbanking.com/fintech/cbdc/7713961/the-worlds-first-retail-cbdctiptoes-into-existence Larsen, A. (2020): Bahamas confirm Launch Date for the world’s first Retail Central Bank Digital Currency. The Daily Chain, https://thedailychain.com/bahamas-confirmlaunch-date-for-the-worlds-first-retail-central-bank-digital-currency/ Magyarország Kormánya (2019): A készpénzhasználat 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-keszpenzhasznalat-400-450-milliardforintba-kerul-evente-az-orszagnak MNB (2019): Versenyképességi Program 330 pontban. Magyar Nemzeti Bank, https:// www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-program.pdf MNB (2020a): Értékeljük reálisan a hazai készpénzállományt! https://www.mnb.hu/ sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/ertekeljuk-realisan-a-hazaikeszpenzallomanyt MNB (2020b): FinTech és Digitalizációs jelentés, https://www.mnb.hu/letoltes/finteches-digitalizacios-jelente-s-final.pdfN26 OECD (2017): Shining Light on the Shadow Economy: Opportunities and Threats. Organisation for Economic Co-operation and Development, https://www.oecd.org/ tax/crime/shining-light-on-the-shadow-economy-opportunities-and-threats.pdf OECD (2020): OECD/INFE International Survey of Adult Financial Financial Literacy Competencies. Organisation for Economic Co-operation and Development, http:// www.oecd.org/daf/fin/financial-education/OECD-INFE-International-Survey-ofAdult-Financial-Literacy-Competencies.pdf OMFIF (2019): Retail CBDCs The next payments frontier. https://www.omfif.org/ wp-content/uploads/2019/11/Retail-CBDCs-The-next-payments-frontier.pdf Riksbank (2020): The Riksbank’s e-krona pilot. https://www.riksbank.se/globalassets/ media/rapporter/e-krona/2019/the-riksbanks-e-krona-pilot.pdf Sahay, R.–von Allmen, U.–Lahreche, A. (2020): The Promise of Fintech: Financial Inclusion in the Post COVID-19 Era. IMF, https://www.imf.org/en/Publications/ Departmental-Papers-Policy-Papers/Issues/2020/06/29/The-Promise-of-FintechFinancial-Inclusion-in-the-Post-COVID-19-Era-48623 Szabó Gergely–Kollarik András (2017): Mi is az a digitális jegybankpénz? Magyar Nemzeti Bank, https://mnb.hu/letoltes/szabo-gergely-kollarik-andras-mi-is-az-adigitalis-jegybankpenz-mnb-honlapra.pdf Végső Tamás (2020): A magyarországi készpénzkereslet változásának összehasonlító elemzése. Hitelintézeti Szemle, 19/1., 90-118. o., https://www.mnb.hu/letoltes/hsz19-1-t4-vegso-1.pdf

Végső Tamás–Bódi-Schubert Anikó (2020): A koronavírus-járvány hatása a hazai fizetési szokásokra – 1. rész. Magyar Nemzeti Bank, https://www.mnb.hu/letoltes/akoronavirus-jarvany-hatasa-a-keszpenzallomany-valtozasara-2020-januar-augusztusfolyaman.pdf Vennli (2016): 8 Challenges for Retail Banking and What to Do Next, https://www. vennli.com/blog/8-challenges-for-retail-banking-and-what-to-do-next World Bank Group (2017): The Global Findex Database 2017. https://openknowledge. worldbank.org/bitstream/handle/10986/29510/9781464812590.pdf