3.2. Beruházások alakulása a teljes vállalati szektorban

A beruházási teljesítmény időbeli változását az alábbiakban kétféle módon jellemezzük. Egyrészt bemutatjuk a vállalatok aggregált beruházási rátájának alakulását, másrészt megvizsgáljuk a beruházási aktivitásukat. Utóbbi elemzése azért érdekes, mert ez kiterjed az újonnan létrejött és az inaktívvá váló vállalatokra is, akikre nem tudunk beruházási rátát számolni.

Az aggregált beruházási rátát az előző évi tőke arányában a 3-2. ábra mutatja. Ezen megfigyelhetjük a ’90-es évek végi beruházási ráta meredek csökkenését, amit a

2000-es években a beruházási ráta enyhe csökkenése,

illetve stagnálása követett, egészen a válság kitöréséig. Ezzel többé-kevésbé összhangban van az ábrán szintén szereplő, makrostatisztikákon alapuló GDP-arányos beruházási hányad is. A válság hatása a beruházási

rátán először 2009-ben látszik, amikor nagy csökke

nés következik be. A válság után lassú kilábalást figyelhetünk meg: a 2012-es mélypont után 2013-14-ben

fordulat kezdődött.

A 2000-es évek elejétől kezdve a beruházási ráta alakulása tehát három jól elkülöníthető szakaszra osztja a vizsgált időszakot: egy válság előtti stagnáló időszakra, 2001 és 2008 között, a válságra, 2009-2012 között, illetve a kilábalás szakaszára, 2013-2014 között. Az elemzés további részében erre a három szakaszra fókuszálunk.

3-2. ábra Aggregált beruházási ráta és beruházási hányad (előző évi tőke arányában, ill. vállalati szektor megtermelt GDP-jének arányában, %)

30

25

20

15

10

1997 1998 1999 2000 2001

2002 2003

Aggregált I/K 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

I/GDP, NFC (jobb tengely) 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20

Forrás: MNB számítás NAV adatbázis alapján, ill. Eurostat. 30 Beruházási aktivitáson egy kategórikus változót értünk, amelynek segítségével azon vállalatok beruházásait is meg tudjuk ragadni, amelyekre beruházási rátát nem tudunk számolni. Több kategóriát hozunk létre, ezek közül jelentőségük miatt az új belépőkkel, a nagyberuházókkal és az nem-beruházókkal foglalkozunk részletesen. Nagyberuházóknak nevezzük azokat a vállalatokat, amelyeknek adott évben van beruházási rátája, és ez 35 százaléknál nagyobb 33 . Ezek a beruházások nagy valószínűséggel bővítő jellegű beruházásokat takarnak. Külön kategóriába tesszük azokat a vállalatokat, amelyek adott évben egyáltalán nem ruháznak be. Végül, kiemelten kezeljük az új belépő vállalatokat. Utóbbiakra nem tudunk beruházási rátát számolni, mert nincs előző időszaki tőkéjük. A beruházási aktivitás időbeli alakulását vizsgálva jelentős átrendeződéseket tapasztalunk (3-3. ábra). Bár ahogy a 3-2. ábrán láttuk, az aggregált beruházási ráta inkább stagnált a 2000-es években, a beruházási aktivitásban már

a 2000-es évek elejétől trendszerű csökkenés figyelhető

meg: folyamatosan csökkent a nagyberuházást végrehajtók aránya, nőtt az inaktívaké, akik egyáltalán nem ruháznak be, és az új belépők aránya is csökkent. A két teljesítmény mutató (beruházási ráta és aktivitás) eltérő alakulása ebben az időszakban részben azzal magyarázható, hogy a beruházási rátát a beruházások koncentráltsága miatt a nagyvállalatok, a beruházási aktivitást viszont számosságuk miatt a kisebb vállalatok dominálják. A válság alatt folytatódnak, bizonyos esetekben mélyülnek ezek a negatív tendenciák – így például a vállalatok harmada már egyáltalán nem ruház be ebben az időszakban. 2013-2014-ben azonban már mutatkoznak a kilábalás jelei, a korábbi negatív trendek megfordulnak: csökken az egyáltalán nem beruházók és nő a nagyberuházók részaránya. Ettől eltérő pályát fut be az új belépők

aránya, ami inkább stagnál 2008-2011 között, majd ezt

követően ismét csökkenni kezd. Az új belépések 2011-es időleges növekedése, majd 2012-es csökkenése mögött jogszabályi változás állhat (a törzstőke minimu

33 A nagyberuházás meghatározásánál az irodalom általában 20%-os küszöböt ad meg. Ezt jelentős mértékben megemeltük (35%-ra), mert a számviteli amortizáció használata szintben jóval magasabb beruházási rátákat eredményezett, így a szokásos definíció túl sok nagyberuházást eredményezne. Célunk az volt, hogy a nagyberuházások gyakoriságában közelítsünk az irodalomban dokumentált értékekhez.