MFT Arc, pofa, abrazat

pofa ábrázat rc, a pofa, arc, ábráz pofa, ábrázat arc, pofa, ábrázat rc, a pofa, arc, ábrázat fa, , c r a a, fo f aa, t o arc, p p , z c á r r a a , áábbr á z at f o p ázat , ábr c r a a, pofázat ábr , c r a a, pofázat ábr M AGYA R F E S T Ő K TÁ R S A S ÁGA

arc, p o f a , á b r á z at MAI FE J-ÉRTELMEZÉ SEK

MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA Ráday Pince, 2009. november 2 – december 4.

A kiállítás kurátora Szabó Noémi

Támogatók Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Civil Alap HUNGART Egyesület Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége Ráday Galéria (Faur Zsófi) Budapest Belváros-Lipótváros Önkormányzata Magyar Festészeti Alapítvány

A címlapon Csiszér Zsuzsi „Rokonság II.” és Szabó Tamás „Kormozott fej” című képe látható

ARC, POFA, ÁBRÁZAT – hangzik a Magyar Festők Társasága szervezésében létrejött tematikus kiállítás címe. Felmerül a kérdés, hogy pontosan mit is takar a tág fogalmakkal operáló cím; milyen a képzőművészetben, vagy még szorosabban a kortárs magyar festészetben megragadható jelenségre, tendenciára vagy épp közös témán alapuló origóra kívánja felhívni a figyelmet. Az Arc, pofa, ábrázat felsorolás gondolati szempontból probléma nélkül folytatható lenne a fizimiska, képmás és arckép fogalmakkal, sőt eszünkbe juthatnak a maszk vagy álarc sajátosságai is. Ezek mindegyike alapvetően a tágan értelmezett portré műfajába tartozik. A kortárs „portré” jellegzetességei pedig igen tág esztétikai kategóriák mentén írhatóak le: lehetnek fiktívek vagy reálisak, szépek vagy rútak, szimbolikusak vagy leíróak.

Az emberi test és fej roppantul összetett, szimbolikus aspektusainak kifejtésére könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre, ami nem is csodálható annak fényében, hogy a művészet kezdetei óta központi szerep jutott az alak, vagy legfontosabb, legközvetlenebb és az érzelmeket leginkább közvetítő testrésze, az arc ábrázolásának. Tekintsük meg, milyen ideológiai vágányok mentén vizsgálható az arcábrázolások története: az arc a görögök óta az istenvilág antropomorf leképezésének tekinthető (Platón szerint az univerzumot, a mikrokozmoszt is természetesen magába foglaló egyetemesség jelképe; egyszerre az egység, a tökéletesség, a nap és az istenség), majd az antikvitástól fokozatosan az arc szellemi realitássá válik, tehát egy olyan jelenséggé, ami valami láthatatlant mutat meg, tesz érzékileg hozzáférhetővé. Az arc e felfogásban leginkább általános és ideális, mintsem egyedi (jusson eszünkbe Krisztusnak Veronika kendőjén megörökített sztenderd imago-ja, vagy Szent Lukács ikonná avanzsáló Mária festménye). Az arc mindezekkel párhuzamosan folyamatosan belső állapotokat jelez, szenvedélyek, érzelmek kifejezője (idézzük fel Messerschmidt szobrait), illetve, ami a kortárs lét felé haladva egyre fontosabb aspektussá válik; az arc maga az individuum, az ábrázolt egyedi jellemének megjelenítője (igen gyakran az önarcképek mély önvallomásaira kell itt gondolnunk, vagy a reneszánsztól ismert reprezentatív portrék példáira). Az arc mindenek felett pedig maszk, attól a pillanattól fogva, hogy idomul a külső elvárásokhoz és szerepekhez.

Megállapítható tehát, hogy arckép megőrzése – történjen bármilyen céllal, vagy idea alapján – kitüntetett helyet foglal el a művészet egész történetének során. Míg közhelynek minősülhet az, hogy az emberi arc és alak ábrázolása mélyen élő hagyomány Európa művészetében, addig azt is látni kell, hogy leginkább a XX. században fordult az emberi arc ábrázolása soha nem látott utak és módszerek felé. Mert míg szükséges igényként él tovább a reneszánsztól kezdve elterjedt idealizáló, reprezentatív portréábrázolás, addig egyre nagyobb szerephez jut az imaginatív, képzeletre és a képzelőerőre támaszkodó kvázi portrék hagyománya is (szürrealisták és expresszionistákon túl a sor hosszan folytatható). Ez az imaginatív arc-ábrázolás egyre inkább eltávolodik a tradicionális figura-megjelenítéstől, hogy a művészi önkifejezés leglátványosabb „játszóterévé” váljon. Ez azt is jelenti, hogy az arc nem csupán portré, hanem egyre inkább (ön)vallomást hordozó képmássá vált és ezzel párhuzamosan változatos formai kísérletek terepe lett. A test, az arc beazonosíthatóságának prioritását sebezhetőségének felismerése váltotta fel, ami pedig új szemléletű befogadást is igényel. „A megjelenített portré, a portretírozás változó képfelfogás, képpolitika mentén 3

bontakozott ki, a ››kinek a képe és miként megmutatott‹‹ szükségessé teszi, hogy a személyesen túl a bemutatás rejtett irányát is megértsük – az igazi kép merő képtelenség.” – írja Bacsó Béla tanulmányában, ami arra is utal, hogy ebben a kontextusban, amit a kép mutat nem az, ami valóban látható. Gondolhatunk a body art művészek (például a bécsi akcionisták és Arnulf Rainer) önarcképeire, a magyar kortársak közül pedig felidézhetőek Birkás Ákos nyolcvanas években készített arc nélküli fejei vagy Gaál József expresszív félig emberi, félig állati portréi. Az erőteljes kifejezőerejű, akár az ember fizikai adottságait és korlátait vagy épp rútságait boncoló felfogásmód mellett a harmónikus, tökéletességre törekvő klasszikus arcképek ideje sem járt le, legalábbis a 2000 utáni művészet hazai és nagyvilágban fellelhető példái ezt mutatják.

Az önábrázolás és arcábrázolás tematikája a kortárs művészetben (is) igen markánsan jelen van. Ez a tény annál is inkább érthető, mert a test és lélek örök kettőssége és egymásrautaltsága az arc megörökítésének identitásképző közegében oldódhat fel. Erről a bonyolult és mégis magától értődő viszonyrendszerről tanúskodik a Ráday Galériában kiállító közel harminc művész harminc teljen különböző felfogásmódja.

2009. október SZABÓ NOÉMI művészettörténész

4

KOVÁCS TAMÁS VILMOS Csillagnézők

5

CSISZร R ZSUZSI Rokonsรกg II.

6

GYÉCSEK JÓZSEF Entrópia II/20

7

8

GAJZÁGÓ DONÁTA Lassú lakótelepi emlék

< FEHÉR LÁSZLÓ Dávid II.

9

GANCZAUGH MIKLร S Gรถmbรถc I.

10

KOVÁCS PÉTER Arcvesztő

11

HARTUNG SÁNDOR Ecset-hangok

12

JOVIÁN GYÖRGY Tanulmány egy balesethez I.

13

ÉNZSÖLY KINGA Naiv

14

KIRÁLY GÁBOR Hentes

15

BENES JÓZSEF: Jövőkép I.

16

KÁRPÁTI TAMÁS Szomorú táj

17

KOVÁTS ALBERT Arcz 1.

18

MAKร JUDIT Arcmรกs I.

19

DR. MÁRIÁS BÉLA Havas Henrik elsírja...

20

LOVÁSZ ERZSÉBET Pünkösdi „szineváltozás”

21

SINKÓ ISTVÁN Talált kép II. (Pszeudo-Greco)

22

PAPP OSZKÁR Sorskép

23

SZABÓ TAMÁS Kormozott fej

24

SZÉCSI KATALIN ZS. Huszonhét éve... I.

25

SZURCSIK JÓZSEF Rejtőzködő III.

26

VANKÓ ISTVÁN Tetováltak I.

27

UJHÁZI PÉTER Zöld arc

28

TÓTH FERENCZ Mese-néni bácsika

29

VEREBICS ÁGNES Ezüst avatárok I.

30

VÉGH ANDRÁS Fej (Szoboszló) II.

31

VÁRADY RÓBERT Cyber III.

32

A MŰVÉSZEK ÉS MŰVEIK BENES JÓZSEF

JOVIÁN GYÖRGY

Kecskemét Budai hegy 165.

Budapest, Bartók Béla út 78. 1113

• Jövőkép I. 2009 v.t. vászon 70×50

• Tanulmány egy balesethez I. 2009 o.v. 40×40

Jövőkép II. 2009 v.t. vászon 70×50

Tanulmány egy balesethez II. 2009 o.v. 40×40

CSISZÉR ZSUZSI

KÁRPÁTI TAMÁS

Budapest Logodi u. 9. 1012

Szentendre, Temető u. 3. 2000

Rokonság I. 2009 o.v. 90×80

Szomorú táj 2008 o.f. 40×45

• Rokonság II. 2009 o.v. 90×80 KIRÁLY GÁBOR ÉNZSÖLY KINGA

Budapest, Vulkán u. 18. 1163

1144, Bp. Gizella út 38. / 3

Hentes 2009 v.t.120×105

Naiv 2009 o.v. 100×100 KOVÁCS PÉTER FEHÉR LÁSZLÓ

Budapest, Görgényi u. 6/b. 1025

Budapest Edömér u. 4. 1113

• Arcvesztő 2009 v.t. p. 68×65

Dávid I. 2008 o.v. 150×110

Arcvesztők 2009 v.t. p. 60×100

• Dávid II. 2008 o.v. 150×110 KOVÁCS TAMÁS VILMOS GAJZÁGÓ DONÁTA

Budapest, Dohány u. 28. 1077

Budapest Kmetty u. 15. 1063

Fejek az asztalon 2009 festett faragott hársfa 60×80

Üdv 2007 o.v. 80×100

• Csillagnézők 2009 o.v. 50×40

• Lassú lakótelepi emlék 2007 o.v. 80×100 KOVÁTS ALBERT GANCZAUGH MIKLÓS

Budapest, Szemere u. 9. 1054

Budapest Balogh Ádám u. 18/b. 1026

• Arcz 1. 2009 v.t. 60×50

Gömböc I. 2009 papír, ceruza 66×50

Arcz 2. 2009 v.t. 60×50

GYÉCSEK JÓZSEF

LOVÁSZ ERZSÉBET

Szentgotthárd, Hunyadi J. u. 3/d. 9970

Budaörs, Öntő u. 18. 2040

• Entrópia II/20 2004/08 o.v. 44×140

A jó pásztor 2006 o.v. 100×80

Entrópia II/21 2004/08 o.v. 65×150

• Pünkösdi „szineváltozás” 2006 o.v. 70×50

HARTUNG SÁNDOR

MAKÓ JUDIT

Budapest Török u. 34.1238

Budapest, Százados út 3-13. 1087

Ecset-hangok 2007 o.v. 65×65

• Arcmás I. 2009 o.v. 80×60 Arcmás II. 2009 o.v. 80×60

33

DR. MÁRIÁS BÉLA

TÓTH FERENCZ

Budapest, Radnóti M. u. 17. 1137

Budapest, Nyírpalota u. 16. IV/25.1156

• Havas Henrik elsírja... 2008 papír, p. 21×29

Mese-néni bácsika 1988 o.f. 17,8×12.8

Jakupcsek Gabriella ideges 2008 papír, p. 21×29 UJHÁZI PÉTER PAPP OSZKÁR

Székesfehérvár, Oskola u. 10.

Budapest, Dessewffy u. 13. 1066

Zöld arc 2006 o.v. 100×100

Veronika-kendő 1961 v.t. 30×21 • Sorskép 1993 olajtempera, papír 30×21

VANKÓ ISTVÁN Budapest, Nap u. 2. 1214

SINKÓ ISTVÁN

Tetováltak I. 2009 a.v. 50×50

Budapest, Eszter u. 21. 1021

• Tetováltak II. 2009 a.v. 60×120

Talált kép II. (Pszeudo-Greco) 2009 a.v. 50×50 VÁRADY RÓBERT SZABÓ TAMÁS

Budapest, Hegyalja út 184. 1112

Budapest, Százados út 3-13.1087

Cyber III. 2003 o.v., trinát 180×140

• Kormozott fej 2009 v.t. 60×50 Habos fej 2009 v.t. 60×50

VÉGH ANDRÁS Budapest, Vöröstorony u. 3. 1025

SZÉCSI KATALIN ZS.

• Fej (Szoboszló) II. 2008 v.t. 80×60

Mogyoród, Borvirág u. 14. 2146

La pomme de terre II. 2003 v.t. 90×70

Huszonhét éve... I. 2009 v.t. 100×70 • Huszonhét éve...II. 2009 v.t. 100×70

VEREBICS ÁGNES Budapest, Rózsa u. 47/a. 1077

SZURCSIK JÓZSEF

• Ezüst avatárok I. 2008 v.t. 30×30

Budapest, Máglya köz 4.1139

Ezüst avatárok II. 2008 v.t. 30×30

Rejtőzködő III. 2007-2008 a.o.v. 100×70

Rövidítések, jelek • – a publikált kép adatai

v.t. – vegyes technika

a. – akril

koll. – kollázs

akv. – akvarell

p. – pasztell

f. – farost

t. – tempera

o. – olaj

é.n. – évmegjelölés nélkül

v. – vászon

34

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGÁT 1995 nyarán alapította meg 33 festõmûvész. 2009-ben 286 mûvésztaggal a Társaság a magyar fes­tõmûvészek legnagyobb, országos hatáskörû szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festõ­mûvész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festõmûvészek. A Magyar Festõk Társasága 37 másik mûvész­társaság mellett kez­det­tõl tagszervezete a Magyar Képzõmûvészeti és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyû Európai Mûvészek Tanácsának is.

A Magyar Festõk Társaságának célja a magyar festõmûvész társadalom szakmai támogatása. Ezt elsõsorban kiállítások létrehozásával va­ló­sítja meg, mind tematikus és szakmai szempontú csoportos tárlatok formájában, mind pedig egyéni kiállítások szakmai támogatásával. Ezzel egyszersmind a társaság a jelenkori magyar képzõmûvészet minél szélesebb körben történõ megismertetését is megcélozza, kiállítások szervezése mellett kiadványok megjelentetésével. Szándéka ezzel a modern és kortárs képzõmûvészet népszerûsítése is. A Társaság nem preferál egyetlen mûvészeti irányzatot vagy stílust sem; ellenkezõleg, a magyar festészet sokszínûségének ápolását, az egyéni törekvések támogatását tartja fontosnak.

14 éves fennállása alatt a Magyar festõk Társasága 89 kiállítást rendezett itthon, a fõvárosban és vidéken, valamint külföldön; 45 katalógust adott ki.

Legjelentõsebb szakmai teljesítménye a Magyar Kollázs c., a magyar kollázs történetét bemutató, mintegy 400 mûvet befogadó kiállítás volt a Gyõri Képtárban 2004-ben. 1996 óta a Társaság rendezi 3 évenként a Szekszárdi Festészeti Triennálé országos tárlatait. A szakmai programok végrehajtásába, megnyitók, tanulmányok írásába, a zsû­rimunkába a Társaság tekintélyes mûvésztagjai mellett tapasztalt és neves mûvészettörténészeket is rendszeresen bevon.

Kováts Albert MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA 1373 Budapest 5. Pf.: 586 Telefon: (1) 331-7603 E-mail: mafest@alarmix.net

35

Felelős kiadó a Magyar Festők Társasága Felelős szerkesztő Kováts Albert Katalógusterv Kováts Borbála Műtárgyfotók Kormos Péter A nyomdai munkákat a Nalors Grafika (Vác) végezte ISBN 978 963 87354 6 1

pofa, ábrázat rc, a t pofa, arc, ábrázat pofa, ábrázat , c r a a, pofázat ábr