Regionális Logisztika Programozás Módszertana by Gabor Keller

MAGYAR LOGISZTIKAI EGYESÜLET

DÉL- DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS SZERVEZETE H-7400 Kaposvár, Béke u. 3.

Telefon: (82)-428-048 Fax: (82)-429-699

E-mail: keller_gabor@invitel.hu Internet: www.mle.hu/ Régióigazgató: Keller Gábor

REGIONÁLIS LOGISZTIKAI PROGRAMVIZSGÁLAT MÓDSZERTANA - A tanulmány az Országos Logisztikai Szolgáltató Központok Hálózatába (OLSZKH) nem tartozó, periférikus helyzetű Régiók előremenekülésének alternatív kitörési pontjait igyekszik beazonosítani -

logisztikai fejlesztések átfogó gazdasági jelentőségüknél fogva túllépik a vertikálisan tagolt egyes operatív programok határait, és szükségessé teszik egy olyan horizontális fejlesztési modell alkalmazását, amely képes integrációt biztosítani az egyes operatív programok fejlesztési céljai között. A 2007-2013 közötti időszakot felölelő Regionális szintű „Európa Terv” a maximális tervezés módszere alapján kiterjed az adott régió fejlesztési szükségleteinek egészére, tekintet nélkül a leendő végrehajtási struktúrára. Mára már elengedhetetlen az olyan átfogó, leendő beavatkozásokat (operatív programokat és intézkedéseket) és fejlesztéspolitikai döntéseket megalapozó tanulmányokat készíteni, amelyek a versenyképességet területi szempontból vizsgálják. Versenyképesség: Az adott régió Európa Terve elkészítéséhez elengedhetetlen megvizsgálni azokat az ágazatokat, amelyek regionális szinten koordinált fejlesztésével a régió versenyképessége fokozható, és a 2007-13 közötti időszakban megindulhat a régió felzárkózása a fejlettebb régiók teljesítményéhez. A regionális gazdaságfejlesztési program készítésénél hangsúlyozott szerepet kapnak olyan gazdasági ágak, melyeket regionális léptékben szükséges vizsgálni. Következésképpen elengedhetetlen keretbe foglalni az elkövetkezendő időszak legfontosabb gazdaságfejlesztési irányait, melyek kiemelten fontosak a régió versenyképességének javításához. A legfontosabb, régiós szinten megvizsgálandó területek: ipari parkok, vállalkozási övezetek fejlesztési lehetőségei, logisztika, turizmus, vállalkozásfinanszírozás Az egyes ágazatok regionális szintű tervezésén túl szükséges kistérségenkénti gazdaságfejlesztési programok elkészítése is. Ebben minden egyes kistérségre meg kell határozni, hogy mely ágazatra vagy ágazatokra alapozva lehet a kistérség versenyképességét növelni és gazdaságát fejleszteni.

Kistérségi versenyképességi programok esetében példának okáért kistérségenként kell megvizsgálni a következő tényezőket: fő foglalkoztatók a kistérségben, térségi munkaerőmigráció (ingázás, főbb foglalkoztató települések a kistérségen belül vagy azon kívül), rendelkezésre álló munkaerő jellemzői, jelenlévő szektorok (agrárium, ipar, szolgáltatások, turizmus), vállalkozások struktúrája, a gazdasági szereplők külkapcsolatai (export –import), IT eszközök elterjedtsége. A logisztika, mint a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezhető rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer, a maga interdiszciplináris értékrendjével olyan, a kezdetben nálunk megtelepedett multik (hozzáadott értékteremtő kultúrája) által gerjesztett hazai szolgáltatási igény-kielégítésre irányuló pozitív elmozdulást eredményezett, amely mára már az egyik legfontosabb régiós szinten megvizsgálandó területek közé „küzdötte fel magát”! Manapság már senki sem vitatja annak jogosultságát, hogy a logisztika a gyakorlatban új tervezési, szervezési módszereket igényel, megváltoztatja a szervezetek eddigi hierarchiáját és az érdekeltségi viszonyokat. Az informatika, telematika és az optimalizációs módszerek széleskörű alkalmazását kívánja meg, egyúttal nagy beruházási követelményeket támaszt (logisztikai központok kialakítása, infokommunikációs rendszerek stb.) és növeli a kvalifikált munkaerő – azaz a szakemberpiac - iránti igényt. A LOGISZTIKAI Program regionális vizsgálatát a komplex logisztikai hálózat- és szolgáltatásfejlesztési koncepció gazdasági integrációs alapja adja meg azáltal, hogy a funkcionálisan mind sokoldalúbb logisztikai tevékenység tűnik az egyik legperspektivikusabbnak a régió komparatív előnyeinek kiaknázása szempontjából. Fenti eszmefuttatás után lássunk egy alternatív módszert a regionális programvizsgálat felépítésére: 1. A Régió makrologisztikai helyzetelemzése A kiemelkedő gazdasági körzetek és a kiemelt fejlesztést igénylő vállalkozási övezetek beazonosítása során (ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi- és közlekedéshálózati csomópontok) meg kell vizsgálni a következő tényezőket: • A logisztikai rendszerek alap- és térbeli struktúrája: a gyűjtő rendszerek, az elosztó rendszerek, a kombinált (osztályozó) rendszerek, a csomópontok és összekötő élek (csomópontok közötti kapcsolatok), az 1 egylépcsős és 2 többlépcsős rendszerek; • Az ellátási-elosztási logisztika szolgáltatási színvonala: szállítási idő, szolgáltatás megbízhatósága, szolgáltatás rugalmassága, szolgáltatás minősége; (kidolgozott mérőmutatószámok alkalmazásával) • A logisztikai alapfolyamatok színvonala (jellemzői), volumene: RST műveletek (R=rakodás, S=szállítás, T=tárolás); • A kiegészítő logisztikai folyamatok színvonala (jellemzői), volumene: csomagolás, komissiózás, egységrakomány-képzés, illetve-bontás, minőségi-mennyiségi ellenőrzés;

Egylépcsős rendszer – a térbeli és időbeni különbségek áthidalása közvetlen anyagárammal történik a fel- és leadóhelyek között 2 Többlépcsős rendszer – a térbeli és időbeni különbségek közvetett anyagáramlás útján valósulnak meg: egy vagy több olyan ponton az anyagáram megszakad, amely gyűjtési és/vagy elosztási illetve kombinált funkciót tölt be

• Az anyagáramlást kiszolgáló információs folyamatok rendszere: adatfelvétel, rögzítés, információtárolás, átvitel, továbbítás, feldolgozás, elemzés, megjelenítés; • A fuvaroztató vállalatok kooperációjának megjelenési formái: termelő-, kiskereskedelmi- és nagykereskedelmi vállalatoknál; • A logisztikai vállalatok kooperációjának megjelenési formái: fuvarozó, szállítmányozó, illetve csomagoló vállalatoknál; • A körzetek domináns metalogisztikai rendszereinek beazonosítása, eszközei, létesítményei [metalogisztikai rendszerek=a makro- és mikrologisztikai rendszerek szintjei között elhelyezkedő, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési) láncban működő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködése.] • Kiemelten vizsgálni a 3 3PL illetve 4 4PL cégek jelenlétét a Régióban; • Az e-kereskedelem és virtuális vállalat térségi megjelenési formái, logisztikai háttere; • Közúti export- és importforgalom alakulása (megoszlása megyénként), trendek; • Vasúti export- és importforgalom alakulása (megoszlása megyénként), trendek; • Konténerkezelő állomás és kombiterminál működése, kapacitáskihasználtság; • A teherszállító járművek átlagos napi forgalmának alakulása a főúthálózaton; trendek; • Közúti határátkelőhelyek átlagos napi teherforgalmának alakulása, trendek; • Az Országos Logisztikai Szolgáltató Központok vonzáskörzete a Régióban: kapcsolódási pontok, hatásmechanizmusok feltérképezése; • A tervezett gyorsforgalmi úthálózat (OTrT) és a 11,5 tonna tengelyterhelésre fejlesztendő úthálózat mentén települt logisztikai elemek; • A közlekedési infrastruktúra fejlesztés logisztikai elemeinek Régiót érintő beazonosítása, várható hatásmechanizmusok a hazai szomszédos régiókban és a szomszédsági programban résztvevő határon túli oldalon; együttműködés lehetőségei; • Visszutas logisztika: az ellátási-, termelési- és a felhasználási/fogyasztási folyamatokban keletkező hulladék, elhasznált termék anyagának, részeinek újrahasznosítása (recycling) vagy megsemmisítése; a csomagoló- és egységrakományképző eszközök gyűjtése, kiindulási helyre visszajuttatása (inverz logisztika); • Logisztikai szakemberpiac és –képzés, intézményi háttér; szakmai kompetencia iránti igény terjedése; • Ajánlás a speciális helyzetelemzést igénylő kiemelt területekre: ¾ Az országban már működő Agrár-logisztikai Centrumok létrehozása körülményeinek, feltételrendszerének eredői és működésének tapasztalatai az alapító bemutatkozásával, konzultációjával. ¾ A Régió erdőgazdálkodása, fakereskedelme és faipara egységes logisztikai rendszerének alapozásához szükséges adatgyűjtés, tapasztalatszerzés. ¾ Regionális repülőtér fejlesztéséhez (a légi áruszállítás a CARGOtevékenység területén) a FRAPORT világot átfogó fejlesztési programjában kínált partneri, befektetői segítség feltérképezése. – Lásd részletesen: Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota egyetemi docens és Kota László doktorandus „a légi áruszállításhoz kapcsolódó földi kiszolgálás logisztikai aspektusai” 3

3PL – Third Party Logistics - azok a szolgáltató cégek, melyek a hagyományos fuvarozáson, raktározáson túlmenően egyre komplexebb, sokrétűbb szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek (beszállítás, raktározás, készletgazdálkodás, komissiózás, disztribúció, átcsomagolás, komplettírozás, vevőszolgálat) többnyire hosszú távú, partneri kapcsolat formájában. 4 4PL – Fourth Party Logistics – Az ellátási lánc integrátor, koordinátor szerepét látják el, jelentős IT támogatással, gyakorlattal, know-how-val rendelkeznek és az ellátási láncban működő többi cég erőforrásait, és képességeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc folyamatait.

2. SWOT elemzés a 5 GIS (térinformatika) megjelenítésével: GYELV – mátrix Erősségek Gyengeségek

Lehetőségek A lehetőségek kihasználása az erősségekre építve A gyengeségek leküzdése a lehetőségek kihasználásával

Veszélyek A veszélyek elkerülése az erősségek segítségével Minimálisra csökkenteni a gyengeségeket a veszélyek elkerülésével

3. Célok és Prioritások A Régió makrologisztikai rendszerére, jellemző adottságaira és erősségeire építő stratégia szükséges és –lehetséges céljainak és prioritásainak meghatározása. Az elérendő célállapot meghatározása és az elmozdulást megjeleníteni képes indikátorok kijelölése. 4. Intézkedések a logisztika rendszerszemléletének és integráló szerepének hangsúlyozásával: compatibility (összeegyeztethetőség), capatibility (készség, adottság), commitment (elkötelezettség), 6 diverzifikáció, 7 diffúzió, 8 komplementer, 9 kompatibilitás, 10 konszolidáció, 11 interoperabilitás A prioritásokhoz kapcsolódó javasolt intézkedések meghatározása, melyek leginkább segítik azoknak a technológiáknak és piacoknak az összefonódását, ahol a valós szükségletek generálta légkörben megfogalmazható igény, fogadókészség mutatkozik a komplex logisztikai szolgáltatásokra, illetve e funkciók kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatának felismerése a költségek-, időbeni ütemezés- és teljesítmény célokban találkozik. A nemzeti közlekedéspolitikával harmonizáló regionális szintű fenntartható közlekedés koncepciója és a logisztika együttes kezelését elősegítő (RIKT) Regionális Integrált Közlekedési Tanács létrehozása indokolt. Ez a koncepcióalkotásra alkalmas és javaslattételi jogkörrel felruházott tanácsadó testület az igénystruktúrában- és szolgáltatásminőségben 5

GIS – Geograpics Information Systems: térinformatika, mint az információk gyűjtésének és feltérképezésének, rendszerezésének (modellezés) versenyelőnyt biztosító új technológiája.Közismert tény, hogy a térinformatika alkalmazásának nélkülözhetetlen „kellékei” a digitális térképi és térbeli referencia adatok. Ezért a különféle célok megvalósításához térinformatikát használó települések, régiók, országok, földrészek fontos érdeke, hogy területükre vonatkozóan egységes, az elvárásoknak megfelelő térinformatikai adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre. Az adatinfrastruktúra azonban nemcsak a digitális térképi adatokat jelenti, hanem az azokhoz kapcsolódó leíró adatokat, technológiákat, szabványokat, szolgáltatásokat és meta-adatokat is. Az Országos Térinformatikai konferencia (2005. október 4-5 Szolnok)Térinformatikai Adatinfrastrutúra, Adatgazdálkodás Szekcióban az ilyen adatinfrastruktúrák tervezését és létrehozását célzó hazai és EU kezdeményezésekkel és eredményekkel, valamint ésszerű, az adatok lehető legszélesebb körben való hasznosulását támogató adatgazdálkodás módszereivel kíván foglalkozni. Ide várják az EU INSPIRE programja, a Nemzeti Kataszteri Program, ill. a Magyar Topográfiai Program legújabb eredményeirol beszámoló előadásokat is.

Diverzifikáció –a termelő vállalat gyártási profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítése. 7 Diffúzió – szétterjedés. 8 Komplementer – egymást kiegészítő. 9 Kompatibilitás – minden lényeges alkatrészében azonos felépítésű és ezért csatlakoztatható. 10 Konszolidáció – megerősítés, szilárdítás (rendbe hozás). 11 Interoperabilitás – eltérő rendszerek közötti átjárhatóság, főként nemzetközi vonatkozásban

beállt változásokat követve a (GIS) térinformatika eszköz- és eljárás rendszerét kihasználva, a SWOT analízisre alapozott szükséges- és lehetséges alternatívák összevetésével olyan javaslatokat fogalmaz meg, amik a közúti dominanciával – tendenciájában - jellemezhető mobilitásfejlődés, a komplex szolgáltatási elvárások és a fenntarthatóság biztosítása közti feszültség enyhítését, összeegyeztethetőségét célozzák meg. Ebben az összetett, kihívásokkal terhes rendszerben a gazdasági kapcsolatok, illetve a termelési és értékesítési tevékenység által meghatározott és felmerülő problémák csak több tudományterület törvényszerűségeivel és hatásrendszerei segítségével definiálhatók és oldhatók meg. Ezért a RIKT tagjainak olyan kompetenciával kell rendelkeznie, amely a nemzetközi gyakorlat és a hazai/regionális feltételek ismeretében prioritási alternatívákat tud konszenzuson, alapuló módon megfogalmazni és előterjeszteni, s amelyek végrehajtásában az érintett szereplők (érdekeltek és érdeklődők) készek részt is vállalni (!): • az illetékes kamara/szövetség biztosíthatja a kereskedők, a szállító-fuvarozók és az érintett termelő vállalkozások képviseletét. • A Régió megyéinek szakmai-tudományos egyesületei, Kht-k képviseletei: MLE, KTE, ÁKK Kht-k, SZVT. stb.. • A rendőr-főkapitányságok baleset-megelőzési bizottságai, közlekedésfelügyeletek, katasztrófavédelmi főigazgatóságok, tűzoltóságok. • A lakosságot a kistérségi többcélú társulások/települési önkormányzatok és a környezetvédelmi civil szervezetek, alapítványok képviselhetik. • A multinacionális vállalatok/kereskedelmi láncok képviselete. • Más régiókból (szomszédos hazai és külföldi) delegált képviselők, tanácsadók, szakértők. • GKM Közlekedéspolitikai- és Innovációs Főosztályoktól felkért (vezető) tanácsadók. • A Régió felsőoktatási intézményeitől, tudományos kutató műhelyekből felkért szakértők. 5. Projektek A felmérések során feltárt tervezett projektek bemutatása és lehetőség szerint hozzákapcsolása a meghatározott célokhoz, prioritásokhoz. A programvizsgálati módszer eredményeként olyan beazonosítható szükséges- és lehetséges logisztikai projektsorok állíthatók fókuszba, melyek innovatív beruházási, kutatás-fejlesztési, szellemi szolgáltatás iránti hajlandóságot indukálnak. A projektdefiníciós tervalkotás fázisában jó megközelítéssel definiálható közös jellemzőjük az, hogy az elvárt eredmény a teljesítés szempontja alapján közvetlenül nem „kvantifikálható” kielégítő módon a minőségnek, folyamatnak, értéknek mennyiségi mutatókkal, való jellemzésével, leírásával. Inkább csak a létrejövő új eredmény hatásai írhatók le: • a meglévő szolgáltatás javulása következik be azáltal, hogy minőségében újszerű szolgáltatás kerül bevezetésre, az előállítási költségek csökkentése mellett; • új értékesítési, vagy beszerzési piacot „szervez és szerez” meg; • átértelmezi, hogy miket (kiket) kapcsol össze, integrál; • az adott vállalkozás (ok) működési körülményeinek és keretfeltételeinek új minősége jön (jöhet) létre; • az üzleti, működési folyamatok logisztikaszemléletű újragondolása és változtatása a szervezeti struktúra átalakítását, esetenként a tulajdonosi szerkezetváltást, sőt a tagok jelentős mértékű átképzését is szükségszerűen maga után vonja;

A felmérésnél alkalmazható módszerek A vevőközpontú minőségi logisztikai szolgáltatás és az ellátási/szállítási láncokban hatékony együttműködők a logisztikai szolgáltatási piacot versenyhelyzetbe („életben maradás”) hozzák. A Program összetettsége érdekében ezért tehát javasolt felmérési módszer, a problémamegoldó folyamat eszközeinek és módszereinek alkalmazása.

X X X X X X X X X X X X X X X

X X

X X X X X

X X X

X X X X X X X X

X X X

X X X X

6. A megoldás kiértékelése

X X X X X X X X X X

5. A megoldás kivitelezése

X X X

4. Megoldások kiválasztása és tervezése

M M E EM E E M M M M M M M EM EM E M M EM EM EM E E M ME E E EM M

3. Lehetséges megoldások keresése

2. Probléma vizsgálata

Brainstorming ◄ Brainwriting Ellenőrző (adatgyűjtő) lap ◄ Interjú ◄ Kérdőív ◄ Ellenőrző kártya Ötlet és Rorbach-féle 635-ös módszer információgyűjtés Philips 66-os módszer nominális csoport módszer (NCM) Delphi-módszer ◄ Pro-contra interakció (PCI) KJS módszer Listarövidítés Mérleg Kritériumosztályozó lap ◄ Megegyezés elérése Pontozási rendszer Súlyozott szavazás ◄ Páros összevetés Pareto-analízis Halszálka diagram Adat vizsgálat és Erőmező analízis Hisztogram kijelzés Diagramok ◄ 5 miért módszer ◄ Költség-előny analízis ◄ Folyamatábra Gantt táblázat ◄ Pert táblázat Tervezés Critical path methode (CPM)

1. Problémaazonosítás

Problémamegoldó folyamat eszközei és módszerei alkalmazásuk szerint

Eszköz, vagy Módszer

Részleteiben:

X X X X

X X X X X X X X X

X X

X X X X

◄ Javasolt eszköz illetve módszer

A Régió makrologisztikai közreműködői a következők lehetnek: ¾ a mikrologisztikai rendszerek: az egyes vállalatok, vállalkozások logisztikai rendszerei ¾ a metalogisztikai rendszerek: az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési) láncban működő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködése ¾ a régión kívüli központtal rendelkező multinacionális vállalatok telephelyei, kirendeltségei: saját és egyben elkülönült logisztikai rendszerükkel ¾ adatgazdák ¾ helyi véleményformálók, referencia csoportok ADATGAZDÁK közé tartozik:

GKM Közlekedéspolitikai Főosztály, Innovációs Főosztály, KTI TRANSORG, a KSH megyei igazgatósága, az APEH megyei igazgatósága, a PM megyei Területi Államháztartási Hivatala, a megyei önkormányzati hivatal, a megyei területfejlesztési ügynökség/munkaszervezet, megyei FVM hivatal, MVH megyei kirendeltsége, a megyei munkaügyi központ, Közigazgatási Hivatal, a megyei gazdasági kamarák a régió tudományos kutatóműhelyei és felsőfokú oktatási intézményei a szakmai- és civil szervezetek. regionális környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi hatóságok

A VÉLEMÉNYFORMÁLÓK, REFERENCIA CSOPORTOK fontos szerepet játszanak, ezért mindenképpen meg kell kérdezni őket a felmérésnél javasolt (◄) eszközzel és módszerrel: megyei-, megyei jogú városi- és települési önkormányzatok vezetőit, vezető beosztású tisztségviselőit (vagyongazdálkodási igazgatóság) jegyzők, országgyűlési képviselők, a régióban működő nagyvállalatok, intézmények vezetői, Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek, civil szervezetek. A fenti cikkben igyekeztem egy lehetséges alternatíva megismertetésére, mely módszerében hozzájárulhat a logisztikai stratégiai koncepció – azon belül is a logisztikai térségek, központok kijelölésének, fejlesztési sorrendjének/igényének – egzaktabb megalapozásához. Annak érdekében viszont, hogy a módszer gyakorlati alkalmazásából származó döntés előkészítési potenciál kiaknázható legyen, szükség van a magyar logisztikai infrastruktúrára vonatkozó egységes elveken felépített, részletes adatbázis fokozatos létrehozására. Járható útnak talán a MATTIP által kezdeményezett Ipari Park Portál irányvonal lehet előremutató. Természetesen a látens adatok feltérképezése, folyamatos karbantartása és adatbányászata újabb kihívást jelent. Ebben talán segíthetne például az ESRI (mint Magyarország vezető térinformatikai megoldás-szállító cége) együttműködésben az IPOSZ7

al és a MLSZKSZ- el. Nem kizárható a 7 statisztikai régió fejlesztési ügynökségeinek felmérési eredményei sem. A jövő útja talán járhatóbb lesz, ha felmerül valaha és valamelyik oldalról az LFK, MLBKT és MLE fúziója? Hogy mi szól mellette és mi ellene, az talán az üzleti- és tudományos alapok fúziója során dől majd el?

Úgy gondolom, hogy hosszútávon egy MLTK („Magyar Logisztikai Tudományos Központ”) stratégiai szerepkörben formálhatná a magyar logisztikai közéletet úgy a nemzetgazdaság, mind a 7 statisztikai makro-régió szintjén és LEP („Logisztikai Előretekintési Program”) –al támogathatná a ciklusokon átívelő kormányzati gazdaságpolitikát, aminek hatása a lakossági életszínvonalban is mérhető eredményeket produkál!

Kaposvár, 2005. július 01.

Keller Gábor pénzügyi közgazdász Régióigazgató