Kincses Baranya by juhaszbalazs

JU HÁS Z BAL ÁZS

KINCSES BARANYA

Fotók:

Juhász Balázs Szöveg:

Kerekes Borbála

Kereplő harsogása zavarja meg a Duna álmát: az éjszakából vérrel kent maszkok vigyorgása ébreszti a vidéket. A Szársomlyón éktelen kukorékolásba kezdenek a kakasok, a hegy hátán eke elé fogott fekete macskák szaladnak. Nyomukban lohol az ördög. Most már a nap sem alszik tovább, kőbe dermedt alakokat unszol indulásra. Egyikük sem mozdul, vitába fagyva bámulnak le némán a Jakab-hegyről. Ahol a Dráva vize árad, úgy nőnek az ormák, mint a gombák. Kalapjukon talpas házak a pettyek. És jégtáblák úsznak versenyt a mindig késésben lévő folyón. A hegy felől müezzin éneke hív imára, a különös hangra Zrínyi Miklós daliás alakja mond nemet. Egyszerre gőzgombóc, kolbász, köcsögös bab, pokol tüze lecsó, meg halászlé illata kísérti meg a gyomrot. És folyik a vörösbor: megfesti a poharat, a lelket és a szőlőről mesél. Dráván innen, Dunán túl, leges lent és leges délen, hegyek között, erdők mélyén. Innen indul a mese. Ami mégsem mese, hanem az igaz valóság. Egy olyan valóság, aminek hőseit magad is megismerheted. Egy olyan hetedhét világ, amit te járhatsz most végig. De nem leszel egyedül. Egy térkép segít és vezet majd az úton. A térképet pedig az a kincsesláda rejti, amibe ez a kaland mind-mind belefér. Nyisd ki hát a ládát azzal a kulccsal, amit éppen itt tartasz a kezedben! Kincses Baranya kulcsával!

Nyújtózkodj egyet a bágyadt reggeli nappal együtt, hiszen a térkép első állomása egy ladikot jelöl a horvát határ közelében ott, ahol a Duna egy kis vándorútra tér. Ülj a ladikba, és indulj az első kincs felé! A Duna szorgalmasan visz a hátán, sosem törődik a lusta reggellel. Sietni kell, hosszú az út, közben pedig annyi a feladat: tavak és holtágak várnak feltöltésre. Itt is, a Béda-Karapancsa vidékén.

Áradatkor még több a dolog: kilépni a mederből, elhagyni az útvonalat, hiszen az ártér ad majd enni madárnak, halnak, a természetnek és a vidéken ülő végtelen csendnek. Meg a szemnek és a léleknek! A híres kapitány, Cousteau a világ vizeinek szerelméből táplálkozott egész életében. A Duna-film forgatásán mégis azt mondta, ez a vidék számára a sok közül is igazi csemege. A szerencsét hozó fehér gólyát és a halászokat pedig szintén a táplálék hívta a Bédához: a hal. Az árvízszabályozás előtt a környékbeli vizeken tölgyfa ladikok és négy szál deszkából épített csiklik, az ártéri tanyákon magas, földbe ásott hálószárító oszlopsorok, tericsplaccok és kerek nádkunyhók sora fogadta a Bédára érkezőt. Ilyen kunyhókban éltek a többségükben német anyanyelvű, céhekben dolgozó hivatásos halászok, akik hosszú szamárlépcsőt végigjárva tanulták ki a nehéz mesterséget.

A tanuló halászinasok tízéves koruk körül szegődtek egy-egy halászmesterhez, öt év után szabadultak. Ekkora készítették el saját ládájukat előlapján évszámmal, névvel és egy vagy két díszes aranyponttyal. Ezzel indultak vándorútra, ahonnan visszatérve már kérhették felvételüket a céhbe: mesterré válhattak. A halászfeleségek a mohácsi halpiacon vagy az utcán kurjongatva kínálták a családi portékát, és persze a hal elkészítésének is mesterei voltak. A bédai halászoktól ne várd déli harangszóra az ebédhalat, merthogy hiába hívták így, vacsorára ették. Régen tésztát gyúrtak hozzá, a halat pedig sűrű szövésű szákban szűrték: minden halászcsaládnak járt napi egy adag ebédhal. Éhen nem maradsz most sem: a térkép következő állomása Mohács.

A mohácsi halászlé tartalmas, sűrű. A halhús pépje is dúsítja azt a kocsonyásodó levet, ami vaskos ízével a legkorgóbb gyomrot is hallgatásra bírja. Ezen a vidéken főtt metélt tészta jár a leveshez, külön tálban a lé, mellé pedig a maradék halhús. A Dunamenti Halfesztivál idején versenyt rotyognak egymással a kondérok, a fakanalak mozgását neves halfőző mesterek vezénylik.

A térképen most a Csele-patak mente vezet tovább. A Csele nemcsak II. Lajos halálának történetét viszi a hátán, de azokról az időkről is mesél, amikor vize huszonnégy malmot hajtott meg kimeríthetetlen erejével. Ezek közül egyetlenegy, a XIV. századi alapokon álló Szent Miklós vízimalom ma ismét működik: a kerék lelke, a hatalmas tölgyfa tengely és a fából faragott fogaskerekek kellő erejű vízmennyiségtől most is mozgásnak indulnak, a malomkövek pedig olyan szorgalommal őrölnek, mint több száz évvel ezelőtt. A taposómalom próbatételre hívja az emberi erőt is: elbír-e két láb úgy a kerékkel, mint a soha meg nem álló víz? Ahogy a Csele ereje is más vizekből táplálkozik, úgy az emberi erő is meghálálja, ha akad miből merítkeznie.

Hajnalodik. A sokac parasztok már összekészülve ballagnak ki a kukoricaföldre. Kezükben mázas babfőző köcsög hideg kútvízzel megtöltve. Benne egy marék beáztatott bab, egy kis maradék sózott füstölt hús vagy szalonna, néhány szál répa és gyökér. A munka kezdetét a föld szélén ropogó tűzrakás jelzi: a bableves a tűz mellé rakott edényben rotyog, a kapák pedig ütemesen döngetni kezdik a földet. Mikor a falu tornyából hallatszik a déli harangszó, a kapák rögtön elfekszenek, a kapaforgatók pedig az izzó parázs mellett jól beebédelnek a köcsögös bablevesből. Így készült régen a még ma is hagyományosan tűz mellett, drótos köcsögben főzött sokacbab. A megfáradt vándort is ebből várja egy jóravaló adag a Szent Miklós Vízimalom udvarán.

Az ízek pedig ezúttal térkép nélkül is elvezetnek a következő kincshez, a délszláv mesékkel és ősi ösztönökkel átszőtt világba, a sokacok földjére. Hagyományosan egész sakával, vagyis egész tenyérrel vetnek keresztet imájuk végén a katolikus baranyai horvátok. Talán ez a gyökere a sokac elnevezésnek. A sokacok Bosznia határvidékéről, török elnyomás elől menekültek a XVI. században Magyarország területére. Méghozzá olyan vidékről, ami sóbányákban gazdag. Sókút, sokutac, sokac: ez is lehet magyarázat a név eredetére. Ahogy hiedelmeiket, úgy népszokásaikat és konyhájukat is megőrizték a huszonegyedik századnak. Márpedig egy négyszáz évig őrizgetett ajándékot féltő gonddal bontogat az ember. Ezt teszed most te is, amikor sokacbabot kóstolsz, tamburaszóra mulatsz a kásádi lakodalomban, ruhát viszel a nagy dunai mosásra, vagy bekukkantasz a busóálarc mögé.

A kifordított birkabőr alatt még a jeges február is verejtékezik. Retteghet a tél! Sivít a kereplő, nótázik a tambura, a tarisznyában butykos lapul. A bocskorban végződő, színes bütykös zoknik lépdelésével kong a derékra marhakötéllel erősített kolomp. A szemnek kivájt lyukak és a vigyorgó fafogsor kivert hézagai beengednek ugyan egy keveset a külvilágból, azt viszont csak a busó tudja, ki van odabent. Hogy mi van odabent. Az átváltozás tudatállapota. A poklade. A titok. A busó titka arról, hogy ki ő. És milyen az a Mohács, amit a csőlátást engedő, vérrel kent maszkból lát. Kismohácsról, a Szigetről ladikon érkezik az alakoskodó busó sereg. Bao-bao! Kiáltják az egy tömb vörösfűzből vájt, kiütött fogú, marha- vagy sertésvérrel kent, vigyorgó ábrázatok, hogy áldást hozzanak ránk. Mellettük karöltve vonulnak a fátyolos szép busók sokác népviseletben. Odébb jankelék püfölik szalmazsákkal a kíváncsiskodókat, ők a busók testőrei. Úgy tartják, a törökök a környező lápos, mocsaras vidékre űzték az itt élő délszláv sokácokat, akik a Dunán átkelve ijesztő álarcok mögé bújva kergették el a betolakodókat. Ma a telet űzik így. Sötétedéskor a főtéren pedig körbetáncolják a tél koporsójának rakott máglyát. Bao-bao!

Hogy a telet elkergették a busók, mindjárt nyárba virágzik a kincses térkép. Eljött hát az ideje ruhádból kimosni az út porát, méghozzá sokac módra. Kövesd a tamburaszót! Menj a Dunára, csinosan kötött batyudban cipeld le a szennyest fejeden egyensúlyozva! Áztasd be! Rakd mosópadra! Szappanozd, vagyis zöcsköld meg! Aztán a mosófa élével addig verd a koszt, amíg az kámforrá nem válik fájdalmában! Ha tiszta öblítővíz folyik a vászonból, akkor már tudod, mit is jelent valójában a Pranje na Dunavu, vagyis a Dunai mosás. De akkor azt is tudod, hogy megint nem maradsz éhen, hiszen a parton cserépedényben fő a szárma: készül a káposzta ebédre, a júliusi meleg pedig becsalogatja a tamburások meztelen lábszárát a folyóba. A dunai mosás a férfinépet is lecsalja a Sokac-révhez, hiszen ilyenkor az asszonyok júliusi napban vakító fehér szoknyája is feljebb csúszik a szokásosnál.

Ha pedig elfáradt a szemed a vakító fehértől, a térkép jelöl egy fekete világot is. Fekete korsóból folyik a bor, fekete mozsárban porlad a dió, fekete kantában utazik a víz, fekete tányérokban gyöngyözik a leves, fekete tálak sorakoznak a falon, fekete busó bámul fekete szemekkel. És fekete kerámiával írja be magát egy baranyai város a népi agyagművesség nagykönyvé be. A híres mohácsi fekete kerámiával. De errefele bizony senkinek sem veszi kedvét a sötét szín. Hiszen Dél-Baranyában még a múlt század elején is éppen hogy ünnepekre öltöztek feketébe a nők, és a gyász színe volt a fehér. És a fekete szín égetett védjegyet a Mohácson készülő kerámiára is. Az agyag, amit Lakatos László formál mohácsi műhelyében persze eredetileg nem fekete. Ő is édesapjától tanulta, hogyha az edények égetéskor vörösen izzanak, a kemence minden nyílását le kell zárni: a lefojtás, a redukálás fordítja az edény színét feketébe. A mintát még égetés előtt rovátkolják vagy sikálják hagyományosan kaviccsal. A 18-19. században ilyen fekete edények százait vitte a Duna az ország minden pontjára és a Balkánra.

Most, hogy a sokácoktól ennyi sok kincset begyűjtöttél, pillants csak rá arra a térképre, és máris látni fogod, hogy nemcsak horvátok, de bolgárok, szerbek, németek, örmények, ruszinok és romák is mind helyet kapnak rajta. Gondoltad volna, hogy az egész országban Baranyában a legmagasabb a nemzetiségek aránya? És arról hallottál-e, hogy itt él a teljes magyarországi német és délszláv anyanyelvűek egyharmada? Ha pedig utad közben a ládából tamburaszó után most sramlit hallasz kiszűrődni, az csakis egyet jelent: megérkeztél a svábkék baranyai birodalmába, Nagynyárádra. Szódás forró vízben ázik a vászon. Majd lassan fehérbe borul az udvar, napfürdőt vesznek a száradó kelmék. Átestek a beavatáson, a forró mosás végső méretükre zsugorította a rostokat. Ezután burgonyakeményítő ad tartást az anyagnak, majd ismét napsugarak veszik kezelésbe. Innen az asztalra feszül, és nyomódúcok mintázzák mérnöki pontossággal. Vagy a több mint százéves nyomógép, a perotin viszi fel a papot a felületre. A pap vegyszermassza, gátlószer, a mintákon így nem fog majd az indigó. Hiszen a hagyományos svábkék indigózással készül.

A textil ráfra feszül, és hidegen mártózik meg a festékben. Vagy indatrén eljárással nyolcvan fokos, festékkel, vegyszerrel bekevert vízben fő. Egy savas fürdő után ismét színbe öltözik az udvar: most már kékbe. Végül az évszázados kalender hengerei mángorolják tükörsimává az anyagot. Idősebb Sárdi János 2017 óta már az égi kéket festi, de fia és a Nagynyá rádi Országos Kékfestő Fesztivál megőrzi az indigókék örökséget.

Húsvét idején Bólyban egy régi hagyomány ugrik elő a ládából: ilyenkor tartják az Emmausz-járást. Ehhez elsőként a Biblia mond el egy történetet. Jézus keresztre feszítése után két tanítványa Jeruzsálemből hazafelé, Emmauszba tartott, amikor egyszercsak melléjük szegődött egy vándor, akit mivel addigra beesteledett otthonukba érve vacsorára hívtak. Amikor az idegen megtörte a kenyeret, akkor döbbentek csak rá, hogy ez a vándor maga Jézus volt. Ezt a történetet idézi meg a bólyiak évszázados hagyománya, amikor húsvéthétfőn miséről hazajövet a férfiak betérnek a közeli présházakba, hogy egymás borát megkóstolják, együtt legyenek, hogy jobban megismerjék egymást. Az asszonyok és a gyerekek ebéddel várják őket: sonkát, főtt tojást, tormát és ünnepi süteményeket visznek a présházakhoz. Fogy ilyenkor bőven a pekkes kifli is, amit nem azért neveznek így, mert szerencsétlenséget hoz, a német sütni, backen szóból örököltük.

Márokon lakodalomra terítenek! Torma és főtt hús, paradicsommártás kerül az asztalra elsőként, majd jönnek a sült és rántott húsok, a leves finommetélttel, a töltött káposztás kondérok, a rétesek és a sütemények kifogyhatatlan sora. No de ne szaladjunk így előre, a la kodalom előtt még ki kell kérni az ifjú párt! Fúvószenekarral érkezik a vőfély a vőlegényhez, kabát ján kokárda kis szalaggal, rozmaringgal, kalapján pánt lika, kezében színes szalagokkal kötött vőfélybot. A vőlegény német szóval vesz búcsút szüleitől és a háztól. A násznép a menyasszonyhoz indul Márokra. A zárt kaput fehérvirágos koszorúk díszítik: eladó magyar lány készülődik odabenn. A vőfélynek először az öröm anyával és az örömapával van beszéde: bebocsátást és ételt, italt kér a násznépnek, a vendéglátásért pedig a kelengye kikiáltásával fizet. Papírosára minden fel van jegyezve, ami egy közös élethez szükségeltetik, és kéretik a násznéptől. A menyasszony fehér blúzban, szoknyában és koszorúban lép ki a tornácos, vagy ahogy itt mondják, a szappanos ház ajtaján, piros hímzett szalag szalad végig a blúzán.

Persze megeshetett ez a környéken éppenséggel úgy is, hogy a menyasszony csípőjét fekete bőszoknya szegélyezte, fején pedig színes párta volt a korona. Ám akkor a menyasszony Pajlandról, vagyis a sváb gyökerű Hercegszentmártonról származott. Ma már a két település egy, a Mároki lakodalmas pedig a vőlegény sváb szokások szerinti és a menyasszony magyar szokások szerinti kikérését fonja egybe. Hiszen ugyanaz a harang kong svábért és magyarért, amikor megszületik, s akkor is, amikor meghal.

A mároki lakodalmas korsókból hajnalig csordogál a kékoportó. Amerre a butykos szája áll, épp arra mutat most a térkép is: a bor felé. Azt beszélik, a honfoglalás után Bor vitéz és háza népe is éppen a Villányi borvidéken vert tábort, éppen ott, ahol a következő kincs is. Vedd ki hát a ládából, kortyolgass belőle, és hagyd, hadd szökjön ki egy régi mese is a palack mélyéről!

Világszép leány, boszorkányos anya, fondorlatos ördög, tizenkét fekete macska, kakasszó. Ezek a hozzávalói a Szársomlyó legendájának. Az egykor a Harsányi-hegy lábá nál élő Harka nevű lány szépségét minden villányi szőlőtőke ismeri. Rafinált, özvegy édesanyja eszességét máig is minden szőlőszem csodálja. A hoppon ma radt ördög históriáját pedig minden korty bor megmosolyogja, ezért is lesz olyan vidám az, aki iszik belőle.

Történt, hogy a szépséges Harkát még bizony maga az ördög is megkívánta. A lány boszorkányos anyja pedig okosabb volt annál, minthogy visszautasítsa az ördögöt. Inkább próbára tette a kérőt: ha az ördög egy éjszaka alatt, kakasszóig felszántja a falu feletti kőhegyet, ő bizony nem áll a frigy útjába. Az ördög befogott hát az ekébe tizenkét fekete macskát, és amint megszólalt az esti harang, szántani kezdett. Amikor az öregasszony pirkadat előtt kilesett az ablakon, látta ám, hogy az ördög majdnem az egész hegyet felszántotta már. Gondolt egyet, és éktelen kukoréko lásba kezdett. Ehhez pedig csatlakozott minden környékbeli kakas. Az ördög mérhetetlen haragra gerjedt, hogy elveszítette a fogadást. Mérgében elhajította az ekéjét, ott nőtt ki a beremendi hegy. Dühösen kirázta a földet a csizmáiból, így született meg a Göntér és a siklósi hegy. Aztán szökellt egy nagyot, és szégyenében elbújt a földbe. Ahol a föld elnyelte, ott kénes víz tört elő, amit a lány után ma is úgy hívnak, Harkány. Talán az ördög furfangjának tudható be az is, hogy a gyógyító vizet csak a XIX. szá zadban fedezték fel. Hatása a holt-tengeriéhez hasonló, nagy ásványianyag- tartalma miatt a világ minden pontjáról érkeznek ide gyógyulni, pihenni vágyók. A felszántott hegy szikláin pedig még most is láthatod a tizenkét macska körmének kaparását.

Gondolhatnád, hogyha az ördög úgyis felszántotta ezt a vidéket, a borászoknak már sok dolga nem maradt a szőlő telepítése előtt, de az ördög azért egyáltalán nem volt olyan kegyes a szőlőművelőkhöz! A Villányi-hegység, a Templom-hegy és a Karasica-patak partja között fekvő Ördögárok mindent bőkezűen ad a szőlőnek, amire csak szüksége lehet: mészkő-dolomitos alapkőzeten elterülő löszt és vörösagyagot, a völgyben megrekedő meleg, magas páratartalmú levegő kiváló mikroklímáját, napfényt és esőt. Csakhogy a terület egy igen meredek domboldalakkal körbezárt katlan, ahol nagy munkával teraszok sorát kellett kialakítani a szőlő telepítéséhez. De megérte! Magyarország csúcsborai pihennek ezen a vidéken a legkiválóbb borászok hordóiban. Az Ördögárok hatalmas területének szinte minden szegletén más hatás éri a szőlőt, aminek gyümölcse lehet például Cabernet Franc, Pinot Noir és Tempranillo, de akár Portugieser vagy Merlot is. A borral fűszerezett állomásoknak még korántsem jutottál a végére. Ha kikecmeregtél az Ördögárokból, indulj is tovább, mielőtt rád esteledik!

A villányi bor receptjét rejtsd el mélyen a tarisznyádban: meleg, napos idő, száraz nyár, mészkőre rakódott vörös agyag, barna erdőtalajjal keveredő lösz, meg egy nagy adag szerelem. És a tizennyolcadik században idetelepült szorgalmas svábok: ők alakították ki a pincéket ezen a borvidéken, és ők hozták magukkal a kékoportót is. Bár a borvidék Villány után kapta a nevét, a szomszédok éppúgy töltenek a közös hordóba, mint Villány. Például Palkonya és a mesebeli piros templomkupola. Vagy a képeslapokon olykor tévesen Villányként szereplő Villánykövesd gyönyörű pincesorával és a Szársomlyó tövében fekvő Nagyharsány.

Kopogtass be a dűlőkben kiépített, fehérre meszelt pincesorok ajtaján. A sváb pincék földfeletti részében rögvest a házrészben fogad majd a gazda, a szőlő feldolgozását a földbe süllyesztett egylyukú pincerészben végzi a család. Ha nem találod a bejáratot, csak nézz a lábad alá, felhajtható padlóajtón át vezet az út. Azt mondják az itteniek, a borvidéki ember is úgy idegyökerezett, mint a szőlő - mélyen! Csak úgy, ahogy a Vince-naphoz kapcsolódó hagyomá nyok, amelyek a közeli Drávaszögből terjedtek el az egész országban. Január végén, a „szőlővessző pálfordulóján” metszett Vince- vesszők rügyezési hajlandósága jósolja meg a szüret gazdagságát. És ebben az időben érdemes csak igazán pincejárásra indulni a helyiekkel: pincéről pincére, áldomást mondva a jó termésért. Legyen szépen fényes Vince, s megtelik borral a pince! És ha már a térkép a Szársomlyó tövébe hozott, Nagyharsányban is mutat egy kincset. Kőtömbön egyensúlyozó kőtömb szomszédságában, kőarc-hasadék kémleli az eget. Elhullott katonaként heverő kőfej bámul a fűből, kőalakok néznek egymással farkasszemet a holdfényben. Kőtojás egyensúlyoz a kőfal tövében. Mintha egy őskori rituális szertartás öléből néznénk körbe, olyan őserő árad a nagyharsányi szoborpark szobraiból. A hegy elhagyatott kőbányájába a hatvanas évek végén érkez tek először a korabeli köztéri szobrászat határait feszegető művészek. A kilencvenes években itt készültek a ledöntött politikai emlékművek helyett is új szobrok, a bányakatlan sziklafalai díszletként tornyosulnak a kőfaragványok mögött. Az alkotók legtöbbször a helyszínen, vagy a Magyarországon elsőként alakult művésztelepen, a Szársomlyóhoz közeli Gyimóthy-villában adtak testet a szikladaraboknak.

Csodát látsz akkor, ha felpillantasz most a domboldalra: előtted a híres, fehérre meszelt, színes ajtós villánykövesdi présház sor rikít. Az ötvenhét egymás oldalához szerelmesen bújó házikó szintén sváb örökség. A szoros szomszédságnak praktikus oka van: egyszerűen így lehetett helyet spórolni. Nyiss ki itt még egy ajtót, és hegyezd a füled, ha szeptember végén jársz itt! Villánykövesden a Batthyány-pince tökéletes akusztikájú, gótikus ívei alól az Európai Bordalverseny dallamai szűrődnek ki.

És Palkonyán is hallhatod ugyanezt. Úgy látszik, a Batthyányak építészei különös érzékkel bántak az akusztikával, hiszen csak úgy, mint a villánykövesdi pince, a piros bádogtetős palkonyai templom építése is az ő nevükhöz fűződik, és ez is Bordalfesztivál-helyszín. A kupola egy kis madonnaszobrot is őriz, amit a híres Blum borászcsalád állíttatott hálából, amikor fiuk tanítványaival együtt egy Dunán felrobbantott hajóról épségben tért haza. És ez még csak a templom. Sétálj végig az egyutcás falucska védett házai mellett, és heveredj a fűbe a domboldalt beborító ötvenhárom gyönyörű présház egyikének tövében! Ilyen lehet a szerelem megrajzolva, mint amit most látsz. Szemközt a palkonyai szőlőhegy tetején pedig kis kápolna áll, ami Szent Bertalan nevét viseli. Augusztus 24-én, Szent Bertalan napján napfelkeltekor less be a kápolna ablakán: a sugarak a szentélyre, A végtelen nyugalom állomásai után, most a nyüzsgés állo pontosan Szent Bertalan képére világítamásait mutatja a térkép. A helyiek között ördögkatlanként nak majd. Most pedig fordulj meg, és a emlegetett nagyharsányi kőfejtőtől Kisharsányon és a Vylyanhegytetőről nézz vissza a falura: ezt a kéteraszon át Beremendig válogathatsz az Ördögkatlan összművépet vidd magaddal tovább! szeti fesztivál állomásai között minden év utolsó nyári hónapjában. De ha nem ebben az időszakban érkezel, a térkép akkor is Beremend felé visz tovább.

A beremendi rög déli oldalán csonka harangtornyok nőnek ki a sziklából. Ahol most állsz, azon a helyen álltak a délszláv háború menekültjei is. Amerre te nézel, ők azt látták, ahogy falvaik, templomaik, otthonuk pusztul el a határ másik oldalán. A Megbékélés Kápolnáját értük és a világháború után kitelepített németekért építették a béke jegyében különböző nemzetiségek és vallási felekezetek.

A következő lakodalmi meghívással még az eddiginél is közelebb kerülsz a horvát határhoz, a kásádi menyegző ünneplésének szokása is a szomszédokra kacsint. A lány fején piros kendő, homlokán díszes koronát igazgatnak az asszonyok. Ez az öltözetés utolsó mozzanata. Lassan itt a búcsú: a násznép már megérkezett a vőlegény házához, Isten áldásával vonulnak tovább a menyasszonyért. Kövesd a zászlót, a vőfély után menj, mellényén látod, ott a hűség rozmaringja. Az örömanya megcsókolja a lányt, és átadja kérőjének. A szülői ház udvarán táncot jár a násznép, együtt indulnak a templomba, közel háromszáz vendég ünnepli az ifjú párt. A szertartás után a szakácsnők fakanállal döngetik az üres lábasokat: addig a kaput ki nem nyitják, amíg a vőfély nem fizet. A pénzzel teli lábas nászajándék. És a díszes, csipkeszerűen magasodó cukortorta is, amit a násznagy ad a fiatal házasoknak. Egymásra tett tenyerükkel roppantják össze a tortát, amiből minden vendég elvesz egy darabot.

Vegyél egyet te is, de azért hagyj még helyet a gyomrodban, meglátod, szükség lesz rá. A szakácsnők régen csütörtöktől szombatig főztek. Első nap csirkepaprikást és fánkot. Pénteken tyúkot kopasztottak, tortát töltöttek, süteményt sütöttek, sült húst, krumplit, salátát készítettek. Szombaton hajnali öt órakor már rotyogott a leves, sercegett a sült csirke, a malachús, sült a rétes, és rotyogott a messze földön híres kásádi birkapaprikás. Éjfélkor tálalták a sült kolbászt, a véres hurkát és a töltött káposztát. Aztán hajnalban a vőlegény karon ragadta a menyasszonyt, és együtt szaladtak ki az ajtón. Tányér csattant a földhöz, így az ifjú pár házassága legfeljebb akkor hullott darabokra, amikor a tányér újra összeállt.

Hatalmas erődszerű templom magasodik a domboldal tetején: Isten és a csodák ereje teszi rá a kezét annak a fejére, aki elindul a lépcsőkön. Máriagyűdre minden évben zarándokok tömegei érkeznek, hogy merítsenek a Szentkút vizéből, amiben sokak szerint csodálatos erő, orvosság rejlik. A gyógyító víz, amitől sok beteg dobta el mankóját a híres búcsújáróhely kegytemplománál csordogál. A csodás történeteket jegyző, hatalmas, erődszerű templom falain hálatáblák százai jegyzik a gyógyulásokat. Búcsúkor tömegek érkeznek, ráadásul Máriagyűdön minden Mária-napkor és az összes katolikus ünnepen, vagyis évente legalább 25-27 alkalommal búcsút tartanak.

Paripáján száguld a fekete-fehér vitéz: pattanj nyeregbe te is Tenkes kapitánya mellé! A Villányi-hegységtől délnyugatra, Siklós várában forgatták Zenthe Ferenc főszereplésével a Tenkes kapitányát, ami a fényes Rákóczi-szabadságharc idejében meséli el az itteni kurucok történetét, akik a Villányi-hegységben megbújó Tenkes-hegyi pincékben felvert tanyá jukról indulnak a labancok elleni portyákra, végül pedig sikeresen elfoglalják Siklós várát. A várfalak között rád köszön majd Kanizsai Dorottya, az udvarlányait taníttató felvilágosult főúrnő. Zsigmond királyról, Mátyás királyról, Corvin Jánosról és nemesi családokról suttognak a falak, akik után 1543-ban Szulejmán tette rá a kezét a várra. És persze a törökről, aki aztán százötven évig vendégeskedett itt. Vigyázz, mert veszélyes hely a gyilokjáró, és a pin cebörtön ajtaja is könnyen rácsapódik arra, aki nem figyel eléggé!

Jelöl még a Tenkes-hegyen egy olyan templomot a térkép, amire felfigyelt a nagyvilág is: a World Monuments Fund listájára is felkerült a XIII. század óta itt álló túronyi templom. A New York-i székhelyű szervezet a veszélyeztetett és megőrzendő értékek közé sorolta az Árpád-kori templomot. A gótikus templomtest, a barokk torony és a modern tető akkor válik még különlegesebbé, ha benyitsz az ajtón, és az élénk kék karzatról nézel le az elmúlt nyolcszáz évre.

Mielőtt tovább indulnál, térj be egy jó halászlére a Tenkes csárdába! A következő állomás előtt nem árt, ha erőt gyűjtesz.

A soron következő kincs rohanó, örvénylő vadvíz, érintetlen vadregény, a sulyom, a rucaöröm, a tündérfátyol és a lengőhínár érintetlen birodalma, a ligeterdők, a zátonyok, a morotvák és a csermelyciprusok vidéke: ez a Dráva. Ne ülj itt egyedül csónakba, mert sodra erős, ereje veszedelmes, arcai kiszámíthatatlanok. Ha nem ismered legalább úgy, mint a tenyeredet, bajod eshet. A vízben könnyen elmosódnak Magyarország és Horvátország határai is. Egész Európában alig találni olyan érintetlen világot, mint amilyet a Dráva folyó természetes medrében kanyargó, többségében szabályozatlan kristálytiszta vize nyit meg az erre járó előtt.

Ez a hatalmas erejű vadvíz pedig áradások idején nem tartja saját határait sem. Medréből kilépve temet be mindent, ahová elér. A folyó szomszédságában letelepedni éppen ezért nem is lehetne, hogyha az árterületből nem nőnének ki ormák, vagyis az Ormánság dombjai. A magaslatokon berendezkedett aprófalvak régi talpas házai is alkalmazkodnak a vízhez: nincs ásott alapjuk, faragott tölgyfa gerendákon, talpakon állnak. Régen, ha jött az árvíz vagy csak költözött a család, a házakat egyszerűen, görgőkön vontatták tovább. Alig akad már olyan vidék egész Magyarországon, ahol az ünnepeket ma is népviseletbe öltözve köszöntik, temetésekkor pedig még mindig fehéret viselnek. Az Ormánság még ilyen kincs. Az asszonyok fehér vászonszoknyát és lenvászon imögöt húznak, melyre egy bő ujjú, nagy imögöt is rávesznek. Ö-ző nyelvjárással üdvözölnek, és szülőföldjük mellett páratlan templomaikat is büszkén mutatják meg.

Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Kazettás templomaikban a fából ácsolt mennyezetre, a padok oldalára vagy a prédikálószékekre kétszáz évvel ezelőtt festették főként vörös, sárga, kék, zöld és fehér temperával az ősi magyar jelképeket. Többségüket később lepingálták, így sokszor csak a véletlennek köszönhetően bukkantak elő a vakolat alól. Kóróson 66 vékony lécekkel elválasztott fakazettát őrizget a templom mennyezete. Háromszirmú tulipánok, virágok, indák és levelek mellett emlékeztet a felirat: „Ez Szent Hej Meg nagyobbítatott 1834 Esztendőbenn” A padelőkre és a hímestojás-díszítésre is vess egy pillantást, utóbbi Gyarmati János vajszlói asztalosmester keze munkája.

A drávaiványi templomban 167 festett kazetta között veszik el a tekintet. Az egyik közülük a bűnök büntetéséről beszél: az özönvízre figyelmeztet, de az özönvíz utáni béke feloldását is elhozza. Az Ormánságban ez az egyetlen olyan templom, ahol nemcsak motívumok, de alakzatok is köszöntik a mennyezetről a templomba betérőt. Királyi helyen, középen találod a készítők királykazettáját, a jelképet pedig a kardot tartó, halfarkú, koronás sellő ben és a mellette csőrében olajágat tartó galambban keresd. Ha a plafon leszakad, az bizony azt jelzi, hogy valaki eltitkolja az igazat. Éppen ez történt a zalátai templomban is, amikor az orgonás karzat feletti mennyezetről egy hatalmas vakolatdarab zuhant alá a hetvenes években. Ekkor derült csak ki, hogy milyen gyönyörű igazság lakik a felszín alatt. Addig legfelül szürke alapon fehér márványt utánzó máz, alatta olajfesték, még korábbról pedig királykék pingálás borította az élénk színű indás motívumokkal festett deszkákat, amelyeket most már igyekeznek a lehető legjobb állapotban megőrizni a jövőnek.

Miközben Sellye felé tartasz, kukkants be a ládába, és Vajszlónál, ahol a térkép jelöli, feltétlenül vegyél ki belőle egy szelet semmilyen más dinnyéhez sem hasonlítható mézédest! Mire megeszed, máris az Ormánság fővárosába, Sellyére érkezel. Egy nevet pedig jól jegyezz meg, mielőtt itt körbenézel: a Draskovichok nevét! Többek között a Draskovich-kastély parkjának hatalmas fái őrzik Iván gróf emlékét, akihez barátai sosem mentek vendégségbe egy ajándékba szánt facsemete nélkül. Talán épp a legjobb barát és vadásztárs, Széchenyi Zsigmond vitte azt a gingko-fát, amelyik őszidőben aranyszőnyeggel borítja be a kastély felé vezető utat.

Draskovich Ivánnak nemcsak az arborétum volt a szenvedélye, hanem a vadászat és a vadaspark is. Már a gróf idejében Európa-szerte csodájára jártak a páratlan szépségű, 4-5 ágú koronás ormánsági gímnek, a Draskovich-szarvasnak. A francia hercegségek, az orosz cár pétervári fővadásza és a német Hohenlohe herceg is hozatott abból a gímszarvasból, amelyik az Ormánságot ma is az ország egyik legkiválóbb gímszarvasos tájegységévé teszi.

Ha belenézel a kincsesláda mélyére, meglátod, belseje annyira hatalmas, hogy akár húsz kastély számára is jut benne hely: most a térkép a görcsönyi kastély kapuját tárja ki. Az ajtó a kastély egyik fontos pillanatára, 1901 szeptemberére nyílik, és nem más lép be rajta, mint I. Ferenc József és Ferenc Ferdinánd, akik egy hadigyakorlat alatt szálltak meg itt. A vendéglátó Benyovszkyak nem bízták a véletlenre a látogatást: a fogadószobákat kékre festették, a nagyterem bútorait egyenesen Bécsből hozatták. Volt közöttük olyan darab is, amelyik egykor Mária Terézia szobáit díszítette. Az újrakárpitozott és aranyozott bútorokat százágú gyertya világította meg, a falakat pedig szintén az erre az alkalomra hozatott festmények díszítették.

Most pedig tedd le batyudat a fűbe, rakd félre a térképet, és dőlj a szigeti vár falának! Vedd ki a ládából, és lapozd fel Zrínyi eposzát, amit hős dédapjáról és erről a várról írt! „Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni, Szulimán haragját.” Ízlelgesd a régi szavakat, és képzeld szívedbe azt az elszánt bátorságot, ami 1566 szeptemberében a várvédők szívét vetette szét! Azt a várat, amelynek falához támaszkodva te most békésen olvasgatsz, 2500 magyar katona védte 34 napig Szulejmán több mint ötvenezres serege ellen. A 34. napon aztán a várvédő Zrínyi Miklós és maradék 300 katonája más utat nem látva a kitörést választotta, így a várkapuban valamennyien hősi halált haltak a hatalmas túlerővel szemben. A törökök szigetvári jelenlétét ma is több épület őrzi itt: a Szulejmán dzsámi, a Karavánszeráj, Ali pasa dzsámija vagy a szintén dzsámiból kialakított Ferences templom. De még több emléket őriznek a szigetváriak a hős várkapitányról, Zrínyi Miklósról.

Szigetvár címerében két oroszlán harcol egy mocsárban álló várért: az egyikük Zrínyi Miklós, a másik Szulejmán. Nincs még egy olyan magyar város, ahol unokától nagyszülőig minden korosztályt összeköt egy több mint négyszáz évvel ezelőtt élt hős férfi emlékezete. A városban Zrínyi-kápolna épült, a plébániatemplom kupolájából Zrínyi freskója néz le ránk, és itt avatták fel az első Zrínyi-emlékművet is. Alakult Zrínyi Múzeumegyesület, de Szigetváron a filmszínháztól a cserkészcsapaton át az autósiskoláig a hétköznapokban is felbukkan Zrínyi neve. És 1833 óta minden év szeptemberében a várostrom évfordulóján megrendezik a Zrínyi-emlékünnepséget. Ilyenkor a helyiek is ünneplőbe öltöznek a szigetvári utcákkal együtt a hős várvédő kapitány, Zrínyi Miklós tiszteletére.

Szigetvárhoz tartozik a térképen jelölt következő állomás is, a törökös hangzású Turbék. Egyes feltevések szerint lehetséges is, hogy a település a szigeti vár ostromakor itt elhunyt Nagy Szulejmán szultán halálának helyén emelt türbéről kaphatta a nevét. Sokáig úgy hitték, hogy a Segítő Szűz Máriáról elnevezett keresztény búcsújáróhely, a turbéki kegytemplom éppen Szulejmán türbéje, vagyis az egykori szent muszlim zarándokhely helyére épült. Ezt a tévhitet 2015-ben cáfolta meg az a régészeti feltárás, ami a templomtól távolabb eső részre, a turbéki-zsibóti szőlőhegyre helyezte a Nagy Szulejmán elföldelt belső szervei fölé emelt türbét, a mellette lévő mecsetet és a sírhely szellemi gondozását végző szúfi szerzetesek derviskolostorát.

A kincsesláda mélyéről paprikás illat gőzölög. Vedd ki ezt a tálat, de csak akkor kóstold meg, ami benne van, ha igazán kemény csávó vagy! Mert a cserdi cigánylecsó tele van minden jóval, ebbe pedig beletartozik a pokol tüzének összes csípős ereje is. Elárulom neked azt is, hogyan készül, méghozzá úgy, ahogy saját fülemmel hallottam a cserdi cigányoktól: végy 2 kiló jó húsos szalonnát, hozzá 3-4 nagy fej hagymát, 2 kiló zöldpaprikát, 40 deka paradicsomot, 2-3 szem krumplit, 2-3 evőkanál pirospaprikát és 2-3 csöves erős paprikát. Ezeket főzd a felismerhetetlenségig, hogy senkinek se szúrjon szemet, honnan van, ami a kondérban van! A végén még nyakon öntheted erős paprikával, de aztán hamar edd meg, nehogy csak a hűlt helye maradjon! Ha meg nincsen kedved főzni, akkor sem maradsz éhen, mert a Cserdi cigányoknak valójában nemcsak a lecsójuk, de a szívük is tele van jósággal. Addig úgy sem eresztenek míg jól nem laktál, és még az útra is csomagolnak a jó cigánylecsóból.

A szájpadlásodon még mindig izzó cserdi lecsó tüzével indulhatsz is tovább Bükkösdre, a kastélyba, amelyet Mária Terézia híres építésze, Fischer von Erlach tervezett. Ha jól megnézed a homlokzatot, kiolvashatsz egy történetet a birtok egyik uráról, aki mitagadás, igencsak szeretett kártyázni. Mivel a szerencse köztudottan forgandó, úgy alakult, hogy a ház ura egy alkalommal sajnálatosan nagy summát bukott. Mivel pénze már nem volt, így a kastély néhány ablakát ajánlotta fel, mégpedig úgy, hogy helyüket befalaztatta. Ezeknek az ablakoknak így már csak a hűlt helye látszik a főbejárati homlokzaton

Továbbra is mereszd a szemed, csak most már ne a kastélyra, hanem a gyűrűfűi ökofalu irányába! A nagy fűben csendben kandikál ki két méltatlanul elfeledett, hatalmas fül. Pedig őshonos fülek ezek, a magyar óriásnyúl fülei. Kifejletten hét kilót nyom. Hossza eléri a 65 centit, húsa egészséges, egy családnak egy ebédre bőven sok. Mégis a kihalás széléről kellett visszahoznia a fajtát egy csertői tenyésztőnek. Pedig a hetvenes évek előtt a Mecsek óriásnyúl-tenyésztési gócpont volt, a bányászok nyulakat kaptak az üzemtől, hogy a konyhára neveljék. Idővel csak a fehér prémet lehetett eladni, így annyira visszazuhant az állomány, hogy az őshonos magyar óriásnyulat a baranyai tájfajta mentette meg a kihalástól. Vadas, vasderes, fekete és fehér színekben, meghatározott körülmények között tenyésztik, genetikailag és formailag is eltér az országos fajtától. Csakúgy, ahogy tollas szomszédja, a baranyai tájtyúk: a nagytermetű, jól tojó paraszttyúk átlagosan évi 200 tojást hoz a házhoz.

A tojásnak már kevés hasznát venné az a két cserkúti család, akikkel találkozót mutat most a térkép a Jakab-hegy oldalában. Hallgasd meg most az ő történetüket úgy, ahogy a kincsesláda beszéli el. „Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!” – visszhangzott a végzetes ítélet a Mecsek déli lejtőjén két perlekedő cserkúti családfő szájából. Haj, de bánhatták ekkor már a pörölést, a kapzsiságot, meg a hiúságot, az átok úgy lesújtott mindkét családra, hogy a mai napig kővé dermedve nézhetnek egymással farkasszemet a hegy évmilliós kőrétegeibe zárva. Történt ugyanis, hogy valamikor réges-régen a Jakab-hegy lábánál két igencsak módos család nem elégedett meg azzal, amije volt, mindenáron gazdagabbak akartak lenni a másiknál. Versengtek is egymással eleget, meg a fogukhoz is verték a garast, ahogy csak lehetett. Egy napon mindkét családhoz bekopogtatott egy nincstelen koldus. Hát a szegény embert, ahogy belépett, úgy durva szóval és üres kézzel ki is tessékelték. Az adományt a koldus nem volt rest meghálálni, sebtiben rontást hozott mindkét házra: váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni – így köszönt el tőlük. Évekkel később mindkét család egy időben kaptatott fel násznépével együtt a Jakab-hegyi barátokhoz, hogy kiházasítsák lányaikat. Félúton összetalálkoztak, de bizony hiúságból egyikük sem akarta előreengedni a másikat, az átok kővé is dermesztette mindannyiukat abban a szent pillanatban. A vörös színű babás szerkövek ma is ott állnak magukba zárva a két családot násznépestül, pöffeszkedő haragjukban. Valójában a kőbábúkat a természet pusztító ereje faragta a Mecsek ezerméteres permi rétegébe. A történészek szerint a pogányok halott szeretteik szobormásait helyezték el mélyedésekbe, és áldozatokat mutattak be ezen a helyen.

Hogy hova is igyekezett Isten színe előtti házasságkötésre a két család, azt még ma is megmutatja a Jakab-hegy: oda, ahol nyolcszáz évvel ezelőtt alapított kolostort Bertalan bécsi püspök azért, hogy egybegyűjtse a Mecsek remetéit. Ők egyesültek az esztergomi Özséb remete követőivel, és így született meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend. Ahol most állsz, az a pálosok első rendháza volt gazdasági udvarral, kerttel, dupla árnyékszékkel és saját vízvezetékrendszerrel.

Hegyet-völgyet bejárva vezet az út a következő állomásra, ahol előtted 900 évvel ezelőtt járt, és le is telepedett az Aba nemzetség. Arról, hogy valóban az Abák őshazája volt ez a vidék egy különleges címerpajzsos kő beszél. A mai Citrom utcában állt egykor a Szent Benedek Rendi templom, ennek falából származik a kétöklömnyi nagyságú kőlelet, ami egy karcolt címerrel és a székely-magyar ABC betűivel üzen az utókornak: Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet. A sírfelirat nem csak az Aba nemzetség jelenlétének, de műveltségének, írásbeliségének is fontos bizonyítéka. Az Abák szállásterülete Baranya és Somogy határában húzódott, birtokközpontja pedig Abaliget volt. Abaligeten indulj máris a Paplikába, és hallgass meg róla egy történetet. De azért meg ne rettenj a különös invitálástól, a Paplika az Abaligeti-barlang előürege, ami régen a falu plébánosának, Riedl Antalnak volt a pincéje. Tehát a történet úgy szól, hogy a törökök idejében az abaligetiek a falu határában levő barlangba menekültek a táma dások elől. Ám szégyenszemre akadt közöttük egy áruló, aki jó pénzért feladta elárulta társai titkos rejtekét az ellenségnek. A török csapatoknak sem kellett több, hatalmas tüzet raktak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a magyarokat. De a mieinknek nem volt olyan könnyű túljárni az eszén! Rájöttek ugyanis, hogy a füst a barlangon belül egy bizonyos irányba száll. Követték hát az útját, nem is hiába, mert titkos kijáratra akadtak, amin át a hegy túloldalán ki is jutottak. Nesztelenül visszaosontak a barlang bejáratához, és megbosszulták a támadást: rajtaütöttek a törökön. Az ellenség fele ott maradt az ütközetben, a maradék pedig ijedtében befutott a barlangba, és azonnal meg is fulladt.

A Paplikára egy bizonyos Mattenheim József nevű szegény sorsú molnár bukkant rá, akinek szomorú történetét meg is ismerheted, ahogy Abaligetről Orfű felé tartasz, csak az összekötő út mentén állj még meg egy pillanatra. Már régóta csak egy kereszt magasodik itt, mégis ma is Hármaskereszt nek hívják ezt a helyet. Egykor egy kálvária stációi sorakoztak erre, amelyeket ez a bizonyos molnár állíttatott. Tizenöt gyermeke született, de legnagyobb bánatára egy sem maradt közülük életben. Már a nyolcadik gyermeket temette el, amikor megfogadta, kálváriát emeltet Orfű közelében, de a további tragédiától ez sem mentette meg a családot. A török idejében is fontos szerepet töltött be a Hármaskereszt helye: a támadástól tartó falvak lakói ezt a pontot választották arra, hogy üzenjenek egymásnak.

Hogyha éppenséggel októberben jársz erre, akkor ne csodálkozz, ha az éles kanyarokat technikásan bevevő raliautók sora keresztezi utadat: ebben az esetben a már több mint ötven alkalommal megrendezett Mecsek Rallye-ra csöppentél. És ha így lenne, akkor feltétlenül gyere vissza legalább még egyszer tavasszal. Mert, ha ilyenkor beleszagolsz egyet a levegőbe, akkor megérzed a jurda, kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sarima, sási-hagyma, selyemi hagyma, vadfokhagyma, vagyis a medvehagyma fokhagyma szagát. Vagy épp az illatos hunyorét. De jól vigyázz, míg a medvehagyma finom csemege, az illatos hunyor mérgező, ráadásul védett növény. Tépj a medvehagymából, és a rakj a tarisznyádba, jót tesz a gyomornak, enyhíti a szédülést, a fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja a vesét és a vért. De jól vigyázz, nehogy összetéveszd ezt az orvosságot a gyöngyvirág levelével, mert az bizony igencsak hasonlít rá, mégis halálos méreg! Segítséget kaphatsz az Orfűi Medvehagyma Fesztiválon, ahol kóstolhatsz medvehagymamézet, medvehagymás pogácsát, krémlevest, teát, pestot, salátát, de ehetsz medvehagymát medvehagymával is.

Orfűről most még nem enged el a kincses térkép, de valld be rögvest a tavak színe előtt, hogy eszed ágában sem volna még indulni. Orfű gyönyörű vidékét a vizek, az erdők és a hegyek teszik mesebélivé, és a víz csordogál keresztül azon a réges-régi történeten is, amit a helybéliek máig is őriznek. Az orfűi Balázs-hegy oldalában áll egy szikla, ennek tövében ered egy forrás, ami olykor kiszárad, máskor pedig gazdagon csordogál. Ennek a jelenségnek pedig semmi köze sincs a természet szeszélyéhez, ugyanis a vízfolyást egy hétfejű sárkány irányítja. Történt egyszer, hogy egy óriási vihar a Mecsekről egy sziklatömböt éppen a rettentő sárkány barlangjának bejárata elé hajított. A hatalmas szörnyeteg minden erejét megfeszítve igyekezett arrébb gurítani a mázsás súlyt, mikor egyszer csak a föld kérge a szikla körül megrepedt, és a víz több helyen hangos zuhogás sal tört elő a talajból. Amikor a sárkány a nagy munkában megpihent, és lerakta a követ, a víz is elapadt. Ez azóta sincs másképp: ha épp víz csordogál a patakban, amikor arra jársz, most már tudhatod, hogy egy sárkány a hegy oldalában igen nagy munkában van.

Gondolhatnád, hogy a malmok mind azért épültek itt, hogy a sárkány fakasztotta forrás erejét kihasználják, ám a két régi őrlő szerkezet közül az egyik szárazmalom. Az egykor lóval hajtott járgánykerék közel kétszáz éves, ma már mozdulatlanul idézi fel az elmúlt idők őrlési technológiáját. A Mekényesről áttelepített szerkezetben gabona őrlésén kívül olajat is préseltek.

100

Az eredeti helyén álló Nicsinger-malom kerekét ma újra munkára bírja a víz. A több száz évet leszolgált kerekek ismét forognak, parancsukra a hengerek szorgalmasan zúzzák a szemeket, a sziták rostáin táncot járnak a durvára őrölt szemek, a csövekben lelkesen szalad a finom szemcséjű őrlemény, a zsákok pedig dagadnak a liszttől csak úgy, mint régen. Orfűn nem csak a malmok hasznosították a vizet, hanem a Forrásház is. Csete György és Dulánszky Jenő tervezte azt az épületet, amit a magyar organikus építészet korai alkotásaként tartunk számon. A Forrásház a karsztvíz hasznosítására készült, alsó szintjén transzformátorállomás, az emeleten pedig barlangkutató pihenő kapott helyet.

101

A nagy úton rád fér most már a pihenés, lógasd egy kicsit a lábad az orfűi tavak partján mielőtt továbbindulsz. Az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, a Kovácsszénájai-tó és a természetkutató, zoológus, néprajzkutató, politikus polihisztorról elnevezett Herman Ottó-tó öt kilométeres együttesét a Vízfő-forrás bő karsztvize tölti fel kalcium-hidrogénkarbonátos vízzel. Forróságban a víz hűt és vízisportot kínál, horgászni pedig bármikor lehet. Méghozzá akár zenei aláfestéssel is, hiszen itt rendezik meg az egyetlen olyan magyar könnyűzenei fesztivált minden év júniusában, amihez pecabot is jár: ez a Fishing on Orfű.

102

103

104

105

108

Ismét bakancsodon érezheted a történelem porát, amikor megállsz az Árpád-kori Sarlós Boldogas�szony-templom előtt Mánfán. Most legalább látod is, hogy hol van, nem mindig volt ez így! Úgy tartják, hogy ennek a templomnak egy időben teljesen nyoma veszett. Történt ugyanis, hogy a középkori település elpusztult, a falu pedig a templomtól távolabb épült fel újra. A környéket meg úgy benőtte az erdő, hogy még a torony tetejét is elnyelték a fák. Milyen szerencse, hogy épp arra tévedt egy bika, és a szarvával pont belegabalyodott a templom harangkötelébe. Ahogy szabadulni próbált, a kötelet rángatni kezdte, a harang megkondult. Így találtak rá a falubeliek az elveszett mánfai templomra.

109

112

Ha körbenézel magad is beláthatod, hogy a Mecsek még mindig maradásra bír, hiszen nem láttad még például a Melegmányi-völgyet. Itt a bükkfák között megbújó karsztforrásokhoz szamárbőrbe rejtett aranyaktól vezet az út. Hogy odatalálj, ismerned kell annak a török basának a történetét, aki annak idején Melegmány kapujánál szamárbőrbe varrva dugta el féltett kincseit. Ennek emlékére sokáig vas szamárfej köpte a kristálytiszta forrásvizet, így ezt a helyet Szamárkútnak is nevezték. Aki ezen az úton elindul a bükkfák ködtejes erdejébe, az bizony egy olyan tájra téved, amit alaposan megcirógatott a természet. A Mecsek középső részében triászkori mészkő él szimbiózisban a tölcsér alakú víznyelőkkel, barlangok szomszédjai a vakrákok, és karsztvizes források hívják életre a mésztufagát-vízeséseket.

A karsztforrások vizéből kiváló oldott mészkő lépcsőket épít a tájba, a víz permete olykor „kővé dermeszti” a közelben heverő leveleket, gallyakat is. Az Anyák kútjánál forrásbarlang ürege nyúlik a hegy gyomrába, így bújtatja el 2,5 méter mély, vakrákoktól hemzsegő tavát. Hogyha kiérsz a völgyből, már meg is hallod a különleges zöngésű harang kondulását, ami azt jelzi, Gödreszentmártonba értél. Ez a zöngés a Szily-kápolna harangja.

113

A Kelet-Mecsek gyomra tartogat még egy mesét a kincsesláda mélyén. Réges-régen a közeli Máré-várban lakott a daliás Máré vitéz ifjú szép feleségével. Máré agglegény fivére, Miklós vitéz pedig nem messze tőlük Szentlászlón, a Miklósvárban várta, hogy egyszer bekopogtasson hozzá is a boldogság egy szemrevaló menyecske képében. Történt egyszer, hogy Márét a király hadba szólította, és hosszú évekig haza sem tért. Szép felesége el is siratta, s mivel úgy hitte, megözvegyült, összeállt Miklós vitézzel, akitől világszép lánya született. Bár ne tette volna! Mikor már a világszép leány ifjú hölggyé csepe redett, Máré váratlanul visszatért a háborúskodásból. Amikor tudomást szerezett felesége csalfaságáról, éktelen haragra gerjedt, és ágyúval lövette halomra mindkét várat, így testvére és felesége is odaveszett. Világszép leányuk pedig azóta is átok alatt bujdokol a hegy gyomrában. Ám a legenda szerint akár te is megválthatod az elveszett lelket, mert a lány minden 77. év pünkösd hajnalán kiszabadul a rettentő fogságból, megfürdik a Máré-völgyi patakban, és megfésüli lobogó, hosszú haját. Csak egy vadászt kell rábeszélned arra, hogy ezen a napon kísérjen el téged, csókoljon meg egy medvét, egy kígyót, meg egy varangyos békát, és a világszép leány sanyarú sorsát egy-kettőre jóra fordíthatod.

A szászvári váron nem ült semmiféle átok, középkori falai mégis sokáig rejtőzködtek a külvilágtól elzárva. Csak a nyolcvanas években derült arra fény, hogy a vár a pincétől a tető oromfaláig középkori eredetű, de a gazdasági épületekben és a kerítésben is gótikus falak rejtőznek. A régi falak most már újakkal kiegészülve, régi-új köntösben várják az erre járót.

117

Azt már te is láthattad, mennyi veszély leselkedhet egy kincskereső vándorra a Mecsek varázslatos hegyén. Hogy bántódásod ne essék, mielőtt tovább indulnál, képezd ki magad kissé hadviselésből, hogy ügyesen tudj védekezni, ha galibába keverednél. Zöldfülű vitéz tanoncok ezrei tanulták már meg a fegyverforgatást a Bikali Reneszánsz Élménybirtok Apródképzőjében. A lovagi tornán már gyakorlott kardforgatók mérik össze erejüket. A kanyargó középkori utcák iparos műhelyeiben pékek, szabók, kovácsok, fafaragók keze alatt ég a munka, a magyar földműves gazdák portáit idéző karámokban pedig sok verejték gyümölcseként gyarapszik az állatállomány.

118

A birtok boszorkája rontást, kötést, oldást is hozhat a fejedre, de azon se lepődj meg, ha épp egy beszélő unikornis üdvözöl a bejáratnál.

120

A térkép most egyenesen a Mecsek talán legcsodásabb völgyébe küld, Óbánya felé kell venned az irányt. A ládából tisztavizű patak, pisztránggal sűrűn lakott tó, az egész világon egyedül itt nyíló bánáti bazsarózsa ugrik elő, amit újabb patakok, zúgók, csobogók, bükkösök ölelnek körül. Hogy is alakult volna ki a kibillent mészkőrétegen ferdén lefolyó vízesés, hogy bélelné ki a tájat a zölden virító moha, ha a Jóisten nem jókedvében teremtette volna ezt a vidéket. Az égiek munkáját itt a földiek is meghálálják. Az óbányaiak féltve őrzik múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos házaikat, tűzkerékkel űzik el a telet, és ma is készítik a híres mázas, karcolt, dús mintázatú csipkés óbányai kerámiát. A világosbarna, zöldmázas edényeket régen favázas puttonyokban vitték eladásra a helyi fazekasok. Olyan puttonyokban, amiket még korábban az itt élő üvegesek rakodtak meg portékáikkal. Ezt a múltat az üveghuta jelentésű Altglashütte, Óbánya sváb neve ma is őrzi.

121

122

123

Edmund angol király fiai sem bánták, hogyha már száműzte őket a hódító dán király, Szent István ezen a vidéken adott nekik menedéket. Egészen pontosan Mecseknádasd területén. Az Óbányai-völgy és a Réka-völgy találkozásánál a Réka-vár marad ványai is a brit hercegek letelepedéséről mesélnek. A hagyomány szerint itt, a „nádasdi britek földjén” született ugyanis Margit, az egyik angol trónörökös és Szent István lányának, Ágotának közös gyermeke, Skócia későbbi királynője és védőszentje.

124

Margit születését még nem, de a történelem későbbi fordulatai közül már sokat átélt a térképen jelzett szelídgesztenyés egyik legrégebbi fája. Hiszen háromszáz éve minden tavasszal virágba borul, és minden nyáron illatos gesztenyével ajándékozza meg az arra járókat. Minden ősszel ünneplőbe öltözik, és minden télen reménykedve várja az újabb tavaszt. Egyszer egy ilyen fagyos télen a közeli lőtérről katonák kerestek menedéket a hideg elől. Búvóhelyet nem találtak, így hát lángba borították az öreg szelídgesztenye törzsét, hogy a fa izzó tövében melegedjenek. De a hős szelídgesztenye ezután is rendíthetetlenül várta a tavaszt, termést hozott a nyáron, színbe öltözött ősszel, és átvészelte a telet. Elágazó törzseibe nemcsak a tűz, de a kéregrák is bemarta magát. Gyökerei pedig fittyet hánytak a történelemre: minden időben erősen kapaszkodtak a zengővárkonyi föld mélyébe. Ezért is lett 2017-ben az év fája a zengővárkonyi hős szelídgesztenye.

125

Mostanra már annyi kincset begyűjtöttél szépen sorjában, hogy meg is hallgathatsz egy történetet arról, hogy jár az, aki nem ilyen mértéktartón gyűjtöget, és eluralkodik rajta a mohóság. Ez az eset ott történt, ahol a legna gyobbat nyújtózkodik a Mecsek, 682 méterig, a Zengőn. Egyszer réges-régen élt itt egy igen szegény család. Annyira nincstelenek voltak, hogy még a hegy szelleme is megsajnálta őket. Ezért egy napon magához hívta a szegény asszonyt, és elárult neki egy titkot: a szikla minden virágvasárnap megnyílik, hasadéka ilyenkor pedig temérdek kincset rejt.

126

Az asszony nem volt rest, következő virágvasárnap karjaiba kapta kicsi fiát, és szapora léptekkel indult a hegynek. Tele is szedte kötényét rengeteg kinccsel, de ez sem volt elég. Hogy még többet tudjon gyűjteni, a kisfiút letette a hasadék mellé. Amikor visszafordult, a szikla összecsukódott, a gyereket pedig örökre elnyelte a Mecsek gyomra. Az asszony soha többet nem ment haza, azóta csak az erdőket járja jajveszékelve. Az erdő fái pedig bánatukban máig is szomorúan zengenek.

127

128

Amennyiben férfiember vagy, úgy a Zengőn indulj tovább báránylesre! Hogyha pedig leány, akkor hallgasd meg hogyan szokás errefelé a bárányok fürkészése. Merthogy a bárányles egy különleges zarándoklat húsvét vasárnapjának hajnalán a Zengő oldalában álló kereszthez, amire csak férfiak indulhatnak. Itt gyújtanak még virradat előtt tüzet, és itt várják együtt a napfelkeltét, az Úr bárányának eljövetelét, vagyis Jézus feltámadását. Két történetet is rejt erről a hagyományról a kincsesláda. Az egyik szerint az első világháború idején alakulhatott ki a szokás, amikor a környékbeli katonák arra tettek fogadalmat, hogyha épségben hazajutnak, elzarándokolnak a hegyre. A másik azt mondja, hogy egyszer egy vándor, aki Kisújbányáról baktatott Hosszúheténybe, eltévedt a hegyen, ám csodák csodájára egyszer csak a semmiből megjelent neki Isten báránya, és megmutatta az utat, és ennek a jelenésnek adóznak azóta is a környékbeli férfiak.

129

Elérkeztél a Zengő lábához, azon belül is a Vas-hegy kiugró nyúlványához. Szippants egyet mélyen a levegőbe, mert a pécsváradi bencés apátságban a történelmet érzed majd a levegőben. 1015 az alapítás éve. Pihenj meg egy kicsit a téglafalak között, hunyd le a szemed, és meglátod, híres alakok ülnek le majd melléd sorban. Szent István, az alapító. A Rómából szent koronát kérő Asztrik apát, aki itt élte le az életét. A nála vendégségben járó Szent Gellért, aki a Szent föld fele tartva pihent meg ezen a helyen. Vak Béla, akit édesapja, Álmos herceg rejtett el a kolostor falai közé. Széchenyi István, aki a hajózáshoz szükséges szénkészletet érkezett ide felmérni, amikor Mária Terézia rendeletére innen irányították az uradalmakat és a szénbányákat. És az altemplomtól a Bagolyvárig induló földalatti folyosóból háborús bujdoklók köszönnek majd rád a történelem minden időszakából. Az apátsági szentély jobb oldalán pedig valóban találkozhatsz egy múltbéli alakkal. Fekete, merev tekintetű szempár néz veled farkasszemet, Szent Mihály arkangyal ezer éve festett szemei Magyarország legrégebbi freskójáról.

130

131

„Édösanyám, indítsa el a faromat!”- sivít a pécsváradi októberbe az eladósorban lévő lányok hangja, amire azon nyomban az alsószoknyákkal meggömbölyített hátsókat érő anyai suhintás ad választ. Lehet, hogy Budán, csak egyszer volt kutyavásár, de a pécsváradi leányvásárt megtartják minden év októberében. Mégpedig hagyományosan azért, hogy a református fiatalok megismerkedhessenek egymással, és így valláson belüli házasságok köttessenek. A lányok ilyenkor legszebb ruhájukban összekapaszkodva, karikába állva énekelnek, és felalá sétálgatnak az utcán. Pécsváradon kívül a környékbeli falvakból, a Mecsek északi völgyeiből, de akár a Sárközből is érkező legények pedig mézeskalács szívet ajándékoznak szívük választottjának. Ilyenkorra már a gesztenye is megérik, így a vásáron nemcsak leányból, de gesztenyéből is fogy bőven. Kell is a bevétel, hiszen a menyasszonyjelöltek ruhája a család anyagi helyzetéről is árulkodik: egy öltözék átlagosan 25 kilót nyom, a hozzávaló kelmét pedig akár gyakran messzi földről rendelik.

132

Most már menyasszonyostul, vőlegényestül és a kincsesládádban sült gesztenyéstül ugorhatsz be egy illatos, gőzölgő pogácsáért Nagypallra, ahol ezt a csemegét külön fesztivállal ünneplik.

133

134

Ha pedig jól laktál, indulhatsz is tovább a következő állomásra, Püspökszentlászló felé. Itt aztán szükséged lesz józan észre, hiszen egy olyan falurészbe csöppentél a Kelet-Mecsekben, ahol ha hiszed, ha nem, csak az egyik oldalon sütik a palacsintát. Hát azért ne vedd olyan komolyan a tréfát, inkább nézz fel a völgy meredek oldalára, és meglátod, hogy Püspökszentlászlónak csak egyetlen utcája van, és annak is csak az északi oldalán állnak házak. Hát persze, hogy csak ezen az oldalon sütik a palacsintát! A 32 telken, eredeti állapotban megőrzött parasztházakban ma már újra több mint 20 állandó lakos él. Sokan pedig kikapcsolódni jönnek a Hosszúhetényhez tartozó falurészbe, ahol nem ritka a házak ablakain kiszűrő dő külföldi szó: sokan érkeznek határainkon túlról.

135

Hosszúhetény és püspökszentlászló között egy fából megformált faalak fogadja az arra járót: a Kőmorzsoló óriás hatalmas szobra. A kőmorzsoló kolosszosuknak olyan erejé volt, hogy könnyedén lisztté morzsolták a legkeményebb követ is. Úgy tartják, hogy valamikor réges-régen a Kelet-Mecsek lankáit a Vasgyúró, a Fanyűvő és a Kőmorzsoló óriások három törzse lakta. A tompa orrú fanyűvők fákat téptek ki tövestül, a hegyes orrú Vasgyúrók vasat bányásztak, míg a horgas orrú Kőmorzsolók követ fejtettek váraik megerősítéséhez, és ha idegen tévedt a környékre, együttes erővel védték meg a Mecsek erdőit. A falu nevét Szent László királyról kapta, aki szívesen vadászgatott a környéken. Ha lehet hinni a krónikáknak, vihar elől menekülve egy püspökszentlászlói barlangban is eltöltött néhány órát. A pécsi püspökséget pedig évszázadokra bírta maradásra ez a mesebeli vidék, ahol Esterházy Pál László alapított arborétumot, a 20. század elején pedig Zichy Gyula pécsi püspök dél-európai dámszarvasokkal népesítette be az arborétum melletti vadasparkot.

138

Perekedre érkezve a Pekár-tanyán mudik csaholása köszönt. És ott a távolban már látod, amiért a térkép idehozott: az a szilaj termetű paripa ott a Pekár-féle hidegvérű! Világszerte minden tenyésztő felismeri a mély mellkasú, közepes termetű, izmos, erős csontozatú baranyai paripát. Patája kemény, szervezete acélos, termete zömök. Még a belga hidegvérűnél is keményebb kötésű ez az őshonos ménes, amelyet Pekár László tart és tenyészt Perekeden. A lovak mellett hétszáz juh él a tanyán. Már Pekár László nagyapja is nevelt merinói juhokat, így a harmadik generáció viszi tovább a családi hagyományt. A Pekár-tanya küldetése, hogy az országban egyedüliként őrizze és szaporítsa a perekedi hidegvérű ménest.

139

140

Emlékszel-e még olvasmányaidból arra, mikor Szerb Antal Utas és holdvilágának Ulpius Tamása Perugiába tévedve különös építészeti szokással találkozik? Városi házak utcafronti falából keskeny halotti kapuk, lélekkapuk nyílnak.

144

Ha Ulpius Tamás nem Firenzébe indult volna nászútra, hanem Baranyába, Fekeden is megismerhette volna a Magyarországon egyedülálló hagyományt. Ravatalozó híján a búcsúztatót Fekeden a házakban tartották. Amikor a temetés napján begördült a porta elé a halottas kocsi, a koporsót ezeken a magas, keskeny, sokszor díszes üvegben végződő ajtókon adták ki.

145

146

Mióta tart már a kincskereső kaland, és milyen régen kínált a láda igazán tartalmas, gyomornak való finomságot! Fekeden ez sem marad el! De lakmározás előtt húzz ki egy kis nyelvi fejtörőt a láda mélyéről: a Stifoller készíti a Stifoldert, a Stifi egy Sommerwurst Fuldából. Mondd el ezt a mondatot egy fekedinek, és egész biztosan szívélyes fogadtatásban lesz részed. De hogy értsd is, amit mondasz, itt a fordítás: A fuldai apátságból, Hessenből érkezett német telepesek a stifollerek a kolbászkészítés nagy mesterei, specialitásuk pedig a nyárra beérő ínycsiklandó, hidegfüstölésű fűszeres vastagkolbász, a stifolder, vagy becenevén stifi. Így készül: végy egyharmadnyi főtt pauflecket, vagyis dagadót és toka soványát. Adj hozzá kétharmadnyi vágásmeleg kolbászhúst! Daráld le, fűszerezd és halmozd fatekenőbe! Gyúrd, gyúrd, gyúrd! Amikor a massza szálkásan válik el a tenyeredtől, akkor hagyhatod abba. Pihenjen a töltelék is, meg te is egy napot! Másnap adj hozzá csípős paprikát, töltsd kuláréba, és hagyd megint pihenni! Akaszd a füstös kéménybe 2-3 hónapra! Bükkön, tölgyön vagy akácon az igazi. Mire nyáron learattál, addigra be is érik.

147

148

Csakhogy lásd milyen jó is hozzád ez a kincsesláda, a következő hely tovább cirógatja a gyomrodat. Geresdlak az, ahol - lehet bár foglalt a szívedakkor is szerelembe fogsz esni. Gömbölyű formák, sokoldalúság, csábító illat és lehengerlő megjelenés. Hát ki tudna ellenállni a geresdlaki gőzgombócnak! A héveknédlinek. A Heffeknödelnek. A sváb gyomorcirógatónak. Ha a knédlitészta úgy megkel, hogy már a szomszédban kopogtat, kinyújtják, tekerik, csomózzák, gőzfürdőt vesz, aztán puhára fő, vagy pirospozsgásra sül. Kóstolhatod bármilyen változatban: sütve vagy főzve, sósan, vagy édesen, szalonnával vagy szilvával, babbal vagy hússal, sültekkel, szósszal, káposztaágyon. Hagymamártással, füstölt sonkával, csülökkel, kompóttal, lekvárral, édes tejbe mártogatva az év bármely napján, vagy épp a Gőzgombóc Fesztiválon minden mennyiségben.

„ Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit.”

Lehetne újabb feladvány, amit a kincsesláda tartogat, de ez a távolban magasodó fontos négy torony azonnal megfejtést is mellékel Babits Mihály soraihoz: a Székesegyház köszönt, a me gyeszékhelyre érkeztél. Isten hozott Pécsett! A messze messze sík a déli rész. A város északon pedig a Mecsek zöld tetejű lankáira kúszik, majd belenyúlik völgyeibe. Ha kedved támadna végigfutni ezt a várost, számíts rá, hogy 150 méter magasságából hirtelen 400-600 méterre kell felkapaszkodnod.

152

Nyári délutánon a Mecsek város fölé nyúló mészkőszirtjein vagy a szűk utcákon és este a belvárosi forgatagban megérted, miért is emlegetik Pécset sokan mediterrán városként. Az utcákon, a tereken, a szórakozóhelyeken a Pécsi Tudományegyetem több mint húszezer magyar és külföldi diákja köszön ti egymást a világ legkülönbözőbb nyelvein. Egy átlagos hétköznapon is él az éjszaka, a fesztiválok ideje pedig a nappalt is megpezsegteti: hol Placido Domingo lép fel társulatával, hol fényfesztivál festi újra a várost, vagy épp a POSZT változtatja színházzá a tereket, és bordalokkal is mulathatsz az arany őszben. Ha pedig netán megéreznéd itt a Földközi-tenger illatát, akkor igencsak jó az orrod: bár messze a tenger, a mediterrán mégis beleissza magát a levegőbe, az éjszakai fényekbe, a reggeli köszönésekbe és a pécsi kézfogásokba.

153

A várost római kori világörökség, középkori épületek, vallástörténeti helyszínek, és több ezer éves kövek vigyázzák, ezt a valódi díszletet pedig a közterekre is ki lépő kortárs művészetek és a jelen ezerarcú pezsgése járja át.

154

155

Ehhez a pezsgéshez pedig a belvároson kívül jó adag buborékot ad egy egyedülálló városrész, a Zsolnay-negyed. Kávézók, éttermek, boltok, galériák, koncerttermek, játszóterek, műhelyek, planetárium, bábszínház, és persze a Zsolnay-örökség tölti meg a negyed minden négyzetméterét.

156

157

158

159

160

És ahogy Maxim Vengerov, a világhírű hegedűművész mondta, egy építészeti Stradivari, a Kodály Központ is Pécsett hív koncertre. A világszínvonalú akusztika a könnyűzenétől a klasszikus zenéig minden műfajhoz hozzáad egy kis plusz fűszert. A falak között lelt otthonra a Pannon Filharmonikusok is. Az alapkőben pedig a távoli jövő kincskeresői is megtalálják korunk üzenetét: a Dunántúli Napló egyik számát, fémérméket, az épület látványterveit, a Pécsi Kulturális Központ tájékoztatóit és egy fényképet azokról, akik ott voltak az épület születésénél. A Kodály Központ színpadának is rendszeres fellépői a pezsgő pécsi kulturális élet sava-borsát adó kórusok és táncegyüttesek. A Pécsi Értéktában olyan nevek szerepelnek közöttük, mint az 54 díja között a BBC rádiós versenyén is elismerést szerző Pécsi Kamara Kórus, az Európai-, és Világ Bordalfesztiválok főszervezője, a Pécsi Bartók Béla Férfikar, az 1847-es gyökerekkel rendelkező Pécsi Dalárda, vagy a pécsi kórusmozgalom sikeres vegyeskara, a Mecsek Kórus. A Mecsek Táncegyüttestől táncszínházi darabokat is láthatnak a nézők, míg a Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház gyermektánc-mozgalma egyedülálló módon állít színpadra és mozgat meg együtt minden generációt a kicsiktől kezdve az idősekig.

A térkép most a múltba visz. Az időgép ajtaja kinyílik, és elkezdődik a végtelen: ez a történet ugyanis kétezer évvel ezelőtt indul, a 2. században, amikor kelta és pannon törzsek éltek itt, majd várost alapí tottak a rómaiak. Sopianae déli részébe, egy hatalmas mocsárba érkezel: Sopianae nevének gyökere a kelták nyelvén mocsarat jelent. És ha még egy századot utazol tovább az időgéppel, máris az ókereszténység időszakába érkezel. Amikor is a császár döntött arról, hogy a vallás bűn-e vagy érdem. Egy ilyen időszakban a temetkezési hely a búcsúztatáson kívül összekötötte az eget és a földet, üzeneteket közvetített a hitről, és teret biztosított a gyakorlásának. A mai járószinthez képest négy-hat méteres mélységben az egyik hétkaréjos épületegyütteséről elnevezett világörökségi helyszín, a Cella Septichora mutatja meg, hogyan.

164

A keresztény üldözések után életben maradt hívők igyekeztek mártírjaik hamvait hitüknek megfelelően eltemetni, és ekkor keletkeztek az első keresztény sírok is. A kisebbek tehetős családok temetkezési helyei, a nagyobbak közösségi sírboltok. A kétrészes építmények földalatti része a sírkamra, a kripta, idehelyezték az elhunytakat téglasírokba, ritkábban szarkofágba. Föléje emlékkápolnát emeltek, amit vallási szertartásokra is használtak abban az időszakban, amikor sem szabad vallásgyakorlás, sem templom nem volt. Ez a kétszintes ség az, ami a pécsi sírkamrákat megkülönbözteti a többi európai temetkezési helytől. Van valami hátborzongatóan misztikus abban, hogy ezen a helyen ezerhétszáz évvel ezelőtt földbe temetett halottjaik fölött ültek rituális szeánszot az előttünk itt élők, akik üzentek is nekünk. Péter és Pál apostollal, Ádámmal és Évával, Dániel prófétával az oroszlánok barlangjában, a háromkirályokkal, Jónással, Máriával és a gyermek Jézussal, a halotti tor kancsójával, a Krisztus-monogrammal. A Péter-Pál sírkamra falfestményei szinte olyanok, mint egy képes Biblia. A Korsós sírkamrában talált tűznyomok pedig azt mutatják, hogy a masszívan megépített temetkezési helyeket egy időben lakóépületként is használták. A hétkaréjos Cella Septichorában földi maradványokat nem találtak: talán a hitközösségek tartottak itt szertartásokat.

165

Térben pár métert, időben néhány évszázadot haladunk. Még mindig a 4. században jár az időgép, amikor a Cella Septichorától kicsit arrébb a Pécsi Székesegyház alapjai készülnek éppen. A középkori krónikák szerint a mai Pécsi Bazilika a 11. században uralkodó, velencei születésű magyar király, Orseolo Péter idejében épült, aki később örök nyugalmat is a templom kriptájában talált. Salamon király és unokafivérei számára néhány évtizeddel később pedig békét hozott a székesegyház. Géza és László hosszú évek óta viszályban állt unokabátyjukkal, a királyságot öröklő Salamonnal. A testvérharcnak 1064 húsvétja vetett véget: Géza itt, az akkori templomban saját kezével rakta Salamon fejére a koronát. Az már örökre rejtély marad, hogy az ünnepélyes szertartás után mi okozhatta a tüzet, ami miatt az épület nagy része porrá égett. Örülök, hogy itt lehetek Pécsett, ebben a történelmi emlékekben gazdag városban; örülök, hogy mint Róma püspöke köztetek lehetek. Így köszöntötte második János Pál pápa az érkezésére összegyűlt pécsi tömeget, a templom pedig ekkor lépett basilica minor rangra.

166

Az orgonaszó, ami a Székesegyházban szól egy pécsi család munkáját dicséri. Az Angster orgona- és harmóniumgyár öt férfi tagja nyolc évtized alatt 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített a pécsi gyárban, köztük a Székesegyház gyönyörű orgonáját is. A hangszerbe nemrég egy a világon egyedülálló digitális visszajátszó rendszert építettek: összekötötték egy számítógéppel, ami egy tablettel irányítható a templom bármely pontjáról. A rendszer nem hangot rögzít, akkor is a sípok szólnak, ha az orgonista nincs jelen.

167

170

A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte fennállásának 650. évfordulóját, tehát ezúttal 1367 az állomás. És ha már Babits köszöntött a megyeszékhelyen, az egyetem ajtaját nyissa ki Arany János a Toldi estéjével: „Nem egy azok közül látogatta Pécset, hol a tudománynak Lajos gyujta mécset.” Nagy Lajos király kezdeményezése, az ország első egyetemének pécsi megalapítása óriási beru házás volt, és nem csak az építkezések miatt. A külföldi professzorok gázsija a csillagos eget sú rolta: az iskola legnevesebb padovai tanára például hétszáz aranyforintos éves honoráriummal és egy saját házzal is gazdagodott miután Pécsre költözött. A Pécsett végzett diákok nagy része irigylésre méltó európai karriert futott be annak ellenére, hogy ekkoriban a hallgatók hírét féktelen mulatozásaik vitték szerte a nagyvilágban. A történelem viharos időszakai megszakították ugyan egy időre az egyetem sikertörténetét, de a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével a város ismét tudományos központ lett. Azóta is Pécsett működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, ahol a magyar hallgatók mellett közel 3000 külföldi diák tanul, többségük az Általános Orvostudományi Karon.

171

172

Bő száz évvel az egyetem alapítása után épült meg az a bástya, aminek árkát jóval később a Zsolnay család használta békés célokra: teniszezésre. Persze Kinizsi Pál pécsi látogatásakor nem sportolási lehetőséget látott a hajdani Püspökvár falának kibővítésében. A Barbakán célja az volt, hogy az ellenséget amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje, és az ostromlók hosszabb ideig kerüljenek a védők tűzvonalába.

173

Ismét előre utazunk száz évet az időben, nézz körül most egy kicsit az 1600-as években! Az érkezést időzítsük mondjuk egy vasárnap délelőttre: a Mindenszentek templomán kívül ebben az időszakban nem találsz a városban keresztény imahelyet. Ennek pedig az az oka, hogy miután az oszmánok elleni védekezésben Habsburg Ferdinánd Székesfehérvárra és Eszter gomra koncentrált, a törökök besétáltak Pécs nyitott kapuin, és szép lassan kis Törökországot építettek a város Nagy Szulejmán által felégetett romjain. Dzsámikat, minareteket, türbéket, és egy több kilométer hosszúságú pincerendszert. Közel kétszáz dzsámi épült a városban, a máig is álló két kiváló állapotban lévő és egy romjaiban megmaradt nagymecset pedig nemcsak az építészetbe, hanem a kultúrába és a vallásba is új színeket hozott.

Ilyen például Jakováli Hasszán dzsámija. A Mekka felé tájolt dzsámi ajtaján időgép nélkül is beléphetsz: ez az egyetlen olyan dzsámi Magyarországon, ami minaretével együtt épségben maradt meg az utókornak. Sőt mi több, az imahely ma is működik, aktívan használja a város muszlim közössége, és zarándokok is rendszeresen felkeresik. Míg a keresztények harangszóval, a zsidók trombitával, addig a muszlimok emberi hanggal hívják imára a híveket. A dzsámi jobb oldalán magasodó minaret erkélyéről naponta ötször szólította meg az embereket a müezzin éneke. A dzsámi névadója Jakováli Hasszán kanizsai pasa volt, nagyszülei ágán kötődött Pécshez. Apai nagyapja Memi pasa, akinek fürdője a dzsámitól nem messze áll.

174

175

Mivel minden valamire való pasának volt legalább egy fürdője, így Gázi Kászim sem volt kivétel: fürdőjének mosómedencéit még most is megtalálod a ma már katolikus Gyertyaszentelő Boldogas�szony-templomban, vagyis Gázi Kászim pasa dzsámijában. S hogy ma mire használják a medencéket? Jó helyen kapiskálsz, most is víz van bennük: szenteltvíz. Valószínűleg a 13. században épült Bertalan-templom lehetett az alapja a dzsáminak, amit Gázi Kászim pasa állítólag egy magyar keresztény rabszolgáért kapott szép summából építtetett. A nagymecset a Széchenyi térhez képest elfordítva épült, így néz ugyanis Mekka felé. Bár csak halványan, de az épület belső falain még olvashatók a Korán idézetei, és látható a szintén keleti tájolású imafülke, a mihráb.

176

177

Most pedig ismerj meg egy köztiszteletben álló igazhitű orvost, egy szentéletű remetét, akit úgy szerettek a pécsiek, hogy türbét emeltek neki: ő Idrisz baba. A türbék, legyenek a világ bármely pontján, köztiszteletben álló zarándokhelyek a muszlimok számára, ezért a Mekka felé forduló, a holttest fölé emelt kápolna teljes berendezéséről mindig, így Pécsen is a Török Köztársaság gondoskodik. A velik, azaz a szentéletű emberek a muszlimok szerint Allah közeli barátai, így nyug helyeiket zijarahok, vagyis kegyes sírlátogatások alkalmával keresik fel. Idrisz baba türbéjében sálak és szentírások, jelképesen kiemelkedő sírhelye körül pedig hímzett szőnyegek tornyosulnak egymásra halmozva. Ezek a zarándokok ajándékai, akik csak mezítláb és egy füstölő meggyújtásával lépnek a sír fölé emelt kápolnába. Bár jóval korábban kezdődik a Tettye története, a név eredete a török korból származik. Szathmáry György püspök itt épített a hegyoldalba villapalotát, ami a török időben a dervisek kezébe került, a „tekke” derviskolostort jelent. A Tettyét korábban az itt működő malmok miatt Malomsédnek is hívták, már az ókorban is épült a völgytalpon malom, a középkortól pedig sorra jöttek a gabonaőrlő-, lőpor-, és papírmalmok, a tímárok és tabakosok malmai, a felszíni kőzetet pedig az ezer éven át tartó kőbányászat alakította.

178

A Tettyei Mésztufa-barlangrendszer üregeit pedig a Tettye-patak formálta egyedülálló geológiai képződménnyé. A járatokat később mesterségesen bővítették tovább, a labirintusrendszer üregei egykor még lakásként is szolgáltak. De nem csak emberek laktak a barlangrendszerben. Egykor sárkányok és őslények ijesztegették a járatokat látogató turistákat, akik a Pokol kapujaként emlegetett kirándulóhelyen még a kezében kaszával szaladgáló halállal is találkozhattak. De persze mindez a turista attrakció része volt csupán.

179

Ha a barlang bejárata a pokol kapuja, akkor a menyország minden bizonnyal a Havihegy Havas Boldogasszony-templomához és az előtte álló mandulafához hasonlíthat. A pécsiek az 1690-91- évi pestisjárványkor tették a fogadalmat: ha véget ér a veszedelem, templomot építenek a Kakasdombon. A templom azóta búcsúkiváltságot kapott, és minden évben zarándokok tömegei keresik fel. A havihegyi látképet több mint száz éve egészíti ki az örök megújulás szimbóluma, Pécs matuzsálem mandulafája, ami 2019-ben az európai év fája versenyen a legtöbb szavazatot kapta. De a városrész tartogat még legendát is bőven.

A Tettyén egy teljes népmesei szereplőgárda sorakozik fel. Elvágtat Tettye vitéz, aki hősiesen küzdött meg a patak vizét elapasztó boszorkánnyal. A rejtélyes sziklaüregekből tündérek, félelmetes óriások, gonosz banyák és lidércek ugranak elő. A jajveszékelő, rőzsegyűjtő boszorka bibircsókja alatt pedig egy szerelmét sirató ifjú leány lakozik. Történt ugyanis, hogy réges-régen ez a vidék Kalán úr birtokához tartozott. Kalán fia szemet vetett egy nyáját legeltető pásztorleányra, de a leány szíve már réges-rég egy bojtárfiúé volt. A két ifjú megküzdött hát egymással: azé lesz a leány szíve, aki a lidércek és banyák lakta szikla egyik drágakövét megszerzi. Miközben tusát vívtak a drágakőért, Kalán fia a mélybe zuhant, a bojtárfiú életének pedig bosszúból a földesúr vetett véget. A lány ekkor boszorkánnyá változott, és azóta is jajveszékelve gyűjt rőzsét a Tettye feletti erdőkben.

182

183

184

Bizonyára a Tettye meséjéről is őriz valamilyen feljegyzést a Pécsi Püspöki Könyvtár. Több mint kétszáz éve. „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. S fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.”-írja Faludi Ferenc a Klimo György pécsi püspökről elnevezett könyvtárról, ami már alapításakor is ingyenesen várt bárkit, aki tudásra szomjazott, ez pedig abban a korban igencsak haladó szellemre vallott. A püspök kőbe is véset te a latin nyelvű könyvtárhasználati szabályzatot, ami nem törődött vagyoni helyzettel és hovatartozással, ám tiltotta az „idiotat” vagyis írástudatlant, a „famulus inerst,”azaz közveszélyes munkakerülőt és a „fabulatoroknak,”a fecsegőknek sem kegyelmezett.

185

186

Most pedig állítsd az időgépet újabb cirka nyolcvan évvel előre. 1852-be érkeztél, és éppen Zsolnay Miklós áll veled szemben. Az pedig ott a Zsolnay Keménycserép Manufaktúra, amit azért alapított, hogy a tömegtermelés miatt elszegényedett fazeka soknak munkát adjon. Ekkor még csak kőedények, épületkerámiák és vízvezetékcsövek készültek abban a gyárban, amit harmadik vezetője, Zsolnay Vilmos fejlesztett világhírűvé. Vilmos megszállott kísérletezésében az egész család rész vett, még lakóházaikat is az üzem területén építették fel. Ekkor született meg a magyarul hajnalpír jelentésű eozinmáz titkos receptje is. A pirogránit és az eozin mára védjegyévé vált a Zsolnaynak: a Pécsi Nemzeti Színház, a Postapalota, a kecskeméti Cifra palota, a budapesti Műcsarnok, az Állat-és Növénykert, a Zeneakadémia, a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, a Vásárcsarnok ugyanúgy az összetéveszthetetlen Zsolnay-kerámiát viseli, mint a szabadkai városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota vagy a Mexikói Szépművészeti Múzeum. És hogy mi a védjegy titka? Azt 42 oroszlán őrzi a Zsolnay család örök álmával együtt a Zsolnay-negyedben álló mauzóleumban.

187

188

De van még valami, amit mindannyian Pécs nevével kötünk össze: a kesztyű. Pécsi kesztyű! Tökéletes kesztyűt csak emberi kéz alkothat – ez a pécsi kesztyűkészítők mottója. A kézi kesztyűkészítés egy aprólékos, 10 lépésből álló folyamat, melynek során az elegáns darabok 7-8 szakember kezében is megfordulnak. Az 1861-es induláskor még a Tettye patak vizében cserzették a bőrt, napjainkban 5-6 cég gyárt hagyományos pécsi kesztyűt, és még ennél is több kereskedőcég viszi hírét a nagyvilágban a nagymúltú pécsi portékának.

189

Ötvenhárom évvel később éppen itt Pécsett sírt fel az a csecsemő, akiből felnőttként a színek, formák, mozgások, az op-art legnagyobb magyar festője lett. Viktor Vasarely életműve egy különleges játék a néző szemével, a retinával. A szerkezetek különös mozgása felkéri és táncba viszi a vászon előtt állót is. A festő és reklámgrafikus Vasarely először átlátszó anyagokra készült rajzokat rakott egymásra, később mozgó szer kezeteket készített fehérben és feketében, így születtek a híres zebrák alaptípusai is.

190

A következő igazán nem lesz nagy utazás, mindössze egy évet lépünk előre 1853-ba. Ebben az évben született Kisszebenben Magyarország legkülöncebb festője, Csontváry Kosztka Tivadar. A pécsi Csontváry múzeum vásznain sosem látott színekben és alakokban mutatja meg magát az a különleges szellem, akit látnoki-prófétai allűrjei miatt sokan pszichopatológiás személyiségnek tartottak. Csontváry szabadidejében pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdák és rakéták robbantgatásával múlatta az időt. És ha épp nem Magyarország gazdasági helyzetének selyemhernyó-tenyésztéssel történő javításán ügyeskedett, akkor természetesen festett. A világ legnagyobb napút festményét, a Baalbeket, a Mária kútja Názáretben-t, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben csoportképet, a Nagy Tarpatak a Tátrában tájképet vagy az önmagát és a művészet erejét is megmutató Magányos cédrust.

191

192

Gladiátorok, Vesta-papnők, ó- és középkori harcosok, zsonglőrök, tűztáncosok és hatalmas sárkányok. Ez már bizony nem időutazás, sőt nem is mesés legenda, a jelenbe csöppentél, méghozzá a nemzetközi hírű Zsolnay Fényfesztiválra. A város közel 2000 éves múltját színezi át a fantázia, az elképzelt jövő, a határtalanság és a fényfestés több mint 10.000 m2-nyi felületen.

193

194

Aki fesztiválozás közben egy jó pofa pécsi sört kortyolgat, vajon tudja-e, hogy a középkorig visszanyúló történelem hűti a torkát? A Mecsek kristálytiszta vizeiből már a tizenharmadik században is főztek folyékony kenyeret. De a söripar igazi fellendülését az osztrák és bajor betelepülők hozták magukkal. Ők mutatták meg a magyaroknak, hogyan főzhetnek sört, ha már a fertőzésektől tartva úgyis felforralták a vizet. Bár a sör nem védte meg az embereket a pestisjárványtól, ami miatt még az is megesett, hogy boszorkánynak kiáltottak ki egy akkori serfőző segédet, a pécsi sör innentől kezdve mégis helyet követelt magának az asztalon. Később, a szabadságharc évében létrejött a sörgyár is, ahol hamarosan már negyvenezer hektoliter pécsi sört főztek.

195

196

Pécsi sör persze nem csak a fényfesztiválon folyhat a korsókba. Zene, színház, film vagy épp cirkuszművészet és rengeteg különféle tematikus fesztivál kap teret a város utcáin. Ezek közül is kiemelten fontos hagyomány a Nemzetközi Tánctalálkozó, melynek házigazdája a magyarországi modern tánc alapjait lefektető Pécsi Balett. A Pécsi Nemzeti Színház tánctagozataként létrejött világhírű együttes egyik védjegye, hogy a koreográfiák a nagy klasszikusok mellett főként kortárs zeneszerzők műveire készülnek.

197

1973-ban jársz több mint 600 méter magasan a Mecsek egyik csúcsán a Misinán álló TV-torony tetején épp a befejezés pillanatában. Kétszázmillió évet nem küld most vissza kincsesláda, úgyhogy sétálj csak le inkább a toronypresszó szintjére, hogy megismerhesd Magyarország legrégebbi és legismertebb dinoszauruszát, a Komlosaurust. A mecseki szénbányászkodás során talált megkövesedett dinótojások tanúskodnak arról, hogy az itteni buja növényzetből bőségesen be tudtak lakmározni a kisebb testű dinoszauruszok. A körülbelül egy-két méteres Komlosaurus tizenkét-tizennyolc centiméteres, három ujjból álló hátsó lábain járt, és egy lépésével úgy hatvan-hetven centimétert tett meg abban az időben, amikor ez a táj még egészen másképp festett, mint most.

198

Idő-és térbeli utazásod a végéhez közeledik. Pihenésül tölts el néhány órát a Pécsi borvidéken, és tölts néhány cseppecskét a poharadba is, mondjuk egy jó kis helyi Cirfandliból. Miközben kortyolgatsz abból a borból, ami a pécsi káptalan kezdeményezésére 1850-ben került be a borvidék kínálatába, meg is kérdezlek, vajon tudod-e, kik azok a tükék? Ha tudod, ha nem, én most megmondom neked. A tüke szó a szőlőtőkéből gyökerezik, eredetileg a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel és házzal rendelkező tősgyökeres helybélieket hívták így. Ma pedig tüke mindenki, aki pécsi kötődésű, és szívvel-lélekkel, önszántából dolgozik a városért. Egy olyan vidéken pedig, ahol a helyieket is a szőlő tőkékről nevezik el, hogy is ne lenne borvidék. A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, túl egészen Mohácsig és Szigetvárig tart 823 hektáron. A Villány–siklósi testvérénél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, épp ezért a leginkább az aszálytól tarthatnak a helyi szőlőművelők. És miközben ezt a néhány korty Cirfandlit kortyolgatod, idézd fel, mennyi mindent találtál ebben a kincsesládában. Mennyi mindent, amit kezedbe foghattál, megízlelhettél, megszagolhattál, átölelhettél. Megismerhettél, kiteregethettél, becsomagolhattál, felemelhettél. Leporolhattál, továbbvihettél, szívedbe zárhattál, megpörgethettél, megsimogathattál, megcsókolgathattál, magaddal vihettél, helyén hagyhattál. Mennyi kincset, ami mind belefért ebbe a ládába! Dráván innen, Dunán túl, leges lent és leges délen. Nyisd fel utoljára a térképet, hogy meglásd az utolsó állomást: az ott a te helyed. Mert ezen a térképen, a mesék, a gőzgom bócok, a busók, a hegyek, az évszázadok világában neked is mindig van hely.

200

Juhász Balázs, fotográfus 1988 óta foglalkozom szenvedélyesen fotografálással. Utazó fotográfusnak készültem, de az idők során a fotózás szinte minden területén kipróbálhattam magam. A fotózással párhuzamosan a kezdetektől reklámgrafikusként arculatokat, könyveket, hanglemezeket, naptárakat, egyéb kiadványokat, látványokat tervezek. 20 éve folyamatosan járom a világot, jelenleg is több könyvön és eltűnő félben lévő kultúrák megörökítésén dolgozom. 2012 óta fotótúrákat szervezek és közben oktatok a világ különböző tájain. (www.fotosherpa.hu) Munkáim első kiteljesedése volt a 2005-ben megjelent fekete-fehér fotóalbumom, a Paris flâneur, 2010-ben pedig elkészült a második könyvem, Álmom India címmel. Öt éve kezdtem igazán fotózni Baranyát és szülőhelyemet Pécset. 2018-ban nagy sikerrel bemutatkozott a Kincses Baranya, majd hamarosan ezt követve 2020-ban az Átváltozás (A nagy Busókönyv), a negyedik saját albumom. Ez idő alatt újra átélhettem a könyv készítésének minden szépségét, krea tivítását és örömét, mindazt amit ez a munka számomra adhatott. De talán Kerekes Borbála, író ezt egy mondatban is össze tudom foglalni: fantasztikus volt hazatérni. Televíziós újságíróként Magyarország minden szegletét bejártam. Eddigi pályám a történelem, a művészetek, a természet, a néphagyományok és a szívemhez különösen közel álló magyar legendárium útját követi. Budapesten születettem és nőttem fel, Piliscsabán szereztem két diplomát a Pázmány Egyetemen, mégis mindig valami megmagyarázhatatlan kapocs fűzött azokhoz a beszélgetésekhez, találkozásokhoz, ízekhez, hegyek hez, völgyekhez, mesékhez és valóságokhoz, amiket csak a fővárostól eltávolodva hallhat, láthat, kóstolhat az ember. A televízió képernyőjén keresztül már közel tíz éve igyekszem dokumentálni, megőrizni és továbbadni azt a rengeteg kincset, amit Magyarország határai fognak közre, de ez az első ilyen Köszönet témájú könyv, amire szerzőként került a nevem. Bár a hegyek, a völgyek, a busók, a szőlő és a bor kincses vidékét ugyanúgy vánMindenek előtt köszönet Nagy Csaba, dorként ismertem meg, ahogy azt a könyv olvasója teszi majd, Országgyülési képviselőnek, hogy meg számomra a baranyai mégis mindközül a legkedvesebb utazás bízott e könyv elkészítésével, és Dr. volt, mert a kincses térképen én is megtaláltam a helyem. Őri Lászlónak a Baranya Megyei Közgyűlés elnökének a második, bővített kiadás megjelenéséért. Külön köszönet a Családomnak, Brém Zsolt, Fehér Lajos, Bogdán László, Szuromi Mátyás, Schroth László, Kőrösparty András és Mihály László barátaimnak, akik több éven keresztül mellettem voltak, és folyamatosan segítették a munkámat. Köszönet Gál Orsolyának, Burján Istvánnak, Staub Ernőnek, Fazekas Orsolyának, Papp Lillának, Dr. Nagy Annának, Papp Gábornak, Bock Józsefnek, Erdősi Zoltánnak, a Fotoplus Kft.-nek, Lató Péternek, Standovár Csabának, Völgyi Tamásnak, Pekár Lászlónak, Bugarszki Norbertnek, Póth Sándornak, Kacsándi Norbertnek, Omach Zoltánnak, Géczi Jánosnak, Szávai Józsefnek, Ferkov Jakabnak, Vidák Zoltánnak, és Győri Árpádnak a támogatásukért. És végül köszönet mindenkinek, aki kezdettől figyelemmel kísérte és segítette a munkámat.

201

Impresszum Írta: Kerekes Borbála Fotók: Juhász Balázs Könyvterv, tipográfia: Juhász Balázs Tördelés, nyomdai előkészítés: Illés László Lektor és korrektor: Staub Ernő Szakmai lektor: Burján István Nyomda: Pauker nyomda, Budapest

A könyv a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából, és az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült.

© Minden jog fenntartva! Tilos ezen kiadvány bármely részét másolni, információs rendszerben tárolni, vagy bármely formában sugározni, a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül! © Kiadja: Baranya Megyei Önkormányzat ISBN 978-963-7187-41-4 II. bővített kiadás, Pécs 2021

202

203

“Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai. Mert mi, pécsiek–baranyaiak büszkék vagyunk ugyan 6 ezer éves múltunkra, hogy hazánkban a legnagyobb hőmérsékletet Pécsett mérték 1950. július 1-én, hogy a nagyharsányi hegy oldalán már február végén, március elején kivirít a magyar kikerics, mely sehol másutt az országban nem honos, hogy nálunk emlékmű hirdeti két múltszázadi pécsi gyakorló zenész nevét, hogy a reumások ezrei gyógyulnak meg a harkányi hévízben, hogy kiváló kokszolható szenet bányászunk, hogy boraink a nemzetközi versenyekről aranyérmek sorát hozzák haza – de titokban érezzük azt is, hogy mindez nem emel az ország más megyéi fölé, legfeljebb megkülönböztet tőlük. S van annyi humorérzékünk, hogy a túlzó lokálpatriotizmuson magunk is mosolygunk.” Csorba Győző

204