2020 É V É V 20 év 20 év 20 É V
A M AGYA R F E S T ŐK TÁ R S A S ÁG A J UBIL E UM A 19 95 –2015
20 É V
A M AGYAR FE STŐK TÁRSA SÁGA JUBILEUM A 19 95 –2015
20 É V
A M AGYAR FE STŐK TÁRSA SÁGA JUBILEUM A 19 95 –201 5 MFT20
KISVÁROSI ANZIX GA ÁL IMRE GALÉRIA 2015. június 17 – augusztus 16. MFT20
SZÉPHÁROM SZÉPHÁROM KÖZÖSSÉGI TÉR 2015. június 24 – július 24. MFT20
FUGA 2015. július 20 – szeptember 6. MFT20
KÁROLYI ERNŐ a Magyar Festők Társasága doyenjének jubileumi tárlata FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY 2015. november 9 – december 3. MFT20
GESZTUS VÍZIVÁROSI GALÉRIA 2015. november 27 – december 18. MFT20
NÉGYEK A Magyar Festők Társasága 2015. évi új tagjainak bemutatkozó tárlata FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY 2015. december 7 – 31.
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Magyar Művészeti Akadémia
Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége
Budapest V. ker. Belváros-Lipótváros Önkormányzata
...a legörömtelibb kép, ha szép is, a mélyén magában hordja az idő elvesztésének pillanatát, és ezáltal szembesít a mulandóságunkkal, ami elégikus lehet, de örömteli nem. Mert az álló idő időtlensége csak a megalkotott képben tud megmutatkozni – bármilyen technikával készüljön is az –, az alkotó és befogadó egyaránt csak itt tudja átélni. Ezért aztán mindegy, hogy festő-e valaki, vagy csak a kép szemlélője, ha belemélyed egy-egy alkotás látványába, pár pillanatra rátalál az örökkévalóságra, az álló időre, de hosszabban elidőzve, ott is tovább bolyongva megfejthetetlen titkokra talál. Mert a megalkotott művek tükrében láthatjuk magunkat igazán, ahol az anyagban megformált kép belső történései és külső történetisége sokszor valóságosabb, mint mi magunk vagyunk. A mentális pillanatokon túljutva megmutatja a bennünk összesűrűsödött időt. Felráz az itt és most kábulatából, és a saját történetiségünkbe lök. Ez az a pont, ahol mindegy, festő vagyok-e vagy sem, és hiába próbálok menekülni a megalkotott kép számonkérő tekintetétől, a művel szembesülni kell.
Alföldi László
5
A Magyar Festők Társasága 2015. évi jubileumi művészeti programja
A Magyar Festők Társasága 2015-ben fennállásának, működésének 20 éves évfordulóját ünnepli. Erről a jubileumról egy tavasztól az év végéig húzódó kiállítássorozattal emlékezik meg. A kiállításokon ebben az évben csak az egyesület tagjai vesznek részt, cél viszont, hogy minden tag legalább egy művel szerepeljen az év folyamán. Tervezzük, hogy az éves teljes programot, az összes kiállítást egyetlen katalógusban dokumentáljuk, a kiállítók egy-egy művének a képével.
A KIÁLLÍTÁSSOROZAT ÁLLOMÁSAI: Június 17 – augusztus 16. • MFT20 Gaál Imre Galéria, Pesterzsébet. Kisvárosi anzix. A jubileumi év ünnepélyes megnyitása. 40 meghívott kiállító művész. Megnyitja Takács Ferenc irodalomtörténész. Emlékezik Sinkó István festőművész. A kiállítás címe Pesterzsébet kerek évfordulójára utal. A felkért művészektől a kihalóban lévő kisvárosi hangulat, vagy a mai atmoszféra megképződését várjuk műveikben, kinek-kinek a sajátságos kifejezésmódján. Zenei program. Zongora: Horváth Kornél. Június 24 – július 24. • MFT20 Széphárom Közösségi Tér. (V., Szép u. 3.) 50 meghívott művész. Megnyitja Feledy Balázs művészeti író. Zenei program. Tematikai megkötés nélkül. Azt kértük, hogy minden kiállító a művészi munkásságában fontosnak, rangosnak ítélt, az ünnepi alkalomhoz méltó művel szerepeljen. Zenei program. Ének, saxofon: Balogh Zsófia, billentyűs hangszer: Oláh Dezső. Július 20 – szeptember 6. • MFT20 FUGA, mindkét szinten. (V., Petőfi S. u. 5.) A jubileum fő rendezvénye mind a kiállítás nagyságát, mind a kiállítási idő terjedelmét, és a kiállítók számát tekintve. 145 meghívott művész. Megnyitja Wehner Tibor művészettörténész. Tematikai megkötés nélkül. Ez alkalommal is az ünnepi alkalomhoz méltó műveket kértünk. Zenei program. Zongora: Gábor-Nagy Nóra. November 9 – december 3. • MFT20 Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. A Magyar Festők Társasága doyenje, Károlyi Ernő festőművész egyéni kiállítása. Megnyitja Kováts Albert festőművész. November 27 – december 18. • MFT20 Vízivárosi Galéria. Gesztus. Itt a spontán gesztusnak, mint a festői megnyilvánulások, önkifejezések egyik jelentős típusának művelői és érintettjei közül a Magyar Festők Társasága 30 tagja mutatja be műveit. Megnyitja Hemrik László művészeti író. Zenei program. Grencsó István: fúvós hangszerek, Benkő Róbert: nagybőgő. December 7 – december 31. • MFT20 Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. Két terem. 2015-ben felvett tagjaink kiállítása. Az előadóteremben vetítés az egyesület múltjából, kiállításokról; eszmecsere, előadás. Katalógus kiállítás–bemutató megjelent kiadványainkból. Megnyitja: Sinkó István festőművész, tanár, művészeti író.
6
HÚSZ É V A Magyar Festők Társasága 3. jubileumi kiállítása elhangzott a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2015. július 20-án
Mintha a múlt század nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulóját követő, húsz esztendővel ezelőtt lezajlott történéseket regisztrálta volna Tímár Árpád művészettörténész a két világháború közötti művészeti jelenségeket vizsgálva: „…soha nem látott méreteket öltött a művészek társadalmi szervezetekbe (szövetség, testület, társulat, társaság, egyesület, csoport, műhely, céh, egylet, kör stb.) tömörülése és ezek működésének aktivitása. …A hasonló társadalmi és gazdasági helyzet, hasonló foglalkozás, lakóhelyi vagy felekezeti hovatartozás, lokálpatriotizmus, művelődési és szórakozási igény, háborús múlt és érdemek, korosztályi együvétartozás stb. és az ezekből levezetett, jól-rosszul felfogott érdekközösség, világnézeti, elvi platform, utilitarista cél stb. szerepelt a különböző szervezetalakítások indítékai között. …A művészegyesületek nagy száma azt bizonyítja, hogy a művésztársadalom minden szempontból megosztott és mobil volt. A célkitűzésükben, tevékenységükben kimutatható sztereotípiák viszont arra engednek következtetni, hogy nagyjából hasonló gondokkal, problémákkal küszködtek. … A művészszervezetek tevékenysége legáltalánosabban a művész és közönség, a mű és társadalmi befogadója kapcsolatának megteremtésére, javítására és rendezésére, a művészet társadalmi és anyagi bázisának kiépítésére irányult a kedvezőtlen és egyre súlyosbodó gazdasági viszonyok közepette.” Nos, a jelenkori, a vizuális művészetek szempontjából a mélyponton egzisztáló gazdasági viszonyok közepette úgy ítélhetünk, hogy a korábbi korszakok és napjaink jellegzetességei szinte azonosak: a megosztottság, a gondterheltség, az általános célok és a tevékenységformák kuszasága a korábbi korszakok ismertetőjegyeivel hasonlatosak: a jelenkori magyar művészeti élet összképét is a szétaprózott csoportérdekek érvényesítésének jelenségei uralják, míg a hatalmi vonzatokat, a művészetpolitikai aspektusokat, viszonyokat és történéseket inkább nem minősíteném. Ezért is rendkívül fájó, hogy évtizedek óta nincs meg a magyar művészet egységes, azonos elvekre alapozott képviselete. Ebben a helyzetben viszont üdítő jelenség, ha a művészeti csoportok elsősorban, illetve kizárólagosan szakmai problémákkal, művészeti célok megvalósításával, esztétikai kérdésfelvetésekkel foglalatoskodnak. Minden bizonnyal ez a garanciája a húsz éve, 1995-ben megalakult Magyar Festők Társasága eredményes működésének is, amely a művésztársaságok körében
az egyik legnépesebb, csaknem háromszáz fős tagságot vallhatja a magáénak, és amely a művészcsoportok, egyesületek, társaságok megfáradásának, esetenként megszűnésének vagy észrevétlenné válásának időszakában, napjainkban, húsz év után is mértékadó tevékenységet fejt ki. Műhelymunkát és művészeti közéleti tevékenységet végez, a festészet elfogultságoktól mentes művészeti képviseletét gyakorolja. Fellapozva a művészeti évkönyveket, áttekintve a közelmúlt két évtizedének művészeti eseménytörténetét pontosan regisztrálhatjuk a Magyar Festők Társasága szakmai tevékenységének fontosságát és kiemelkedő jelentőségét, amely nem csupán a jelenlét folytonos manifesztálásában, a festészet kortárs művekkel való folyamatos reprezentálásában merült ki, hanem koncepciózus szakmai program céljainak megfogalmazásában és megvalósításában valósult meg, s amelyet irigylésre méltó szakmai demokratizmus jegyében hajtott, hajt végre. Idézet a Társaság iránt érdeklődők tájékoztató szövegéből: „Barátsággal üdvözlünk a művészet szabadsága és a műfajok, az eljárások, törekvések egyenrangúsága jegyében! Egyesületünk szabadon kezeli a műfaji határokat. Kiállításaira a táblaképfestészet képviselőin kívül befogadja a kollázs, a síkplasztika, a szabad vászon és más rokon műfajok alkotásait is. Célja ugyanakkor a jelenkori magyar képzőművészet minél szélesebb körben történő megismertetése, s a modern és kortárs képzőművészet népszerűsítése is. A Magyar Festők Társasága nem preferál egyetlen művészeti irányzatot vagy divatot sem, a magyar festészet sokszínűségének ápolását tartja fontosnak, és elszántan kiáll minden új művészeti kezdeményezés, minden egyéni formai megoldás mellett, ha az megüt egy bizonyos mértéket.” Ezen teória, ezen elvek megvalósulását tükröztették az erőteljes szakmai konzekvenciákkal kamatozó olyan fontos tematikus kiállítások, mint amilyen példaként a Fehér képek, a Síkplasztikák, vagy a Kollázs volt – de a húsz év alatt rendezett 100 kiállítás közül még számosat kiemelhetnénk –, vagy mint ahogy a művészeti csoportszervező elmélet és gyakorlat egységét tükröztetik a Társaság ezen huszadik évfordulós tárlatai is: az elvont, geometrikus-konstruktív szellemű alkotók néhány hete a Széphárom Közösségi Térben megnyitott kiállítása és ez az itt, a Fugában rendezett bemutató, amelyen a meghívott 144 festőművész-tag közül
7
HÚSZ É V
kilencvenkettő van jelen alkotásaival. Sajnos, nem lehet itt már a társaság kiváló festőművész képviselője, Rákóczi Gizella, akitől a közeli hónapokban kellett elbúcsúznunk, de itt vannak a különböző művészgenerációk képviselői, a már nagy és magabiztos életművet felépítettek és a pályájuk korai korszakában munkálkodók, a más és más technikai vívmányokkal élők, az egymástól gyökeresen eltérő festői ideákat vallók, a legkülönbözőbb kép-eszmények és stíluskörök hívei, a más és más művészi üzenetek megfogalmazásának elkötelezettjei. És mindebből remek, a művészet
8
szabadsága jegyében megszületett összegzés, a jelenkori magyar festészet egy nagy szegmensének átfogó, pillanatnyi összképe áll előttünk, amelyért köszönetet kell mondanunk a Társaság művészeinek, és háromszoros vivát Kováts Albert elnöknek, aki hosszú-hosszú évek óta önzetlenül és fáradhatatlanul dolgozik e művészközösségért, a magyar festészetért. Boldog Társaság-születésnapot hát, mindenkinek.
Wehner Tibor művészettörténész
KÖZTES IDŐBEN A 20 éves Magyar Festők Társasága (MFT) két jubileumi kiállítása. Kisvárosi Anzix, MFT20 SzépHárom Közösségi Tér
Az 1995-ben alakult MFT elsődleges célja, hogy a tagjainak – a mainstream-en kívüli művészeknek is – kiállítási lehetőséget biztosítson, s minél több kiadvány megszületéshez járuljon hozzá. A számok önmagukért beszélnek, a húsz évet száznégy kiállítás és közel hatvan katalógus fémjelzi. Köztük olyan nagyszabású kiállításokkal, mint a Szekszárdi Festészeti Triennálék vagy a Magyar Kollázs. Ünnep ide vagy oda, Kováts Albert, az MFT elnöke számot vet a nehézségekkel és kudarcokkal is. Megkeresésemkor elmondta, a szakma s vele több kiállítóhely és múzeum sokáig fenntartásokkal fogadta a Társaságot. (Székesfehérváron például még egyetlen kiállítást sem rendeztek.) Az ezredforduló után egy rövidebb időszakot kivéve állandó pénzszűke nehezíti az MFT működését. A pályázati források korlátozottak, míg a lebonyolításuk nehézkes. Nem sikerült az MFT-nak saját galériára sem szert tennie, pedig az a folyamatosság, a kiszámíthatóság és a korrekt önkép formálásának a terepe lenne, ahogy a pénzhiány egy mégoly aprócska, egyszerre szakmai, egyszerre menedzser szemléletű apparátus fenntartását sem teszi lehetővé, így a feladatok döntő többsége az elnökre hárul. Ez napi elfoglaltságot jelent a számára, amit lelkesen végez, de valamennyi időt saját művészetére is szánni kell, ráadásul jövőre már nyolcvanéves lesz (igaz, ebből nem sok látszik – HL.) Ám nagyobb baj, hogy Kováts nem látja, kinek adhatná át a stafétát. A jövő tehát némileg bizonytalan. Részben ez az oka annak is, hogy az utóbbi években egyre kevesebb tagot vesznek fel a társaságba. Az viszont biztosnak látszik, hogy a 2015-ös jubileumi kiállításokat követően – ebből várhatóan hat lesz az év végére –, 2016-ban pedig az MFT egy ötvenhatos csoportos kiállításon szerepel Kaposvárott. A MFT első két jubileumi kiállítását láttam, közvetlenül egymás után. Először Pesterzsébet központi helyzetű galériájába, majd onnan az impozáns, a tavaly szeptember óta egzisztáló, belvárosi kiállítóhelyre vitt az utam. A kiállítások közti differencia pontos látleletét adta a magyar művészeti élet dilemmáinak, melyek számbavételére, mélyebb analízisére nincs mód, csak annyit tehetünk, hogy a legrelevánsabbat vesszük elő. A kiállítások megmutatták, hogy az MFT-ben, ebben háromszáz fős céhben, nemcsak az eltérő látásmódok jelennek meg, hanem az eltérő kvalitások is. Ez veti fel az elmúlt évek vitájának létjogosultságát: milyen és mekkora szerep háruljon a szcénán a kurátorokra. Nincs a művészetnek
objektív nézőpontja (még a művészettörténet is torzít), így a kurátoré sem az, de kétségtelen, időnként szükség van rigorózus szakmai szeszélyére. Ennek hiányát érzékeltem a Kisvárosi Anzix esetében. Mert ez a kiállítás más hangnemben is megszólalhatott volna, részben ugyanezekkel, részben más, a tematikában jártasabb művészekkel, hiszen az MFT bővelkedik ilyen alkotókban. Kisvárosi Anzix. Nomen est omen? Hát nem. A művek nem függnek az adott hely létezésétől és annak lényegétől. Pesterzsébet nem erősíti fel, nem erősíti meg a kiállítás vízióit: a galériából kilépve nem szembesülünk a művészi ihlet, inspirációk forrásaival. Miközben – és ez természetes – a kiállítóhely és környezet – mindig és elkerülhetetlenül – kiegészíti a benne kiállított tárgyak jelentését. A XX. kerület hordoz ugyan kisvárosi jelleget, de a kerület élete sokkal bonyolultabb ma már annál, hogy azt egy kissé romantikus kategóriával azonosítsuk. Az építészeti díszlete megtéveszthetnek bennünket. Azokban és azok között a 21. század zakatol, vagy éppen léhán ténfereg. Pesterzsébet opponál az anyaggal, bár a kiállítás kétségtelenül megjeleníti, felidézi a kisvárosi feelinget, de ez a kisváros a Kosztolányi vagy a Móricz prózákból ismert alpári, bájos, réveteg …. városkáké, nem pedig a mai Pesterzsébeté. De a kiállítással kapcsolatban nemcsak a kisváros-karakterisztikát éreztem meghaladottnak, hanem – igaz, nem minden esetben – a művészeti szemléletet és gyakorlatot is. (Arról nem is beszélve, hogy több művet még csak jó indulattal sem lehet ebbe a tematikába illeszteni.) A művész előtt mindig ott kell, hogy lebegjen a kihívás: provincializmus nélkül megnyilatkozni – legyen bármi is a téma. Ahogy Tóth Menyhért volt képes egyszerre körön belül és kívül maradni. (A Gaál Imre Galéria állandó kiállítást rendezett a mesternek.) Mindenek ellenére több értékes „anzix” is látható a kiállításon. Nagy Alexandra virtuóz módon teremtett bárkát a külső és belső városi térből (Budapesti Sétahajó II.). Vajon merre veszi az irányt? Regős István fotóreál alkotásában egymás fölé csúsznak a különböző történelmi, kulturális korszakok építészeti objektumai: aszfalt, paraván, bontásban lévő századfordulós ház, üveg irodaház (Rétegek). Szintén a rétegek fontosságát emeli ki Hévízi Éva is (Fölülről), de nála ez a rétegzettség hulladékszövetekből formálódik. A Széphárom Galéria kiállítása az átgondoltságról, letisztultságról, összhangról szól, olyan típusú művek
9
KÖZ T E S I D Ő B E N
közösségéről, amelyek azontúl, hogy erőteljesek és autonómak, még ha nem is forradalmiak, érvényes művészi problematikát feszegetnek. A kiállítás rendezőjének nem kellett egy kisvárosi létezéshez hasonló társadalmi tematikával konfrontálódni. Arról persze lehet, sőt kell is vitatkozni, hogy a képzőművészetben mekkora szerepnek kell jutnia a határozottabb társadalmi reflexióknak; vagy elég, ha az aktuális társadalmi és kulturális állapotok elvontnak látszó, vizuális jelenségekben, metaforákban, jelképekben kerülnek kibontásra. A művészet immanens világáról szól a Széphárombeli kiállítás. A művek csak áttételesen kapcsolódnak a világ formáihoz, miközben, az organikus, geometrikus, transzcendens stratégiák is a valóságból táplálkoznak. (Csupán néhány mű esik körön kívül, így például Makkai-Kovács Beatrix tárgyközpontú, stílusparódiaként is értelmezhető alkotása.) A kiállító művészek az avantgárd hagyományát követik, s egyben a letisztult, látványelvű szakmaiságot
10
hangsúlyozzák. Rendkívül fontos számukra a techné, még a véletlent eszközlő, s azzal játszó művek is már-már feszélyezett, gondos kidolgozottsággal készültek. Hibátlanok, perfektek: ahogy a kiállítás fő falára került „triptichon” is, Gáll Ádám, Konok Tamás, Tóth Ferencz hármasa. Dréher János esztétikusan nyers, Kováts Albert rejtélyes, Barabás Zsófi aprólékosan könnyed, Szőnyei György kellemesen aszimmetrikus, míg egymást erősíti Horváth Lóczi Judit és Halmi-Horváth István mondriani tradíciót továbbéltető párosa … és még sorolhatnám. A kiállítás művészei az elvesztett jelentések, jelek, történetek fölötti időznek. Ebben a köztes időben formálódik a valódi lét, a valódi művészet, miként a Magyar Festők Társasága jubileumi éve is.
(Új Művészet, 2015. augusztus) Hemrik László
Beszélgetés BUTAK ANDRÁS GRAFIKUSMŰVÉSSZEL Tíz éve készült ez az interjú, de az időszerűsége semmit sem változott. Emlékeztet egyesületeink születésének körülményeire és vázolja a ma is fennálló nehézségeinket. Még a lexikon se tartja számon: Dr. Németh Lajos művészettörténész professzor a rendszerváltás történelmi pillanatában a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének („a Szövetségnek”) az elnöke volt. 1991. július 5-én előadást tartott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Tanácsadó Testülete előtt. Előadásában a magyar képzőművészeti élet intézményeit tekintette át, mondandóját a Szövetség akkori helyzetének elemzésével zárva. Megállapította, hogy az 1949-ben, szovjet mintára alakított Szövetség alapszabálya addigra „lehetővé tette a tagegyesületi szisztémát”, és ezért a korszerű „megoldás csak a Szövetség tagegyesületek szövetségévé való átalakítása lehet.” Ezt a koncepciót Németh Lajos már 1990-ben felvázolta egy szombathelyi tanácskozáson. Az 1989. évi II. egyesülési törvény alapján úgy gondolta, hogy a Szövetség szakosztályainak önálló egyesületeknek, az addigi hatalomgyakorló irodának pedig szolgáltató központnak kell lennie. Butak Andrással, a most 10 éves Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége elnökével beszélgetünk az új művésztársaságok megalakulásának kevesek által ismert kalandos történetéről.
– Mi történt a rendszerváltozás és 1995 között? Miért kellett öt évet várni az új szervezeti struktúrára? – Németh Lajos terve egybevágott sok művész szándékával is. Ők szakmánként, szakosztályonként adminisztratív és pénzügyi önállóságra vágytak. Sajnos Németh Lajos 1991. szeptemberében meghalt, s ’92-ig a Szövetséget vezetőségi tanács irányította. A művészekből álló tanács a jogi és anyagi eszközök felett rendelkező irodától várta az átalakítást megvalósító intézkedéseket. Nem történt azonban semmi, hiszen az infrastruktúrát birtokló apparátusnak nem volt érdeke a változás. Ne feledjük, ’90-ben még 6-8 alkalmazottja és saját autója volt a Szövetségnek, sofőrrel. Szerették volna ezt a régi struktúrát apparátusi szinten megtartani. Ez az elképzelés azonban ellentétbe került a minisztérium óhajával, amely sürgette, hogy legyen elnök, aki lebonyolítja az átírást, vagyis az addigi költségvetési szerv alakuljon önálló jogi személyiséggé, egyesületté.
– Tehát tulajdonképpen kétféle átalakulásról kell beszélni. Az egyik a Szövetség státuszbeli átváltozása, a másik a szakosztályok egyesületekké válása. Persze, ez utóbbinak is meg kellett adni a törvényes formát. – Igen, de mind a kettőt egyszerre kellett volna megvalósítani. Megtörtént az egyesületté válás, ám ez csak formai átírás volt, és nem járt együtt a szakosztályok óhajtott önállósodásával, a Szövetség nem vált egyének egyesületéből egyesületek szövetségévé. Pedig 1990/91-re már kialakultak azok a csoportosulások a Szövetségen belül, amelyek meg akartak szabadulni a központi pénzelosztás, irányítás és ellenőrzés terhétől, sőt egyes társulások, mint a Folyamat Társaság és a Vízfestők Társasága jogi értelemben is egyesületté alakultak, az új Grafikusművészek Szövetségébe minden grafikus átlépett. ’92 júliusában került sor a közgyűlésre, ahol elnökké választották Gerzson Pált, aki eleinte támogatta a tagság törekvéseit. De a régi rendszernek a változáskor háttérbe vonult hívei ekkor visszajöttek, ellenálltak, mert féltették a hatalmukat. A pénzek és az infrastruktúra feletti központi rendelkezés jogát mindenképpen meg akarták tartani, ezáltal a teljes tagság ellenőrzésében bizakodtak. Visszarendeződés történt. – Milyen jelei voltak ennek? – Ha egy csoport kiállítást akart rendezni, s ehhez kiadványt csináltatni, az iroda azt mondta, csak menjetek vissza a műterembe dolgozni, mi majd elintézzük. Sohasem intézték el. Feltörték az irodai szekrényünket. A telefonokat nem adták át, letagadták a létezésünket. Az egyik titkárnő fegyelmit kapott, mert segített egy krakkói szakmai út szervezésében; megintették, hogy nem dolgozhat a Grafikusművészek Szövetségének. Koppenhágai meghívásunkat elsikkasztották, a tudtunk nélkül írtak a meghívónak. Leveleinket elfektették, nemzetközi pályázatokat eltitkoltak előlünk. Állandó cenzúra vett körül bennünket. ’94. decemberében a Szövetség etikai bizottsága kizárással fenyegetett meg hármunkat, Szemadám Györgyöt, Mata Attilát és engem, mert tárgyalni mentünk a minisztériumba. De nem is tudták, miről tárgyaltunk. Maga a tény volt sértő a számukra. – Tulajdonképpen milyen pénzek felett rendelkezett ekkor a Szövetség? Miből fizették az alkalmazottakat? – Átmeneti helyzet volt; már élt a pályázati a rendszer, de a Szövetségen kívül alig pályázott más. Csak bíróságon bejegyzett egyesület pályázhatott, ahogy ma is. Nyilvánvaló, hogy az új egyesületek megalakulását azért is igyekeztek fékezni,
11
B E S Z É LG E T É S B U TA K A N D R Á S G R A F I K U S M Ű V É S S Z E L
mert akkor a rendelkezésre álló költségvetési pénzkeret megoszlik. ’93 tavaszán történt meg első ízben, hogy két egyesület pályázati pénzt nyert. A visszarendezők erre mindent elkövettek, hogy megnehezítsék az irodahasználatukat. Az év nyarán öt egyesület: a Folyamat Társaság, a Grafikusművészek Szövetsége, a Szimpozion Társaság, a Szinyei Merse Pál Társaság és a Vízfestő Társaság megkötötte az első megállapodását. Ez egy szolidaritási nyilatkozat volt, ne játszhassa ki a Szövetség egymás ellen a társaságokat. Ettől felgyorsult a megalakulási folyamat. Ez volt a közvetlen előzménye a Társaságok Szövetsége megalakulásának. – Mitől telt be a pohár? Mi volt a kiválás közvetlen oka? – A Szövetség boszorkányos ügyességgel megrendezett 1995-ös taggyűlése. A jogi ügyekben járatlan tagsággal a ’70-es éveket idéző alapszabályt szavaztattak meg, amely lehetetlenné tette, hogy a Szövetségen belül jogi személyek működhessenek. Ennek a célja az volt, hogy a már működő társaságokat teljesen kizárják a szervezet struktúrájából, az irodahasználatból. A Németh Lajos-féle tervezetet ezzel vetették el végleg. Ez adta a végső lökést ahhoz, hogy jogi értelemben is összefogjon 14 egyesület, és megalakítsa a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségét. A bírósági bejegyzés után már pályázhatott támogatásért mint ernyőszervezet. Végülis a régi Szövetség sohasem alakult át. Rajta kívül mentek végbe a változások. De ebbe a régi rend hívei évekig nem tudtak beletörődni. Még sokáig kellett elszenvednünk hírlapi támadásokat, rágalmazásokat. – Mi a benyomásod a MKITSz elmúlt tíz évéről? – A legfontosabb, hogy helyes volt a döntésünk. Olyan lépcsőzetes federatív szervezeti struktúrát alapoztunk meg Magyarországon, amely szinkronban van az európai folyamatokkal. (Az Európai Művészek Tanácsa [ECA], melyhez mi is csatlakoztunk, 1992-ben alakult meg.) ’94-ben és ’95-ben jött létre a legtöbb képzőművészeti egyesület, mint a legnagyobb
12
szakmai szervezetek, a Magyar Festők Társasága, a Magyar Szobrász Társaság. Az egyesületek alapítását az identitáskeresés mellett szakmai tradíciók és megfontolások, helyi és személyes ambíciók ösztönözték. Legkorábban a Veszprémi Művész Céh (1989) és a Kapos Art (Kaposvár, 1990) alakult meg. Ma 120 képző- és iparművészeti egyesületről tudunk. Ebből 36 szervezet a MKITSz tagja. – Gondok, bajok is adódtak a tíz év alatt? – A nehézségeinket főként abban látom, hogy az egyesületek képviselői, rendszerint az elnökök, hihetetlen nagy munkát kénytelenek végezni a programok szervezése, kiállítások rendezése, kiadványok gondozása terén, „társadalmi munkában”. Általában hivatásuk és magánéletük rovására. A létezéshez elengedhetetlen támogatási folyamat olyan bürokratikus adminisztrációval van megterhelve, mintha nem is a munka megkönnyítését szolgálná, hanem ellenkezőleg, az elkedvetlenítést. Egyszerre van jelen hiány és pazarlás a gazdálkodásban amiatt, hogy a támogatások, az elnyert pályázati pénzek az év harmadik harmadában érkeznek, s decemberben már el is kell számolni velük. Tartalékolásra nincs lehetőség. A számviteli szabályok bizalmatlanságra vannak építve. Mintha elfelejtődne az a minduntalan hangoztatott hivatalos álláspont, hogy a civil szféra voltaképpen állami feladatot vállal át — fizetség nélkül. – Hogyan látod a jövőt? – Ha az egyesületek gondoskodnak a vezetői utánpótlásról, a folytonosságról, felkarolják a fiatalokat, akkor a továbbélés biztosítható lesz. Amíg Magyarországon a mai finanszírozási forma áll fenn, az eddigiek szerint fognak működni a művészeti szervezetek. Akkor lehet a jövőben változás, ha olyan anyagi bázisra, saját vagyonra tesznek szert, ami szükségtelenné teszi az állami támogatást.
(Műértő, 2005. szeptember) Kováts Albert
MÉRLEG 1995–2015
Elismerő és lesújtó bírálatok egyaránt érték a Magyar Festők Társaságát húsz éves működése alatt. Az elismeréseket, büszke dicséreteket magától értetődően többnyire az egyesület önmagáról hangoztatta, félő, hogy elfogultan. Hasonlóképpen lehettek egyoldalúak az elítélő, végletesen bíráló vélemények, akár kaptak írásos formát, akár nem. Egy kerekszámú évforduló alkalmából időszerű megpróbálkozni olyan fölméréssel, amely kommentároktól tartózkodva valósághű adatokat és kétségbe nehezen vonható tapasztalati tényeket sorakoztat föl, s amely ilymódon lehetőséget ad a szélsőséges vélemények revideálására, a Magyar Festők Társasága munkásságának tárgyilagos megítélésére. Az alábbi sorok ennek a próbálkozásnak az eredményei.
POZITÍV A Magyar Festők Társasága kiállításai kedveltek a potenciális kiállítók körében, mert hiányt töltenek be – kevés a színvonalas kiállítási alkalom. A meghirdetett kiállítás címe/programja többnyire egy „levegőben lévő” hívószó, ami ösztönző és tág teret nyújt a fantáziának. A nyílt beadású, zsűris kiállítások nemegyszer rejtett tehetséget hoznak felszínre. 128 kiállítást rendezett az egyesület 1995-től 2015-ig. Ebből – 82 csoportosat, amelyből nyolcat társegyesületeivel közösen. A csoportos kiállítások résztvevőinek száma 30 és 209 között változott. – 46 egyéni kiállítást rendezett tagjainak. A kiállításokból – 88 volt Budapesten, 36 vidéken és 3 külföldön (Dunaszerdahely, Új-Delhi és Washington.) – 1996-ban kezdődött el Baky Péter festőművész, a Művészetek Háza vezetőjének meghívására a Szekszárdi Festészeti Triennálék kiállítássorozata. Az első Triennálén 1956-ra emlékeztünk. – 1999: II. Betű a képen. Paul Klee emlékezete. – 2002: III. Gulácsy Lajos emlékezete. – 2005: IV. Farkas István emlékezete. – 2008: V. Babits Mihály emlékezete. – 2012-ben zárult a sorozat a VI. Triennáléval. Rippl-Rónai Józsefre emlékeztünk. Szabálytalan időközönként rendeztük meg a posztgeometrikus művészek kiállításait. E sorozatból 3 bemutatkozás
nyílt meg a Vízivárosi Galériában KÖZÖTT címmel (2001, 2005, 2009). A Nyitott Műhelyben rendezett sorozatunk 8 kollázsoló művészünk egyéni tárlatának adott helyet az évek folyamán. – 2004: Székelyi Kati – 2005: Tóth Ferencz, Mózes Katalin – 2006: Szécsi Katalin Zs., Alföldi László – 2007: Károlyi Ernő – 2009: Kopócsy Judit Amikor anyagi lehetőségei engedték, kiállításaihoz kiadványt jelentetett meg az egyesület. (Meghívót minden esetben.) A katalógus vagy leporelló mindig megjelent a megnyitóra. – 56 katalógust adott ki a Magyar Festők Társasága 20 év alatt. A 2004-ben szerkesztett Magyar Kollázs c. kiadvány egy 400 művet bemutató magyar kollázstörténeti kiállításhoz készült 220 oldalas tanulmánykötet, melynek létrehozásában az egyesület tagjain kívül művészettörténészek is részt vettek. Díjat, kitüntetést egy ízben kapott az egyesület 20 év alatt. Ez az V. kerületi Önkormányzat Kölcsey-díja (2006). 2005 és 2011 között a célszerű és nagy befogadóképességű Csepel Galéria volt az egyesület törzshelye. Sárkány István galériavezető befogadott. Szívesen vette és támogatta programjainkat. Ez idő alatt tárlataink, különösen az egyéni kiállításaink száma megnőtt. 28 kiállítást rendeztünk a Csepel Galériában. 1997 és 2012 között alapítványt működtetett az egyesület. A Magyar Festészeti Alapítvány megszűnt, amikor a jogszabályi változásokkal elvesztette funkcióját. A Dorogi Béla által vezetett Csengeri Művésztelepet 2012 óta segíti és támogatja a Magyar Festők Társasága. Ez nyári alkotói lehetőséget nyújt tagjainknak és kirándulási alkalmat a romániai Nagybányára és környékére. Megfelelve a kor kívánalmainak, időben számítógépes rendszerre tértünk át, amit szakértő barátaink segítségével folyamatosan fejlesztünk. Ennek köszönhető a körlevelek és meghívások gyors továbbítása, az elektronikus képküldés és a monitoros zsűri lehetősége. Családi és szakértői munka eredménye rendszeresen fejlesztett honlapunk, részletes és mindenkor aktuális tudósító egyesületünkről, tagságunk
13
MÉRLEG
kiállításairól (www.magyarfesteszet.hu). Lehetőség minden megjelent katalógusunk végiglapozására. Tekintélye van a Magyar Festők Társaságának. Egyike az elismert magyar kortárs festészetet reprezentáló szervezeteknek. Az az ízlés, amit képvisel, azok a képzőművészeti kifejezésformák, melyeket megjelenít a kiállításain, gyakran példát jelentenek fiatal és kezdő művészek számára.
NEGATÍV A szakmai tekintély nem terjed túl a szűken vett szakmán. A több éves kimutatható eredmények, sikerek sem a pályáztató szervezetek, sem a minisztérium szemében nem generálnak megkülönböztető figyelmet, segítséget, biztos és kiszámítható pályázati eredményt, támogatást. Nem volt irodánk. Nem volt törzshelyünk, raktárunk. Nem volt galériánk, állandó kiállítóhelyünk. Nem volt részünk külföldi cserekiállításokban, noha az internet erre számos alkalmat kínált. Ennek oka elsősorban a pénzhiány, hiszen az Európai uniós vagy a Norvég Alap pályázatai önrészt is megkívánnak. De ugyanezért nem volt lehetőségünk megfelelő szakemberek alkalmazására, adminisztratív munkaerő megfizetésére. Kiállításaink néhány kiváló intézményt elkerültek. Ennek oka a Magyar Festők Társasága iránti bizalmatlanság volt, főleg a korai években. Nem lehetett kiállításunk például Székesfehérváron, az István Király Múzeumban és a Csók Képtárban, sem a Magyar Nemzeti Galériában. Megsínylettük több megkedvelt és alkalmas kiállítóhely megszüntetését. Mindenek előtt a hat évig sikerrel igénybe vett Csepel Galéria nyilvánvaló hazugsággal „jogutód nélkül” történt megszüntetése érintett súlyosan. (Hiszen újra működik megcsonkítva, ugyanezen a néven, más vezetéssel.) A Vígadó Galéria bezárásával a rendszeres évi belvárosi bemutatkozástól esett el az egyesület. (Egyúttal a központi helyen lévő Csontváry Galéria is a múlté lett.) Az Olof Palme Ház (később Alkotóművészek Háza) kiürítése a teljes magyar képzőművészet vesztesége is volt. A szekszárdi Művészetek Háza a Magyar Festők Társasága tagsága számára a Szekszárdi Festészeti Triennálék megszűntével veszett el. Az emberi veszteségek teljes tanulmányt érdemelnének. Ám nyilvánvaló, hogy egy művész halála művészeti veszteség is; bizonyos művek már sohasem születnek meg. Külön méltatás járna minden egyes halott tagunknak. De maradjon ez a művészettörténészek feladata. 46 néhai tagunkat tartja nyilván honlapunk.
14
Hasonlóképpen emberi-művészeti veszteségnek kell tartanunk azoknak a művészeknek az elvesztését (vagy meg sem találását), akik különböző okokból távol tartották magukat egyesületünktől és/vagy kiállításainktól, illetve akik elmaradtak tőlünk az évek során. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez a veszteség legalábbis kölcsönös. Az el nem nyert támogatásokat és pályázati pénzeket nem lehet veszteségnek nevezni, még potenciális veszteségnek sem, mert az előre nem látható vagy ismeretlen összegek felbecsülhetetlenek, megnevezhetetlenek. Ha azonban az egykori lehetőségeket mérlegeljük, amikor például az egyesület mindent megtett a sikerért, és formailag egyenlő eséllyel indult a többi pályázóval, és látja az egyenlőtlen eredményt, akkor mégis csak joggal beszélhet veszteségről. Az ilyen típusú esetek az idő múlásával egyre gyakoribbak, és az egyenlőtlenségek az utóbbi években egyre nőnek. Ugyancsak a demokrácia megkövetelte egyenlőség csorbul, amikor már az elinduláskor drasztikusak a potenciális esély-különbségek, mert (anélkül, hogy előre jelezték volna) kizárnak a nyertesek közül – azaz már induláskor vesztes voltál; vagy (szintén szabályellenesen) olyan súlyú és típusú versenytársakat indítanak, akikkel szemben semmi esélyed sincs. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például az állami intézmények, melyek fenntartásáról a költségvetés kötelessége gondoskodni, ehelyett a civil egyesületek, a művészek rovására ítélnek meg számukra tetemes összegeket. Más típusú eset, amikor maga a pályázási lehetőség szűnik meg egyik évről a másikra (Országgyűlés, Főváros, Hungart, MAOE); vagy egy civil célra létesített intézmény művészeti célú pályázatokra alkalmatlanná válik, illetve funkciót vált (NCA). A minisztériumot törvény kötelezi a körébe tartozó civil egyesületek támogatására. Ennek mértékét a minisztérium állapítja meg évről-évre. Másfelől pedig tudni lehet, hogy a minisztériumnak a különböző kormányokon átívelő régi törekvése a művészeti egyesületek anyagi támogatásának leépítése. Az ellentmondás a támogatás fokozatos csökkenésében oldódik fel. Nincs vagyonunk, hiszen a pályázati pénzekkel az utolsó fillérig el kell számolnunk. Azaz nincs olyan pénztartalékunk, ami elég ahhoz, hogy szabadon gazdálkodhassunk, hoszszabb időtávra is tervezhessünk, és amivel kiegyenlíthetjük a hektikus pénzügyi viszonyok és a kiszámíthatatlan pályázati eredmények okozta idő- és pénzzavarokat. Budapest, 2015. október
Kováts Albert
KISVÁROSI ANZIX GA ÁL IMRE GALÉRIA 2015. június 17 – augusztus 16.
A. BAK PÉTER
abakpeter@gmail.com Városkép 2011 p. 70×50
ÁRKOSSY ISTVÁN
istvan@arkossy.com Az éjjeliőr 2015 o.v. 70×70 cm
15
KISVÁROSI ANZIX
BAKY PÉTER
baky.peter@freemail.hu Kisvárosi anzix 2015 pitt kréta, papír 90×60
BÁCS EMESE
emesebacs@gmail.com Absztrakt utca 2013 o.v. koll. 75×94
16
KISVÁROSI ANZIX Bp. Szigony u. 10. 1083 Tűzoltó utcai barikád 1999 síkplasztika v.t. 40×49
fotó: Kováts Gergő
BAKONYI MIHÁLY
BALLONYI PÁL MARGIT
b.pal.margit@gmail.com Elveszett horizontok 2013 v.t. papír 43×70
17
KISVÁROSI ANZIX
BAUER ISTVÁN
ibauer@t-online.hu MA 2014 v.t. o.v. 70×50
B. MOLNÁR ZSUZSA
18
bmollnarzsuzsa@gmail.com Múló idő I. 2014 a.v. 50×70
KISVÁROSI ANZIX
CSENGERY BÉLA
bela.csengery@gmail.com Nigmond nagypapa háza 2014 o. karton 70×50
CSÍ-KOMOR KRISZTINA
csikomorkrisztina@gmail.com A Külváros pár szürke árnyalata 2015 o. a. 30×100
19
KISVÁROSI ANZIX
GARABUCZY ÁGNES
garabuczy.agnes@gmail.com Álom 2011 o.v. 80×60
DOBAY GÉZA
fotó: Kováts Gergő
dobaygeza@gmail.com Kisváros vége 2013 o.v. 60×50
20
KISVÁROSI ANZIX
GYALAI BÉLA
gyalaibela@freemail.hu Hajnali részegség 2014 v.t. papír 70×50
HARTUNG SÁNDOR
hartungs@freemail.hu Réka (Karmok) 2014 o.v. 60×70
21
KISVÁROSI ANZIX
HEITLER LÁSZLÓ Pápa, Második u. 49. 8500 Ház és kereszt 2000 o.f. 70×50
HARMATI ZSÓFIA
hzsb2012@gmail.com Emlékkép 2015 v.t. papír 50×70 (20×40)
22
fotó: Kováts Gergő
KISVÁROSI ANZIX
HOLLÓ ISTVÁN
fotó: Kováts Gergő
holloistvan@gmail.com Virágszedők 2011 a.f. 70×80
HÉVIZI ÉVA
hevike2012@gmail.com Fentről 2015 v.t. 70×100
23
JOZEFKA ANTAL
KISVÁROSI ANZIX
a.jozefka@chello.hu Szent Erzsébet rózsacsodája 2013 akv. papír 40×40
ILLÉNYI TAMARA illenyitamara@gmail.com Eltűnő 2003 akv. selyem 40×49
24
kammerlohr@freemail.hu Utazás A-ba 7. 2014 o.v. 70×60
KÁROLYI ERNŐ
fotó: Kováts Gergő
karolyierno@gmail.com Soproni ház 3013 o.f. 50×70
25
KISVÁROSI ANZIX
KAMMERLOHR-KOVÁTS LÁSZLÓ
fotó: Kováts Gergő
KISVÁROSI ANZIX
KOPÓCSY JUDIT
kopocsyj@gmail.com Ablak az éjszakai Dob utcában 1990 v.t. 37×45
KASZA LÁSZLÓ 26
kaszalaci57@gmail.com Szakadás 2014 o.v. 50×70
KISVÁROSI ANZIX
fotó: Kováts Gergő
KOVÁCS TAMÁS VILMOS
kovacstamasvilmos@gmail.com Kisvárosi tér 2015. o.f. 60×80
MOLNÁR ESZTER kopócsya@gmail.com A közös pont I. • A közös pont II. 2015 koll. 18×26 • Utcabál 2015 koll. 30×24 27
KISVÁROSI ANZIX
NÉMETH ÁRPÁD
api.nemeth@invitel.hu Figura-III. 2015 v.t. v. 125×85
NÁDAS ALEXANDRA nan.art.bt@gmail.com Budapesti sétahajó II. 2012 v.t. fatábla 40×100
28
KISVÁROSI ANZIX
OLASZ ATTILA
attilaecset@freemail.hu Az árnyak városa 2015 a.f. 70×50
PATAKI FERENC
ferpataki@gmail.com Fölsőváros 2015 a. fatábla 45×80
29
KISVÁROSI ANZIX
REGŐS ISTVÁN
fotó: Kováts Gergő
palmettadesign@enternet.hu Rétegek 2015 a.v. 50×40
PORKOLÁB MAGDOLNA fanyul@gmail.com Áramlás I. 2010 tojástempera, v. 80×80
30
KISVÁROSI ANZIX
SZENCZY ZOLTÁN szenczyzoli@t-online.hu Mesélő fák 2005 p. papír 70×100
SÁLI RÓZA
fotó: Vargha János
sali.roza@gmail.com Determinált 2010 o.f. 80×60
31
KISVÁROSI ANZIX
TURCSÁNYI MÁRIA VALÉRIA
TÓTH LACA
festobuvesz@freemail.hu Metamorfózis 1995 o.f. 50×70
32
fotó: Kováts Gergő
turcsanyimaria@gmail.com Tavasz előtt 2015 akv. papír 34×49
KISVÁROSI ANZIX fotó: Kováts Gergő
Z. SZABÓ ZOLTÁN
VÁGÓ MAGDA
magda.vago@gmail.com Vihar előtt 2012 o.v. 50×70
zszaboz@freestart.hu Hívás 2014 o.v. 60×80
33
SZÉPHÁROM SZÉPHÁROM KÖZÖSSÉGI TÉR 2015. június 24 – július 24.
ÁSZTAI CSABA asztaics@t-online.hu Hortobágyi torzó 2013 o.v. 90×70
BARABÁS ZSÓFI barabaszsofi@gmail.com Billenés zöldben 2015 a.v. 70×70
35
DRÉHER JÁNOS
SZÉPHÁROM
janosdreher@gmail.com Hagyj jelet 2006 v.t. 150×100
ERDŐS JÁNOS
janos.erdos@t-online.hu Kép-84 2014 v.t. v. 80×80
36
BUDAHÁZI TIBOR
SZÉPHÁROM
budahazitibor@freemail.hu Töredék 2003 v.t. f. 100×70
FELEDY GYULA ZOLTÁN
fotó: Kováts Gergő
feledygyula@gmail.com Terrakotta 2011 a. zsákv. 61,5×65
37
SZÉPHÁROM
FÜLÖP ZOLTÁN
fulopzoltan58@gmail.com Átmeneti mobil ingatlan 2015 a. p. koll. f. 69×89
GÁLL ÁDÁM
gall.adam.peter@gmail.com Invokáció III. 2014 a. perlit homok, rétegelt lemez 200×100
38
GYŐRFFY SÁNDOR
SZÉPHÁROM
sandor.gyorffy@gmail.com A csend pillanata No.8. 2014 a. falemez 100×100
GYULAI LAJOS
gyulailajos1@gmail.com Hátsó udvar 2008 o.f. 55×50
39
HAÁSZ ISTVÁN
SZÉPHÁROM
haasz.istvan@chello.hu Cím nélkül 1. 2001-2013 a. fa, karton, koll. 60×60×8
HAJDÚ LÁSZLÓ 40
hajdubea0818@gmai.com Triptichon 2014 a.v. fa 46×97
HALMI-HORVÁTH ISTVÁN
fotó: Kováts Gergő
SZÉPHÁROM
halmihorvathistvan@gmail.com Színstruktúra 20150507 2015 a.v. 60×60×6
HEGEDŰS MIKLÓS
fotó: Kováts Gergő
hegemik@gmail.com Természet és lélek 2012 o. fa 59×38
41
SZÉPHÁROM
HORVÁTH LÓCZI JUDIT hjuc27@gmail.com Superposition III. 2015 a. furnér lemez, MDF-lap, mágnes 60×60×10
42
JARMECZKY ISTVÁN
SZÉPHÁROM
jarmeczky@gmail.com ÁTJÁRÓK IV.1. 2015 a.v. 100×60×4
HENN LÁSZLÓ ANDRÁS
hennlaa@jgypk.szte.hu MediStáció XI. 2014 a. papír aranyfüst fa 24×28
43
KALAS ZSUZSA
SZÉPHÁROM
zskalas@gmail.com Szeretem Monet-t 2015 o.v. 60×90
KÉRI MIHÁLY
erdigaleria@gmai.com Négyzetek 2013 a.v. 100×100 cm
44
KONOK TAMÁS
fotó: Kováts Gergő
SZÉPHÁROM
konoktamas@gmail.com 2000/23 2000 a.f. 48×48
KOPPÁNY ATTILA
koppany@sze.hu Metamorfózis 2015 a.v. 120×80
45
KRAJCSOVICS ÉVA
SZÉPHÁROM
eva.krajcsovics@t-online.hu Emelkedő 2012 o.v. 120×60
KOVÁTS ALBERT
fotó: Kováts Gergő
kovats.albert@gmail.com Három kijárat 2015 a.f. 60×80
46
SZÉPHÁROM
MAKKAI-KOVÁCS BEATRIX makkai.k.bea@gmail.hu Üdvözlet Máltáról 2014 a.v. 80×100
NAGY IMRE GYULA
nagyimregyula@gmail.com Az elmúlás kövei II. 2008 v.t. v. 100×100
47
PUHA FERENC
SZÉPHÁROM
puhaferenc@freemail.hu Kék formák 2010 o.f. 130×80
OROJÁN ISTVÁN orojan.istvan@t-online.hu ÖRÖKSÉGEM X. 2005 v.t. fa 43×30 mgt.
48
SERÉNYI H. ZSIGMOND
PARÓCZI ÁGNES
paroczi.velkei@t-online.hu Képek képe 2009 o.f. 60×80
fotó: Kováts Gergő
fotó: Kováts Borbála
SZÉPHÁROM
serenyi.zsigmond@gmail.com Diagonálisan osztott 2013 o.v. vt. 85×85
49
SZATHMÁRY JÓZSEF
SZÉPHÁROM
maryjoz5@gmail.com Határok közt 2012 digitális tinta, lenvászon 159×99
SZÉKÁCS ZOLTÁN szekacs.zoltan@upcmail.hu Zsák és Vörös 2014 v.t. v. 60×90
50
SZEGEDI CSABA
SZÉPHÁROM
info@szegedicsaba.com Manhattan # 8 2006 a.v. 140×91
SZŐNYEI GYÖRGY
font-art@freemail.hu Erdő III. 2010 tempera, papír 70×100
51
TÓTH FERENCZ
fotó: Kováts Gergő
SZÉPHÁROM
ferencz.toth@gmail.com Húzom a csíkot V. 2014 o.f. 50×40
52
VESZELI LAJOS veszeli.lajos@gmail.com Tűzmadár 2015 v.t. 120×120
FUGA 2015. július 20 – szeptember 6.
ANNAVARRO-KISS ANIKÓ
fotó: Kováts Gergő
annavarro52@gmail.com Kezdet 2010 fa, hálószövet, motorok, automatika 107×87×10
APPELSHOFFER PÉTER
appelshofferpeter@gmail.com Kálcium-réz-szilikát pixis 2014 o. fa 30×30
53
BAKSAI JÓZSEF
BALOGH ERVIN 06-20/206-2653 Régi történet 1969 koll. 59×42
54
fotó: Kováts Gergő
FUGA
bj.baksai@gmail.com Mag 2015 v.t. 100×70
BARABÁS MÁRTON
FUGA
martonbarabas@hotmail.com Szürke-fehér nautilusz 2014 festett fa, zongoramechanika 33×33×6,5
BÁNFÖLDI ZOLTÁN b-zoltan@invitel.hu Corpus Carbon 2014 enkausztika o. v. 60×80
55
BÉSZABÓ ANDRÁS
FUGA
beszeboa@gmail.com Organikus struktúrák 2015 a.v. 80×60
BENES JÓZSEF
benes.jozsef@freemail.hu Metafizikus bálvány 2014 o.v. 40×30
56
BIRKÁS ISTVÁN
FUGA
birkas@dunasor.hu Két csíkos mező 2014 v.t. 64×55
BIKÁCSI DANIELA
bikacsi@gmail.com Lekaszált fűcsomó 2007 tojástemp. v. 65×90
57
BÓDIS BARNA
FUGA
fotó: Kováts Gergő
bodisbarnabas@freemail.hu Kätte 2013 o.v. 100×100
BOGA CLEMENTINA GABRIELLA
bogaclementina@gmail.com Elmélkedés a test mulandóságáról 2011 o. v. 100×100
58
CSIKÓS TIBOR
FUGA
csiktib@freestart.hu Folyamat 115 2015 a. karton 41×31
BÜKI ZSUZSANNA
zsubusze@gmail.com Várostörténet 2010 v.t. 70×100
59
CSORBA-SIMON LÁSZLÓ
fotó: Kováts Gergő
FUGA
jusimo.csorba@gmail.com Rétegző rajz II. 2012 a. papír 70×50
CSURKA ESZTER
fotó: Kováts Gergő
csurkaeszter@gmail.com Cím nélkül 2015 o.v. print 55×55
60
DARÁZS JÓZSEF
FUGA
jozsef.darazs@strabag.com Napforduló 2007-2015 tojástempera f. 70×50
DOROGI BÉLA
agresssor@citromail.hu Still life with barbed wire 2015 o.v. 60×80
61
FENYVESI MÁRTA
FISCHER BALÁZS ecset.ecset@gmail.com Legelésző asztalok 2010 temp. papír 50×70
62
fotó: Kováts Gergő
FUGA
marta.fenyvesi@gmail.com No-színház 2014 v.t. papír 40×30
FÜRJESI CSABA
FUGA
csaba@furjesicsaba.hu Balaton 2015 o.v. 60×70
GÁLY KATALIN
galy.katy@chello.sk Privat Doublets I. 2015 fotó, digitális nyomat, film 295×90
63
GANCZAUGH MIKLÓS
FUGA
miklos@ganczaugh.hu Oszlopos Simeon Oszlopa 2000 p. tus temp. 56×42
HÉRICS NÁNDOR hericsnandor@gmail.com Navigare recesse est 2013 v.t. 126×93
64
GERGELY NÓRA
fotó: Kováts Gergő
FUGA
gergely.nora@chello.hu Messze 2005 a.f. 70×100
HOMORÓDI ÉVA
homevi@freemail.hu Fürdő-játék, fürdőjáték? I. Fürdő-játék, fürdőjáték? II. 2015 v.t. v. 70×70
65
HUSZÁR IMRE
FUGA
huszimre@gmail.com Alkímia XVII. 2007 o. papír 78×67,5
JOVIÁN GYÖRGY
fotó: Kováts Gergő
joviangyorgy@gmail.com Tanulmány a Bontáshoz XIV. 2015 o.v. 100×100
66
KÁDÁR JÁNOS MIKLÓS
FUGA
janoselastic@gmail.com Napfogyatkozás 1997 a.v. 80×80
KALOCSAI ENIKŐ
kenikoe@gmail.com Hullámok tükrében 2015 a.v. 100×100
67
KARSCH MANFRÉD
FUGA
karsch.manfredne@gmail.com Oxidáció 2015 o.v. 102×77
KECSKÉS ANDRÁS andras.kecskes@gmail.com Nagy felhő II. 2014 o.v. 70×90
68
KIRÁLY GÁBOR
FUGA
gambri69@gmail.com Birkanyírók 2015 a.v. 90×60
fotó: Sulyok Miklós
KISS ILONA
golcond55@t-online.hu Az alapító 1996 a. v.t. drótháló 100×50
69
KOVÁCS JOHANNA
fotó: Kováts Gergő
FUGA
fotó: Kováts Gergő
kjohanna@me.com Romlás virágai 2014 a.v. 60×60
KOROMPAY DÓRA 70
gundelfi@hotmail.com Ercsi hangulat (Bálványos Huba emlékére) 2009 pasztell v.t. 50×65
KOVÁCS PÉTER BALÁZS
FUGA
kpbli@yahoo.co.uk Áradás 2014 a.v. 100×120
KOVÁCS PÉTER
petrkovacs@freemail.hu Hamurajz (Arcvesztők) 2012 v.t. papír f. 70×100
71
LÁNYI ADRIENN
FUGA
lanyi.adrienn@gmail.com Átszüremlés III. 2015 o.v. 50×70
LAJTA GÁBOR
lajta.gabor@gmail.com Kidőlt fák 2013 o.v. 70×70 cm
72
LONOVICS LÁSZLÓ
FUGA
lono@t-online.hu Átszűrődő fények 2015 o.v. 90×90
LÓRÁNT JÁNOS DEMETER lorantjd@invitel.hu Multikulti 2014 o.v. 70×70
73
LUZSICZA ÁRPÁD
FUGA
luzsicza@freemail.hu Két fél 2015 a.v. 35×35
LOVÁSZ ERZSÉBET
fotó: Kováts Gergő
prinotipa@freemail.hu Hírnök 2008/12 o.v. 80×90
74
MAKÓ JUDIT
FUGA
makojudit@gmail.com United Colors 2015 o.v. 110×100
MAGYAR GÁBOR
magyargabor63@gmail.com Világkép 2006 karton v.t. 85,5×63
75
MAYER BERTA
FUGA
fotó: Kováts Gergő
mayerberta7@gmail.com Jelek a falon (részlet) 2013-14 a. műanyag tekercskép 240×40
MAROSI ILONA
fotó: Kováts Gergő
ilonam@upcmail.hu Architektúra 2006 o.v. 100×100
76
MOLNÁR LÁSZLÓ
FUGA
tintatarto@freemail.hu Hommage á E.H. No 9. 2010 temp. 51×35,5
MOLNÁR PÉTER
molnar.simon@gmail.com Szürke tájkép, imitt-amott betűk 2013 o. préselt lemez 23×20
77
FUGA
MÓZES KATALIN
mozeskatalin@t-online.hu Festő 2015 o. grafit, karton 64×49,5
NÁDAS ALEXANDRA nan.art.bt@gmail.com Úszó reneszánsz (töredékek) 2013 v.t. fa 122×40
78
NAGY GÁBOR
FUGA
nan.art.bt@gmail.com Lappföldi jelenet 2011 v.t. fa 100×70
NÉMETH GÉZA
gezanemeth@freemail.hu A másik oldal 2010 p. f. 50×70
79
OLESCHER TAMÁS
FUGA
olescher.tamas@gmail.com Közeledjetek... (Jak. 4.7.) – A mi szép világunk, lelet 2015. a.v. 70×70
OLAJOS GYÖRGY olajosgyorgy@gmail.com A kevély és a lány 2014 o.v. 60×50
80
FUGA
ORVOS ANDRÁS
PÁL BALÁZS
orvosart@gmail.com Dunaparti sétány 2015 o.v. 60×80
fenekig@palbalazs.info Cím nélkül 2015 o. f. v. v.t. 50×70
81
P. BOROS ILONA
FUGA
p.boros.ilona@gmail.com Üres sír 2015 v.t. 50×50
PIRK LÁSZLÓ
pirklaszlod@t-online.hu Fa jelképek (Pieta fa) 1998 o.v. 90×70
82
SEBŐK ÉVA
FUGA
sebk.va179@gmail.com Csillár 2014 o.v. 50×70
SEJBEN LAJOS
sejben@vipmail.hu Tájhangolás 2011 v.t. v. 100×70
83
SINKÓ ISTVÁN
FUGA
fotó: Kováts Gergő
sinko.istvan@yahoo.com Szamos-álom 2013 a.v. 50×70
SOMOGYI GYÖRGY bedego@freemail.hu Alba Insula II. 1 992 o.f. 100×100
84
SOPHRIN, DIANE
FUGA
sophrin@geneseo.edu Tábla nyúlványokkal I. 2015 v.t. papír 60×40
SÓVÁRADI VALÉRIA
sovaradivali@t-online.hu Hommage á Van Gogh 2010 o.v. 100×100
85
STUIJFZAND, LOUISE
FUGA
lorantjd@invitel.hu Találkozás 2. 2012 v.t. rét. lemez 75×75
fotó: Kováts Gergő
STILLER-LUZSICZA ÁGNES 86
asl@mikronverlag.de Csopaki csónakok 2014 a. gvas fa 30×50
SZABÓ ÁGNES
FUGA
gigresz@gmail.com A hatodik ajtó 2006 v.t. 60× 40
SZÉCSI KATALIN ZS.
fotó: Kováts Gergő
katrinsuzan@gmai.com Váratlanul 2015 v.t. 70×70
87
SZÉKELYI KATI
FUGA
kati.szekelyi@freemail.hu Nekem ez Pest I-II. 2011 koll. papír 70×40
fotó: Hasznos Zoltán
fotó: Kováts Gergő
88
SZEMADÁM GYÖRGY
FUGA
szemadamgy@hdsnet.hu Asyuth 2 015 o.v. 100×70
SZÉKHELYI EDITH
e.szekhelyi@gmail.com Jelsor 2014 v.t. 80×80
89
SZENTES OTTOKÁR
FUGA
zsubusze@gmail.com Horizont 2010 o. v.t. 85×85
SZILÁRD KLÁRA
claire.szilard@hotmail.com Szürke harmónia 2015 o.v. 120×80
90
SZILY GÉZA
FUGA
vanyaimagdolna@t-online.hu Nyitány II. 2014 a.v. 102×92
SZOTYORY LÁSZLÓ
szotyorylaszlo@gmail.com Sötétedik a kastély parkjában 2008. o.v. 80×100
91
FUGA
T. SZABÓ LÁSZLÓ
SZÜTS MIKLÓS 92
tszl@t-online.hu Rés 2014 frottázs 61×81,5 cm
szutsmiklos@gmail.com Csendélet 2012 akv. papír 30×40
SZUROMI IMRE
FUGA
szuroim@gmai.com Rezdület. DP emlékére 2012 o.v. 2×70×70 (álló)
fotó: Kováts Gergő
TARNÓCZI JÓZSEF
tarnoczi.jozsef@freemail.hu Katabasis I. 1999-2001 o. v. f. 155×90
93
fotó: Kováts Gergő
FUGA
TURCSÁNYI ANTAL
uzenet@turcsanyiantal.hu Szembesítés 2007 o.f. 66×80,5
TUZSON-BERCZELI PÉTER peter@tuzsongaleria.hu A varázsláda titka 2015 o.v. 90×90
94
VÁLYI ANIKÓ
FUGA
valyianiko@gmail.com Cím nélkül 2015 a.v. 70×50
UJHÁZI PÉTER
ujhazi.janos@gmai.com El (Óriások-sorozat 4.) 2014 a.v. 100×100
95
VÁNYAI MAGDOLNA vanyaimagdolna@t-online.hu Ötórai tea után 2015 pác tus akv.ceruza 71×50
VARGA PATRÍCIA MINERVA
FUGA
vargaminerva@gmail.com Roppant pogányság I. (Kosztolányi Dezső) 2008 o.v. 100×100
96
VÁRHELYI TÍMEA
FUGA
varhelyitimea@gmail.com Zongoralábak elszáradt virággal 2015 p. papír 91,5×61
VARSÁNYI ÁRPÁD
balazsadam70@gmail.com Éjjeli őrjárat után Fermi tanulmányokkal 2013. a. papír 100×70
97
VELICH DÓRA
FUGA
teodoradhira@gmail.com Pszichogenezis I. 2000 o. a. v. 160×120
VOJNICH ERZSÉBET vojniche@gmail.com Nagy türkiz falú medence 2012 v.t. rizspapír 60×80
98
WEGROSZTA GYULA
FUGA
szo-we@freemail.hu Áldozati bárány 2014 fa, textil, fém 34×24×14
WROBEL PÉTER
fotó: Kováts Gergő
wrobel@vipmail.hu Enigma of Desire 2014 a.v. lakk, gyanta, porfesték 70×50
99
ZÖLD ANIKÓ
FUGA
zaniko9@gmail.com Fénykapu 2014 o.v. 100×70
ZOLTAI BEA 100
zoltaibea@yahoo.com Bächer Iván zongorája 2015 o.v. 100×150
KÁROLYI ERNŐ a Magyar Festők Társasága doyenjének jubileumi tárlata
FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY 2015. november 9 – december 3.
Ó, jaj, meg kell halni 2008 o.f. 68×52
fotó: Kormos Péter
fotó: Kormos Péter
Spirál 2009 o.f. 57×52,5
101
fotó: Kováts Gergő
KÁROLYI ERNŐ
fotó: Vargha János
Ellenétek 2000 o.f. 80×100
Ion tenger 2003 o.f. 100×122
102
GESZTUS VÍZIVÁROSI GALÉRIA 2015. november 27 – december 18.
AKIRAM
marika.schwarcz@gmail.com Fényszövet 2007 a.v. 70×100
BÁNSÁGHI TIBOR
studio@bansaghi.hu Ölandi ébredés 137 (Rondó) 2002 föld, papír 42×35
103
fotó: Kováts Gergő
BORSOS MARGÓ
GESZTUS
borsos.margo7@gmail.com Körbe-körbe 2015 a.v. 50×40
CSERNÁTONY LUKÁCS LÁSZLÓ
csernatonylukacs@gmail.com Punk 2015 v.t. 70×100
104
DAMÓ ISTVÁN
gravure.bt@gmail.com Mese a lét adta játékról 2015 a.v. 50× 50
FREISINGER BALÁZS
GESZTUS
Trapp 2015 a. falemez 40×50
105
HORVÁTH IVÁN
horvath1935@gmail.com Búcsú 2015 a.f. 70×50
GAJDÁN ZSUZSA
GESZTUS
gajdanzsuzsa@gmail.com Írott kép 2015 v.t., a.v. 70×50
106
KISNÉMETH FERENC
GESZTUS
level@kisnemeth.hu Partmenti kövek 2014 o.v. 100×70
KŐRÖSI PAPP KÁLMÁN korosipapp.kalman@gmail.com Gyöngyök születése 2010 a.v. 100×80
107
MAGYAR JÓZSEF magyarjo@gmail.com Hírmondó 2015 a.f. 80×60
MAZALIN NATÁLIA
GESZTUS
mazalinnati@citromail.hu Cím nélküli 2015 v.t. v. 60×60
108
M. NOVÁK ANDRÁS
GESZTUS
fotó: Kováts Gergő
mnovakandras@t-online.hu Korszelet 2015 hungarocell, papír v.t. 48×14×34
OPÁNSZKI TAMÁS
opanszkitamas@gmail.com Hokisok VII. 2002 o.v. 55×75
109
ŐRY ANNAMÁRIA
orymarcsi@freemail.hu Virágok I-V. 2008 tus, papír 50×38
PAF
fotó: Borsos Mihály
GESZTUS
p.andrasferenc@gmail.com Balance I. 2015 v.t. v. 50×70
110
RAUTNER FRITZ fritzrautner@gmail.com cím nélkül 2013 a. szén, lenv. 140×80
POLGÁR CSABA
fotó: Garas Kálmán
GESZTUS
polgarvarga@t-email.hu Gesztus áradás 2002 akv. papír 100×70
111
URBÁN TIBOR
urbantibko@gmail.com Szymbark 5. 2015 v.t. papír 29,7×21
T. HORVÁTH ÉVA
GESZTUS
t.horvatheva@gmail.com Európa elrablása 2010 v.t. 27×27
112
VARSÁNYI ÁRPÁD
GESZTUS
fotó: Kováts Gergő
balazsadam70@gmail.com Hommage a Dürer 1995 a.f. 80×40 cm
VANKÓ ISTVÁN
vanko.istvan@chello.hu Felülrajzolt jelen 2015 a.v. 70×70 Pistike a vérzivatarban 2015 v.t. f. 33×33
113
fotó: Kováts Gergő
VÉN MÁRIA VINCZELLÉR IMRE
fotó: Mester Tibor
GESZTUS
vigadosor@freemail.hu Concerto I. (Bartók) 1992 o.v. 80×80
114
venelike@gmail.com Bartók II. 2001 tus 70×100
WAGNER JÁNOS
GESZTUS
fotó: Kováts Gergő
fotó: Kováts Gergő
wagner.janos36@gmail.com Tisztelet Rembrandtnak 2005 o. falemez 55×44
VÉGH ANDRÁS
veghandre@gmail.com Levél a XX. századból II. 2009 a. koll. 80×60
115
ZOLTÁN MÁRIA FLÓRA
GESZTUS
zmflora@gmail.com Avignoni kövek No.114. 2015 a. olajkréta, papír 70×50
116
NÉGYEK A Magyar Festők Társasága 2015. évi új tagjainak bemutatkozó tárlata
FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY 2015. december 7 – 31.
SZŐLLŐSI ALBERT szalberster@gmail.com Gesztusok 2015 v.t. 64×55
FARAGÓ ÁGNES
ogi@chello.hu Városlakó sétái 2014 a. vt. f. 100×70 cm
117
SZÉKELY MÓRI MÁRTA mmori@t-online.hu Tér-sík II. 2015 a., o., koll., f., fa 80×80
KISS MIHÁLY
NÉGYEK
kissmihaaly@gmail.com Kétfigurás útvesztő kerttel, kígyóval, almával (B változat) 2014 o.f. 80×90
118
A rövidítések magyarázata a. – akril a.f. – akril, farost akv. – akvarell a.v. – akril, vászon f. – farost koll. – kollázs mgt. – magántulajdon o. – olaj o.f. – olaj, farost o.v. – olaj, vászon p. – pasztell temp. – tempera v. – vászon
119
A Magyar Festők Társasága korábbi katalógusai végiglapozhatók:
www.magyarfesteszet.hu
Felelős kiadó a Magyar Festők Társasága Felelős szerkesztő Kováts Albert Katalógusterv: Kováts Borbála A külön nem jelzett fotókat a művész készítette Nyomdai munkák: Nalors Grafika, Vác ISBN 978-615-5074-10-3
2