A hazai fizetési rendszer működése
2.4. A magyar pénzforgalmat és pénzügyi infrastruktúrát érintő hazai és nemzetközi szabályozási fejlemények A pénzügyi tranzakciós illeték 2015-től hatályos módosítása támogatja a fizetési kártyák jelenleginél intenzívebb vásárlási célú használatát és megteremti a kártyakibocsátók általi intenzívebb használatösztönzését lehetőségét. A korábbi szabályoknak megfelelően a kártyás vásárlások után a tranzakció értékének 0,3 százalékát fizették meg tranzakciós illetékként a kártyát kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatók. Ez az érték tranzakciónként ugyan nem lehetett magasabb hatezer forintnál, a kártyás vásárlások jellemzően alacsony vásárlási értéke miatt azonban ez a gyakorlatban a tranzakciók túlnyomó többségénél nem csökkentette az illetékfizetési kötelezettséget. Így a kártyás vásárlási forgalom emelkedésével a kibocsátók illetékfizetési kötelezettsége is magasabb lett. Ez annak ellenére csökkentette a kártyahasználat kibocsátói ösztönzését, hogy az MNB korábbi elemzései alapján a tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók az esetek többségében az éves kártyadíjban áthárították a fogyasztókra39. Az áthárított összeg azonban jellemzően az átlagos éves kártyás vásárlási forgalom után keletkező illetékfizetési kötelezettséget fedezte. Ez a megoldás egyrészt növelte a szolgáltatások és az ügyfelek közötti keresztárazást, másrészt pedig nem fedezte az előrejelzettnél nagyobb mértékű forgalombővülés magasabb illetékfizetési kötelezettségét sem. Ennek következtében a kibocsátók kevésbé voltak érdekeltek a vásárlási forgalom emelkedésében, hiszen azzal az illetékfizetési kötelezettségükön belül emelkedett volna az át nem hárított illeték aránya. A 2015-től hatályos jogszabály-módosítás úgy kezeli a fenti problémát, hogy a fizetési kártyás vásárlások után már a kártyahasználat intenzitásától független, egységes mértékű, egy összegű tranzakciós illetéket kell megfizetni. Ennek megfelelően tehát amennyiben egy fizetési kártyát a tárgyévet megelőző évben legalább egy alkalommal használtak fizetésre, akkor egy egyösszegű, 800 forintos tranzakciós illetéket kell megfizetni az adott kártya összes vásárlási forgalma után. Ennek köszönhetően a szabályozás támogatja a kártyahasználat kibocsátói
ösztönzését, hiszen amennyiben a használatösztönzés hatására emelkedik a kártyás vásárlási forgalom, úgy csökken az egy tranzakcióra jutó illetékterhelés is. A szabályozás továbbá előnyben részesíti a modern, érintéses fizetési technológiával rendelkező kártyák kibocsátását azáltal, hogy ezekre a kártyákra alacsonyabb, 500 forintos egyösszegű illetékfizetési kötelezettséget ír elő. A tranzakciós illeték módosítása következtében így újra érdekeltté válhatnak a kibocsátók a vásárlási célú kártyahasználat intenzívebb ösztönzésében, az MNB pedig el is várja a piaci szereplőktől, hogy a korábbiaknál aktívabban járuljanak hozzá a fizetésikártya-használat növeléséhez. A Fizetési számla irányelv alapján módosuló hazai szabályozásnak köszönhetően már 2016 második felében létrejöhetnek az első alapszintű fizetésiszámla-konstrukciók, egyszerűbbé válhat a bankváltás folyamata és átláthatóbb lehet a pénzforgalmi szolgáltatások árazása. Az irányelv kiemelt célja a fogyasztók számára az Európai Unió pénzforgalmi piacának egységessé és átláthatóbbá tétele. A Fizetési számla irányelv szabályainak a hazai jogrendbe történő átültetésével a hazai fogyasztók számára olyan új lehetőségek nyílnak a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele terén, melyek hozzájárulhatnak az elektronikus fizetési megoldások szélesebb körű elterjedéséhez. A fizetési számlával jelenleg nem rendelkező fogyasztók számára átlátható feltételek mellett válnak elérhetővé azok a pénzforgalmi szolgáltatások, amelyek alapvetően szükségesek az elektronikus fizetések alacsony költségek mellett történő lebonyolításához. Ezen a téren figyelembe kell venni a jogszabályalkotás során, hogy az alapszámla támogassa az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokból kirekesztett fogyasztók pénzügyi felzárkóztatását, valamint a jelenleg számlával rendelkező, de azt különböző okok miatt nem, vagy csak korlátozottan használó fogyasztók számára is elősegítse a szolgáltatások intenzívebb használatát. Az alapszintű fizetési szolgáltatásokat és azok alacsony
Ilyés Tamás–Takács Kristóf–Varga Lóránt: A pénzforgalmi szolgáltatások díjainak és a pénzforgalom szerkezetének alakulása a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően. MNB-szemle, 2014. március.
39
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
35
