Fogyasztóvédelmi kockázatok
10. ábra Az önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelés alakulása 2,5
%
%
2,5
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
0,0
2008
0,0
2007
0,5
2006
0,5
2005
1,0
2004
1,0
2003
1,5
2002
1,5
2001
2,0
2000
2,0
Befektetési díjterhelési rész Működési díjterhelési rész Forrás: MNB.
2.4. TŐKEPIACI SZEKTORBAN AZONOSÍTOTT KOCKÁZATOK Az MNB Ügyfélszolgálatához 2017-ben érkezett, a tőkepiacot érintő kérelmek és megkeresések száma a 2016. évben beérkezettekhez képest tovább csökkent. A vitás ügyek számának kedvező alakulása mellett fontos szem előtt tartani, hogy a többi pénzügyi szektorral összehasonlítva a tőkepiaci szektorban vállalja a legnagyobb kockázatot a fogyasztó, amennyiben nem fordít kellő figyelmet a megfelelő szolgáltató és szolgáltatás kiválasztására. Az ügyfélszolgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy akkor jár el kellő gondossággal a fogyasztó, ha a szolgáltatás igénybevétele előtt ellenőrzi az MNB honlapján elérhető nyilvántartásban, hogy a szolgáltató rendelkezik-e jogosultsággal a konkrét pénzügyi szolgáltatás nyújtására, és pénzügyi tapasztalatainak és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő terméket választ. A korábbi évhez képest megnőtt azon ügyfelek száma, akik valamilyen kriptovalutával, vagy azon alapuló származtatott termékekkel kapcsolatban fordultak az MNB-hez. Ezekben az esetekben az MNB a korábban egyértelműen közzétett álláspontjára hívja fel az érdeklődők figyelmét: a felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok hiánya miatt a szokásosnál is magasabb kockázat jellemzi a virtuális eszközökbe történő befektetést. Az MNB a tőkepiaci szektort érintően lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatai során kiemelt figyelmet fordított a panaszkezelési tevékenység ellenőrzésére, továbbá annak vizsgálatára is, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző tőkepiaci szereplők, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járnak-e el az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésekor. Az említett témakörön belül a kérelemre lefolytatott vizsgálatok során kiemelt vizsgálati pont volt az ügylet kockázataira vonatkozó tájékoztatás, valamint a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségekről, díjakról történő tájékoztatás ellenőrzése, míg az átfogó vizsgálat keretében történő ellenőrzések során a vizsgálat központjában az állt, hogy a fogyasztónak minősülő ügyfelek teljes körű tájékoztatást kaptak-e a szerződéskötést vagy az ügyletkötést megelőzően. Az átfogó vizsgálatok során fogyasztóvédelmi szempontból fókuszban állt az előzetes tájékoztatás mellett az előzetes tájékozódás, valamint az utólagos tájékoztatási kötelezettség teljesítése is.
2.4.1. A MiFID II. bevezetésére történő felkészülés A 2007 óta hatályban lévő pénzügyi eszközök piacának működésére vonatkozó 2004/39/EK irányelv (MiFID I) átdolgozásával megszületett 2014/65/EU irányelv (MiFID II) egy olyan uniós jogszabály-rendszer kidolgozását tűzte ki célul, amely a befektetők hatékonyabb védelmét és a pénzügyi piacok teljesebb átláthatóságát tudja biztosítani. Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény elfogadásával került sor az Országgyűlés 2017. május
PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI JELENTÉS • 2017
33
