2017. Április by Jezsuita Kiadó

JEZSUITA MAGAZIN

Ára: 720 Ft

2017. ÁPRILIS

A SZÍV lelkiség, k ultúra, önismere t

MEG LEHET ÉRINTENI A FELTÁMADOTTAT? MEGTALÁLT GYÖKEREK FÁK A FŐVÁROSBAN

A VALÓBAN SZABAD EMBER HENRI BOULAD – egészen közelről

A tavaszi napsütésben önkéntelenül is többen mosolyognak. Belül talán én is őszintébben. Esélyt adsz, újrakezdést. Add, hogy én is esélyt adjak! Magamnak, a másiknak. Hogy tudjak jobban, őszintébben, igazabbul. Elsősorban nem tenni, hanem lenni. Talán ez nem is oly kevés. Bellovics Gábor SJ

A SZÍV – jezsuita lelkiségi, kulturális és önismereti magazin Megjelenik havonta. 103. évfolyam, 4. szám Nytsz: B/EL/39/1990 ISSN 0866-1707

Alapította: Bíró Ferenc SJ 1915-ben. Laptulajdonos: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Kiadja: Jezsuita Kiadó H-1085 Budapest, Horánszky utca 20. Telefon: 06 30-486-6531 Honlap: www.asziv.hu E-mail: asziv@jezsuita.hu

TARTALOM RÁLÁTÁS MOZAIK ...................................................................................................................12 A VALÓBAN SZABAD EMBER

Henri Boulad – egészen közelről..................................................................................... 13

SORSKÖZÖSSÉG SZERETETBŐL

Vay Péter, a magyar kivándorlók lelkipásztora.......................................................... 16

INTERJÚ AKI A FA NYELVÉN HALLGAT…

Lakatos László hangszerkészítő műhelyében............................................................20 Főszerkesztő: Horváth Árpád SJ Felelős szerkesztő: Tábori Kálmán Olvasószerkesztő: Szigeti László Kiadói asszisztens: Marton Klára Szerkesztőbizottság: Bárdosy Éva, Bartók Tibor SJ, Dyekiss Virág, Hojdák Gergely, Lázár Kovács Ákos, Nemeshegyi Péter SJ, Patsch Ferenc SJ, Sajgó Szabolcs SJ, Szabó Ferenc SJ, Török Csaba. Grafikai tervezés: Köllőd Márton A címlapon: Henri Boulad SJ Címlapfotó: Orbán Gellért Lapterjesztés és marketing: Dudás Tamás Telefon: 06 30 452 8141 E-mail: asziv@jezsuita.hu

Megrendelhető a szerkesztőség postai, illetve e-mail címén vagy telefonon. A nyomtatott változat előfizetése Magyarországon: Egy évre 6640 HUF Fél évre 3420 HUF Támogatói előfizetés: 9990 HUF A külföldi megrendelések időtartama minden esetben 1 év. Romániából 94 RON, Szerbiából 2160 DIN, egyéb európai országokból 58 EUR, Kanadából 86 CAD, minden más országból 82 USD. Bankszámlaszám: 10700024-68730776-51200002. Digitális formában megvásárolható és előfizethető a www.digitalstand.hu/asziv és a www.dimag.hu/magazin/A_Sziv címen

Nyomda: Generál Nyomda Kft., 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H Felelős vezető: Hunya Ágnes

NAGY KÉRDÉS A KÖRNYEZET BARÁTAI ÉS AZ ÚJRAPAPÍR............................................... 26 FÁK A FŐVÁROSBAN

Tető, gesztenye, nézőpont: Budapest...........................................................................28

ALAPGONDOLAT AMÍG EL NEM TÖLT BENNETEKET A MENNYEI ERŐ.............................. 32 „…ÁGÁRÓL LESZÁLLOTT NEKEM EGY ANGYAL”

A fa mint a természetfelettivel való kapcsolattartás eszköze.............................36

„…TE VAGY A SZÉP SUDÁR, MELY FÖLDBŐL ÉGBE HAT”

Fák Nemes Nagy Ágnes költészetében........................................................................38

PINOCCHIO ÖRÖMHÍRE.................................................................................... 42

FORRÁSOK A TÖRTÉNELMI JÉZUS NYOMÁBAN............................................................. 44 „A SIVATAGBAN CÉDRUST NÖVESZTEK…”

Fák, az élet tanúi a Bibliában........................................................................................... 48

ÉRTJÜK EGYMÁST? MEGTALÁLT GYÖKEREK

A cigány identitásról beszélgettünk...............................................................................50

OTTHON CSALÁDFAKUTATÁS A FACEBOOK KORÁBAN.......................................... 54 A BEFOGADÁS ÖRÖMÉVEL

Gyökerek Tábor – határon túli gyerekeknek...............................................................57

A TERMÉSZET GYERMEKEI............................................................................. 60

KULTÚRA ZENÉBEN SZÓLÍTOTT MEG A JÓISTEN

Égig érő dalokról Gulyás Anna hangszerelésében....................................................62

„ZAMATOS MEGISMERÉS”............................................................................... 65 MERT NEM HALLJA A TE SZOLGÁD…........................................................... 66 AZ EVANGÉLIUM JAPÁN HANGJA.................................................................. 67 ÉGIG ÉRNI, MINT A FÁK..................................................................................... 68

EGYTŐL TÍZIG BESZÉLGETÉS PETROVICS LÁSZLÓ JEZSUITÁVAL................................. 69

KÉPMEDITÁCIÓ FÉLELEMMEL ÉS REMÉNNYEL TELI TÁJ..................................................... 70

11.

A valóban szabad ember Henri Boulad – egészen közelről

32.

Amíg el nem tölt benneteket a mennyei erő

50.

Megtalált gyökerek A cigány identitásról beszélgettünk

57.

Gyökerek, évgyűrűk, törzs és ágak

Vidéken születtem, de már több időt töltöttem nagyvárosban, mint a szülőföldemen. Legkedvesebb emlékeim a zöld terekhez kötődnek. Róma belvárosában ugyan nem sok a fa, a római tér az ókortól fogva csupa kő, így vált fogalommá, de az Örök Városban is a szobám ablaka egy völgyre nézett, a kertünkben pedig mediterrán fenyők és vadnarancs illatoztak. Münchenben az Isar folyó mentén húzódó angolkertben töltöttem szinte minden szabadidőmet. Londonban a rég bezárt, gyakorlatilag parkokként működő temetőkbe jártam tanulni. Mindig rácsodálkoztam, hogy az angolok a néha csupán zsebkendő nagyságú kis kertjeiket is mekkora nagyrabecsüléssel gondozzák. Az amerikai Oregon nyugati sávja pedig, ahol legutóbb töltöttem hosszabb időt, az egyik legzöldebb része az Újvilágnak. De New Yorkban is a Central Park nem véletlenül vált a város márkajegyévé, bár ez utóbbi helyen csak látogatóként jártam. Budapestet nem éppen a zöld parkjairól tartják számon, pedig ha tényszerűen nézzük a kérdést, kevés ennyire zöld nagyváros van a környéken. A magyar főváros kellős közepén ott van például a Gellért-hegy a rengeteg fájával és tágas mezőivel. Innen lélegzetelállító rálátás nyílik mind Pestre, mind Budára. Lehet látni a többhektárnyi Margit-szigetet is, tulajdonképpen még mindig a város közepén. A széles Duna pedig a gyönyörű hídjaival szellősen impozánssá teszi ezt a nagyvárost. Aztán a budai hegyek mellett Pestet is tágas zöld terek csipkézik: a Városliget, a Népliget, és itt van a Nemzeti Sírkert is, ahová csakugyan érdemes kilátogatni egy kis elcsendesülésre, ha személyes hozzátartozóink nem is nyugszanak ott. E nagyváros kellős közepén élek jelenleg, és azt mondják, a Palotanegyed viszonylag szűk utcáin sohasem volt en�nyi fa, mint amennyit az utóbbi években ültettek. És ahol fa, ott madarak is vannak, füttyük pedig még jobban rásegíthet bennünket arra, hogy csodáljuk az életet a fák hűvösében, a tágas lombokat, a masszív törzseket és a gyökereket, amelyekkel ezek a csodás lények ebbe a világba kapaszkodnak. A biztos gyökerek, az egyenes kiállás és az ég felé törekvés az ember sorsának tükröződéseként is felfogható. A fák sorsa hovatovább politikai tényezővé vált, ami nem biztos, hogy rossz, feltéve, ha nem feledkezünk meg arról, hogy az igazán dús élethez és az egészséges gyümölcsökhöz a kerttervezés és az időnkénti visszanyírás is hozzátartozik. Horváth Árpád SJ főszerkesztő

A befogadás örömével Gyökerek Tábor – határon túli gyerekeknek

RÁLÁTÁS

Népszerű könyvsorozat

Új magyar templomok

Mindössze két év alatt ötven cím, összesen mintegy harminctonnányi könyv jelent meg a Helikon Zsebkönyvek sorozatban, amire még a könyvkiadás tervszerűen és központilag irányított korszakában sem nagyon volt példa. A Szabó Levente grafikus által tervezett, jellegzetesen izgalmas könyvborítókból most a Hadik kávéházban kiállítás is látható. A magyar könyvkiadás e figyelemre méltó sikerének egyik kulcsa valószínűleg az lehet, hogy a kiadó nemcsak az olcsó kivitelezésű kötelező olvasmányokat tervezte be a sorozatba, ahogy azt más kiadók is eléggé gyakran teszik (jelenleg is legalább öt változatban kaphatók nagyjából ugyanazok a kötelező olvasmányok, viszonylag olcsón), hanem az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit szintén elérhetővé teszi. A terítéken a szépirodalom mellett a történelem, a filozófia, a vallásbölcselet és a pszichológia klasszikus címei egyaránt megtalálhatók.

Nincs rá egészen pontos adat – mivel minden felekezet külön tartja számon, s van, ahol nem egyetlen központból irányítják az építkezéseket, hanem egyházmegyei, illetve egyházkerületi szinten –, mégis több mint kétszázra tehető Magyarországon az új építésű templomok száma az 1989-es rendszerváltozás óta. A katolikus egyház által épített templomok száma mintegy százötven, a reformátusok új gyülekezeti épületeinek száma hetven körül lehet, és az evangélikusok is több mint tíz új templomban dicsérhetik az Istent az 1990-es évek kezdete óta. De nemcsak templomok, hanem imaházak is épültek szép számmal, főleg a kisebb létszámú vallási közösségek tagjai számára. Újdonság, hogy hamarosan egy új ortodox templom építkezése is elkezdődik Hévízen, ahová sok ezer orosz turista látogat el minden évben.

Világbajnok plébános A kutyaszánhajtás történetében első alkalommal akasztottak aranyérmet magyar versenyző nyakába: a győztes az észak-erdélyi Óradna plébánosa, Kiss Attila, illetve hat kék szemű husky kutyája (a vezérek: Giró és Tisza, a két junior: Maci és Patrick, a két fáradhatatlan húzókutya pedig Lucky és Dreamer). Az olaszországi Millegrobbéban rendezett világbajnokság szervezőit olyannyira váratlanul érte a magyar siker, hogy az éremosztásnál nem is volt meg a himnuszunk. Kiss Attila maga ajánlotta, hogy elénekli Erkel Ferenc legismertebb szerzeményét, végül azonban a szervezők mégiscsak gyorsan letöltötték a világhálóról. Óradna a Keleti-Kárpátok második legmagasabb csúcsának, a 2279 méteres Ünökkőnek a lábainál fekszik és a Kárpát-medence egyik leghidegebb sarkának számít.

Radnaborberek Észak-Erdély egyik legtávolabbi sarkában, az egykori Beszterce-Naszód magyar vármegye területén, a Radnai-havasok lábánál húzódik meg ez a ma alig százharminc lelkes falucska, melyben a legtöbben még ma is magyarnak vallják magukat, noha közülük már csak néhányan tudnak folyékonyan beszélni magyarul. Radnaborberek bejáratánál mégis kétnyelvű tábla jelzi a település nevét: a román mellett magyarul is, amivel egyedülinek számít ez a kis falucska messze kilométereken át. Régen ez a vidék gazdag bányáiról volt híres, a középkorban aranyat is bányásztak errefelé, de még néhány évtizeddel ezelőtt is évi kétezer tonna ezüstöt, hatvan tonna rezet, háromszáz tonna cinket és száz tonna ólmot termeltek ki a föld mélyéről. A magyar nyelvű oktatás 1965-ben szűnt meg a faluban, amikor az ide járó gyerekeket automatikusan román tagozatra írták át. Kiss Attila plébános kétnyelvű miséket tart a templomban, s a régi magyar énekeket még mindenki énekli. 12

A SZÍV

Fotók: Zentai Rita

Sajgó Szabolcs SJ

A VALÓBAN SZABAD EMBER Henri Boulad – egészen közelről

Az utóbbi hetekben meglehetősen sokat foglalkozott az írott és elektronikus, a világi és az egyházi magyar sajtó a nyolcvanhatodik évét taposó, de magát fiatalnak valló, sugárzó egyiptomi jezsuita szerzetessel, Henri Bouladdal. Napilapok és hetilapok, televíziók és rádiók rohanták le Budapest VIII. kerületében lévő szerzetesi szállásán arra a hírre, hogy nemrég magyar állampolgárságot kért Alexandriában Semjén Zsolt helyettes miniszterelnöktől, és ezt hamarosan meg is kapta a magyar Országházban. Mindenki szerette volna tudni, miért döntött így, mit jelent ez neki az egyiptomi és a libanoni állampolgársága mellett, vajon miről beszélgetett Orbán Viktor miniszterelnökkel az állampolgársági eskü utáni közös ebéd alatt, hogyan látja Európát és a kereszténységet, mi a véleménye a migránsokról, milyen reformra szorul szerinte az egyház és a pápa... 13

Fotók: Zentai Rita

INTERJÚ

AKI A FA NYELVÉN HALLGAT… Egy mesterség mélységeiről Lakatos László hangszerkészítő műhelyében Budapestről egyórás autóút után érkezünk Zebegénybe, Lakatos László házához. A kapuhoz hallatszik a kert végében csörgedező patak. A mester kedvesen fogad, nyírfalével ízesített forrásvízzel kínál, és mesélni kezd: természetről, fákról, hangokról. Szabadkán született, bejárta egész Európát, hogyhogy mégis ebben a hegyekkel ölelt kis falucskában telepedett le? – Nemrég találtunk erre a csodálatos kis házra a párommal, és januárban költöztünk ide. Sokan csodálkoznak, hogy vajdasági lévén a hegyek közé húzott a szívem, de világéletemben szerettem túrázni. Errefelé is sokat jártam, és már az első alkalommal beleszerettem ebbe a faluba: otthon éreztem magam itt. Meg aztán nagyon megfogott ez a helységnév is: Zebegény. Különleges hangzása, rezgése van, ami sokat jelent 20

A SZÍV

számomra. Hiszem, hogy a szavak a kommunikáció különböző szintjein mást és mást jelentenek. És a hangzás, a zeneiség is a megértés egy szintje… – Igen. A transzcendencia egyik legjobban értelmezhető megközelítése is maga a zene. A természetfeletti, a végtelen nem értelmezhető e világi fogalmakkal, de az ihletett zene képes arra, hogy hírt hozzon abból a másik világból. A jó művész kapcsolatot teremt az emberi világ és Isten között; olyan, mint a fizikában az elektromos vezető: annál jobb, mi-

nél kisebb az ellenállása. Én egy kicsi láncszem vagyok ebben a folyamatban azáltal, hogy olyan eszközt készítek, amelyen keresztül megszólalhat az üzenet. Sok múlik az eszközön? Mitől jó egy hangszer? – Az a jó hangszer, amelyik rengeteg felhangot képez, mint a vízsugár, ami a csapból egyenesen folyik, de ha ráteszünk egy rózsát, millió kicsi sugárba porlasztja mindenfelé. Ezek nagy részét a fülünkkel nem halljuk, csak az agyunk érzékeli. Mi, hangszerkészítők arra törekszünk, hogy megtaláljuk a létező legtökéletesebb hangot ebben a világban. Pontosabban hogy utánozzuk, mert ez nem más, mint az emberi hang. Minden hangszert ehhez mérnek. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a hegedű olyan tökéletes hangszer, hogy amióta feltalálták, semmit nem kellett rajta megváltoztatni. A hegedűkészítés módja változott valamit? – Nem, mert nem volt rá szükség. Amati mester a XVI. század közepén tökéletesen megtervezte a hegedűt az aranymetszés szabályai szerint. Azóta persze sokat próbálkoztak az anyagok, a méret, az arányok megváltoztatásával, de mindig rájöttek, hogy az eredeti a tökéletes. A hegedűnek ugyanis nagyon jellegzetes hangja van. Ha megváltoztatunk valamit, akkor is szól, de az a hang már nem hegedűhang lesz, hanem valami más.

ahogy dolgozom rajta, a fa azt mondja: „belőlem ugyan nem lesz hegedű”. Ilyenkor hallgatni kell rá. De hogyan kommunikál a fa? – Ha az ember végigsimítja, figyelve a hangjára, már abból is sok mindent megállapíthat. Egy-két vésés után érződik, hogy mennyire áll ellen az anyag. Ha megkopogtatjuk a hátat

„Az embernek mindig is igénye lesz arra, hogy kézzel, lélekkel készült darabokkal foglalkozzon és muzsikáljon.” vagy a tetőt, megtudhatjuk, honnan kell kivenni, hol kell rajta hagyni anyagot. Ezt a fa mind közli. Most épp van egy tető, ami majdnem kész, de gyanakszom, hogy nem lesz jó, mert nem úgy válaszolgat, ahogy szeretném. Akkor mi lesz vele: újat kezd? – Persze. Előfordul ilyesmi. De soha nem szabad erőltetni. Aki kellő alázattal viszonyul a fához, az lassan megérti ezt. A tanítványaimnak is ezt tanítom. Nem elég ismerni a fákat,

Jó, jó, de manapság minden instant, gyorsan megszerezhető. 3D nyomtatóval házat lehet építeni. Ezzel szemben egy műhelyben négyszázötven óra alatt készül el egy hegedű. – Tényleg így van. Felgyorsult a világ, de minket valahogy itt felejtettek a XVI. századból. A munkamódszereink, az eszközeink mind onnan származnak, és olyan dolgokkal foglalkozunk, amikre ennek a világnak látszólag semmi szüksége. Mégis azt gondolom, hogy az embernek mindig is igénye lesz arra, hogy kézzel, lélekkel készült darabokkal foglalkozzon és muzsikáljon. Egyébként készülnek hegedűk nagyüzemben Kínában. Gyönyörű és olcsó darabok. De soha nem fognak úgy szólni, mint azok a hangszerek, amiket négy hónapon keresztül mindennap kezébe vett egy ember. Akkor nézzük, hogy készül a hegedű. Először is kell hozzá a megfelelő alapanyag. Hogyan kell kiválasztani a fát? – A hegedű kétféle fából készül: a fedőlap fenyő, a hát, a nyak és a csiga habos jávor. Az anyag kiválasztása egyrészt objektív fizikai paraméterek kérdése: pregnánsnak, csengőnek, hangképzésre alkalmasnak kell lennie mindkét fának. Másrészt van egy sor olyan dolog, ami később derül ki. A hangszerkészítés folyamatos kommunikáció az anyaggal. Abból lesz hangszerkészítő, aki tud a fa nyelvén hallgatni. A fa a mi igazi mesterünk; meg kell tanulnunk odafigyelni arra, amit közölni akar velünk. Még ma is előfordul, hogy kiválasztok egy jónak tűnő fadarabot, mondván, „ebből jó hegedű lesz”, ám 21

NAGY KÉRDÉS

Radványi Benedek

A KÖRNYEZET BARÁTAI ÉS AZ ÚJRAPAPÍR Bár a fakitermelés az erdőgazdaságokban természetes folyamat, az ipari szintű papírgyártás révén a Földön ma is szűkül az erdőtakaró mérete. Létezik-e egyáltalán környezetbarát papír, s miként növelhető az elterjedése?

„Kérem, gondoljon a környezet

védelmére, mielőtt kinyomtatja ezt az e-mailt!” – szól az ismerős figyelmeztetés. Miként az olykor feleslegesen felgyülemlő irodai papírszemét fogalmával, a szelektív hulladékgyűjtéssel is újra és újra találkozunk. Ismert, hogy a megfelelő helyre kidobott papírból válogatás, bálázás, majd pépesítés után hullámkarton, üdítősdoboz, fénymásolópapír vagy akár kartonbútor is készülhet – az eredeti, fából való előállításhoz képest kevesebb mint feleannyi energiát és negyedannyi vizet felhasználva. Miközben a legkülönfélébb helyeken találkozunk a hulladék kreatív felhasználásával – a Ford egyik új modelljénél például a több mint háromszáz kilóig terhelhető csomagtartótálca készül teljes mértékben újrahasznosított papírból –, van, ahol pont kikopik a papírhasználat: az Egyesült Királyságban tavaly év végén forgalomba hozott új ötfontos fizetőeszköz már polimeralapú, tehát gyakorlatilag műanyag, s állítják, mivel sokkal tartó-

A SZÍV

sabb, jóval környezetbarátabb, mint a gyorsabban elhasználódó hagyományos papírpénz. Mi, hétköznapi emberek pedig csak forgatjuk a fejünket, vajon hogyan léphetünk be tudatos vásárlóként a különféle üzletekbe, minél kisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyva.

Nyolcvan kiló fa a szórólapjaimért A papírfelhasználás kontra erdőirtás „játszmában” jelenleg ott tartunk, hogy míg azt mindenki elfogadja, hogy az ipari fakitermelések rontanak bolygónk helyzetén, azt már kevésbé, hogy az újrahasznosított nyomtató- vagy másolópapír valamivel drágább az eredetinél, ráadásul minél tisztábbat, fehérebbet szeretnénk beszerezni, annál mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlnunk. És bár meggyőző érv, hogy egy felnőtt fa egy év alatt több oxigént termel, mint amennyit egy ember egy esztendő alatt belélegez, egy 2013-as fogyasztói kutatás rávilágí-

tott: vásárlási döntéseinket elsősorban a termék minősége és az ára, majd az eltarthatósága határozza meg, miközben a környezetvédelmi szempontok csak a prioritási listánk végén szerepelnek. Bár az EU-ban a papírhulladékok hasznosítási aránya az 1998-ban mért 45 százalékról 2013-ban már 71,7 százalékra nőtt, Földünk így is minden évben Görögországnál nagyobb területet veszít erdőtakarójából. (Ugyanakkor az erdőirtásoknak csak a 18 százalékáért felelős a fakitermelés, 64 százalékban a mezőgazdaság az ok.) Magyarország évente közel tízmillió megtermett fát fogyaszt el, tehát fejenként nagyjából egyet. Csak szórólapból huszonhat kilónyit kapunk mindannyian minden esztendőben, már csak ezekhez is fel kell használni nyolcvan kilogrammnyi fát. Nézhetjük máshonnan is: egyetlen tonna papír előállításához legalább 2-3,5 tonna fát (tíz darabot) kell elpusztítani. E számok csökkentésének elősegítéséhez, illetve a mindennapos vásárlásaink során való tájékozódáshoz egyre szélesebb körben nyújt támpontot az FSC-védjegy. A Forest Stewardship Council, vagyis a Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa 1993-as megalakulása óta ösztönzi a környezettudatosságot,

s ma már hazánkban is lépten-nyomon találkozhatunk olyan fabútorokkal, könyvekkel, italosdobozokkal, csomagolóanyagokkal, szalvétákkal, vécépapírokkal, amelyek az FSC-tanúsításra utaló, egy pipa és egy fa kombinációját megjelenítő emblémával hirdetik: termékük alapanyaga felelős erdőgazdaságból és egyéb ellenőrzött forrásból származik.

Kevesebb vegyi anyag és energia az újrapapírért Ebben a rendszerben az erdőt, az erdőgazdaságot, a faüzemet és a végtermék gyártóját is minősítik, biztosítva, hogy egyik ponton se kerülhessen más forrásból származó fa a rendszerbe. (Az eljárás és az ellenőrzés is szigorú, néhány hete egy Romániában több fűrészüzemet is működtető osztrák cégtől megvonták az FSC-védjegy használatát, mert kiderült, hogy illegálisan kitermelt fát is átvesznek a telephelyeiken.) A minősített erdőgazdálkodók kemény kritériumoknak kell megfeleljenek, szem előtt kell tartani a helyi közösségek szociális és pénzügyi jólétét, precíz kezelési terv alapján szükséges dolgozniuk, óvni kell az élővilágot, s azon túl, hogy csak a kémiai növényvédő szerek elkerülésével és a műtrágyahasználat minimalizálásával folyhat a munka, az egyik legfontosabb, hogy vágás után újra kell ültetni az erdőt. A minősítésre utaló FSC-logóból egyébként háromfajta létezik, elkülönítve, hogy pontosan miből is készült a termék. Az FSC 100% megjelölésű kizárólag FSC-minősített erdőből származó farostokat tartalmaz, az FSC Recycled címke teljes mértékben újrahasznosított alapanyagokra utal. Az FSC Mix az enyhébb kategória: az iménti kettő keverékéből és további, nem ennyire szigorú kritériumoknak megfelelő forrásokból származó összetételt jelez. Ez mind szép és jó, ám egy tavalyi kutatás szerint a magyarok 75 százaléka úgy gondolja, még nem találkozott a mindennapi fogyasztási cikkeken is szereplő védjeggyel. Sőt az is kiderült, hogy bár honfitársaink túlnyomó többsége számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, a magyar családoknál átlagosan keletkező heti öt italos

kartondoboznak csupán az 54 százaléka kerül a megfelelő helyre – akik nem a kék kukába dobják, azoknak a 66 százaléka pusztán kényelmi okokból jár el így. Persze vannak, akik legyintenek: hiába a szelektív gyűjtés, utána úgyis ös�szeöntik az egészet. Ez azért szerencsére nem igaz, azzal kapcsolatban viszont lehetnek kétségeink, hogy vajon nem hagy-e nagy vagy akár az alapmegoldásnál is nagyobb ökológiai lábnyomot maga után a környezetbarát papírok gyártása. Totálisan nemleges választ garantáltan sosem kaphatunk, de az biztos, hogy miután a rostok már egyszer fel lettek dolgozva, sokkal kevesebb vegyi anyagra és energiára van szükség az újrahasznosított papír előállításához. Egyúttal a nagyobb cégek szigorú ellenőrzöttsége és az FSC-védjegy említett kritériumai bizalmat ébreszthetnek bennünk. Ugyanakkor vannak felemás példák is: a témát tekintve találó névvel megáldott amerikai színész, Woody Harrelson [a wood angolul fát, erdőt jelent – a szerk.] egy kanadai céget alapítva nemrég szalmaalapú papír gyártásába fogott (80 százalékban szalmát, 20 százalékban FSC-megjelölésű erdőgazdaságból származó fát használva), ám hiába állítják, hogy termékükből két doboz megment egy fát a kivágástól, ha a gyártás Indiában zajlik, s mire a szállítmány Amerikába ér, jókora szén-dioxid-lábnyomot szed össze…

Elvétve fontos a szép papír Az is ellentmondásos vitákhoz vezet, hogy az e-könyv-olvasók környezetbarátnak számítanak-e vagy sem. Mert az biztos, hogy miattuk egyetlen fát sem kell kivágni, de az eszköz előállítása és üzemeltetése, majd életciklusának végén hulladékká válása révén nagyobb szén-dioxid-lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos megoldás. A legújabb kutatások szerint egyetlen e-könyv-olvasó olyan mértékű hatást gyakorol a környezetre, mint legalább ötven, de akár száz papírkönyv. Szóval akkor mit tehetünk? A „gyűjtsd szelektíven, nyomtass kétoldalasan, és mindent használj fel jegyzetpapírnak” elveket ismerjük, ezek a „háztáji” megoldá-

sok. Az is látható, hogy ha picit drágább és kevésbé ragyogó is, az újrapapír vásárlásával sokat teszünk környezetünkért. A minőség kérdésével kapcso-

„Az újrahasznosított papír minőségével semmi gond nincs, a szépség pedig relatív fogalom...” latban az ilyen termékekkel foglalkozó Zöldbolt.hu munkatársa, Nagybán Piroska kérésünkre válaszolva így fogalmazott: „Az újrahasznosított papír minőségével semmi gond nincs, a szépség pedig relatív fogalom, az ízlések változhatnak. Általában azt látjuk szépnek, amit megszoktunk, és míg néhány esetben, például egy esküvői meghívónál lehet érvelni amellett, hogy első osztályú legyen a papír, valójában az esetek 99 százalékában egyáltalán nem létszükséglet ez, hiszen tökéletesen betölti a funkcióját a picit szürkébb is.” De például mivel győzzem meg a főnökömet, hogy cégünk is környezetbarát papírt vagy FSC-védjegyes termékeket használjon? Ha azzal az érvvel nem érünk célt, hogy ez marketingértéket képvisel, érdemes lehet fokozatosan haladni: ha már van hova gyűjteni szelektíven a papírt, bátoríthatjuk erre kollégáinkat, s többek példáját követve talán még egy profitorientált cégvezető is beláthatja mindennek a jelentőségét, így a kis lépések egyike a folyamat végén az lehet, hogy a nyomtatóba is újrahasznosított papír kerül. Ugyanakkor lássuk be: például egy ügyvédi irodában vagy egy fontos hivatalban adni kell a külcsínre, így ott sokkal nagyobb eséllyel a környezetterhelő eljárással készülő minőségi papírok kerülnek a fényes borítékokba. Szóval hiába az e-mail végén lévő automatikus üzenet, ha a munkahely a gyakorlatban nem sokat tesz a fák és a természet védelméért. Azonban ez nem indok arra, hogy mi magunk ne lépjük meg, amire lehetőségünk van.

Jean-Marie Pirot: Utolsó vacsora

ALAPGONDOLAT

Horváth Árpád SJ

AMÍG EL NEM TÖLT BENNETEKET A MENNYEI ERŐ Keresztények Keleten és Nyugaton nagyon régóta köszöntik egymást így a húsvéti időben: „Krisztus feltámadt!”, a válasz pedig: „Valóban feltámadt!” A kérdés csak az, mit is érthetünk azon, hogy valóban…

Annak

idején viszonylag komoly krízist jelentett zsenge lelki életemben, amikor egy pap, ráadásul tanárom filozófiai antropológiából, egyszer azt mondta, nem hiszi, hogy a Feltámadott csakugyan elmajszolt volna egy sült halat a tanítványai szeme láttára, ahogy azt elképzeli az ember annak alapján, ami Lukács evangéliumában olvasható: „Elvette, és a szemük láttára megette” (Lk 24,43). „A feltámadt Krisztus aztán vajon a pottyantós illemhelyre is ellátogatott?” – hangzott a kiábrándítóan prózai kérdés, amellyel amúgy nagy32

A SZÍV

becsű tanárunk továbbgondolkodásra serkentett bennünket.

Több mint látomás Hogy az örökkévalóságban egyféle „nagy parti” vár ránk, azaz olyan ünnepi lakoma, ahol együtt leszünk, és ismerni is fogjuk egymást a Mindenható jelenlétében, elég sok biblikus előkép alapján feltételezhető. Az utolsó vacsora emléke és ennek alapján minden szentmise tulajdonképpen erre utal. Mielőtt elárulták volna, maga a Názá-

reti Jézus beszélt így: „nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön Isten országa!” (Lk 22,18). De ha evésre és ivásra kell gondolnunk a maga materiális értelmében, akkor szakácsokkal és főzéssel is számolnunk kell, meg evőeszközökkel, takarítókkal, sőt azokat is el kell képzelnünk, akik megtermelik azt a tömérdek sok harapnivalót a sok milliárd éhes lélek számára. És ugyan kik és hol termelnék meg ezeket a portékákat? De a men�nyei vircsaftnak ez a gondolatmenete nem visz túl messzire bennünket éppen

a feltámadás lényegének megértésétől? A kérdés itt inkább az, mi szükség volt arra, hogy Lukács nyomatékosítsa: a Feltámadott evett is abból a bizonyos halból. A harmadik evangéliumból is egy értelműen kiolvasható, hogy a tanítványok lelkileg nagyon nehezen tudták feldolgozni mindazt, ami nagypénteken történt a Golgotán. És ez emberileg érthető is. Mindent elhagytak, követték Jézust éveken át, nagy reményeket fűztek Mesterükhöz, már-már a Megváltójukat ismerték fel benne, akiről saját vallási irodalmuk és szóbeli hagyományuk is szól, de aztán jött az a borzalmas vég a kereszten! Ráadásul meg sem tudták védeni, és – egyiküket kivéve – még a szenvedésben sem álltak mellette. Elaludtak az utolsó este, amikor még együtt voltak vele, utána pedig meglehetősen gyáván széjjeliszkoltak. Nagy lelki bénultságuk ellenére azonban, ráadásul alig három nappal a keresztre feszítés után Jézus tanítványainak azt kell megélniük, hogy a hitük mégiscsak elkezd valahogy mocorogni. Hallják, hogy üres a sír, aztán látják is (Lk 24,3 skk.). Az emmauszi

tanítványok felhevült szívvel jönnek vissza Jeruzsálembe, és határozottan állítják, hogy bár különös módon, de találkoztak vele (Lk 24,13–33). És ott az asszonyok hite, és a történetek a fiatal férfiakról fénylő ruhában a sírnál: „Miért keresitek az élőt a holtak között?!” (Lk 24,5b). Aztán hallhattak egészen csodás történeteket angyalokról is (Mt 28,2–7). Mindenesetre a tanítványok félelmükben jól bezárkóztak. A feltámadás hite különös módon mégsem maradhatott kívül az életükön. Végül mindannyian elmondják: valóban találkoztak vele. Először ugyan szellemre gyanakodtak, kísértetet sejtettek, de rá kellett jönniük, hogy jóval többről van itt szó. Éppen erről szándékozik biztosítani bennünket Lukács evangéliuma a hal megevésének említésével, hogy amikor a feltámadásról beszélünk, nem holmi látomással van dolgunk, hanem olyan találkozásról, ami valós. Valósabb ez, mint a tanítványok félelme, a bezárkózásuk és kétkedésük. Nekik mondja a Feltámadott: „Nézzétek meg kezemet és lábamat: én vagyok! Tapintsátok meg, és értsétek meg! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok,

nekem van” (24,39). És amikor még mindig nem mernek hinni örömükben, és csak csodálkoznak, akkor hangzik el a kérdés: „Van itt valami ennivalótok?” (24,41).

Meg lehet érinteni a Feltámadottat? Az itáliai festészet egyik legismertebb alkotása Caravaggio Hitetlen Tamás című műve. Ezen a festményen az apostol mintegy belemártja ujját Jézus testének oldalsebébe. Ez a meglehetősen plasztikus feltámadástörténet különös módon csak János evangéliumában olvasható: „Tedd ide az ujjad, és nézd meg a kezem, nyújtsd ide a kezed, és tedd az oldalamra, és ne légy tovább hitetlen, hanem hívő!” (20,27). Arról viszont nem beszél az evangélium, hogy Tamás, amikor végre az ő hite is beérett, és elmondhatta: „Valóban feltámadt!”, csakugyan belenyomta-e az ujját a Feltámadott oldalsebébe. E találkozásról még azt tudjuk meg, hogy Tamás felsóhajt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel.

KULTÚRA

ÉGIG ÉRNI, MINT A FÁK

Sokan érzik úgy, hogy feltétlenül értenek a sporthoz és a neveléshez: tízmillió szövetségi kapitány és pedagógus országa vagyunk. Az össznépi stadion- és kompetenciaszámlálásban azonban elvész a lényeg, melyre Matt Ross filmje, a Captain Fantastic csendes humorral hívja fel figyelmünket: nagy ívű megfontolások helyett leginkább a mindennapi példa nevel. S épp ez tud kíméletlenül nehézzé válni bizonyos időszakokban: Ben (Viggo Mortensen) idilli környezetben, az amerikai Sziklás-hegység erdei kommunájában neveli hat gyermekét, ám amikor rajongva szeretett felesége megbetegszik, a férfi elbizonytalanodik apai hivatásában. A táj elragadó, a hangulat édeni, a gyerekek pedig ragyogók: tökéletesen értenek a vad elejtéséhez, mindennap hosszasan edzenek, mértéktartók és becsületesek, az otthoni tanításnak köszönhetően az esti tábortűz mellett filozófiai mélységben értekeznek olvasmányélményeikről. Ross néhány humoros momentummal jelzi, hogy ez az állapot túl szép, hogy igaz legyen, s csakhamar egyértelművé teszi, hogy a család mindenre fel van készülve, csak épp az erdőn túl rájuk váró társadalomra nem. Márpedig a kihívás kívülről érkezik (legalábbis első pillantásra úgy tűnik), a furcsa család pedig felkerekedik, hogy szembenézzen vele. Mint minden igazi road movie, a Captain Fantastic is csupán ürügyként használja a fizikai utazást: sokkal lényegesebb az a benső ösvény, amelyet szereplőink végigjárnak. Egy ponton túl finoman apa- s felnövéstörténetté alakul a film, miközben egyre ellentmondásosabbnak festi le a nyitányban megismert paradicsomi alaphelyzetet. Ross eltéríthetné a cselekményt egy szomorú elkárhozástörténet felé – a halál hangsúlyos szerepet játszik –, de nem teszi, inkább a család mikrouniverzumát és a szocializáció bonyolult folyamatát veszi szemügyre, sok mulattató és néhány megható pillanattal. 68

A SZÍV

A rendező nem spórol a humorba csomagolt vitriollal: megmutatja a radikálbalos hippimentalitás tarthatatlanságát, s azt, hogy a civilizációtól elzártan, valódi személyközi tapasztalat nélkül halálra ítéltetett az ember. A „vissza a természetbe” gyakran hangoztatott intenciója nemcsak ökológiai, közösségi szempontból sem működik: menthetetlenül kiűzettünk a természet paradicsomából, mely a ma embere számára legalább annyira félelmetes, mint hívogató. Ross ugyanakkor hangsúlyosan bírálja a fogyasztói társadalom hervasztó konformizmusát is, mely szerint a szépreményű gyerekekre olyan, pillanatról pillanatra megtervezett életpálya vár, mely teljes mértékben nélkülözi a spontán kalandot és az önfeledt örömet. „Feleséged olyan lesz, mint a bőven termő szőlőtő házad oldalán, fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül” – mondja a zsoltáros, természeti képpel érzékeltetve a családi boldogság nyitját. Ben végül áldozatot hoz, ám kompromis�szumot nem köt: nevelési elveinek egy részét ugyan feladja, ám odafigyelő szeretetét még intenzívebben gyakorolja. Tudja, csemetéi ebbe a biztos talajba ereszthetik gyökereiket, hogy őt túlnőve egykor az égig érjenek. Paksa Balázs Captain Fantastic, amerikai filmdráma, 118 perc, 2016

EGYTŐL TÍZIG Petrovics László jezsuita szerzetessel, akit április végén diakónussá szentelnek

ra. azán fontos számod Egy dolog, amely ig gyon boldog na m zembe. Neke es jut d alá cs a re Első t élveztem. minden egyes percé lt, vo m ro ko ek m er gy , hogy az egyszerűen engedték eim ül sz a t er m t, ér Az voltam. lehessek, aki akkor

ked. gyon sokat jelent ne Két emlék, amely na tünk megen elm al m ám ikor apuk Az egyik ilyen, am z éves le-tí lon-filmet, talán nyolc nézni egy Alain De tta íto magyarra , hogy apukám ford hettem. Emlékszem gondoltam, én pedig közben arra a filmnek a szövegét, hogy ilyen z, és szerencsés ez a szín hogy „ejha, milyen t maradt iat m m Alain Delon ne lán lta yá eg De ”. jóképű! is élményem m mert az első moz ne ha , ire ny en ez meg fontos élmal! A másik ilyen ám uk ap az nt po és volt, -mérkőzés, tődik: egy labdarúgó kö á zz ho tén in sz y mén Üllői út, huFerencváros–MTK, ., 12 s tu sz gu au . 89 19 . Óriási emlék. szonnyolcezer néző képzelni az ol nagyon el tudod Három helyszín, ah életed. Dobogókőt, de olcot, Budapestet és Mondhatnám Misk ndház bárhol , hogy egy jezsuita re inkább azt mondom k. Mindig az az rt kedvesen fogadjá a világon. Az embe g kápolnája, ák, hol van a közössé első, hogy megmutatj on is vagy. th ot attól kezdve már aztán a konyhája, és rül, mint kö k ne hogy kik vesz b, ab os nt fo az ra Számom maga a helyszín. d magad, a yel kondiban tarto ell am , lat or ak gy Négy tested és a lelked. i. i, olvasni és meditáln Szeretek futni, úszn neked a kitarálnád… Mit jelent Ötször is megprób tás? ldetéstudattal k van céljuk, erős kü A kitartó emberekne kitartás alánya az életüknek. A rendelkeznek, van irá amely nagyon azt a fajta alázatot, zatot vár el tőlünk, célunkat, hogy jár, hogy elérjük a sokszor áldozattal t bennünket. ire a Jóisten teremtet beteljesítsük azt, am

Hét törpe: te is közö sségben élsz. Ki a ti Hó fehérkétek? Mi fog ös sze, mi inspirál benn eteket igazán mint kö zösséget? Mi eg y fér fi szerze tesközösségben élü nk , ezért nagyon furcsa lenne, ha lenne közö ttünk egy Hófehérke… Őszintén úgy gondolom, hogy mindanny iunkat Jézus Krisztu s személye inspirál, ált ala és érte lehetünk eg y „apostoli test”.

7 8

Nyolc: amikor „nek ed nyolc”. Mikor sz oktad feladni, és hogyan lendülsz túl rajta? Nehezen adom föl, me rt a sport szeretete a fair play mellett kitart ásra nevelt. Természetesen tudok én is eleng edni, és el is kell tudnom engedni élethely zeteket, főként ha ész reveszem: már nem az Isten országát építem. Azt hiszem, az embe ri élet alapvetően arr ól szól, hogy megtanulj szeretni és elengedni. Kilencéves korodban mi volt a legszebb? Több évtized távlatáb ól nehezen tudom ez t felidézni, de nagyon sok minden elvarázso lt a világ szépségéből. Va lószínűleg édesanyám gyönyörű, hosszú sző ke haja...

9 10

Tíz, egy kerek szá m. Mikor érzed, ho gy csakugyan kiteljesedi k az életed? Ha úgy kérdezed, ho gy itt és most mit jelen t számomra a teljesség , akkor azt mondanám , hogy békében lenni ma gammal, embertársaimmal és Istennel.

Hatkor kelsz mindennap. Miért? Hogy legyen időm imádkozni, és kimenni futni vagy sétálni a Margitszigetre. Az egyféle kultikus hely számomra, ott találkozhatom Istennel, figyelhetek a testi épségemre. Jó együtt ébredni a várossal, ismerős arcokkal találkozni kint. 69

JRSZ – A Jövő Rólad Szól!

Látható a cél, segítünk elérni.

A Jezsuita Roma Szakkollégiumot a Jézus Társasága Alapítványon keresztül tudja segíteni közvetlen anyagi támogatással a JTA Jezsuita Roma Szakkollégium alszámlájára (CIB Bank) való utalással: 10702019-18064333-52700000 Minden támogatást köszönünk! www.jrsz.hu