4. Megváltozó globális termelési folyamatok és az Ipar 4.0

Az elmúlt évtizedekben a globális ipari termeléshez egyre nagyobb mértékben járultak hozzá a feltörekvő országok, amit elsősorban a kínai gazdaság – külföldi működőtőkén, olcsó munkaerőn és a külföldi fejlett technológia alkalmazásán alapuló – exportorientált növekedési modellje magyarázott. Kína térnyerésével párhuzamosan a fejlett gazdaságok hozzájárulása mérséklődött a világ ipari termeléséhez, az ágazat GDP-n belüli súlya jellemzően visszaesett.

Az elmúlt időszakban a feltörekvő gazdaságok által támasztott kihívásokra és az ipar relatív leépülésére az európai gazdaságok esetén a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába történő elmozdulás szolgálhat válaszként. Az európai országok közül Németországban és a közép-kelet-európai régió országaiban továbbra is magas az ipar reálgazdasági jelentősége. Az ágazat versenyképességének megőrzése érdekében megfogalmazott német gazdaságstratégia a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzésének középpontba állításával célozza a gazdaság új igényeknek való megfelelését. A német gazdaságstratégia kiemelt pontja az Ipar 4.0, amely célja a német ipar felkészítése a megváltozó termelési folyamatokra a fejlett technológiai vívmányok és eljárások (digitalizáció, kiber-fizikai rendszerek, Big Data) hangsúlyosabb alkalmazásával. A koncepció alapja, hogy a gépek és berendezések, illetve a termelésben részt vevő gyártóegységek és beszállítók, így az egész reálgazdaság egyetlen intelligens információs rendszerbe integrálódik. A robotizációból és a termelési folyamatok összetettebbé válásából fakadóan hangsúlyosabbá válik az oktatás és a szakképzés, továbbá az adatvédelem szerepe. Az új technológia alkalmazása következtében átalakulhatnak a fogyasztói elvárások, így a vállalatok termékfejlesztési és innovációs tevékenysége is. Az Ipar 4.0 keretében előtérbe kerülő technológiai megoldások alapvetően megváltoztathatják a vállalatok működését és átalakíthatják a termelési láncokat. Magyarország bekapcsolódása a megváltozó értékláncokba alapvetően függ az ország felkészültségétől. A megfelelő technológiai infrastruktúra és a kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása, valamint az oktatási és képzési rendszer új igényekhez igazítása nagyban hozzájárulhat a hazai termelés technológiai átállásához. A robotizáció és digitalizáció szélesebb körű felhasználásával előtérbe kerülhet a munkaerő-helyettesítés, ami emeli az ágazatok közötti mobilitás jelentőségét a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a termelési szerkezet átalakulása magasabb keresletet biztosít bizonyos képességek, képzettségek és munkakörök iránt. A magasabb hozzáadott értékű termelés magával vonja a szolgáltató szektor jelentőségének emelkedését. A termeléshez, valamint a végtermékhez kapcsolódó szolgáltatások érdemben emelik a vállalatok értékteremtő képességét. A hazai ipar versenyképességének erősítése a feldolgozóipari export belföldi hozzáadottértéktartalmának emelésével lehetséges, amit az export hazai, komplex szolgáltatástartalmának növelése is támogathat. A magyar gazdaság értékteremtő képességének növeléséhez hozzájárulhat a vállalati dualitás oldása, a belföldi beszállítói lánc fejlődése, továbbá a kkv-szektor magasabb innovációs és szolgáltatási teljesítménye is.