Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Szerkesztette: Hutterer Éva
Kiadja a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
A könyv megjelenését támogatta:
A kötet anyagát Hutterer Éva és Pál Eszter válogatta. Lektorálta: Nagyné Fekete Zsuzsanna Illusztrálta: Veres Ágota
© Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület, 2013 © Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2013 © Hutterer Éva, 2013 ISBN xxx-xxx-xxxx-xx-x
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
3
Tartalomjegyzék Előszó 5 Mondókák 7 Természetmondókák 7 Naphívogatók 7 Esőkérők 8 Állatmondókák 10 Csigacsalogatók 10 Katicabogár-röppentők 12 Fecske 13 Gólya 13 Lepke 15 Cserebogár 15 Nyúl 16 Pulykacsúfoló 16 Állathangutánzók 16 Rigó 16 Pulyka 16 Egér 17 Csúfolók 17 Névcsúfolók 17 Tulajdonságcsúfolók 20 Egyéb csúfolók 21 Egyéb mondókák
22
Kiolvasók, kiszámolók
25
Eszközös játékok
35
Eszközös ügyességi játékok 35 Labdajátékok 37 Sport jellegű népi játékok Mozgásos játékok Ölbeli gyermek játékai
43 47 47
4
Egy aranyat leltem Ujjasdik 47 Arcmutogatók 48 Orrösszedörzsölők 49 Arcsimogatók 49 Kézcsipkedők 50 Láblógató 51 Hőcögtetők, lovagoltatók 51 Sétáltatók 52 Különféle ügyességi és erőjátékok
55
Fogócskák 68 Vonulások 74 Szellemi játékok
79
Szellemi ügyességi játékok 79 Hétsoroló 79 Vonalhúzogató 79 Mesemondókák 80 Kitalálós játékok
83
Rejtő-kereső játékok
86
Tiltó játékok
88
Párválasztó játékok
91
Párválasztó körjátékok
91
Leánykérő játékok
98
Módszertani javaslatok a népi játékok tanításához
103
A DVD-n bemutatott játékfűzések
105
A DVD-melléklet összeállításában részt vevő gyerekek és tanárok névsora 107 A felhasznált irodalom jegyzéke
111
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
5
Előszó
A rítus a szakrális játékból nőtt ki; a költészet a játékban született, és mindenkor a játék táplálta; a zene és a tánc színtiszta játék volt. … a civilizáció játékban és játékként születik, és sohasem hagyja el azt. Johann Huizinga A játék a születéstől a halálig jelen van életünkben. A különböző életkorokban betöltött szerepe azonban változó. Az óvodáskorú gyermekek életében még alapvető tevékenységi forma, de a kisiskolások fejlődésében is meghatározó jelentőségű. Olyan tevékenység, melynek révén a gyerek – más eszközök által meg nem ismételhető módon – élményeket, tapasztalatokat szerez a környező világról, elsajátítja a felnőtt élet szerepeit, gyakorolja, tökéletesíti képességeit. A játéktípusok változatosságuknak köszönhetően olyan komplex módon fejlesztik a személyiséget, mely ebben az életkorban mással nem pótolható. A népi játékok személyiségfejlesztő hatásuk mellett egyfajta többletjelentést is hordoznak, mivel több évszázados kialakulásuk, fejlődésük során – a gyerekek utánzó hajlamának köszönhetően – olyan kultúrtörténeti emlékek is (az ősi hitvilág elemei, népszokások maradványai, történelmi események nyomai, népies, régies kifejezések) megőrződtek bennük, melyekkel napjainkban mindennapi tevékenységei során már nem találkozik a gyermek. A játék által spontán módon ismeri meg ezeket, s a kulturális tartalmak a gyermek identitásának fejlődésére is hatnak. Ezért fontos, hogy gyerekeink ismerjék és játsszák népi játékainkat. Hagyományos közösségekben a népi játékokat a kisebb gyerek a nagyobbaktól leste, tanulta el, hisz a kicsik többnyire a nagyobb gyerekek gondjára voltak bízva. A kisebbek kezdetben egyedül vagy két-három fős csoportokat alkotva életkoruknak megfelelő egyszerűbb játékokat játszottak, de mihelyst ezt képességeik lehetővé tették, maguk is beálltak a nagyobbak közé játszani. Így a játékok tanulása természetes módon valósult meg. A közoktatás kötelezővé tételével, az iskola előtti óvodai nevelés bevezetésével és az életforma megváltozásával a játéknak a hagyományos átörökítési lehetőségei is átalakulóban vannak, ezért az óvodák, iskolák feladata is, hogy a hagyományos népi játékokat a gyerekeknek megtanítsa. A népi játékok tanításakor fontos szempont, hogy az adott tájegységre jellemző játékokat tanítsuk meg a gyerekeknek. Szűkebb szü-
6
Egy aranyat leltem
lőföldünk, a jelenleg Kárpátaljaként ismert régió játékhagyományáról azonban eddig mindössze néhány tanulmány s két monografikus leírás jelent meg, amelyek egy-egy község játékhagyományát ismertetik. Kiadványunkban – e hiányt pótlandó – pedagógusok, szülők és nem utolsósorban gyerekek számára a saját gyűjtéseink és a szakirodalmi források alapján összeválogatott, a kárpátaljai magyarság körében ismert, elterjedt játéktípusokat adjuk közre. A játéktípusokat Lázár Katalin rendszerezése alapján ismertetjük, a rendszerezéskor arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lehetőleg minden típust szemléltessünk. Ahol az adatok lehetővé tették, a játékok variánsát, változatait is közöljük, hogy láthatóvá váljon, egy kis közösségen belül is számtalan variánsa él egy-egy játéktípusnak. Bár csekély az olyan játékközlések száma, amelyek szemléletesen bemutatnák az adott régió nyelvhasználatának sajátosságait, azokat a játékokat, melyekben az egyes nyelvjárási jelenségek tükröződnek, változatlanul hagytuk. Eredeti elképzelésünk szerint arra törekedtünk, hogy az egykori Bereg, Ung, Ugocsa és Máramaros megyék játékhagyományából egyaránt merítsünk, a szakirodalmi források hiánya miatt azonban a játékok zömét Bereg és Ung megyei játékok alkotják. A levéltári adatok – Bartók Béla, Dincsér Oszkár, Pálóczi Horváth Lajos helyi gyűjtései – mellett kárpátaljai gyűjtők: Bagu Balázs, Czébely Lajos, Móricz Kálmán, Pál Eszter és Punykó Mária gyűjtéseiből válogattunk. A játék elsősorban a kikapcsolódás, az önfeledt szórakozás eszköze, de ha megfelelően válogatunk a gyerekeknek az év folyamán tanított vagy az általuk ismert játékokból, akkor játékfűzésként akár be is mutathatjuk azokat egy-egy óvodai, iskolai rendezvény alkalmával. A kötet mellékleteként megjelenő DVD-n, melyen óvodás és iskolás gyerekek közreműködésével összeállított játékfűzéseket láthat az érdeklődő, ehhez adunk ötleteket. Jó szórakozást, jó játszást kívánunk mindenkinek! Hutterer Éva
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
7
Mondókák Természetmondókák
A természetmondókák többsége naphívogató vagy esőkérő. Őseink életében ugyanis meghatározó jelentősége volt a napnak, az esőnek, a megfelelő időjárásnak, mert ettől függött a következő évi termés gazdagsága. A régi időkben a sámán vagy táltos feladata volt a megfelelő időjárás biztosítása, melyet különféle praktikákkal és az azokat kísérő szövegekkel próbáltak előidézni. Az évszázadok során a pogány hitvilágnak ezek az elemei eltűntek, emlékei azonban megőrződtek a gyermekek körében élő mondókákban.
Naphívogatók
Süss ki, nap, ház alá
Süss ki, nap, ház alá, bújj el, hideg, főd alá! (Rát)
Süss ki, napom, süss ki
Süss ki, napom, süss ki! Búzát terítek ki. (Rát)
Süss ki, nap, fényes Nap (1)
Süss ki, nap, fínyes nap! Kertek alatt a ludaim megfagynak. (Rát, Visk)
44 Süss ki nap,
Süss ki, nap, fényes nap (2)
fé nyes nap,
ker tek a la a bá rány kák
meg fagy nak
(Rát)
8
Egy aranyat leltem
Esőkérők
Add, uram, add!
Add, uram, add! Ne csak mutogasd! (Visk)
Ess, eső, ess (1)
Ess, eső, ess, sűrűn, sűrűn ess! Ess a rítre, a vetísre, ess, eső, ess! (Rát, Visk)
Ess, eső, ess (2)
Ess, eső, ess, holnap délig ess! Az én hajam olyan legyen, mint a cica farka, mint a csikó farka. Még annál is hosszabb, mint a Duna hossza, mint a Tisza hossza. (Rát)
Esik az eső, süt a nap (1)
Esik az eső, süt a nap, Paprika Jancsi mosogat. Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszik, úgy pipál. (Rát, Visk)
Esik az eső, ázik a mező (1) Esik az eső, ázik a mező. haragszik a katona, mert megázik a lova! (Rát, Visk)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Esik az eső, ázik a mező (2) Esik az eső, ázik a mező, haragszik a katona, mert megázik a lova! Ne haragudjál, inkább bort igyál. Ha nincsen pénzed, majd ad a király. (Rát)
Esik az eső, süt a nap
Esik az eső, süt a nap, Paprika Jancsi mosogat. Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszik, úgy pipál. Nem kén néki pipázni, csak egy pofont levágni. (Gát)
9
10
Állatmondókák
Egy aranyat leltem
Állatmondókákat akkor mondanak a gyerekek, ha meglátják az adott állatot, költöző madarak esetében pedig tavasszal, amikor megérkeznek, s a gyerekek először meglátják őket. Ezek a mondókák két csoportba sorolhatók aszerint, hogy az állatokhoz (állatokról) szólnak vagy az állatok hangját utánozzák. Legismertebb állatmondókáink a csigacsalogatók, a katicabogárröppentők, a fecskéhez, „Isten madarához” és a gólyához szóló mondókák.
Csigacsalogatók Csigabiga
Csigabiga, nyújtsd ki nyakacskádot! Amott jönnek a tatárok, levágik a szarvacskádot. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Csigabiga, gyere ki (1)
Csigabiga, gyere ki, íg a házad ideki! Kík tóba tesznek, onnan ki se vesznek. (Rát)
Csigabiga, gyere ki (2)
Csigabiga, gyere ki, íg a házad ideki! Kerek tóba vetlek, onnan ki se vesznek. (Nagydobrony)
Csigabiga, gyere ki (3)
Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki! Sós kútba teszlek, onnan is kiveszlek. (Rát)
Csigabiga, gyere ki (4)
Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki! Sós kútba tesznek, onnan is kivesznek. Kerék alá tesznek, onnan is kivesznek, csigabiga, gyere ki! (Bátyú)
Csigabiga, gyere ki (5) Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki! Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad. (Rát)
Csigabiga, gyere ki (6) Csigabiga, gyere ki! Ég a házad ideki!
11
12
Egy aranyat leltem Sós kútba teszlek, onnan is kiveszlek. Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad.
42 Csi ga bi ga, Sós kút ba tesz Kapsz te jet, va
gye re ki! lek, on nan jat, hol nap
Ég a há zad is ki vesz lek. ra is ma rad.
i de ki!
(Gát)
Katicabogár-röppentők
A katicabogárral gyakran játszottak a gyerekek, különösen a lányok. A kezükre repülő katicabogárnak énekeltek, majd felröppentették, s figyelték, merre repül. Ha elszállt valamerre, férjhezmenésük irányára következtettek belőle, viszont ha leesett a földre, akkor elkeseredtek, mert azt hitték, meg fognak halni. A katicabogártól a jó időt is kérték.
Katicabogárka (1)
Katicabogárka, hova viszel engem? Égbe, fődbe, vagy a temetőbe?
42 Ka
5
Ég
ti
ca bo
be,
gár
főld
ka,
be,
ho
va
vagy a
vi szel
en
gem?
te
tő
be?
me
(Rát)
Katicabogárka (2)
Katicabogárka, szállj fel az égbe, hozd le a meleget, vidd fel a hideget! (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
13
Katicabogárka (3)
Katicabogárka, menj fel az égbe! Mondd meg az Istennek: nyissa ki a meleget, zárja bé a hideget. (Visk)
Katicabogárka (4)
42 Ka ti ca bo
6
gár ka,
menj fel az
is ten ké nek, zár ja be a
hi de get,
ég be!
Mondd meg a jó
nyis sa ki a me le get.
Fecske
(Gát)
A tavasszal érkező fecskét mindig örömmel fogadták a gyerekek. A lányok, amikor először fecskét láttak, játékosan megmosták az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, s ezt kiáltották a fecskének:
Fecskét látok
Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok! (Rát)
Gólya
A gólyához szóló mondókák közül a legismertebb az, amelyikben kistesvért kérnek a gyerekek:
Gólya bácsi, vaslapát
Gólya bácsi, vaslapát, Hozzál nekem kisbabát! (Rát) Ha gólyát láttak a gyerekek, az alábbi mondókákat is gyakran kiabálták neki:
14
Egy aranyat leltem Gólya bácsi, kelepelő
Gólya bácsi, kelepelő, de magas a kímínytető! (Rát)
Gólyát láttam nyárba
Gólyát láttam nyárba, fekete ruhába. Vittem neki tejet, vajat, úgy ment iskolába. (Nagydobrony)
Hosszú lábú gólya bácsi
– Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar ma vacsorázni? – Bíkahust, brekeke, jaj, de nagyon jó lenne! (Visk)
Gólyát látak
Gólyát látak, szeplőt hányak, Pfü, pfü, pfü! (Visk)
Gólyát látok (1)
Gólyát látok, Szeplőt hányok, Selymet gombolyítok, Féllábon ugrálok. (Gát)
42 Gó lyát lá tok,
Gólyát látok (2)
szep lőt
há nyok,
fél
lá bon ug
rá
lok.
(Gát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
15
Kárpátalja-szerte ismert a Gólya, gólya, gilice kezdetű mondóka is:
Gólya, gólya, gilice (1)
Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. (Rát, Visk)
Gólya, gólya, gerlice (2)
42 Gó lya, gó lya, Tö rök gye rek
5
síp
pal,
dob
ger li ce, meg vág ta,
bal,
mi től vé res ma gyar gye rek
ná
di
he
Lepke
Szállj le, lepke
Szállj le, lepke, babot adok! Ha megeszed, többet adok. (Gát)
Cserebogár
Cserebogár, gyer elő
Cserebogár, gyer elő, itt a büdös szelelő. Adj veresset vagy kéket, sohase egyebet. (Nagydobrony)
ge
a lá bad? gyó gyít ja,
dű
vel!
(Bátyú)
16
Egy aranyat leltem
Nyúl
Nyuszi, nyuszi, nyulacskám
Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, ne filj tőlem, nincs puskám. Van ám nekem egyebem, friss káposztalevelem. (Rát)
Pulykacsúfoló
Szebb a páva, mint a pulyka (1)
Szebb a páva, mint a pulyka, mert a pulyka véres hurka. Mert a páva aranyos, a pulyka meg haragos. (Gát)
Állathangutánzók Rigó
Ha felhangzott a rigófütty, az idősebbek gyakran megkérdezték a gyerekeket: „No, mit ínekel a rigó?” Az értetlenkedő gyereknek aztán meg is adták a választ: – Kell-e dió, fiú? A gyerekeknek erre az alábbi válaszokat kellett adni: Fütyöl a rigó, huncut a biró. (Rát) Fütyel a rigó, szalad a biró. (Visk) A gyerekek, miután megtanulták a mondókát, maguk is kiabálták, ha rigófüttyöt hallottak.
Pulyka
A gyerekek gyakran utánozták a pulykahangot is:
Szebb a páva, mint a pulyka (2)
Szebb a páva, mint a pulyka, mert a pulyka víres hurka.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
17
rut, rut, rut! (Rát)
Egér
A tejfogait hullató gyereket biztatják a felnőttek, hogy hívja az alábbi mondókával az egeret, mert az a kihullott fogak helyére újakat hoz.
Cin-cin, kisegír
Cin-cin, kisegír, adok neked csontfogat, te meg adjál vasfogat! (Rát)
Csúfolók
A gyermek növekedvén nemcsak az őt körülvevő természettel ismerkedik, hanem a szűkebb, majd tágabb környezetének tagjaival is. Odafigyel rájuk, felfedezi külső, majd belső tulajdonságaikat is. A másik gyermekkel való kapcsolatteremtés eszköze a csúfoló, melynek hangvétele inkább pajkos, játékos, bosszantó, de mégsem sértő. A ritmusos, rímes mondatok beágyazódnak, megragadnak a gyermek fejében, s azonnal előjönnek, mihelyt a gyermek olyan helyzetbe kerül, ahol ezeket használhatja. A csúfolók többnyire név-, tulajdonság-, foglalkozás- és nemzetiségcsúfolók, de vannak falucsúfolók is. Legismertebbek a névcsúfolók, illetve a külső és belső tulajdonságot (sovány, kövér, szeplős, rendetlen, árulkodó, nyafogó, kényes … stb.) csúfoló rigmusok.
Névcsúfolók
Péter, szalad a nagy késsel! (Rát) Sándor, kenyirhajír táncol, szalonnáír pityereg, cigányjányír kesereg. (Rát, Nagydobrony) Dezső, mozog a háztető! (Gát)
18
Egy aranyat leltem Böske, libaseggit kösd be! (Rát) Gyurka, kell egy darab hurka? (Rát) Vince, teli van a pince! (Rát, Gát) Rebeka, dróton jár a dereka! (Rát)
Eta-beta, cigaretta, beleesett a moslíkba. (Rát) Lackó, pipadohányzacskó. (Rát, Gát) Pista,
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról biciklista. (Rát) Marika, seggi lyuka karika. (Rát) Jóska, a tyúkot megtojózta. (Rát) Jóska, bebújt a tyúkólba. Megfogott egy kislibát, kitekerte a nyakát. (Rát, Nagydobrony) Katica, karmoljon meg a cica! (Gát)
Pista, Pista, pipaszár, Pistának a lába fáj! Úgy kell neki, hadd fájjan, jányak után ne járjon. (Visk) Sanyi, Sanyi, sapka, mit eszik a macska?
19
20
Egy aranyat leltem Egeret, bogarat, mindenféle madarat! (Visk) Ádám, Éva, két szem szilva, Ábrahám! (Rát, Visk) Bori, Bori, Borbála, Vizet visz a csordára. (Nagydobrony) Jankó, púpodon a zacskó. (Nagydobrony)
Tulajdonságcsúfolók Cinkemadár, ugrál a fán! (Rát) Árulkodó Júdás, kell egy hímes tojás? (Rát, Visk) Árulkodó Júdás, kap egy seggberúgást. (Nagydobrony) Ember kell ide szálas, de nem ilyen taknyos-nyálas! (Rát) Utánozás – majomszokás. (Rát, Gát) Digi-dagi, daganat, üzögi a halakat. De a halak ügyesek, digi-dagi elesett. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Sirós, kotyogós, óvodába nem való. Faluvígen gyártották, összevissza pofozták. (Rát)
Egyéb csúfolók
Két szélén fakanál, közepibe aranytál. (Nagydobrony) Két szélén angyal, közepibe tyúkszar. (Nagydobrony) Két szélén bazsarózsa, közepibe a bimbója. (Nagydobrony)
21
22
Egyéb mondókák Félre, kakas, félre, tyúk, arra van a gyalogút! (Rát)
Cserebere, fogadom, többet vissza nem adom! (Rát, Visk) Úgy kellett, úgy kellett, káposztába hús kellett! (Rát, Visk) Úgy kell neki, hadd fájjon, jányak után ne járjon! (Visk)
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Örök harag, míg a kutya meg nem harap! (Rát, Gát) Örök harag, szalmakalap, míg a bolond kutya meg nem harap. (Visk) Újság hasamba, betegsíg pokolba. (Rát, Gát) Ha adnak, vedd el, Ha ütnek, szaladj el! (Rát, Visk) Halász, vadász – éhenkórász. (Rát, Nagydobrony, Visk)
23
24
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
Kiolvasók, kiszámolók
25
A kiolvasó vagy kiszámoló a játék központi, pozitív és (vagy) negatív szereplőjének kiválasztására szolgál. A gyermekek a játék megkezdése előtt körbeállnak, majd egyikük a mondóka ritmusára az óramutató járásával egyirányban haladva mutogatással addig számol, míg a mondóka tart. A kiválasztás történhet egyszeri kiszámolással: akire az utolsó hangsúly esik, az kapja a feladatot, vagy kirekesztéssel: addig ismétlik a kiszámolót, míg csak ketten maradnak, s kettejük közt dől el a szerep.
Egyedem-begyedem (1)
Egyedem-begyedem, tenger tánc, beteg-í még a finánc? Beteg bizony, nem eszik, a temetőben fekszik. Ráfutott a vadalma, öregapád hatalma. Kincs, kincs, te vagy kint! (Rát)
Egyedem-begyedem (2)
Egyedem-begyedem, tenger tánc, Hajdú sógor, mit kivánsz? Nem kivánok egyebet, csak egy tőtött verebet. (Rát)
Egyedem-begyedem (3)
Egyedem-begyedem, német tánc, meghalt-e már a finánc? Meghalt, bizony, nem eszik, a temetőbe fekszik. Majd felkől az nemsokára, a nagy Úrnak hatalmára. Ikom-pikom, Sári-pikom, puff! (Gát)
26
Egy aranyat leltem Apám írta levelét
Apám írta levelét, rátette a bélyegét. Volt benne sóska, te vagy a fogócska. (Gát)
Madarak voltunk
Madarak voltunk, földre szálltunk, búzaszemet kapirgáltunk. Hány szem kelt ki belőle? Mondd meg nékem te! (Gát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
27 Sem egy
Sem egy, sem kettő, sem három, sem négy, sem öt, sem hat, sem hét, sem nyolc, sem kilenc, kimehetsz! (Gát)
Dib-dáb, daruláb
Dib-dáb, daruláb! Ne menj arra, tarka kutya, mezítláb, mert feldöf a bika. A bikának négy a lába, ötödik a farka, farka alatt szuszogója, a te orrod a dugója. (Gát)
Apa-cuka, funda-luka
Apa-cuka, funda-luka, Funder-kamen, kamen-duka. Áp-cuk, funde-luk. Funder-kámen, kámen-duk. Te vagy a fogó! (Rát)
Ön-dön-desz
Ön-dön-desz, deszen-dáré-desz. Ala-hala-potrohala, ördög vigye ezt. (Rát)
28
Egy aranyat leltem Eki-beki-kriki-be
Eki-beki-kriki-be, Ábel-fábel-domi-ne. Ece-pece-doka-pece, stráf! (Rát)
Lementem én a pincébe
Lementem én a pincébe vajat csipegetni. Utánam jött édesapám hátba veregetni. Nád közé bújtam, nádsípot fújtam. Az én sípom így szólott: Dí-dá-dú, te vagy az a nagyszájú! (Bátyú, Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Enike, benike
Enike, benike, krikki be, áber, fáber, domine. Ecer, pecer, doki pecer, brojt. (Visk)
Ec-pec, kimehetsz!
Ec-pec, kimehetsz! Holnapután bejöhetsz! Cérnára, cinegére, ugorj, cica, az egérre, fuss! (Rát)
Ecem-pecem, pimpalláré
Ecem-pecem, pimpalláré, szól a rigó, rakoncáré. Cérnára, cinegére, ugorj, cica, az egérre, fogd! (Nagydobrony)
Éni-péni, jupi-téni
Éni-péni, jupi-téni, efer, gefer, gumi néni. Ipsziló, ipsziló, te vagy a fogó! (Rát)
An-tan-té-nusz
An-tan-té-nusz, szó-ra-ka-té-nusz, szó-ra-ka-tiki-taka, alá-bala-bum. (Rát)
29
30
Egy aranyat leltem Ecike-pecike, pesti nő
Ecike-pecike, pesti nő, nagy pofáját festi ő. Akire jut a százkettő, az a betörő. (Rát)
Egy petty, liba petty
Egy petty, liba petty, Kire jut a huszonegy. Egy, kettő, három, négy, öt… huszonegy. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
31
Pesten vót egy bót
Pesten vót egy bót, Abban minden vót. Tenta, penna, papiros, Eridj ki, te kis piros! (Rát)
Falu vígin vót egy bót
Falu vígin vót egy bót, abba’ mindenféle vót. Toll, tinta, papiros, eridj ki, te kis piros! (Visk)
Egy, kettő, három, négy, öt, hat
Egy, kettő, három, négy, öt, hat, fotbalozni megy a csapat. Kérdi tőle az ellenség: Hány gólt kérsz te? (Nagydobrony) (Akire rámutat, az mond egy számot, és addig folytatják a számolást.)
Ó, ó, ó, tündérkaszinó
Ó, ó, ó, tündérkaszinó, akire jön a százkettő, az lesz a fogó! Tizenkettő, huszonkettő… százkettő. (Bátyú)
Pesten jártam iskolába
Pesten jártam iskolába, térdig érő ibolyában. Ott láttam meg Erzsikét, etette a pipikét! Pinc, pala-pinc, te vagy odakint! (Bátyú)
Egy, kettő, három, négy, öt
Egy, kettő, három, négy, öt, Mariska harisnyát köt.
32
Egy aranyat leltem Hogy ne legyen se kicsi, se nagy, te meg, rózsám, kint vagy! (Beregújfalu)
Egy kisasszony Pozsonyban
Egy kisasszony Pozsonyban selymet lopott a boltban, de a boltos meglátta, kétszer is pofon vágta. Ne verekedjen az úr, mert az apám földesúr! Ha az apád földesúr, selymet lopni ne tanulj! Inc, pinc, palapinc, te vagy odakint! (Bátyú)
Elmentem én az erdőbe
Elmentem én az erdőbe fát szedegetni. Utánam jött édesanyám
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról bottal veregetni. Nád közé ugrottam, nádból sípot csináltam. Az én sípom azt fújta, hogy dib, dob, daruláb, tarka kutya mezítláb. (Beregújfalu)
Piros kendő, pi, pi, pi
Piros kendő, pi, pi, pi, az alatt van valami. Két kis egér meg egy nyúl, kidűlhet az ifjú úr. (Beregújfalu)
Etyem, petyem, ponty
Etyem, petyem, ponty, mosogatórongy. Tegnap délben jöttél volna, kaptál volna húst. Én egy kicsit kaptam, tarisznyámba raktam. Tipegtem, topogtam, addig, míg elhullattam. (Déda)
Lap, lap, lap
Lap, lap, lap, levelezőlap. Rá van írva nagy betűkkel, hogy te szamár vagy! (Beregújfalu)
Egyem-begyem, csobolyó
Egyem-begyem, csobolyó, kecskerágó, mogyoró, a bernáti bankó. Szőlő, lipitty-lapattyú, nem vagyok én félnyakú. Szent Pál lovát vasalom, rézbotjával kongatom. Kong, kong,
33
34
Egy aranyat leltem balog sütő, vaskemence, hátuljában sül a kecske, aló mars, kifele! (Beregújfalu)
Kertem alatt van egy ház
Kertem alatt van egy ház, abban lakik Mikulás. Kértem tőle vacsorát, azt mondta, hogy pofon vág. Ha pofon vág, meghalok, mennybe visznek angyalok. Répa közé temetnek, megesznek az egerek. (Beregújfalu)
Kert alatt a macska
Kert alatt a macska szemét pillogtatja. Elvesztette gombostűjét, a kutyára fogta. A kutya azt mondta, hogy ő el nem lopta. Inc, pinc, kalapinc, te vagy odakint! (Beregújfalu)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
35
Eszközös játékok
Ebbe a játéktípusba azokat a játékokat soroljuk, melyeknek legfontosabb eleme a játékeszközzel végzett cselekvés, vagy magának a játékeszköznek az elkészítése. Ide soroljuk a tárgykészítő játékokat, melyek közül legismertebbek a kislányok koszorú-, nyakláncfonó, babaöltöztető, a fiúk fegyver- (fakard-, fapuska-, parittya-) és hangszerkészítő (góréhegedű, fűzfasíp) játékai. Ezek között a játékok között tartjuk számon az eszközös ügyességi játékokat, a labdajátékokat és a sport jellegű játékokat is.
Eszközös ügyességi játékok
Az eszközös ügyességi játékok lényege, hogy a játékos a játékeszközzel ügyesen tudjon bánni. A játék menetét az eszköz határozza meg, a típusok is eszerint alakulnak. Régen a gyerekek – bolti játékok híján – a legkülönfélébb természetes anyagokat, eszközöket, ötleteket használták fel a játékaikhoz. Készítettek játékokat fából, rongyból, különféle növényekből, de játszottak a gombokkal, az aprópénzzel, a ház körül talált hasznavehetetlen tárgyakkal vagy más, a természet kínálta eszközzel.
Pitykézés
A fiúk egyik kedvelt szórakozása a pitykézés volt. Az udvaron játszották, ahol egy 8-10 cm átmérőjű bemélyedést vájtak a puha földbe. Otthonról mindenki hozott magának gombokat, ezek voltak a pitykék. A gyerekek egyforma távolságra álltak a bemélyedéstől, innen dobták a gombokat a bemélyedés irányába. A játékosok igyekeztek minél közelebb dobni a gombot a lyukhoz, mert ez szabta meg, milyen sorrendben folytatják a pöckölést. Az a fiú kezdte a pöckölést, akinek a gombja a legközelebb esett a bemélyedéshez. Ha sikerült belőni a gombot, akkor övé lett a pityke, s addig folytathatta a játékot, míg el nem vétette a pöckölést. Ezután átadta a pöckölés lehetőségét a sorban utána következő játékosnak. A játék addig tartott, míg el nem fogytak a gombok, s az a fiú lett a nyertes, aki a legtöbb pitykét szerezte. (Rát, Nagydobron)
36
Egy aranyat leltem Gombozás
Hasonlóan játszották, mint az előbbi játékot. A fiúk egyenlő távolságra álltak a házfaltól, és sorban egymás után dobták a gombokat a ház felé. Az a játékos nyert, akinek a gombja a legközelebb esett a falhoz. A győztes elnyerte a többi gyerek gombját. (Bátyú, Nagydobrony)
Píndzezís
A pitykézéshez hasonló játék ez is, csak nem gombokkal, hanem fillérrel, később kopekkel játszották a gyerekek. Az udvaron húztak egy vonalat, majd a vonaltól egyforma távolságra megálltak, innen dobták a pénzt. Az a fiú kezdte a játékot, akinek a pénze közelebb esett a vonalhoz. Fölszedte az összes pénzt, megrázta, földobta. A számmal fölfelé esőket felkapta, az az övé lett, a többit a sorban utána következő játékos szedte össze, aki ugyanúgy megrázta, földobta, majd fölszedte a számmal fölfelé eső érméket. A játék addig tartott, míg a pénz el nem fogyott. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
37
Súlytókázás
Fiúk játéka ez is. Sárból golyót gyúrtak, hajlékony bot hegyére húzták, és meglóbálva, súlytókázva igyekeztek minél messzebbre hajítani. Az a gyerek győzött, aki a legmesszebbre dobta a golyót. (Bátyú)
Kapókövezís, nyerekedés
A kapókövezís kislányok játéka volt. Agyagkockákkal, színes kavicsokkal, lapos kővel vagy paladarabokkal is játszották. 6 kocka kellett hozzá, az első körben 1 kocka volt a dobó, 5-öt pedig leterítettek. Az első játékos feldobta a dobót, s miközben az a levegőben volt, felkapott a földről egy kockát, úgy, hogy a leeső kockát is elkapta. Így már két kocka volt a kezében. A következő körben megint feldobta a dobót, úgy hogy a tenyerében lévő kocka mellé még egyet felkapott a földről, s ismét elkapta a leeső dobót. Ezt addig ismételte, míg az összes kockát fel nem szedte a földről. A második fordulóban egyszerre két követ kellett felkapni, a harmadikban először hármat, majd a maradék egyet. Ezt követően, kezében a hat kockával, a játékos feldobta a dobót, öt kockát letett a földre, a leesőt elkapta, majd újból feldobta, miközben felkapta a földről az öt kockát és elkapta a leesőt is. Végül mind a hatot feldobta, és a kézfejével próbált minél több kockát elkapni. Az nyert, aki nem ejtett el egyetlen kockát sem, vagy akinek a leghamarabb sikerült befejezni a játékot. Aki elejtette a kockát, annak át kellett adni a játékot, csak akkor került rá újból sor, ha az utána következő játékosok is rontottak. (Bátyú, Rát, Nagydobrony)
Karikázás
Fiúk ügyességi játéka volt, általában csapatban játszották, de játszhatták egyedül is. Hajlított faabroncs, hordóról lekerült vasabroncs vagy küllők nélküli biciklikerék kellett a játékhoz. A fiúk sorba álltak egymás mellé, s egy fadarabbal vagy U alakban meghajlított, nyéllel is ellátott dróttal igyekeztek minél messzebbre elgurítani az abroncsukat. Az a csapat vagy az a gyerek nyert, akinek a legmesszebbre sikerült elgurítani az abroncsot. (Rát, Bátyú)
Labdajátékok
Labdája régen is volt minden gyereknek, bár akkoriban többnyire nem boltban vásárolt labdával játszottak, hanem rongyból vagy szőrből készítettek a felnőttek a gyerekeknek vagy a gyerekek maguknak labdát. Ezeket a labdákat kótyának, szűrlabdának is nevezték. A kótyához használt ruhadarokat, rongyokat szedtek össze, s abból formáztak labdát, amit zsineggel kötöztek össze. A szűrlabdához a lovak tisztításakor lekapart szőrt gyűjtötték össze, amit szappanos vízzel ragasztottak össze labdának.
38
Egy aranyat leltem Tisza, Duna, Dráva, Száva
Lányok, fiúk egyaránt játszották. Körbe álltak, s az alábbi mondóka ütemére dobták egymásnak a labdát: Ti-sza, Du-na, Drá-va, Szá-va, tör-jön ki a lá-bod szá-ra. Az a gyerek, akire az utolsó szótag jutott, behajlította a lábát, és fél lábon állva folytatta tovább a játékot. Akinek a lába szára már kitört, annak a következőkben a keze szára, majd a nyakad szára tört ki, azaz a jelzett testrészét behajlítva kellett tartania, s így kellett a labdát elkapnia. Aki a labdát elejtette, vagy megszegte a szabályt, s a törött testrészével akarta elkapni a labdát, kiesett a játékból. Az a gyerek győzött, aki a legtovább benn tudott maradni a játékban.
Hadd szóljon a, hadd szóljon a...
A fiúk legkedveltebb labdajátékai közé tartozott. Többnyire az utcán vagy olyan helyen játszották, ahol elég tér volt a játékhoz. Tetszőleges számú játékos játszhatta. A játékosok kiszámolóval kiválasztottak maguk közül egy kiáltót, aki távolabb állt meg a csoporttól. Mindegyik gyerek választott magának nevet – ezek általában nemzetségnevek: német, orosz, magyar – voltak, amit a kiáltó egy cédulára fölírt, ő jegyezte később a pontszámokat is. A labdát egy bemélyedésbe, físzekbe tették, amit a fiúk körbeálltak. Ekkor a kiáltó elkiáltotta magát: Hadd szóljon a, hadd szóljon a nímet. Aki a nevét hallotta, az kikapta a labdát a físzekbűl, majd Állj! kiáltással megállította az időközben futásnak eredt játékosokat, és megpróbált valakit kiütni a labdával. Ha sikerült valakit eltalálni, akkor az a játékos kapott egy pontot, ha nem, akkor neki lett egy pontja. Akinek 10 vagy 15 pontja összegyűlt – előzőleg megállapodtak a ponthatárban –, az kiesett. A játék végére már csak két fiú maradt. Az lett a győztes, akinek sikerült kiütni a másikat. (Rát)
Lyuk-kiri
Hasonló az előzőekben ismertetett játékhoz. A játékosok gödröt ásnak, abba teszik a labdát. Minden játékos nevet választ magának, ez lehet virágnév vagy tárgyak neve is, pl. Lekvár, Paszuly, Bazsarózsa stb. A neveket azonos témakörből választják. A gyerekek körbeállják a lyukat, a játékvezető forgatja a labdát, és az egyik játékos nevét kiálltja, pl. Szegfű. A Szegfű nevű játékos felkapja a labdát és elkiáltja: Állj! Ekkor
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
39
mindenkinek meg kell állnia. A Szegfű nevű játékos a hozzá legközelebb álló játékost megpróbálta kiütni a labdával. Ha eltalálta a játékost, akkor az a gyerek kiesett. A labda elől elhajolni lehetett, de ellépni nem. Addig játszották, míg egy játékos maradt, ő lett a győztes. (Bátyú)
Felhívom, felhívom…
Szőr-, rongy vagy teniszlabdával játszották. A játékosok megálltak egy ház vagy más épület előtt. A játékvezető a labdát feldobta a tetőre, s míg az lefelé gurult, a következőt mondta: Felhívom, felhívom Nagy Katalint! Akinek a neve elhangzott, igyekezett elkapni a labdát. A többiek futásnak eredtek, hogy minél messzebb kerüljenek. Miután a játékos elkapta a labdát, felkiáltott: Állj! A legközelebb állót el kellett találni a labdával. Ha sikerült, akkor az a játékos kiesett, ha nem, akkor ő esett ki a játékból. Ilyenkor a játékot a játékvezető folytatta, viszont ha eltalálta a másik játékost, akkor ő lett a játékvezető. (Bátyú)
Labdaiskola (1)
Általában lányok játéka. Minden játékosnak 10 osztályt kellett kijárnia. Ha valamelyik osztályban elejtette a labdát, azaz megbukott, azt meg kellett ismételnie. 1. osztály: a játékos feldobta a labdát a levegőbe, majd elkapta. 2. osztály: egymás mellé tett tenyérrel tízszer a földhöz ütötte a labdát. 3. osztály: ugyanezt tette kilencszer jobb kézzel. 4. osztály: ugyanez nyolcszor bal kézzel. 5. osztály: hétszer, a kezeket váltogatva. 6. osztály: hatszor, egymás mellé tett ököllel. 7. osztály: ötször az egyik ököllel. 8. osztály: a labdát egyik lába mellett lepattintja és annak érintése nélkül három körívet ír le a lábával. 9. osztály: ugyanez, két körívet írva a másik lábbal. 10. osztály: a labdát két kézzel lepattintja, körbefordul és elkapja. (Bátyú)
Labdaiskola (2)
Ebben a játékban is 10 osztályt kellett kijárni. Aki egy-egy számnál hibázott, ismételnie kellett, erre akkor volt lehetősége, ha újból rákerült a sor. Aki hamarabb kijárta az iskolát, az nyert. 1. osztály: egyszer a falhoz ütni és elkapni a labdát. 2. osztály: tenyérrel kétszer a falhoz dobni a labdát. 3. osztály: az ujjakat összefonva háromszor a falhoz ütni a labdát.
40
Egy aranyat leltem 4. osztály: jobbról balra négyszer átdobni a derekán és elkapni. 5. osztály: ugyanaz ötször balról jobbra. 6. osztály: fejjel hatszor a falnak dobni. 7. osztály: jobb térddel egyszer a falhoz ütni. 8. osztály: ugyanez kétszer bal térddel. 9. osztály: a falra dobni, jobbra körbefordulni és elkapni. 10. osztály: ugyanaz balra körülfordulva. (Bátyú)
Ki szereti, ki szereti…? (1)
A gyerekek felsorakoztak egymás mögé, az elöl álló a labdával a kezében hangosan ismételgette: Ki szereti, ki szereti…? Ezután hátradobta a labdát, miközben mondott egy étel, gyümölcs, virág stb. nevet. Aki szerette a megnevezett dolgot, az igyekezett elkapni a labdát, hogy a sor elejére állhasson. Néha azonban undorító dolgokat is mondott az elöl álló, hogy beugrassa a többieket. (Nagydobrony)
Ki szereti, ki szereti…? (2)
A játékosok körben álltak, az egyiküknél ott a labda, amit odadobott valamelyik játékosnak. Közben ezt kérdezte: Ki szereti, ki szereti az …? Ha a játékos szerette a megnevezett dolgot, pl. almát, akkor elkapta a labdát, ha nem, akkor hagyta leesni. Ha akkor is elkapta a labdát, amikor olyan dolgot hallott, amit egyébként nem szeretett, akkor kiesett a játékból vagy kapott egy rossz pontot. (Rát)
Forró krumpli
A játékot tetszőleges számú gyerek játszhatta, fiúk, lányok vegyesen. A játékosok körbeálltak és egymásnak adogatták a labdát, amit gyorsan tovább kellett dobni, mert a labda forró krumpli. Aki túl sokáig magánál tartotta, annak megégett a keze, azaz kiesett a játékból vagy a kör közepére került büdös kásának. A végén az utolsó játékban maradt gyerek kiütötte a kör közepén guggoló büdös kásákat, és újból kezdődhetett a játék. (Rát)
Cicás játék
Három gyerek játszotta, általában kislányok. Ketten szembe álltak egymással, egy pedig középre állt cicának. A cicát kiszámolóval számolták ki, vagy valamelyik gyerek önként vállalta a szerepet. A két szemben álló gyerek úgy dobta egymásnak a labdát, hogy a cica ne tudja elkapni azt. Ha mégis sikerült, akkor a cica helyet cserélt azzal a gyerekkel, akinek a labdáját elkapta. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Labdapattogtatók
41
Labdapattogtatáskor a gyerekek a földhöz vagy a falhoz ütögették a labdát és az alábbi mondókákat mondták:
Babos tyúkom, ide hallgass
Babos tyúkom, ide hallgass, kis kertemben ne kapargass! Adok neked sört, bort, pálinkát, kapd el, Julcsa, a labdát! (Beregújfalu)
Megy a juhász a szamáron Szegedre
Megy a juhász a szamáron Szegedre, Szegedre, jaj, de fényes a kedve, az angyalát. (Jánosi)
Ki-ki maga mesterségét folytatja
Ki-ki maga mesterségét folytatja, -tatja, -tatja, a másiknak átadja, adja, adja, Sárinak! (Beregújfalu)
Pad alatt, pad alatt volt egy ház
Pad alatt, pad alatt volt egy ház, abban lakott Mikulás. Kértem tőle szalonnát, még azt mondta, pofon vág. Ha pofon vág, meghalok, elvisznek az angyalok. Lágy földbe temetnek, onnét ki sem vehetnek. (Beregrákos)
Egyet dobtam, csattintottam
Egyet dobtam, csattintottam, kettőt dobtam, gyűrűt húztam. Hármat dobtam, gombolygattam.
42
Egy aranyat leltem Kijártam az első osztályt, most megyek a másodikba. (Beregújfalu)
Egy-előre (1)
Egy-előre, két-kettőre, három-hatra, hat-kilencre, üsd ki tízre, tizenegyre, gyertyatartó, vaskoppantó, üti háta, döbbentőre. (Beregrákos)
Első egyre
Első egyre, két kettőre, három hatra, hat kilencre, üsd ki tízre, tizenegyre, gyertyatartó, vaskoppantó. Egy a földre, tíz a falra. (Rát)
Egy kettőre
Egy kettőre két kettőre, három hatra, hat kilencre, kilenc hatra, üsd ki tízre, tizenegyre. Na még egyre, még kettőre, egy az égnek,
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
43
egy a földnek, egy a falnak! (Bátyú)
Egy előre (2)
Egy előre, két kettőre, három hatra, hat kilencre, üsd ki tízre, tizenegyre. Taps, kavaró, vaskoppantó, gyertyatartó. Láb alatt taps, láb alatt dobás, másik alatt taps, másik alatt dobás. Egyet a földre – egyet a falra, Szita-pita egy iskola, egy. (Nagydobrony)
Sport jellegű népi játékok
A sport jellegű népi játékok annyiban különböznek a sportjátékoktól, hogy nincs nemzetközileg elfogadott szabályrendszerük, ezért vidékenként, sőt falvanként eltérő változatai élnek. A legismertebbek ezek közül a métajátékok. Ezeket a görög-római eredetű métajátékokból eredeztetik. Magyarországon Mátyás és II. Lajos korában voltak a legnépszerűbbek. Később a kollégiumi diákok kedvelt szórakozása lett, akik nemcsak a kollégiumban játszották, hanem hazavitték azt szülőfalujukba is, és megtanították a fiataloknak. A falvak népe a játékot megőrizte és továbbadta, miközben helyi változatai alakultak ki a játéknak, így válhatott a méta népi játékká.
Futóméta
Igen kedvelt játék volt. A fiúk először is agyvígyeztek, eldöntötték, ki melyik csapatba került. A két kapitány dugott, azaz egyikük elrejtett a markában valami apró tárgyat, a másikuk megpróbálta kitalálni, melyikben van. Aki nyert, az választhatott magának először társat. Miután a
44
Egy aranyat leltem
csapatok kialakultak, ugyanígy döntötték el, ki lesz lent és fent, majd kijelölték a játékteret. Ennek hossza a résztvevők számától függően 20-40 méter volt, szélessége pedig megegyezett az utca szélességével. A pálya két végét egy-egy méta jelölte, ami lehetett egy oszlop, egy leszúrt bot vagy egy nagyobb kő. A lent lévő játékosok közül egy volt az adogató, ő a felső métánál állt, és adogatta a labdát az ütőknek, a többi a kapó, ők a pályán szanaszét helyezkedtek el, hogy el tudják kapni a labdát. A fent lévők egymás mögé álltak, és a felső métánál egymás után ütöttek. A teniszlabdát egy 60-100 cm hosszú, 3-4 cm átmérőjű bottal ütötték meg a levegőben. Ha az adogató túl alacsonyra vagy túl magasra dobta, akkor az ütők nem fogadták el. Aki nem találta el a labdát, a sor végére állt, várta társai ütését. Mikor sikerült valakinek nagyot ütnie, futásra vállalkozhatott, és futhattak vele előtte ütő társai is. El kellett érniük az alsó métát, s onnan visszafutniuk, hogy ismét üthessenek. A kapók a megszezett labdával igyekeztek eltalálni a futókat, s ha ez sikerült, ők kerültek fel. A fent lévők közül az, aki utolsónak maradt, háromszor üthetett. Ha egyszer sem találta el a labdát, s közben társai közül senki sem tette meg az utat az alsó métáig és vissza, akkor csapata a következő fordulóban lent játszott, vagyis kapó volt. Ugyanez történt akkor is, ha valaki olyan szerencsétlenül ütötte meg a labdát, hogy az nem előre, hanem hátra repült. (Nagydobrony)
Lefutó
Nagyobb fiúk játéka volt. A játékosok kiválasztottak maguk közül egy bábát és egy kutyát, a többiek pedig sorba álltak egymás mögé. A bába oldalt állt, onnan dobta a labdát, amit a sorban álló első fiúnak egy deszkaütővel el kellett ütni. A kutya a méta és a játékosok között állt. Amikor az első játékos elütötte a labdát, elkezdett futni a méta irányába. Ha a kutyának sikerült elkapni a labdát, s leütni vele a szaladó fiút, akkor szerepet cseréltek: ő beállt a sor végére, a másik fiú pedig kutya lett. Ha nem sikerült kiütni, akkor így folytatták a játékot tovább. (Rát)
Bigézés
Fiúk játéka. A játékosok levertek a földbe egy 70-80 cm-es karót, s azon keresztbe tettek egy 10-15 centiméter hosszú deszkát. A deszka bal oldalán elhelyezték a csülköt (2-3 cm átmérőjű, 5-6 cm hosszú, kihegyezett végű botdarab), a deszka jobb oldalára bottal ráütöttek, mire a csülök magasba repült. A következő ütés joga azt illette, akinek sikerült elkapni a leeső csülköt. Aki melléütött, vagy leesett a csülök, annak a botját kirúgták. Ha senki sem kapta el a csülköt, akkor a sorban következő játé-
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
45
kos ütött. Amíg a csülköt visszahozták, lehetett futni a botért. A botot a bige előtti lyukba kellett bedugni, s akinek sikerült, újra játszhatott. Rendszerint két csapat játszott, a játékosok számát nem határozták meg. Az a csapat nyert, amelyiknek több játékosa ütött. Ha a csapat minden játékosa lebukott, a csapat elvesztette a játékot. (Bátyú)
Csülközés
Nagyobb fiúk játéka volt. Sokban hasonlít a bigézésre, a kellékei is hasonlóak voltak. A deszka azonban nagyobb, kb. 70 centiméteres, amit úgy helyeztek el, hogy egyik vége a karón, a másik a földön legyen. A csülök mellett vonalat húztak. Nyíhúzással két csapatot hoztak létre. Az a csapat kezdett, amelyik megnyerte a nyílhúzást. Az egyik csapat ütötte a csülköt, a másik kapta, azaz lent volt. Ha a lent lévő csapat elkapta a csülköt, feljöttek, a következőkben ők ütöttek, a másik csapat lement kapni. Lehetett úgy is bukni, hogy a csapat tagjai nem találták el a csülköt, ezt büntették, ilyenkor ki kellett rúgni a botot, s ha az messzire repült és a csülök hamarabb felérkezett, akkor át kellett adni az ütés jogát. Büntették a pucér ütést is, amikor a bot nem érte a deszkát, ezért is rúgták a botot. Ha a csapat utolsó embere nem volt sikeres, azaz melléütött vagy az ellencsapat elkapta a csülköt, a kapó csapat jött ütni. Ők is addig ütöttek, míg le nem buktak. (Bátyú)
46
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
47
Mozgásos játékok
A mozgás, az aktivitás a gyermek alapvető szükséglete. Kisgyermekkorban a gyermek a mozgás révén ismeri meg az őt körülvevő világot, ez a mozgás pedig visszahat a fejlődésére. Ezáltal fejlődik többek közt a gyermek beszédkészsége, de a gondolkodása is. A népi játékok szinte mindegyike tartalmaz mozgást, de a játékok egy részében a mozgás a meghatárzó elem, ennek elvégzése adja a játék lényegét.
Ölbeli gyermek játékai
A kisgyermek első játékaihoz a felnőttek teremtik meg a feltételeket, illetve körülményeket. Régen keveset áldoztak csörgőre és játékszerekre, amivel a gyermek szórakozhatott volna, viszont a felnőttek és a nagyobb gyerekek gyakran vették ölükbe a kisgyermeket, és különféle ölbeli játékokkal szórakoztatták őket. Ezeknek a játékoknak a célja, hogy a gyermekek játékos formában ismerkedjenek meg saját testrészeikkel, és a különféle mozgásformák gyakorlásával fejlődjön a mozgásuk.
Ujjasdik
A kisgyermek kezét megfogva a hüvelykujjtól kezdve sorra vették, megfogták az ujjakat, és minden ujjhoz elmondtak egy-egy sort az alábbi mondókákból. A végén megcsiklandozták a gyereket.
Ez elment vadászni (1)
Ez elment vadászni, (hüvelykujj) ez meglűtte, (mutatóujj) ez hazavitte, (középsőujj) ez megsütötte, (gyűrűsujj) ez az icike-picike (kisujj) mind megette! (Rát, Nagydobrony)
Ez elment vadászni (2)
Ez elment nyúlászni, (hüvelykujj) ez meglőtte, (mutatóujj) ez hazavitte, (középsőujj) ez megsütötte, (gyűrűsujj)
48
Egy aranyat leltem az iciri-picinek (kisujj) nem maradt semmi se! (Bátyú)
Hüvelykujjam körtefa
Hüvelykujjam körtefa, (hüvelykujj) mutatóujjam megrázta, (mutatóujj) középső ujjam felszedte, (középsőujj) gyűrűsujjam mind megette. (gyűrűsujj) Ennek az icike-picikének (kisujj) nem maradt semmi se. (Beregújfalu)
Arcmutogatók
A gyermekek arcát cirógatták, simogatták az alábbi sorokkal.
Sűrű erdő, sík mező
Sűrű erdő, sík mező, (haj, homlok) pillangó, pillangó, (szem) szortyogó, tátogó. (orr, száj) Itt lemegyen, itt megáll, (has) itt a kulacs, itt igyál! (pisilő) (Rát)
Itt van a szép oltár
Itt van a szép oltár, (homlok) a két gyertya, a két csengő. Itt a kiskapu, bemegy a pap, meghúzza a csengőt, (meghúzzák a gerymek orrát) csingilingi! (Beregújfalu)
Itt az oltár
Itt az oltár, (homlok) itt a két gyertya, (szem) itt a két párna, (arc) itt jön ki a pap. (száj) Csingilingi! (Tiszaújlak)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
49
Orrösszedörzsölők
A felnőttek vagy a nagyobb gyerekek a kisgyermek orrához dörzsölték az orrukat, miközben ezt mondták:
Én is pisze, te is pisze (1)
Én is pisze, te is pisze, gyere, pisze, vesszünk össze! (Beregújfalu, Bátyú, Rát)
Én is pisze, te is pisze (2) Én is pisze, te is pisze, no két pisze, vesszünk össze! (Salánk)
Arcsimogatók
A gyermek arcát cirógatták, csiklandozták az alábbi arcsimogatókkal:
Ciróka, maróka (1)
Ciróka, maróka, mit főztél? Gombódát. Hová tetted? A póckára. Megette a pap macskája. Kác, kác, kác… (Rát)
Ciróka, maróka (2)
Ciróka, maróka, mit főztél? Gombódát. Hová tetted? Pad alá. Megették a kismacskák! (Beregújfalu)
Ciróka, maróka (3) Ciróka, maróka, mit főztél? Kását.
50
Egy aranyat leltem Hová tetted? A polcra. A kiscica megette. (Beregújfalu)
Ciróka, maróka (4)
Ciróka, miróka, mit főztél, cicuska? Kását. Hová tetted? A pócra. Mig vizir’ jártam, megette a más macskája, Kác-kác-kác. (Visk)
Ciróka, biróka
Ciróka, biróka, hol voltál? Malomban. Mit hoztál? Pogácsát. Hova tetted? A polcba. Elvitte a pap macskája, Kác, kác, kác! (Salánk)
Kézcsipkedők
A felnőttek vagy nagyobb gyermekek játszották a kisebbekkel, de a nagyobb gyermekek egymással is szívesen játszották ezt a játékot. Ös�szecsípték egymás keze fején a bőrt, s az összecsíptetett kezeket föl-le lengetve mondták, énekelték:
Csipi csóka, vak varjúcska (1)
Csipi csóka, vak varjúcska, jó vót-e a kisfiúcska? Ha jó vót a kisfiúcska, ne csípd meg őt, vak varjúcska! Höss! (Nagydobrony)
Csipi csóka, vak varjúcska (2)
Csipi csóka, vak varjúcska, komámasszony kéreti a szekerét. Nem adhatom oda,
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
51
tyúkok ülnek rajta. Hess, hess, hess! (Salamon)
Csipi csóka, vak varjúcska (2)
42 Csip Jó Ha Ne
csip volt jó csípd
csó e volt meg
ka, a a őt,
vak kis kis vak
var fi fi var
Láblógató
júcs úcs úcs júcs
ka. ka? ka, ka.
(Rát)
A gyermeket ölbe véve vagy székre ültetve, a lábát előre-hátra mozgatva, lóbálva szórakoztatták:
Lóg a lába, lóga
Lóg a lába, lóga, nincs Katinak dóga. Mer’ ha dóga vóna, a lába nem lógna. Pucír cigány, hadaró, beleesett a pondró! Hacacáré, hacaca, lóg a pendely madzaga. (Rát)
Hőcögtetők, lovagoltatók
A gyermeket az idősebbek a térdükre ültették, s az alábbi mondóka ritmusára hőcögtették, lovagoltatták:
Hőc-hőc, katona (1)
Hőc-hőc, katona, ketten ülünk a lúra. Színát, zabot a lúnak, abrakot a csikónak. (Téglás)
Hőc-hőc, katona (2)
Hőc-hőc, katona, ketten ülünk a lóra.
52
Egy aranyat leltem Szénát, zabot a lónak, abrakot a csikónak. Botot a kis Julinak! (Beregújfalu)
Hőc-hőc, katona (3)
Hőc-hőc, katona! Ketten ülünk a lúra. Úgy megyünk Ungvárra, a kis kutya lyukába. (Rát)
Hőc-hőc, katona (4)
Hőc-hőc, katona, meddig viszi a lova? Csak a Tisza-partig. Egyet ugrik, nagyot fingik. Kinek? Jánoskának! (Nagydobrony, Szalóka)
Düvő, düvő, rekettyére
Düvő, düvő, rekettyére, felült Bandi a kecskére. (Beregújfalu)
Így döcögnek a parasztok
Így döcögnek a parasztok, (lassan) így döcögnek a parasztok! (lassan) Így lovagolnak az urak, (gyorsan) így lovagolnak az urak! (gyorsan) (Bátyú)
Sétáltatók
A már lépegető gyereket sétáltatták a felnőttek az alábbi énekkel, melynek a végén le kellett guggolni.
Sétálunk, sétálunk
Sétálunk, sétálunk, egy kis dombon lecsücsülünk, csüccs!
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
42 Sé
tá lunk, sé
tá lunk, egy kis dom bon,
53
le csü csü lünk:
csüccs!
(Rát)
Sót vegyenek
Egy felnőtt a hátára vette a gyereket, s körbehordozta a szobában, miközben ezt kiabálta: „Sót vegyenek, sót vegyenek, sót, sót, sót… !” Mindenkihez odament, hogy vegyen a sóból, a vásárlók meg ilyenkor tréfásan megcsipkedték a gyerek fenekét, mintha valóban vásárolnának. (Rát)
54
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
55
Különféle ügyességi és erőjátékok
Az ügyességi és erőjátékokban a mozgásban kifejtett ügyesség vagy az erő a legfontosabb.
A hintázás
Régen a hintát a szülők, nagyszülők maguk készítették a gyerekeknek. A „szekerálló” mestergerendájára vagy az udvaron, kertben egy fa erősebb vízszintes ágára kötelet vagy láncot kötöttek, amire ráerősítettek egy darab deszkát. Ezen hintáztak a gyerekek. Kisebb gyereket a felnőttek vagy nagyobb testvérei, nagyobb gyerekek pedig egymást hintáztatták. A hintázást többnyire mondókával kísérték, ezzel határozva meg a hintázás időtartamát.
Gingalló, szent ajtó
Gingalló, szent ajtó, főzz kását, ha nincs só, gingalló. (Beregrákos)
Egy – érik a meggy! (1)
Egy – érik a meggy! Kettő – feneketlen teknő! Három – te vagy az én párom! Négy – megütött a légy. Öt – érik a tök! Hat – hasad a pad! Hét – zsemjét süt a pék! Nyolc – tele van a polc! Kilenc – kis Ferenc! Tiz – tiszta víz! Ha nem tiszta, küld vissza, A kiscica megissza! (Rát)
56
Egy aranyat leltem Egy – érik a meggy! (2)
Egy – érik a meggy! Kettő – csipkebokorvessző! Három – nincsen nekem párom! Négy – biz oda nem mégy. Öt – most érik a tök! Hat – hasad a pad! Hét – kiflit süt a pék! Nyolc – üres a kis polc! Kilenc – kis Ferenc! Tiz – tekenőben tiszta víz! Minek az a tiszta víz? Kiskertet locsolni. Minek az a kiskert? Tököt bele vetni. Minek az a tök? Disznót hizlalgatni. Minek az a disznó? A háját kivenni. Minek az a hája? Kocsit kenegetni. Minek az a kocsi? Asszonyokot-jányokot a pokolba hordani. (Nagydobrony)
Egy – megérett a meggy
Egy – megérett a meggy. Kettő – csipkebokorvessző. Három – te leszel a párom. Négy – biz oda nem mégy. Öt – most érik a tök. Hat – hasad a pad. Hét – süt a pék. Nyolc – üres a polc. Kilenc – Kiss Ferenc. Tíz – tiszta víz. Tizenegy – áldomás. Tizenkettő – Vastamás. Tizenhárom – vasas járom, a nyakadat belezárom. (Bátyú)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Egy – érik már a meggy
Egy – érik már a meggy. Kettő – szalad a metsző. Három – nincsen semmi károm. Négy – bizodalmat tégy. Öt – érik a tök. Hat – hasad a pad. Hét – üres a pék. Nyolc – üres a polc. Kilenc – kis Ferenc. Tíz – tekenőben tiszta víz. Tizenegy – villahegy. Tizenkettő – vastekenő. Tizenhárom – vas a lábod. Tizennégy – hová mégy? Tizenöt – Jancsi bácsi megdöglött. Tizenhat – holnap lesz a temetése, te leszel a felesége. (Beregújfalu)
Egy aranyalma
42 Egy a rany al ma
Egy aranyalma, két aranyalma, három aranyalma, négy aranyalma, öt aranyalma, hat aranyalma, hét aranyalma, nyolc aranyalma, kilenc aranyalma, tíz aranyalma. Tíz, tíz, tíz, tekenőben meleg víz. Minek az a meleg víz? Kiskertet locsolni. Minek az a kiskert?
57
58
Egy aranyat leltem
Vagy:
Tököt bele vetni. Minek az a tök? Disznót hizlalni. Minek az a disznó? Háját kivenni. Minek az a hája? Kocsit kenegetni. Minek az a kocsi? Kispuját ringatni. Minek az a kispuja? Kenyért pusztítani. Inc, pinc, Lőrinc, Te vagy odakint. A hintáról leszállás, másnak kell felülni. (Gát)
Egy üveg alma
Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma, négy üveg alma, öt üveg alma, hat üveg alma, Hét üveg alma, nyolc üveg alma, kilenc üveg alma, tíz üveg alma! Tíz, tíz, tíz, tiszta víz, teknőbe folyik a tiszta víz! Keljetek fel, szakácsok, fejjétek meg a kecskét! Egylábú, kétlábú, kiszállás a hintából! (Bátyú)
Hinta-palinta
Hinta-palinta, vígan szól a pacsirta.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
59
Hajtsad, Pista, a hintát, Hadd érje a pacsirtát! (Rát)
Hinta-palinta
Hinta-palinta! Szépen szól a pacsirta. Dobd meg, pajtás, a hintát, érjük el a pacsirtát! (Bátyú)
Zsipp-zsupp, kenderzsup
Két gyerek lábánál és vállánál tartva lóbál egy harmadikat az alábbi sorokra: Zsipp-zsupp, kenderzsup, Ha megázik, kidobjuk. Zsuppsz! Amikor jól megrázták a gyereket, akkor lassan leejtették a földre. (Rát)
Gólya viszi a fiát
Két gyerek egymás kezét keresztben megfogva vitt egy harmadikat. Közben a következő szöveget mondták, énekelték: Gólya viszi a fiát, Itt leteszi, itt megáll. Amikor idáig értek a szöveggel, megálltak, letették a gyereket, a játékosok cseréltek, s újból kezdték a játékot. (Rát)
Harangozás
Két gyerek megállt egymásnak háttal, összeakasztották a karjukat, és egymást emelgették, azaz harangoztak vagy törtík a borsot. (Rát)
Mit játszottok, lányok?
Kisebb lányok játéka. Kört alkottak, és egymás kezét fogva, sétáló lépéssel körbejártak. Az utolsó sornál leguggoltak. Mit játszottok, jányok? Fehír tulipánok?
60
Egy aranyat leltem Ádám vackot vagy barackot, Tengeri guggot.
42 Mit ját szo tok,
5
Á
dám
vac kot
lá
nyok?
vagy ba
Fe hír tu
rac kot,
li
ten ge ri
pá
nok?
gug got.
(Rát)
Gyere, Kati, táncolni!
Lányok játszották, kört alkotva. A játékvezető, akit kijelöltek vagy kisorsoltak, a kör közepére állt. Odament az egyik játékoshoz és megszólította: – Gyere, Kati, tácolni! – Nem megyek, mert fáj a lábam. A megszólított gyerek leguggolt, a játékvezető azonban megfogta a kezét, majd megtácoltatta, azaz guggolva megugráltatta az alábbi dallamra: Látod, Kata, hogy tudol, mégis mindig hazudol.
42
Lá tod, Ka ta,
hogy tu dol,
Még is min dig
ha zu dol!
(Bátyú)
Hol az olló, komámasszony?
Lányok-fiúk közösen játszották. A játékosok köröket rajzoltak egymáshoz nem túl közel, eggyel kevesebbet, mint ahányan voltak. Kiszámolóval kiválasztottak maguk közül egy gyereket, ő lett a játékvezető, a többiek pedig beálltak egy-egy körbe. Amikor mindenki elfoglalta a helyét, a játékvezető megkérdezte az egyik gyerektől: „Hol az olló, komámasszony?” A gyerek megnevezett valakit, pl.: „Az olló Sándornál van.” Ekkor a kérdező elindult Sándor irányába, a többi gyerek pedig eközben futva megpróbált új kört találni magának. A játékvezetőnek is meg kellett próbálni üres kört találni magának. Ha sikerült, akkor a következő játékban az lett a kérdező, akinek nem jutott kör. (Bátyú)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
61
Lánc, lánc, eszterlánc (1)
Kislányok játéka. A játékosok egymás kezét fogva kört alkottak, s az ének ritmusára, sétáló lépéssel, énekelve körbejártak: Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna. Pénz volna karika, karika, forduljon ki Katica, Katica, Katicának lánca.
Amikor idáig értek az énekben, akkor a megnevezett játékos kifordult. Ha már mindenki kifordult, akkor módosították az utolsó sorokat, s elkezdtek befelé forogni:
62
Egy aranyat leltem Forduljon be Katica, Katica, Katicának lánca. (Bátyú)
Lánc, lánc, eszterlánc (2)
42 Lánc,
5
lánc,
esz ter lánc,
cér na vol na,
9
Pénz vol na
se lyem vol na,
ka ri ka,
cér
esz ter lán ci
még is
for dul jon ki
dul
ki for
Ma rik ka,
na,
na.
Ma ri ká nak lán ca.
(Rát)
42 Lánc, 5
Pénz
lánc,
pes
13
Zsu
se lyem vol
na
ka
pes
ti lánc,
vol na,
vol
Cér na
9
Lánc, lánc, eszterlánc (3)
ri
ka,
ti
lán
ci
na,
még is
ki
for
ki
cér
na,
dul
na.
for dul jon
Zsu zsi ka,
zsi
ká
nak
lán
ca.
(Visk)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
63
Lánc, lánc, eszterlánc (4)
Hasonlóan játsszák az előzőekhez, annyi különbséggel, hogy a játéknak ebben a változatában a jellegzetes Pénz volna karika, karika,/ forduljon ki Marika, Marikának lánca befejezést elhagyták. Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, ki jön Balazsérba? Én barátom, János fiam, fordulj ki egy szóra! (Fornos)
Kiskacsa fürdik (1)
Szintén kislányok játéka. Hasonlóan játszották, mint az előző játékot. Körben állva, egymás kezét fogva haladtak előre, közben énekeltek. Az utolsó sornál, akinek kiénekelték a nevét, az kifordult. Kiskacsa fürdik, kis kerek tóba’, anyjához készül Lengyelországba. Tarka a háta, fínyes a tolla, Szederszemű/v. aranyszemű kis Juliska, fordulj angyal módra.
42 Kis Any Tar 5
ka csa já hoz ka a
für ké há
dik, szül ta,
kis Len fé
ke rek gyel or nyes a
tó szág tol
ba, ba. la,
sze der sze mű
kis Ju lis ka,
for dulj an gyal
mód
ra.
(Rát)
Kiskacsa fürdik (2)
A játék bátyúi változatát is hasonlóan játszották, csak más szöveggel: Kiskacsa fürdik fekete tóba, anyjához készül Lengyelországba. Csíkos a talpa, aranyos a sarka, fordulj ki, fordulj ki, aranyos Katica! Most jövünk Bécsből, Lengyelországból,
64
Egy aranyat leltem lovakat hoztunk, nyereg alá fogtuk. Csíkos a talpa, aranyos a sarka, fordulj ki, fordulj ki, aranyos Józsika!
42 Kis Most
5
9
ka csa jö vünk
für Bécs
fe Len
ke te gyel or
tó szág
ban, ból,
Len gyel or nye reg a lá
szág fog
ba, tuk,
sar sar
ka, ka,
ti zsi
ca! ka!
dik ből,
any lo
já hoz va kat
ké hoz
szül tunk,
csí csí
kos kos
a a
tal tal
pa, pa,
for for
dulj ki, dulj ki,
for for
dulj ki, dulj ki,
ra nyos a ra nyos a
a a
13
A A
ra nyos Ka ra nyos Jó
(Bátyú)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról Tüzet viszek
65
Lányok játéka. A játékosok körbeálltak, és kezüket a hátuk mögött összekulcsolva meghajoltak. Előzőleg kiszámolóval kiválasztottak egy lányt, aki – zsebkendővel a kezében – körbejárt. Közben énekeltek.
vagy:
Tüzet viszek, ne lássátok, ha lássátok, se mondjátok! Én látom, én látom, mégse kiabálom! Tüzet viszek, ne lássátok, ha lássátok, se mondjátok, lányok, ég a ruhátok! Ha látom is, nem mondom, hátad mögé ledobom, lányok, ég a ruhátok.
66
Egy aranyat leltem
42 Tü zet 5
lá
vi szek
ne lás
ha lás
se mond já
sá tok,
nyok,
ég
a ru
há
tok.
10
há tad mö gé
sá tok,
Ha
tok,
lá tom is,
nem mon dom,
le
lá
nyok,
ég
a
há
tok.
do bom,
ru
Az ének közben a körbejáró lány rádobta a zsebkendőt valamelyik játékosnak a kezére vagy leejtette a háta mögé. Ha a játékos ezt észrevette, felkapta a zsebkendőt, és elkezdte űzni a zsebkendőhordó gyereket. Ha sikerül elkapnia, akkor a következő körben is az a játékos hordta tovább a zsebkendőt, ha viszont egy kört megtéve be tudott állni az űző helyére, akkor helyet cseréltek. Aki nem vette észre, hogy a háta mögé dobták a zsebkendőt, az a kör közepére került záptojásnak, büdös kásának. (Bátyú, Rát)
Csicseri borsó (páros szökdelő)
Lányok játéka. Ketten egymás mellé álltak, kezüket elöl keresztbe összefogták, majd a játék dallamára szökdelő lépésekkel haladtak előre. A dallam végén, a pattantyúra megfordultak, úgy, hogy a kezüket nem engedték el, s ellenkező irányba kezdtek el a játék dallamára szökdelni. Csincseri borsó, bab, lencse, fekete szemű menyecske. Ne menj arra este, mert megdöf a kecske, pattantyú!
42 Csin cse ri Fe ke te
6
es
te,
bor só, sze mű
mert meg döf
bab, len me nyecs
a
kecs
cse, ke.
ke,
pat
Ne menj ar ra
tan
tyú!
(Gát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
67
Kertem alatt piros kocsi (páros szökdelő)
Ugyanúgy játszották, mint az előző játékot, csak más szöveggel. Kertem alatt piros kocsi, abban lakik Décsi-ducsi, haj, Ducsi, fordítsd ki! (Nagydobrony)
Kelj fel, Jancsi!
Tetszőleges számú játékos játsszotta, fiúk, lányok vegyesen. A gyerekek kijelöltek egy helyet, ahová a hívó állt, tőle egyenlő távolságra, egy vonal mögött helyezkedett el a többi játékos. A hívó mindenkit sorban megszólított, és megnevezte, milyen lépést tegyen előre: – Kelj fel, Jancsi! – Hány órára? – Egy tyúkszemlépésre. A megszólított játékos ekkor egy tyúkszemlépésnyit, azaz egy kis lépést tett előre. A lépések nagysága és megnevezése változó volt, a gyermekek fantáziája határozta meg, hogy a kisebb-nagyobb lépéseket, ugrásokat hogyan nevezték meg. Volt kakaslépés, óriáslépés, esernyőlépés, békaugrás ... stb. Az a játékos győzött, aki a lépéseket megtéve leghamarabb ért a hívóhoz. A következő játékban ő lett a hívó. (Bátyú, Rát)
Adj, király, katonát!
Nagyobb fiúk játéka. A játékosok választottak maguk közül két királyt, általában a legerősebb fiúkat. Ezután a királyok a fiúkból két csapatot alakítottak. Nyílhúzással eldöntötték, hogy ki kezdi a játékot, majd a két csapat felsorakozott egymással szemben. A nyíhúzásban győztes csapat királya kezdte a játékot: – Adj, királyom, katonát! – Nem adok! – Ha nem adol, szakítok! Ekkor a csapat legerősebb tagja nekifutott a másik csapatnak, s ha sikerült átszakítani a sort, akkor foglyul ejtett egy katonát, és elvitte a saját csapatába. Ha nem sikerült, akkor ő esett fogságba, s az ellencsapat kérhetett katonát. A játék addig tartott, míg maradt katona. Az a csapat győzött, amelyiknek sikerült megszerezni a másik csapat összes katonáját. (Bátyú, Rát)
68
Fogócskák
Egy aranyat leltem
A fogócska valamennyi földrészen ismert és elterjedt játék, a legrégibb gyermekjátékok egyike. A játék lényege, hogy egyik gyermek megfogja a másikat. Ráton a fogót üzőnek nevezték, a pihenőhelyet, ahol nem lehetett a futót elkapni, métának, de jelezhette a játékból való kiszállást a három köpés vagy előzetes megegyezés szerint más cselekvés is.
Bíkácska
Az árokparton játszották a gyerekek. A bíkácskához három-négy gyerek is elég volt. A játékosok kiszámolóval választottak egy bíkát, aki beguggolt a sáncba, árokba. A többi játékosnak át kellett ugrani a sáncot a bíka közelében, úgy, hogy az valakit el tudjon kapni. Ha sikerült, akkor helyet cseréltek, ha nem, addig ült a bíka az árokban, míg el nem kapott valakit. (Rát)
Gödöri róka
Hasonlóan játszották, mint az előző játékot. Az árokban megjelöltek két vonalat, egyet jobbról, egyet balról. Az árok közepén két gyerek állt, ők voltak a gödöri rókák. A többi játékos igyekezett a házukon keresztül átszökni a másik oldalra, a rókák pedig megpróbálták őket elkapni. Közben a játékosok csúfolódtak: Gödöri róka, gödöri róka! Akiket sikerült elkapni, helyet cseréltek a gödöri rókákkal. (Bátyú)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
69
Csőröm-pőrömözés (szoknyafogók)
Két lány egymás kezét keresztben megfogva összefogózkodott, és magukat hátrafeszítve pörögtek, miközben énekeltek. A többiek körülöttük álltak, és az utolsó szónál megpróbálták elkapni valamelyik pőrömöző lány szoknyáját. Ha sikerült valamelyiküket elkapni, azzal forogtak tovább.
Sőröm-pőröm, Popádiné
Sőröm-pőröm, Popádiné, nem messze van Szilágyiné. Szél fújja pántlikáját, kapd el, kislány, a szoknyáját! Fuss! (Rát)
Csőröm-pőröm, Palágyiné
Csőröm-pőröm, Palágyiné, nem messze van Szilágyiné. Szél fújja pántlikáját, fogd meg, kislány, a szoknyáját! (Téglás)
Csöröm-pöröm, pestike
Csöröm-pöröm, pestike, Szilágyiné festette. Szél fújja pántlikáját, kapd meg, kislány, a szoknyáját! (Kisgejőc)
Pőröm, pőröm, Papádia
42 Pő röm, pő röm
5
Szél
fúj ja
Pa pá di a,
pánt li ká ját,
nem mesz sze van
kapd el, kis lány,
Szi lá di a,
a szok nyá ját.
(Bátyú)
70
Egy aranyat leltem Túrót ettem, elejtettem
Túrót ettem, elejtettem, azt se tudom, hová tettem. Szél fújja pántlikám, fogd meg, róka, a szoknyám! (Visk)
Kocsi, kocsi, komámasszony
42 Ko csi, ko csi,
5
ko mám asz szony,
Szél
fúj ja
pánt li kám.
Fogd meg, ró ka, a szok nyám!
(Gát)
Kint a bárány, bent a farkas
A játékosok kiszámolóval választottak maguk közül egy bárányt és egy farkast, a többiek körbeálltak. A bárány a körön belül, a farkas a körön kívül állt. A farkasnak el kellett kapni a bárányt, a kört alkotó játékosok ezért hol felemelték, hol leengedték a kezüket, hogy lehetőséget adjanak a báránynak a menekülésre, a farkast pedig akadályozzák a futásban. Játék közben az alábbi szöveget mondogatták, énekelték.
Vagy:
Kint a bárány, bent a farkas. Kövér a mi bárányunk, sovány a mi farkasunk.
42 Kinn a bá rány, benn a far kas! Benn a bá rány, kinn a far kas!
(Bátyú, Rát)
Kecske ment a kiskertbe
A gyerekek körbe jártak, a csősz a kör közepén, azzal ellentétes irányba sétált, miközben ezt énekelték:
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
42 Kecs ke ment a
5
71
Si ess, kecs ke,
kis kert be,
u gor ni,
A
ká posz tát
Jön a csősz
meg et te.
meg fog ni.
Mikor idáig értek az énekkel, a csősz ránézett valakire a körből és azt kérdezte tőle: – Kecske, mit csinálsz a kertemben? – Eszem a káposztát! – Nem félsz, hogy megfoglak? – Itt is lyuk, ott is lyuk, hamar elszaladok. Amikor ezt kimondta a kecske, elkezdődött a fogócskázás a körön belül és kívül, miközben a többiek a kezükkel kaput tartottak vagy zártak. Ha sikerült elfogni a kecskét, akkor következő alkalommal ő lett a fogó. (Visk)
72
Egy aranyat leltem Erre csörög a dió
Egy gyereknek kendővel bekötötték a szemét, hogy ne lásson, megforgatták, a többiek pedig elkezdtek körülötte ugrálni, hogy valamelyiküket elkapja. Közben az alábbi ritmusos mondókát mondogatták: Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró. Akit sikerült elkapni, az lett a következő játékban a fogó. (Bátyú, Rát)
Hogy a kakas?
A játékosok két kört alkotva körbeálltak, mindenki előtt állt vagy guggolt egy másik játékos. Az egyik gyerek, akit előzőleg kiszámolóval kiválasztottak, körbejárt, majd megállt valamelyik játékos előtt, és megkérdezte: – Hogy a kakas? – Három garas. – Hát a tyúk? – Az is úgy. – Hát a jérce? – Nem adom. Inkább körbeszaladom.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
73
A két gyerek ellenkező irányban körbefutotta a kört, s amelyikük hamarabb ért vissza az üres helyre, az lett a kakas, a másik gyerek pedig a vevő. (Rát)
Gyertek haza, libuskáim!
A játszók egy anyát és egy farkast választottak maguk közül. A többi gyerek liba lett. A játék elkezdése előtt a libák az anyával megállapodtak abban, hogy milyen hívó szóra fognak hazamenni. Ez megegyezés szerint lehet aranykörte, aranygyűrű, de valami ételféleség is. Ezután az anya hívó szavával kezdődött a játék: – Gyertek haza, libuskáim! – Nem megyünk! – Miért? – Fílünk! – Mitől? – A farkastul! – Hol van? – A bokorba’. – Mit csinál?
74
Egy aranyat leltem
– Mosdik. – Mibe törölközik? – A kiscica farkába. – A kiscica farkát hová teszi? – A kisládába. – A kisládát? – A nagyládába. – A nagyládát? – Az ágy alá. – Gyertek haza ennyire! (Itt a csuklóját mutatja az anya.) – Nem megyünk! – Gyertek haza ennyire! (A könyökéig mutatja a kezét az anya.) – Nem megyünk! – Gyertek haza ennyire! (A válláig mutatja a kezét az anya.) – Nem megyünk! – Gyertek haza aranyalmára. – Nem megyünk! – Gyertek haza apátok, anyátok kedvire! – Megyünk! A libák a megbeszélt jelszót hallva elkezdtek szaladni, a farkas közben megpróbálta valamelyiküket elkapni. Akit elkapott, az lett a következő játékban a farkas. (Rát)
Vonulások
A vonuló játékok lényege, hogy a nagyobb lányok a játékban valamilyen térformában végigvonulnak a falun. Ezekben a játékokban: „… utánozzák a nap, az égitestek mozgását, a madarak repülését: a labirintusba való bejutás jelképezi az anyaméhbe jutó magzatot és a labirintusból való kijutás a születő gyermek útját: illetőleg mindez az avatási szertartásokra, az avatandó jelképes halálára és újjászületésére is utal.” (Dömötör Tekla. 1974:151.)
Bújj, bújj, zöld ág (1)
Nagyobb lányok játéka volt. Párba álltak, az első pár felemelt kézzel kaput tartott. A lányok párosával haladtak át a kapu alatt, közben énekeltek: Bújj, bújj, ződ ág, ződ levelestül, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok átal.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
75
Nyisd ki, rózsám, kapudat, kapudat, hadd kerüljem váradat, váradat! Szita-pita, péntek, szerelem csütörtök, bab szerda. Az utolsó sornál a kapu lecsapódott, s amelyik pár bennmaradt, az tartotta tovább a kaput. (Rát)
Bújj, bújj, zöld ág (2)
42 Bújj,
5
zöld
bújj,
zöld
a rany ka pu,
Nyit va van az
9
ág,
le
ve
lecs
csak búj ja tok
ke,
raj
ta.
Nyisd
ki,
ró
zsám,
ka
pu dat,
ka
pu dat,
Hadd
ke
rül
jem
vá
ra dat,
vá
ra dat.
13
17
Szi ta szi ta
pén
Dob
da,
tek,
sze
re lem csü
tör
szer
da.
tök,
21
szer
dob
(Visk)
Bújj, bújj, zöld ág (3)
Hasonlóan játszották, mint az előbbi változatot. A lányok kiszámolták, ki tartsa a kaput, és a két játékos titokban nevet választott magának. Az egyik aranyalma, a másik aranykörte (vagy megegyezés szerint valami más) lett. A gyerekek kézen fogva, sorban egymás után, énekelve haladtak át a kapu alatt:
76
Egy aranyat leltem
42 Bújj,
5
bújj,
nyit va van az
9
Raj ta,
raj ta,
zöld
ág,
a rany ka pu,
le sza kadt a paj
zöld
le
ve
lecs
raj
ta.
a macs
ka.
csak buj ja tok
ta, benn ma radt
ke,
A macska szónál lezáródott a kapu, és a bennmaradt játékosnak választani kellett, aranykörte vagy aranyalma lesz-e. A választástól függően annak a játékosnak a háta mögé állt, amelyik ezt a nevet viselte. Amikor elfogyott a sor, akkor az egymással szemben álló aranykörte és aranyalma megfogta egymás kezét és megpróbálta elhúzni a sort. Az a csapat nyert, amelyiknek sikerült elhúzni a másikat úgy, hogy közben nem szakadt szét a sor. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
77
Teli kertem zsályával
Hasonló játék a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű játékhoz. Nagyobb lányok játéka. Párba álltak, az első pár felemelt kézzel kaput tartott. A lányok sorban egymás után haladtak át a kapu alatt, közben énekeltek:
42 Te a
5
li ker tem sze re lem
nyit va van az
zsá láng
lyá val, já val,
a rany ka pu,
Jöjj el, zöld leve
á
zöld lecs
tal bú jok
raj
ág, ke,
ta.
(Fornos)
Új a cipőm, most vettík
Szintén lányok játéka volt. Két lány titokban nevet választott magának, majd kaput tartott. A játékosok kézenfogva, énekelve haladtak át a kapu alatt:
42 Új
5
a
ci pőm, most vet tík,
A zír vöt tik
én né kem,
most fí nyes a
hogy ug rál jak
raj ta;
tal
pa.
Raj ta,
10
raj ta,
le sza kadt a
paj ta,
benn ma radt a
macs ka.
Amikor lezáródott a kapu, a bennmaradt gyereknek választani kellett, aranyalma vagy aranykörte lesz-e. Amikor elfogyott a sor, a szemben álló játékosok megpróbálták elhúzni a sort. Az a csapat győzött, amelyiknek ez sikerült. (Visk)
78
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
79
Szellemi játékok
A játékok lényege, hogy a játékosok jó memóriával, gyors reagáló képességgel, leleményességgel, tudással rendelkezzenek, azaz használják az eszüket.
Szellemi ügyességi játékok
Azokat a hosszú mondókákat, felelgető és láncverseket sorolják ebbe a játéktípusba, melyeknek a megtanulása gyors tanulási készséget, jó memóriát kíván. Ezek között több olyan is van, amelynek célja kifejezetten valamilyen ismeretnek a megtanítása, pl. a hét napjainak, a hónapoknak a sorolása, számolás egytől tízig. Ide tartoznak továbbá a nyelvtörők és rajzolók, vonalhúzogatók is.
Hétsoroló Hétfü hetibe
Hétfü hetibe, kedd kedvibe, szerda szeribe, csütörtök csüribe, péntek pitvarába, szombat szobájába, vasárnap kétszer az Isten házába! (Rát)
Vonalhúzogató
A kisebb gyerekkel rajzoltatták, játékos formában tanítva emberalak rajzolását. Az egyes részek megrajzolásakor kezdetben még fogják a gyermek kezét, és a vonalhúzogatást a szöveg ritmusához igazítják.
Pont, pont, vesszőcske
Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske. Kicsi nyaka, nagy a hasa, készen van a török basa. (Rát)
80
Egy aranyat leltem
Mesemondókák
Mese helyett, ha nem volt idejük az idősebbeknek mesélni, gyakran csak egy rövidebb mondókával derítették jobb kedvre a gyereket.
Egyszer vót egy ember (1)
Egyszer vót egy ember, szakála vót kender. Közel vót a tenger, beleesett seggel. Kiszáradt a tenger, kimászott az ember. (Rát)
Vót egyszer egy ember (2) Vót egyszer egy ember, szakálla vót kender. Bikkfa tarisznyája, égerfa csizmája. Közel vót a tenger, beleesett seggel. Két kutya húzta, két macska nyúzta,
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról betették a lepedőbe, kivitték a temetőbe. (Nagydobrony)
Egy, kettő, három, nígy (1)
Egy, kettő, három, nígy, hát te, bolond, hová mígy? Én megyek Bécsbe, vasat viszek kovácsnak. Kovács nekem patkót ad, patkót adom lovamnak. Lovam nekem trágyát ad, trágyát adom fődemnek. Fődem nekem buzát ad, buzát adom mónárnak. Mónár nekem lisztet ad, lisztet adom sütőnek. Sütő nekem kenyirt ad, kenyirt adom kondásnak, kondás nekem botot ad. Úgy megütöm ezt a kutyát, hogy vígcifrázza ezt az utcát. (Rát)
Egy, kettő, három, nígy (2)
Egy, kettő, három, nígy, te kis kutya, hová mígy? Nem megyek én messzire, csak a falu vígire. (Téglás)
Szervusz, tíz!
Szervusz, tíz! Hogy vagy, húsz? Eredj a harmincadik városba, a negyvenedik utcába, az ötvenedik szám alá. Mondd meg a hatvannak, ne hetvenkedjen a nyolcvan tojásával, mert kilencvenszer úgy pofon vágom, hogy százfele esik. (Beregújfalu)
81
82
Egy aranyat leltem Mondjak egy mesét?
Mondjak egy mesét? A kutya elvitte a kefét. Mondjak egy másat? A macska elvitte a nyársat. (Beregújfalu)
Vót egy dongó meg egy lígy
Vót egy dongó meg egy lígy, tovább is van, mondjam még? (Rát)
Repül a, repül a…
A gyerekek kört alkotva leültek, kiválasztottak egy játékost, aki a mutogató lett. A mutogató megállt szemben a csoporttal, és ezt mondta: – Repül a, repül a – gólya! – Repül a, repül a – táska! A játékosoknak fel kellett emelni a kezüket, ha olyan dolgot neveztek meg, ami valóban repült. A mutogató minden egyes mondatnál felemelte a kezét, hogy ezzel is nehezítse a játékosok dolgát. Aki tévesztett, az zálogot adott, amit a játék végén ki kellett váltani. A zálogkiváltáskor a tárgyakat elrejtették, letakarták, majd a mutogató megfogta valamelyiket, és megkérdezte: – Mit érdemel az a bünös, akinek a záloga a kezemben van? A csoport tagjai közösen találták ki a büntetést, anélkül, hogy tudták volna, kinek a zálogáról döntenek. A gyerekek a legkülönfélébb feladatokat találták ki, pl. éneklés, versmondás, fél lábon ugrálás, a legfontosabb szempont az volt, hogy a feladat végrehajtása szórakoztató legyen. Aki nem volt hajlandó a feladat elvégzésére, nem kapta vissza a zálogot. (Bátyú, Rát)
Húzd meg, ereszd meg
Négyen játszották. A játékhoz kellett egy kendő, melynek a négy sarkát megfogta a négy játékos. Választottak maguk közül egy játékvezetőt, aki kezével a kendő közepén körözve mondogatta, hogy húzd meg, ereszd meg. Akire rámutatott, annak a gyereknek épp az ellenkezőjét kellett cselekedni, mint amit a játékvezető épp mondott. Aki tévesztett, annak zálogot kellett adni, amit a játék végén ki kellett váltani. Ha már sok zálog összegyűlt, akkor elkezdődött azok kiváltása. A zálogokat a kendő alá tették, vagy eldugták, letakarták, hogy ne lássák, kinek a zálogáról döntenek, majd a zálogkiadó megkérdezte:
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
83
– Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? A zálogkiadó ekkor már a kezében fogta a zálogot, a többi játékos vagy egy erre a feladatra kiválasztott bíró kitalált valami érdekes és szórakoztató feladatot, pl. menjen körül a szobában négykézláb, ugráljon, nevezze magát szamárnak, bolondnak, énekeljen, álljon féllábra stb. (Bátyú, Rát)
Kitalálós játékok
A kitalálós játékok lényege, hogy a játékosoknak valamit ki kell találni. Ez lehet egy utánzott tevékenység, mesterség (Amerikából jöttem), egy játszó fölismerése (Hej, koszorú, koszorú, Seggreverőcske) vagy egy tárgynak, virágnak a megnevezése kérdés-felelet játék formájában.
Amerikából jöttem
A játékosok kiválasztottak egy gyereket, aki a mutogató lett. Ez a gyerek kitalált egy mesterséget, amit mozdulatokkal megpróbált elmutogatni, hogy a többiek kitalálják, milyen mesterségre gondolt. A játékot az Amerikából jöttem, az én mesterségem... mondattal kezdte, ezt követte a mesterség elmutogatása. Aki eltalálta, mire gondolt, azzal helyet cserélt a mutogató. (Rát)
Koszorú, koszorú
Kisebb gyermekek játéka. Kiválasztottak egy játékost, aki a kör közepére guggolt, két kezével eltakarta arcát, a többiek az ének dallamára sétálva körbejártak, közben énekeltek: Koszorú, koszorú, mért vagy ilyen szomorú? Azért vagyok szomorú, mert a nevem koszorú!
5
42
Ko szo rú,
ko szo rú,
Az
ért
va gyok
szo mo rú,
mért vagy
o
lyan
szo mo rú?
mert a
ne vem
ko szo rú.
84
Egy aranyat leltem
Amikor idáig értek a játékban, a gyerekek megálltak, kiválasztottak egy játékost, aki odalopakodott a kör közepén guggoló játékos háta mögé, és ezt mondta: – Kipp-kopp, kopogok, Találd ki, hogy ki vagyok. A játékosnak a hang alapján meg kellett mondani, ki az, aki a háta mögött áll. Ha sikerült, akkor helyet cseréltek, ha nem, a játékos továbbra is a kör közepén maradt, és a játék folytatódott tovább. (Rát)
Seggreverőcske
Fiúk játéka. Kiválasztottak egy játékost maguk közül, akinek meg kellett fordulni, és háttal a többieknek megállni. Ekkor valaki ráütött a fenekére, s neki ki kellett találni, ki volt az. Ha sikerült, helyet cseréltek, ha nem, akkor addig verték a fenekét, míg el nem találta, ki ütött. (Rát)
Virágos
Tetszőleges számú játékos játszotta. A gyerekek kiválasztottak egy anyát, egy ördögöt, a többiek virágok lettek. Mindenki választott magának egy virágnevet, amit megsúgott az anyának. Ekkor jött az ördög, és párbeszédet kezdeményezett az anyával: – Kop, kop. – Ki az? – Az ördög.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
85
– Miért jött? – Virágért. – Milyenért? – Ibolyáért. Ha volt ibolya, akkor az anya odaadta az ördögnek, de a játékos elmenekült, és csak akkor vitte el az ördög, ha sikerült elkapnia. Ha nem sikerült elkapni, az ibolya az anyánál maradt, az ördög meg újból próbálkozott, más virágot kérve. Ha nem volt ilyen nevű virág, akkor az anya azt mondta: „Ríg kiszáradt kiskertembül.” Az ördög ilyenkor is újra próbálkozott, addig, míg el nem hordta az összes virágot. (Rát)
Festíkes
Hasonlóan játszották, mint az előző játékot, csak a játékosok nem virágok, hanem festékek voltak. – Kopp, kopp! – Ki az? – Az ördög a vasvillával. – Mit akar? – Festíket. – Milyen színűt? – Kíket.
86
Egy aranyat leltem
Ha volt kék színű festék, akkor a gazdasszony kihozta, de az ördögnek annyit kellett ütni a gazdasszony kezére, ahány évesnek nevezte a gazdasszony a festéket, közben a festék menekülhetett. Ha sikerült elérni a métáig, akkor megmenekült, ha nem, elvitte az ördög.
Rejtő-kereső játékok
A játék lényege az elbújt játszók vagy az elrejtett tárgy megkeresése. A legismertebb változatai a bújócskák és a gyűrűsdik.
Csön, csön, gyűrű
Tetszés szerinti számú játékos játszhatta, fiúk-lányok vegyesen. A játékosok kiválasztottak maguk közül egy bábát, aki távolabb állt meg a többiektől, vagy kiment a szobából, a játszók sorba álltak egymás mellé, egyikük pedig a gyűrűvel – ez lehet gomb, kavics is – körbejárt. A játékosok összetett kezekkel álltak, amit résnyire szétnyitottak, hogy a gyűrű beleférjen. A gyűrűhordó minden játékos kezét megérintette, s egyikbe beleejtette a gyűrűt. A gyerekek közben énekkel kísérték a gyűrűhordást.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
87
Az éneknek az alábbi változatai ismertek:
(1)
Csön, csön, gyűrű, aranygyűrű, itt csörög, itt pörög. Bejöhet már kiskirályné, kapitányné. Bejöhet a bába, 12 órára. (Rát)
(2)
Csin, csin, gyűrű, aranygyűrű, itt csörög, itt pörög. Bejöhet mán kiskirályné, kapitányné. Megfőtt a kása, bejöhet a bába, vacsorára. (Rát)
(3)
Csön-csön, gyürő, nálad, nálad. Itt csörög, itt pörög, itt add ki! (Téglás)
(4)
Csön-csön, gyűrű, aranygyűrű. Nálad, nálad, ezüstgyűrű. Itt csörög, itt pörög, itt add ki!
42 Csön Ná
5
Itt
csön lad,
csö rög,
gyű ná
itt
rű, lad
pö rög,
rany züst
a e
itt
add
gyű gyű
rű. rű.
ki!
(Rát) Mire az utolsó sort is elénekelték, a gyűrű már ott lapult valamelyik tenyérben. Ekkor bejött a bába, akinek meg kellett keresni, hol a gyűrű.
88
Egy aranyat leltem
A játékosok segítettek a keresőnek. Ha közel került a gyűrűhoz, akkor meleg, meleg kiáltásokkal jelezték, hogy jó helyen jár, ha távolodott, akkor langyos vagy hideg, hideg bekiabálásokkal adták tudtára, hogy nincs ott a gyűrű. Ha megtalálta, ő hordozta tovább a gyűrűt, akinél a gyűrű volt, az lett a hunyó. Ha nem találta ki, továbbra is ő maradt a hunyó.
Egy aranyat leltem
Fiúk-lányok vegyesen játszották. A játékosok kiválasztottak maguk közül egy bírót, aki a többiektől távolabb állt meg, egy másik a többiek közül pedig egynek valami apró tárgyat, pl. forgácsot csempé szett a kezébe. (Mindnyájan laposan összetették a kezüket.) A játékos ütemenként sorra érintette csempészés közben a többiek kezét. Közben ezt énekelte:
42 Egy a ra nyat Bor bás Bo ris bur ván bu rí ta láld, bí ró,
lel ad tot ta
tem, ta, tam, láld,
ki ke zé be
ad
tam.
Erre a bíró rámutatott az egyik gyerekre. Ha nem találta el a tárgyat rejtegető személyt, így folytatták:
42
Ha mis bí ró Ha mi san es Ha mis szék be
vol küd ül
tál, tél, tél,
Ha
mis
tör vényt
tet
tél.
Ha eltalálta, hamis helyett igazzal éneklik ugyanezt. (Barkaszó)
Tiltó játékok
A hagyományos közösségekben, ahol sok ember élt együtt, jelentős szerepe volt a tiltásnak, mely az emberi kapcsolatok szabályozásának egyik lehetséges eszköze volt. A tiltásokban emellett a népi hitvilág elemei is megjelentek, többnyire valamilyen cselekvést tiltottak, a káros következmények elkerülése ellen. A népi játékokban feltételezhetően ennek a nyomai maradtak fenn, általában a mozgás, a nevetés, a pislogás tilalma jelenik meg ezekben a játékokban
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
89
Szobrocska
A játékosok kiválasztottak maguk közül egy gyereket, aki középre állt, háttal a többieknek. A többi gyerek valamilyen testtartást felvéve szoborrá változott. Ha mindenki elkészült, akkor a középen álló játékos megfordult. Megpróbálta megnevettetni a játékosokat, hogy elmosolyodjanak vagy megmozduljanak. Akit sikerült megmosolyogtatni, az kiesett a játékból. A játékot addig játszották, míg mindenki ki nem esett. (Rát)
Angyal-e, ördög-e (1)
Egyszerre három gyerek játszotta. Ketten szembeálltak egymással, karjukkal körbevették a harmadik játékost, és egyik oldalról a másikra himbálták, miközben így faggatták: Angyal vagy-e? Ördög vagy-e? Nézz az égre! Köpj a földre! Ha a játékos, akit himbáltak, kibírta nevetés, mosoly nélkül, akkor azt mondták neki: – Tiszta sült angyal vagy! Ha elnevette magát: – Tiszta sült ördög vagy! Ezután újabb három játékos játszott, vagy a korábbi kettő másik gyereket himbált. (Bátyú)
Angyal-e, ördög-e (2)
Általában lányok játéka volt. A játékosok sorbaálltak. A kérdő körbejárta a játékosokat, majd előre ment és ezt mondta: – Gyere elő, te szép leány! A leghátul álló lány előrejött, majd beszélgetni kezdett a kérdővel: Kérdő: – Mit ettél? – Sós kenyeret. – Mit ittál? – Hideg vizet. – Min állsz? – Kékkövön. – Min lebegsz? – Levélen. – Nézz az égre! – Nem nézek! – Köpj a földre!
90
Egy aranyat leltem
– Nem köpök! A válaszolónak tilos mosolyogni vagy nevetni. Ha sikerült kibírni mosolygás nélkül, a kérdő azt mondta: – Angyal vagy! Ha elnevette magát: – Ördög vagy! Az angyalok balra, az ördögök jobbra álltak. A játék végén az ördögök vállukra vették az angyalokat. (Bátyú)
Farkasszemezés (pislogástilalom)
Két gyerek játszotta, az egyik felszólította a másikat, hogy „Nézzünk farkasszemet!” Egymás szemébe néztek, s az győzött, aki tovább bírta pislogás nélkül. (Rát)
Jártál kertben? (pislogástilalom)
Általában egy idősebb és egy kisebb gyerek játszotta, a játékot a nagyobb gyerek úgy kezdeményezte, hogy felszólította a kisebbet, bizonyítsa be, hogy nem fél. A kisebb gyerek erre a felszólításra természetesen rögtön belement a játékba. A játszók között az alábbi párbeszéd zajlott: – Jártál kertben? – Jártam. – Láttál farkast? – Láttam. – Féltél tőle? – Nem. A válaszolónak ekkor váratlanul a szemébe fújtak, vagy valami más módon megijesztették, és ha pislogott, akkor azt mondták rá, hogy hazudott, mert mégis fél. (Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
91
Párválasztó játékok
A párválasztó játékok lényege a párválasztás, melyben kifejezésre jutnak az érzelmek is. A játékosok többnyire azt választják párnak, akihez érzelmi kapcsolat fűzi őket, pl. barátság. A párválasztó játékok lányok játékai voltak, fiúk nem álltak be ezekbe a játékokba.
Párválasztó körjátékok
A párválasztó körjátékok mindegyikét hasonlóan játsszák, a lányok körbeállnak, akit kiválasztanak, az a kör közepére áll. Amikor odaérnek az énekben a megfelelő sorokhoz, a kör közepén álló játékos párt választ magának, az ének dallamára forogni, táncolni kezdenek, majd helyet cserélnek.
Rézpénz, pendülj meg
Lányok játéka, tetszőleges számú játékos játszhatta. Egy lány a kör közepén állt, a többiek kört alkotva, egymás kezét fogva körbejártak. Közben énekeltek: Rézpénz, pendülj meg, hajbogár, csendülj meg! A nagy fának száraz ága, alatta egy kisleányka, akit szeretsz, kapd be.
42 Réz
5
pénz,
pen dülj meg,
A nagy fá nak
9
haj
szá raz á ga,
a kit sze retsz, kapd be.
bo gár,
a lat
ta egy
csen dülj meg!
kis le ány ka,
Ezt sze re tem, ezt ked ve lem, Ez az én é des ked ve sem.
ha pénz vol na
16
be lő le,
ró zsa vol na
be lő le,
még is meg for
gat nám.
92
Egy aranyat leltem
A kör közepén álló játékos ekkor párt választott magának, akivel a kör közepén forogni, táncolni kezdett. A többiek énekelnek: Ezt szeretem, ezt kedvelem, ez az én édes kedvesem. Ha pénz volna belőle, rózsa volna belőle, mégis megforgatnám. (Rát)
Hajlik a meggyfa (1)
Hasonlóképpen játszották, mint az előző játékot, csak más szöveggel: Hajlik a meggyfa, nagy az árnyéka. Alatta vagyon szőke kisjányka, akit szeretsz, kapd be! Ezt szeretem, ezt kedvelem, ez az én édes kedvesem. Ha pénz volna belőle, rózsa volna belőle, mégis megforgatnám.
42
Haj
5
A
lik
a
meggy
lat ta va gyon
fa,
nagy
sző ke kis lány ka,
az
ár
nyé
ka.
a kit sze retsz, kapd be!
11
Ezt sze Ez az
re én
tem, ezt ked ve é des ked ve
lem, sem.
Ha pénz vol na
be lő le,
17
ró zsa vol na
be lő le,
még is meg for
gat nám.
(Rát)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
93
Hajlik a meggyfa (2)
A játékot egy másik szövegváltozattal is játszották. Hajlik a meggyfa, nagy az árnyéka! Alatta vagyon szőke kislányka. Ki mit kapott, szőlőt kapott, jó puha kalácsot. (Kisgejőc)
Ég a gyertya
Ezt is lányok játszották, körben haladva énekeltek, majd a kör közepén álló játékos párt választott magának, és azzal forgott tovább. Ég a gyertya, ha meggyújtják, mikor ezt a táncot járják. Járjad, járjad, kiskatona, hadd dobogjon ez az utca. Szállj ki már, te kisjány, jobbrul is, balrul is, az én oldalamrul is!
4
Ég a gyer tya, ha meg gyújt ják,
5
Jár jad, jár jad, kis ka to na,
7
Szállj ki már,
mi kor ezt
a tán cot jár ják.
hadd do bog jon ez az ut ca.
te kis lány, jobb ról is, bal ról is,
az én ol da lam ról is.
Ég a gyertya, ha meggyújtják, szólítsd, pajtás, ezt a barnát! Míg a barnát szólítom, ezt a kisjányt forgatom. Szállj ki már, te kisjány, jobbrul is, balrul is, az én oldalamrul is. (Rát)
94
Egy aranyat leltem Az árgyélus kismadár
Szintén párválasztó játék. A játék menete megegyezik az előző játékokéval.
5
9
42 Az ár gyé lus
kis ma dár
nem száll min den
Én sem fek szem
min den kor
szép pap la nos
Szánj
meg,
bánj
meg,
é des tu
li
ág
ra,
ágy ba.
pá
nom.
3.
13
Ti ed le szek, vagy a pén zes
vagy má sé, Ta má sé,
a
kit sze retsz,
kapd el.
17
Ezt sze re
tem, ezt ked ve lem,
ez az én é des ked ve sem.
25
Ha pénz vol nék, ró zsa vol nék,
pen dül nék, te rül nék,
még is ki for
dul nék.
(Dercen)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
95
Kiskacsa fürdik
A Kiskacsa fürdik kezdetű játéknak egy párválasztó változata, melyet hasonlóképpen játszottak, mint a párválasztó játékokat.
42 Kis
9
ka-csa für dik, fe ke te tó ban. Ké szül a fi á hoz,
Haj lott á ga,
ter mett á ga,
haj lott,
Len gyel or szág ba.
ter mett.
Le ve li be,
14
kis me nyecs ke, vá lassz, a kit sze retsz.
Ezt sze re tem, ezt a kis Ág
20
nes kát.
Réz pénzt még sem
vet tem a he ge dű be, jár tam az e lő tánc ba.
Ir gasd meg,
26
for gasd meg,
ka ri ka mód ra.
Itt a csa lád lo bon cos, lo bon cos,
33
Fá tyo los, fá tyo los az én ró zsám kert je, Va
la mi van ben ne,
39
ó lom
desz ka, Fo dor
min ta, for dulj ki te, kis tavalyi ku tya.
(Fornos)
Fehér liliomszál
A párválasztó körjátékok jellegzetes típusa. A kör közepén álló játékos az ének szövegét utánozta mozdulatokkal, és az utolsó sornál odaszaladt valakihez, akinek megtörölközött a kötényébe. Ez a játékos került a következő körben a kör közepére. Fehér liliomszál, fekete virágszál, sej, ugorj a Dunába! Sej, ugorj a Tiszába! Lázár, vedd fel lábod,
96
Egy aranyat leltem támaszd meg oldalod, fésülködjél, mosakodjál és törölközzél meg!
42 Fe hér li li om szál, fe ke te vi rág szál, sej, u gorj a Du ná ba!
8
Sej, u gorj a Ti szá ba! Lá zár, vedd fel lá bod, tá maszd meg ol
da lad,
15
fé sül köd jél,
mo sa
kod jál
és tö röl köz
zél meg.
(Kisgejőc)
Így mosdik a csóka
A lányok egymás kezét megfogva körbeálltak. Négy leány a körön belül járt, a többiek pedig dalolták:
42
Így mos dik a fe hér ga lamb
csó mód
ka, ra.
U gyan mi
a
li
li om?
A körön belül járó lányok kezükkel mosták az orrukat. Aztán tovább énekeltek: Tedd fel a kezedet, Az arany csípődre! Ugyan mi a liliom? /2 Ekkor a lányok kezüket csípőre téve jártak tovább: Fogd fel a zöld szoknyát, Virágvasárnapján! Ugyan mi a liliom? /2 Ruhájukat felhúzva mentek körbe: Kösd fel a bocskorod, dologra kell menned.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
97
Nem kell itthon heverned, nem kell itthon heverned. Ezt sebesen (talp alá) dalolta a négy lány párba kapaszkodva. Az utolsó verset többször ismételték. Aztán ez a négy lány másik négyet választott maga helyett a körből és tovább folytatták a játékot. (Déda)
Elvesztettem zsebkendőmet
A játékosok kört alkottak, egyikük a kör közepén állt. A többiek körbe járva énekeltek: Elvesztettem zsebkendőmet, megvert anyám érte! Aki nekem visszaadja, Csókot adok érte! A kör közepén álló gyerek kiválasztott magának egy párt, akit a kör közepére vitt, és táncolni kezdett vele, miközben a többiek énekeltek: Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni,
98
Egy aranyat leltem
szabad az én galambomnak egy pár csókot adni. Az ének végén a kör közepén táncoló páros megölelte, megcsókolta egymást, és a játék elölről kezdődött.
4
4 El vesz tet tem A ki ne kem
zseb ken dő met, visz sza ad ja,
meg ver a nyám ér te! csó kot a dok ér te!
Sza bad pén tek, sza bad az én
sza bad szom bat, ga lam bom nak
sza bad szap pa noz egy pár csó kot ad
ni, ni!
(Bátyú)
Leánykérő játékok
A leánykérő játékok többsége várkörjáték, a cselekmény és a szöveg is a háztűznézőre, a leánykérésre utal. A játékokban többnyire van egy anya vagy királyné, aki a lányait férjhez adja, és egy kérő, aki elviszi a lányokat. Az anya a körön belül áll, a kérő a körön kívül halad, nézegeti a lányokat, a többi játékos kört alkot. A leánykérő játékokat, akárcsak a párválasztó játékokat, lányok játszották.
Járok egyedül (1)
A játékosok kiválasztottak maguk közül egy királynét, aki a kör közepére állt, és egy kérőt, aki a körön kívül körbejárt. A többiek kört alkottak, és énekeltek: Járok egyedül, csak magam egyedül, arra kérem királynőmet, adja nekem ezt! Akihez a dallam végére odaért a kérő, azt a játékost kellett választania, a királyné beleegyezésével. Ha a kör közepén álló királyné igent intett, akkor így folytatódott az ének: Ez kell, nekem, ez! Ezt szeretem, ezt.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
99
Szép ő maga, szép ruhája, szép az ő járása. Az ének befejeztével a játékosok helyet cseréltek. Ha viszont a királyné válasza nem adom volt, akkor így énekeltek: Nem kell nekem ez, nem szeretem ezt. Csúf ő maga, csúf ruhája, csúf az ő járása.
42 Já
5
ar
rok
ra
e gye dül,
ké rem,
csak
ki rály nő met,
ma gam
e gye dül,
ad ja né kem
ezt.
(Rát)
Járok egyedül (2)
A játékot az alábbi szövegváltozattal is játszották. Járok, járok magammal, az ungvári haranggal. Királyasszony kit ad nékem? Ezt. Ez kell nekem. Szép maga, szép ruhája, lobogós ingválla.
42 Já rok, já rok
5
Ki
9
Szép
ma gam mal,
rály asz szony
kit
ma ga,
szép ru
ad
az ung vá
né kem?
há
ja,
Ezt!
lo
ha rang gal.
ri
Ez kell ne kem.
bo gós ing
vál
la.
(Ungvár)
100
Egy aranyat leltem Erzsébet asszony kéreti lányát
Hasonlóan jászották az előbbi játékhoz. A lányok kiválasztották az anyát, aki a kör közepére állt, és egy kérőt, aki a körön kívül járt. A többiek körbejárva énekeltek:
42 Er
5
Szeb
zsé bet
bi ket,
asz
job
szony
bi kat,
ké re
ti
kar csú ma ga
lá
nyát,
sab
bi kat.
Mikor idáig értek az énekben, az anya és a kérő párbeszédbe kezdett: – Kakas uram, jó napot! Mit keres itt, mit fordul itt, az én házam tájékán? – Azt keresem, azt fordulom a te házad tájékán, hogy Irénke lányát el akarom venni. – Irénke lányom nem adom gyöngykoszorú nélkül, Irénke lányom nem adom aranygyűrű nélkül. – Meglesz, meglesz. – Lipityom, lapityom, eridj, Irénke lányom. Ekkor a kérő megfogta annak a lánynak a kezét, aki mellett megállt, s vitte magával. A következő játékban már ketten jártak körbe, s a játék addig tartott, míg a kérő el nem vitte az összes lányt. (Gát)
Most viszik, most viszik
A játékosok énekelve körbe álltak. A kör közepén állt Bíborkáné. A két kérő a körön kívül járt körbe, majd megálltak a kiszemelt menyasszony mögött. Most viszik, most viszik, Bíborkáné lányát, bíborba, bársonyba,
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
101
gyöngyös koszorúba! Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának, gyöngykoszorút a lányának, vesszőt, vesszőt a fiának, hogy senki se lássa!
42 Most bí
5
vi szik, bor ba,
most bár
Gyön gyöt, gyön gyöt gyöngy ko szo rút
8
a
fi
á nak,
vi szik, sony ba,
Bí bor ká né gyön gyös ko szo
asz szo nyá nak, a lá nyá nak,
hogy sen
ki
se
lá nyát, rú ba!
vesz szőt, vesz szőt
lás
sa!
A kérők a dal végén beköszöntek Bíborkáné asszonynak: – Jó napot, jó napot, Bíborkáné asszony! – Mit kerülik és fordulják kendtek a házamat? – Igen megszerettük a kend lányát, Piroskát! A megnevezett játékos a kérőkhöz csatlakozott és a többiekkel együtt énekelte: Most viszik, most viszik, Bíborkáné lányát, bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba! A kérők ekkor a következő szöveget mondták: – Isten vele, Bíborkáné, jó napot, elvittük a legszebb lányát, Piroskát! A menyasszony így búcsúzott: – Már én innen el is megyek, többé vissza sem jöhetek!
102
Egy aranyat leltem
A kérők ezután más menyasszonyt kerestek. Amikor a körön kívül járó játékosok száma azonos lett a körben álló játékosokéval, akkor párokat alkotva táncolni kezdtek.
42 Most
5
bí
9
Már Töb
vi szik,
bor ba,
én bé
most
bár
in visz
vi szik,
sony ba,
nen sza
13
Bí
bor ba,
bár
sony ba,
Bí bor ká
gyön gyös
el sem
ko
is jö
gyön gyös ko
né
lá
nyát
szo
rú
ba!
me he
szo
gyek, tek!
rú
ba!
(Bátyú)
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
Módszertani javaslatok a népi játékok tanításához
103
1
A játéktanítás szempontjainak számbavételekor az első, ami eszünkbe kell jusson, hogy a játék az örömszerzés, a szórakozás eszköze, s csak akkor éri el célját, ha a gyerekek önként, szabad akaratukból játsszák, azaz megvan a játéknak a belső motivációja. Olyan játékot kell tehát választanunk, amely az életkorhoz igazodik, nem túl unalmas, de nem is ad olyan feladatot a gyereknek, melyet az még nem képes megoldani. Népi játékokról lévén szó szintén fontos, hogy régiónk, szülőfalunk játékait tanítsuk meg gyerekeinknek, vállalva akár azt is, hogy írásos források hiányában mi magunk járunk utána, hogy az idősebb falubeliek mely játékokat ismerik, és hogyan játszották azt gyerekkorukban. Bár kevés játékot találunk nyelvjárásban lejegyezve, a játékok tanítása mégis kiváló lehetőség arra, hogy az adott település nyelvjárási jellegzetességeit is megtanítsuk a gyerekeknek, hisz szülőfaluja nyelvhasználatát minden pedagógus ismeri. A gyermekek a játékot is utánzással tanulják, tehát akkor leszünk eredményesek, ha mi magunk is beállunk a gyerekek közé játszani. A gyerekek nem fogják megszeretni azt a játékot, amit a pedagógus maga sem szívesen játszik. A legegyszerűbb módja a tanításnak, ha mi mutatjuk a gyerekeknek, hogy mit kell tenni, és egyszerű közlésekkel ismertetjük a játék következő lépését. (Pl. Álljunk körbe! Énekelve haladjunk!, Amikor az ének végére érünk, akinek kiénekeljük a nevét, az kifordul.) A játékokhoz tartozó éneket játék közben, és nem attól elszakítva célszerű tanítani. Ebben az esetben is fontos, hogy a pedagógus előbb egyedül elénekelje, aztán a gyerekekkel közösen megtanulják a dalt. Feltétlenül figyeljünk arra, hogy hosszú és unalmas magyarázatokat a játékokhoz ne fűzzünk, a játék szünetében beszéljük meg azokat a dolgokat, amelyek a gyerekek számára érdekesek és ezáltal megjegyezhetők lehetnek. A játékfűzés összeállításakor vegyük figyelembe, hogy 6-7 játéknál többet ne válogassunk össze, a játékok legyenek változatosak, egy-egy típus többször ne ismétlődjön, mert ez unalmassá teszi a bemutatót. Mivel a játékokat eredeti formájukban kell előadni, ezért túlkoreografálni az előadást semmiképp sem célszerű. Találnunk kell olyan játékot, mel�lyel a gyerekek bevonulnak, s olyat is, amellyel a játék végén levonul1 A témát részletesen ismerteti Lázár Katalin Népi játékok c. kiadványában. Lázár. 1997. 59–69.
104
Egy aranyat leltem
nak a színpadról. Erre a célra a szakirodalom a bújó-vonuló játékokat és a páros szökdelőket ajánlja. A pedagógusok körében nagy népszerűségnek örvendő énekes körjátékok mellett célszerű nagyobb számban a különféle mozgásos, pl. párbeszédes fogó-kergető játékok közül is válogatnunk, figyelembe véve természetesen a játéktér adta lehetőségeket. Olyan játékokat, melyeknek előadásához nagy tér kell, vagy amelyekben elgurulhat a labda, s esetleg utána kell szaladni, ne válasszunk! A játékfűzés összeállításakor ne feledkezzünk meg a játéktanítás eredeti céljáról. Ne a színpadi szereplés legyen a cél, hanem a játék! Eredményesebb lesz a bemutató, ha a játékfűzésbe azokat a játékokat válogatjuk be, amiket a gyerekek az adott év folyamán már megtanultak, megszerettek és szívesen játszanak. Amennyiben úgy döntünk, hogy közönség előtt is bemutatjuk a játékokat, figyeljünk arra, miben adják elő azt a gyerekek. Tartsuk szem előtt, hogy a kárpátaljai magyarságnak – a nagydobronyi viseletet leszámítva – nem őrződtek meg látványos népviseletei. Ne öltöztessük más tájegységek viseleteibe a gyerekeket, különösen ne válogassuk össze a különféle tájegységek viseleteit. Ebben az esetben is érvényes tehát a kevesebb több elve. Vászonból vagy egyszerű karton anyagból készítsünk a gyerekeknek egyszínű vagy tarka szoknyát, fehér inget, esetleg kötényruhát, amit más alkalmakkor is használni tudnak.
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
A DVD-n bemutatott játékfűzések
Ráti gyermekjátékok Bújj, bújj, zöld ág… (1. változat) Csipp-csipp, csóka… Kiskacsa fürdik Lementem én a pincébe Ég a gyertya, ha meggyújtják Bújj, bújj, zöld ág (2. változat) Viski gyermekjátékok Süss fel, nap Lánc, lánc, pesti lánc Falu végén volt egy bolt Kecske ment a kiskertbe Új a cipőm, most vettík Túrót ettem
Gyermekjátékok Bereg megyéből Gólya viszi a fiát Teli kertem zsályával Lánc, lánc, eszterlánc Egy, kettő, három, négy Madarak voltunk Egy aranyat leltem Erzsébet asszony kéreti lányát Kocsi, kocsi, komámasszony Csicseri borsó, bab, lencse Ung-vidéki gyermekjátékok Mit játszottok, lányok? Fehér liliomszál Koszorú, koszorú Lementem én a pincébe Rézpénz, pendülj meg Hajlik a meggyfa Ec-pec, kimehetsz Járok egyedül
105
106
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
107
A DVD-melléklet összeállításában részt vevő gyerekek és tanárok névsora
A kötet kiadása körüli teendők s az elszámolási határidők szűkössége miatt nem volt lehetőségünk arra, hogy az eredeti elképzeléseink szerint a játékok gyűjtési helyéről származó gyerekek tanulják meg és adják elő a játékokat, ezért a Credo Alapítvány közreműködésével helyben, az Ungvári járásban szerveztük meg azok megtanítását. A játékfűzések összeállítását és megtanítását egyfajta próbálkozásként értelmeztük, melynek kivitelezésében szabad kezet kaptak a pedagógusok. Arra sem törekedtünk, hogy menet közben korrigáljunk, változtassunk a játékok előadásmódján, esetleg kivegyünk a bemutatás szempontjából kevésbé látványos darabokat. Ami bizonyos, hogy a gyerekek nagy örömmel készültek a bemutatóra, s bár a kamera feszélyezte őket, lelkesen játszottak, maradandó élménnyel gazdagodtak. A játékfűzések összeállításában, bemutatásában az alábbi intézmények, pedagógusok és gyerekek voltak a segítségünkre: Ráti gyermekjátékok Intézmény: Szalókai Óvoda Felkészítő pedagógusok: Halász-Kovács Mária, Huszár Margit Bemutatják: 1. Antal Laura 2. Bíró Tamás 3. Csonka Levente 4. Csóka Alex 5. Gál Zoltán 6. Halász Miklós 7. Kacsó Csenge 8. Kádas Kinga 9. Kovács Ákos 10. Kovács Martin 11. Kovács Tamás 12. Lefko Julianna 13. Mező Krisztina 14. Milyohina Sznyizsána
108
Egy aranyat leltem 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Nagy Hunor Orbán Levente Soós Viktória Soós Krisztina Szikszai Amanda Úr Ártyom
Viski gyermekjátékok Intézmény: Ráti Szt. Mihály Gyermekotthon Felkészítők: Ivaskovics József, Varga Katalin Bemutatják: 1. Balog Henrietta 2. Balog József 3. Balog Krisztina 4. Borok Miroszlava 5. Borok Ruszlán 6. Dán János 7. Dán Miklós 8. Juhász Bernadett 9. Kút Jenő 10. Lapkovszkij Bogdan 11. Lazareva Gabriella 12. Lelekács Antónia 13. Markovics Adrianna 14. Markovics Angelika 15. Markovics Gábor 16. Markovics Igor 17. Markovics Izolda 18. Mikulin Marianna 19. Mikulin Mihály 20. Mikulin Natália 21. Mikulin Okszána 22. Mikulin Tátjána 23. Nemes Miroszlav 24. Rolyuk Halina 25. Rolyuk Ivan Gyermekjátékok Bereg megyéből Intézmény: Szalókai Nyitnikék Zeneiskola / Credo Alapítvány Felkészítő: Nagyné Fekete Zsuzsanna Bemutatják: 1. Antal Georgina Fruzsina 2. Antal Máté
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
109
Balogh Tímea Breza Enikő Halász Zoltán Kovács Emese Soós Réka Soós Viktória Szabó Vanda Szántai Barbara Szántai Dávid
Ung-vidéki gyermekjátékok Intézmény: Kisgejőci Zeneiskola / Credo Alapítvány Felkészítő: Csákány Marianna Bemutatják: 1. Bálint Bernadett 2. Béres Gergely 3. Bilakovics Dénes 4. Bilakovics Noémi 5. Bogáti Eszter 6. Burok Boglárka 7. Csákány Gabriella 8. Csákány Viktória 9. Györke Dianna 10. Leco Dániel 11. Nagy Eszter 12. Orosz Kornélia 13. Pankotay Szintia 14. Szakács Eszter 15. Szemszicska Fanni 16. Szigeti Evelin 17. Szijjártó Anasztázia 18. Szijjártó Márk 19. Szijjártó Virág 20. Varga Brigitta A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület ezúton is köszöni minden résztvevőnek, hogy a rendelkezésre álló szűk határidők és a szervezés során adódó nehézségek ellenére is vállalták a programban való részvételt. Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület
110
Egy aranyat leltem
Népi gyermekjátékok Kárpátaljáról
111
A felhasznált irodalom jegyzéke
Bagu Balázs (2007): Hosszú lábú gólya… Bátyúi gyermekjátékok. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest. Bartók Béla–Kodály Zoltán szerk. (1951): Gyermekjátékok. In: A Magyar Népzene Tára I. Akadémiai Kiadó, Budapest. Czébely Lajos (1999): Madarak voltunk, földre szálltunk. In: Madarak voltunk. Kárpátaljai néprajzi írások. Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum Kiadó, Beregszász–Budapest. Dömötör Tekla (1974): A népszokások költészete. Akadémiai Kiadó, Budapest. Géczi Lajos (1984): Ung-vidéki gyermekjátékok és mondókák. In: Új Mindenes Gyűjtemény 3. Bratislava. Hutterer Éva–P. Punykó Mária (2004): Egyedem, begyedem, tengertánc. Kiadta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász. Hutterer Éva (2010): Gyermekélet Ráton. Kiadta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár. pest.
Kerényi György (1957): Gyermekjátékdalok. Zeneműkiadó, Buda-
Kiss Áron (1891): Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest. Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest. Móricz Kálmán (1995): Nagydobrony. Hatodik Síp Alapítvány– Mandátum Kiadó, Beregszász–Budapest. Sivadó Sándor szerk. (2001): A megye néphagyományai. SzabolcsSzatmár-Bereg megye értékei. Magician Grafikai Stúdió és Nyomda, Nyíregyháza.
Kiadja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ukrajna, 88000 Ungvár, Pravoszláv part 5. Felelős kiadó: Kovács Miklós Nyomdai munkák: PoliPrint Kft., Ungvár, 2013 ISBN xxx-xxx-xxxx-xx-x