Bhágavata-tattva: 1.)
Az Abszolút Igazság különböző megközelítése a védikus irodalom egyes csoportjai szerint (Védák, Upanisadok, Puránák). A teljes kép - sásztrikus érvek és ellenérvek az a szavisésa és nirvisésa brahman felfogásához.
[Kiadott lap 7. pont + az órán elhangzottak]: A védikus irodalom megközelítései - Védák - Az Abszolút anyagi aspektusát hangsúlyozzák (Félisten imádat, gyümölcsöző cselekedetek) - Upanisadok - Isten személytelen Brahman aspektusának leírása - V. Veda (Puránák, Itihászák) - Személyes Isten: szat-csit-ananda-vigraha A Védák hatalmas terjedelemmel rendelkeznek, ami a mai Kali-yuga emberei számára áttanulmányozhatatlan. Szövegezésük, megfogalmazásaik nehezen érthetőek. Az Upanisadok 108 filozófiai értekezést tartalmaznak, amelyek a Védákhoz kapcsolódva a transzcendentális tudásról tanítanak. A Puránák és az Itihászák azok, amelyek világossá teszik a Védák homályos tanításait, megfogalmazásait. Magasabb rendűnek tekintik a Védáknál, többek között azért, mert mindenki számára könnyen érthetőek. A Puránák magasabb rendűek az
Itihászáknál.
A legfontosabb Purána (Bhagavata-
purána), a Srímad Bhágavatam, amely a Vedánta-szútra hiteles magyarázata. Önmagában teljes, mert lényegében azonos Krisnával, a legtökéletesebb élőlénnyel. Isteni természetéből és transzcendentális eredetéből adódóan a legtökéletesebb írásként tarthatjuk számon. A Védák a védikus irodalom karma-kándha részei. Feltérképezik az anyagi vágyait az embernek. És egy félisten imádatának elkezdését ajánlják. Pl.: egy grihasztha (háztartó) 10 lánygyermek után szeretne fiúgyermeket. Elmegy a bráhmanához, aki elmondja, hogy az Atharva Véda alapján mit kell neki tennie: Imádni Sivát, áldozatot végezni, stb. Ilyenkor egy teljes anyagi beállítottságú ember elfogadja egy félisten autoritását.
1