2.1. Bevezetés

Foglalkoztatási és növekedési potenciáljuk miatt a kisés középvállalatok (kkv-k) gazdaságban betöltött

szerepe jelentős. Termelékenységben viszont elmaradnak a nagyvállalatoktól, felzárkózásukat erősen visszafogja az innováció és vállalati K+F alacsony szintje, a nem megfelelően képzett munkaerő vagy a termelési folyamat és vállalatszervezési tapasztalat hiánya (Eurostat, 2011).

A kkv-k számára fontos áttörési pontot jelent a külpiacra való lépés és a nemzetközi termelési láncokba

való bekapcsolódás. Exportálás kapcsán főleg a nagyvállalatokra gondolunk, viszont a kkv-k is részt vesznek a nemzetközi kereskedelemben. Számos tanulmány rámutatott arra, hogy a külkereskedelemben való részvétel magasabb vállalati foglalkoztatással, munkatermelékenységgel és teljes tényező termelékenységgel függ össze, az exportáló és az importáló vállalatok versenyképesebbek a külföldi és a hazai piacon egyaránt. Külpiacra való lépéskor a vállalatok magasabb költséggel szembesülnek, amelyek az új exportálási lehetőségek felderítéséhez vagy új inputok megszerzéséhez köthetőek (Kraay és szerzőtársai, 2002). Számos esetben a vállalat fejleszti a termékét vagy hatékonyabban szervezi meg a termelési folyamatát, amely további beruházást igényelhet gyártósorokba vagy szoftverekbe (Castellani és szerzőtársai, 2008). Ezt a többletköltséget a legtermelékenyebb vállalatok tudják fedezni, így a külkereskedelemben inkább a nagyvállalatok vesznek részt, mint a kkv szektor.

Ugyanakkor a külkereskedelemben való részvétellel a vállalatok tovább fejlődhetnek és növelhetik termelé

kenységüket. Ezt több tényezővel lehet magyarázni. Az exportálással a vállalatok nagyobb piacon lesznek jelen a termékeikkel, a magasabb kibocsátással csökkenthetik a termelés fix költségeit (Van Biesebroeck, 2005). Mivel a külpiacokon a vállalatok a hazaitól eltérő kereslettel találkoznak, tovább kell fejleszteniük termékeiket, vagy szükség lehet új termékek bevezetésére. Ez sok esetben a termékek minőségi javulásához vezet. A külpiacokon levő versenytársak további innovációra és új technológiák bevezetésére kényszerítik a vállalatokat, amelyek növelik a vállalatok munkatermelékenységét (Verhoogen, 2008; Bustos, 2011 és Lileeva és Trefler, 2010). Ezek fényében az exportálásra tanulási folyamatként is tekinthetünk a vállalatok életciklusában. Bár kevésbé elképzelhető, hogy a kkv-k hasonlóan magas arányban fognak exportálni, mint a nagyvállalatok, az exportálásra érdemes növekedési és fejlődési stratégiaként tekinteni a kkv-k esetén.

Az utóbbi évtizedekben a javuló exportálási körülmények és az átalakuló termelési struktúra is a kkv-k

külpiacra való belépésének kedveznek. A külkereskedelem költséges, időigényes, kockázatos és az ebből származó veszteségeket jellemzően a nagyvállalatok tudják elviselni. A vám- és nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások viszont jelentősen csökkentek, az információtechnológia fejlődésével pedig leküzdhetővé vált a nagy távolság a kereskedelmi partnerek között, megfizethetőbbé téve az exportálást és a kkv-k egyszerűbb piacra lépését. A termelés határokon átívelő láncokba szervezése is a kkv-k erőteljesebb exportpiaci megjelenése mellett szól: a világexport nagy részét köztes termékek adják, teret biztosítva a kkv-knak, akik így a nagyvállalatok beszállító partnereivé válhatnak, még akkor is, ha a termékük nagyon specializált (WTO, 2016). A globális termelési láncok elterjedésével az ipari termelést támogató szolgáltatások is egyre elterjedtebbek, ilyenek például a logisztika, szállítás, javítás és egyéb üzleti szolgáltatások. Mivel a szolgáltatások kevésbé tőkeigényesek, ezek exportálása is a kkv-knak kedvez. A szolgáltatások súlya dinamikusan növekszik a külkereskedelemben az információs és kommunikációs technológia elterjedésének köszönhetően, a kkv-knak pedig fontos szerepe lehet a szolgáltatásexportban a közeljövőben.

Összességében elmondható, hogy szoros kapcsolat van a külpiacra lépés és a vállalati termelékenység

növekedés között. Mivel a vállalatok esetén az exportálásra egy tanulási és fejlődési folyamatként is tekinthetünk, fontos megértenünk a kkv-k exportpiaci helyzetét és teljesítményét, amely hosszú távon a kkv-k versenyképességét növeli. A fejezet további részében aggregált nemzetközi és vállalati szintű adatok felhasználásával vizsgáljuk meg a magyar kkv-k helyzetét a külkereskedelemben, az exportáló kkv-k termelékenységének alakulását és egyéb jellemzőit, valamint kitérünk a kkv-k által észlelt exportálási nehézségekre.