1. A tervezési feladat témája és helyszíne
„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez szépen sorban, pontos és kidolgozott építészeti válaszokat kell hozzárendelnünk.” Vittorio Gregotti: Architecture, Environment, Nature, in Joan Ockman, Architecture Culture 1943-1968: A Documentary Anthology, New York: Rizzoli 1996, 400-401. old.
Pasarét a Budai dombok lábánál, a Városmajor, Hűvösvölgy, Lipótmező, Normafa, Törökvész, Rózsadomb közelében, lágyan hullámzó földek közti tölcsértorkolatban, vigyázzban álló fák közt. Korai modern villák pettyezte szomszédság közepén, a forgalmas Szilágyi Erzsébet fasortól az Ördög-árok által elválasztott szigetben lévő szomszédság közepén álló apró bolyként nyüzsgő főtérrel, érdekes forgalmi helyzettel, pici üzletekkel, és valódi "mesebeli Óriással", úgy mint Rimanóczy temploma. A második kerület "félbe maradt terén" lévő ABC-doboz bezárt, új tulajdonoshoz került. Érdemes ez alkalomból elgondolkodni kicsit, hogy lehetne összevarrni kifeslett sarkait.
A feladat helyszíne: a Pasaréti tér. Célom a hely meglévő erős karakterének megtartása úgy mint forgalmi csomópont, mely szoros kapcsolatban van egyrészt Budapest egyéb területeivel, másrészt pedig a környező kistelepülésekkel. De célom ezen felül a helyben lakók igényeihez igazítani a teret és szűkebb környezetét, hogy a városrésznek valóban jól működő központja legyen. Módszerem nem nagyméretű beavatkozás, hanem a helyes arányok józan mérlegelésével egy konszenzus létrehozása, a mostani környezet és lakosság belső ingatag egyensúlyának és harmóniájának stabilizálása. A diplomafeladat ki fog térni a Pasaréti tér köztereinek és néhány határoló telkének rendezésére, ezenfelül tágabb környezetében lévő közutak szabályozására is néhány módosító javaslattal fog élni.
2. A tervezési feladat funkcionális programja és nagyságrendje
"Én igazán szerencsés embernek tarthatom magam, mert egész életemben Budán laktam. És Budán élni jó. Hol volt Pesten annyi zöld terület, ahol reggeltől estig rúghattuk a labdát? Hol van a Duna túlsó oldalán annyi meredek utca, ahol naponta többször is életveszélyes tempóban lehet leszáguldani egy ócska bringával? Hol lehetett odaát hápogó kacsákkal, rikoltozó libákkal, mekegő kecskékkel találkozni a nyílt utcán? Pedig ez így volt, ráadásul az Endrődi Sándor utcában, ahol laktam. A világ azóta persze megváltozott, de a Pasaréti út végén változatlanul ott van az erdő, ahová oly sokszor jártam a kislányommal sétálni, aztán egyedül futni, egészen fel a Hármashatár-hegyre. Anyám gyakran leküldött vásárolni a Budagyöngye piacra, ahol néhány fabódéban árulták a krumplit, répát, hagymát. Ma már mindezt a Budagyöngye Bevásárlóközpontban szerezhetem be, de ha akarok, ugyanitt vehetek repülő- meg színházjegyet is, francia sajtot és magyar bort. Sok ismerősöm, barátom él „odaát”. Többen mondták közülük, hogy sokszor hónapok telnek el, hogy bármelyik dunai hídon átjöttek volna, mert nincs dolguk Budán. Nehezen tudom eldönteni, hogy sajnáljam vagy irigyeljem őket.” Szilágyi János előszava Verrasztó Gábor: Fedák Sári és a Mészárosné háza című könyvéhez (Napkút Kiadó, Budapest, 2012)
A Pasaréti teret mindenki magáénak érezheti, hisz a magyar építészettörténet egyik meghatározó ikonja, Rimanóczy Gyula alkotásai, vagyis a Páduai Szent Antal plébániatemplom, valamint az Autóbusz-végállomás határolja, így mindannyiunk közös kincse a tér egésze. Vannak azonban akik szinte napi kapcsolatban vannak vele, ők a helyi szomszédság, a hegylakók kis közössége. Ugyanis a tér nem csak a fent nevezett óriások otthona, hanem sok emberé is. Akár egy kis falu központja. A falusiak közt pedig ott van a kiskocsit húzó néni, aki boltról boltra jár bevásárolni, ügyeket intézni, megáll, beszélget. Itt vannak a családok, akik reggel loholva pattannak föl az ötös buszra. Őket figyelik a kávézóban beszélgetők, vagy a sarkon fészkelő trafikos néni. A kocsikban zúgó nagyragadozók is ebben a kis körben zsilipelnek át valamelyik nagy forgalmi csomópont felé igyekezve. Aztán itt van a ferences rendház, ahol előadásokat szerveznek, termelői piacot rendeznek, tanítanak, celebrálnak. Körmenetek alkalmával a népes gyülekezet végigjárja a környék meredek utcáit, misék előtt az apró templomtér hangyabolyként nyüzsög, olyankor nem is fér már oda az apró tejeskocsi, ami mindenkinek a kedvence. De itt sétáltatta kutyáját Latinovits, valamelyik környező kertben írt Passuth László, itt pihent Jávor Pál itt tervezgette kör alakú bélyegét a sütőporos Váncza, és ezeken az utakon kocsikázott át az ország szinte első női vezetője, Fedák Sári is. Ők mind-mind hegylakók, helybéliek, szomszédok. A szomszédság, rokonság nagy összekovácsoló erő ebben a jól definiálható és büszke identitástudattal rendelkező szomszédsági közösségben. Tényleg mint egy pici, kifinomult faluban. A kis falunak van már temploma. Van boltja is, ám a zárt, terpeszkedő üzletlepény elszívja a szabad levegőt. Be is zárt az épület, a zöld Matchból várhatóan piros CBA lesz, ami azonban még nem nyitott ki. Valódi tér azonban nincs, csak az autósforgalom peremén lévő apró szeletkék. A tervezési feladat funkciója: egy köztér, burkolt vagy zöld, egyszintű vagy kétszintű, lankás, meredek vagy sík, árnyékos vagy napos, de mindenképpen tisztás létrehozása a Pasaréti téren. Egy kis lélegzetvétel. Hely, ahol a peremre szorult és ott balancírozó gyalogosok kifújhatják magukat, a templomba várakozó hívek beszélgethetnek egy jót mise után vagy előtt, ünnepek alkalmával szabadtéri istentiszteleteket is tarthatnak, vagy egy jó koncertet. A köztér fontos eleme a vásárlás, a pöffeszkedő üzletház helyett egy barátságos léptékű boltra is van szükség, ami helyet adhat piacnak, tejeskocsinak, összefutó és pár szót váltó néniknek, bácsiknak. A köztér a szomszédoké. A szomszédoknak pedig kell egy hely, ahol összegyűlhetnek, kártyázhatnak, beszélgethetnek. Megnézhetnek egy kiállítást valamely híres szomszédjuktól, szomszédjukról. A ferences testvérek is bejöhetnek ide, amennyiben akarnak, hisz ők is szomszédok. Ez lesz a pasarétiek szomszédsági háza. A zárt köztér. Hegylakóknak, hegylakókról.
3. Szabályozási terv
A tervezési feladat a Pasaréti tér és környékének közterei valamint úthálózatára vonatkozó szabályozási javaslatok mellett várhatóan az alsó sárga mezővel jelzett telkek területére, valamint kis mértékben a felső sárga mezővel jelzett területekre terjed ki természetesen a magánterületek tiszteletben tartásával.
A területekre vonatkozó egyes építési szabályzatok a következők:
Kisvárosias lakóterület L3 jelű építési övezetek
legkisebb mélysége
legnagyobb beépítettség
(m)
(%)
BÉM
LKT
LNT
LKS
LKM
LNB
L3-II-01
Z
2500
-
-
L3-II-02
Z
750
-
-
L3-II-03
SZ
5000
-
L3-II-04
SZ
1000
L3-II-05
SZ
L3-II-06
(m2/m (m2/m 2) 2) STM STT
legnagyobb
legkisebb szélessége (m)
építménymagasság legkisebb
legnagyobb területe (m2)
kizárólag tetőtérben
legkisebb területe
beépítés módja
(m2)
Övezet
határérték
szintterületi mutató
telek
legkisebb zöldfelület
Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 4. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.
(%)
(m)
(m)
LKZ
LKE
LNE
40
1,50
-
35
-
10,5
-
40
0,80
0,20
40
-
7,5
-
-
20
0,75
-
65
-
12,5
-
-
-
20
0,60
0,15
65
-
9,5
1000
-
-
-
20
0,60
-
65
-
8,0
SZ
1000
-
20
30
20
0,40
0,10
65
-
7,5
L3-II-07
SZ
1000
-
20
30
15
0,30
0,10
70
-
7,5
L3-II-08
SZ
1000
-
-
40
1,50
-
35
-
10,5
Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.
Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pince, földszint és első emeleti szinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 75%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki. Az L3-II-04 jelű övezet területén a) az ikresen csatlakozó épületeket a 29.§ (11) bekezdés előírásai alapján kell kialakítani; 1 amennyiben az építési telek gépjárművel történő megközelítésére szolgáló közterület a szabályzat 6. számú mellékletében szerepel, akkor az b) alkalmazható max. építménymagasság mértéke a mellékletben megállapított érték. A legnagyobb megengedett beépítettség és szintterületi mutató az L3-II-04 jelű építési övezetben meghatározott – 20% és 0,75m²/m² - és a mellékletben szereplő, az utcához rendelt mutatószám szorzata alapján megállapított érték (lásd: 6. számú melléklet). Két közterület közötti un. átmenő telek esetén a kisebb közterületet kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a telek megközelítésére melyik közterület szolgál; 2 Hatályon kívül helyezésre került! c) L3-II-01, L3-II-02 és L3-II-08 jelű övezetek területén az alapfokú ellátását szolgáló oktatási-, szociális- és egészségügyi intézményeken túlmenően kizárólag szolgálati lakások és az intézmények működtetéséhez szükséges építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el. Abban az esetben, ha a telek alapfokú ellátó funkciója megszűnik, a lakás, iroda, kereskedelem, vendéglátás, illetve szolgáltatás önálló rendeltetési egység elhelyezése esetében legfeljebb a keretövezeti általános határértékek alkalmazhatók.
Forrás: http://adatvagyon.masodikkerulet.hu/ weboldalról: Budapest II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007.(I.18.) rendelete a Bp., II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról /Egységes szerkezetben a módosító 21/2007.(VII.3.), a 27/2007.(XI.29.) és a 15/2008.(VI.18.) rendelettel./ 1 2
Módosította a 21/2007.(VII.3.) ör. Hatályos: 2007. július 3-tól. Hatályon kívül helyezte a 21/2007.(VII.3.) ör. Hatálytalan: 2007. július 3-tól.
http://pasaretdiploma.blogspot.hu/