Megújuló felvigyázói keretrendszer és új felvigyázói feladatok
4.3. A LEI-kódokhoz kapcsolódó felvigyázói feladatok A pénzügyi piacok szereplőinek egyedi beazonosíthatósága a pénzügyi piacok stabilitásának egyik alapfeltétele, amit a nemzetközi együttműködés keretében létrehozott LEI-kódok használata is támogat. A 2008-as globális pénzügyi válság következtében nagyszabású szabályozási hullám indult, amelynek egyik fő célja az volt, hogy mérsékelje az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos tranzakciók kockázatát. Ennek részeként a G-20-as országok felhatalmazása alapján a Pénzügyi Stabilitás Bizottság (Financial Stability Board (FSB)) 2012 júniusára kidolgozta a „Global Legal Entity Identifier for Financial Markets”56 című dokumentumot, mely rögzíti, hogy a pénzügyi piacokon jelenlevő szereplőket olyan egyedi azonosítóval kell ellátni, amelyek alapján egyértelműen beazonosíthatóvá válnak a tranzakciókban résztvevő felek57. A LEI-kód kialakításának szempontrendszerében a széles körű alkalmazhatóság, a rugalmasság és a gyors bevezethetőség volt az elsődleges. A LEI-kód kialakítása során az egyediség mellett törekedtek arra is, hogy a kód megfelelő rugalmasságot biztosítson. Erre amiatt volt szükség, hogy a LEI-kód világszinten bárhol kiadható legyen, így például az egyes országok
sajátos karakterkészleteiben lévő különbségeket is kezelnie kellett. Ezen kívül a LEI-kódot az egyes nemzeti szervezetek és hatóságok is alkalmazhatják a helyi pénzügyi piaci szereplők azonosításra, így kiegészítve, pótolva vagy kiváltva a helyi szintű azonosítókat. A LEIkódot alapvetően a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős intézmények céljai szerint alakították ki, azonban jellegéből eredően a LEI-kód felhasználhatósága nem korlátozódik a közszférára. (8. táblázat). A LEI-kód kiadásának felvigyázása nemzetközi együttműködésben valósul meg, amelynek munkájában az MNB 2014 októberétől vesz részt. A LEI-kód kiadása helyi szinten történik58, és azt általában a pénzügyi infrastruktúrát képező valamely intézmény bocsájtja ki. A LEI-kódok kiadásának összehangolásáért, a LEI-kódot kiadó szervezetekkel szemben támasztott követelmények meghatározásáért és az engedélyek kiadásáért egy nemzetközi szervezet (GLEIF59) a felelős. A GLEIF munkájának felvigyázása nemzetközi együttműködésben valósul meg a LEI szabályozási és felvigyázói bizottságának60 keretein belül, melynek munkájában teljes jogú tagként az MNB 2014. október 27-től vesz részt.
8. táblázat A LEI-kód használatának előnyei Közszféra
Magánszféra
1) Javulás az adatok részletezettségi szintjében, illetve az 1) Javuló vállalati szintű kockázatkezelés, főként a adatokon végzett elemzések minőségében. Ez közvetlenül partnerkockázat terén. is hozzájárul mind a mikro, mind pedig a makroprudenciális kockázatok feltérképezéséhez, és így azok jobb kezeléséhez. 2) Egyszerűbb kockázatkezelést tesz lehetővé azoknak a felügyeleti szerveknek illetve vállalatoknak, amelyek határon átnyúló kockázatokkal szembesülnek.
2) Működési hatékonyság növekedése az információhoz jutás, illetve az információ feldolgozásának gyorsulása következtében.
3) Átláthatóbb környezetet teremt a bajba jutott vállalkozások felszámolásával, illetve szanálásával járó kockázatok felméréséhez.
3) A hatóságok felé történő jelentési kötelezettség egységesül.
4) Növeli a teljes piac átláthatóságát, amely csökkenti a visszaélések kockázatát és gyakoriságát. http://www.leiroc.org/publications/gls/roc_20120608.pdf Nem csak a pénzügyi tranzakciókban résztvevő felek, hanem a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások, illetve vállalat csoportok is beazonosíthatóvá válnak ezáltal, amely így elősegíti többek között a pénzügyi fertőzésveszély felmérését, valamint a pénzmosás és a terrorizmus elleni védekezést is. 58 Ezek a helyi LEI-kód kiadó egységek (Local Operating Unit – LOU), melyekből egy országban lehet több is, illetve egy-egy LEI-kód kiadó több ország számára is bocsáthat ki LEI-kódokat. 59 Global Legal Entity Identifier Foundation. 60 LEI Regulatory Oversight Committee (LEI ROC). 56 57
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
55
