Mega-Pixel 2014 by Krnago

MEGA-PIXEL2014 3.

DIGITÁLIS ALKOTÁSOK ORSZÁGOS TÁRLATA NATIONAL EXHIBITION OF DIGITAL ART

Budapest-Szentendre H U N G A RY

A katalógust tervezte: Krnács Ágota Lektorálta: Láng Eszter Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. Példányszám: 250 Kiadó: Magyar Elektrográfiai Társaság - MET

ISBN 978-963-88263-5-0 MEGA-PIXEL 2014 Digitális Alkotások Országos Tárlata Budapest, Hungary

Rendező: Magyar Elektrográfiai Társaság - MET / Hungarian Electrographic Art Association - HEAA A kiállítások kurátora: HAász Ágnes Művészeti tanácsadó: N. Mészáros Júlia művészettörténész A kiadvány fő támogatói a Magyar Művészeti Akadémia és az ELMŰ-ÉMÁSZ

www.elektrografia.hu

H-1116 Budapest, Adony u. 8. V/24. HUNGARY Adószám: 18244645-1-43 +36 30 612 0235 | +36 30 657 5206 elektrografia.art@gmail.com www.facebook.com/pages/Magyar-Elektrográfiai-Társaság-MET WWW.ELEKTROGRAFIA.HU

MEGA-PIXEL2014 3.

DIGITÁLIS ALKOTÁSOK ORSZÁGOS TÁRLATA NATIONAL EXHIBITION OF DIGITAL ART

Budapest-Szentendre H U N G A RY

2014. február 28 – augusztus 8.

1 2 3 4 5 6

NYITÓKIÁLLÍTÁS – SZABAD KATEGÓRIA 1. MÜSZI – Művelődési Szint | H-1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1. | www.muszi.org 2014. február 28 – március 30.

MEGA-PIXEL 2010 díjazottjainak kiállítása MKISZ Andrássy úti Galériája | H -1061 Budapest, Andrássy út 6. | www.mkisz.hu 2014. március 14 – április 6.

KÉPSZONETTEK - Hommage à Bálint Endre (1914–1986) – 100 éve született FUGA, Budapesti Építészeti Központ | H-1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5. | www.fuga.org.hu 2014. március 26 – április 22.

MEGA-PIXEL 2014 díszvendége: Cecilia Mandrile argentin születésű amerikai művész kiállítása és könyvbemutatója ARTEN Galéria | H-1052 Budapest, Régiposta utca 5. | www.artengallery.hu 2104. április 9 –11.

VIRTUÁLIS DIMENZIÓK - SZABAD KATEGÓRIA 2. MANK Galéria, Szentendrei Régi Művésztelep | H-2000 Szentendre, Bogdányi u. 51. | www.alkotomuveszet.hu 2014. július 2 – 29.

KALEIDOSZKÓP - SZABAD KATEGÓRIA 3. Vízivárosi Galéria | H-1027 Budapest, Kapás utca 55. | www.vizivarosigaleria.hu 2014. július 24 – augusztus 8.

KIÁLLÍTÓK 118 72 119 13, 73 14, 74 15, 75 16, 76, 120 17, 154 77 78, 155 18 79 19, 63, 156 20 80 81, 157 21 22 23, 82 121 83 24 25, 122 84 32 26 27 6, 28 29 30 31 123 33, 124 85 86, 125 87, 158 88, 126 34 35, 89 91 4

ALAPFY András (GER) ÁZBEJ Kristóf BAGI László jr. BARTI Magdolna BÁLINT Bertalan BÁTAI Sándor BÉRES Rudolf BITÓ Ildikó BÓZSA Evelin BÜKI Zsuzsanna CZETŐ, Beaty (NED) CSINTALAN András CSÍZY László DARADICS Árpád DÁVID Vera DETVAY Jenő Eugéne DOBAY Eszter DROZSNYIK István ENYEDI Zsuzsanna FA Marianna FEKETE Zoltán FELEDY Balázs FERENCZ Dániel FÜLEKY Adrienn G. HELLER Zsuzsanna GÁBOR Áron GÁBOR Enikő GÁBOR Éva Mária GÁBOR Márton Dániel GÁBOS József GERGELY Nóra GÖNCZI Gergő GYENES Zsolt GYŐRFFY Sándor HAáSZ Ágnes HERENDI Péter HERMANN Zoltán HERNÁDI Paula HÉRICS Nándor JUHÁSZ Attila

127 JUHÁSZ Dorina 159 KÁDÁR Katalin 92 KÁNTOR József 128 KÁROLY Sándor Áron 37 KECSKÉS Péter 64, 160 KELECSÉNYI Csilla 129 KEMÉNY György 130 KISNÉMETH Ferenc 93, 162 KOPPÁNY Attila 163 KOROKNAI Zsolt 94 KOVÁCS Endre 38 KOVÁCS Olivér Artúr 39, 164 KOVÁTS Borbála 95 KRNÁCS Ágota 40, 96 LÁNG Eszter 97 LEHOTKA László 41, 98 LENGYEL Zsüliett 65, 99, 165 LÉVAY Jenő 42 LONOVICS László 131 MACZKÓ Erzsébet 132 MAGÉN István 44, 66, 133 MAYER Éva (SVK) 100 NAGY Bernadett / NADE 47 NAGY Géza 48 NAGY STOICA Georgeta 49 NÉMETH Balázs Kristóf 50 OLAJOS György 68, 167 ÖRKÉNYI Antal 51, 101 PAPP Sándor Dávid 134 PATAKI Tibor 52, 102, 168 PÁL Csaba 103, 136 PÉTER Ágnes 135 PETŐ Hunor 169 PÉZMAN Andrea (SVK) 104 PÓLYA Zsombor 53 PUSKAI Sarolta (ROU) 137 RAINER Péter 138 REGŐS Imre 139 REPÁSZKI Béla 140 REPÁSZKI Ferenc

170 172 141 54, 173 105 55 106 107, 174 108 109 142 143 110, 144 56, 111 57, 145 69

SÁNDOR Edit STARK István SZAKÁLLAS Zsolt SZIRMAY Zsanett SZÖLLŐSSY Enikő TELLÉR Mária TER WAL, Paul (NED) TOOTH Gábor Andor TÓTH Bogyó István TUZSON-BERCZELI Péter UJVÁRI Gábor URBÁN Tibor VASS Tibor VÉGVÁRI Beatrix VICZE Tas ZSUBORI Ervin

112 - 115

Díszvendég: MANDRILE, Cecilia (ARG)

60 61 62 36, 90 161 43, 166 45 46 67 171 146

Meghívott művészek: A. NAGY Gábor CSÁJI Attila CSÍKVÁRI Péter † HORKAY István KOFFÁN Károly ifj. LUX Antal (GER) MENGYÁN András NAGY Gábor György NÉMETI Fanni SÓS Evelin STEFANOVITS Péter

148 149 150 151

Árnyékkötők: DÁRDAI Zsuzsa SAXON SZÁSZ János TENKE István ZSUBORI Ervin

MEGA-PIXEL 2014 3. DIGITÁLIS ALKOTÁSOK ORSZÁGOS TÁRLATÁNAK DÍJAZOTTJAI DÍJKIOSZTÓ Vízivárosi Galéria, 2014. július 24.

MEGA-PIXEL 2014 - FŐDÍJ GÁBOR Éva Mária

Angyalok városa I., 2013 - digitális grafika, 60x90 cm

MEGA-PIXEL 2014 KÍSÉRŐ PROGRAMOK MÜSZI – Művelődési Szint H-1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1. – Corvin áruház III. em. | www.muszi.org 2014. március 3. (hétfő) 18:00 VASS Norbert: A szigetvári Bohár András Magyar Elektrográfiai Múzeum bemutatása www.szkzz.hu 2014. március 12. (szerda) 17:00 HORKAY István: Az elmozdult kép című előadása www.horkay.com 2014. március 19. (szerda) 18:00 Dr. WINKLER Ferenc: A KÉPÍRÁS FÜZETEK elektrográfiai kiadványainak bemutatása www.kepiras.com

..............................................................................................................

ARTEN Galéria H-1052 Budapest, Régiposta utca 5. | www.artengallery.hu 2014. április 9. (szerda) 18:00 Cecilia MANDRILE argentin születésű amerikai művész kiállítása és El perfume de la ausencia / The Perfume of Absence című könyvének bemutatása A kiállítást megnyitotta, és a könyvet bemutatta SÁROSDY Judit művészettörténész

..............................................................................................................

MANK Galéria / Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. H-2000 Szentendre, Bogdányi u. 51. | www.alkotomuveszet.hu 2014. július 24. (szerda) 18:00 Az Árnyékkötők Alkotócsoportot és az Árnyékkötők c. orgánumát bemutatta: ZSUBORI Ervin alapító-szerkesztő 7

MEGA-PIXEL ELŐZŐ KIÁLLÍTÁSAI PIXEL Digitális Nyomatok I. Országos Szemléje 2006 2006. augusztus 3 – szeptember 9.

International Design Center IDC Kht, VAM Design Központ | H-1061 Budapest, Király u. 26. Megnyitotta: SZEIFERT Judit művészettörténész Katalógus előszó, bevezető: l SZEIFERT Judit: Pixelvilág l SZABÓ Noémi: Elektrofráfia 2006 Kurátorok: CSEH Borbála IDC Kht. | HAáSZ Ágnes MET elnök A katalógust tervezte és szerkesztette: KOVÁTS Borbála Nyomdai munkák: NALORS Grafika, Vác Munkatársak: HERNÁDI Paula | GÁBOS József | KOVÁTS Borbála Angol fordítás: FÖLDVÁRI Balázs DÍJAZOTTAK: Fődíj – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja: ÖRKÉNYI Antal Önálló kiállítás – Az apokalipszis lovasai, DUNA Galéria | H-1133 Budapest, Pannónia u. 95. 2009. augusztus 26 – szeptember 13.

Megnyitotta: SZOMBATHY Bálint képzőművész, művészeti író Győri Városi Művészeti Múzeum díja – Meghívás a Nemzetközi Grafikai Biennáléra: LUX Antal KEREKES Gábor Publikációk: l SZEIFERT Judit: Pixelvilág | Élet és Irodalom, L. évf., 33. szám, 2006. aug. 18., 29. old. l F. TÓTH Benedek: Születőben egy új művészeti ág | Magyar Hírlap, 39. évf. 207. szám, 18. old. l SZABÓ Noémi: Elektrográfia 2006, Pixel Digitális Nyomatok I. Országos Szemléje Magyar Műhely, 141-142 szám, 2007/1-2, 74-76 old., Képek: Örkényi Antal, 74-75.old., Daradics Árpád, 76. old.

MEGA-PIXEL Digitális Alkotások Országos Tárlata 2010 – 2011 2010. december 16 – 2011. január 30.

FUGA Budapesti Építészeti Központ | H-1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5. Alaplap–Alaprajz c. kiállítás 2010. december 16 – 2011. január 15.

Megnyitotta: BORDÁCS Andrea esztéta Rendezés: HAáSZ Ágnes Angol fordítás: Dr. WINKLER Ferenc | Beaty CZETŐ Lektorálás: LÁNG Eszter | Dr. BENKŐ Imre A katalógust tervezte: KRNÁCS Ágota A kiállítás kivitelezői: NAGY Bálint | MURÁNYI Sándor | ŐRY Júlia A kiállítás záróeseménye: CSÁJI Attila fényművész: A fényművészetről szubjektíven című vetítettképes előadása

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, MAOE Székház Galériája | H -1146 Budapest, Olof Palme sétány 1. Szabad Kategória kiállítás

2011. január 13-30.

Megnyitotta: P. SZABÓ Ernő művészettörténész Rendezés: N. MÉSZÁROS Júlia művészettörténész Szervezés: HAáSZ Ágnes A kiállítást kivitelezte: MAYER Róbert Publikációk: l JUHÁSZ Katalin: Főszerepben a digitális technika | Új Szó, Pozsony (SVK) 2011. január, 64. évf., 14. szám, 9. old. l KECSKÉS Péter: Metapixel | Új Művészet, 2011. március, XXII. Évf. 3. szám, 30-32. old. Képi illusztrációk: SOMORJAI KISS Tibor | KOMORÓCZKY Tamás | KAPITÁNY András l P. SZABÓ Ernő: Digitális jelstruktúrák + Képek | A Magyar Elektrográfiai Társaság kiállítása a Magyar Alkotóművészek Házában | Magyar Nemzet Online: www.mno.hu/portal/761735, Képek: BÓZSA Evelin | DARADICS Árpád | KAPITÁNY András | ÖRKÉNYI Antal 9

A pixeleken innen és túl - a Megapixel 2014 kiállításairól KECSKÉS Péter A Megapixel 2014 kiállítássorozat hat helyszínen került megrendezésre, az Arten Galériában, a Vízivárosi Galériában, az MKISZ kiállítótermében, a MÜSZI-ben, a Fugában és a MANK Galériában. Előrebocsátom, hogy tekintettel a művek számára, írásomban szelektálnom kellett, így a számomra legemlékezetesebb képekről, sorozatokról, videókról, installációkról számolok be. A kiállítássorozat mára már kinőtte magát a régebbbi kereteiből, a beküldött munkák minősége és mennyisége nehéz feladat elé állította a szervezőket és a zsűrit. Mostanra a tárlat kiterjedtté vált; szerepelnek a műfaj klasszikusai, a középnemzedék és a fiatal alkotók is. Először 2006-ban rendezte meg a MET a Pixel című kiállítást, melynek folytatása volt a 2010-es Megapixel, mely alkalmak hamar a nagyméretű digitális alkotások országos jelentőségű tárlatává váltak. Ezzel párhuzamosan a Társaság a kisméretű elektrográfiák nemzetközi tárlatát is rendszeresen megszervezi, a Matricákat, és mindkét kiállítássorozathoz készít katalógust. A MET-nek úttörő szerepe van a digitális, elektronikus művészet magyarországi történetében. Az Árnyékkötők csoporttól átvéve a stafétabotot, 2001-es alakulása óta a Társaság itthon és külföldön is aktívan képviseli és összefogja a műfajban alkotó hazai képzőművészeket, fotográfusokat, videográfusokat, szobrászokat, grafikusokat. A csoportos kiállítások mellett találjuk Cecilia Mandrile Quitenas önálló tárlatát is, hiszen egyik előző díjazottként számára budapesti megjelenést biztosított a zsűri, melyen részt vett a művész is. Képei, installációi a gyermekkor nosztalgikus-elégikus felidézésén túl a felnőtt-kiégett létezés hiábavalóságára is ráirányítják a figyelmet; a kiszolgáltatottság szomorúsága sejlik fel bennük. A némileg Tony Oursler videoművészre is hajazó munkák igazi multimediális művek; keveredik a fotográfia, elektrográfia, szobrászat, rajz, és egy újfajta, mélyen személyes üzenet körvonalazódik bennük, mágikus és fetisisztikus felhangokkal. A csoportos kiállításokat tekintve, a Vízivárosi Galériában Kaleidoszkóp címmel nyílt meg a Megapixel egyik rendezvénye. Herendi Péter néhány éve már kísérletezik egy festői indíttatású elektrogafikus megközelítéssel, mely jól ellenpontozza szigorúan geometrikus és hagyományos fotografikus munkásságát; olybá tűnik, mintha felszabadult 10

színhasználatával rátalált volna egy még számára nem meghódított kontinensre, és érzékelhetően kedve telik a digitális-szeriális kísérletezésben. Itt kiállított munkája a Nessim Galériában már látott sorozat egy darabja, az Idegen koordináta apokaliptikus felhangokkal szinte magába szippantja magába a nézőt. Kováts Borbála - tőle megszokott módon – a rétegzett, széteső képdarabok mátrixát komponálja meg, erőteljes képi teret alkotva. Örkényi Antal videó-stilljében a már ismert Apokalipszis lovasait láthatjuk, a téridő szétterítésével egy újfajta képi narrációt fogalmaz meg. Gyenes Zsolt videómunkájában a posztbauhausi hagyomány folytatójaként a lecsupaszított formák és színek helyiértékeit és kapcsolatát vizsgálja. Horkay István a történelmi és személyes múlandóságot vizsgálja műveiben, ikonográfiája a kultúrtörténeti hivatkozásokat, idézeteket is kedveli, ahogyan itt is kiállított műve, a Tükörtánc is tanúskodik erről. A művész Peter Greenawayvel is együtt dolgozik, ez érezhető is munkáiban. Érdemes megjegyezni, hogy a fiatal generáció is képviselteti magát a kiállításokon, gondolunk itt például Németh Balázs Kristófra, miközben a videóművészet klasszikusának számító Lux Antal az érett generációt jeleníti meg, mélyen személyes és drámai Stroke című művével szerepel. Koroknai Zsolt részben Hajas Tibornak állít emléket Pixel 1 elnevezésű munkájával. A födíjas Gábor Éva Mária videójában egy imaginárius tér kvázi-építészetét járjuk be Hortobágyi László zenéjével kísérve. Pézman Andrea térben jól érvényesülő, csavart installációja a végtelenségig folytatható permutációk születését és dinamikáját állítja a néző elé. Szirmay Zsanett Kaleidoszkóp 2. című alkotása főként a digitális rétegek színeltolódásaira teszi a hangsúlyt; a képen szivárványszerűen keverednek a különböző layerek. Kelecsényi Csilla Én-kép című sorozata a hetvenes évek konceptuális fotográfiájának digitális újrafogalmazása. Az Andrássy út elején lévő MKISZ kiállítóterem adott otthont a 2010-es Megapixel kiállítás díjazottjainak megjelenésére. A. Nagy Gábor műveiben a vizuális poézis lehetőségeit kutatja a figurativitás és képírás határmezsgyéjén. Csáji Attila – a Kepes Társaság egyik vezetője és a fényművészet egyik legfontosabb képviselője Magyarországon – Mítikus fénytér-sorozatában a lézer által létrehozott képi nyelvezet lehetőségeit kutatja. A 2012-ben elhunyt, szobrászként indult Csíkvári Péter a klasszikus fekete-fehér fotómontázstechnika digitális alkalmazásával dolgozik, a testkultusz, erotika és neoklasszicizmus között ingázva. Lévay Jenő Ártéri barokk-sorozata a test néhol ironikusnak tűnő digitális torzításán keresztül ér el újszerű hatásokat. Mayer Éva Magánterület Egopolisz című művével a rá jellemző útjelzők emblematikus használatán keresztül hívja fel a figyelmet a

kilátástalanná váló egzisztenciális helyzetre. Németi Fanni az UFO-mítosz minimalista eszközökkel történő, ámde vizuálisan nagyon hatásos feldolgozásával idegeníti el a nézőt, miközben művei mégis szuggesztív módon vonzzák a tekintetet. Zsubori Ervin a klasszikus mail artos hagyomány folytatójaként állítja ki Marienne-bélyegeit. Véleményem szerint a kiállítássorozat legizgalmasabb állomása a MÜSZI-ben megrendezett tárlat volt. A művek egybecsengése és párbeszéde a nagyteremben olybá tűnt, mintha eleve célzatosan a munkákat egymáshoz válogatták volna. Bátai Sándor historizáló, lírai, megemlékező Ismeretlenek-sorozata mellett megtalálhattuk Daradics Árpád idézőjelbe tett, szintén régi fotográfián alapuló munkáját /Lovas mesék/. A klasszikus fekete-fehér fotográfia hagyományait folytató Dobay Eszter Budapest-Brooklyn képpárja jól megfért a Gábor Áron egyszerű tájképeivel vagy akár Gábor Márton Dániel Ice Glitch című videójával. Ahogy Gábor Enikő leheletfinom kidolgozottságú, festői digitális fotogrammjai is megfértek a másik falon lévő Gábos József néhol már tachizmust idéző finom felületkezelésű virágaival. További párhuzamokat lehet találni a Kováts Borbála Centrális Erő című műve és Láng Eszter Jeruzsálem XV. című munkája közt, mind színkezelését, struktúráját, látásmódját tekintve. Ez részben igaz Nagy Stoica Georgeta In Obscuro és Nagy Géza Visszaveszem című alkotására is. Csízy László e-körök című munkája is rímel Olajos György labirintisztikus Szenvedések szőnyegére. Bitó Ildikó organikus munkái pedig jól kijöttek mind Enyedi Zsuzsanna Rés-sorozatával, mind Tellér Mária Szembenézőkjével. Persze egyéb analógiákat is hozhatunk párosítás szempontjából, de ezen felsorolás jól jellemzi a kiállítás felhangrendszerét. Kiemelném még a fotográfiai szempontból is remekül kivitelezett Nagy Gábor Fénycsapda-sorozatát, mely a tökéletesen eltalált világításon keresztül emeli ki a harmadik dimenzióba lépő domborművet, és - a fényművészetnél maradva - Mengyán András színtereit. Lux Antal egyik munkájában az ’56-os forradalomra emlékezik, nála különösen érdemes megfigyelni azt az inkább keleti művészekre jellemző dekompozíciós felfogást, amin keresztül hagyja, hogy az üresen hagyott területek a képen beszéljenek hozzánk. Pál Csaba Karcolt karcolatok című installációja illeszkedik a fényművészeti vonalhoz, hiszen lightboxos átvilágításról van szó, részben egyfajta posztduchampi dekollázsnak is felfogható. A szélsőséges deperszonalizáció jellemzi - a fiatalabbak közül - Végvári Beatrix munkáit, ahogy erre utal Puskai Sarolta a fukusimai atomszerencsétlenséget idézve. Ferencz Dániel Szürreális tere a szkenner-glitchre épül, melyből egy újfajta térélmény lesz (bár Pilinszkytől tudjuk, a Pokol is az!).

Vicze Tas munkája inkább a gesztusfestészethez áll közel, műve erős jelhagyás. Jómagam a Fényember-sorozatomból állítottam ki egy képet, mely a széria egyik utolsó képe; a Cinvat-hídon túl, a perzsa felfogás szerint a valódi ideákikonok helye, a színről-színre látás esélye. A Fugában került megrendezésre a Bálint Endre előtt tisztelgő művek kiállítása. A bálinti hatás néhol egészen domináns, másutt egészen a háttérben marad. Érzékeny festői hatású Büki Zsuzsanna Fényszonettje. Bátai Sándor a lírai archaizmus jegyében pilinszkys szűkszavúsággal alkotott. Detvay Jenő leginkább nyolcvanasévek-beli alternatív lemezborítót (lásd Swans, Foetus) idéző művei megleptek, de korábbi munkásságában már találunk ehhez fogható plakátszerű megjelenítést, és erőteljes hatásúak. Enyedi Zsuzsanna közvetlen Bálint-idézetekből alkot kollázsokat, HAász Ágnes Itt már jártam valaha 2. című munkájában meghajlítja a teret és ezáltal törekszik új percepcióra és kifejezésmódra. Herendi Péter játékosan, mármár – tőle szokatlan, szinte dekoratívnak ható képegyüttese – frivol módon bánik a bálinti alapanyaggal. Hérics Nándor a Moholy-Nagy-hagyomány egyenesági leszármazottjaként alkotja meg hommázsát. Kovács Endre képén Duchamp figyeli a nézőt, kémleli a látás mibenlétét, arcát egy fadarab takarja ki. Krnács Ágota kilép a térbe; négy digitális nyomatot állított ki plexilapok közt, mindez vizuális játék a rétegek áthatásaival. Talán Péter Ágnes maradt a leghűségesebb a bálinti örökséghez, kompozíciója tökéletes folytatása a maestro műveinek. Szentendrén, a MANK Galériában került megrendezésre a szabad kategória utolsó kiállítása. A munkák közül kiemelném Bagi László tériesített digitális rajzát (MMX 436.), HAász Ágnes virtuális tájobjektjeit, ahol is, fentebb említett művéhez hasonlóan teríti szét a teret. Pataki Tibor könyvek egymásbahatolásából indul ki, melyben az objektek – az ötlet egyszerűségével szemben – sajátos költői, grafikus színezetet kapnak. Pető Hunor – korábban a Magyar Műhely Galériában bemutatott - szobrokba applikált emberi szemei érdekes játékra hívnak; a percepció analízisére buzdítanak. Ujvári Gábor a képernyő digitálisan széteső arcaiból próbál meg műveket konstruálni. Vass Tibor – tőle már megszokott módon – egyszerre vicces és mégis komoly módon idézi fel a földönkívüli mítoszt művésztársaira gondolva (Mindig is tudtam, hogy valamelyik Repászki földönkívüli). Péter Ágnes Ellipszisei, mint valamely metafizikai-kozmológiai értekezés képei és alkimista ábrái, titokzatosak, megfoghatatlanságukban mégis konkrétan sejtetik a misztériumot, a psykhé formálás előtti formáit, ideáit. Budapest, 2014. augusztus 5. 11

MEGA-PIXEL 2014 - NYITÓKIÁLLÍTÁSA SZABAD KATEGÓRIA 1. 2014. február 28 - március 30.

BARTI Magdolna | 1979. Mór Nappali, 2013 - számítógépes grafika, 50x140 cm H-1181 Budapest, Kele u. 9. 4/4. | magdolna.barti@gmail.com | www.bartimagdolna.wordpress.com 13

BÁLINT Bertalan | 1949. Budapest Bedaráló, 2011 - PC alaplap, plexi, led világítás, installáció, 50x50x10 cm H-1024 Budapest, Káplár u. 10/A | +36 20 482 57 27 | balint.balintbertalan@gmail.com 14

BÁTAI Sándor | 1955. Veszprém Ismeretlenek uiI., II., 2013 - vegyes, 70x50 cm H-1224 Budapest, Deák Ferenc u. 5. | batai.sandor@gmail.com | www.bataisandor.blogspot.com 15

BÉRES Rudolf | 1982. Budapest Pixel chamber, 2014 - 3ds max, Photoshop, 65x90 cm H-1077 Budapest, Rózsa u. 19. | +36 70 515 28 30 | brudva@gmail.com 16

BITÓ Ildikó | 1966. Budapest Világomban minden rendben van I., 2013 - fotó, szkenner, számítógép, 45x45 cm H-1173 Budapest, Pesti út. 29. 6/90. | +36 70 254 28 61 | ildiko.bito@gmail.com 17

CZETŐ, Beaty | 1958. Nyíregyháza 1505-40, ui1498-59, 2014 - C print, 50x70 cm Stationsstraat 34 A, 3131 PT Vlaardingen, NL | info@beatyczeto.nl | www.beatyczeto.nl 18

CSÍZY László | 1943. Rimaszombat e-körök, 2013 - computergrafika, 70x70 cm H-1031 Budapest, Rozália utca 38-42. C/5. | csizylaszlo@t-online.hu | www.csizy.hu 19

DARADICS Árpád | 1964. Marosvásárhely, ROU Lovas mesék, 2013 - durst lambda print, 55x100 cm H-1186 Budapest, Goroszló u. 1/11 | +36 20 345 19 97 | daar@t-online.hu | www.daradicsarpad.hu 20

DOBAY Eszter Budapest-Brooklyn uiI., II., 2013 - digit谩lis fot贸, 50x50 cm 699 Greene Ave, Brooklyn, New York, USA | 1 347 259 0276 | dobaye@gmail.com 21

DROZSNYIK István | 1951. Abaújszántó Terror C változat 2014, uiArcok hálójában 2013 - vegyes, C-print, 50x70 cm H-3533 Miskolc, Szervezet u. 71. | dr.ozsnyik@freemail.hu | www.drozsnyikistvan.com 22

ENYEDI Zsuzsanna | 1967. Budapest Rés I., III., uiIV., 2014 - elektrográfia, 118x76 cm H-9700 Szombathely, Kálvária u. 63/D, II/5. | +36 30 641 04 93 | enyedi.zs@gmail.com 23

FELEDY Balรกzs | 1975. Szombathely 1956 - Hungary, 2014 - C-print, fรณlia, plexi, MDF lemez, 50x70 cm H-8627 Kรถtcse, Verseny u. 6. | +36 30 580 39 88 | www.feledy.eu 24

FERENCZ Dániel / Dune One | 1987. Veszprém Szürreális tér II., 2012 - elektrográfia, 30x67,3 cm H-1112 Budapest Igmándi utca 45. 10/1. | +36 30 833 23 08 | ferenczdaniel87@gmail.com 25

GÁBOR Áron | 1954. Budapest Friesland uiI.-II., III., 2011 - fotó, computergrafika, 25x45 cm H-1026 Budapest, Hűvösvölgyi út 49. | www.gabor-aron.hu 26

GÁBOR Enikő | 1972. Budapest uSzínzörej-WD1., Színzörej-WD2., 2012 - digitális fotogram, 120x90 cm

H-1154 Budapest, Bercsényi Miklós u. 113. | info@gaboreniko.hu | www.gaboreniko.hu 27

GÁBOR Éva Mária | 1953. Mohács Angyalok városa uiI., II., 2013 - digitális grafika, 60x90 cm Hová tűntek az angyalok - digitális animáció, 02:24 min H-2230 Gyömrő, Felvidéki u. 18.| gaborevamaria@freemail.hu | www.gaborevamaria.com 28

Gร BOR Mรกrton Dรกniel / Juice | 1979. Budapest Ice Glitch, 2014 - digitรกlis fotรณ, 30x42 cm 699 Greene Ave, Brooklyn, New York, USA | 1 347 259 0276 | juice@urbanizer.hu 29

Gร BOS Jรณzsef | 1956. Budapest Virรกg ui03., 09., 2005-2013 - inkjet print, 90x70 cm H-1153 Budapest, Eรถtvรถs u. 81. | +36 30 960 46 73 | gabosjo@gmail.com | www.gabos.hu 30

GERGELY Nรณra | 1956. Budapest Inspirรกciรณ Schein Gรกbor verseire I., II., 2013 - digitรกlis nyomat, 50x70cm H-1137 Budapest, Katona J. u. 28. | gergely.nora@chello.hu | www.noragergely56.carbonmade.com 31

G. HELLER Zsuzsanna | 1953. Budapest Fakturális élvezetek I., 2011 - installáció / részletfotó, computergrafika, 22x40 cm t Fakturális élvezetek II., 2011 - installáció / részletfotó, computergrafika, 29x40 cm H-1026 Budapest, Hűvösvölgyi út 49. | +36 30 446 86 44 | www.art-craft.hu 32

GYENES Zsolt | 1962. Hímesháza Utóképek (Szinkrónia 86), 2014 - elektro-animáció, digitális hang, 01:55 min, www.vizualzene.hu/video2.html H-7632 Pécs, Viktória utca 15. | dyenes@gmail.com | www.gyenes62.hu 33

HERNﾃ．I Paula | 1947. Budapest Transzparens architektﾃｺra, 2014 - computergrafika, 50x70 cm H-2081 Piliscsaba, Ferenc forrﾃ｡s ﾃｺtja 23.| +36 30 302 98 77 | paula.hernadi@gmail.com 34

HÉRICS Nándor | 1956. Kisbér Velence, 2013 - C-print, 70x50 cm H-1025 Budapest, Pusztaszeri út 28. | +36 20 934 91 21 | hericsnandor@gmail.com | www.hericsnandor 35

HORKAY István | 1945. Budapest - Meghívott művész Tükör-tánc, 2013 - videó, 09:52 min H-8253 Révfülöp, Hajnal utca 24. | ihorkay@gmail.com | www.horkay.com 36

KECSKÉS Péter | 1972. Budapest Beyond the Cinvat Bridge, 2014 - elektrográfia, 100x19 cm H-1114 Budapest, Kanizsai u. 22. | terminusen@yahoo.com | www.kecskespetermate.googlepages.com 37

KOVÁCS Olivér Artúr / Oliver Arthur | 1985. Sail till Morning, 2014 - computer grafika, C-print, 70x50 cm H-1051 Budapest, József Nádor tér 9. | oliverarthur@live.com | www.oliverarthur.net 38

KOVÁTS Borbála | 1969. Budapest Centrális erő I., 2012 - tintasugaras nyomat, 100×100 cm H-1063 Budapest, Szív u. 9. | borbala.kovats@gmail.com | www.borbala-kovats.com 39

Lร NG Eszter | 1948. Korond, ROU Jeruzsรกlem XV., 2013 - CGD, 70x52 cm H-4025 Debrecen, Piac u. 45-47. II/2. | +36 30 493 08 47 | elang@invitel.hu 40

LENGYEL ZsĂźliett | 1973. Miskolc Szerelem/fĂŠlelem II., 2014 - pc grafika, 48x48 cm H-7400 Zselickislak, Kossuth L. u. 21. | +36 20 216 10 51 | lzsuliett@freemail.hu | www.kaposart.hu 41

LONOVICS László | 1951. Békéscsaba Ég és Föld IV., 2013 - számítógépes grafika, 90x90 cm H-5600 Békéscsaba, Vandháti u. 6. | lono@t-online.hu 42

LUX Antal | 1935. Budapest - Meghívott művész A világűr nyugtalansága 2014, Wenn 2013, World in progress 2014, Hungary ’56 2013 - CP, 48x33 cm D-10965 Deutschland, Berlin, Tivoliplatz 3. | +49 30 3673 2575 | antallux@gmail.com | www.antallux.de 43

MAYER Éva | 1983. Pozsony, SVK Szakítópróba sorozatból, 2011: Szögre akasztott idő, Székely vándor, Szakítópróba, Vigyázat, mindenki az élet felé tart, interaktív grafika jelzőtáblán, installációk H-1077 Budapest, Wesselényi u. 24. 1/6 | + 36 30 261 63 07 | mayereva83@gmail.com 44

MENGYÁN András | 1945. Békéscsaba - Meghívott művész A város, 2005 - akril, vászon (UV fény), 30x30cm uiA város (Éjszakai fények), 2005 - akril, vászon (UV fény), 90x120 cm

H-1037 Budapest, Mécsvirág u. 31. | www.andrasmengyan.com 45

NAGY Gábor György | 1966. Debrecen - Meghívott művész Fénycsapda I., II., 2010 - print, vászon, 120x50 cm H-1126 Budapest, Márvány u. 42. | naumgabo66@gmail.com 46

NAGY Géza | 1954. Kolozsvár, ROU Visszaveszem a hegyeimet, 2013 - digitális képalkotás, 70x100 cm H-1143 Budapest, Stefánia út 109. II/7. | gezanagy@upcmail.hu | www.gezanagy.hu 47

NAGY STOICA Georgeta | 1954. Kolozsvár, ROU In obscuro, 2014 - digitális képalkotás, 70x100 cm H-1143 Budapest, Stefánia út 109. II/7. | nagystoica@upcmail.hu | www.nagystoica.hu 48

NÉMETH Balázs Kristóf | 1990. Vác Keszon, 2012 - festett fotó, pixilláció, videó-installáció, 01:58 min H-2600 Vác, Gombási út 34. III/11. | +36 20 270 33 65 | nemethbalik@gmail.com | www.vimeo.com/user18095156 49

OLAJOS György | 1953. Budapest Szenvedések szőnyege, 2012-2014 - giclée print, 110x105 cm H-1092 Budapest, Kinizsi u. 11. | +36 1 217 90 97 | +36 20 360 62 13 | olajos.gyorgy@gmail.com 50

PAPP Sándor Dávid | 1989. Nyíregyháza Tériszony, 2014 - digital print, 70x100 cm H-1087 Budapest, Stróbl Alajos u. 3/A. | +36 30 579 78 72 | pappsandordavid@gmail.com | www.thedailynight.tumblr.com 51

PÁL Csaba | 1967. Budapest Karcolt karcolatok I., uiII., III., 2013 - installáció: plexi, neon, síkfilm, fa, 25x20x150 cm H-1192 Budapest, Dobó Katica u. 70/3. | +36 70 265 46 61 | csabapalka@gmail.com | www.palcsaba.worldpress.com 52

PUSKAI Sarolta | 1955. Borszék, ROU Fuku–shine, 2013 - számítógépes képfeldolgozás, 60x60 cm 547365 Jedd, Progresului 12, jud. Mure, Romania | 547365 Livezeni, 236/o, jud. Mure, Romania +40 729842197 | +40 756151026 | puskai.sari@gmail.com 53

SZIRMAY Zsanett | 1983. Budapest Kaleidoszkรณp, 2013 - digitรกlis montรกzs, 95x70 cm H-1191 Budapest, Kisfaludy u. 32. | +36 30 427 06 53 | zsanair@gmail.com 54

TELLÉR Mária | 1975. Budapest Szembenézők II., 2014 - computergrafika, 55x70 cm H-1036 Budapest, Uszály u. 7. | +36 20 490 41 56 | www.mariateller.com 55

VÉGVÁRI Beatrix | 1958. Székesfehérvár Tisztesség maradéka, uiSzégyen, 2013 - elektrográfia, 50x100 cm H-8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 14. | +36 30 255 17 38 | beatrixvegvari@citromail.hu | www.fehervarart.hu 56

VICZE Tas | 1984. Pécs Or, 2010 - digitális kollázs/montázs, 50x20 cm H-7634 Pécs, Darázs dűlő 12. | +36 20 517 02 07 | viczetas@gmail.com | www.viczetas.deviantart.com 57

MEGA-PIXEL 2014 MEGA-PIXEL 2010 DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSA 2014. március 14 - április 6.

A MEGA-PIXEL 2010 díjazottjainak kiállítása, MKISZ Sulyok Miklós Utómunkálatok – ez Nicolas Bourriaud francia kritikus könyvének címe, és tömören kifejezi a mai képzőművészeti és kulturális helyzetet. Egyre erősebb a tendencia, hogy meglévő művészeti alkotásokat, formákat használjon fel újra, alakítsa tovább a művészet. Kiállításmegnyitómat a tragikusan korán elhunyt Csíkvári Péter méltatásával kell kezdenem. Csíkvári munkái, mint a 2001-es nagy műcsarnoki kiállításán nyilvánvalóvá vált, egészen eredeti módon olvasztják egybe a képzőművészet műfajait. Mondhatni amit itt látunk az a fotóművészet, a grafika, a festészet és a szobrászat találkozása a computer boncasztalán. Fabényi Júlia, Műcsarnok akkori igazgatója és a kiállítás kurátora ezt írta: „Csíkvári anyagértése, téri test-forma látása, a művészettörténet fogalmi rendszerének ismerete, azaz szobrászi iskolázottsága szembetűnő volt a kiállított nagy fotográfiákon. Fekete-fehér képek, műterem fotográfia modellel, a létező-valódi illúziójával és ennek tulajdonképpeni lehetetlenségével.” Amit Csíkvári csinál, az is az utómunkán, a post production-on alapul. A művészettörténet kollekcióját veszi úja munkába, képein megrázó személyességgel sütnek a jéghideg testek. De most fordítsuk figyelmünket az élők felé. Az a véleményem, hogy digitális printeket bemutató kiállítások címe után mindig oda kellene írni, hogy „átmeneti képek”. Azt értem ezen, hogy a digitális képeknek nincs hagyományos értelemben vett eredetijük, és nem egyedi darabok. Gyakorlatilag nem lehet konzerválni őket. Szóval mindennél inkább az időnek alávetve léteznek. Az időről gondolkodva pedig feltétlenül idéznünk kell Szent Ágoston gondolatait: Mi hát az idő? – Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom. Merem állítani, hogy egyet tudok; azt tudniillik, hogy nem volna múlt idő, ha nem volna mulandóság; nem volna jövő idő, ha nem volna jövendő történés; nem volna jelen idô, ha egyáltalán semmi sem volna. De hogyan van meg az időnek két fajtája, a múlt és a jövő, ha a múlt már nincs, és a jövő még nincs? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, s nem menne át a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha át tud menni a múltba, hogyan mondhatjuk róla, hogy van...” Azt hiszem a díjazott művek közül Örkényi Antal és Lévay Jenő munkái foglalkoznak legerőteljesebben az idő kérdésével. Örkényi Antal esetében azt is mondhatnánk, hogy a digitális kép belsejében járunk, ha nem lenne értelmetlen a virtuális kép testéről beszélni. Örkényi az el nem gondolható és a szem nem látta képet alkotja meg, a végsőkig tágítva a digitális képalkotás határait. Célfotó-kamerát szimulál, ami önmagában is érdekes képi-és

filozófiai kérdéseket vet föl. A cím: A sátán megteremti az időt Lévay Jenő az a művész, aki a résztvevők közül, talán a legrégebben foglalkozik kifejezetten a technikai eszközök lehetőségeinek kihasználásával. Harmonogram nevű képalkotási eljárása mesterien egyesíti a digitális képalkotás virtualitását a valóságos időben, a fizikai testek – azaz emberi testek – által megtett mozdulatok leképezésével. Az ártéri barokk című sorozatán egy korábbi sorozata, a Tömegszerencse képeire helyezi rá újabb képeit, olvasztja össze őket digitálisan, reciklálja saját műveit. Mayer Éva interaktív installációja társadalmi kérdéseket feszeget, mint a mai aktuális képzőművészet főárama. Az egyén önkijelentését a saját ágyában jógázó alak fejezi ki, akit a brutális táblaerdő szinte megtámad. A műleírás szerint „Az interaktív installáción keresztül célom volt felmérni és összegyűjteni a nézők által megélt, illetve az ő általuk megtapasztalt társadalmi hibákat. A következő kérdés volt leolvasható és kitölthető a számítógép monitoránál: „Egy szóval, Ön szerint mi a hiba? / Jedným slovom, čo je chyba? / What is an error in a word?” A néző által beírt hiba szó helyzetét meg lehetett határozni a kivetített munka tetszőleges felületén, ahová egy ENTER gombnyomással megjelent az általuk kiválasztott szó. A. Nagy Gábor kitűnő ötlettel visszájára fordítja a virtuális pontokból, vagyis pixelekből álló kép létrejöttének folyamatát és rámutat a kikerülhetetlen valóságra, ami nem más, mint hogy a szemünkben áll össze a kép – számunkra valóságos pontokból. Ezeket a képeit valójában kb.húsz méter távolságból kéne szemlélni, akkor állna össze a kép. Ez a kiállítótermekben általában nem lehetséges, tehát mintha azt is állítanák ezek a képek, hogy nem a szokványos galéria-terek az ő otthonaik. A. Nagy Gábor képpontjai betűk, tehát szöveg és kép közé egyenlőségjelet tesz: vegyük észre, hogy a kép is nyelvi módon kommunikál velünk. Kelecsényi Csilla a tőle megszokott kompozíciós biztonsággal helyezi el a megsokszorozott alakokat egyszerre a városi térben és az építészeti tervrajzon, ahol az állandó telefonálásba mélyedt járókelő az egymásba olvad reális és a virtuális várost járják és lakják. Csáji Attila, a Nemzetközi Kepes Társaság alapítója, a Massachusets Institute of Technology keretein belül működő Center of Advanced Visual Studies tanára, a magyar fényművészet nemzetközi hírű úttörője, aki a lézer képzőművészeti alkalmazásával az 1970-es évek közepe óta foglalkozik. Mitikus fénytér című sorozata egy lézerfényinstalláció során létrejött, ha jól sejtem, megismételhetetlen fénytünemény rögzítése, dokumentuma. Itt Csáji a prehisztorikus képi mitológiák elemeit emeli át a jelen lézertechnológiájába. Ugyanezt megcsinálta hologramokkal is, amelynek világszerte elismert művelője. Zsubori Ervin az Arnolfini Archívum galéria postabélyeg gyűjteményét dolgozza föl a pop art modorában, Német Fanni lélektani jellegű, grafikai finomságú képein bizonyos érzelemmentes szorongás jelenik meg, míg Csízy László absztrakt grafikaként megjelenő munkái is a computer széles lehetőségeit bizonyítják. 2014. március 14. 59

A. NAGY Gábor | 1972. Hajdúböszörmény Biztonságos egyedüllét, Szerintem, www.gaboranagy.blogspot.com 60

uiAnnyi jót tettél velem, 2010 - akril, vászon, 100x70 cm

CSÁJI Attila | 1939. Szepsi, SVK uiMítikus fénytér, 2008 - lézer grafika, 50x60 cm

Mítikus fénytér XII., 2008 - lézer grafika, 50x60 cm H-1135 Budapest, Kisgömb utca 30. | +36 70 221 06 96 | csaji.attila@upcmail.hu | www.sztaki.hu/-csaji/attila 61

CSÍKVÁRI Péter | (1953 -2013) A csend, uiManierista kép, 50x50 cm, Világot jelentő deszkák www.csikvari.hu 62

CSÍZY László | 1943. Rimaszombat uiEltérő válaszok 2013, Levél, Sövényben, Számok 2014 - computergrafika, tintanyomat, vászon, 70x70 cm

H-1031 Budapest, Rozália utca 38-42. C/5. | csizylaszlo@t-online.hu | www.csizy.hu 63

KELECSÉNYI Csilla | Budapest Én-kép I.-III., 2010 - digitális print, 100x70 cm H-1112 Budapest, Botfalu u. 40/b | +36 30 282 31 42 | kelecsenyics@gmail.com | www.kesoart.hu 64

LÉVAY Jenő | 1954. Budapest Ártéri barokk I., II., uiIII., 2007 - harmonogram, 60x80 cm H-1077 Budapest, Rottenbiller u. 35. | levay.levay@gmail.com | www.levayjeno.hu 65

MAYER Éva | 1983. Pozsony, SVK Magánterület Egopolis határán, 2013 interaktív installáció, fényvisszaverő reflexfólia, jelzőtábla / projector, laptop, billenytűzet, 100x150 cm H-1077 Budapest, Wesselényi u. 24. 1/6 | + 36 30 261 63 07 | mayereva83@gmail.com 66

NÉMETI Fanni | 1990. Budapest Cím nélkül uiI., II., 2012 - scanner, 50x75 cm, 37x50 cm +36 20 399 51 39 | fanni.nemetei@gmail.com | www.fanninemeti.tumblr.com 67

ÖRKÉNYI Antal | 1967. Balassagyarmat A Sátán megteremti az időt, 2007 - C-print, 27x100 cm H-2097 Pilisborosjenő, Ezüsthegyi út 11. | +36 20 448 33 58 | orkenyia@interware.hu 68

ZSUBORI Ervin | 1961. Kiskőrös 1 Marianne, 4 Marianne, ui8 Marianne, 2012-2014 - elektrografika, 45x45 cm H-2310 Szigetszentmiklós, Bíró Lajos u. 98. | archivum@arnolfini.hu | arnolfiniblog.blogspot.hu 69

MEGA-PIXEL 2014 - KÉPSZONETTEK Hommage à Bálint Endre (1914-1986) 100 éve született sorozatban 2014. március 26 - április 22.

Megapixel - Bálint Endre tiszteletére Muladi Brigitta A strukturalista művészettörténeti felfogás éppen egybeesik az itt ünnepelt művész fénykorával, a hatvanas évek második felében. A sokat vitatott elméletet Danto fogalmazta meg, aminek a végpontján a művészettörténet vége álláspont állt, amelyet sokan többszörösen félreértettek. Danto nem kevesebbet akart mondani ezzel, minthogy Duchamp és Warhol óta a művészet formái már csak ismétlődnek és nem alakul majd ki új forma. Ezzel vitába lehet szállni és egyet lehet érteni, de az vitathatatlan, hogy a filozófusnak abban igaza volt, hogy a formák nehezen érthetőek izoláltan, a kontextusuk nélkül, s mai aktuális témánk sem lenne a nélkül értelmezhető, hogy a kiállítás címében szereplő művészről ne ejtenénk néhány szót. Bálint Endre idén október 27-én ünnepelné 100. születésnapját. A Magyar Elektrográfiai Társaság az ő tiszteletére rendezte a jelen kiállítást. Ha ma élne, személyes ambíciói talán ma éppen a digitális technika felé hajtanák, hiszen reklámgrafikusnak készült szenvedélyesen, mindaddig, amíg meghatározó élmények nem érték Párizsban s akkor elhatározta, hogy festő lesz. Vaszaryhoz és Aba Novákhoz járt, de a grafikai tevékenységgel soha sem hagyott fel. Az Európai Iskolának alapító tagja volt, Vajda, Korniss voltak a legközelebbi barátai. Motívumai, stílusa Szentendréhez kötődik, s ebben a biztonságos világban érezte jól magát, s erről ismerhető fel. S az itt kiállítók közül többen is ebbe helyezkedtek bele és úgy emlékeztek a művészre, hogy a szeretett formáit „újrarajzolták”, s erre az időre saját magukat feladták, a megidézett javára. Amikor újraolvastam Bálint Endre életrajzát, a mai alkalom fényében egészen más megvilágításba került az a tény, hogy az oldószerektől kialakult súlyos légzőszervi betegsége okozta a halálát. Eljátszottam a gondolattal, hogy ma is él, sterilen, kipárolgásmentesen készíthető digitális nyomatokkal foglalkozik… s ha igen, akkor valóban a saját korábbi motívumaival dolgozott volna? Az MNG-ban látható életmű-kiállítása engem meggyőz arról, hogy nagy a valószínűsége ennek az állításnak, hiszen késői munkáiban is ezt látjuk. Amikor HAász Ágnes felkért, hogy nyissam meg ezt a kiállítást azon tűnődtem milyen ponton kapcsolódik egy a tárgyszerűséget erőteljesen hangsúlyozó művész és

az anyagtalan digitális technikával dolgozó művészek. Emlékezni és tiszteletet kifejezni természetesen lehet e nélkül is, de mégis számomra fontos ez a momentum és nekem a költőiség az, amiben ezt megtaláltam. Bálint Endre íróként is aktív volt, versei és esszéi jelentek meg, s nekem a vizuális művei is egyfajta „képköltemények”, amelyek bizonyos zenei szabályszerűségeket mutatnak, kottaszerűek, visszatérő alaphangok, ritmusok, „képrímek” építik fel a struktúráit. s ez a karakter, az olvashatóság, vízszintes formátumukban is visszaköszön Az elektrográfia a maga sajátos eszközeivel szintén lehetővé teszi az ismétléseket, tükrözéseket, képi ritmusokat, amelyek az itt látható anyagot is általánosan meghatározzák. S éppen úgy strukturáltak, mint Bálint művei, absztrakt alapokon, olykor felismerhető, máskor teljesen redukált formakészlettel. Kollázsszerűek, amely specifikum Bálintnál a grafikusi előképzettségből eredhet, a kiállítóknál pedig a számítógépes technika adta lehetőségből. S a legerősebb hasonlatosság számomra az ismétlődő motívumok adta állandóság-érzet, egy biztonságos világban való mozgás, amit ezek a mindig elővehető formák jelentenek az alkotónak, s a digitális technika adta stabil fundamentum. Bálint Endre általában síkban gondolkodott, nem törekedett a távlatok érzékeltetésére, inkább, mint a szürrealisták, megzavarta a megszokott térérzetünket, s a lépték és méretváltásokkal bizonytalanná tette azt. Erre nagymértékben képes a digitális technika is – optikai csapdákat állít a nézőnek, amibe önkéntelenül is belesétál. A metszéspontok keresése közben, ahogy végignéztem a kiállított műveket, az egy konkrét felfedezés volt számomra, ahogyan a digitális technika nem zárja ki a tárgyszerűséget, s egyes alkotók határozottan törekednek arra, hogy a kész mű egy objekt is legyen egyben. Pl.: Bálint Bertalan, Krnács Ágota, Herendi Péter. A kiállítás főcíme a KÉPSZONETTEK érzékletesen fejezi ki Bálint Endre vizuális világát, s a művészek címadása is egy plusz jelentést is ad az alkotásoknak, mint az Álom, a Lélek, a Szellem visszatérően a mély pszichológiai tartalomra mutat rá, amit Bálint írásaiban saját maga is hangsúlyozott. Mindenesetre általánosan elmondható az anyagról, hogy a címben kitűzött célt maximálisan megvalósította, s Bálint Endre művészetét megidézi és a közös munka, amit az egyesület végez kiállításaiban, a Bálint által nagyra becsült közösségi szellemet is erősíti. 2014. március 26. 71

ÁZBEJ Kristóf | 1953. Budapest Ha nem szerelmet I., uiII., III., 2014 - digitális festmény, montázs, giclée nyomat, 50x50 cm H-1125 Budapest, Tündér utca 16/a | kristofazbej@aol.com | http://spiralsyn8society.free.fr/ 72

BARTI Magdolna | 1979. Mór Vonzás, 2014 - számítógépes grafika, 50x70 cm H-1181 Budapest, Kele u. 9. 4/4. | magdolna.barti@gmail.com | www.bartimagdolna.wordpress.com 73

BÁLINT Bertalan | 1949. Budapest Kapcsolatok, 2011 - PC alaplap, plexi, led világítás, installáció, 45x3x45 cm H-1024 Budapest, Káplár u. 10/A | +36 20 482 57 27 | balint.balintbertalan@gmail.com 74

BÁTAI Sándor | 1955. Veszprém Zsennye uiI., II., 2013 - vegyes, 50x70cm H-1224 Budapest, Deák Ferenc u. 5. | batai.sandor@gmail.com | www.bataisandor.blogspot.com 75

BÉRES Rudolf | 1982. Budapest Szellemidézés, 2014 - C-print, 74x54 cm H-1077 Budapest, Rózsa u. 19. | +36 70 515 28 30 | brudva@gmail.com 76

BÓZSA Evelin | 1961.Budapest Nr. 001211 (Hommage à Bálint Endre), 2014 - digitális montázs, C-print, 70x70 cm Boutensgaarde 18, 7414 WB Deventer, Nederland | evelinbozsa@yahoo.com | www.dotclouds.com 77

BÜKI Zsuzsanna | 1957. Nova FénySZONETT I., uiII., 2013-2014 - elektrográfia, 50x60 cm H-8051 Sárkeresztes, Bem utca 23. | www.susanna-ottokart.hu 78

CSINTALAN András | 1954. Tarnazsadány Ablakból, 2013 - digitális kollázs, 60x50 cm H-3300 Eger, Egészségház u. 27/A. | +36 30 958 58 84 | csintalan.andras@gmail.com 79

DÁVID Vera | 1949. Nemesnádudvar Jel, fal, EGY Hajnal 2014 - digital collage, 70x50 cm t Angyalok őriznek 2014 - digital collage, 70x50 cm H -1146 Budapest, Hermina u. 3. fsz. 2. | julius365@gmail.com | www.veradavid.carbonmade.com 80

DETVAY Jenő Eugéne | 1956. Budapest Angyali Üdvözlet uiI., II., 2013 - digitális montázs, 50x50cm bolt@c3.hu | www.detvay.wordpress.com 81

ENYEDI Zsuzsanna | 1967. Budapest Az én kulcsom... uiI.-III., 2014 - elektrográfia, 48x80 cm H-9700 Szombathely, Kálvária u. 63/D, II/5. | +36 30 641 04 93 | enyedi.zs@gmail.com 82

FEKETE Zoltán | 1974. Budapest Köztes-tér csapda, 2014 - computer grafika, 100x125 cm H-2531 Tokod, Bercsényi István u. 25. | +36 20 929 66 36 | zolietekef@gmail.com 83

FÜLEKY Adrienn | 1956. Budapest Álom-más, 2012 - elektrográfia, 70x50 cm t Aludj márványban, 2012 - elektrográfia, 70x50 cm H-1011 Budapest, Hunyadi János út 23/B | fuleky.a@gmail.com | www.adriennfuleky.hu 84

GYŐRFFY Sándor | 1951. Kapolcs Aki örvénybe néz, 2013 - digitális nyomat, 50x70 cm arra visszatekint az örvény, 2013 - digitális nyomat, 50x70 cm H-1085 Budapest, Salétrom u. 8. | +36 20 588 55 38 | sandor.gyorffy@gmail.com | www.gyorffy-art.com 85

HAáSZ Ágnes | 1951. Budapest Itt már jártam valaha I., II., 2014 - tintasugaras nyomat, kasírozva, 20x70 cm H-1116 Budapest, Adony u. 8. | 06 30 657 52 06 | haasz.agnes@gmail.com 86

HERENDI Péter | 1953. Budapest Hommage à Bálint Endre 2014 - elektrográfia, 110x110 cm H-1223 Budapest, Aszály u. 17. | herendipeter@t-online.hu | www.herendipeter.wordpress.com 87

HERMANN Zoltán | 1954. Budapest Képszonett uiI., II., Hommage à Bálint Endre, 2014 - giclée print, papír, 60x90 cm H-1081 Budapest, Népszínház u. 49. | +36 20 460 85 17 | zhermann@freemail.hu 88

HÉRICS Nándor | 1956. Kisbér Hommage à Bálint Endre uiI.-III., 2013 - C-print, 70x50 cm H-1025 Budapest, Pusztaszeri út 28. | +36 20 934 91 21 | hericsnandor@gmail.com | www.hericsnandor 89

HORKAY István | 1945. Budapest - Meghívott művész Hommage à Bálint Endre uiI., III., 2014 - C-print, 50x50 cm H-8253 Révfülöp, Hajnal utca 24. | ihorkay@gmail.com | www.horkay.com 90

JUHÁSZ Attila | 1971. Debrecen Vidéki séta B. Endrével I., uiII., 2014 - 3D, 2D kompozitálás, 50x70 cm H-1022 Budapest, Hankóczy J. u. 11. | www.juhaszattila.hu 91

KÁNTOR József | 1949.Füleháza, ROU 12 Szonett Bálint Endrének, 2014 - számítógépes grafika, 80x60 cm H-6500 Baja, Parti u. 8. | +36 70 338 51 25 | jkntor@gmail.com | www.kantorjozsef.net 92

KOPPÁNY Attila | 1947. Enying Bálint Endre Aréna, 2014 - elektrográfia, 60x80 cm H-9021 Győr, Király u. 5. | +36 30 298 68 95 | koppany@sze.hu | www.art-koppany.sze.hu 93

KOVÁCS Endre / kem | 1947. Budapest Marcel figyel!, 2013 - fotó, objekt / scan-collagex, 44x30 cm H-8226 Alsóörs, Loki út 24. | +36 30 274 81 71 | kem.balaton@t-online.hu | www.kovacsendre.hu 94

KRNÁCS Ágota | 1976. Mezőhegyes Lélektől lélekig - Hommage à Bálint Endre, 2014 - vektor grafika, plexi-nyomat / installáció, 120x60cm H-3123 Cered, Kossuth u. 24. | +36 20 478 04 98 | krnago@yahoo.ie | www.krnacs.gportal.hu 95

LÁNG Eszter | 1948. Korond, ROU Honvágy a paradicsomba - Hommage à Bálint Endre, 2014 - digitális kollázs, 50x95 cm H-4025 Debrecen, Piac u. 45-47. II/2. | +36 30 493 08 47 | elang@invitel.hu 96

LEHOTKA László | 1948. Vác Álom, 2014 - digtális fotó, PC grafika, giclée nyomat, 50x90 cm H-2600 Vác, Orgona u. 15. | +36 30 211 86 92 | lehotkafoto@vnet.hu | www.makro-foto.hu 97

LENGYEL Zsüliett | 1973. Miskolc Képszonett II., 2014 - PC grafika, 70x50 cm H-7400 Zselickislak, Kossuth L. u. 21. | +36 20 216 10 51 | lzsuliett@freemail.hu | www.kaposart.hu 98

LÉVAY Jenő | 1954. Budapest Hommage à Bálint Endre - Páternoszter uiI.-III., 2013 - giclée print, 50x50 cm H-1077 Budapest, Rottenbiller u. 35. | levay.levay@gmail.com | www.levayjeno.hu 99

NAGY Bernadett / NADE | 1953. Budapest Hommage à Bálint Endre, 2011 - C-print, 100x140 cm H-1091 Budapest, Üllői út 103. | +36 20 576 66 10 | nadetty@gmail.com 100

PAPP Sándor Dávid | 1989. Nyíregyháza Gyertyafénynél, 2014 - digital print, 70x100 cm H-1087 Budapest, Stróbl Alajos u. 3/A. | +36 30 579 78 72 | pappsandordavid@gmail.com | www.thedailynight.tumblr.com 101

PÁL Csaba | 1967. Budapest Képszonettek - Hommage à Bálint Endre uiI., II., 2013 - C-print, 70x50cm H-1192 Budapest, Dobó Katica u. 70/3. | +36 70 265 46 61 | csabapalka@gmail.com | www.palcsaba.worldpress.com 102

PÉTER Ágnes | 1949. Szabadszállás Áttetsző késálom, 2014 - C-print, 20x80 cm H-1087 Budapest, Százados út 3-13 21/a | +36 30 200 77 65 | artsymposion@gmail.com | www.peteragnes.hu 103

PÓLYA Zsombor | 1989. Budapest Hommage à Bálint Endre - Búcsúm, 2014 - digitális grafika, 82x60 cm H-1123 Budapest, Schwartzer Ferenc u. 4. | +36 20 517 55 72 | polya.zsombor@kepzo.hu | www.zsomborpolya.blogspot.hu 104

SZÖLLŐSSY Enikő | 1939. Budapest Bálint Endre tiszteletére, 2014 - C-print, 50x80 cm H-1028 Budapest, Nedű u. 22/B. | +36 30 542 24 58 | www.enikoart.com 105

TER WAL, Paul | 1954. Gorinchem, NED Recollections of World War II. - Hommage à Bálint Endre, 2014 - digitális montázs, C-Print, 65x70 cm Boutensgaarde 18, 7414 WB Deventer, NED | www.dotclouds.com 106

TOOTH Gábor Andor | 1960. Tatabánya Tisztelet Bálint Endrének, 2013 - fotó, számítógépes grafika, 70x50 cm H-1024 Budapest, Tizedes u. 1. IV/2. | +36 70 319 54 45 | toothgaborandor@yahoo.com 107

TÓTH BOGYÓ István | 1951. Nagymágocs BE+TB I., II. ”Z”, 2014 - elektrográfia, 50x50 cm Mementó, 2014 - digitális nyomat, 50x50 cm t H-6727 Szeged, Május 1 u 73. | +36 30 945 72 01 | tothbogyo@freemail.hu 108

TUZSON-BERCZELI Péter | 1966. Marosvásárhely, ROU Távirat B.E.-hez, 2014 - digitális vászon nyomat (E4), gicleé-print, 60x80 cm H-2120 Dunakeszi, Kisdobos u. 19. | tuzson@tuzsongaleria.hu | www.tuzsongaleria.hu 109

VASS Tibor | 1968. Miskolc Bálint Kassákhoz indul a Dada presszóból, 2014 - elektrográfia, 70x50 cm H-3563 Hernádkak, Ifjúság út 5. | +36 30 677 6279 | vass@spanyolnatha.hu 110

VÉGVÁRI Beatrix | 1958. Székesfehérvár Kereső uiI., II., 2011 - elektrográfia, C-print, 100x70 cm H-8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 14. | +36 30 255 17 38 | beatrixvegvari@citromail.hu | www.fehervarart.hu 111

MEGA-PIXEL 2014 DÍSZVENDÉGE CECÍLIA MANDRILE

argentin születésű amerikai művész kiállítása és könyvbemutatója 2014. április 10 - 11.

Helyszín: ARTEN Galéria | H-1052 Budapest, Régi Posta u. 5. | www.artengallery.hu Arten Galéria, NAGY Stella vezető Megnyitó: SÁROSDY Judit művészettörténész Cecília MANDRILE 1969. Cordoba, Argentina 143 Bennett Ave. Apt 3-O, 10040, New York, USA | mandrile@btinternet.com | www.ceciliamandrile.com Tanulmányok: 2004 PhD, Bristol School of Media, Art and Design, University of the West of England (UK) 1997 MFA, University of Maryland (USA) 1991 BFA, National University of Cordoba (Argentina) Fontosabb díjak: 2012 Matrices - International Small Form Electrographic Art Exhibition, Zsűri díja, Budapest, Hungary 2007 Travel Grant, Women of the World Exhibition, Jordan 2006 Commission for Intervention, Ricardo Rojas Cultural Center, Buenos Aires, Argentina Diploma of Honor, International Triennial of Graphic Art, Bitola, Macedonia 2000-04 Centre for Fine Print Research Fellowship, University of the West of England, Bristol, UK 2003 City Museum of Art Acquisition Award, VII International Biennial of Graphic Art, Győr, Hungary Travel Grant: Exhibition and Residency, Tallinn, Estonia 2002 Kala Art Institute Fellowship, Berkeley, CA, USA MPI02 Award. Iowa Miniprint International, University of Iowa Fine Arts Museum, USA Travel Grant for participating in the Zagreb Urban Festival, Croatia 2001 XV Maximo Ramos Print Award, Ferrol, Spain Vauxhall Art Festival Commission for Installation, London, UK 2000 Ludwig Foundation of Cuba Fellowship, Havana, Cuba 1999 The Creative Database Artist Development Grant, USA 1997 David C. Driskell Award of Excellence, University of Maryland, College Park, MD, USA 1996-97 University of Maryland Graduate School Teaching Assistantship, College Park, MD, USA 1995-96 University of Maryland Graduate School Fellowship, College Park, MD, USA 1996 Honorable Mention, Sixth Annual Exhibition, Maryland Federation of Art, Annapolis, USA 1995 Travel Grant. Arte BA Foundation, Buenos Aires, Argentina 1993 Honorable Mention for Printmaking, Libero Pierini Fine Arts Museum, Rio Cuarto, Argentina Honorable Mention for Printmaking, National Miniprint Exhibition, Cordoba, Argentina 1992 National University of Cordoba Award, Summa Cum Laude, Cordoba, Argentina 1991 3D Object Award, CIDAM Biennial, Cordoba, Argentina Sculpture Award, Fernando Bonfiglioli Fine Arts Museum, Villa Maria, Argentina Honorable Mention for Painting, Guernica Art Gallery, Cordoba, Argentina 1990 Painting Award, Fernando Bonfiglioli Fine Arts Museum, Villa Maria, Argentina 112

Törékeny Töredékek Sárosdy Judit Budapest szívében, az Arten Galériában 2014. április 9-12. között fura lények foglalták el a jobboldali főfalat. Nyeklőnyakló papírbabák, furcsa kis torzszülöttek: spulnitestű, levélhasú, fakéreg vagy csipkeruhás fejenagy, keze-laza darabok. Csukott szemük nem lát, orruk nem érez, szájuk nem szól. Mind más, mégis kicsit egyformák. Vajon kik lehetnek? Mik lehetnek? Honnan jöttek? Cecilia Mandrile (1969) argentin képzőművész – mint a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) díszvendége – bőröndjében érkeztek Ferihegyre, akarom mondani a Liszt Ferenc reptérre. Útlevél nélkül. Bár igazi világutazók, néhányuknak személyi igazolványa is van, hisz több kontinensen is megfordultak már, mégsem könnyű azonosítani őket. Mert bár mindig azonosak, mégis állandóan változnak. Babák, bábok, melyek ősi hagyományokat idéznek, miközben a legkorszerűbb technikával készülnek. Bár sokszorosított grafikák, mégsincs belőlük két egyforma! Mi több: gyakorta még önmagukkal sem azonosak. Hisz a pesti minitárlat főszereplői egy közel negyedszázados művészpálya reprezentánsai. Néhány rokonuk korábban már járt nálunk: 2002-ben a MATRICÁK Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállításán Budapesten, illetve 2003-ban és 2005-ben az N. Mészáros Júlia által szervezett győri Nemzetközi Rajz és Grafikai Biennálékon. 2012-ben Cecilia Mandrile a MATRICÁK kiállításának díjazott művésze volt. HAász Ágnes – a MET fáradhatatlan elnöke – épp ezért úgy gondolta, hogy ideje volna munkásságát – és persze őt magát is – bemutatni a hazai közönségnek. Erre jó alkalom Mandrile nemrég megjelent, szép kiállítású, tartalmas könyve. Vegyük hát kézbe! A borítón – meleg barna háttér előtt – két alak ül, háttal nekünk. A baloldali, igencsak kopott, sokat megélt zöld bársonyruhás kopasz rongybaba¬ gyengéden öleli magához megtört párját/társát, kinek kőtestén egy világosabb mészkő(fej) gubbaszt. Felettük némi grafikus info: El perfume de la ausencia/ The Perfume of Absense – Cecilia Mandrile. Költői cím: A hiány illata vagy A távollét illata (?) – így is, úgy is szép, bár fájdalmasan nehéz. Nosztalgikusan tragikus. De nem melodramatikus. Arra mindig vigyáz a művész, és ügyelnek a szerzők is. A spanyol és angol nyelvű könyv 2013-ban jelent meg Argentínában, a córdobai Museo Genaro Pérez gondozásában. Abban a városban, ahol anno Mandrile tanult, s ahol több ízben is kiállított. A kötet elején ajánlás: A lo invisible/A láthatatlannak. A könyvben

különös, néha kissé nyomasztó képek sorjáznak. Sötétből fel-felderengő, homályos arcok, nem szervülő végtagok, kartonra, vászonra nyomtatott printekből összetömörülő, vagy végtelenül magányos lények, teremtmények – betegen, kiszolgáltatottan, olykor elhagyatottan. Magányosan. Vagy mégsem? Hisz láthatatlan sebeiket gondos kezek varrják, ragasztják, kötözik. A reprodukciókat kísérő három tanulmány és egy epilógus pedig nekünk segít értelmezni a láthatót (és a láthatatlant). Az öt különböző nemzetiségű szerző a nézőpontok megsokszorozásával tágítja a befogadást. Gill Saunders, a londoni Victoria & Alberts Museum grafikai osztályának főkurátora, Fordított élet címmel az országok és nyelvek közt való vándorlás/ fordítás motívumát emeli ki. Mert az utazó művész nomád életstílusa alapvetően eltér a turistáétól; az emigráns lét posztmodern tapasztalatából merít. Mandrile alkotásai ezt a szétszórt, töredékes állapotot tükrözik. Hagyományos műterem helyett komputere és Hewlett Packard nyomtatója óriási szabadságot biztosít neki. Bárhol dolgozhat – a reptértől a buszmegállóig. Ahogy viccesen kommentálta: Ott az otthonom, ahol a nyomtatóm. Útitársai a babák, melyek – improvizált családként kötik össze hazájával, gyökereivel – egy permanens önépítő folyamat részesei. Saját arcképének manipulálásával, az egymásra helyezett rétegekkel, a figurák folyamatos alakítgatásával, a változások (állapotok, helyszínek) dokumentálásával Mandrile folyamatosan építkezik. Federico Falco , a fiatal, elismert argentin író egyfajta szótárt készített, kiemelve a gyermekkori traumát (ti.: Mandrile kötőhártya-gyulladással, rövidlátóként született) és az ebből eredő indíttatást: a látás vágyát. Amiből aztán következik a vándorlás. De a nyugodtak világában a kóborló mindig gyanús… Ám Mandrile városok, országok, kontinensek közt vándorolva a nomadizmust művészetté szublimálta. Elvis Fuentes és Yuneikys Villalonga kubai (származású) művészettörténész és kurátor páros az alteregóként felfogható babákról (objektekről, installációkról, performanszokról) szólva az ikonikus történet fontosságára, illetve a háromdimenziós létükből fokozatosan redukálódó, szinte dematerializálódó fény(kép)lényekre hívja fel figyelmünket. Ezek a kis fénylények már nem mozognak, nem lélegeznek; már csak árnyai hajdani önmaguknak. Egy másik világ, egy új ég fényének árnyékai. Ibrahim Nasrallah jordániai palesztin író, akinek költeményei és novellái számos nyelven olvashatók, szinte ezt a gondolatot folytatja epilógusában. Szerinte Mandrile művészete messzire vezet minket, más állapotba transzponálva: a nagy, csukott szemű arcok nemcsak a békésen alvók misztikus 113

nyugalmát, de magát a halált idézik. A halált, mely közelebb van az élethez, mint bármi más. A műalkotás persze nem fordítható le különböző nyelvekre, hacsak nem a mély érzelmekére. Hisz a művész a lelkét tolmácsolja, de nem művekben, hanem víziókban. Mandrile „gondűző babái” saját, eredendő ártatlanságunkhoz közelíthetnek bennünket. S hogy miért e nemzetközi stáb? Talán mert Mandrile ereiben, olasz bevándorlók unokájaként a gauchók földjén nevelkedve is igazi nomád vér csörgedez. Nyughatatlan lélek, aki folyton úton van. Hazája a nagyvilág. Művészeti tanulmányai mellett a különböző kultúrák jelentik számára, nem szokványos formában, az igazi kihívást. Hosszabbrövidebb utak, tanulmányutak és nemzetközi kiállítások New Yorkban, Londonban, Ammánban számára éppoly fontosak, mint Buenos Aires vagy Washington. Főiskolai tanulmányait Córdobában (Argentína) kezdte, de a Master fokozatot már Marylandben (USA) szerezte; doktori címét pedig a bristoli Művészeti egyetem (Anglia) Média & Design szakán nyerte el 2004-ben. 1989 óta számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, munkásságát Jordániától Macedóniáig, Győrtől Tallinnig számos díjjal jutalmazták. Műveit több jelentős köz- és magángyűjteményben őrzik: négy kontinens számos országában, Londontól Panamáig, Kaliforniától Japánig, Antwerpentől São Paulóig. Több országban élt és dolgozott, tanított, illetve szakmai konferenciákon és workshopokon vett részt. A New Haven-i egyetem tanáraként is a grafika új útjait kutatja. A rövid ideig Pesten vendégeskedő Gondűző babák – ezek a kollázstechnikával készült, ollóval „rajzolt”, kézzel varrtragasztott, összehajtogatható papírfigurák – korok s kultúrák keresztútjain születtek. Igazi metamorfózisok, melyek ősi mítoszok és a megélt valóság, egyéni és nemzeti tragédiák szintéziséből kelnek új életre. Sokrétű mondandójukkal a plakátvalóságtól távoli, mélyebb igazságok törékeny tolmácsai. Arten Galéria, Budapest, 2014. április 9.

114

115

MEGA-PIXEL 2014 - VIRTUÁLIS DIMENZIÓK SZABAD KATEGÓRIA 2. 2014. július 2 - 29.

Virtuális dimenziók Magén István Jól körülhatárolt színfoltok, cikázó, az abszolút egyenest megélő, erőszakos fordulatokat dimenzionáló vonalak, szétválaszthatatlanul pontos, összegubancolódott, összesűrített, manuálisan aligha követhető mega-manírok. Átvitt értelmű jelentéseket hordozó, elszigetelt formák, művészi alkotások, végesek és végtelenek, tartalmuk értelmezése művészetelméleti és filozófiai kérdés. Csak nemrég jelentek meg a teremtés hierarchiájában. A kozmikus óra periodikus rendszerében már nem (csak) a leonardói szerkezet ketyeg. Az impresszionisták szentháromsága, Cézanne, Van Gogh, Gauguin művészi szabadsága csak valamely „-izmus” kényszerítő szabályaival keverve követhető. Az „időben-benne-lét” mértékegységét a számítógépből kölcsönözzük. A műterem inkább stúdió, a lenolaj illata helyett a hardver monoton zúgással zenél. Ezt az értékrendet szem előtt tartva megkísérelhetjük követni a szellemi jelentésváltást. 2014. július 2-től 29-ig láthatta 116

a nagyközönség a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) által szervezett országos seregszemlét a szentendrei Régi Művésztelepen lévő MANK Galériában. A kiállítás a 2006ban indult MEGA-PIXEL Digitális Alkotások Országos Tárlata című kiállítássorozat Virtuális dimenziók című, hatodik rendezvénye. Komputergrafikák, digitális festmények és nyomatok, papírra, festővászonra, hurkolt vászonra, ipari ponyvára nyomtatott, tintasugaras nyomtatóval „printelt” alkotások, fotók és fotografikák, elektromontázsok, installációk, fényvisszaverő reflexfóliára rajzolt vegyes technikák voltak láthatók. A megnyilatkozás filozófiai is, Nietzschét idézve: „…fehér tintával írott láthatatlan rajz”, mindaddig, amíg fel nem tárulkozik a művészetek ígéretföldje. Határtalan lehetőség az új típusú kinyilatkoztatásra. A MET a hazai képzőművészet egyik legdinamikusabban fejlődő társasága. Jelentős bel- és külföldi bemutatkozásai felpezsdítik a képzőművészetet. Tárlatain képviseltetik magukat a manuális művészet fontos alkotói is, meg olyanok is, akik inkább az elmélyült szoftverkezelés, sokkal kevésbé az elmélyült ecsetkezelés elkötelezettjei. A számítógép rejtőző képi világa szeretne

megmutatkozni, környezetet alkotni, miközben óvatosságra int bennünket: ne értsük meg túl gyorsan, ne kezeljük túl könnyedén. 33 művész mutatta be alkotásait a MANK Galériában. A festészet gondolatvilágának átváltása nem zavartalan, a prófécia csak nehezen értelmezhető. A kérdés, hová tart és honnan ered? A tárlatlátogató közönség ismereteinek határa egyfajta végkövetkeztetés, mely tudásból meg tudatlanságból van, és a művész szándékának helyébe lép. Horizont, mely önmagát mint az értelem eredetét feltételezi. A közönség elvárására gépi manifesztáció a válasz. Az élmény egyszerre borzongató és döbbenetes. Döntő a néző számára, hogy megragadja a többértelműséget. Mintha túlélőtáborban lennénk, megfigyelőpontokat próbálunk kiépíteni, fedezékbe vonulunk, mert itt a határ (Gönczi Gergő) a szürreális tér (Ferencz Dániel), mely szárnyal és mozgat (Repászki Ferenc), vagy csak eligazít fák és füvek között (Szakállas Zsolt). Ellentételezésként Magén István Őslenyomata kauzális egyértelműséget tükröz. Előítéletek nélküli szűz terepen minden lépés hitvallás. Tünet, mely korszakokat formál, szelektál és irányzatokat szül. Ha lesz, akkor a nagy seregszemlén bizonyosan ott lesznek Dárdai Zsuzsa monumentális montázsai, melyekkel kapcsolatban értelmezhetjük a tételt, hogy a művészet úgy láttat, hogy közben átörökít, de talán ott lesznek Alapfy András menekülő részecskéi is. A vendégként meghívott Árnyékkötők állnak a fekete lyuk halálos, mindent magába szívó örvényében, mint egykor a józsefvárosi pince fekete lejáratában (Dárdai Zsuzsa, Szaxon Szász János, Tenke István, Zsubori Ervin). A régiek erényeit idézgető, jövőt teremtő látomások közé tartozik Bagi László betűkkel és számokkal jelölt, égre néző (talán katedrális) ablaksora, Hermann Zoltán „giclée print, papír” technikai megjelöléssel közreadott formacsoportja, Mayer Éva fényvisszaverő reflexfóliával kezelt Fényév távolság című installációja, vagy Juhász Dorina digitális krokija. A gyermeki tapasztalás a festőien szép emlékezésben megszelídül (Kisnémeth Ferenc: Pilóta szerettem volna lenni). A fém-, üvegkonstrukció pályaudvar lenyomata, Maczkó Erzsébet Nyugati pu. csarnok II. monumentális fotografikája szecessziót idéz. Vass Tibor munkáját szemlélve arra gondolunk, hogy ha pusztán kétértelmű lenne a hatás, vajon kizárható lenne-e, hogy alkotójára hasonlítson? A kimeríthetetlen eszköztár kihasználtsága lelkes kutatómunkáról tanúskodik. A még jelentősebb responsumok követelése a hasonlóság lehetőségét villanthatja fel. A folytonosan érezhető rejtélyes termékenység miatt döntő lenne sok digitális művész számára, ha sikerülne kivonni magát az egyértelműség fennhatósága alól. A monitor mint

„paletta”, izgalmas mindazok számára, akik közel akarnak kerülni a munkaasztalhoz, kilesni annak titkát. Tanulunk-e Urbán Tibor leheletszerű finomsággal megkomponált sejtéseiből? A megnézhetőség és a sokféleség igazolja a tételt. Túl sok a fotó, páran megtorpannak, visszariadnak az anyaggal való harctól. Erőszakos fordulat megtételére kényszerül a művész. A rézkarc akkor jó, ha „rézkarcszerű”, az akvarell, ha „akvarellszerű”, a fametszet, ha „fametszetszerű” stb. HAász Ágnes Virtuális tájobjektjei ebből a szempontból is kimagaslóak. Hipotézise megindokolható, dinamikája erőteljes, saját rendjének szintjén mutatkozik meg. Nem rejtőzködik, nem keres kiutat. Az anyaggal való küzdése szerves összefüggés. Rendet teremt. Kapcsolódó élő szövetből állnak Ujvári Gábor RGB-arcai. A számítógépbe bevitt objektum, fotó, rajz, festmény stb. rajzprogrammal „megdolgozása” grafikai szoftverrel a festőállvány előtti munkálkodással összevetve megfelel a festékrétegek felvitelének, a faktúrák kimunkálásának, a lazúrrétegek gondos előkészítésének, a ronggyal, szivaccsal, üvegdarabokkal és más eszközökkel való megdolgozásnak, visszakaparásnak stb. Ez is, mint amaz, sajátos módon ott ül a reflexekben, a kézben, az ujjakban, a tekintetben, az erőfeszítésben. Példaként, vagy a predaktív hasonulásra hivatkozva említsük meg Vicze Tas digitális festményét, melyen virtuális lazurrétegek sorakoznak: hasonulás ez is, nem az „értelemazonosság” szintjén. Repászki Béla 3 darabból álló c-printje izgalmas, bár túlságosan fényképre épülő. Péter Ágnes Ellipszisei esztétikusak, továbbgondolhatók, Gyenes Zsolt Játszmája látványba kapaszkodó. Fa Mariann Cityscape című nyomata szuggesztív, káprázatos. Majdnem ugyanez mondható el Károly Sándor Áron Kiki Vidis Wearing Yours című, ipari ponyvára nyomtatott alkotásáról. Szellemesek Rainer Péter Fa-designjai, Pető Hunor rekonstrukciói, Pataki Tibor könyvei. Stefanovits Péter Nekrológja megráz. Béres Rudolf Poly crash című, photoshoppal készült munkája felkínálja a kifejezést, önmagában létezik, önmaga törvényei szerint. Kemény György tűzcsapjai karakterisztikusak, közöttünk élnek, munkálkodnak, tevékenykedésüket meséli humorral a művész, feltételezhetően így akar válaszolni bizonyos megnyilatkozásokra, sürgetésekre. Meditációra ösztönöznek Regős Imre vászonra printelt, történetek töredékeit, konfliktusok epizódjait idéző Taói, Rainer Péter szimmetriára épülő, már-már kaleidoszkópszerű, a végtelent idéző fakonstrukciói. A kísérlet, amennyiben annak minősül, szerepet öltött. A lehetőség a létező művészet folytatásában keresendő. 117

ALAPFY András | 1954. Budapest Menekülő részecskék, 2012 - számítógépes grafika, 60x60 cm D-80689 München, Camerloherstr 88, Deutschland | +49 89 69 30 72 81 | mail@alapfy.de | www.alapfy.de 118

BAGI László Jr. | 1962. Nyíregyháza MMX 611., 2012 - computergrafika, 50x70 cm H-1066 Budapest, Ó utca 5. | +36 30 285 10 56 | gallis@pro.hu | www.hu.wikipedia.org/wiki/Bagi_László_Jr. 119

BÉRES Rudolf | 1982. Budapest Poly crash, 2014 - Zbrush, photoshop, C-print, 72x90 cm H-1077 Budapest, Rózsa u. 19. | +36 70 515 28 30 | brudva@gmail.com 120

FA Mariann | 1978. Komรกrom, SVK Cityscape 2011 - print, 157x58 cm, Nour, 2014 - print, 90x35 cm H-1146 Budapest, Abonyi u. 15/A | +36 30 366 17 33 | famariann@gmail.com | www.famariann.blogspot.hu 121

FERENCZ Dániel / Dune One | 1987. Veszprém Szürreális tér I., 2012 - elektrográfia, 50x68,6 cm H-1112 Budapest Igmándi utca 45. 10/1. | +36 30 833 23 08 | ferenczdaniel87@gmail.com 122

GÖNCZI Gergő | 1985. Miskolc Határeset, 2014 - digitális grafika, 50x70 cm H-3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 16. IV./1 | +36 30 498 59 20 | gergo.gonczi85@gmail.com | www.behance.net/GoncziGergo 123

GYENES Zsolt | 1962. Hímesháza Játszma, 2013 - elektrográfia, C-print, 70x100 cm H-7632 Pécs, Viktória utca 15. | dyenes@gmail.com | www.gyenes62.hu 124

HAรกSZ ร gnes | 1951. Budapest Virtuรกlis tรกjobjektek I., II., 2013 - tintasugaras nyomat, 30x80 cm H-1116 Budapest, Adony u. 8. | 06 30 657 52 06 | haasz.agnes@gmail.com 125

HERMANN Zoltán | 1954. Budapest Csoport egy formából II., 2014 - giclée print, papír, 60x90 cm H-1081 Budapest, Népszínház u. 49. | +36 20 460 85 17 | zhermann@freemail.hu 126

JUHÁSZ Dorina | 1987. Pécs Szeretettel Annától 2013, Barátnők 2013 - számítógépes grafika, 50x70 cm H-7951 Szabdszentkirály, Halász u. 4. | juhaszdorina@gmail.com | www.juhaszdorina.hu 127

KÁROLY Sándor Áron / KSÁron | 1978. Kolozsvár, ROU Kiki Vidis Wearing Yours, 2014 - digitális print, ipari ponyva, 100x213 cm H-7400 Kaposvár, Nyár u. 62. | +36 30 261 10 53 | ksafoto@gmail.com | www.ksaron.com 128

KEMÉNY György | 1936. Budapest Köztünk vannak, 2014 - print, 100x140 cm H-1124 Budapest, Fodor u. 86. | +36 30 611 37 81 | gykemeny@gmail.com 129

KISNÉMETH Ferenc | 1955. Szombathely Pilóta szerettem volna lenni I., 2014 - számítógépes grafika, C-print, 50x70 cm H-8174 Balatonkenese, Pásztor u. 3. | +36 20 970 64 76 | level@kisnemeth.hu | www.kisnemeth.hu 130

MACZKÓ Erzsébet | 1966. Budapest Nyugati pu. csarnok II., 2013 - fotógrafika, 160x60 cm H-1051 Budapest, Arany János u. 33. | +36 30 307 02 83 | szinstudio@gmail.com 131

MAGÉN István | 1950. Budapest Őslenyomat, 2012 - komputerfestmény, 159x100 cm H-1162 Budapest, Szilaj u. 45. | +36 30 372 44 69 | istvan5767@gmail.com 132

MAYER Éva | 1983. Pozsony, SVK Sorban állás az élet vizéért, uiFényév távolság, 2012 installáció (részlet), vegyes technika, fényvisszaverő reflexfólia, jelzőtábla, 75x105 cm H-1077 Budapest, Wesselényi u. 24. 1/6 | + 36 30 261 63 07 | mayereva83@gmail.com 133

PATAKI Tibor | 1951. Budapest Bábel, Sorskönyv, 2012 - print, 90x140 H-1068 Budapest, Király utca 67. | Műterem: +36 1 351 49 02 | atelierpt@gmail.com | +36 30 376 2964 134

PETล Hunor | 1968. Barรณt, ROU Rekonstrukciรณ 015., 2013 - lambda print, 106x82 cm Rekonstrukciรณ 016., 2013 - lambda print, 120x80 cm H-1183 Budapest, Rรกday Gedeon u. 1. A/1. fsz. 2. | +36 70 289 05 11 | hunpeto@gmail.com 135

PÉTER Ágnes | 1949. Szabadszállás Ellipszis I., II., uiIII. 2014 - C-print, 120x100 cm H-1087 Budapest, Százados út 3-13 21/a | +36 30 200 77 65 | artsymposion@gmail.com | www.peteragnes.hu 136

RAINER Péter | 1949. Budapest Fa-design uiI., II., 2013 - fotógrafika, 70x70 cm H-1124 Budapest, Kiss János alt. u. 55. | rainerstudio@gmail.com 137

REGﾅ心 Imre | 1952. Szarvas Tao uiI., II., 2012 - print, vﾃ｡szon, 80x80 cm H-1113 Budapest, Villﾃ｡nyi ﾃｺt 76. | +36 20 947 53 32 | regosimre@gmail.com 138

REPÁSZKI Béla | 1951. Gönc uiHa a természet megmozdul, 2013 - C-print, 50x135 cm

(Belső árnyékÁban), 2014 - C-print, 50x78,5 cm H-3895 Gönc, Rákóczi u. 87. | +36 30 548 36 13 | repa8@freemail.hu 139

REPÁSZKI Ferenc | 1951. Gönc Élénkítő (könyök), 2014 - C-print, 50,5x70 cm H-3895 Gönc, Rákóczi u. 87. | +36 30 601 07 27 |repa03@freemail.hu 140

SZAKÁLLAS Zsolt | 1965. Miskolc Árvacsalán, uiAz utazó fa, 2012 - elektrográfia, 70x50 cm H-3432 Emőd, Vasút út 16. | +36 20 220 91 96 | szakallas@pr.hu 141

UJVร RI Gรกbor | 1963. Sopron RGB-arc uiI., IV., 2010 - digital print, 70x100 cm H-9400 Sopron, Vadรกsz u. 23. | +36 20 379 34 42 | ujvarig@gmail.com 142

URBÁN Tibor | 1960. Léh Röpke, uiBalkon, 2013 - elektrográfia, 50x70cm H-3800 Szikszó, Móricz Zs. u. 10. | +36 70 397 79 31 | urbantibko@gmail.com 143

VASS Tibor | 1968. Miskolc Mindig is tudtam, hogy valamelyik Repászki földönkívüli, 2014 - elektrográfia, 70x50 cm H-3563 Hernádkak, Ifjúság út 5. | +36 30 677 6279 | vass@spanyolnatha.hu 144

VICZE Tas | 1984. Pécs Vidi 2013 - digitális kollázs/montázs, 50x141 cm H-7634 Pécs, Darázs dűlő 12. | +36 20 517 02 07 | viczetas@gmail.com | www.viczetas.deviantart.com 145

STEFANOVITS Péter | 1947. Budapest - 2010 évi díjazott Nekrológ I., II., 2012 - elektrográfia, 70x100 cm +36 20 388 05 28 | stefanovits@gmail.com 146

Árnyékkötők 25 Zsubori Ervin Nem ismerem a Magyar Elektrográfiai Társaság belső működését, nem tudom, vannak-e már szakosodott csoportok, netán szakosztályok – félszázat jócskán meghaladó taglétszámnál ez akár már indokolt is lehetne –, de annyit talán megkockáztathatok látatlanban is: a MET-ben kétféle tag létezik: akinek jelent valamit az a szó, hogy Árnyékkötők, illetve akinek nem. Az, hogy most én itt szót kaptam, részben nyilván annak köszönhető, hogy alighanem utóbbiak vannak többen. A hely és az idő természetesen nem alkalmas arra, hogy érdemben belemerüljünk az Árnyékkötők szó kultúrtörténetének felfejtésébe, annál is inkább, mert a kifejezés legalább három különböző fogalmat takar. Eredetileg az Árnyékkötők egy alkotócsoport neve, amelyet 1989-ben, azaz éppen 25 évvel ezelőtt négy barát alapított, hogy együtt is meg tudja mutatni magát a világnak. Egy évvel később, 1990-ben, az Árnyékkötők nevet adtunk annak a speciális tematikájú, kizárólag az elektrografikára összpontosító művészeti folyóiratnak, amelyet ugyancsak négyen alapítottunk, majd szerkesztettünk egy bő évtizeden át: a 13 évfolyam során 33 számot – a duplaszámok miatt összesen 29 kiadványt – jelentetve meg. S végül Árnyékkötőknek hívták azt a csoportot is, amely az ugyancsak negyedszázada alapított Fény-Árnyék Művészeti Egyesület keretében a kilencvenes években több tucat hazai és külföldi csoportos kiállításon mutatta be a Magyarországon akkor kibontakozó elektrografikai műfaj alkotásait. Ezen a Mega-Pixel tárlaton az Árnyékkötők mindhárom említett dimenziója képviselve van. A kiállítási szekcióban a négy említett barát, Dárdai Zsuzsa, Saxon Szász János, Tenke István és jómagam, Zsubori Ervin egy-egy munkája látható. Miután HAász Ágnes, a MET elnöke felkért minket, hogy mint csoport mutassuk meg magunkat ezen a tárlaton, gyorsan adódott az ötlet, hogy ezt valamilyen módon a 25. születésnappal kellene egybekapcsolni. Az alapkoncepció az volt, hogy mindenki egy-egy művel szerepeljen, ám az valamilyen módon 25 egységből épüljön fel. Zsuzsa azt az utat választotta, hogy elektrografikai életművének fontos darabjait egy képen egymásra úsztatta; ez tehát egyfajta retrospektív kompozíció. Tenke István az általa számtalan módon feldolgozott, mintegy jelvényévé növesztett szem motívumot vette elő, s ebből komponált 25 egységet egyetlen lapra. János, aki valójában mindig is festő és szobrász volt, s az elektrografika műfajához elsősorban mint szerkesztő és művészetszervező kapcsolódott, néhány korábbi munkáját

az Árnyékkötők évtizedeiről készült fotódokumentumokkal szőtte egybe, mintegy a projekt mozgalmi jellege előtt tisztelegve. Ezek a nagyméretű nyomatok mind erre az alkalomra készültek. Ebből a szempontból nekem volt a legkönnyebb dolgom, mert a kiállításra készülve eszembe jutott egy soha ki nem állított sorozatom, amelynek az eredeti lapjai 1991-ben készültek életem első elektrografikai kiállításához. A tárlathoz fel nem használt variációkat négyes blokkokban 1993-ban kollázsoltam össze a 25 egységből álló, Az idő mögött című ciklussá, amely így tehát 100 megapixelből áll össze. Az Árnyékkötők electrographic art, majd később Árnyékkötők co-media című folyóirat megjelent példányai ugyancsak láthatóak e tárlaton. Ez a lap tudomásunk szerint máig az egyetlen művészeti folyóirat, amely működése során mindvégig – tehát több mint egy évtizeden át – kizárólag elektrografikával foglalkozott. A legszerencsésebb pillanatban indult, hiszen akkoriban váltak többé-kevésbé hozzáférhetővé a fénymásológépek az alkotók számára, s gyakorlatilag addig létezett, amíg ezt a műfajt el nem sodorták a számítógépek. Minden lapszám unikum, nem csak tartalmát tekintve, hanem azért is, mert valamennyi csúcsminőségű fénymásológéppel készült – azzal az eszközzel tehát, amellyel magukat az alkotásokat is létrehozták. Talán túlzás nélkül állítható, hogy az Árnyékkötők nem csak dokumentálta, hanem markánsan alakította ennek a speciális művészeti ágnak a fejlődését, lehetőségeit. S végül az Árnyékkötők mint csoport, mint avantgárd mozgalom tevékenysége – az általunk szervezett kiállítások, akciók, projektek – jól kirajzolódik az Árnyékkötők / Shadow Weavers – copy art, fax art, computer art című vaskos kötetben is, amelyet 2005-ben állítottunk össze, mintegy lezárva az Árnyékkötők aktív korszakát. Ez a kötet, amelynek CD-ROM mellékletén valamennyi, a lapban valaha megjelent grafika megtalálható, szintén hozzáférhető a kiállítás látogatói számára. Az Árnyékkötők öröksége azonban nemcsak ebben a könyvben, hanem valahol talán – közvetve, vagy nyilván inkább közvetlenül – az itt és most kiállító többi alkotó munkáiban is ott lappang valahol. Mert az eredeti kérdésre, hogy hányan tudják, mi is az az Árnyékkötők, talán nem is annyira kis szám jönne ki, mint elsőre gondolnánk. A Magyar Elektrográfiai Társaság honlapján nevesített tagok közül 17-en az Árnyékkötők folyóiratban is szerepeltek annak idején, s a Mega-Pixel sorozat zárókiállításán is bemutatkozik 7 olyan szerző, akiről ez kijelenthető. Így talán elmondhatjuk: magunk között vagyunk. 2014. július 2., MANK Galéria, Szentendre 147

DÁRDAI Zsuzsa | Jászalsószentgyörgy KK25, 1989-2014 - digitális festmény-montázs, papír, ink-jet, 300x111 cm H-1034 Budapest, Tímár u. 17. | +36 30 524 13 05 | www.dardaizsu.hu 148

SAXON SZÁSZ János | 1964. Tarpa KK25, 1989-2014 - elektromontázs, papír, ink-jet, 220x106 cm H-1034 Budapest, Tímár u. 17. | www.saxon-szasz.hu 149

TENKE Istvรกn | 1963. Kisvรกrda The 25 Eyes, 1989 - elektrogrรกfia, 298x100 cm H-1165 Budapest, Gรกbor ร ron u. 47. | tenke@kaviart.hu 150

ZSUBORI Ervin | 1961. Kiskőrös Az idő mögött No. 1-25, 1993 - elektrografika, vegyes technika, 125x125 cm (25 db 25x25 cm) H-2310 Szigetszentmiklós, Bíró Lajos u. 98. | archivum@arnolfini.hu | arnolfiniblog.blogspot.hu 151

MEGA-PIXEL 2014 - ZÁRÓKIÁLLÍTÁSA KALEIDOSZKÓP - SZABAD KATEGÓRIA 3. 2014. július 24 - augusztus 8.

DÍJKIOSZTÓ 2014. július 24.

152

Kaleidoszkóp Boros Lili A Magyar Elektrográfiai Társaság immáron 13 éves múlttal büszkélkedhet, de tevékenysége régebbre nyúlik vissza. Az elektrográfia egykor a kísérletezés terepe volt. A fénymásolót (a másolásművészettől, ahonnan eredeztetik) ma már a sokszorosítás és a digitális képalkotás legkülönfélébb módjai helyettesíthetik. A Társaság alkotó tagjait és a felhívásra jelentkező, „szabad kategórában” kiállító művészeket az elektrográfia, azaz az „árammal való rajzolás” köti össze, amelyből nem következik egyértelmű műfaji meghatározottság vagy anyaghasználat. Hiszen az általa kínált lehetőségek folyton mozgásban vannak abban az értelemben, hogy a képalkotó eljárások, módszerek folyamatosan alakulnak és megújulnak. Ezért is biztosítja a művészek számára a lehetőségek kimeríthetetlen tárházát. Az elektrográfia műfaji határeset, hiszen a tagok és kiállítók között festőt, graffitist, fotóst, szobrászt, médiaművészt találunk. Van, akinek kalandozás az elekrtrográfia területe, van, aki kizárólagosan digitális eszközökkel alkot. 2010 környékétől pedig még inkább szélesedett a médiumok köre a MET tagjainak számára, így videók is megjelentek kiállításaikon. Az alkotókat olyan kérdések foglalkoztatják, mint a digitális portréfestés (most kevesebbet láthatunk belőlük), az elektrografikus tájképfestés vagy a szöveg képpé transzformálódásainak esetei. De főként a textúrák és a különböző „valóságok” átalakításának, formálhatóságának a problémáját tartják aktuálisnak (erre utal a mostani tárlat címe is: Kaleidoszkóp). Az itt kiállított művekben az elektromosság mint téma is felbukkan, főleg úgy, hogy a művészi eljárás, az alkotási folyamat önreferenciális, tehát témaként, a művek középpontjába azok esztétikai minőségét és lehetőségeit állítja. Ezt bizonyítja, hogy hagyományosnak mondható, a festészet–képzőművészet–ábrázolás problémáira irányuló kérdéseket járnak körbe – a kiállításon plasztikusan rajzolódik ki e csoportosítás. A teljesség igénye nélkül néhány példát szeretnék említeni: az „elektrofestmény” mint technikai megjelölés (Büki Zsuzsanna), a tryptichonra emlékeztető hármas elrendezés és a vászon használata (Lévay Jenő), a karcolt felületek digitális átformálása és a printek hármas elrendezése (Pál Csaba), valamint régi mesterek feketefehérré (tehát a sokszorosítás műfajára utaló) átalakított képe és gyűrt, tükrözött drapéria formája (Sándor Edit) emeli ki a technika világán átszűrt hagyományos festészeti-

esztétikai kérdések jelenlétét. Különösen érdekesnek tartom, hogy a giclée nyomtatás esetében is fekete-fehér megjelenítést választott Lévay, amivel, nekem úgy tűnik, a mű kissé elbizonytalanítja, másként láttatja magát, mint ami. A kibervilág egyfajta párhuzamos, esztétikai jelentéssel bíró alkotásai ezek, a technikát és az abból fakadó lehetőségeket (a gépet, ahogy Bohár András írta) állítják a művészet szolgálatába. Ma már szakmai közhelynek számít, hogy a digitalizálás világában az eredeti és másolat elveszítette jelentőségét, a kibertér összekuszálja az egyediség, identitás és helyhez kötés fogalmait. Ez azzal is jár, hogy a sorozatjelleg, szerialitás fontosabb körüljárandó problémává vált, és az osztott képmező (Kádár Katalin, Kelecsényi Csilla) – a konceptuális fotóeljárásokra csak formailag emlékeztető módon – a leképezést, azaz a valóság másként mutatását és ezáltal annak kutatását jelenti. Vagy egy lehetséges világ modellezésével (Bitó Ildikó) függ össze, és egy meghatározott térképzettel van kapcsolatban (Pézman Andrea az átírt htmlkódokat ábrázoló fekete-fehér, hajtogatott, megcsavart formájú Összeköttetés-sorozata a síkból kilépve, a kiállítótér mennyezetéhez rögzítve helyezkedik el). A személyes átfogalmazásának másféle módját adja Gábor Márton, aki Victor Vasarely emlékére készült filmjében fényeffektek használatára épít, Gyenes Zsolt mozgóképeit pedig Hajas Tibor képkorbácsolása ihlette. Pierre Lévy a kilencvenes években a virtualitás kapcsán a szöveg digitalizációjáról úgy ír, hogy míg a könyvet vagy papír alapú újságot olvasó egy fizikai tárggyal szembesül, addig a képernyőn olvasás esetében az addig jelenlévő térbeliség eltűnt, vagy átalakult, ami kihat az olvasás és megértés módjaira is. Ugyanakkor a papíron nyomtatott szöveg, bár számítógéppel állították elő, nem különbözik alapvetően korábbi társától. Ugyanez mondható el egy számítógéppel készített, de klasszikus hordozókon bemutatott képről vagy filmről. Mégis – mondja Lévy –, ha pusztán előállító eszköznek tekintjük a számítógépet, tagadjuk az interaktivitáshoz kötődő új műfajok felbukkanását. Az itt látható kiállítási anyag pedig éppen azt bizonyítja, hogy a digitalizáció olyan inspiráló erővel hat, újra- és újrafogalmazásra készteti az alkotókat, aminek következtében nemcsak tematikájukban, hanem más szinteken is folyton aktuálissá teszi a képzőművészet nagy kérdéseit.

2014. július 24., Vízivárosi Galéria 153

BITÓ Ildikó | 1966. Budapest Világomban minden rendben van II., 2013 - fotó, szkenner, számítógép, 50x50 cm H-1173 Budapest, Pesti út. 29. 6/90. | +36 70 254 28 61 | ildiko.bito@gmail.com 154

BÜKI Zsuzsanna | 1957. Nova Napszakok sorozat: uiNapkelte, Délidő, Napnyugta, 2012 - elektrofestmény, 50×50 cm H-8051 Sárkeresztes, Bem utca 23. | www.susanna-ottokart.hu 155

CSร ZY Lรกszlรณ | 1943. Rimaszombat Intolerancia, 2013 - komputergrafika, 70x70 cm H-1031 Budapest, Rozรกlia utca 38-42. C/5. | csizylaszlo@t-online.hu | www.csizy.hu 156

DETVAY Jenő Eugéne | 1956. Budapest Papp János ázsiai utazásáról készült választási plakát Papp János szeret téged, 帕普約翰愛你, 2013 - digitális montázs, 98x54,5 cm bolt@c3.hu | www.detvay.wordpress.com 157

HERENDI Péter | 1953. Budapest Idegen koordináta No.48., 2011 - giclée nyomat, 110x120cm H-1223 Budapest, Aszály u. 17. | herendipeter@t-online.hu | www.herendipeter.wordpress.com 158

KÁDÁR Katalin | 1951. Budapest Szeretjük a vizet, 2014 - digitális nyomat, 100x70 cm H-1021 Budapest, Széher út 74/a | +36 20 911 81 21 | kk@galerialenia.hu | www.kadarkatalin.hu 159

KELECSÉNYI Csilla | Budapest Én-kép uiI., II., 2012-2013 - digitális print, 100x70 cm H-1112 Budapest, Botfalu u. 40/b | +36 30 282 31 42 | kelecsenyics@gmail.com | www.kesoart.hu 160

ifj. KOFFÁN Károly | 1940. Budapest - Meghívott művész Kozmosz I., 2012 - számítógépes grafika, vászon, 100x140 cm uiKozmosz III., 2012 - számítógépes grafika, vászon, 85x140 cm

H-7020 Dunaföldvár, Pentelei út 30. | koffankaroly@gmail.com | www.tolnaart.hu/koffan 161

KOPPÁNY Attila | 1947. Enying Menekülés, 2014 - elektrográfia, 50x70 cm H-9021 Győr, Király u. 5. | +36 30 298 68 95 | koppany@sze.hu | www.art-koppany.sze.hu 162

KOROKNAI Zsolt | 1961. Budapest Pixelkorb谩csol谩s, 2014 - vide贸, 1:00 min H-1027 Budapest, Frankel Le贸 u. 20. | +36 70 246 24 66 | zsokorok@gmail.com | www.youtube/user/KoroknaiArt 163

KOVÁTS Borbála | 1969. Budapest Örvény I., 2012 - tintasugaras nyomat, 100×100 cm H-1063 Budapest, Szív u. 9. | borbala.kovats@gmail.com | www.borbala-kovats.com 164

LÉVAY Jenő | 1954. Budapest Hír átiratok I.-III: uiGráciák, Zenészek, Kirándulás, 2011 - giclée vászon, 50x50 cm H-1077 Budapest, Rottenbiller u. 35. | levay.levay@gmail.com | www.levayjeno.hu 165

LUX Antal | 1935. Budapest - Meghívott művész Stroke, 2010 - videó, 3:30 min D-10965 Deutschland, Berlin, Tivoliplatz 3. | +49 30 3673 2575 | antallux@gmail.com | www.antallux.de 166

ÖRKÉNYI Antal | 1967. Balassagyarmat Hephaistos megpatkolja az Apokalipszis lovát, 2009 - C-print, 50x240 cm H-2097 Pilisborosjenő, Ezüsthegyi út 11. | +36 20 448 33 58 | orkenyia@interware.hu 167

PÁL Csaba | 1967. Budapest Karcolt karcolatok uiI., II., III., 2013 - C-print, 70x50 cm H-1192 Budapest, Dobó Katica u. 70/3. | +36 70 265 46 61 | csabapalka@gmail.com | www.palcsaba.worldpress.com 168

PÉZMAN Andrea | 1975. Rév-Komárom, SVK Összeköttetés sorozat I.-V., 2013 - számítógépes grafika, installáció, 300x5x22 cm Komenského 34/5, 945 01 Komárno, Slovenská Repulika | +421 907 22 60 50 | pezmanandi@gmail.com 169

Sร NDOR Edit | 1949. Budapest Classic BF, uiMystic BF, 2014 - digitรกlis print, 70X70 cm H-6725 Szeged, Szent Ferenc u. 14. II/7. | +36 20 279 49 52 | editsand09@gmail.com 170

SÓS Evelin | 1945. Budapest - Meghívott művész Jégtánc 2002 - C-print, 130x60 cm +36 20 356 97 40 | evelin.sos@freemail.hu 171

STARK Istvรกn | 1960. Sรกrospatak Lejtล , 2014 - elektrogrรกfia , 50x50 cm H-3934 Tolcsva, Kossuth L. u. 18. | starkistvan@gmail.com 172

SZIRMAY Zsanett | 1983. Budapest Kaleidoszkรณp II., 2013 - digitรกlis montรกzs, 58x80 cm H-1191 Budapest, Kisfaludy u. 32. | +36 30 427 06 53 | zsanair@gmail.com 173

TOOTH Gábor Andor | 1960. Tatabánya Budapest, Budapest, Te csodás, 2013 - fotó, számítógépes grafika, 50x50 cm H-1024 Budapest, Tizedes u. 1. IV/2. | +36 70 319 54 45 | toothgaborandor@yahoo.com 174

VIDEÓK GÁBOR Éva Mária

Hová tűntek az angyalok - digitális animáció, 02:24 min

GÁBOR Márton Dániel

Terrain for pleasure, 2013 - video installacióról keszült film, 10:53 min

GYENES Zsolt

Utóképek (Szinkrónia 86), 2014 - elektro-animáció, digitális hang, 01:55 min

HORKAY István

Tükör-tánc, 2013 - videó, 9:52 min

KOROKNAI Zsolt

Pixelkorbácsolás, 2014 - videó, 01:00 min

LUX Antal

Stroke, 2010 - videó, 03:30 min

NÉMETH Balázs Kristóf

Keszon, 2012 - festett fotó, pixilláció,videó- installáció

175

Virtuális dimenziók Sós Dóra

Az alkotás gravitációs ereje folyamatában rejlik. Az ember beleszeret a téma mágikus transzformációjába és a kreatív összerendezés, újraértelmezés során születő új értékminőségbe, tartalomba. De nemcsak ebbe, hanem az eszközbe is, amit használ: a matéria és a technika speciális birtokbavételébe. Minden eszköz sajátos nyelvvel bír. Van egy olyan – jellegéből fakadó – eltolása, amely során a tartalmat felruházza saját minőségének jegyeivel. Különösen igaz és jellegzetes ez, ha az ember mechanikai (nyomdagépek, írógépek) vagy az elektronikai apparátushoz (fénymásoló, szkenner, számítógép) nyúl. Így a létrejövő mű egyaránt fölmutatja a készítőjének és a formálójának „személyiségét” is. A kísérleti művészet során az alkotó feltérképezi a médium lehetőségeit is, ezért a létrejövő művekben ott az állandó rámutatás magára a médiumra. Ez a szemlélet az Elektrográfiai Társaság alapja: azokat az alkotókat emeli előtérbe, akik az elektronikus képalkotó eszközök alapvető funkcióján túlmutató eszközhasználattal hozzák létre műveiket. Mik is ezek a funkciók? Elsősorban a reprodukció és a szerkesztés. Így kerül előtérbe a vizuális műalkotásnál az önmagán túlmutató gép: a faxkészülék, a fénymásoló, a nyomtató, a szkenner, a digitális fényképezőgép és a számítógép. Magyarországon a 70-es évektől váltak hozzáférhetővé az átlagember számára ezek az eszközök (szabad vagy kerülő utakon). Innentől datálhatók például az első xerográfiák, faxművészeti alkotások, s vált alternatív művészeti eljárássá, legyen szó szamizdat magazin, kiállításról vagy küldeményművészeti projektekről. Az elektrografikus eszközök esztétikáját elsőként felfedező művészek és művészettörténészek között volt Bohár András, Forgách Péter, Galántai György, Halbauer Ede, Peternák Miklós, Szentjóby Tamás, Szirányi István, Szombathy Bálint és a Xertox Csoport, és fontos folytatója volt a műfajnak az Árnyékkötők Alkotócsoport. Több folyóirat is igenelte az elektrografikus művészeti eljárásokat és produktumokat, például az Aktuális Levél, az Új Hölgyfutár, az Új és Ex Symposion, a Magyar Műhely folyóiratok már a kezdetekkor elkezdték a műfaj esztétikai analízisét. Az Artpool Alkotóműhely, Bátai Sándor, a Képírás szerkesztője, Haász Ágnes, a MET alapítója máig őrzik és ápolják ezt a szemléletet és hagyományt. Külön esztétikai és kronológiai lánc bontakozik ki, ha a medialitást, az intermedialitást vagy a technikát kezdjük vizsgálni. Megint teljesen más történetet kapunk, ha a klasszikus művészetekhez vagy a kísérleti műfajokhoz való viszonyt vizsgáljuk. És újabb elágazó struktúrába futunk, ha alkotói generációkban gondolkodunk. Az elektrográfia történeti feldolgozása, művészettörténeti pozicionálása jelenleg is zajlik. Sajátos hazai és általános nemzedéki okai is vannak annak, hogy széles szakadék van az emberekben a művészeti korszakok és műfajok összekapcsolásakor: Leegyszerűsítve az üveges tekinteteket: mintha a klasszikus képzőművészettől a mai digitális művészetbe egy hétmérföldes csizmával léptünk volna át. Mivel a művészet csupa absztrakció, intellektualizálás és eltolás, így 176

a közbeékelődő mediális formanyelvek csak bonyolítják azt a kuszaságot, hogy sem a történeti alapismereteket, sem a művészeti és technológiai háttért nem ismerik azok, akik fejüket vakargatva keresik az értelmezési kódokat a művek előtt állva. „Azok”, azaz az emberek többsége. Számos jelentős különbség adódik, ha az ember analóg gép helyett digitálissal fényképez, ha pixeles képszerkesztő helyett vektorosat használ, ha a papír alapú konkrét költészetről áttér a dinamikus tipográfiákra. Ugyanúgy megakad az ember nyelve, ha a titokban használt XEROX-gépek és a feketén nyomott szamizdatok világáról próbál kommunikálni a Z generáció fiataljainak. ’89-es születésű vagyok, és ha őszinte akarok lenni, a faxnak már csak a jellegzetes hangjára emlékszem, s az ezzel készült művekhez eredendően más a viszonyom a géphez és az információs hálókhoz is, mint azoknak, akik ott voltak megjelenésekor s aktívan használták. A Magyar Elektrográfiai Társaság MEGAPIXEL tárlatsorozata hidat képez a szakadék fölött. A Társaság szemléletéből fakadóan hagyományfolytonosságot mutat fel e téren. A 2014-es MEGAPIXEL 3., Digitális Alkotások Országos Tárlata elnevezésű programsorozatának Szentendrén, a MANK Galériában megnyílt Virtuális Dimenziók c. kiállításának köszönhetően számoltam fel magamban ezt a történeti és mediális tudásűrt. A kiállítási anyag két részre oszlott. A MEGAPIXEL 3. pályázóinak munkáira és az Árnyékkötők 100 – 25 éves jubileumi kamarakiállítására. Ha a jelenből tekintünk vissza, a számítógépes művészet (computer art, digital art) dominanciája szinte korszeletkévé, átmeneti peremműfajjá redukálja a fénymásoló- és faxművészetet. Innen is az új generáció kollektív amnéziája, ami már csak eleve adott eszközként, kifejezésmódként és élettérként tekint a számítógépre és internetre, míg a korábbi technológiákat már csak muzeális, kezdetleges őslényekként tartja számon. Az Árnyékkötők Alkotócsoport ’89-ben alakult és 1990-ben indította el „electrographic art” néven folyóiratát, amiben „művészi elektrografikák – az elektromos vezérlésű gépekkel előállított alkotások” szerepeltek. Az „electrographic art” majd „co-media” néven futott 32 lapszámot megért folyóirat azért is fontos kordokumentum, mert megőrizte a folytonosságot a fénymásolótól a számítógépig. Az Alkotócsoport tagjai Dárdai Zsuzsanna, Saxon-Szász János, Tenke István és Zsubori Ervin. Megalakulásuk 25. évfordulójára mindegyikük 25 kisképből, „pixelből” álló képet rendezett össze, azaz 100 kisképben „pixelben” fogták össze gesztusjelleggel működésüket. Zsubori Ervin például egy – az induláskor – fénymásológéppel készült képsorozatát hozta el, amiből pont 25 készült, s keretezve, dobozokban várták a sorsukat. Végül ez a kiállítás hozta el a képeknek a megmutatkozás lehetőségét. A kispéldányszámmal, fénymásológéppel készült folyóiratból a teljes sorozat látható volt. Ilyen kiadványok esetében viszonylag kevés teljes sorozat marad fönn megfelelő odafigyelés nélkül. A kiállítás többségi részét pedig a pályázók képei adták: Alapfy András, Bagi László jr., Béres Rudolf, Fa Mariann, Ferencz Dániel, Gönczi Gergő, Gyenes Zsolt, Haász Ágnes, Hermann Zoltán, Juhász Dorina, Károly Sándor Áron, Kemény György, Kisnémeth Ferenc, Maczkó Erzsébet, Magén István, Mayer Éva, Pataki Tibor, Pető Hunor, Péter Ágnes, Rainer Péter, Regős Imre, Repászki Béla, Repászki

Ferenc, Szakállas Zsolt, Ujvári Gábor, Urbán Tibor, Vass Tibor, Vicze Tas. A kurátor Haász Ágnes volt, művészeti tanácsadó: N. Mészáros Júlia. A kiállított anyag a Virtuális Dimenziók címet kapta. A virtuális szóban benne rejlő jelentésmező a ’látszatot’ hozza játékba. A képalkotás egy kreatív kommunikáció, ami próbál megragadhatóvá tenni valamit ebben a világban – és teszi ezt a maga szuverén módján. Az itt látható képeknek teljesen személyre szabott, egyedi formanyelve van. Készítse egy alkotó művét fotó- vagy festményalappal, dolgozzon vegyes technikával, vagy képezzen teret digitális jelekből, mindezt egyetlen dimenzióból teszi: a saját szubjektivitásunk dimenziójából. Mindegyik kép egy-egy tapasztalat összemérése a valósággal: hogy van-e a szellemi mozdulatunkra reakció. Hogy kapunk-e választ, visszajelzést, igazolást arról, hogy amit megmutatunk, az egy szeletke valódiság. A számomra hiteles mű nem akar több lenni, mint ami. Egy nyújtózkodás a csápjainkkal: érzékelés és megragadás. Megmutatás, abban az értelemben, hogy nem csak megjelenít, bele a vak világba, hanem emberi nyelven beszél emberekhez. Nem egó, hanem kérdés. Ezt én látom, ez az én élményem, ez az én tapasztalatom – te is így érzed ezt át? Benned is ott rezonál, hogy igen, ez te is vagy, ez benned is egy apró visszaigazolás arra, hogy egy térben létezünk? A formai széttartás ellenére így képeznek egyetlen valóságot számomra a Virtuális Dimenziók képei. A kiállítás másik kohéziós eleme a modifikáció és kísérletezés igenlésében rejlik. Ezek az elektrografikus alkotások az eszközrendszerüket sokszor a módosításban/manipulációban találják meg. Legyen ez eltolás, torzítás, destrukció, konstrukció, absztrakció vagy átrendezés, mégis mindegyik együtt lélegzik médiumával, az alkotókban erős a kapcsolat az önmagán túlmutató gép felmutatásával. Úgy is mondhatnám, hogy ez a fajta experimentális képalkotás egyszerre fedezi fel a médium lehetőségeit, hogy valami vizuálisan szokatlant mutasson meg, és egyszerre mutatja meg egy érzéklet újragondolásának lehetőségeit. MANK Galéria, Szentendre, 2014, július 2-29.

Gondolatok a nyitókiállítás kapcsán Szombathy Bálint Ez év január 20-án a Zágrábba tartó vonaton ültem, amikor Szlaukó László egy megrendítő hírt közölt a számomra mobilon: Balatonfenyvesen elhunyt f. Tóth Árpád képzőművész, vizuális költő és kapcsolatművész. Korban alig néhány hónap választott el bennünket egymástól, nem is csoda tehát, hogy jól összebarátkoztunk annak idején, rendszeres levelezésben álltunk egészen a kilencvenes évek küszöbéig. Árpád többször is járt nálam a régi időkben: megaludt szüleim házában Szabadkán, eljárt hozzám Újvidékre, sőt Belgrádba is eljött 1980-ban, a Bosch+Bosch csoport visszatekintő kiállítására, tekintve, hogy jó viszonyt ápolt az ottani magyar avantgárd tagjaival. Csáji Attila révén ismertem meg évtizeddel korábban, amikor első magyarországi kapcsolataimat kezdtem építeni. Már a hatvanas évek végén szöveges kollázsokat alkotott, később pedig – a szabadkai Slavko Matković szignalista képregényeinek hatására – vizuális költészeti képregények sorozatgyártásába fogott. Mivel meglehetősen korán bekapcsolódott a mail artba, természetes volt a számára, hogy

munkáit egyidejűleg nagyobb számban terjeszti. Erre két lehetősége adódott. Az egyik a gumipecsét volt, a másik pedig a fénymásoló. Gumipecsétet helyi maszekoknál tudott csináltatni, és amikor a legközelebbi városban, Fonyódon megjelent az első fénymásoló készülék, titokzatos irodai összeköttetések révén rendszeres használója lett az akkor még tabunak számító eszköznek. Úgyszintén a kötött pályás járművekhez sorolható egy ennél is frissebb élményem. Alig három hete éppen leszálltam a 3-as villamosról Zuglóban, amikor mellém lépett egy ifjú leányzó, és megkérdezte, én vagyok-e Szombathy Bálint. Már épp arra gondoltam, hogy bizonyára a tévében látott, amikor gyorsan hozzátette: ő pedig Imola, Bohár András lánya, és az utcánkhoz közeli kollégiumban lakik. Ez a váratlan találkozás egykori barátom lányával jóleső érzéssel töltött el, de legalább annyira meg is rendített, mint minden olyan esetben, amikor felrémlik egy kedvelt, elvesztett barát emléke. Bohár András teljesen más pályát járt be, mint a nálánál idősebb Tóth Árpád, aki a neve elé odatette az f betűt, vagyis a fenyvesit, hogy az ne klappoljon egészen a neves szegedi költő nevével. A központban működő Bohár intenzív életet élt, benne volt a forgásban, alakította az eseményeket, míg f. Tóth élete végéig ott tengődött a Balaton menti provinciában, megörökölve apja kocsmáját, amelyből horgászkellék boltot alakított át az NDK-ás vendégek kedvtelési igényeinek a kielégítésére. Egész élete abban a reménytelen küzdelemben telt, hogy alkotóként is fennmaradjon, távol a fővárostól. Eleinte tartotta is a lépést a kor irányadó művészeti mozgolódásaival, de egyre inkább belátta, a provinciából lehetetlen kitörnie, ha fizikailag nem hagyja ott. Azt viszont nem tehette meg. Hiába művelt nemzetközileg is értékelhető művészetet, a terméketlen környezetben egy bizonyos ponttól kezdve már nem tudott tovább fejlődni. Belebukott a küzdelembe, az utóbbi időszakban már tudatosan közeledve a halál irányába. Belebukott, Bohárral ellentétben, aki végül is sikeres lett a maga világában. Pedig ha megnézzük, mindketten maradandót alkottak: f. Tóth nélkül soha sem lesz teljes a hetvenes évek progresszív magyar művészetének a névsora, mint ahogyan Bohár munkássága nélkül igencsak hézagosnak mutatkozna a kilencvenes évek élen járó produkciója. Hasonlóan gondolkodtak, hasonló világokban mozogtak mindketten. f. Tóth egyike volt az első, fénymásolót is alkalmazó magyar művésznek, Bohár után pedig jelentős elektrográfiai gyűjteményt is elneveztek, és hát közvetve-közvetlenül a Mega-Pixel létrehozásának is elvégezte az előkészítő munkálatait. A dolgok mindig összefüggnek, mondom gyakran magamnak, még ha néha titokzatos módon is. Mindenki mögött ott van egy élet, egy belső világ, egy pályaív, és hát a termés, amit leteszünk a kassáki asztalra, hogy körülülhessük. Mint ahogyan most is tesszük. Vajon kit mi hozott ide, és vajon kit mi visz majd tovább, túl ezen a kiállításon, a következőn és az utána jövőn? Legalább akkorát lépve előre, hogy valakik felismerjék a villamoson, az aluljáróban vagy a piacon. Tudom, ez most egy prózai felvetés, de annál igazabb. Hiszen nincs működő művészet a hétköznapok összejátszásai nélkül, esetleg csak elefántcsont torony, amelyben el lehet bújni a világ elől. Annak pedig semmi értelme, mert nem kizárólag önmagunknak élünk, hanem másoknak is. Ezért van a Társaság, ezért van a Mega-Pixel is. Elhangzott a Mega-Pixel 2014 című kiállítás megnyitóján, Művelődési Szint, Budapest, 2014. február 28. 177

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK ÉS IPARMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ASSOCIATION OF HUNGARIAN FINE AND APPLIED ARTISTS

Székhely: H-1061 Budapest, Andrássy út 6. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf. 51. Telefon/Fax: +36 1 302 2255 | +36 1 269 3810 E-mail: art@mkisz-axelero.net Adószám: 19012951-1-42

Alapítás éve: 1949.

WWW.MKISZ.HU

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége országos hatáskörű szervezet, képzőművészet, iparművészet, tervezőművészet, restaurálás szakágakkal. Több mint fél évszázados eredményes működésén túl a rendszerváltás óta felvállalja az elődszervezetek a 19. század második felében alapított Képzőművészeti Társulat és Iparművészeti Társulat - a művészet és társadalom kapcsolatának megszervezésére irányuló legjobb hagyomány is. FŐ CÉLJAI:

TAGSÁGA:

• A kiemelkedő művészi tevékenységet folytató képzőművészek, iparművészek, tervezőművészek, restaurátorok, művészettörténészek és művészeti írók szervezett együttműködésének megteremtése. • A tagok alkotói tevékenységének támogatását, és ezen keresztül elismertetni a kortárs képzőművészet és iparművészet értékrendjét.

• A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan képzőművész, iparművész, tervezőművész, restaurátor, művészettörténész és művészeti író, aki kiemelkedő szakmai tevékenységével arra érdemessé vált, és egyetért a Szövetség Alapszabályával. A Szövetség tagjai alkotói szakterületük szerint szakosztályokban tevékenykednek.

FONTOSABB FELADATAI:

A SZÖVETSÉG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI:

• Véleményt formál a kultúrát és a művészetet érintő főbb kérdésekben. Együttműködésre törekszik más társadalmi - művészeti szervezetekkel és a kultúrát támogató intézményekkel. • Intézményes kapcsolatot tart fenn a Szövetség tevékenységét érintő kérdésekben az állami szervezetekkel. • A pályázatoknál tájékoztató, bonyolító és közvetítő szerepet vállal, pályázatokat ír ki, és tagjai érdekében maga is pályázik. • Javaslatot tesz szakmai és állami kitüntetésekre, művészeti díjakra, ösztöndíjakra. • Programokat és kiállításokat szervez, szorgalmazza az évenkénti rendszeres, országos kiállítások megrendezését. • Tagjai számára szakmai információkat gyűjt és közvetít. Működteti és fenntartja a tagság érdekeit szolgáló hivatalt és a területi szervezeteket.

A Szövetség alapvető céljai és feladatai teljesítése érdekében a hazai szervezeteken túl kapcsolatot tart fenn a vizuális kultúra különböző területein működő nemzetközi szakmai szövetségekkel, és közülük tagja az alábbiaknak: AIAP (Association Internationale des Arts Plastiques) más néven IAA (International Association of Art) EIN (European Textile network) FIDEM (Federation Internationale de la Medaille) ICOGRADA (International Council of Graphic Design Associations) ICSID (International Council of Societies of Indusrial Design)

178

• Saját kiállításainak megvalósítására kiállítóhelyiség szolgál Budapest belvárosában ( Andrássy Kiállítóterem - kb. 140 m2) csoportos bemutatókra és nagyobb szakmai eseményekre (szimpóziumok stb.), szakosztályi eseményekre. Szakmai könyvtár (kb. 8000 könyv és katalógus) valamint archívum (1949-től induló anyaggal) segíti a tudományos kutatást.

A Vízivárosi Galéria a Marczibányi Téri Művelődési Központ (II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.) kiállítótermeként működik. A galéria falai között már a 70-es évek végétől folyt klubélet. A galéria célja, hogy a képzőművészet hagyományos műfajai mellett helyet kapjanak a legfrissebb művészeti tendenciák, projektek. Mindemellett rendszeresen lehetőséget biztosít a kerületben élő ismert művészeknek, tehetséges fiataloknak, művészeti csoportoknak legújabb munkáik bemutatására. Kiállítási programjában több sorozat szerepel: Művészek a II. kerületben, Külföldi művészek bemutatása, Mester és tanítványai, Együttműködés budapesti kulturális intézményekkel, Emlékkiállítások, Művészeti csoportok kiállításai, Tematikus kiállítások, Művészházaspárok, Művészeti gyűjtemények.

A galériát 1995-től Olescher Tamás képzőművész és Dr. Gergely Mariann művészettörténész irányítja. 1995 és 2014 között több mint 1500 alkotó mutatkozott be a tárlatokon, évente megjelenő évkönyv katalógusban Vízivárosi Galéria H-1027 Budapest, Kapás utca 55., Telefon: 0036 1 201 6925, e-mail: vizivarosigal@gmail.com, www.vizivarosigaleria.hu

179

180

181

1145 Budapest, Amerikai út 56. tel.: (06-1) 2233 033 vagy (06-30) 5545 189 web: www.pigmenta.hu mail: info@pigmenta.hu

Giclée művészi nyomatok készítése képzőművészek, fotográfusok, és digitális módszerekkel alkotók számára

- savmentes múzeumi archív papírok - nyomtatás festővászonra és ékelt vakrámázás - újdonság: Plexifotó - 80-120 év várható fakulásmentes élettartam - 12 alapszín, RGB színtér, szép szürkeátmenetek - kiállítások komplett kivitelezése

182

CRUSE óriás reprodukciós szkenner nagyfelbontású digitalizálás csúcstechnológiával

- Színhelyesség és kalibráció a digitális képalkotásban gyakorlati oktatás - Alkotók digitális nyomtatási munkáinaknak teljes szolgáltatása (adminisztráció, tanúsítvány, csomagolás, szállítás)

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) működteti az állam által finanszírozott, 12 művészeti területet lefedő, fiatal előadó- és alkotóművészeket támogató ösztöndíjakat, valamint alkotóművészeteket támogató szakmai tevékenységet is végez. A MANK szolgáltatásait a Magyar Mecénás Program (MMP) segítségével teszi elérhetővé a magyar alkotóművész-társadalom számára, amely programhoz eddig közel 4 000 művész és 20 társadalmi szervezet csatlakozott.

A MANK kiadásában jelenik meg a kultúra.hu online kulturális magazin is. Feladatai közül a legjelentősebb és leglátványosabb az alkotóház- és művésztelep-rekonstrukciós program, melynek keretében teljesen megújult a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol a MANK Galéria is helyet kapott. Márciustól pedig újra várja az alkotni és pihenni vágyó művészeket a felújított és megújult Szigligeti és Zsennyei Alkotóház.

w w w . a l k o t o m u v e s z e t . h183u

KÖSZÖNET A KIÁLLÍTÁS ÉS A KIADVÁNY TÁMOGATÓINAK:

Képalkotó Központ

KÖSZÖNET A MÉDIAPARTNEREKNEK:

www.ikon.hu

KÖSZÖNJÜK A MET TAGJAINAK SEGÍTSÉGÉT A KIÁLLÍTÁSOK ÉS A KATALÓGUS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN I THANKS FOR MET MEMBERS: N. Mészáros Júlia (művészeti tanácsadó) HAász Ágnes (kurátori tevékenység) Krnács Ágota, Tellér Mária, Gábor Enikő (katalógus, meghívók készítése) Herendi Péter (kiállítások installálása) Láng Eszter (szövegek gondozása) Barti Magdolna (facebook oldal gondozása) Pál Csaba (honlap gondozása) Gábos József, Csízy László, Bálint Bertalan, Kecskés Péter, Péter Ágnes Köszönjük továbbá Horváth Tiborné könyvelői munkáját, és Németh Balázs Kristóf technikai segítségét.

Képalkotó Központ

Hungarian Electrographic Art Association - HEAA