TOLLFORGATÓ
2
2001/2002 3.szám
Tartalom
T. Horváth Imre: Mit kívánjak nyárra?. . . . . 3 Versenyeredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Gyõri focitorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Cipõm panaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A segítõkész tû és cérna . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A színes ceruzáim. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A vár fokán lengtem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A kürt meséje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Három hasábfa meséje . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Édesanyám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Búcsúznak a kilencedikesek . . . . . . . . . . . . . 14 Molnár Csilla: A vigadalom . . . . . . . . . . . . . 19 Aranyköpések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Humor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Rejtvény megfejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
2001/2002 3.szám
3
T. HORVÁTH IMRE Mit kívánjak nyárra? Homokvárhoz: kupacot, horgászoknak: kukacot, hegymászóknak: nagy hegyet, hûs fagyihoz: friss jeget, folyópartra: fát, nagyot, vakációt – száz napot!
TOLLFORGATÓ
TOLLFORGATÓ
4
2001/2002 3.szám
Versenyek
A Határon Túli Magyarok Szövetségének felhívására a 9. C-bõl 8 tanuló jelentkezett versenybe írásával. A verseny értékelése Gyõrben volt, ahová 5 tanulónkat hívták meg, hogy átadják mindannyiuknak az elsõ díjat. Név szerint: Bíró Andrea, Szûcs Krisztina, Faragó Judit, Nagy Ágnes, Varga Mária Poznaj slovenskú reè - járási forduló Minárik Dávid 1. hely
felkészítõ: Tárnok Renáta
Szlovák nyelvû szavalóverseny - Iskolai forduló 14 tanuló vett részt az iskolánkban megtartott szlovák nyelvû szavalóversenyen. A zsûri tagjai: Ozorák Ilona, Zsigrai Andrea voltak. A következõ tanulókat dicséretben részesítették: Czibula Eszter 5. C Horváth Rebeka 5. C Hamar Anita 5. A Szászi Lea 5. A Varga Gréta 5. A A tanulókat Máhr Erika és Ozsvald Edit tanító nénik készítették fel. Vetélkedõ - Iskolai forduló Az ötödikes tanulók elolvasták a Trojruža címû szép szlovák mesekönyvet. Ozsvald Edit tanító néni vetélkedõt szervezett az elolvasott mesékbõl. Néhány tanuló a Trojruža címû mesébõl jelenetet tanultak be. A vetélkedõ eredménye: 1. hely: 5. A (Kosár Csilla, Tánczos András, Tóth Bálint) 2. hely: 5. D (Svandra Anita, Farkas István, Johancsik László) 3. hely: 5. B (Horváth Lilla, Kiss Bernadett, Petõcz Renáta) 4. hely: 5. C (Czibula Eszter, Hodossy Lilla, Horváth Rebeka) A jelenet szereplõi: Németh Klaudia, Szászi Lea, Uher Andrea, Nagy Róbert, Rajkovics János, Varga Tibor.
2001/2002 3.szám
5
TOLLFORGATÓ
Matematikai olimpiász – járási forduló 5. Évf. Szomolai Zsuzsa 5. A Szászi Lea 5. A 7. Évf. Szõke Szilvia 7. A 8. Évf. Juhos András 8. A Nagyvendégi Beáta 8. A
8. hely felkészítõ: Kiss Szilvia 10. hely 3. hely felkészítõ: Komlós Tünde 2. hely felkészítõ: Kálmán Erzsébet 3. hely
Katedra matematika – országos verseny 5. Évf. Szászi Lea 5. A 6. Évf. Baranyai Timea 6. A 7. Évf. Bölcskei Kornélia 6. A 8. Évf. Koczó Katalin 8. C 9. Évf. Fehér Mihály 9. D Miklós Ildikó 9. D Faragó Judit 9. C
3. hely felkészítõ: Kiss Szilvia 2. hely felkészítõ: Végh László sikeres résztvevõ felkészítõ: Komlós Tünde 2. hely sikeres résztvevõ sikeres résztvevõ sikeres résztvevõ
felkészítõ: Jandura Mária felkészítõ: Hykeš Judit
Pitagoriász – járási forduló 8. Évf. Koczó Katalin 8. C
3. hely
felkészítõ: Kálmán Erzsébet
2. hely 4. hely 5. hely 5. hely
felkészítõ: Kálmán Erzsébet
Fiziki olimpia - járási forduló 8. Évf. Koczó Katalin 8. C Ágh Alexandra 8.C Rácz Veronika 8. A Farkas angéla 8. A
TOLLFORGATÓ
6
2001/2002 3.szám
Atlétika – járási verseny 5.-7. évf fiúk Takács Lóránt 2. hely magasugrás 135cm felkészítõ: Szunyog László Bazsó Róbert 3. hely magasugrás 130cm felkészítõ: Ollári Attila Ozsvald Tamás 4. hely dobás 61m felkészítõ: Ollári Attila 4x60 m váltócsapat 7. hely (Salát Rudolf, Hideghéty Péter, Ozsvald Tamás, Bazsó Róbert) Atlétika – járási verseny 5.-7. évf lányok Bubniak Veronika 1. hely magasugrás 134cm felkészítõ: Koczó Klára Bubniak Júlia 2. hely magasugrás 131cm felkészítõ: Koczó Klára Tóth Tamara 1. hely krikettlabda dobás felkészítõ: Koczó Klára Oros Diana 3. hely távolugrás 399cm felkészítõ: Koczó Klára 4x60 m váltócsapat 4. hely (Tóth Tamara, Kovács Beatrix, Bubniak Veronika, Virágh Edina) Atlétika – járási verseny 8.-9. évf Simon Sándor Gunázer Péter
2. hely 4. hely
súlylökés 12,41 m felkészítõ: Szunyog László magasugrás 153cm felkészítõ: Szunyog László
Koczó Katalin 3. hely magasugrás 148cm felkészítõ: Koczó Klára Sárközy Edina 5. hely 300 m futás 51,16mp. felkészítõ: Koczó Klára Koczó Katalin 6. hely 60 m futás 8,81mp. felkészítõ: Koczó Klára 4x60 m váltócsapat 4. hely (Tóth Tamara, Koczó Katalin, Sárközy Edina, Kiss Mária) Kézilabda – fiúk Járási bajnokság
1. hely (Nyárasd)
Kerületi bajnokság
2. hely (Senica)
A cspat tagjai: Fehér Mihály, Orbán Tamás, Simon Sándor, Kázmér Dávid, Hideghéty Péter, Weisz Tibor, Mészáros Tibor, Bugár Mátyás, Bíró Richard, Fekete Antal, Gavlíder Csapatvezetõ: Szunyog László
2001/2002 3.szám
7
TOLLFORGATÓ
Kézilabda – lányok Járási bajnokság 3. hely A csapat tagjai: Sárközy Edina,Hoboth Veronika, Menyhárt Lilla, Koczó Katalin, Jankovics Anikó, Bognár Noémi, Kiss Mária, Johancsik Rozália, Tóth Tamara, Makky Andrea, Csóka Lívia, Csiba Anita, Oros Diana, Hodossy Noémi Felkészítõ pedagógus: Koczó Klára Kispályás labdarúgás 5 – 7 évfolyam fiúk járási 1. hely A csapat tagjai: Fekete Balázs, Hamar Péter, Németh András, Zöld Adrián, Bazsó Róbert, Ozsvald Tamás, Radványi Dávid, Kardos Gyula Felkészítõ pedagógus: Ollári Attila 8. – 9. évfolyam fiúk járási 4. hely A csapat tagjai: Fehér Mihály, Orbán Tamás, Laboda László, Ábrahám István, Vass János, Nagy Attila, Laboda Imre, Hamar Péter, Sárközy Tamás Felkészítõ pedagógus: Szunyog László Az alsó tagozatos 1. – 2-os és a 3. – 4-es labdarúgócsapatok még versenyben vannak. Õk júniusban fejezik be a versenyt. Csapatvezetõik: Ibolya Olivér ill. Ollári Attila Földrajz – olimpiász 5. A 7. A 8. A 8. A 9. A
Nagy István sikeres résztvevõ Bölcskei Kornélia 4. hely Hervay Patrik sikeres résztvevõ Gúnya Zoltán sikeres résztvevõ Sípos Ildikó 5. hely
Slovenský slávik - járási énekverseny 1. Kategória Patai Boglárka 3. C 4. hely Béhr Márton 2. C 5. hely 2. Kategória Bakó Ferenc 4. hely
felkészítõ: Bögi Rudolf
felkészítõ: Sárfi Gabriella felkészítõ: Molnár Katalin felkészítõ: Molnár Katalin
TOLLFORGATÓ
8
2001/2002 3.szám
Gyõri focitorna 2002. március 3-án a Magvassy sportcsarnokban nemzetközi focitornára került sor. A Fekete István alapiskola 25 éves tornáján voltunk. Gyönyörû eredményt értünk el, mégpedig 8 csapatból a 2. helyen végeztünk. A tavalyi bajnokot 3:1-re gyõztük le. A gólkirály 5 góllal Laboda László lett. A legjobb kapus Fehér Mihály. A döntõben sajnos egy öngóllal 1:0-ra kikaptunk. Ezt a szép eredményt csak úgy tudtuk elérni, hogy mindenki becsületesen küzdött. Hamar Péter 7. A
2001/2002 3.szám
9
TOLLFORGATÓ
Cipõm panaszai Volt egyszer egy pár beszélõ cipõm. Mikor levetettem, meghallottam, hogy elkezdtek veszekedni azon, hogy melyik cipõmet teszem fel a létra felsõ fokára. -Téged úgysem a felsõre tenne fel, mert te lyukas vagy – mondta a bal cipõ. -Neked pedig el van hasadva az orrod – mondta gõgösen a jobb. A veszekedésnek csak nem akart vége lenni. Késõbb rájött a jobb cipõ, hogy megfoltoztatja magát. A bal cipõ kitalálta, hogy új ruhát ölt magára. Még máig is járok bennük, ha szét nem szakadtak Bóna Péter 3. D A segítõkész tû és cérna Volt egyszer egy sátor, aki kilyukadt. -Szia, sátor – szólt egy messzi hang. -Szia. Te ki vagy? -Én egy tû vagyok, aki jött neked segíteni a cérnával. -Mit csináltok velem? -Bevarrjuk a hátadat. -De rögtön kezdjétek el! -Jó. És már kész volt, mikor jöttek az emberek. Ha nem lett volna bevarrva, az én mesém is folytatódott volna. Izsák Gergely 3. D A színes ceruzáim Az üzletben vettem színes ceruzákat. Mikor hazavittem õket, mindjárt el is kezdtem rajzolni. Az alapszíneket egy kicsit többet használtam. Ezért a sárga, a piros, a kék, a barna, a fekete és a fehér el kezdtek dicsekedni a többi színnek. -Látjátok, mi szebb színek vagyunk, minket többet használnak – mondta a kék. -Velem rajzolják a napot, és az édes körtét – mondta a sárga. És a többi szín is így veszekedett. De az alapszínek észrevették, hogy õk mér sokkal kisebbek, mint a többi szín. Elkezdtek siránkozni. -Jaj, én már csak pár centiméter vagyok! – mondta a sárga.
TOLLFORGATÓ
10
2001/2002 3.szám
-Mi is mondták a többiek. Mikor ezt meghallottam, elmagyaráztam nekik, hogy én mindegyiküket egyformán szeretem. És az alapszíneket is megpróbáltam kevesebbet használni, hogy még sokáig rajzolhassak velük. Így történt. Ezek voltak az én ceruzáim. Kiripovszký Michaela 3. D A vár fokán lengtem Képzeljétek el, milyen lehet Dugovics Titusznak lenni! Elõször kihívtam a törököt: -Hé, te! Mit keresel itt?- kérdeztem. -Fölrakom a lófarkas zászlót!- morgott a török. -Rakd le azt a zászlót és gyere bunyózni!- mondtam. -Jól van, te akartad- válaszolta. De nem bírtam vele. Mit csináljak?- kérdeztem önmagamtól. Ha leesem, jöjjön velem a török is!- gondoltam. Hodossy Ákos 3. C A kürt meséje Egyszer, még nagyon- nagyon régen Lehel vezéré voltam. Tudniillik elefántcsontból készültem. De egy napon elítélték szegény Lehel gazdámat. A császár engedelmes volt, ezért teljesítette utolsó kívánságát. Lehel azt mondta: -Azt szeretném, hogy még egy utolsót hadd fújhassak a kürtömbe! A császár intett a szolgáknak. Kihoztak. Gazdám jó nagyot fújt, meghallotta minden magyar. Szomorúan szóltam. Ekkor Lehel megfordult, és akkorát ütött velem Konrád császár fejére, hogy az menten szörnyethalt. Lehel odaadott a szolgáknak, és még egy szót szólt: -Most már vihettek, de tudjátok meg, hogy a császárotok szolgám lesz a másvilágon! A vezérek elvettek tõle, elvitték és kivégezték. Hát így kerültem bele a történelembe! Aki nem hiszi, olvasson utána, vagy látogasson meg a Jászberényi Múzeumban! Patai Boglárka 3. C
2001/2002 3.szám
11
TOLLFORGATÓ
Három hasábfa meséje Mátyás király paraszti ruhában egy fából vágott minket hasábokra. Amikor senki sem látta, veres krétával ránk írta a nevét. Mátyás fizetés nélkül távozott. Aztán másnap királyi pompával állt meg a bíró háza elõtt, ahol egy nagy rakás fában voltunk. -Mit fizetett az embereknek, hogy ide hordták ezt a sok fát?- kérdezte a király. -Ingyen szeretetbõl tették-, mondta a bíró. A király ránk mutatott. -Olvassa!- mondta. -Mátyás… Mátyás… Mátyás…- dadogta a bíró. A bíró rádöbbent, hogy elárulta magát a király elõtt. Pongrácz Elizabet 3. C
Kedves Andrea! Mi a 4. C osztály tanulói vagyunk. Olvastuk írásodat, melyre válaszolni szeretnénk. Meghatóan olvastuk leveled, mellyel nem értünk egyet. A sírás nem szégyen. Nem attól leszünk nagyok és erõsek, hogy nem sírunk. A sírás éppoly fontos, mint a nevetés. Sok esetben ugyan a sírás nem segít, ilyenkor a legjobb megbeszélni a problémát azzal, kiben megbízunk. Biztos van egy barátnõd, akivel minden titkodat megoszthatod. Ha nem bízol meg senkiben,vezess naplót. A naplónak kibeszélheted bánatod , így
2001/2002 3.szám
12
TOLLFORGATÓ
Édesanyám Ha ezt a szót hallom édesanyám, a szívemet melegség tölti el. Én nagyon szeretem az anyukámat, és õ is engem. Katalinnak hívják. Harmincnégy éves. Karcsú és közepes termetû. Kedves, jószívû és segítõkész. Az édesanyámnak kék a szeme, barna, göndör a haja, az arcvonásai szépek, a tekintete jó, a beszéde kiváló, a mozgásával sincs baj. Az anyukám okos, mindig segít a tanulásban, és általában elõbb jön rá a feladatok megoldására, mint én. Nem nagyon beszédes, de ha egyszer elkezdi, akkor csak úgy áradnak a szavak a szájából. Az édesanyám olyan szorgos, mint a méhek. Elvégzi a ráváró feladatokat. Otthon mos, fõz, vasal és takarít. Néha én is segítek neki. Ha édesanyámra gondolok, szeretetet és boldogságot érzek, mert tudom, hogy szeret. Molnár Tímea 4. C Az én anyukám Azt a feladatot kaptam, hogy írjak az anyukámról. Nem is tudom, mivel kezdjem, mer az én anyukám, akit Volner Katalinnak hívnak a legszebb a világon. Ezt persze én a kisfia így látom. Õ a legjobb anya, gondoskodik rólam, mos, fõz, takarít, hogy nekem a legjobb legyen. Mivel mi csak az anyuval élünk ketten, természetes, hogy õrá több feladat hárul, mint más családban. Ha beteg vagyok, õ visz orvoshoz, törõdik velem, hogy bevegyem az orvosságot. Ha szünet van, mindig gondoskodik róla, hogy nekem valami jó programot kitaláljon, csakhogy én jól érezzem magam. Tanítás után otthon segít elkészíteni a feladatot, amit kaptam. Segít megírni A leckét, elmagyarázza, ha nem értem, kikérdezi, ha megtanultam. Hogy külsõre hogy néz ki? Hát megpróbálom leírni. Magas, karcsú, haja hosszú, szép szeme van, és sokkal fiatalabbnak néz ki, mint ahány éves. Egyszóval szép! Nekem az én anyukám a legszebb és legjobb a világon, és nagyon szeretem. Mészáros Balázs 4. C
2001/2002 3.szám
13
TOLLFORGATÓ
Édesanyám Édesanyámról az a személy jut az eszembe, akire mindig számíthatok. Közepes termetû, teltkarcsú. Barna bõrû, kerek arcú, fekete hajú, kék szemû. Egyenes tekintetû, vidám természetû ember. Barátai szeretik, mert megbízható, jószívû. Kedveli a gyerekeket. Kitartó, szorgalmas és tudását mindig gyarapítja. Jelenleg is iskolába jár. Családját mindennél jobban szereti, védelmezi. Édesanyám tündérkezû. Ha ideje engedi egy - egy ruhát, pulóvert készít lányainak. Lakásunkat mindig rendben tartja. Finomakat fõz, süt, igaz a konyhai munkát nem nagyon szereti. Kissé szigorú, de tudom, hogy ezt az én érdekemben teszi. Kívánságaimat, ha csak lehet, teljesíti. Édesanyám a legjobb édesanya a világon. Tisztelem szeretem, hisz neki köszönhetem, hogy a világon vagyok. Kubaèka Ágnes 4. C
TOLLFORGATÓ
14
2001/2002 3.szám
Búcsúznak a kilencedikesek Gyakran töprengem azon, hogy vajon miért gondolja azt minden tanár, hogy mi diákok nem szeretjük ezt az iskolát. Semmi szépet nem látunk az itt töltött években, sõt, csak a rossz dolgokra emlékszünk. Igaz én csak a magam nevében beszélhetek, de azért bátran ki merem jelenteni, hogy ez nem igaz. Jól van, azért elismerem, hogy egyes órákon, amikor már kissé idegesebbek vagyunk a kelleténél, elõfordul, hogy azt hangoztatjuk, hogy minél elõbb elmegyünk ebbõl az iskolából, annál jobb, de szerintem ezt senki sem gondolja komolyan. Én legalábbis inkább a szép dolgokra emlékszem, annak ellenére, hogy az itt töltött 9 év alatt csalódások és kellemetlen meglepetések is értek. Nem szeretnék gonosznak tûnni, de a kellemetlen élményeim az olyan tanárok miatt voltak, akik egy cseppet sem voltak velünk megértõk, sõt, egyenesen élvezték, ha rossz jegyet adhatnak. Ez talán egy kicsit durván hangzik, de sajnos így van. Hála istennek, a tanárok többsége azért egyáltalán nem ilyen. A jóindulatú, megértõ tanáraimra mindig jó szívvel fogok gondolni, akárcsak az osztálytársaimra, akikkel együtt éltem át életem talán legfontosabb kilenc évét. Németh Anikó 9. C Ahogy minket nem ismertek Én azon huszonhat emberke közé tartozom, akik a 2001/2202-es tanévben a 9. C osztályt látogatták. A Dunaszerdahelyi Komenský Utcai Alapiskolában mindenki tudja, milyen volt az osztályunk. Locsogás határok nélkül. De most végleg kilépünk az iskola kapuján, és tanulni soha többé nem jövünk ide. Május, június körül minden kilencedikes elgondolkodik az együtt töltött 9 – 5 évrõl. Felidézi a szép és rossz emlékeit. Mi huszonhatan alapjában véve aranyos, ártatlan, szelíd, csupaszív életrevaló csapatka voltunk kilenc éven keresztül. Minden hájjal megkent kis bûnözõpalánták, akik éles eszükkel és humorukkal szétcincálták tanáraik – áldozataik idegszolgálatait. „Kedvenc” tanáraink hadába tartozott a fél tantestület. Osztályunkat belharcok zónákra szelték fel. A mi összetartó csapatunk, amely legtöbbször széttartott, egészen szeretetreméltó volt. Szerencsések voltunk, mert nemcsak egy szószólónk és osztálybohócunk volt. A faliújság-felelõseink öt éven keresztül serényen dolgoztak. Faliújságunk arculata évente változott. De beszéljünk kiváló „cipelõerõnkrõl”, amely Arnold Schwarzeneggerével vetekedett. Nyolcadikban 6t
2001/2002 3.szám
15
TOLLFORGATÓ
papírt gyûjtöttünk össze egy segítõkész anyuka segítségével. E dicsõ alkalom miatt meg sem említem kilencedikes teljesítményeinket… Sok közös emlékünk van. Elég csak az osztálybulikra, kirándulásokra vagy a sítúrára gondolnunk, máris jobb kedvünk lesz. Ha létezne olyan, hogy iskolai történetek, mi már ötödikben belevéstük volna a történelembe magunkat. Ez alatt a pár év alatt nemcsak jó dolgok történtek velünk. Most örülünk, hogy végre elkerülünk innen. Viszont sok felnõtt mondja, hogy visszasírjuk még az alapiskolás éveket. Egyelõre ne sírjunk! Örüljünk, hogy mindenki sikeresen felvételizett az általa kiszemelt „álmai” iskoájában, és bírjuk még ki a maradék pár hetet. Aztán vár ránk a két hónap pihenés, amely már igazán ránk fér. Nagy Ágnes 9. C Ebben az iskolában eltöltött 9 év összegzése Sokat gondolkodtam azon, hogy mit is tudnék errõl a témáról írni, hisz ez alatt a 9 év alatt sok minden történt. Sokat szórakoztunk, nevettünk, és sok mindenben nem értettünk egyet egymással, ezért összevesztünk, majd kibékültünk. Tehát ez a kilenc év számunkra nagy idõ, hisz ebben az iskolában éltük le eddigi rövidnek számító életünk nagy részét. Ezek között a falak között, ezekkel a diákokkal, osztálytársakkal, barátokkal, szinte már testvérekkel. Most pedig itt hagyunk mindent, bár nem mindenkit. Sokan leszünk, akik még látjuk egymást legalább négy évig, és sokan akik nem. De az együtt eltöltött idõt, az emlékeket, azt hiszem mindenki nevében írhatom, nem felejtjük el. Ó, az a sok csíny, amit elkövettünk egymással… Értek minket csalódások, örömök, és az osztály együtt szomorkodott, vagy virult. Együtt sajátítottuk el az olvasás, írás és a számolás rejtelmeit, majd felsõ tagozaton a nehéz, hosszú, fárasztó tételeket, amelyek az egyes tantárgyakhoz kapcsolódtak. Segíthettünk egymásnak, amiben tudtunk, bár nem lehet tagadni voltak egymással szemben nehéz pillanataink is. Ezek oly fájdalmasnak és megoldhatatlannak tûntek. Szerencsére az osztályban mindig akadt egy éles fantáziával rendelkezõ személy, és a gond egy szempillantás alatt eltûnt. Mi együtt sokat megéltünk, és nehéz lesz az elválás. Viszont mindegyikünk tudja, hogy az életben, még ha csak egyszer is, de látjuk még egymást. Elek Zsuzsa 9. C
TOLLFORGATÓ
16
2001/2002 3.szám
Emlék Emlékszem. Esett. Hideg volt. Az a bizonyos szeptember 1-je. 1993-at írtak akkortájt. Annyira örültem, hogy végre iskolás leszek, és nem óvodába járok majd. Rettentõen boldog voltam… Aztán jöttek a hideg téli reggelek, a forró nyári napok, és mi az iskolában kuksoltunk. Nem volt más választásunk. Mi döntöttünk így. „Muszáj.” Azóta csak ezt a szót mondogattuk. Más nem maradt. Úgy hatodikos koromig imádtam iskolába járni, és nyerítettem, ha nem jöhettem, esetleg beteg lettem. Szörnyû voltam… Késõbb minden megváltozott. Próbáltuk jó szemmel nézni az iskolába járás rejtelmeit, de valahogy nem ment. „Megtanultunk emlékek közt élni.” (Ady E.) Már nem voltunk azok a megszokott jó gyerekek, a fegyelmezettek, az okosak. Innentõl kezdve mi lettünk a szemtelenek, az ostobák és undokok. Mások lettünk és így vélekedett rólunk az egész tanári kar. (az a fránya tanári „iroda”) Volt az osztályunknak egy átmeneti korszaka. Mindenki rossz volt. Lehetetlen, ugye? Jó, egyvalaki mindig kilóg a sorból, de többnyire így volt. Bevalljuk, nem kellett volna. De mi csak védekeztünk. Õszintén: vannak az embernek olyan napjai, mikor nem szeretne a legjobb, a legtökéletesebb lenni. Nekünk talán ilyen napunk volt… Ami az iskolabeli „magatartást” illeti, leginkább az összetartást hiányoltam. A tanár – diák kapcsolatot. Talán mi is elrontottuk. Erre kéne jobban odafigyelni. Az összetartozás ERÕ. Nem is akármekkora. Én akkor itt befejezem. Elég volt az emlékezésbõl. Lesz még idõm rá bõven. Mindenkinek a legjobbakat kívánom, és remélem mindenki boldog és sikeres lesz, vagy marad. Én itt hagyom e iskolát, de marad itt belõletek (ünk) bõven. Sok szerencsét! Bíró Andrea 9. C
2001/2002 3.szám
17
TOLLFORGATÓ
Egy kilencedikes töprengései Öt hosszú éve járok ebbe az iskolába. Ez alatt az idõ alatt már számtalanszor leírtam: „A Dunaszerdahelyi Komenský Utcai Alapiskola tanulója vagyok.” Ez a mondat pár hónap múlva már a múlté lesz. Nemrég még izgalommal készültünk a felvételi vizsgákra. Tanultunk, pótóráztunk, ami mára már meghozta gyümölcsét. A tanulási tempó sajnos tovább fokozódik, de mégsem vagyunk tele akkora feszültséggel, mint azelõtt. Nekem, bár nem kellett felvételiznem az utolsó pontig azt hittem, hogy rám is ez a sors vár. Az átlagomnak köszönhetem szerencsémet. Még szeretném sikeresen befejezni ezt az iskolai évet, hogy tényleg örömmel és szeretettel emlékezzek vissza erre az iskolára. Szörnyû nehéz lesz mindent itt hagyni. A barátokat, a közös élményeket, új tanárokat megszokni. Még egy utolsó közös kirándulás vár ránk. Ez az osztálykirándulás Prágába. Azt hiszem, midenkinek nagyok az elvárásai ezzel az úttal kapcsolatban. Nekem mindenképpen. Szeretném, ha tényleg remekül éreznénk magunkat. Együtt még így utoljára. Tele kíváncsisággal, és tele tervekkel készülök az új iskolába, mégis alig tudom magamat elképzelni egy teljesen új környezetben. Pont most, amikor tényleg összekovácsolódtunk. Bele sem merek gondolni, mi lesz velünk az utolsó napon. Öt év közös munkáját (vagy kilenc év), nehézségeit kell magunk mögött tudnunk. Nagyon nehéz lesz, de biztosan sikerülni fog, úgy ahogy többnyire minden, amitõl az ember fél. Mészáros Tímea 9. C
TOLLFORGATÓ
18
2001/2002 3.szám
Az elmúlt kilenc év Ülünk az iskolapadban, és számolgatjuk napjainkat, amelyek, még ebben az iskolaévben várnak ránk. Mindenki úgy érzi, jó lesz, ha elmegyünk, de aztán eszünkbe jut az a felejthetetlen együtt töltött idõ, s rájövünk, hogy nem is akarunk elszakadni iskolánktól. Ez a kilenc év, amit együtt éltünk át, pár hét múlva már csak emlék lesz. És ez az, amit senki sem akar. Még nem is tudatosítottuk igazán, mi lesz majd velünk, ha nem látjuk azokat a kedves arcokat, és nem azt a megszokott magyarázatot kapjuk az órákon. Lassan véget ér a tanév, s aztán már csak emlékezhetünk. Sokat kaptunk ettõl az iskolától. Tudásunk alapjait, s talán még többet is. Második otthonunkká lett, amit azért nem minden helyzetben mondtunk ki szívesen. Az osztályunkban kialakult közösség nagyon tetszett, mert összetartottunk, s kiálltunk egymás mellett. Tanáraink többsége mindent megtett, hogy mûvelt és becsületes ember váljék belõlünk. És talán sikerült is. Ha nem is mindenki, a többség megértette, hogy tanulni kell. Mindenki felvételt nyert az általa kiválasztott iskolába, s most már csak bizonyítani kell. Nem lesz könnyû, de érdemes lesz. Csak egy osztály voltunk… Egy osztály, amelyrõl néhányan Túl sok jót hittek, késõbb sokan gondolták: Tévedtek. Hitték, gondolták…és talán senki sem tudta, kik voltunk igazán. Paksi Ágnes 9. C
2001/2002 3.szám
19
TOLLFORGATÓ
A vigadalom
Élt egyszer egy békaúrfi, Úgy hívták, hogy Pajkos Gyuszi. Gondolkozott reggel, délben, S furcsa dolgot vett eszébe. Úgy gondolta, mivel az állatok lenézik, Hogy megszeressék õt, lakomát rendez nékik. Gyûjtött férget és sok legyet, Hogy a többiek ehessenek eleget. Megírta a meghívókat, S elküldte az állatoknak. Meg is jöttek egyhamar, S egykettõre nagy lett a zaj. Táncoltak a leguánok, S velük a szép kígyólányok. Vigadtak ott ezren százan, Csak Gyuszi ült egymagában. Bánatát magába zárta, S ha kérdezték, hogy mi bántja Rosszulléttel magyarázta. -Kár volt itt a vigalom, Én bizony nagyon jól tudom, Hogy nem tartanak semmi másnak, Csak egy szegény, csúf békának! Molnár Csilla 6. A
TOLLFORGATÓ
20
2001/2002 3.szám
Aranyköpések
(Simon Anikó tanító néni gyûjtésébõl)
bámul, mint borjú az új kapura: bámul, mint a tyúk bámul, mint aki nem evett bámul, mint varjú az új kapura bámul, mint ha sohasem lát kerülgeti, mint macska a forró kását: kerülgeti, mint az iskolát kerülgeti, mint a darakását kerülgeti, mint a ringispél kerülgeti, mint macska a kutyát ártatlan, mint a ma született bárány: ártatlan, mint a rendõr szemtelen, mint a piaci légy: szemtelen, mint a falra hányt borsó szemtelen, mint a csök idegen tollakkal ékeskedik = más ruháját veszi fel, és azokban jár minden hájjal megkent = nagyon kövér
2001/2002 3.szám
21
TOLLFORGATÓ
Némelyek tudatlanná fejlõdtek A könyv a tudomány tejesztõi közé tartozik…nem engedi az embert az analfabéták közé. Egyszer Arany János meglátta Petõfi egyik költeményét, és nem hagyta elkallódni, és szárnyai alá vette. Jókai Mór a legnagyobb szlovákiai magyar versmondó. József Attilának volt négy barátnõje, de egyikhez sem sikerült hozzámenni férjül. Aki nem fordit különösebb figyelmet a könyvre, az olvasásra, az a többi gyerektõl, felnõttõl el szakad, s még az elmélye is el borul. Ez a mostoha nem fenékig volt telfej. Az én érzelmeimet az iskola hozta létre…az iskola az emberiség és a bagoly jelképe… Állatkertbe is megyünk, majd onnan elballagunk az akváriumba. Felkeltem egy szombat reggel nyolc óra között. Barátaimmal nekivergõdtünk a sétának.
TOLLFORGATÓ
22
2001/2002 3.szám
HUMOR Figyelmeztetés
-Megvettem neked az új fizikakönyvet, de nehogy tönkretedd! -Bennem bízhatsz anyu! Ne félj, hozzá sem fogok nyúlni…
Zenetanulás
-A kedves fia már nem trombitál? -Nem, az orvos megtiltotta neki. -Miért? -Mert a doktor úr a mi házunkba költözött.
Egy kalauz mesélte
Az utas szunyókált az ülésen, de mivel a jegyét kezelni kelett, felébresztettem. Hirtelen talán azt sem tudta, hol van. A jegyét azonban elõkotorta félálmában és felém nyújtotta. -Uram, ez a jegy a gyorsvonatra nem érvényes-közöltem udvariasan. -Nem baj! Tõlem mehet lassabban is!- válaszolt az utas, és szunyókált tovább.
Szerencse -Nagypapa, azt mesélted, hogy fiatalkorodban gyakran vadásztál medvére. És szerencsével jártál? -Igen. Eggyel sem találkoztam.
2001/2002 3.szám
23
TOLLFORGATÓ
Egy kis reklám… Tikkadt család mászik a sivatagban. Az apa elgyötörten elõhúzza az utolsó üveg kólát, és átnyújtja a gyereknek. -Igyál…fiam…! A gyerek megtapogatja az üveget , aztán messzire hajítja. -Meleg. Tudhatnátok már, hogy csak a jéghideg kóla az igazi…! Micsoda ló! Két tehén repül a sivatag felett. Lent egy ló ballag. Az egyik tehén leszól neki: -Hé! Messze van még az oázis? -Nem, mindjárt itt a második homokdomb mögött. -Kösz- mondja a tehén és meghökken. -Még ilyet!? Egy beszélõ ló! Zongorahangoló… -Jó napot. Én vagyok a zongorahangoló. Hol a zongora? -Mi nem hívtuk, kérem! -Persze hogy nem önök, hanem a szomszédaik.
Az elõzõ szám keresztrejtvényének helyes megfejtéséért jutalomban részesül: Kosár Diana 2. D Wimmer András 4. C Hollá Veronika 4. D Derzsi Piroska 5. C Tõsér Henrietta 6. B