MAGYAR FESTÕK TÁRSASÁGA VIGADÓ GALÉRIA
2002. december 19 — 2003. január 12.
A kiállítás és a katalógus támogatói Nemzeti Kulturális Alapprogram Budapest Fõváros Kulturális Bizottsága Budapest Belváros-Lipótváros Közgyûlése és Kulturális Bizottsága Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma HUNGART Egyesület Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány Godot Galéria Magyar Festészeti Alapítvány
Angol fordító Földvári Balázs
A hajó vízi jármû, szimbolikus jármû (az égitesteket, fõként a Napot viszi keresztül az égbolton; a halottakat szállítja a túlvilágra). Az utazó, a kaland, a felfedezés, az élet, az életen való biztonságos átjutás szimbóluma. Lunáris princípium (a védelem megtestesítõje, az anyaméh, a bölcsõ megfelelõje). A hajó (bárka, csónak, ladik, tutaj) összekötõ a föld és a víz, a véges és a végtelen, az élet és a halál között. Közlekedési eszközként talán az elsõ az emberiség kultúratörténetében. Mint szimbolikus jármû, egyrészt az életutat utazásként jelképezi, másrészt a halottakat szállítja át a túlvilágra, harmadrészt az égitesteket viszi keresztül az égbolton (fõként a Napot és a Holdat). A hajó fõ elemei: a tat, az orr és a hajótest szemantikai egységet alkotnak a kozmikus ciklus fázisaival, a napnyugtával s napkeltével, a halállal s a feltámadással. Már az újkõkori megalitok falain gyakran láthatók bekarcolt ábrázolások: valószínû a halottak szigetére biztosították a szimbolikus átmenetet. A bronzkor skandináv sziklaképein sílécre emlékeztetõ kettõs tõkével ábrázolt hajók kozmikus folyamatok tükörképei (pl. Almgrenbõl). Más bronzkori sziklarajzoknak is gyakori eleme a halottak lelkét vivõ hajó, felidézve a koporsó képét, mely felfogható a túlvilági lét, az újjászületés kapujának. Baldr ifjú isten testét csónakban égetik el, halála mintegy elõjele az istenek és az egész világ pusztulásának. A holtak körmébõl készült hajó a naglfar, ezen jönnek fel a holtak birodalmából a világvége elõtt a halottak, hogy részt vegyenek a nagy eszkatológikus harcban az istenek oldalán. A tunguz sámánok egyes öltözetein csónakábrázolások láthatók, mert ezeken utaznak jelképesen az alsó világba. A sumér-akkád Úr-sanábi, az alvilági révész kíséri a holtak lelkét, szeli át csónakjával a folyót, amely az élõk
S. Nagy Katalin
és a holtak közti határt képezi. A világóceán és a földalatti édesvizek ura, Enki, egyben a legõsibb sumér kulturális központ, Eridu város fõistene teremtette az embereket. Egy asszír dombormû pontosan megõrizte a hosszúkásra formált bambusz guffa alakját, melyen az Eufráteszen hajóztak. Egy kaldeai pecséthengeren Sin holdistent ábrázolják, amint bárkáján csillagalakzatok között siklik. Egy Kr. e. kb. 2800-ból származó pecséthengeren Tammuz isten tiszteletére kultikus körmeneti hajó látható Eridu városából, Kr. e. 3500 körüli idõbõl maradt fenn hajómodell. A tavaszünnepen a babilóniai fõistenné vált Mardukot ugyanúgy bárka hordozta, mint a kisázsiai Attiszt az isten feltámadásának ünnepén, vagy mint az egyiptomi Amont a luxori templomba vezetõ körmenetben. Hajóábrázolást már egy predinasztikus korból származó sírból is ismerünk, felsõegyiptomi agyagedényrõl Kr. e. 3000 tájáról, s egy szakkarai sírból (Kr. e. 2500 körül). Kr. e. 2000 körüli idõbõl már vitorlás hajómodellek is elõkerültek sírokból. Hatsepszut istennõ templomának Deir-el-bahri falán expedíciós hajói láthatók. Az egyiptomiak hite szerint fõistenük, a sólyomfejû emberként fején napkoronggal ábrázolt Ré napbárkáján kering a világ körül, minden nap a Mendzset bárkán szeli át az ég óceánját. Az égi Níluson hajózva fényt hoz a földre, éjszaka áthalad a holtak birodalmán, az alvilági Níluson, átszáll éjszakai bárkájába, a Meszektetbe, megküzdve a sötétség erõivel. Számos sírkamra festmény õrzi Ré alakját a napbárkán (pl. Kr. e. 15. sz.; 19. dinasztia, Vádi-esz-Szebua; hajó napbárka, benne az anhot kezében tartó sólyomfejû Hórasszal stb.). Fia, Behdeti Hórusz csónakon kíséri a Níluson hajózó Rét és legyõzi a fõisten krokodillá és vízilóvá változott ellenségeit. Leánya, az igazságot megtestesítõ Maat áll a bárka orrá-
3
4
ban s együtt figyelik, mi történik a földön. A gizehi piramis közelében feltárt napcsónakok is valószínû Ré bárkáinak jelképei. Az ókori egyiptomi templomi szertartások fontos mozzanata volt a Nap-bárkának a templomba szállítása, a hívõk számára ez reprezentálta a Nap égi útját. Minden tavasszal feldíszítették és az isteneknek ajánlott áldozatokkal vízre bocsátották Ízisz, a halál legyõzõjének, a természet, a termékenység, az anyai szeretet, a hitvesi hûség istennõjének hajóját s így kértek védelmet az összes hajó számára. A bárkák a szüléssel, születéssel, halállal, újjászületéssel kapcsolatban válhattak Ízisz-szimbólumává, Ozirisz és Amon is megjelenhettek a hajóban. A piramisok mellé teremtett bárkák is arra az utazásra utalnak, amit a halott kozmikus-mitikus útján bejár. Ozirisznek egyéként a vízen ringatózó koporsó is a bárkája, abba zárta testvére, Széth. ` Az óind Mahábhárata eposz vízözön-történetében a bölcsek Brahmá isten tanácsára építenek bárkát s ez menti meg õket a pusztulástól. A buddhizmusban a törvény hajója teszi lehetõvé az ember számára, hogy átkeljen a lét és a lélekvándorlás óceánján. Hajóábrázolást ismerünk pl. a jávai Borobudur buddhista templomból (9. sz.). Az ókori Kínában is szimbolikus szerepet játszott a hajó. „Az uralkodó a csónak, a nép a víz. A víz viszi a csónakot, de fel is boríthatja” — írja Kr. e. a 3. sz.-ban Hszün Csu. Az Ószövetségben részletes leírásokat találunk hajókról, bár az izraeliták az egyiptomiakkal és a hetitákkal ellentétben nem voltak ügyesek a hajózásban. Jónás prófétát a viharba került hajóról vetik a tengerbe, elnyeli egy hatalmas hal. (Az ókeresztény mûvészet gyakran ábrázolja ezt a jelenetet. 1340 körül Münchenben egy Biblia pauperorum lapján látható). A hajó, pontosabban tutaj, amelyet Noé épített a vízözön idején, megmenti õt és családját a vízözöntõl, melyet Isten az emberek bûne miatt haragra gerjedve küld a földre, elárasztja azt és elpusztít minden embert. Egy új kezdet lehetõsége áll a maradék, Noé és hozzátartozói elõtt. Az
asszír Gilgames-eposzban az egyetlen ember, aki visszatért a halálból, a sumér-akkád Utnapisti meséli el az egész földet elárasztó vízözönt és csodálatos megmenekülése történetét az istenek akaratából. Mindkét történetben a bárka egy hegynél, az Ararátnál köt ki. Noét nemcsak figyelmezteti Isten, hogy katasztrófa közeleg, hanem pontos utasításokat is ad a hajó anyagára, méreteire, belsõ elrendezésére vonatkozóan. A bárka három szintje megfelel a világegyetem hármas tagolódásának (pl. 1438-ból egy fametszet). A zsidó Biblia legfontosabb és hagyományosan ládaformájúnak ábrázolt bárkája a keresztény tradícióban az egyház elõképévé válik. Számos ábrázolása található ókeresztény templomok mozaikjaitól a templomi mennyezetkazettákig (ez utóbbi eredeti példánya látható Tancson). Noé, az új Ádám Ábrahám és Mózes között áll. Mózest, a fáraó parancsa elõl (hogy t.i. minden újszülött zsidó fiúgyermeket fojtsanak a Nílusba) elrejtik, majd egy szurokkal bekent papiruszkosárba a sás közé teszik. Ez ugyanúgy a túlélés, az élet lehetõségét jelenti a pusztulás közepette, mint Noé bárkája. A krétai-mükénéi kultúrkörbõl agyag hajómodelleket és számos pecsétkövön, pecsét hengeren, pecsétgyûrûn ábrázolt hajótípusokat ismerünk (Kr. e. 1600 körülrõl). Görög vázákon, csészéken számos kép õrzõdött meg. Athéni dipülonvázákon ábrázoltak hajókat is. A görög Péliaszt és Néleuszt anyjuk ugyanúgy egy ládában egy folyó hullámaira bízta, mint ahogyan azt Rhen Silvia tette Romulussal és ikertestvérével, Remussal. A görög-római mitológiában Kháron, a rongyos ruhájú öreg, az alvilági révész szállítja az elhunytak lelkét az alvilági folyókon s ezért egy obulusz fizetséget kap (a temetési szertartáson a pénzdarabot a halott nyelve alá helyezték). A görögök alvilági révészét, Kháront ladikjával együtt festette oda Michelangelo a Sixtus-kápolna Utolsó ítélet freskójára. Élõ ember számára csak a Perszephoné ligetében szakított aranyág nyitja meg az utat a holtak birodalmába. Így parancsolta meg a Szibülla,
hogy az aranyág felmutatása után Kháron szállítsa át Aineiaszt. Héraklész és Thészeusz erõszakkal kényszerítették Kháront, hogy átvigye õket az alvilágba. Nemcsak a Hádeszbe, az árnyak világába vezethet hajó. Dionüszosz Naxosz szigetére hajózva szõlõindákkal és repkénnyel futtatja be a hajó árbocát és vitorláit (ezt ábrázolja pl. Exekiasz Dionüszosz a hajón c. csészefestménye). A furfangos, leleményes Odüsszeusz is hosszú tengeri utazást tesz, hajója számos fekete és vörösalakos vázán megörökítõdik (pl. Kr. e. 5. sz.-ból, London, British Museum). Trója eleste után hazautazása, bolyongása tíz évig tart, Poszeidón, a tengeristen is ellene van. Sértetlenül átjut hajója a Bolygó Sziklák, a Szkülla és Kharübdisz közötti szûk szoroson. A szirének hangját az árbochoz kötözve hallgatva menekül meg a csábítástól. Egyik ilyen híres vörösalakos váza a British Museumban látható (Odüsszeusz és a szirének, Kr. e. 5. sz.). Zeusz villámmal sújtja hajóját, mert éhezõ társai esznek a szent tehenek húsából, egy árboc darabjába kapaszkodva több napi hányódás után vetõdik partra. Már a Kr. e. 8. sz.ból fennmaradtak Odüsszeusz hajótörését ábrázoló jelenetek a geometrikus stílusú kerámiákon. Egy athéni dipülonvázán is ez látható, formailag egy eleuziszi hajóval rokonítható, mindkettõrõl hiányzik az árboc és a vitorla, viszont látható a rácsos parancsnoki emelvény. A durva ecsetvonással odavetett hajó valóságos mérete nehezen állapítható meg. A Louvre-ban õrzött szamothrakéi Niké-szobor (Kr. e. 4. sz. vége) talapzata valójában egy diera, azaz kétevezõ-soros hajó elsõ része. A gyõzelem szárnyas istennõje a hajóorr részén állva vezeti diadalra, harci sikerekre híveit. A Kr. e. 6. sz. végi Nikoszthenész-féle váza és az Exekiász-féle fekete alakos tál részletesen ábrázolja a vitorlás hajók szépségét. Exekiász Kr. e. 530 k. Dionüszoszt ábrázolta a tengeren szõlõtõkével megrakott hajón, egy külixen, feketealakos festményen (München, Staatliche Antikensammlungen). Fennmaradtak az Odüsszeusz bolyongásait megörökítõ Kr. e. 1. sz.-ból való
falfestmények a római Esquilinus-domb egyik villájában. A reneszánsz és a barokk festõk freskósorozatokon örökítik meg Odüsszeusz élettörténetét, utazásait, ezek Fontainebleau-ban, Bolognában, Firenzében és másutt ma is láthatók. A 16-17. sz.-i festészet a mitoszból különösen kedvelte a hajó-jeleneteket (pl. Parmigianino és Laracci az Odüsszeusz és a szirének történetét), a 18-19. sz.-i festõk a hajó hánykolódását, a hõs hányattatásait (pl. Turner, Böcklin). Az aranygyapjúért hajózó Argonauták és Odüsszeusz mitikus bolyongásainak csakis a hajó lehetett az eszköze. Aineiasz Trója eleste után bajtársaival együtt végighajózta a mai Égei-Ión- és Tirén tengert Thrákiától Déloszon és Krétán keresztül egészen Szicíliáig és Karthágóig, míg végre partot ért Itáliában és várost alapított a Tiberis partján. A reneszánszban különösen szívesen ábrázolták hét évig tartó bolyongásait (pl. 1497-bõl egy majolikatálon a Déloszra érkezõ Aineiasz hajója). A hajó Platónnál a jól szervezett állam, a politikai közösség szimbóluma. Az alexandriai görögöknél és a római provinciákban tovább él az egyiptomi Ízisz kultusza, kinek testét a földdel azonosították, melyet a kiáradó Nílus (=Ozirisz) termékenyít meg. Ízisz a hajótöröttek megmentõje, a tenger királynõje. Rómából számos hajót ábrázoló dombormûvet, freskót, mozaikot ismerünk. Kr. e. 100 körülrõl az ún. szidoni hajót, egy pompeji leleten egy kereskedelmi hajót, az ostiai ásatásokból származik a Torlonia-hajó (Kr. u. 200), hátterében kikötõvárossal. Római mozaikon hajójelenet található Rómában a Basilica di Santa Maria in Trastevere templomban. Trajanus oszlopáról ismerjük a dunai teherhajókat. Egy pireusi sírkövön latin vitorla látható (2-3. sz.). Fekete vitorlával futott ki a hõs attikai, Thészeusz hajója Athénbõl, hogy Krétára menjen megölni Minótauruszt, a labirintusba zárt szörnyet. Thészeuszban sokan Krisztus elõképét látják, mint ahogy Noé bárkája is a kereszténység szimbóluma.
5
6
Az ókeresztény síremlékeken (Kr. u. 3-4. sz.) a hajó, rajta az olajágat tartó galambbal az üdvözülõ emberi lelket és az egyházat egyszerre jelenti. Az egyház hajó, mely az élet veszélyes, zûrzavaros, háborgó tengerén a biztos kikötõ, a Paradicsom felé tart. Krisztus a kormányos, az árboc a kereszt. Jézus prédikált bárkában ülve (csodálatos halászat esete), a vizet is abból csendesítette le. Ez utóbbi jelenetet a miniatúra festészeten és a koraközépkori falfestészeten (pl. Reichenau, Oberzell, Sankt Georg 1000 k., Velence, S. Marcos mozaikja, 12. sz. vége) ritkán ábrázolták. Szentek legendáriumában szerepel, hogy a szentet vagy holttestét kormány és evezõ nélküli hajóra tették s az eljutott rendeltetési helyére (pl. Szent Jakab apostol holtteste Hispániába, Mária Magdolna egy kormány nélküli hajón jut el Marseille-be). A hajó attribútuma Szent Orsolyának, aki hajón tér vissza kísérõivel a római zarándoklatról Kölnbe (pl. Claude Lorrain: Szent Orsolya partraszállása, 1641, London, National Gallery), Myrai Szent Miklósnak és a hajósok védõszentjének, Szent Erazmusnak és Szent Miklósnak is. A barokk mûvészetben alakul ki az a képtípus, amelyen a pápa és a szerzetesek az egyház hajójáról veszik fel a harcot a pogányokkal s a tévtanok hirdetõivel. Magát a templomépületet is hajónak tekintik (fõhajó, mellékhajó, kereszthajó), olykor a szószék is hajó alakú, ahonnan a pap úgy beszél a híveihez, mint egykor Jézus, aki egy bárkából tanította a népet. Közben mégis távolodnak a hittõl, a kultuszoktól és egyre inkább a hétköznapiság válik uralkodóvá. A 19. sz.-i William Turner Tengeri vihar c. festményén a hánykolódó hajó az elemeknek kiszolgáltatott emberi lét kifejezõje. Hajótörés (1805) c. festményén az elemek erejének kiszolgáltatott vitorlások, csónakok. Késõi festményein (A Téméraire hajó utolsó útja a Temzén napnyugtakor, 1842, Égõ hajó viharban 1842) a fény- és a színhatás a meghatározó, már nem a hajó a fontos, hanem a mozgás és az atmoszféra, a hajó a ter-
mészet egyik elemévé válik, akár a levegõ, a víz, a köd. A tünékeny jelenségek: a hullámok tajtéka, a felhõk, a levegõ, a fény rezgése mellett a hajó a nyugalom, a biztonságos révbeérkezés jelképe John Constable festményén (A brightoni tengerpart vitorlásokkal, 1824—1827). Eugéne Delacroix Dante bárkája (1822) c. festménye romantikus allegorikus kompozíció, Dante és Vergilius együttes utazása Kháron ladikján a túlvilág felé (Delacroix megfestette Dantét és Vergiliust a pokolban is, nemcsak útközben). Théodore Géricault A Medúza tutaja (1818, Louvre) c. festményén egy hajó borzalmas katasztrófáját festi meg, azt amikor a szinte már félõrült túlélõk egy vitorláshajót pillantanak meg a láthatáron (a részletek realizmusa ellenére is a mû a romantikus festészet kiemelkedõ alkotása). Arnold Böcklin Holtak szigete c. festményén a túlvilágra vezetõ bárka õsi mitikus képzeteket idéz meg. Az impresszionistáknál a hajó beleolvad a színes rezdülésekbe, a fényben fürdõ táj egy eleme, a geometriai forma már nem fontos, csak a tónusok és az ecsetvonások. Nem lehet véletlen, hogy a névadó festményen csónak lebeg, benne egy álló s ülõ alak: Claude Monet Impresszió, a felkelõ nap (1872). Játékká szelídül Picassonál a hajó, de mitikus, tragikus játékszerré animisztikus, egyszerre organikus és kubista termékenység istennõi kezében, miközben az egyetlen vonással meghúzott látóhatáron egy óriás nõ úszó feje bukkan fel (Hajóval játszó lányok, 1937). A 20. sz.-ban mintha némely festõ a kezdetekhez térne vissza, szakrális tartalommal telítõdik a kép. Klee misztikus hajója és Vajda Lajos hajóroncsa (Északi fény) vágyakozás az elvesztett hitek, elmúlt kultúrák iránt, a hajó ismét összekötõ a lét és a nemlét, a terhes evilág és az ismeretlen másvilág között. Irodalom: Pataky Dénes: A hajó története, Bp. 1973; Hoppál M. — Jankovics M. — Nagy A. — Szemadám Gy.: Jelképtár, 1997; Seibert, J. (szerk.): A keresztény mûvészet lexikona, Bp. 1986; Haag, H.: Bibliai lexikon, Bp. 1987; Mitológiai enciklopédia I—II., Bp. 1988; Biedermann, B.: Szimbólumlexikon, 1989; Újvári E.: Szimbólumtár, Bp. 1997; S. Nagy K.: Föld-hajó, Bp. 1993.
The Ship
Katalin S. Nagy
Ship = a waterborne vessel, a symbolic vehicle (= it takes the
Sumerian-Accadian Ur-sanabi, the ferryman of the under-
celestial bodies, in particular the Sun across the sky; it ferries
world accompanies the souls of the dead as his boat takes them
the dead to the afterworld). It is a symbol of travelling, of
across the river that separates the realms of the living and the
adventure, of discovery, of life, of a secure passage through life.
dead. The lord of the world ocean and all underground sweet
It is a lunar principium (= an embodiment of protection, the
water, Enki, who was also the main god of the oldest Sumerian
equivalent of the mother’s womb, the cradle).
cultural centre, Eridu, created mankind. An Assyrian relief has
The ship (the barque, the boat, the barge, the raft) con-
preserved the exact shape of the elongated bamboo “guffa”
nects land and water, the finite and the infinite, life and death.
boat that was used to sail the Euphrates. A Chaldean cylindri-
It was perhaps the first vehicle in the cultural history of
cal seal from around 2800 B.C. shows a ship used in cultic pro-
mankind. It is a symbolic vehicle which, firstly, symbolises life
cessions in the honour of the god Tammuz in the town of Eridu,
as a journey, secondly, it transports the dead to the afterworld
while a model of a ship was found from the period around 3500
and thirdly, it carries the celestial bodies (primarily the Sun
B.C. In the celebration of spring, Marduk, who has become the
and the Moon) across the sky. The main parts of a ship, the
supreme deity of Babylonia, is borne by a barque just as Attis
stern, the bow and the hull form a semantic unity with the
of Asia Minor is at the celebration of the resurrection of that
phases of the cosmic cycle, with sunrise and sunset, with death
god, or the Egyptian Amon during the procession to the temple
and resurrection.
at Luxor. Depictions of a ships are known from a very early
Neolithic megaliths already often feature engraved images:
pre-dynastic grave, from a clay pot from Upper Egypt from
it is probable that those boats provided symbolic transporta-
around 3000 B.C. and from a grave in Sacchara (around 2500
tion to the island of the dead.
B.C.). The graves from around 2000 B.C. have even yielded
The Bronze-Age rock drawings from Scandinavia depict ships with dual keels resembling skis as reflections of cosmic processes (e. g. Almgren). Other Bronze-Age rock drawings
models of sailboats. The Deir-el-bahr wall of the temple of the goddess Hatshepsut show her expedition ships. According to the belief-system of the ancient Egyptians,
also often feature the ship that carries the souls of the dead,
their supreme deity, Re, who was depicted as a man with a fal-
which resembles a coffin, which may also be interpreted as
con’s head, circles the world on his sun-boat, crossing the ocean
the gateway into life in the afterworld, the gate of rebirth.
of the sky on his barque the Mendjet. Sailing the celestial Nile
The body of the young god, Baldr, was burnt in a boat, his
he brings light to the Earth, then gets into his night-boat, the
death is a sort of portent of the destruction of all the gods
Mesechtet and crosses the realm of the dead on the underworld
and the whole world. The Naglfar is a ship made from the
Nile during the night, fighting the powers of darkness. Many
nails of the dead, it is on that ship that the dead will travel
paintings in burial vaults preserve the form of Re on his sun-
back up form the empire of the dead before the end of the
boat (e.g. 15th century B.C., 19th dynasty, Wadi-es-Sebua; a
world to take part in the great eschatological battle on the
sun-boat with a falcon-headed Horus holding an ankh, etc.) His
side of the gods. Some dresses worn by Tunguz shamans also
son, Behdeti Horus accompanies Re sailing the Nile in a boat
show images of boats, as their symbolic vehicle to the under-
and defeats the enemies of the supreme deity appearing in the
world.
shapes of crocodiles and hippopotamuses. His daughter, the
7
goddess of justice Maat stands in the bow of the ship and
Assyrian epic of Gilgamesh, the only person who has returned
together they watch what happens on Earth. The sun-boats
from death, the Sumerian-Akkadian Utnapishtim relates the
found near the El Giza pyramid are probably also symbols of
story of the flood that covered the whole of the Earth and of his
Re’s barques. The procession of the Sun-barque to the temple
miraculous deliverance at the will of the gods. In both stories,
was an important moment within ancient Egyptian temple rites,
the ark stops at the mountain, at Ararat. Noah was not only
as it represented the celestial process of the Sun for believers.
warned by God; God gave him precise instructions as regards
Each spring, the ship of Isis, the conqueror of death, the god-
the material, the dimensions and the internal layout of the ship.
dess of nature, fertility, motherly love and marital fidelity was
The three floors of the ship correspond to the triple division of
adorned and launched, laden with sacrifices to the gods, to ask
the universe (e. g. a woodcut from 1438). The most important
for protection for all ships. The barques probably became sym-
barque of the Jewish Bible, which is traditionally represented
bols of Isis through the concepts of giving birth, being born,
as a box shape, became the precursor of the church in the
death and rebirth, Osiris and Amon also appeared in the ships.
Christian tradition. Several representations survive from the
The barques built alongside the pyramids also refer to the
mosaics of early Christian temples to the cofferwork on the
journey of the deceased on the cosmic-mythical path. Actually,
ceilings of churches (an original of the latter form can be seen
the barque of Osiris was a coffin rolling on the water, which he
at Tancs). Noah, the new Adam stands between Abraham and Moses.
was locked into by his brother Seth. In the story of the flood in the ancient Indian epic
Moses is hidden from the command of the Pharaoh (i.e. that all
Mahabharata, the wise men build the barque that saves them
newborn Jewish boys should be drowned in the Nile), then he
from destruction at the advice of the god Brahma. In
is placed among the rushes in a basket made of papyrus. The
Buddhism, it is the ship of the law that allows man to cross the
basket, the boat, is a means of survival among destruction just
ocean of being and transmigration. A depiction of a ship was
like Noah’s Ark. From the Cretan-Mycenae culture, we know clay model
found for example at the Borobudur th
century). The ship also
ships and images of ships on seals, cylindrical seals and signet-
played a symbolic role in ancient China. “The emperor is the
rings (from around 1600 B.C.). Greek vases and cups have also
boat, the people are the water. The water carries the boat, but
preserved many images. Ships are also shown on the dipylon
it may also overturn it.”, wrote Hsyn Chou in the 3rd century
vases of Athens.
Buddhist temple on Java (9
B.C.
8
The Greek Pelias and Neleus were entrusted to the waves The Old Testament contains detailed descriptions of ships,
of a river in a box by their mother just as Rhen Silvia sent
although the Israelites were not as good sailors as the Egyptians
Romulus and his twin brother Remus down the river. In Greek
or the Hittites. The prophet Jonah was thrown overboard from
and Roman mythology Charon, the ragged old man, the ferry-
a ship in a storm before he was swallowed by the great fish.
man of the underworld ferried the souls of the dead across the
(Ancient Christian art depicts that scene very often. It is also
river of the underworld and received a payment of one obolus
pictured in a page of a Munich Biblia pauperorum from
for it (the coin was placed under the dead person’s tongue in
around 1340.) The ship, or more precisely the raft that Noah
burial ceremonies). Michelangelo painted the underworld fer-
built before the flood saved him and his family from the flood
ryman of the Greeks, Charon, into the Last Judgement fresco
that God in his anger at the sins of people sent down to inun-
of the Sistine Chapel together with his boat. The path to the
date the Earth and destroy all men. The survivors, Noah and
realm of the dead can only be opened for a living person by a
his family, face the possibility of a new beginning. In the
golden bough torn from the grove of Persephone. That was how
Sybilla ordered Charon to ferry Aeneas across after he pre-
Fontainbleau, Bologna, Florence and elsewhere. 16th and 17th
sented such a golden bough. But it is not only Hades, the world
century painting showed a particular fondness for the ship-
of shadows that a ship may take us. Sailing to the island of
scenes of myths (e. g. Parmigiano and Laracci, the story of
Naxos, Dionysos ran grapevines and ivy up the masts and sails
Odysseus and the sirens), 18th and 19th century painters liked
of the ship (as represented in the cup painting by Exekias,
to depict the rolling and pitching of the ship and the tribula-
Dionysos on the Ship. The clever, cunning Odysseus also took a
tions of the hero (e. g. Turner, Böcklin). The ship could be the
long sea-journey, his ship is shown on many black and red
only vehicle of the mythical wanderings of the Argonauts and
vases (e. g. 5th century B.C., London, British Museum). His
Odysseus, in search of the golden fleece.
journey home, his wanderings after the fall of Troy lasted ten
After the fall of Troy, Aeneas and his comrades sailed the
years, with even Poseidon, the sea-god against him. His boat
length of today’s Aegean, Ionian and Tyrian Seas from Thrace
passed unharmed through the narrow straits between the mov-
through Delos and Crete all the way to Sicily and Carthage,
ing cliffs, Scylla and Charybdis. He listened to the song of the
finally reaching Italy and founding a city on the banks of the
sirens tied to the mast, so as to escape their temptation. One
Tiber. His seven-year wanderings were a particularly popular
such famous red figured vase is on show at the British Museum
theme during the Renaissance (e. g. the ship of Aeneas arriving
(Odysseus and the Sirens, 5th century B.C.). Zeus smote his
in Delos on a majolica bowl from 1497).
ship with a lightning bolt, because his starving fellows ate from
In Plato, the ship is the symbol of a well-organised state, a
the meat of sacred cows, and hew was washed ashore after sev-
political community. The cult of the Egyptian Isis lived on
eral days of clinging to a piece of the mast. The geometric-
among the Greeks of Alexandria and in the Roman provinces.
th
styled ceramics from the 8 century B.C. already show scenes
Her body was identified with the earth that is made fertile by
of Odysseus’ shipwreck. A dipylon vase from Athens also shows
the flooding Nile (=Osiris). Isis is the rescuer of the ship-
the same scene. The ship shown is similar in form to the one at
wrecked, the queen of the sea.
Eleusys, both are without mast or sail, but both have the com-
We know several reliefs, frescoes and mosaics depicting
mander’s bridge with its balustrade. The real size of the ship,
ships in Rome. The so-called Sidon ship from around 100 B.C.,
which is only sketched with rough brushstrokes, is difficult to
a trading ship on a find from Pompeii; the Torlonia ship (200
tell.
A.D.) is from an excavation at Ostia, with a harbour town in the The foundation of the statue of Nike of Samothrace (end of
background. A Roman mosaic shows a ship scene in the
4th century B.C.) is in actual fact the bow of a diera, i.e. a ship
Basilica di Santa Maria in Trastevere. Danube cargo boats are
with two rows of oars. The winged goddess of victory stood in
known from the column of Traianus. A gravestone in Piraeus
the bow of the ship to lead her followers to victory, to success
shows a Latin sail (2nd-3rd century A.D.).
in battle. The Nikosthenes vase and the Exekias black bowl
The hero of Attica, Theseus left Athens under a black sail
depict the beauty of sail ships in detail. Around 530 B.C.,
on his way to Crete to slay the Minotaur, the monster impris-
Exekias depicted Dionysos at sea in a ship laden with
oned in a labyrinth. Many people see a precursor of Christ in
grapevines in a chulix, a painting with black figures (Munich,
Theseus, just as Noah’s Ark is a symbol for Christianity.
Staatliche Antikensammlungen). 1st century B.C. frescoes
Early Christian gravestones (3rd-4th century A.D.) use the
depicting the wanderings of Odysseus were also preserved on
ship with the dove holding the olive branch on it as a symbol
the walls of one of the villas of the Esquilinus hill in Rome.
for the redeemed human soul and the church. The church is a
Renaissance and Baroque painters immortalised the story and
ship that sails the dangerous, chaotic, furious sea of life
the journeys of Odysseus, and their pictures can still be seen at
towards the safe haven, Paradise. Christ is the steersman and
9
the mast is the cross. Jesus preached from a boat (the miracu-
seaside with sailboats Brighton Beach with Colliers, 1824—
lous fishing), and he also stilled the waters from a boat. The lat-
1827). Eugéne Delacroix’s painting Dante’s Barque (1822) is a
ter scene is often depicted in Miniature and Early Mediaeval
romantic allegorical composition, the journey of Dante and
mural painting (e. g. Richenau, Oberzell, Sankt Georg, around
Virgil together on Charon’s ferry to the afterworld (Delacroix
1000, the mosaic of S. Marcos in Venice, end of 12th century).
has also painted Dante and Virgil in hell, not only en route).
It is often a feature of the legendry of the saints that the
The painting entitled The Raft of the ‘Medusa’ (1818, Louvre)
saint or his/her corpse was laid in a ship without rudder or oar
of Théodore Géricault shows the terrible catastrophe of a ship,
and it found its way (e.g. the corpse of the Apostle Saint James
when the almost half mad survivors notice a sailboat on the
to Hispania, Mary Magdalene got to Marseille in a ship without
horizon (despite the realism of detail, the work is an exception-
a rudder). The ship is also an attribute of Saint Ursula, who
al piece of romantic painting). In the painting entitled The Isle
returns with her followers from the pilgrimage to Rome to
of the Dead by Arnold Böcklin, the barque going to the after-
Cologne by ship (e. g. Claude Lorrain: The Disembarkation of
world invokes ancient, mythical images.
Saint Ursula, 1641 London, National Gallery) as well as Saint
With the impressionists, the ship is dissolved in colourful
Nicholas of Myra and the protector saints of sailors, Saint
tremors, it is an element of a landscape bathed in light, the geo-
Erasmus and Saint Nicholas.
metric form is no longer important, there are only tones and
The pictures in which the Pope and the monks fought
brushstrokes. It can be no accident that the painting that gave
against the heathen and the preachers of false teachings from
the school its name, Impression sunrise (1872) by Claude
the ship of the Church were a characteristic development of the
Monet has a boat floating in it, with a standing and a seated fig-
art of the Baroque. The church building itself is also regarded
ure.
as a ship, sometimes the pulpit itself is in the shape of a ship,
The ship becomes a toy for Picasso, but a mythical, tragic
and the priest talks to his believers as Jesus once did, when he
toy in the hands of his animistic, at the same time organic and
taught the people from a fishing boat. Yet they were getting ever
cubist fertility goddesses, while the head of a giant woman
more removed from faith, from cult, and moving towards the
swimming appears along the horizon, drawn with a single
predominance of the ordinary.
stroke (Girls playing with ship 1937).
In the paining of the 19th century painter William Turner
In the 20th century, it seems that some painters wish to
entitled A Storm at Sea, the ship, tossed by the waves, is a sym-
return to the beginnings, their paintings are full of sacral con-
bol of man’s defenceless existence. His painting entitled Ship-
tent. Klee’s mystical ship or the shipwreck of Lajos Vajda
wreck (1805) shows sailboats and boats abandoned to the
(Northern Light) express a longing for lost faith, extinct cul-
power of the elements. In his late paintings (The Fighting
tures, and the ship is once again what connects being and non-
“Temeraire” tugged to her last berth to be broken up, 1842,
being, the pregnant mundane world and the unknown after-
and A burning ship in a storm 1842) the effect of light and
world.
colour is the most important, the ship itself is no longer important, it is motion and atmosphere that is important, and the ship becomes an element in nature, just like air, the water, the fog. In contrast to the vibrant quality of the ephemeral phenomena: the play of the waves, the clouds, the vibrations of air and light, the ship is the symbol of peace, of the finding of a
10 secure haven in the painting of John Constable (The Brighton
Literature: Pataky, Dénes: A hajó története (The History of Ships), Budapest 1973; Hoppál, M. — Jankovics, M. — Nagy, A. — Szemadám, Gy.: Jelképtár (Symbol Dictionary), 1997; Seibert, J. (ed.): A keresztény mûvészet lexikona (The Encyclopaedia of Christian Art), Budapest 1986; Haag, H.: Bibliai lexikon (Bible Encyclopaedia), Budapest 1987; Mitológiai enciklopédia I—II. (Encyclopaedia of Mythology), Budapest 1988; Biedermann, B.: Szimbólumlexikon (Encyclopaedia of Symbols), 1989; Újvári, E.: Szimbólumtár (Symbol Dictionary), Budapest 1997; S. Nagy, K.: Earth-Ship, Budapest 1993.
ALFÖLDI László 2040 Budaörs, Szabadság út 102.
Látható ha-jó I. (részlet) 2002. vegyes t., papir 80×40 cm
11
BÁNDI Gábor 1126 Budapest, Németvölgyi út 34.
Odüsszea * 2000. olaj, rétegelt lemez 64×87 cm
Este az öbölben
12 2001. olaj, karton 37×65 cm
Budapest Belváros-Lipótváros Közgyûlésének díja
BENKÕ Viktor 2131 Göd, Bajcsy-Zsilinszky u. 2/a.
Vágyak hajója 2002. olaj, vászon 60×80 cm
13
BIKÁCSI Daniela 1087 Budapest, Százados út 8-13.
Lebegõ fûkoporsó * 2000. akvarell 42×48 cm
Úszó fûkoporsó
14 2002. akvarell 55×73 cm
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díja
BOZSOGI Ágnes 1098 Budapest, Liliom u. 21.
Samsara óceánján 2002. olaj, plasztika, farost 120×60 cm
15
BRAUER Ildikó 1122 Budapest, Maros u. 14.
16
Válaszút 2002. akril, farost 52,5×102 cm
BURAI István 4024 Debrecen, Blaháné u. 8.
Utolsó pillanat 2001. tus, akril, farost 100×70 cm
17
BÜKI Zsuzsanna 8051 Sárkeresztes, Bem u. 23.
Ha jó a ...
18 2002. akvarell 100×70 cm
CSENGERY Béla 1034 Budapest, San Marco u. 20.
Halászbárka 2002. olaj, papír 50×70 cm
19
CSIKÓS Tibor 1066 Budapest, Lovag u. 7.
Bordák
20 2002. plextol, olaj, vászon 60×80 cm
DARÁZS József 6722 Szeged, Petõfi u. 33.
HajóTEST 2002. tojástempera, farost 84×85 cm
21
DÖMÖTÖR László 1044 Budapest, Üdülõsor, „Elõre” állóhajó
Part és fedélzet (részlet)
22 2002. diptichon, tárgy és vers montázs 92×184 cm
DRÉHER János 1157 Budapest, Nyírpalota u. 71.
Archaikus utazás I. 2002. vegyes t., farost 85×85 cm
23
ERDÕS János 7671 Zók, Arany János u. 71.
24
Kikötve 2002. akril, falemez 70×95 cm
FÜR Emil 1051 Budapest, Dorottya u. 9.
Papírmatrózok – Éljen a sikeres partraszállás 2002. olaj, vászon 60×80 cm
25
GÁBOR Marianne 1068 Budapest, Városligeti fasor 40.
26
Leonardo csatornája eléri a tengert olaj, karton 43×68 cm
GÁLL Ádám 1137 Budapest, Szt. István krt. 30.
Mart 2002. vakolat, pigment, farost 140×80 cm
27
GERGELY Nóra 1136 Budapest, Katona József u. 28.
Hajóablak
28 2002. vegyes t. 38×55×1,5 cm
HEGEDÛS Miklós
A Hungart díja
1071 Budapest, Damjanich u. 32.
Sajka 2002. olaj, papír, fa 74×53 cm
29
HARMATI Zsófia 1052 Budapest, Deák tér 3.
30
A bárka útja (részlet) 2002. triptichon, olaj, vászon 44×112 cm
HOMORÓDI Éva 4431 Nyíregyháza, Merkúr u. 1.
Kikötõ 2002. olaj, vászon 60×60 cm
31
HÚS Zoltán 1074 Budapest, Szövetség u. 35.
32
Felfelé 2002. olaj, fatábla 15×25 cm
JOVIÁN György 1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 15.
Hajózni kell I. 2002. vegyes t., papír 35×35 cm
Hajózni kell II. * 2002. vegyes t., papír 35×35 cm
33
ILYÉS Márta 2711 Tápiószentmárton, Vörösmarty u. 16
Egy hajóban utaz(z)unk
34 2002. olaj, fatábla 42×88 cm
KÁDÁR Katalin 1021 Budapest, Széher u. 74.
Queen Mary 2002. vegyes t., alumínium 100×120 cm
35
KIRÁLY Gábor 1061 Budapest, Paulay Ede u. 37.
PL-114
36 2002. akril, papír 42×80 cm
KAZINCZY Gábor 7677 Orfû, Lapisi u. 14.
Roncsok a mélyben 2000. olaj, farost 78×94 cm
37
KOPÓCSY Judit 1148 Budapest, Kerepesi út 76/a.
A reménység tornyocskája * 2002. vegyes t., papír 32×24 cm
Túlélõ
38 2002. vegyes t., papír 32,5×49 cm
KOVÁCS László 2040 Budaörs, Máriavölgy u. 13/1.
Dudás 2002. vegyes t., vászon 157×180 cm
39
KOVÁTS Albert 1054 Budapest, Szemere u. 9.
40
Az elveszett cirkáló (meglett) 2002. vegyes t., farost 60×80 cm
KÕMÍVES István 1137 Budapest, Szt. István krt. 10.
KYPCK 2001. vegyes t. 30×30 cm
41
KÕRÖSI PAPP Kálmán 1146 Budapest, Thököly u. 68.
42
Áttûnés csónakokkal 2001. olaj, vászon 60×60 cm
LÉGRÁDY Viktor 1064 Budapest, Vörösmarty u. 73.
Parádé a lisszaboni kikötõben 2002. akril, vászon 180×83 cm
43
LENKEY-TÓTH Péter 3526 Miskolc, Katowice u. 25.
Hajó I. * 2002. olaj, vászon 15×15 cm
Hajó II.
44 2002. olaj, vászon 15×15 cm
LUZSICZA Árpád 1015 Budapest, Batthyány u. 4.
Navigare necesse est 2002. akril, lemez 237×91 cm
45
MAGYAR Gรกbor 1095 Budapest, Mester u. 1.
46
DCCLXXIV 2002. olaj, vรกszon 100ร 100 cm
MENYHÁRT Tamás 1034 Budapest, Bécsi út 114.
Tartaros 2002. vegyes t., vászon 120×100 cm
47
MÓDER Rezsõ 2400 Dunaújváros, Kohász u. 4.
48
Kozmikus égi-földi-vízi hajók 2002. olaj, vászon 130×110,5 cm
MÓZES Katalin 1165 Budapest, Csenkesz u. 6.
Átkelés * 2002. olaj, karton 34,5×50 cm
Csábító ének 2002. olaj, karton 11,5×27,5 cm
49
NÁDAS Alexandra 2821 Gyermely, Tatai u. 24.
Kikötés I. * 2001. vegyes t. 60×50 cm
Kikötés II. 2002. vegyes t. 62×46 cm
50
NAGY Imre Gyula 1044 Budapest, Kálvin János u. 66.
Lebegés (Kháron ladikján) 2002. vegyes t., vászon 110×100 cm
51
M. NOVÁK András A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díja 1137 Budapest, Radnóti M. u. 24.
Kháron 2002. vegyes t., farost 198×70 cm
52
ORBÁN Sándor 2400 Dunaújváros, Mátyás király u. 45.
Példázat V. 2001. diptichon, pasztell, grafit, papír 60×120 cm
53
PAPP Oszkár 1066 Budapest, Dessewffy u. 13.
54
Holdbéli csónakos 2000. vegyes t., csiszolópapír 43×42 cm
PIRK László 2000 Szentendre, Kálvária u. 5.
Mint kútban a fény (Sziget-horizont) 2000. olaj, farost 78×80 cm
55
SEBÕK Éva 1132 Budapest, Visegrádi u. 14.
Mozgások és változások I. * 2002. kátrány, papír 40×40 cm
Mozgások és változások II.
56 2002. kátrány, papír 40×40 cm
SEJBEN Lajos A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének díja 6722 Szeged, Nemestakács u. 1.
Hajótörés 2002. akril, vegyes t., farost 120×80 cm
57
SERÉNYI H. Zsigmond 1111 Budapest, Bartók Béla út 34.
58
Táj-rekvizitum 2002. vegyes t., farost 80×60 cm
SINKÓ István 1025 Budapest, Eszter u. 21.
Hajóroncs viharban 2002. akril, farost 40×70 cm
59
SOMOS Miklรณs 2092 Budakeszi, Reviczky u. 42.
Indulรกs Myrรกbรณl
60 1998. olaj, farost 30ร 76 cm
SOMOGYI György
Budapest Belváros-Lipótváros Közgyûlésének díja
2310 Szigetszentmiklós, Kazinczy u. 6.
Úszóláp 2002. olaj, vászon 150×100 cm
61
SÓVÁRADI Valéria 1028 Budapest, Kossuth Lajos u. 14.
62
Hommage à Degas 2002. olaj, vászon 80×100 cm
Lous STUIJFZAND 5400 Mezõtúr, Kossuth Lajos u. 40.
Úton I. 2002. vegyes t., vászon 100×70 cm
63
SZAKÁCS Imre 2000 Szentendre, Málna u. 26.
64
Kék szellõk szárnyán 1998-2001. olaj, vászon 80×80 cm
SZATHMÁRY József 2083 Solymár, Panoráma u. 60.
Jó, ha jó a hajó 2002. vegyes t., papír 90×70 cm
65
SZÉCSI András (Titanic Társulat) 1071 Budapest, Akácfa u. 16. Naphajó
66 2002. vegyes t. 100×80 cm
SZÉCSI Katalin Zs. 2146 Mogyoród, Borvirág u. 14.
Erosz hajója 2002. vegyes t., papír 100×70 cm
67
SZEIFT Béla 1074 Budapest, Vörösmarty u. 5.
A Franklin tragédiája
68 2002. vegyes t. 50×70 cm
SZEMADÁM György 1066 Budapest, Jókai u. 36.
Szindbád apám harca 2002. vegyes t., farost 50×40 cm
69
SZÉKHELYI Edit 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 11.
Napbárka
70 2002. diptichon, olaj, farost 80×160 cm
SZILÁRD Klára 1071 Budapest, Damjanich u. 58.
Noé bárkája 2002. olaj, vászon 100×100 cm
71
SZILY Géza 1067 Budapest, Eötvös u. 8.
72
Révátkelõ 2002. akvarell, tus 47×37 cm
SZILVITZKY Margit 1136 Budapest, Pannónia út 18.
Fehér motívum 1998. akril, vászon 100×140 cm
73
T. HORVÁTH Éva 1132 Budapest, Váci út 6.
74
Thetis madarai, sirályok sírjatok! 2002. vegyes t., papír 42×55 cm
TÓTH Ferenc 1156 Budapest, Nyírpalota u. 16.
Enteriõr * 2002. vegyes t., karton 41,7×34,8 cm
Natura morta 2002. vegyes t., karton 41,7×34,8 cm
75
TURCSÁNYI Antal 1165 Budapest, Csenkesz u. 6.
76
Bárka 2002. olaj, vászon 75×75 cm
VÁGÁSI Tamás 2627 Zebegény, Ady u. 38.
Vitorlás 2002. kréta 70×100 cm
77
VÁNYAI Magdolna 1033 Budapest, Selyemfonó u. 2.
78
Lélek-hajó 2002. akvarell, tus, ceruza 70×50 cm
VARSÁNYI Árpád 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18.
Romantikus etüd I. 2002. akril, papír 70×100 cm
79
VINCZELLÉR Imre 1013 Budapest, Pauler u. 5.
Ré
80 1980. olaj, vászon 60×80 cm
VILHELM Károly
Budapest Belváros-Lipótváros Közgyûlésének díja
1071 Budapest, Damjanich u. 9.
Vénusz hajója 2002. olaj, vászon 160×120 cm
81
WEGROSZTA Gyula 2021 Tahitótfalu, Vajda u. 4.
Hajó I. * 1999. vegyes t. 13,2×15,6×6 cm
82
Hajó II. 1999. vegyes t. 10,7×20,7×4 cm
ZOLTÁN Mária Flóra 1071 Budapest, Városligeti fasor 31.
A hajó érkezése 1986. olaj, vászon 108×118 cm
83
ZSADÁNYI Zsolt 4484 Ibrány, Vasvári Pál u. 29.
A rekonstruált múlt
84 2002. vegyes t. 35×40 cm
A MAGYAR FESTÕK TÁRSASÁGA
a magyar festõmûvészek legnagyobb szakmai egyesülete 1995 nyarán alakult meg mint önálló jogi személyiségû társadalmi szervezet. A társaságot 33 festõmûvész alapította, akik túl akartak lépni a mûvészeti szervezetek pártállami idõkben kialakított, elavult formáin. Alapító elnöke 2002-ig Karátson Gábor festõmûvész-író volt; az elnök 2002 júniusa óta Kováts Albert festõmûvész, mûvészeti író, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festõmûvészek. Elnökségi tagunk volt az 1997-ben elhunyt Simsay Ildikó festõmûvész is, akinek érdemei múlhatatlanok az új mûvésztársaságok megalakításában. Emlékét a nevét viselõ díj õrzi, amit a mûvésztársak érdekében kifejtett munkásságért adományoznak. Koplik Judit mûvészettörténész lelkiismeretes szakmai munkája az elnökség nélkülözhetetlen segítsége. A Magyar Festõk Társaságának célja a tagság, és általában a magyar festõmûvész társadalom gyakorlati, szakmai támogatása, kiállítási alkalmak felkutatása, kiállítások és szakmai programok létrehozása; a rendkívül színes jelenkori magyar képzõmûvészet minél szélesebb körben történõ megismertetése minden lehetõ eszközzel, köztük kiadványok megjelentetésével. A Magyar Festõk Társaságának feladatai közé tartozik szakmai kapcsolatok létesítése és ápolása itthon és külföldön. Törekvése emellett a modern és kortárs képzõmûvészet népszerûsítése általában is, különös tekintettel a hazai vizuális mûveltség állapotára. A Magyar Festõk Társasága létrejötte óta tagszervezete a Magyar Képzõmûvészeti és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségének 32 másik mûvésztársaság mellett. Ez a federatív felépítés lehetõvé teszi az európai szervezeti rendszerbe való beilleszkedést. A Magyar Festõk Társasága a Magyar Képzõmûvészeti és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségén keresztül tagja a koppenhágai székhelyû Európai Mûvészek Tanácsának.
1087 Budapest, Százados út 3-13. Postacím: 1373 Budapest 5, Pf.: 586; Telefon: (1) 33-17-603 E-mail: mafest@alarmix.net
85
THE SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS
The largest professional society of Hungarian painters was formed in the summer of 1995 as an independent legal entity. The society was formed by 33 painters who wished to transcend the obsolete forms of artists' organisations established during the communist era. Until 2002, the painter and author Gábor Karátson was the society's chairman, followed, from June 2002, by the painter and arts writer Albert Kováts, with the painters Daniela Bikácsi, Péter Kovács and Berta Mayer also on the board. The painter Ildikó Simsay, who passed on in 1997, was also a member of our board; her achievements in establishing the new artists' societies were unsurpassable. A prize, established in her name, is awarded for work for the benefit of fellow artists. The conscientious professional work of art historian Judit Koplik provides indispensable assistance to the board. The goal of the Society of Hungarian Painters is to provide practical and professional assistance to its membership and to Hungarian painters in general, to find opportunities for and to organise exhibitions and other professional events and to disseminate information about the extremely colourful world of Hungarian fine arts as widely as possible using all methods, including publications. The tasks of the Society of Hungarian Painters also include the establishment and mainentance of professional relationships both domestically and abroad. In addition, the society also strives to promote modern and contemporary fine arts in general, with particular regard to the improvement of visual culture in Hungary. Along with 32 other artists' societies, the Society of Hungarian Painters has been a member organisation of the Alliance of Hungarian Fine and Applied Arts Societies since its foundation. The federal organisation facilitates integration into the system of European organisations. Through the Alliance of Hungarian Fine and Applied Arts Societies, the Society of Hungarian Painters is also a member of the Council of European Artists, based in Copenhagen.
Address for correspondance: H — 1373 Pb. 586 Budapest 5, Hungary
86
Felelõs kiadó A Magyar Festõk Társasága Felelõs szerkesztõ Kováts Albert Mûvészeti menedzser Koplik Judit Katalógusterv és tipográfia Kováts Borbála Mûtárgyfotók Vargha János A nyomdai munkákat a Nalors Grafika (Vác) végezte
ISBN 963 204 842 3