3.1. A munkapiacon végbement változások az elmúlt 35 évben

„A munka egyre kevésbé lesz fontos...a gépek egyre több dolgozót helyettesítenek majd. Nem hiszem, hogy az új iparágak mindenkit alkalmazni fognak, aki munkát szeretne. (Labor will become less and less important... More and more workers will be replaced by machines. I do not see that new industries can employ everybody who wants a job).” Wassily Leontief (1952), idézi Acemoglu és Restrepo (2017)

keresetek között tehát a különbség nagyjából 35

Habár Leontief meglátására még harminc évig várni kellett, a nyolcvanas évek elején megkezdődött, és máig tartó új, információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) megjelenése alapvető változásokat gerjesztett a világ összes országában. Az egyik legfontosabb változás a munkapiacon zajlott le. Jelen fejezet azt tárgyalja, hogy az egyes munkafolyamatok robotizálása és az egyre hatékonyabb információgyűjtő és kommunikációt elősegítő technológiák milyen hatással voltak a munkapiac szerkezetére az utóbbi 35 évben. A fejlett országok munkapiacain nagyléptékű változások mentek végbe. Amint azt ebben a fejezetben bemutatjuk, a nyolcvanas évekkel kezdődően a különböző végzettségűdolgozókközötta béregyenlőtlenségnagyon összefoglalja 16 fejlett országban a magas és az

megnőtt, illetve egyes foglalkozások iránt a kereslet is megváltozott.

A keresetek változása az Egyesült Államokban, 1963‒2008

Amint az 3-1. ábra bemutatja, az utóbbi évtizedekben a magas keresetű dolgozók bére az Egyesült Államokban sokkal jobban megnőtt, mint a közepes vagy alacsony bérű dolgozóké. A különbség a legmagasabb végzettségű és a legkevésbé képzett dolgozók között drámai: míg a 90. percentilisben elhelyezkedő dolgozó reálbére több mint 60 százalékkal nőtt, az 50. percentilis csak 30 százalékkal, a 10. percentilis pedig még kevesebbel, 25 százalékkal nőtt. (Acemoglu és Autor, 2011). A nagyon magas és nagyon alacsony százalékkal nőtt. Az ábrán látszik, hogy a nagy egyenlőtlenség-növekedés a hetvenes évek végén –a nyolcvanas évek elején kezdődött. Ezek a munkapiaci folyamatok nem csupán az Egyesült Államokban mentek végbe. Katz és Autor (1999)

3-1. ábra:

alacsony bérű dolgozók közötti bérkülönbséget, és azt találja, hogy az egyenlőtlenség többnyire megnőtt, habár jóval kisebb mértékben, mint az Egyesült Államokban. A szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a mögöttes gazdasági folyamatok (amit részletesen tárgyalunk alább) hasonlítanak arra, ami az Egyesült Államokban játszódott le, de a munkapiaci intézmények csökkenteni tudják az egyenlőtlenséget.

Forrás: Acemoglu és Autor.